LMP: épületszigetelés, olcsó klímabérlet, szél- és napenergia kell a válság megoldására

A párt 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot.

Az elmúlt héten Orbán Viktor olyan beszédeket mondott és olyan intézkedéseket hozott, amivel beismerte, hogy bűnös módon elvesztegette az elmúlt 12 évet. Erről Bakos Bernadett, az LMP képviselője beszélt mai sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, hogy a kormány nem készítette fel Magyarországot a mostani válságokra, ahogy a jó megoldásokkal is adós.

Az LMP 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot:

-- Azonnali hatállyal fel kell mondani a soha meg nem térülő, titkos orosz hitelből, orosz technológiával tervezett Paks 2 projektet. A felszabaduló összegeket a megújuló energiaforrásokra kell fordítani.

-- Fel kell oldani minden értelmetlen, megújuló energia telepítésére vonatkozó korlátozást.

-- Azonnali 300 milliárdos szociális alapú épületszigetelési programot kell indítani. 12 éve a kormány semmit sem tett azért, hogy a rossz energetikai minőségű épületállományt felújítsák. Új nyílászárókkal, fűtési rendszerekkel kevesebb energiát használunk, ezáltal csökkentve az energiafüggőségünket.

-- Szintén fontos lépés, hogy nyújtson támogatást a kormány ahhoz, hogy a családok megújuló energia telepítésével tudják csökkenteni a rezsiköltségeiket.

-- Végezetül ne húzza tovább a kormány az országosan érvényes, havi 5 ezer forintba kerülő, majd minden tömegközlekedési eszközre érvényes klímabérlet bevezetését. Az ezzel járó plusz költségeket a központi költségvetésből szükséges finanszírozni, ne terhelje át a már amúgy is kivéreztetett önkormányzatokra.

A politikus állítása szerint különösen fontos bevezetni ezeket az intézkedéseket, hiszen nem csak energia-, de klímaválság is van. Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás napja, vagyis az a nap, amikorra elhasználtuk azt a fogyasztási szintet, amit a Föld képes újratermelni. Mától tehát a saját gyerekeink elől használjuk el az energiát. Nincs hova hátrálni, mielőbb zöld fordulatra van szükség.
https://kpsvr.hu/cikk/2022-07-28_lmp-epuletszigeteles-olcso-klimaberlet-szel-es-napenergia-kell-a-valsag-megoldasara

Válasz

Az LMP szerint a településekhez közelebb is állhatnának szélerőművek

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy egy adott településtől már 1,6 kilométerre is lehessen szélerőművet telepíteni. Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője vasárnapi online sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2012 óta nem létesült új szélerőmű az országban, és - mint mondta - 2016-tól "be van tiltva a szélenergia Magyarországon".

A kormány korábbi döntése értelmében egy település 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet telepíteni, így Magyarországon nincs olyan hely, ahová e szabályozás alapján szélturbinát el lehetne helyezni - emelte ki. Az ellenzéki politikus azt mondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint be lehetne építeni a magyar energiaellátásba a szélenergiát, amely fontos részét képezhetné.

A szél a legzöldebb energiaforrás, és bár ennek is vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, ezek lényegesen kisebbek, mint a szén, a földgáz és kőolaj felhasználásának - jegyezte meg. Az LMP szerint a lengyel szélenergia-szabályozás a szigorúbbak közé tartozik Európában, ott a jogszabály 1,6 kilométeres körzetben jelöli meg a szélerőmű telepítését egy adott településhez képest.

Ungár Péter elmondta, az LMP határozati javaslatában is ezt a távolságot jelölte meg, és bíznak abban, hogy a javaslat elnyeri az Országgyűlés támogatását.
http://hang.hu/belfold/az-lmp-szerint-a-telepulesekhez-kozelebb-is-allhatnanak-szeleromuvek-143019

Válasz

Merre tovább hazai környezetvédelem? Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Csongrádon, a 31. Zöld Civil Országos Találkozón.
https://soundcloud.com/user-994727764/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot

Idén 31. alkalommal gyűlnek össze a zöld civil szervezetek és a természetvédelem iránt érdeklődők a Zöld Civil Országos Találkozó keretein belül, ahol a regisztrálók szakmai programokon és előadásokon, természetvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetéseken, hasznos képzéseken, mozgalmas és interaktív élményprogramokon és még sok más, a természet- és környezetvédelem köré épülő eseményen vehettek részt. A találkozót ezúttal a WWF Magyarország szervezte Csongrádon, 2022. június 24-26. között.

