Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Mit értek el és mit nem Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel 200 delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár összefoglaló értékelője a COP26 konferenciáról. Véget ért 2021. november 13-án a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődött esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.

network.hu

Az éghajlatot veszélyeztető tevékenységek csökkentése

A természeti környezetünket gyorsuló ütemben alakítjuk át, éljük fel egyes erőforrásait és eközben sokféle hulladékkal, környezetkárosító anyaggal árasztjuk el. Ez utóbbiak sorába tartoznak azok az üvegházhatású gázok, amelyek a szénre vagy a földgázra alapozott energiatermelés, a kőolaj-alapú üzemanyagok használata, az állattenyésztés, a növénytermesztés és számos más emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülnek. Emiatt e gázok, köztük a szén-dioxid és a metán mennyisége évtizedek óta növekszik a légkörben és ennek betudhatóan fokozatosan emelkedik a globális felszíni átlaghőmérséklet. Számos területen a gleccserek visszahúzódnak, a tengerek felső rétegének hőmérséklete is emelkedik, a sarkvidéki jég több helyen olvad. Mindemellett általában is változékonyabb lett az éghajlat és az eddigieknél szélsőségesebb meteorológiai és vízjárási jelenségekkel szembesülnek a különböző térségek lakosai.

E témakörben a tudomány és a politika közötti együttműködés erősítése érdekében 1988-ben megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amelyik már 1990. évi első jelentésében felhívta a figyelmet az említett légköri kibocsátások miatt növekvő kockázatokra. Harminc évvel ezelőtt (!) kezdődtek meg a nemzetközi egyeztetések, amelyek eredményeképpen 1992-ben elkészült az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye. Ennek értelmében meg kell akadályoznunk a földi éghajlat veszélyeztetését, ehhez el kell érnünk, hogy még kellő időben abbamaradjon az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése, máskülönben a kialakuló változásokhoz sem a természeti rendszerek, sem a társadalmak nem lesznek képesek alkalmazkodni.

A 2015. évi Párizsi Megállapodás ugyanerről szól, de – a sokkal pontosabb tudományos értékelések alapján – már konkrétabban meghatározva azt, hogy a fenti cél érdekében századunk második felében meg kell szüntetni ezeknek az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységekből eredő kibocsátását. Pontosabban „karbon-semlegességre” van szükség, azaz legfeljebb olyan mértékű maradhatna e kibocsátás, mint amennyivel elő tudjuk segíteni elsősorban a többlet szén-dioxidnak a légkörből való kikerülését (kivonását) például erdőtelepítéssel. Ezzel lehetne elérni, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval +2 Celsius fok alatt maradjon, de lehetőleg a +1,5 C fokot se haladja meg az iparosodás (az „Ipari Forradalom”) kora előtti szinthez képest.

A glasgow-i világtalálkozót mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítására hívták össze. Igen ám, de az újabb tudományos becslések még inkább megerősítették, hogy előrevetített következmények miatt el kellene kerülni a +1,5 C foknál nagyobb átlagos melegedést. Ehhez pedig 2050 körül teljesülnie kellene a globális „karbonsemlegességnek”, ami úgy érhető el, ha 2030-ig már legalább 45%-kal csökken a szén-dioxid globális kibocsátása és egyúttal nagymértékben más gázoké is.

A tárgyalások végén mindenki által elfogadott „Glasgow-i Éghajlati Egyezség” pontosan ezt tartalmazza és ennek érdekében arra szólítja fel a világ országait –, hogy mielőbb hagyjanak fel az energiarendszerekben a szén használatával, hozzanak az energiahatékonyságot javító intézkedéseket, számolják fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával kapcsolatos állami támogatásokat. Azt is belefoglalták ebbe az egyezségbe („klímapaktumba”), hogy más kibocsátásokat, így a metánét is 2030-ig mérsékelni kell, és többet kell tenni az erdők és az ökológiai rendszerek védelméért, ezzel hozzájárulva az üvegházhatású gázok megkötéséhez, így csökkentve azok mennyiségét a légkörben.

