Internet: Mit értek el és mit nem Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel 200 delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár összefoglaló értékelője a COP26 konferenciáról. Véget ért 2021. november 13-án a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődött esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.

network.hu

 

Az éghajlatot veszélyeztető tevékenységek csökkentése


A természeti környezetünket gyorsuló ütemben alakítjuk át, éljük fel egyes erőforrásait és eközben sokféle hulladékkal, környezetkárosító anyaggal árasztjuk el. Ez utóbbiak sorába tartoznak azok az üvegházhatású gázok, amelyek a szénre vagy a földgázra alapozott energiatermelés, a kőolaj-alapú üzemanyagok használata, az állattenyésztés, a növénytermesztés és számos más emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülnek. Emiatt e gázok, köztük a szén-dioxid és a metán mennyisége évtizedek óta növekszik a légkörben és ennek betudhatóan fokozatosan emelkedik a globális felszíni átlaghőmérséklet. Számos területen a gleccserek visszahúzódnak, a tengerek felső rétegének hőmérséklete is emelkedik, a sarkvidéki jég több helyen olvad. Mindemellett általában is változékonyabb lett az éghajlat és az eddigieknél szélsőségesebb meteorológiai és vízjárási jelenségekkel szembesülnek a különböző térségek lakosai.


  • E témakörben a tudomány és a politika közötti együttműködés erősítése érdekében 1988-ben megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amelyik már 1990. évi első jelentésében felhívta a figyelmet az említett légköri kibocsátások miatt növekvő kockázatokra. Harminc évvel ezelőtt (!) kezdődtek meg a nemzetközi egyeztetések, amelyek eredményeképpen 1992-ben elkészült az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye. Ennek értelmében meg kell akadályoznunk a földi éghajlat veszélyeztetését, ehhez el kell érnünk, hogy még kellő időben abbamaradjon az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése, máskülönben a kialakuló változásokhoz sem a természeti rendszerek, sem a társadalmak nem lesznek képesek alkalmazkodni.


  • A 2015. évi Párizsi Megállapodás ugyanerről szól, de – a sokkal pontosabb tudományos értékelések alapján – már konkrétabban meghatározva azt, hogy a fenti cél érdekében századunk második felében meg kell szüntetni ezeknek az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységekből eredő kibocsátását. Pontosabban „karbon-semlegességre” van szükség, azaz legfeljebb olyan mértékű maradhatna e kibocsátás, mint amennyivel elő tudjuk segíteni elsősorban a többlet szén-dioxidnak a légkörből való kikerülését (kivonását) például erdőtelepítéssel. Ezzel lehetne elérni, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval +2 Celsius fok alatt maradjon, de lehetőleg a +1,5 C fokot se haladja meg az iparosodás (az „Ipari Forradalom”) kora előtti szinthez képest.


  • A glasgow-i világtalálkozót mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítására hívták össze. Igen ám, de az újabb tudományos becslések még inkább megerősítették, hogy előrevetített következmények miatt el kellene kerülni a +1,5 C foknál nagyobb átlagos melegedést. Ehhez pedig 2050 körül teljesülnie kellene a globális „karbonsemlegességnek”, ami úgy érhető el, ha 2030-ig már legalább 45%-kal csökken a szén-dioxid globális kibocsátása és egyúttal nagymértékben más gázoké is.


  • A tárgyalások végén mindenki által elfogadott „Glasgow-i Éghajlati Egyezség” pontosan ezt tartalmazza és ennek érdekében arra szólítja fel a világ országait –, hogy mielőbb hagyjanak fel az energiarendszerekben a szén használatával, hozzanak az energiahatékonyságot javító intézkedéseket, számolják fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával kapcsolatos állami támogatásokat. Azt is belefoglalták ebbe az egyezségbe („klímapaktumba”), hogy más kibocsátásokat, így a metánét is 2030-ig mérsékelni kell, és többet kell tenni az erdők és az ökológiai rendszerek védelméért, ezzel hozzájárulva az üvegházhatású gázok megkötéséhez, így csökkentve azok mennyiségét a légkörben.