A találkozó nyitónapjának egyik plenáris ülése a Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről témáról zajlott.

A környezet- és klímavédelem sokszereplős témakör, amelyben a mindenkori kormányok és gazdasági szereplők döntései, valamint a közvélemény alakulása egyaránt meghatározó fontosságú. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokat követően szakpolitikai, pénzügyi és üzleti szakértőkkel zajlott a beszélgetés a most látható irányokról, lehetőségekről és problémákról.
https://greenfo.hu/hir/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot/

Válasz

1987-ben sikerült kimutatni a kapcsolatot a halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) és az ózonréteg gyengülése között, aminek eredményeként megszületett egy, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, a montreali jegyzőkönyv, amely 1989-ben lépett életbe, és korlátozta a szóban forgó gázok kibocsájtását.

-- Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékoka. A CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Ez a jegyzőkönyv a környezetvédelmi diplomácia egyik nagy és máig hivatkozott sikere, ám ennek ellenére is a legnagyobb lyukak – mint az antarktiszi vagy a most felfedezett trópusi a 2000-es években sem húzódtak össze, sőt az antarktiszit 2020-2021-ben is megfigyelték. Illetve tehát most egy eddig ismeretlen, harminc évnél is idősebb ózonlyukat is felfedeztek. Hogyan lehetséges ez a CFC-k tiltása ellenére?

-- óriási ózonlyukat azonosítottak, amely majdnem a Föld teljes trópusi régiója felett terül szét. Hétszer akkora, mint az Antarktisz feletti, már ismert lyuk, ráadásul az előbbivel ellentétben egész évben jelen van.

A lyukat a kanadai Waterloo Egyetem (Ontario) kutatója, Qing-Bin Lu professzor fedezte fel, és ő nyilatkozott a legfontosabb kérdésekről az Independentnek – az elmondottakból kiderül tehát, hogy a lyuk ellentétben a régóta ismert antarktiszi lyukkal nem szezonális, hanem egész évben jelen van (mint ismert, az Antarktisz feletti lyuk csak tavaszonként jelenik meg). Az új lyuk ezen kívül hétszer akkora, mint a korábbról már ismert, emiatt majdnem a teljes trópusi régió felett kimutatható. A professzor elmondta azt is, hogy dacára a friss felfedezésnek, ez a lyuk már több mint harminc éve létezhet, és a kiterjedése miatt a földi populáció felére hatással lehet.
https://raketa.hu/hatalmas-eddig-ismeretlen-ozonlyukat-fedeztek-fel-az-emberiseg-felet-erinti-a-hatasa

Válasz

"Erőlködhetünk vegán étrenddel, járhatunk biciklivel, ha a szupergazdagok egyetlen űrnyaralása legalább 60 európai állampolgár éves kibocsátását pöfékeli a levegőbe" – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora a Népszava Online-on olvasható beszélgetésben.

Szerinte a felemás hatékonyságú eljárások ellenére is bele kell vágnunk a struktúrák átalakításába, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlant.
https://nepszava.hu/3161091_szep-nyugodtan-megsulunk

Válasz

... mára tízből nyolc-kilenc magyar család gázt használ.

Mivel a földgázégetés viszonylag sok szén-dioxidot termel, ezért

-- a magyar kormány nagyon keményen csökkentené a lakossági gázfogyasztást 2030-ra.

Hozzávetőleg évi 3,5 milliárd köbméterről 1,5 milliárd köbméterre vinnék le a hátralévő hét és fél évben a háztartások gázfogyasztását.

Most már biztonságpolitikai okai is lettek

Az egy dolog, hogy a magyar állam által vett orosz gáz korábban sem volt olcsó, most sem az, és gyanús, hogy semmilyen importgáz sem lesz már. De az újabb orosz támadás azt is magával hozta, hogy most már biztonságpolitikai okai is lettek az orosz földgáztól való függés csökkentésének. Nem sok minden fenyegeti jobban Magyarország szuverenitását, mint hogy Moszkvából bármikor megzsarolhatják a magyar kormányt azzal, hogy elzárják az importgázt. Jó tudni, hogy egyébként akkor se állna le a fűtés a lakásokban, mert szerte Európában először őket szolgálják ki, de az iparra biztosan komoly csapást mérne, ha hirtelen nem lenne elég elérhető gázmolekula.