Az EU tagállamai azzal a vállalással érkeztek Glasgow-ba, hogy együttesen eleget tesznek a 2050-es „karbonsemlegességi” követelménynek (kiterjesztve azt a többi üvegházhatású gázra is). Sok más fejlett ország, így pl. az USA, Kanada, Japán is elkötelezte magát erre. Orosz részről a 2060-as céldátumot jelölték meg ennek elérésére. A gyors gazdasági növekedésű fejlődő országok, így kiváltképpen Kína kibocsátásai az utóbbi pár évtizedben nagymértékben nőttek. Összességében azonban a fejlődő országoknak lényegesen kisebb a történelmi felelőssége azért, hogy a múlt század elejétől e gázok mennyisége megemelkedett a légkörben. E felelősségbeli különbségre hivatkozva India 2070-re ígérte meg a „klímasemlegességet”. Hozzá hasonlóan minden fejlődő ország e kibocsátásaik kordában tartásához is az eddigieknél jóval több támogatást – modern technológiát és pénzt – vár el a fejlettektől.

A fosszilis tüzelőanyagok használatától való mielőbbi megválás tehát a glasgow-i tárgyalások egyik kulcskérdése volt. De egy különösen kínos affér beárnyékolta a szénre alapozott energiatermeléshez kapcsolódó megegyezést: az utolsó pillanatban India – nyilvánvalóan Kína és az USA egyetértésével – a szén ilyen célú felhasználásának egyértelmű megszüntetése helyett ragaszkodott annak csupán a fokozatos csökkentését jelentő szövegmódosításhoz.

Több becslés látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az egyes országok korábban és ezekben a napokban bejelentett szándékai alapján teljesíthető-e a globális átlaghőmérséklet növekedésének jóval +2 Celsius fok alatti vagy még inkább a +1,5 Celsius foknál való „megállítása’ 2100-ig. A válasz nemleges majdnem minden friss elemzés szerint. Emiatt is látszik elkerülhetetlennek, hogy 2022 végéig minden ország felülvizsgálja az eddigi vállalásait és már ezekre alapozva kerülhessen sor 2023-ban a Párizsi Megállapodásban foglaltak felülvizsgálatára.

A nemzetközi klímapolitikai együttműködés lehetséges módja, ha egy ország (illetve egy ott bejegyzett cég) valamilyen kibocsátás-csökkentő beruházást valósít meg vagy finanszíroz egy másik országban, de az ebből származó kibocsátási egységeket saját nemzeti kibocsátás-csökkentéseként számolhatja el. Az eljárások közül a legismertebb az „emisszió-kereskedelem”, amely az Európai Unió tagállamai között is működik. Ilyen együttműködésekre adott lehetőséget az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv és e lehetőségeket biztosította a Párizsi Megállapodás is. Ez utóbbi szabályairól végre megállapodtak Glasgowban, de az csak a későbbiekben derülhet ki, hogy mely országok milyen mértékben fognak élni e nemzetközi „piaci” és „nem piaci” eszközökkel.

Felkészülés a már elkerülhetetlen változásokra

A környezeti körülményeikben bekövetkező – az éghajlatváltozásnak is tulajdonított –szélsőségesebb változások, jelenségek miatt különösen sérülékeny fejlődő országok társadalmainak többségét elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülésük foglalkoztatja. A leginkább érintettek az afrikai országok (köztük a jövő évi klímakonferenciának helyt adó Egyiptom), a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő országok (mint pl. a Maldív Köztársaság) és az alacsony tengerparti területű országok (pl. Banglades). Ez már hangsúlyosan szerepelt az 1992. évi egyezményben, majd a 2015. évi Párizsi Megállapodásban is, de eddig nem kapott elég figyelmet ez az ügy a nemzetközi együttműködés keretében. Az is nyilvánvaló, hogy ha nem sikerül kellőképpen mérsékelni a sokak által „klíma krízisnek” nevezett globális folyamatot, akkor a káros hatásainak tompítása is sokkal nehezebbé válik.