  • Az EU tagállamai azzal a vállalással érkeztek Glasgow-ba, hogy együttesen eleget tesznek a 2050-es „karbonsemlegességi” követelménynek (kiterjesztve azt a többi üvegházhatású gázra is). Sok más fejlett ország, így pl. az USA, Kanada, Japán is elkötelezte magát erre. Orosz részről a 2060-as céldátumot jelölték meg ennek elérésére. A gyors gazdasági növekedésű fejlődő országok, így kiváltképpen Kína kibocsátásai az utóbbi pár évtizedben nagymértékben nőttek. Összességében azonban a fejlődő országoknak lényegesen kisebb a történelmi felelőssége azért, hogy a múlt század elejétől e gázok mennyisége megemelkedett a légkörben. E felelősségbeli különbségre hivatkozva India 2070-re ígérte meg a „klímasemlegességet”. Hozzá hasonlóan minden fejlődő ország e kibocsátásaik kordában tartásához is az eddigieknél jóval több támogatást – modern technológiát és pénzt – vár el a fejlettektől.


  • A fosszilis tüzelőanyagok használatától való mielőbbi megválás tehát a glasgow-i tárgyalások egyik kulcskérdése volt. De egy különösen kínos affér beárnyékolta a szénre alapozott energiatermeléshez kapcsolódó megegyezést: az utolsó pillanatban India – nyilvánvalóan Kína és az USA egyetértésével – a szén ilyen célú felhasználásának egyértelmű megszüntetése helyett ragaszkodott annak csupán a fokozatos csökkentését jelentő szövegmódosításhoz.


  • Több becslés látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az egyes országok korábban és ezekben a napokban bejelentett szándékai alapján teljesíthető-e a globális átlaghőmérséklet növekedésének jóval +2 Celsius fok alatti vagy még inkább a +1,5 Celsius foknál való „megállítása’ 2100-ig. A válasz nemleges majdnem minden friss elemzés szerint. Emiatt is látszik elkerülhetetlennek, hogy 2022 végéig minden ország felülvizsgálja az eddigi vállalásait és már ezekre alapozva kerülhessen sor 2023-ban a Párizsi Megállapodásban foglaltak felülvizsgálatára.


  • A nemzetközi klímapolitikai együttműködés lehetséges módja, ha egy ország (illetve egy ott bejegyzett cég) valamilyen kibocsátás-csökkentő beruházást valósít meg vagy finanszíroz egy másik országban, de az ebből származó kibocsátási egységeket saját nemzeti kibocsátás-csökkentéseként számolhatja el. Az eljárások közül a legismertebb az „emisszió-kereskedelem”, amely az Európai Unió tagállamai között is működik. Ilyen együttműködésekre adott lehetőséget az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv és e lehetőségeket biztosította a Párizsi Megállapodás is. Ez utóbbi szabályairól végre megállapodtak Glasgowban, de az csak a későbbiekben derülhet ki, hogy mely országok milyen mértékben fognak élni e nemzetközi „piaci” és „nem piaci” eszközökkel.


Felkészülés a már elkerülhetetlen változásokra


A környezeti körülményeikben bekövetkező – az éghajlatváltozásnak is tulajdonított –szélsőségesebb változások, jelenségek miatt különösen sérülékeny fejlődő országok társadalmainak többségét elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülésük foglalkoztatja. A leginkább érintettek az afrikai országok (köztük a jövő évi klímakonferenciának helyt adó Egyiptom), a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő országok (mint pl. a Maldív Köztársaság) és az alacsony tengerparti területű országok (pl. Banglades). Ez már hangsúlyosan szerepelt az 1992. évi egyezményben, majd a 2015. évi Párizsi Megállapodásban is, de eddig nem kapott elég figyelmet ez az ügy a nemzetközi együttműködés keretében. Az is nyilvánvaló, hogy ha nem sikerül kellőképpen mérsékelni a sokak által „klíma krízisnek” nevezett globális folyamatot, akkor a káros hatásainak tompítása is sokkal nehezebbé válik.


  • A mostani világtalálkozón részletesen foglalkoztak e témakörrel is és sürgették, hogy minden ország dolgozza ki vagy újítsa meg egy éven belül az alkalmazkodással kapcsolatos terveit. Hat év után végre megegyeztek arról, hogy meghatároznak egy közös „Globális Alkalmazkodási Célt”, amihez segítséget nyújthat majd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (második munkacsoportjának) jövő évben esedékes jelentése. E cél meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen minden régió más és más módon sérülékeny.


  • A változásokra való felkészülés, az alkalmazkodás esetében is legkritikusabbnak a fejlődők által elvárt pénzügyi támogatások elégtelensége látszik. A kibocsátás-csökkentésre szánt támogatásokkal egyenlő nagyságrendű pénzügyi keretet tartottak volna megfelelőnek; ehhez képest arról született döntés, hogy a fejlettek összességében legalábbis megduplázzák 2025-ig az eddigi felajánlások összegét.