A gond az, hogy Magyarországon eddig nem sok minden történt
https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/documents/hu_2020_ltrs.pdf
a közeledő váltás ügyében, legalábbis érdemben.
https://masfelfok.hu/2021/02/08/ezermilliardokat-dobtunk-ki-5-ev-alatt-az-ablakon-a-rossz-lakasfelujitasokkal/

Az Egyensúly Intézet szakemberei viszont most egy

-- teljes szakpolitikai javaslatcsomaggal álltak elő a témában,
https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2022/06/ei_klima3_hatter_v2.pdf

amelyet minden pártnak ajánlanak. Itt ugyanis elég egyértelmű a közös cél, miközben bármely kormány pontosan ugyanazokkal a fő kihívásokkal találja szemben magát a következő években. Egy leegyszerűsített példával: a jó és olcsó szigetelés hasonló dolgot jelent egy konzervatívnak és egy liberálisnak is.

Mennyibe fog ez nekem kerülni?

A finanszírozásnál akkor dőlnek el a részletek, ha az állam nekifog, de az már most látszik, hogy ilyesmire igen komoly támogatásokat szán az Európai Unió. Az Egyensúly Intézet emellett olyan megoldásokat ajánl, ahol nem kell semmilyen kezdő önerőt betennie a fogyasztónak. Például a lakás átalakítását kifizetheti előre a közszolgáltató, majd a költségek egy meghatározott részét havi részletekben hozzácsaphatja a lecsökkent energiaszámlához. Vagy maga a felújítást végző cég hitelezheti meg az egészet, és utána annak a haszonnak egy részét kaphatja meg adott ideig, amit a fogyasztónak tényleg megtakarított a korszerűsítés.

A felújítások útvesztőjének kezelésére működnek úgynevezett egyablakos tanácsadói hálózatok, például holland mintára pár helyen már Magyarországon is. Itt a felújítani szándékozó ingatlantulajdonosok teljes körű tanácsadást kaphatnak az erre képzett szakemberektől.

Az egyablakos iroda sikere az egyszerűségében rejlik: az iroda menedzseli a felújítások ütemezését és többek között a felújítást végző szakemberekkel való kommunikációt is. Ők ingyenesen felmérhetnék az érdeklődők ingatlanjait, és egy „felújítási útlevelet” adhatnának rá, ami megszabná, hogy melyek a követendő felújítási irányok, és milyen szinten. Az Egyensúly Intézet javasolja egy ilyen irodai hálózat bővítését és támogatását, hogy minél több szolgáltatást tudjanak olcsón vagy ingyen nyújtani.
https://www.szabadeuropa.hu/a/gaz-epulet-felujitas-energia-zold-atmenet/31928581.html

Válasz

Térkövek vs. fák: hamarosan megsülünk a városokban

Hacsak nem kezdjük szeretni a fákat. Ezek az élőlények ugyanis 12 Celsius-fokkal is képesek hűteni a városok felszíni hőmérsékletét – derül ki egy kutatásból. A zöldterületek hiánya Európában jelentősen megnöveli a korai halálesetek számát is. Szombathelyen és Budapesten különösen rossz a helyzet.

Szakemberek szerint többféle módszer létezik arra, hogy a városok túlélhetővé váljanak a városlakók számára még klímaválság idején is: a fák ültetésén és megóvásán kívül ilyenek a zöldtetők, a zöldfolyosók és a vízáteresztő járdák (összefoglaló műszóval zöld infrastruktúra); az ivókutak, vizes játszóterek, szökőkutak (kék infrastruktúra), valamint a homlokzati árnyékolók, ablakfóliák vagy az épületek passzív hűtése – azaz a szürke infrastruktúra.

Mi most maradjunk a fáknál: azért közel sem mindegy, hogy hova milyen fát ültetünk. Érdemes ezzel is körültekintően eljárni. De hogy áll például Budapest Európa nagyvárosaihoz képest? A helyzet nem túl rossz, de nem is túl jó. Itt böngészheti a budapesti fákat a Főkert adatbázisában.
https://infogardenweb.hu/bpfatar/

A fák a városokban életeket menthetnek

Az európai városok minden egyes évben 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé tennék a zöld (azaz fás) területeket – ezt állítja az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmánya, amelyben csaknem kilencszáz, százezernél nagyobb lakosú várost vizsgáltak aszerint, hogy (lakosságarányosan) a zöldterületek hiányának hány korai haláleset tudható be az adott településen.

Az eredmény lesújtó: e szerint a vizsgált népesség nagyjából hatvan százalékának a lakóhelyén nem érvényesül a WHO ajánlása, miszerint háromszáz méteres lakókörzetükben legyen legalább fél hektár (azaz egy focipályányi) zöldterület.