A mostani világtalálkozón részletesen foglalkoztak e témakörrel is és sürgették, hogy minden ország dolgozza ki vagy újítsa meg egy éven belül az alkalmazkodással kapcsolatos terveit. Hat év után végre megegyeztek arról, hogy meghatároznak egy közös „Globális Alkalmazkodási Célt”, amihez segítséget nyújthat majd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (második munkacsoportjának) jövő évben esedékes jelentése. E cél meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen minden régió más és más módon sérülékeny.

A változásokra való felkészülés, az alkalmazkodás esetében is legkritikusabbnak a fejlődők által elvárt pénzügyi támogatások elégtelensége látszik. A kibocsátás-csökkentésre szánt támogatásokkal egyenlő nagyságrendű pénzügyi keretet tartottak volna megfelelőnek; ehhez képest arról született döntés, hogy a fejlettek összességében legalábbis megduplázzák 2025-ig az eddigi felajánlások összegét.

Az éghajlatváltozásnak tulajdonított, elsősorban szélsőséges meteorológiai és vízjárási események (aszályok, áradások stb.) miatt keletkezett károk és veszteségek ellentételezése évek óta napirenden van. A fejlődő országok fent említett nagy létszámú csoportjai azt igényelték, hogy e kérdéskört ne az alkalmazkodási feladatok és vállalások részeként kezelje a nemzetközi közösség, hanem külön fórumok keretében és külön pénzügyi támogatási rendszer létrehozásával. Ezúttal csak arra kaptak ígéretet, hogy a „Glasgow-i Dialógus” keretében folytatódnak a megbeszélések e témakörről, beleértve az ilyen célú támogatások ügyét is.

„Klímafinanszírozási” ütközőpontok és ígéretek

A klímaegyezmény, a Párizsi Megállapodás és a Glasgow-ban rögzített feladataik végrehajtásának elősegítésére a fejlődők elengedhetetlennek, a fejlettek pedig jórészt jogosnak tartották a támogatások növelését és egyúttal a megfelelő technológiák átadásának elősegítését. A már utaltunk a kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási feladatok ellátására, az éghajlatváltozásnak tulajdonított károk és veszteségek kompenzálására is. Az ezekre vonatkozó kompromisszumok mellett külön ki kell emelni két nehezen, de talán csak átmenetileg feloldott konfliktust.

A fejlettek 2009-ben (a „nevezetes” koppenhágai csúcstalálkozón) tettek ígéretet arra, hogy 2020-ig közösen különböző állami költségvetési és más forrásokból 100 milliárd USD/év támogatást fognak biztosítani a fejlődők részére a klímapolitikai feladataik ellátásához. E vállalás nem valósult meg (közel egyötöddel maradtak el az újabb felajánlásokkal együtt is a jelzett szinttől) és emiatt „kemény hangú” felszólalások hangzottak el. Végül abban egyeztek meg, hogy 2025-ig bezárólag e támogatásoknak teljes mértékben teljesülniük kell.

Hosszabb távon azonban ennél többre lesz szükség. Számos fejlődő ország egyértelművé tette, hogy akkor tud és fog a későbbiekben hatékonyan részt venni a globális klímavédelemben, ha e támogatások mértéke jóval nagyobb lesz. Világossá tették azt, hogy egyebek mellett meg kell oldaniuk a rendkívüli nagyfokú energiaszegénység problémáját is. Voltak, akik már nem milliárdos, hanem billiós évi nagyságrendű támogatási igényt említettek. Egyelőre arról született megállapodás, hogy egy új kollektív és számszerűsített finanszírozási cél meghatározásáról kezdődnek meg még ebben az évben a tárgyalások, amelyeknek 2024-ben kell eredményre vezetniük.

Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel kétszáz delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.

Aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, az tévedett. Voltak, akik emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.

Elfogadták Glasgowban a COP26 klímaegyezményt – ismét csalódtunk a politikusokban

Kapcsolódó anyagok:

Forrás:

https://greenfo.hu/hir/mit-ertek-el-es-mit-nem-glasgow-ban-a-mind-veszelyesebb-klimavaltozas-elkerulese-erdekeben/

-- 2021. november 14.

Címkék: 1997. évi kiotói jegyzőkönyv cop26 klímaegyezmény ensz 26. klímakonferencia ensz Éghajlatváltozási keretegyezmény fosszilis tüzelőanyagok glasgow glasgow-i dialógus glasgow-i klímacsúcs glasgow-i világtalálkozó glasgow-i Éghajlati egyezség globális átlaghőmérséklet növekedés karbonsemlegesség klímaegyezmény klímafinanszírozás klímapolitika klímasemlegesség klímatárgyalások klímaváltozás nemzetközi klímapolitika párizsi megállapodás szén-dioxid globális kibocsátása szénre alapozott energiatermelés éghajlatot veszélyeztető tevékenységek éghajlatváltozás üvegházhatás

Kapcsolódó hírek:

Mit tehetünk, hogy többé ne legyen ilyen járvány? – Interjú Földvári Gábor járványtani szakértővel

Szabad Terek Klímahét programsorozat: 2021. szeptember 20-26., országosan

Az ENSZ Főtitkára a bolygó állapotáról (kivonat)

Légkondicionáló, klímaberendezés | Klímaváltozás, ózonpajzs, üvegházhatás ...

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 3 hete

Brazíliában nemrég kezdődött el a klímacsúcs, a COP30, amelyen a világ vezetői szokás szerint megpróbálják kitalálni, hogy milyen pályán mozogva lehetne elkerülni a bolygó gyors ütemű felmelegedést. Előre borítékolható, hogy radikális, hatékony megoldás mögé ezúttal sem fognak beállni, de a klímacsúcs újra ráirányíthatja a figyelmet Brazíliára, ahol a kiterjedt erdőségekre a klímacélok teljesítésében nagy szerepet játszó szénnyelőként is tekintenek. A mostani elnök, Luiz Inácio Lula da Silva korábbi ciklusában valamelyest fékezni tudta az erdőirtást, de továbbra is mindennaposak a környezeti, ökológiai konfliktusok. Az erdők leradírozása mellett az Amazonas vízrendszere és annak élőközössége is veszélyben van a nagyüzemi mezőgazdaság terjeszkedése miatt, ami hagyományos gazdálkodói csoportok és halászközösségek széthullásához is vezethet. A Pedral do Lourenço nevű sziklazátonynál kialakult konfliktust a Reuters anyaga alapján mutatjuk be.

A Tocantins az Amazonas-medence egyik nagy folyója, körülbelül 2400 kilométer a teljes hossza, és kormányzati tervek szerint afféle csatornává alakításával Brazília trópusi mezőgazdasági övezetét kapcsolhatná be még sikeresebben a világkereskedelembe. Az Araguaia–Tocantins-csatornán egész évben közlekedhetnének a szójával és kukoricával megpakolt uszályok. Az olcsó szállítási módszer árelőnyt is jelenthetne Brazíliának, ami így megerősíthetné dominanciáját a globális gabonapiacon. Thiago Pera logisztikai szakértő szerint az uszályok közép- és hosszú távon körülbelül 60 százalékkal olcsóbbak, mint a közúti fuvarozás.

A folyóra települt hagyományos közösségeket azonban a terv nem nyűgözi le, félnek, hogy teljesen megváltozik az életük, és nehezebbé válik a létfenntartásuk, ha több tíz vagy száz kilométernyi szakaszokon, például a Pedral do Lourenço nevű zátonyoknál végeznek robbantásokat és kotrásokat a csatornaépítők, ami után jelentősen megnövekedett hajóforgalommal is számolni kellene.