  • Az éghajlatváltozásnak tulajdonított, elsősorban szélsőséges meteorológiai és vízjárási események (aszályok, áradások stb.) miatt keletkezett károk és veszteségek ellentételezése évek óta napirenden van. A fejlődő országok fent említett nagy létszámú csoportjai azt igényelték, hogy e kérdéskört ne az alkalmazkodási feladatok és vállalások részeként kezelje a nemzetközi közösség, hanem külön fórumok keretében és külön pénzügyi támogatási rendszer létrehozásával. Ezúttal csak arra kaptak ígéretet, hogy a „Glasgow-i Dialógus” keretében folytatódnak a megbeszélések e témakörről, beleértve az ilyen célú támogatások ügyét is.


„Klímafinanszírozási” ütközőpontok és ígéretek


A klímaegyezmény, a Párizsi Megállapodás és a Glasgow-ban rögzített feladataik végrehajtásának elősegítésére a fejlődők elengedhetetlennek, a fejlettek pedig jórészt jogosnak tartották a támogatások növelését és egyúttal a megfelelő technológiák átadásának elősegítését. A már utaltunk a kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási feladatok ellátására, az éghajlatváltozásnak tulajdonított károk és veszteségek kompenzálására is. Az ezekre vonatkozó kompromisszumok mellett külön ki kell emelni két nehezen, de talán csak átmenetileg feloldott konfliktust.


  • A fejlettek 2009-ben (a „nevezetes” koppenhágai csúcstalálkozón) tettek ígéretet arra, hogy 2020-ig közösen különböző állami költségvetési és más forrásokból 100 milliárd USD/év támogatást fognak biztosítani a fejlődők részére a klímapolitikai feladataik ellátásához. E vállalás nem valósult meg (közel egyötöddel maradtak el az újabb felajánlásokkal együtt is a jelzett szinttől) és emiatt „kemény hangú” felszólalások hangzottak el. Végül abban egyeztek meg, hogy 2025-ig bezárólag e támogatásoknak teljes mértékben teljesülniük kell.


  • Hosszabb távon azonban ennél többre lesz szükség. Számos fejlődő ország egyértelművé tette, hogy akkor tud és fog a későbbiekben hatékonyan részt venni a globális klímavédelemben, ha e támogatások mértéke jóval nagyobb lesz. Világossá tették azt, hogy egyebek mellett meg kell oldaniuk a rendkívüli nagyfokú energiaszegénység problémáját is. Voltak, akik már nem milliárdos, hanem billiós évi nagyságrendű támogatási igényt említettek. Egyelőre arról született megállapodás, hogy egy új kollektív és számszerűsített finanszírozási cél meghatározásáról kezdődnek meg még ebben az évben a tárgyalások, amelyeknek 2024-ben kell eredményre vezetniük.


Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel kétszáz delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.


Aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, az tévedett. Voltak, akik emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.


Elfogadták Glasgowban a COP26 klímaegyezményt – ismét csalódtunk a politikusokban


Kapcsolódó anyagok:



Forrás:

https://greenfo.hu/hir/mit-ertek-el-es-mit-nem-glasgow-ban-a-mind-veszelyesebb-klimavaltozas-elkerulese-erdekeben/

-- 2021. november 14.

Címkék: 1997. évi kiotói jegyzőkönyv cop26 klímaegyezmény ensz 26. klímakonferencia ensz Éghajlatváltozási keretegyezmény fosszilis tüzelőanyagok glasgow glasgow-i dialógus glasgow-i klímacsúcs glasgow-i világtalálkozó glasgow-i Éghajlati egyezség globális átlaghőmérséklet növekedés karbonsemlegesség klímaegyezmény klímafinanszírozás klímapolitika klímasemlegesség klímatárgyalások klímaváltozás nemzetközi klímapolitika párizsi megállapodás szén-dioxid globális kibocsátása szénre alapozott energiatermelés éghajlatot veszélyeztető tevékenységek éghajlatváltozás üvegházhatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

LMP: épületszigetelés, olcsó klímabérlet, szél- és napenergia kell a válság megoldására

A párt 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot.

Az elmúlt héten Orbán Viktor olyan beszédeket mondott és olyan intézkedéseket hozott, amivel beismerte, hogy bűnös módon elvesztegette az elmúlt 12 évet. Erről Bakos Bernadett, az LMP képviselője beszélt mai sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, hogy a kormány nem készítette fel Magyarországot a mostani válságokra, ahogy a jó megoldásokkal is adós.

Az LMP 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot:

-- Azonnali hatállyal fel kell mondani a soha meg nem térülő, titkos orosz hitelből, orosz technológiával tervezett Paks 2 projektet. A felszabaduló összegeket a megújuló energiaforrásokra kell fordítani.