Nem ez volt az első kutatás, amely kimutatta, hogy a fák életet menthetnek a városokban (máshogy fogalmazva: a fák hiánya csökkentheti a városlakók várható élettartamát). Az említett ISGlobal már 2019-ben végzett egy vizsgálatot a Coloradói Egyetemmel közösen. Ebben úgy találták, hogy a korai halálozások száma négy százalékkal csökken, ha az egyén életterének ötszáz méteres körzetében zöldterület található.

A klímaváltozás Magyarországot sem kíméli, ezért várostervezéskor talán ajánlatos lenne megfogadni a klímaszakértők és a WHO fásítási ajánlásait.

Még mindig akadnak, akik szerint az egész klímaválság kitaláció, vagy hogy a klíma mindig is változott, ez természetes folyamat. Nos, ők is a saját bőrükön érzik majd (ha ez még nem történt volna meg) az emberi tevékenység negatív következményeit. A fenntartható várostervezés már nem egy sznob rózsaszín köd többé, hanem életben maradásunk záloga.
https://www.szabadeuropa.hu/a/meglepo-de-az-elviselhetetlenul-forro-varosokban-segitenek-a-fak/31900960.html

Válasz

Űrben épített pajzzsal menthetik meg a felmelegedő Földet

... napsugárzást visszaverő anyagot juttassanak a magaslégkörbe. Ezzel kapcsolatban azonban hatékonysági kérdések merültek fel, a mellékhatásai pedig előre nem teljesen láthatók.

Az MIT különböző tudományágakból érkező munkatársainak közös ötlete a problémát egy buborékokból álló hatalmas építménnyel oldaná meg. A buborékpajzsot a Föld egyik gravitációs egyensúlyi pontján helyeznék el, ahol tartósan stabilan keringhetne (mint ismert, az egyik ilyen Lagrange-ponton működik jelenleg a James Webb űrteleszkóp).

A mérnökök nem strandlabdával gurigáznak, egy pajzs akkora lenne, mint Brazília. A buborékok belsejében 0,0028 atmoszféra nyomás mellett –50 Celsius-fokos hideg uralkodna. A buborékokat az űrben építhetnék meg, kisebb prototípusaikat már ki is próbálták laboratóriumi körülmények között. Innen tudják, hogy a buborékfújás az egyik leghatékonyabb építkezési és árnyékolási módszer. A megfelelő anyag egyelőre kérdéses, lehet szilikon vagy grafénnal turbózott ionos folyadék. A lényeg, hogy az űrhajók a helyszínre vinnék, és ott fújnák fel őket, ha már megépítették a Brazília méretű rácsot, amire rögzíthetők.

A hatékonyság mellett a buborékpajzs másik előnyös tulajdonsága a biztonság. Mivel nem a felszínen vagy a magaslégkörben, hanem a világűrben, egymillió kilométer távolságban ügyködünk, kicsi az esély, hogy visszafordíthatatlan károkat okozunk a környezetben. A korábban már javasolt, űrbéli óriási napernyőnek is volt egy olyan problémája, hogy nem tudjuk hova tenni, ha már nincs szükség rá. A buborékok előnye, hogy leereszthetők vagy újrafújhatók, és így órák vagy napok alatt megszüntethető a hatásuk, anélkül hogy űrszemetet termelnének.

A pajzsnak nem is kell irtózatosan hatékonynak lennie. Egy 1989-es tanulmány szerint ha a bolygót érő energiát 1,8 százalékkal csökkenthetnénk, az már gyakorlatilag lenullázná a felmelegedés hatásait.

-- Úgy véljük, hogy a napsugárzás elleni pajzs megvalósíthatóságának vizsgálata fontossá válhat a következő években, ha esetleg sürgetővé válik egy bolygóformáló megoldással kapcsolatos döntés

– fogalmazott Carlo Ratti, a programot kidolgozó MIT Senseable City Lab vezetője.

Egészen tömören a buborékpajzsot azért találták ki, mert szükség lehet rá, ha nagyon romlik a helyzet.
https://index.hu/techtud/2022/07/02/klimavaltozas-felmelegedes-nap-napenergia-pajzs-buborek-mit-ensz-bolygoformalas-urhajozas/

Előzmény

Válasz

Dög hőség van, és a következő években egyre többször lesz iszonyatosan meleg. Sokan már csak légkondival tudják ezt elviselni. Az ingatlanjaink hűtésével azonban egyre több energiát fogyasztunk, és még inkább felhevítjük a köztereinket. Ráadásul sokszor a szomszédok sem örülnek, ha az ő ablakukra néz a kültéri egység.