Nincs még minden veszve, szövetségi ügyészek is dolgoznak rajta, hogy leállítsák a 7,3 milliárd dolláros projektet.

„A hajóink nélkül sehova sem mehetünk. A halakból élünk” – mondta Welton de Franca, aki még gyerekként telepedett le családjával a folyó egyik sziklájára. A férfi apja mindennap a folyón viszi két unokáját az iskolában, de sokan járnak az ellenkező irányba is, hogy babassu kókuszdiót gyűjtsenek. Érthető, ha veszélyt látnak a megnövekvő hajóforgalomban.

https://telex.hu/kulfold/2025/11/08/tocantins-pedral-do-lourenco-kornyezetszennyezes-kereskedelmi-utvonal

Válasz

M Imre üzente 10 hónapja

A pénteken megjelent sok 2024-éghajlata-jelentésbòl ez(ek) az ábrák mondják el talán a legjobban a történetet.

Az első illusztrálja a legjobban, hogy 2023-2024 még a melegedési trendből való kiugrások között is kiugró volt.

A második, hogy nemcsak a melegedés, hanem a páratartalom növekedése miatt is aggódhatunk, itt Közép- és Délkelet-Európában különösen:

Ahogy a térkép mutatja, ez a régió kb egy hónappal v ennél is jóval több hőség-stressz napot élt meg, mint csak a pár évtizeddel ezelőtti (de sokunk életének már jó részéről szóló) átlag.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1141035707661797
___

Ehhez szeretném megmutatni az IPCC egy 2017-ben publikált grafikonját, amiben még 7-8 évvel ezelőtt is sok lehetőség volt a CO2 kibocsátás csökkentésével az 1.5C alatt maradni. A valóság az akkori legrosszabb forgatókönyvnél is nagyságrendekkel rosszabb képet mutat. Az ábrán látható a 7 éve jelölt "jelenlegi felmelegedési ütem" amihez pirossal jelöltem a megvalósult felmelegedést. A megvalósult "felmelegedési ütem sajnos a grafikonon szinte a függőlegesen felé fordult. Ehhez nehéz mit hozzá tenni, de Diána nyilván komplexebben látja mint mi. Innen szép nyerni.

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2798451266993197
____

Ez pedig az atmoszféra CO" tartalma (ppm). Ebből az látszik, hogy - bár a Földön mi gyártottunk sok elektromos autót, sokan vegák lettünk, sokan gyűjtjük szelektíven a PET palackokat, egyre többen biciklizünk", de a Marsról nézve nem történt "SEMMI" változás, mert a kibocsátás folyamatosan növeli a CO" tartalmat. A változás olyan mértékű, hogy csak a nagy kibocsátók politikai kényszerítésével (AZONNALI termelési és fogyasztási csökkentés) lehetne ezen változtatni. Csatolom a grafikont és egy linket is, amin részletesen olvashatjátok a témát.
https://www.metoffice.gov.uk/research/climate/seasonal-to-decadal/long-range/forecasts/co2-forecast

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2798463600325297

Diana Ürge-Vorsatz -> Jenő Sölétormos: azért ez nem egészen így van. Mindezek nélkül már jóvaal nagyobbra nőtt volna a CO2 koncentráció

Jenő Sölétormos -> Diana Ürge-Vorsatz: Akkor fogalmazhatunk úgy, hogy az eddigi, globálisan megvalósult klímavédelmi erőfeszítéseink eredménye, hogy a légköri CO2 növekedését legalább egy lineáris szinten tudtuk tartani? Laikusként ez is durva kép, - hogy a szakadékba tartunk, de legalább nem gyorsulunk - de nyilván annak örüljünk ami van.