-- Fel kell oldani minden értelmetlen, megújuló energia telepítésére vonatkozó korlátozást.

-- Azonnali 300 milliárdos szociális alapú épületszigetelési programot kell indítani. 12 éve a kormány semmit sem tett azért, hogy a rossz energetikai minőségű épületállományt felújítsák. Új nyílászárókkal, fűtési rendszerekkel kevesebb energiát használunk, ezáltal csökkentve az energiafüggőségünket.

-- Szintén fontos lépés, hogy nyújtson támogatást a kormány ahhoz, hogy a családok megújuló energia telepítésével tudják csökkenteni a rezsiköltségeiket.

-- Végezetül ne húzza tovább a kormány az országosan érvényes, havi 5 ezer forintba kerülő, majd minden tömegközlekedési eszközre érvényes klímabérlet bevezetését. Az ezzel járó plusz költségeket a központi költségvetésből szükséges finanszírozni, ne terhelje át a már amúgy is kivéreztetett önkormányzatokra.

A politikus állítása szerint különösen fontos bevezetni ezeket az intézkedéseket, hiszen nem csak energia-, de klímaválság is van. Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás napja, vagyis az a nap, amikorra elhasználtuk azt a fogyasztási szintet, amit a Föld képes újratermelni. Mától tehát a saját gyerekeink elől használjuk el az energiát. Nincs hova hátrálni, mielőbb zöld fordulatra van szükség.
https://kpsvr.hu/cikk/2022-07-28_lmp-epuletszigeteles-olcso-klimaberlet-szel-es-napenergia-kell-a-valsag-megoldasara

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Az LMP szerint a településekhez közelebb is állhatnának szélerőművek

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy egy adott településtől már 1,6 kilométerre is lehessen szélerőművet telepíteni. Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője vasárnapi online sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2012 óta nem létesült új szélerőmű az országban, és - mint mondta - 2016-tól "be van tiltva a szélenergia Magyarországon".

A kormány korábbi döntése értelmében egy település 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet telepíteni, így Magyarországon nincs olyan hely, ahová e szabályozás alapján szélturbinát el lehetne helyezni - emelte ki. Az ellenzéki politikus azt mondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint be lehetne építeni a magyar energiaellátásba a szélenergiát, amely fontos részét képezhetné.

A szél a legzöldebb energiaforrás, és bár ennek is vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, ezek lényegesen kisebbek, mint a szén, a földgáz és kőolaj felhasználásának - jegyezte meg. Az LMP szerint a lengyel szélenergia-szabályozás a szigorúbbak közé tartozik Európában, ott a jogszabály 1,6 kilométeres körzetben jelöli meg a szélerőmű telepítését egy adott településhez képest.

Ungár Péter elmondta, az LMP határozati javaslatában is ezt a távolságot jelölte meg, és bíznak abban, hogy a javaslat elnyeri az Országgyűlés támogatását.
http://hang.hu/belfold/az-lmp-szerint-a-telepulesekhez-kozelebb-is-allhatnanak-szeleromuvek-143019

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Merre tovább hazai környezetvédelem? Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Csongrádon, a 31. Zöld Civil Országos Találkozón.
https://soundcloud.com/user-994727764/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot

Idén 31. alkalommal gyűlnek össze a zöld civil szervezetek és a természetvédelem iránt érdeklődők a Zöld Civil Országos Találkozó keretein belül, ahol a regisztrálók szakmai programokon és előadásokon, természetvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetéseken, hasznos képzéseken, mozgalmas és interaktív élményprogramokon és még sok más, a természet- és környezetvédelem köré épülő eseményen vehettek részt. A találkozót ezúttal a WWF Magyarország szervezte Csongrádon, 2022. június 24-26. között.

A találkozó nyitónapjának egyik plenáris ülése a Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről témáról zajlott.

A környezet- és klímavédelem sokszereplős témakör, amelyben a mindenkori kormányok és gazdasági szereplők döntései, valamint a közvélemény alakulása egyaránt meghatározó fontosságú. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokat követően szakpolitikai, pénzügyi és üzleti szakértőkkel zajlott a beszélgetés a most látható irányokról, lehetőségekről és problémákról.
https://greenfo.hu/hir/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

1987-ben sikerült kimutatni a kapcsolatot a halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) és az ózonréteg gyengülése között, aminek eredményeként megszületett egy, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, a montreali jegyzőkönyv, amely 1989-ben lépett életbe, és korlátozta a szóban forgó gázok kibocsájtását.

-- Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékoka. A CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Ez a jegyzőkönyv a környezetvédelmi diplomácia egyik nagy és máig hivatkozott sikere, ám ennek ellenére is a legnagyobb lyukak – mint az antarktiszi vagy a most felfedezett trópusi a 2000-es években sem húzódtak össze, sőt az antarktiszit 2020-2021-ben is megfigyelték. Illetve tehát most egy eddig ismeretlen, harminc évnél is idősebb ózonlyukat is felfedeztek. Hogyan lehetséges ez a CFC-k tiltása ellenére?

-- óriási ózonlyukat azonosítottak, amely majdnem a Föld teljes trópusi régiója felett terül szét. Hétszer akkora, mint az Antarktisz feletti, már ismert lyuk, ráadásul az előbbivel ellentétben egész évben jelen van.

A lyukat a kanadai Waterloo Egyetem (Ontario) kutatója, Qing-Bin Lu professzor fedezte fel, és ő nyilatkozott a legfontosabb kérdésekről az Independentnek – az elmondottakból kiderül tehát, hogy a lyuk ellentétben a régóta ismert antarktiszi lyukkal nem szezonális, hanem egész évben jelen van (mint ismert, az Antarktisz feletti lyuk csak tavaszonként jelenik meg). Az új lyuk ezen kívül hétszer akkora, mint a korábbról már ismert, emiatt majdnem a teljes trópusi régió felett kimutatható. A professzor elmondta azt is, hogy dacára a friss felfedezésnek, ez a lyuk már több mint harminc éve létezhet, és a kiterjedése miatt a földi populáció felére hatással lehet.
https://raketa.hu/hatalmas-eddig-ismeretlen-ozonlyukat-fedeztek-fel-az-emberiseg-felet-erinti-a-hatasa

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

"Erőlködhetünk vegán étrenddel, járhatunk biciklivel, ha a szupergazdagok egyetlen űrnyaralása legalább 60 európai állampolgár éves kibocsátását pöfékeli a levegőbe" – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora a Népszava Online-on olvasható beszélgetésben.

Szerinte a felemás hatékonyságú eljárások ellenére is bele kell vágnunk a struktúrák átalakításába, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlant.
https://nepszava.hu/3161091_szep-nyugodtan-megsulunk

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

... mára tízből nyolc-kilenc magyar család gázt használ.

Mivel a földgázégetés viszonylag sok szén-dioxidot termel, ezért

-- a magyar kormány nagyon keményen csökkentené a lakossági gázfogyasztást 2030-ra.

Hozzávetőleg évi 3,5 milliárd köbméterről 1,5 milliárd köbméterre vinnék le a hátralévő hét és fél évben a háztartások gázfogyasztását.

Most már biztonságpolitikai okai is lettek

Az egy dolog, hogy a magyar állam által vett orosz gáz korábban sem volt olcsó, most sem az, és gyanús, hogy semmilyen importgáz sem lesz már. De az újabb orosz támadás azt is magával hozta, hogy most már biztonságpolitikai okai is lettek az orosz földgáztól való függés csökkentésének. Nem sok minden fenyegeti jobban Magyarország szuverenitását, mint hogy Moszkvából bármikor megzsarolhatják a magyar kormányt azzal, hogy elzárják az importgázt. Jó tudni, hogy egyébként akkor se állna le a fűtés a lakásokban, mert szerte Európában először őket szolgálják ki, de az iparra biztosan komoly csapást mérne, ha hirtelen nem lenne elég elérhető gázmolekula.

A gond az, hogy Magyarországon eddig nem sok minden történt
https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/documents/hu_2020_ltrs.pdf
a közeledő váltás ügyében, legalábbis érdemben.
https://masfelfok.hu/2021/02/08/ezermilliardokat-dobtunk-ki-5-ev-alatt-az-ablakon-a-rossz-lakasfelujitasokkal/

Az Egyensúly Intézet szakemberei viszont most egy

-- teljes szakpolitikai javaslatcsomaggal álltak elő a témában,
https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2022/06/ei_klima3_hatter_v2.pdf

amelyet minden pártnak ajánlanak. Itt ugyanis elég egyértelmű a közös cél, miközben bármely kormány pontosan ugyanazokkal a fő kihívásokkal találja szemben magát a következő években. Egy leegyszerűsített példával: a jó és olcsó szigetelés hasonló dolgot jelent egy konzervatívnak és egy liberálisnak is.

Mennyibe fog ez nekem kerülni?