A légkondicionálás az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egész világon. Lehet ezt érteni akár a folyamatosan megjelenő innovációkra, de a már így is iszonyatos, és egyre növekvő erőforrásigényre is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) adatai szerint a bolygó áramfogyasztásának tizede már 2016-ban is légkondicionálásra ment el, ami

-- 400 millió tonna kőolaj elégetésével nyerhető energiának felel meg.

Ez kb. annyi energia, amennyit a légi közlekedés és a vízi teherszállítás együttvéve használ.
https://greenfo.hu/hir/tobb-legkondizas-nagyobb-meleg/
___

A hűtőberendezések legnagyobb hibája évtizedeken át az volt, hogy nem találtak megfelelő hűtőközeget, a legtöbb anyag, amit használtak, vagy gyúlékony volt, vagy robbanásveszélyes, vagy mérgező, vagy mindhárom együtt. A harmincas években aztán jött a freon, ami nem robban, nem ég, nem mérgező és még csak nem is büdös. Évtizedekig úgy tűnt, megvan a tökéletes hűtőközeg, csak aztán kiderült, hogy a freon rendkívül nagymértékben károsítja az ózonréteget, ezért 1989-ben végül teljesen betiltották a használatát.

Jött helyette az R22, azaz a difluor-klórmetán, azonban – hogy, hogy nem – erről is kiderült, hogy környezetszennyező, így 2004-ben az EU-ban betiltották, 2020-ra pedig minden fejlett országban megszűnt a használata. Afrikában és Ázsiában azonban még több helyütt forgalomban van, nekik 2030-ig van idejük kivezetni. Az R22 tiltása óta az iparág több újabb hűtőközeget is kifejlesztett, ezek nem veszélyesek az ózonrétegre, és az üvegházhatást is kevésbé növelik, mint az R22. Persze ez nem jelenti azt, hogy az új hűtőközegek már minden szempontból környezetbarát anyagok lennének.

Tehát míg korábban általában a hűtőközegeik miatt tartották környezetszennyező dolognak a légkondicionálást, mostanra ebben a tekintetben rengeteget fejlődött az iparág.

Rengeteg energia megy el épületek hűtésére (Szaúd-Arábiában már az összes áramfogyasztás 70 százaléka), és ahogy minden energiafelhasználás, ez is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Persze terjed a megújuló energiaforrások használata, és a klímaberendezések is egyre környezetbarátabbak, de a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján

-- a hatékonyságnövekedés még mindig nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a légkondik iránti bővülő kereslettel.

A kondenzvíz elvezetésére is szigorú szabályok vonatkoznak, de többnyire ezeket sem tartják be. Nem lehetne például kicsöpögtetni az utcára sem, nemcsak azért, mert idegesíti a gyalogosokat, de azért sem, mert kárt okozhat, nyomot hagyhat a házak falain is. Ennek ellenére persze rengeteg klíma kondenzvize csöpög csak úgy a budapesti utcákra.

A másik nagy probléma a légkondikkal az, amit a városklímával tesznek. A meleg, amitől megszabadítják az épületeket, ugyanis nem vész el, a hűtés során a kültéri egység melegszik, és ezt a meleget a berendezés az utcára vagy a gangra fújja. Ezáltal pedig még melegebbek lesznek az amúgy is felforrósodott köztereink, ami még több embert vesz majd rá arra, hogy klímát szereltessen be, a meglévő klímáknak pedig még nagyobb energiabefektetés lesz elviselhető hőmérsékletűvé hűteni a lakásokat.

Ha például Budapesten minden második házat le akarnánk rombolni, hogy a helyükön parkot vagy tavat létesítsünk, abba valószínűleg kevesen mennének bele, ráadásul amíg a fák megnőnek, évek, évtizedek telnek el, rengeteg hőhullámmal. A légkondit ennél sokkal hamarabb beszerelik.

Az viszont tény, hogy minél szellősebben van beépítve egy város, és minél több zöldfelület, vízfelszín és árnyék van benne, annál elviselhetőbb ott a kánikula. Budapest és a magyar városok többsége azonban jelenleg sajnos nem ilyen irányba fejlődik.
https://telex.hu/belfold/2022/07/01/legkondicionalo-klima-felmelegedes-varosklima

Válasz

Az amerikai Lake Street Dive együttes 2010-es, Making Do című száma a könnyed dallamot meghazudtolva könyörtelenül sorolja a klímaválság szemtanúiként elénk tolakodó aggasztó jeleket, és szembesít a cselekvés halogatásának következményeivel.
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/lake_street_dive__making_do

Válasz