Rengeteg a munka, szerintem növelni kell a politikusokon a nyomást, hogy pártállástól függetlenül kezdjenek a jövő generációk érdekében cselekedni. Példaként pl. MO-on vissza kell hozni a Jövő Generációk Ombudsman-jának az intézményét, ami, amíg volt, előre mutató volt. És jó lenne ha lenne nekünk újra Környezetvédelmi Minisztériumunk, mert most még az sincs. Nekünk egyéneknek egyre több helyen kell össze fognunk a gyerekeink jövőjének érdekében!
___

Magyarországon így néz ki a hőségnapok számának növekedése

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=8967949153241548

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 10 hónapja

Utoljára 125 ezer éve volt ilyen meleg a Földön | 2025.01.10.

A tavalyi év 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb az iparosodást megelőző időszaknál – jelentette be pénteken az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service (C3S). Ezzel 2024 az első év a mérések kezdete óta, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta a párizsi klímaegyezményben lefektetett 1,5 fokos klímacélt.

Ilyen magas hőmérsékletek utoljára 125 ezer évvel ezelőtt, a mostanit megelőző interglaciális periódus maximuma során fordulhattak elő a Földön, válaszolta a Qubit kérdésére Samantha Burgess, a Copernicus helyettes vezetője a bejelentést megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón. Tavaly a szervezet 1,48 fokban állapította meg a 2023-as év átlaghőmérsékletét, ami akkor 0,02 fokkal maradt el a másfél fokos határtól.

https://qubit.hu/2025/01/10/utoljara-125-ezer-eve-volt-ilyen-meleg-a-foldon

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ellepte az olajlobbi a világ legnagyobb klímakonferenciáját | 2023. 12. 10. -\\- Podcast
November 30-án vette kezdetét az ENSZ éves klímakonferenciája, a COP28, amit az idei évben Dubajban rendeztek meg. Az esemény kiemelt fontossággal bír, ugyanis egyre közeledünk a párizsi klímaegyezményben foglalt dátumokhoz, ám az eredmények helyett egyelőre inkább botrányoktól hangos az esemény. A Zöldövezet adásában a konferencia legfontosabb eseményeiről és a január elsejétől Magyarországon elinduló hulladékvisszaváltási rendszerről beszélgettünk.
https://player.simplecast.com/e4260836-ae7a-4745-9c9d-2dc1e38025ee

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ott tart 2023-ban a klímavédelem, hogy fűtenek a klímakonferenciás hotelben, mert túl erős a légkondi

Részt vesz a COP28 klímakonferencián Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki az X-en osztotta meg bizarr kalandját a dubaji környezettudatossággal.

Hotelszobájában annyira magasra tekerték a klímát, hogy fázni kezdett. Mikor ezt jelezte, közölték vele, hogy nem tudják lejjebb csavarni a légkondit, és azt a megoldást találták ki, hogy radiátort visznek neki, amivel tud fűteni.

„Ezt nem hiszem el – írja a bejegyzésben. – FŰTŐTESTET kellett kérnem Dubajban, mert 2 mérnök és a karbantartó együtt nem tudta kitalálni, hogyan lehetne csökkenteni a légkondit a szobámban – bármit csinálnak, mindig túlhűtenek.”
https://telex.hu/zacc/2023/12/08/urge-vorsatz-diana-cop28-klima-futes-kornyezetszennyezes-kibocsatas

Talán jobb volt Glasgow... :)

Válasz

M Imre üzente 2 éve

A Meteorológiai Világszervezet előzetes jelentése a globális éghajlat helyzetéről megerősíti, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év – írja az OMSZ a hivatalos oldalán.
https://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3378

-- "Az üvegházhatású gázok szintje rekordmagas. A globális hőmérséklet rekordmagas. A tengerszint emelkedése rekordmagas. Az Antarktisz tengeri jege rekordalacsony" - jelentette ki a világszervezet főtitkára.

Az október végéig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az év mintegy 1,4 Celsis fokkal (±0,12°C fokos bizonytalansági intervallummal) meghaladta az 1850–1900-as iparosodás előtti referencia értéket. A 2023-as év és 2016, illetve 2020 közötti különbség – amelyek korábban a legmelegebb éveknek számítottak – olyan mértékű, hogy az utolsó két hónap nagy valószínűséggel nem befolyásolja a rangsort.

Az elmúlt kilenc év, 2015 és 2023 között a legmelegebb volt a feljegyzések szerint. Az El Niño esemény, amely 2023 tavaszán, az északi félteke északi részén jelentkezett és a nyár folyamán gyorsan fejlődött, valószínűleg tovább emeli 2024 hőmérsékletét, mivel...
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231202/ketsegbeesett-segelykialtast-kuldtek-a-tudosok-elveszitjuk-a-klimahaborut-655345

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Csatlakozz a játékhoz és nyerd meg Greta Thunberg Klímakönyv című könyvét!

Részletek és játékszabályzat:
https://wwf.hu/greta-thunberg-klimakonyv-jatekszabalyzat/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Holnap kezdődik a COP28, az ENSZ kritikus fontosságú klímacsúcsa Dubajban

November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Várhatóan több mint 160 ország vezetője személyesen is részt vesz rajta, köztük az Amazonasért kiálló brazil államfő, az angol király és a pápa is. A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket.

Kritikus fontosságú ez a konferencia, ugyanis elérkezett az első „globális leltár” záró pillanata, amely során a globális közösségnek tükörbe kell néznie, hogy értékelje a klímaváltozás kezelésére vonatkozó eddigi törekvéseket és ezek alapján kijelölje a további teendőket.

A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket: az iparosodás előtti időkhöz képest rekordszinten van a legfőbb üvegházhatású gázok koncentrációja, és a jelenlegi vállalások alapján a világ még mindig 2,5-2,9°C-os globális felmelegedés felé tart a század végéig. Az ígéretek és a biztonságos klímajövő közötti szakadék áthidalásához gyökeres, gyors és rendszerszintű átalakulásra van szükség a gazdaság minden területén. Ehhez megvan minden eszközünk és a világnak pénze is lenne rá, csak át kell csatornázni a fosszilis iparágba ömlő állami támogatásokat, ami 2022-ben rekord összegre, 7,2 billió dollárra (a globális GDP 7%-a) emelkedett.

A COP28 „globális leltára” egy el nem szalasztható lehetőség arra, hogy az élhető éghajlati jövőbe vezető forgatókönyvet válasszuk, és ennek megfelelően korrigáljuk az eddigi terveket – az erről születő döntés egyben a klímacsúcs sikerességének fontos fokmérője is lesz.
https://greenfo.hu/hir/holnap-kezdodik-a-cop28-az-ensz-kritikus-fontossagu-klimacsucsa-dubajban/

*** Részletek Lehoczky Annamária, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró cikkében.

Az olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
https://masfelfok.hu/2023/11/29/olajlobbi-fosszilis-ipar-klimacsucs-cop28-ensz-dubaj/

*** Felhők a COP28 körül

Külföldi partnerekkel történő üzletkötésre használná fel a klímacsúcsot a dubaji konferencia elnöke – nyilvánosságra került dokumentumok szerint.

Részletek: Klímacsúcs: magánakcióval vádolják az elnököt
https://greenfo.hu/hir/klimacsucs-maganakcioval-vadoljak-az-elnokot/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta az InfoRádióban, hogy a hosszabb távra megfogalmazott célokhoz mérten nem tragikus a helyzet a globális felmelegedést illetően, ugyanakkor számos környezeti katasztrófa történt az elmúlt időszakban, melyek jelzésértékűek az emberiség számára.
https://infostart.hu/audio/5B4DB/5B4DBA7E.mp3

A klímakutató emlékeztetett, milyen problémákat okozott az aszály a gazdaságban idehaza és szerte a világon. Itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre. Emellett megemlítette azt az áradást is, amely a líbiai gátszakadást idézte elő, valamint azt a sok bozót- és erdőtüzet, amely számos országban óriási károkat okozott. Ürge-Vorsatz Diána szerint amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.

Veszélyes éghajlati fordulópontok

A szakértők egyre többet beszélnek a nagy nyilvánosság előtt is az úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points). Az éghajlati rendszer ugyanis egy összetett hálózat, része a légkör, továbbá az óceánok, a jégtakaró és az élővilág is. Mindegyik részegységen belül számtalan folyamat játszódik le. Vannak, amelyek öngerjesztők, és vannak, amelyek idővel elhalnak. Olyan sűrű kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy sérül, az kihat a többire is. Több tanulmány is megjelent már arról, hogy az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza ezeket az éghajlati fordulópontokat. Ilyen lehet például

-- a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem.
https://infostart.hu/tudomany/2023/11/27/urge-vorsatz-diana-a-klimakutatok-sem-ertik-miert-viselkedik-ennyire-szelsosegesen-az-eghajlat

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Ahol elképesztő mértékű a kizsákmányolás és a versengés, ott nem lesz testvériség és összetartás

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – I. rész

A kapitalizmus átfogó elemzése esetén nem elég, ha csupán arra koncentrálunk, hogy az a kizsákmányolás által lehetővé tett bőséget elképesztően igazságtalanul osztja el, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy az általunk ismert kapitalizmus – és szerintem az összes lehetséges kapitalizmus – ezzel egy időben hulladékot és szemetet termel, valamint hatalmi viszonyokat rögzít. Látnunk kell, hogy a kapitalizmus nem csupán a munkásokat zsákmányolja ki, hanem ezzel egyidejűleg az életet is elpusztítja. Ez a jelenlegi tiltakozási mozgalmakat vizsgálva vált számomra egyértelművé.
https://merce.hu/2023/07/29/ahol-elkepeszto-merteku-a-kizsakmanyolas-es-a-versenges-ott-nem-lesz-testveriseg-es-osszetartas/
___

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – II. rész

... az, hogy januárban, kimondottan kemény téli időjárás idején egészen sok ember – akik amúgy egy viszonylagosan kényelmes és privilegizált élethez vannak szokva – rendkívül rövid idő alatt képes volt egy teljes mértékben kollektivizált ellátási infrastruktúrával sátrakban lakva civilizált és jó együttélést kialakítani, az kimondottan fontos tanulságokkal szolgál számunkra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a jövőben mindannyiunknak sátrakban kell élnünk, hanem azt, hogy nagyon komoly társadalmi tanulóképességgel rendelkezünk, amely jelenleg össztársadalmi szinten teljesen akadályozott.

Először is, amikor én átalakulásról és változásról beszélek, az egy nagyon fontos motívum, hogy habár egyáltalán nem gondolom, hogy apró változtatások önmagában elegek lennének az egész világ megváltoztatásához, azonban egy forradalom sem lehet sikeres prefiguratív gyakorlatok nélkül.

-- Tehát még ha sikerülne is átvenni a hatalmat, vagy csak egyáltalán valódi erőt felmutatni – amitől jelenleg nagyon messze állunk –, akkor is szükségünk lenne arra, hogy a korábbitól eltérő, a forradalom utáni társadalmi gyakorlatok már létezzenek, kipróbáltak és begyakoroltak legyenek.

Különben elbuknak a forradalmak, ahogyan ezt számos történelmi példa esetén is láthattuk. Hiszen az új rend megszilárdulásához autoriter eszközökre van szükség, amelyek valójában csak a korábbi rossznak a folytatásához vezetnek.

Mindezek miatt vagyok nagyon türelmes, és nagy érdeklődéssel kísérem az olyan apróságokat is mint például az aktivista csoportok (Bezugsgruppen) szervezése, vagy pedig a tiltakozók táborának logisztikáját Lützerathban.
https://merce.hu/2023/08/05/a-forradalmi-gyakorlatoknak-gyogyitaniuk-javitaniuk-helyreallitaniuk-kell-hogy-ujra-atvegyuk-a-vilagot/