A finanszírozásnál akkor dőlnek el a részletek, ha az állam nekifog, de az már most látszik, hogy ilyesmire igen komoly támogatásokat szán az Európai Unió. Az Egyensúly Intézet emellett olyan megoldásokat ajánl, ahol nem kell semmilyen kezdő önerőt betennie a fogyasztónak. Például a lakás átalakítását kifizetheti előre a közszolgáltató, majd a költségek egy meghatározott részét havi részletekben hozzácsaphatja a lecsökkent energiaszámlához. Vagy maga a felújítást végző cég hitelezheti meg az egészet, és utána annak a haszonnak egy részét kaphatja meg adott ideig, amit a fogyasztónak tényleg megtakarított a korszerűsítés.

A felújítások útvesztőjének kezelésére működnek úgynevezett egyablakos tanácsadói hálózatok, például holland mintára pár helyen már Magyarországon is. Itt a felújítani szándékozó ingatlantulajdonosok teljes körű tanácsadást kaphatnak az erre képzett szakemberektől.

Az egyablakos iroda sikere az egyszerűségében rejlik: az iroda menedzseli a felújítások ütemezését és többek között a felújítást végző szakemberekkel való kommunikációt is. Ők ingyenesen felmérhetnék az érdeklődők ingatlanjait, és egy „felújítási útlevelet” adhatnának rá, ami megszabná, hogy melyek a követendő felújítási irányok, és milyen szinten. Az Egyensúly Intézet javasolja egy ilyen irodai hálózat bővítését és támogatását, hogy minél több szolgáltatást tudjanak olcsón vagy ingyen nyújtani.
https://www.szabadeuropa.hu/a/gaz-epulet-felujitas-energia-zold-atmenet/31928581.html

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Térkövek vs. fák: hamarosan megsülünk a városokban

Hacsak nem kezdjük szeretni a fákat. Ezek az élőlények ugyanis 12 Celsius-fokkal is képesek hűteni a városok felszíni hőmérsékletét – derül ki egy kutatásból. A zöldterületek hiánya Európában jelentősen megnöveli a korai halálesetek számát is. Szombathelyen és Budapesten különösen rossz a helyzet.

Szakemberek szerint többféle módszer létezik arra, hogy a városok túlélhetővé váljanak a városlakók számára még klímaválság idején is: a fák ültetésén és megóvásán kívül ilyenek a zöldtetők, a zöldfolyosók és a vízáteresztő járdák (összefoglaló műszóval zöld infrastruktúra); az ivókutak, vizes játszóterek, szökőkutak (kék infrastruktúra), valamint a homlokzati árnyékolók, ablakfóliák vagy az épületek passzív hűtése – azaz a szürke infrastruktúra.

Mi most maradjunk a fáknál: azért közel sem mindegy, hogy hova milyen fát ültetünk. Érdemes ezzel is körültekintően eljárni. De hogy áll például Budapest Európa nagyvárosaihoz képest? A helyzet nem túl rossz, de nem is túl jó. Itt böngészheti a budapesti fákat a Főkert adatbázisában.
https://infogardenweb.hu/bpfatar/

A fák a városokban életeket menthetnek

Az európai városok minden egyes évben 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé tennék a zöld (azaz fás) területeket – ezt állítja az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmánya, amelyben csaknem kilencszáz, százezernél nagyobb lakosú várost vizsgáltak aszerint, hogy (lakosságarányosan) a zöldterületek hiányának hány korai haláleset tudható be az adott településen.

Az eredmény lesújtó: e szerint a vizsgált népesség nagyjából hatvan százalékának a lakóhelyén nem érvényesül a WHO ajánlása, miszerint háromszáz méteres lakókörzetükben legyen legalább fél hektár (azaz egy focipályányi) zöldterület.

Nem ez volt az első kutatás, amely kimutatta, hogy a fák életet menthetnek a városokban (máshogy fogalmazva: a fák hiánya csökkentheti a városlakók várható élettartamát). Az említett ISGlobal már 2019-ben végzett egy vizsgálatot a Coloradói Egyetemmel közösen. Ebben úgy találták, hogy a korai halálozások száma négy százalékkal csökken, ha az egyén életterének ötszáz méteres körzetében zöldterület található.

A klímaváltozás Magyarországot sem kíméli, ezért várostervezéskor talán ajánlatos lenne megfogadni a klímaszakértők és a WHO fásítási ajánlásait.

Még mindig akadnak, akik szerint az egész klímaválság kitaláció, vagy hogy a klíma mindig is változott, ez természetes folyamat. Nos, ők is a saját bőrükön érzik majd (ha ez még nem történt volna meg) az emberi tevékenység negatív következményeit. A fenntartható várostervezés már nem egy sznob rózsaszín köd többé, hanem életben maradásunk záloga.
https://www.szabadeuropa.hu/a/meglepo-de-az-elviselhetetlenul-forro-varosokban-segitenek-a-fak/31900960.html

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Űrben épített pajzzsal menthetik meg a felmelegedő Földet

... napsugárzást visszaverő anyagot juttassanak a magaslégkörbe. Ezzel kapcsolatban azonban hatékonysági kérdések merültek fel, a mellékhatásai pedig előre nem teljesen láthatók.

Az MIT különböző tudományágakból érkező munkatársainak közös ötlete a problémát egy buborékokból álló hatalmas építménnyel oldaná meg. A buborékpajzsot a Föld egyik gravitációs egyensúlyi pontján helyeznék el, ahol tartósan stabilan keringhetne (mint ismert, az egyik ilyen Lagrange-ponton működik jelenleg a James Webb űrteleszkóp).

A mérnökök nem strandlabdával gurigáznak, egy pajzs akkora lenne, mint Brazília. A buborékok belsejében 0,0028 atmoszféra nyomás mellett –50 Celsius-fokos hideg uralkodna. A buborékokat az űrben építhetnék meg, kisebb prototípusaikat már ki is próbálták laboratóriumi körülmények között. Innen tudják, hogy a buborékfújás az egyik leghatékonyabb építkezési és árnyékolási módszer. A megfelelő anyag egyelőre kérdéses, lehet szilikon vagy grafénnal turbózott ionos folyadék. A lényeg, hogy az űrhajók a helyszínre vinnék, és ott fújnák fel őket, ha már megépítették a Brazília méretű rácsot, amire rögzíthetők.

A hatékonyság mellett a buborékpajzs másik előnyös tulajdonsága a biztonság. Mivel nem a felszínen vagy a magaslégkörben, hanem a világűrben, egymillió kilométer távolságban ügyködünk, kicsi az esély, hogy visszafordíthatatlan károkat okozunk a környezetben. A korábban már javasolt, űrbéli óriási napernyőnek is volt egy olyan problémája, hogy nem tudjuk hova tenni, ha már nincs szükség rá. A buborékok előnye, hogy leereszthetők vagy újrafújhatók, és így órák vagy napok alatt megszüntethető a hatásuk, anélkül hogy űrszemetet termelnének.

A pajzsnak nem is kell irtózatosan hatékonynak lennie. Egy 1989-es tanulmány szerint ha a bolygót érő energiát 1,8 százalékkal csökkenthetnénk, az már gyakorlatilag lenullázná a felmelegedés hatásait.

-- Úgy véljük, hogy a napsugárzás elleni pajzs megvalósíthatóságának vizsgálata fontossá válhat a következő években, ha esetleg sürgetővé válik egy bolygóformáló megoldással kapcsolatos döntés

– fogalmazott Carlo Ratti, a programot kidolgozó MIT Senseable City Lab vezetője.

Egészen tömören a buborékpajzsot azért találták ki, mert szükség lehet rá, ha nagyon romlik a helyzet.
https://index.hu/techtud/2022/07/02/klimavaltozas-felmelegedes-nap-napenergia-pajzs-buborek-mit-ensz-bolygoformalas-urhajozas/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Dög hőség van, és a következő években egyre többször lesz iszonyatosan meleg. Sokan már csak légkondival tudják ezt elviselni. Az ingatlanjaink hűtésével azonban egyre több energiát fogyasztunk, és még inkább felhevítjük a köztereinket. Ráadásul sokszor a szomszédok sem örülnek, ha az ő ablakukra néz a kültéri egység.

A légkondicionálás az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egész világon. Lehet ezt érteni akár a folyamatosan megjelenő innovációkra, de a már így is iszonyatos, és egyre növekvő erőforrásigényre is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) adatai szerint a bolygó áramfogyasztásának tizede már 2016-ban is légkondicionálásra ment el, ami

-- 400 millió tonna kőolaj elégetésével nyerhető energiának felel meg.

Ez kb. annyi energia, amennyit a légi közlekedés és a vízi teherszállítás együttvéve használ.
https://greenfo.hu/hir/tobb-legkondizas-nagyobb-meleg/
___

A hűtőberendezések legnagyobb hibája évtizedeken át az volt, hogy nem találtak megfelelő hűtőközeget, a legtöbb anyag, amit használtak, vagy gyúlékony volt, vagy robbanásveszélyes, vagy mérgező, vagy mindhárom együtt. A harmincas években aztán jött a freon, ami nem robban, nem ég, nem mérgező és még csak nem is büdös. Évtizedekig úgy tűnt, megvan a tökéletes hűtőközeg, csak aztán kiderült, hogy a freon rendkívül nagymértékben károsítja az ózonréteget, ezért 1989-ben végül teljesen betiltották a használatát.

Jött helyette az R22, azaz a difluor-klórmetán, azonban – hogy, hogy nem – erről is kiderült, hogy környezetszennyező, így 2004-ben az EU-ban betiltották, 2020-ra pedig minden fejlett országban megszűnt a használata. Afrikában és Ázsiában azonban még több helyütt forgalomban van, nekik 2030-ig van idejük kivezetni. Az R22 tiltása óta az iparág több újabb hűtőközeget is kifejlesztett, ezek nem veszélyesek az ózonrétegre, és az üvegházhatást is kevésbé növelik, mint az R22. Persze ez nem jelenti azt, hogy az új hűtőközegek már minden szempontból környezetbarát anyagok lennének.

Tehát míg korábban általában a hűtőközegeik miatt tartották környezetszennyező dolognak a légkondicionálást, mostanra ebben a tekintetben rengeteget fejlődött az iparág.

Rengeteg energia megy el épületek hűtésére (Szaúd-Arábiában már az összes áramfogyasztás 70 százaléka), és ahogy minden energiafelhasználás, ez is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Persze terjed a megújuló energiaforrások használata, és a klímaberendezések is egyre környezetbarátabbak, de a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján

-- a hatékonyságnövekedés még mindig nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a légkondik iránti bővülő kereslettel.

A kondenzvíz elvezetésére is szigorú szabályok vonatkoznak, de többnyire ezeket sem tartják be. Nem lehetne például kicsöpögtetni az utcára sem, nemcsak azért, mert idegesíti a gyalogosokat, de azért sem, mert kárt okozhat, nyomot hagyhat a házak falain is. Ennek ellenére persze rengeteg klíma kondenzvize csöpög csak úgy a budapesti utcákra.

A másik nagy probléma a légkondikkal az, amit a városklímával tesznek. A meleg, amitől megszabadítják az épületeket, ugyanis nem vész el, a hűtés során a kültéri egység melegszik, és ezt a meleget a berendezés az utcára vagy a gangra fújja. Ezáltal pedig még melegebbek lesznek az amúgy is felforrósodott köztereink, ami még több embert vesz majd rá arra, hogy klímát szereltessen be, a meglévő klímáknak pedig még nagyobb energiabefektetés lesz elviselhető hőmérsékletűvé hűteni a lakásokat.

Ha például Budapesten minden második házat le akarnánk rombolni, hogy a helyükön parkot vagy tavat létesítsünk, abba valószínűleg kevesen mennének bele, ráadásul amíg a fák megnőnek, évek, évtizedek telnek el, rengeteg hőhullámmal. A légkondit ennél sokkal hamarabb beszerelik.

Az viszont tény, hogy minél szellősebben van beépítve egy város, és minél több zöldfelület, vízfelszín és árnyék van benne, annál elviselhetőbb ott a kánikula. Budapest és a magyar városok többsége azonban jelenleg sajnos nem ilyen irányba fejlődik.
https://telex.hu/belfold/2022/07/01/legkondicionalo-klima-felmelegedes-varosklima

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Az amerikai Lake Street Dive együttes 2010-es, Making Do című száma a könnyed dallamot meghazudtolva könyörtelenül sorolja a klímaválság szemtanúiként elénk tolakodó aggasztó jeleket, és szembesít a cselekvés halogatásának következményeivel.
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/lake_street_dive__making_do

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 14 perce a(z) Az MVM feltöltőkártyás villanyórái piaci áron számolnak augusztus elseje óta? blogbejegyzéshez:

Hogyan éljünk mostantól? Hogyan világítsunk, főzzünk és...

M Imre írta 51 perce a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza...

M Imre írta 1 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Amint már tudjátok 14 napja lezuhantam egy templomi ...

M Imre írta 2 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Budapest - portás Belvárosi Általános Iskolába keresünk ...

M Imre írta 2 órája a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:

Azért nem olyan nagy lesz az a béremelés, ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Egy fotós a védett fajokért - Britta Jaschinski fotózsurnaliszta-természetfotós előadása | 18:30–21:00, Uránia Nemzeti Filmszínház 2022.09.15.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: A MITISZOL? a Budapest Borfesztiválon! | szeptember. 8., 14:00 – 11., 22:00, Budavári Palota 2022.09.08.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Ne vágj ki minden fát! | szerda, 18:00–20:00, Széchenyi István tér 2022.08.17.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Egyedülálló kávézót nyitott a Vöröskereszt Budapesten ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Itt jobb lesz a gyerekeknek”: elhagyta a civilizációt és...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu