Internet: Mit értek el és mit nem Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1044 fő
  • Képek - 4154 db
  • Videók - 1258 db
  • Blogbejegyzések - 1368 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 590 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1044 fő
  • Képek - 4154 db
  • Videók - 1258 db
  • Blogbejegyzések - 1368 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 590 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1044 fő
  • Képek - 4154 db
  • Videók - 1258 db
  • Blogbejegyzések - 1368 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 590 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1044 fő
  • Képek - 4154 db
  • Videók - 1258 db
  • Blogbejegyzések - 1368 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 590 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel 200 delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár összefoglaló értékelője a COP26 konferenciáról. Véget ért 2021. november 13-án a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődött esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.

network.hu

 

Az éghajlatot veszélyeztető tevékenységek csökkentése


A természeti környezetünket gyorsuló ütemben alakítjuk át, éljük fel egyes erőforrásait és eközben sokféle hulladékkal, környezetkárosító anyaggal árasztjuk el. Ez utóbbiak sorába tartoznak azok az üvegházhatású gázok, amelyek a szénre vagy a földgázra alapozott energiatermelés, a kőolaj-alapú üzemanyagok használata, az állattenyésztés, a növénytermesztés és számos más emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülnek. Emiatt e gázok, köztük a szén-dioxid és a metán mennyisége évtizedek óta növekszik a légkörben és ennek betudhatóan fokozatosan emelkedik a globális felszíni átlaghőmérséklet. Számos területen a gleccserek visszahúzódnak, a tengerek felső rétegének hőmérséklete is emelkedik, a sarkvidéki jég több helyen olvad. Mindemellett általában is változékonyabb lett az éghajlat és az eddigieknél szélsőségesebb meteorológiai és vízjárási jelenségekkel szembesülnek a különböző térségek lakosai.


  • E témakörben a tudomány és a politika közötti együttműködés erősítése érdekében 1988-ben megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amelyik már 1990. évi első jelentésében felhívta a figyelmet az említett légköri kibocsátások miatt növekvő kockázatokra. Harminc évvel ezelőtt (!) kezdődtek meg a nemzetközi egyeztetések, amelyek eredményeképpen 1992-ben elkészült az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye. Ennek értelmében meg kell akadályoznunk a földi éghajlat veszélyeztetését, ehhez el kell érnünk, hogy még kellő időben abbamaradjon az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése, máskülönben a kialakuló változásokhoz sem a természeti rendszerek, sem a társadalmak nem lesznek képesek alkalmazkodni.


  • A 2015. évi Párizsi Megállapodás ugyanerről szól, de – a sokkal pontosabb tudományos értékelések alapján – már konkrétabban meghatározva azt, hogy a fenti cél érdekében századunk második felében meg kell szüntetni ezeknek az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységekből eredő kibocsátását. Pontosabban „karbon-semlegességre” van szükség, azaz legfeljebb olyan mértékű maradhatna e kibocsátás, mint amennyivel elő tudjuk segíteni elsősorban a többlet szén-dioxidnak a légkörből való kikerülését (kivonását) például erdőtelepítéssel. Ezzel lehetne elérni, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval +2 Celsius fok alatt maradjon, de lehetőleg a +1,5 C fokot se haladja meg az iparosodás (az „Ipari Forradalom”) kora előtti szinthez képest.


  • A glasgow-i világtalálkozót mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítására hívták össze. Igen ám, de az újabb tudományos becslések még inkább megerősítették, hogy előrevetített következmények miatt el kellene kerülni a +1,5 C foknál nagyobb átlagos melegedést. Ehhez pedig 2050 körül teljesülnie kellene a globális „karbonsemlegességnek”, ami úgy érhető el, ha 2030-ig már legalább 45%-kal csökken a szén-dioxid globális kibocsátása és egyúttal nagymértékben más gázoké is.


  • A tárgyalások végén mindenki által elfogadott „Glasgow-i Éghajlati Egyezség” pontosan ezt tartalmazza és ennek érdekében arra szólítja fel a világ országait –, hogy mielőbb hagyjanak fel az energiarendszerekben a szén használatával, hozzanak az energiahatékonyságot javító intézkedéseket, számolják fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával kapcsolatos állami támogatásokat. Azt is belefoglalták ebbe az egyezségbe („klímapaktumba”), hogy más kibocsátásokat, így a metánét is 2030-ig mérsékelni kell, és többet kell tenni az erdők és az ökológiai rendszerek védelméért, ezzel hozzájárulva az üvegházhatású gázok megkötéséhez, így csökkentve azok mennyiségét a légkörben.


  • Az EU tagállamai azzal a vállalással érkeztek Glasgow-ba, hogy együttesen eleget tesznek a 2050-es „karbonsemlegességi” követelménynek (kiterjesztve azt a többi üvegházhatású gázra is). Sok más fejlett ország, így pl. az USA, Kanada, Japán is elkötelezte magát erre. Orosz részről a 2060-as céldátumot jelölték meg ennek elérésére. A gyors gazdasági növekedésű fejlődő országok, így kiváltképpen Kína kibocsátásai az utóbbi pár évtizedben nagymértékben nőttek. Összességében azonban a fejlődő országoknak lényegesen kisebb a történelmi felelőssége azért, hogy a múlt század elejétől e gázok mennyisége megemelkedett a légkörben. E felelősségbeli különbségre hivatkozva India 2070-re ígérte meg a „klímasemlegességet”. Hozzá hasonlóan minden fejlődő ország e kibocsátásaik kordában tartásához is az eddigieknél jóval több támogatást – modern technológiát és pénzt – vár el a fejlettektől.


  • A fosszilis tüzelőanyagok használatától való mielőbbi megválás tehát a glasgow-i tárgyalások egyik kulcskérdése volt. De egy különösen kínos affér beárnyékolta a szénre alapozott energiatermeléshez kapcsolódó megegyezést: az utolsó pillanatban India – nyilvánvalóan Kína és az USA egyetértésével – a szén ilyen célú felhasználásának egyértelmű megszüntetése helyett ragaszkodott annak csupán a fokozatos csökkentését jelentő szövegmódosításhoz.


  • Több becslés látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az egyes országok korábban és ezekben a napokban bejelentett szándékai alapján teljesíthető-e a globális átlaghőmérséklet növekedésének jóval +2 Celsius fok alatti vagy még inkább a +1,5 Celsius foknál való „megállítása’ 2100-ig. A válasz nemleges majdnem minden friss elemzés szerint. Emiatt is látszik elkerülhetetlennek, hogy 2022 végéig minden ország felülvizsgálja az eddigi vállalásait és már ezekre alapozva kerülhessen sor 2023-ban a Párizsi Megállapodásban foglaltak felülvizsgálatára.


  • A nemzetközi klímapolitikai együttműködés lehetséges módja, ha egy ország (illetve egy ott bejegyzett cég) valamilyen kibocsátás-csökkentő beruházást valósít meg vagy finanszíroz egy másik országban, de az ebből származó kibocsátási egységeket saját nemzeti kibocsátás-csökkentéseként számolhatja el. Az eljárások közül a legismertebb az „emisszió-kereskedelem”, amely az Európai Unió tagállamai között is működik. Ilyen együttműködésekre adott lehetőséget az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv és e lehetőségeket biztosította a Párizsi Megállapodás is. Ez utóbbi szabályairól végre megállapodtak Glasgowban, de az csak a későbbiekben derülhet ki, hogy mely országok milyen mértékben fognak élni e nemzetközi „piaci” és „nem piaci” eszközökkel.


Felkészülés a már elkerülhetetlen változásokra


A környezeti körülményeikben bekövetkező – az éghajlatváltozásnak is tulajdonított –szélsőségesebb változások, jelenségek miatt különösen sérülékeny fejlődő országok társadalmainak többségét elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülésük foglalkoztatja. A leginkább érintettek az afrikai országok (köztük a jövő évi klímakonferenciának helyt adó Egyiptom), a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő országok (mint pl. a Maldív Köztársaság) és az alacsony tengerparti területű országok (pl. Banglades). Ez már hangsúlyosan szerepelt az 1992. évi egyezményben, majd a 2015. évi Párizsi Megállapodásban is, de eddig nem kapott elég figyelmet ez az ügy a nemzetközi együttműködés keretében. Az is nyilvánvaló, hogy ha nem sikerül kellőképpen mérsékelni a sokak által „klíma krízisnek” nevezett globális folyamatot, akkor a káros hatásainak tompítása is sokkal nehezebbé válik.


  • A mostani világtalálkozón részletesen foglalkoztak e témakörrel is és sürgették, hogy minden ország dolgozza ki vagy újítsa meg egy éven belül az alkalmazkodással kapcsolatos terveit. Hat év után végre megegyeztek arról, hogy meghatároznak egy közös „Globális Alkalmazkodási Célt”, amihez segítséget nyújthat majd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (második munkacsoportjának) jövő évben esedékes jelentése. E cél meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen minden régió más és más módon sérülékeny.


  • A változásokra való felkészülés, az alkalmazkodás esetében is legkritikusabbnak a fejlődők által elvárt pénzügyi támogatások elégtelensége látszik. A kibocsátás-csökkentésre szánt támogatásokkal egyenlő nagyságrendű pénzügyi keretet tartottak volna megfelelőnek; ehhez képest arról született döntés, hogy a fejlettek összességében legalábbis megduplázzák 2025-ig az eddigi felajánlások összegét.


  • Az éghajlatváltozásnak tulajdonított, elsősorban szélsőséges meteorológiai és vízjárási események (aszályok, áradások stb.) miatt keletkezett károk és veszteségek ellentételezése évek óta napirenden van. A fejlődő országok fent említett nagy létszámú csoportjai azt igényelték, hogy e kérdéskört ne az alkalmazkodási feladatok és vállalások részeként kezelje a nemzetközi közösség, hanem külön fórumok keretében és külön pénzügyi támogatási rendszer létrehozásával. Ezúttal csak arra kaptak ígéretet, hogy a „Glasgow-i Dialógus” keretében folytatódnak a megbeszélések e témakörről, beleértve az ilyen célú támogatások ügyét is.


„Klímafinanszírozási” ütközőpontok és ígéretek


A klímaegyezmény, a Párizsi Megállapodás és a Glasgow-ban rögzített feladataik végrehajtásának elősegítésére a fejlődők elengedhetetlennek, a fejlettek pedig jórészt jogosnak tartották a támogatások növelését és egyúttal a megfelelő technológiák átadásának elősegítését. A már utaltunk a kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási feladatok ellátására, az éghajlatváltozásnak tulajdonított károk és veszteségek kompenzálására is. Az ezekre vonatkozó kompromisszumok mellett külön ki kell emelni két nehezen, de talán csak átmenetileg feloldott konfliktust.


  • A fejlettek 2009-ben (a „nevezetes” koppenhágai csúcstalálkozón) tettek ígéretet arra, hogy 2020-ig közösen különböző állami költségvetési és más forrásokból 100 milliárd USD/év támogatást fognak biztosítani a fejlődők részére a klímapolitikai feladataik ellátásához. E vállalás nem valósult meg (közel egyötöddel maradtak el az újabb felajánlásokkal együtt is a jelzett szinttől) és emiatt „kemény hangú” felszólalások hangzottak el. Végül abban egyeztek meg, hogy 2025-ig bezárólag e támogatásoknak teljes mértékben teljesülniük kell.


  • Hosszabb távon azonban ennél többre lesz szükség. Számos fejlődő ország egyértelművé tette, hogy akkor tud és fog a későbbiekben hatékonyan részt venni a globális klímavédelemben, ha e támogatások mértéke jóval nagyobb lesz. Világossá tették azt, hogy egyebek mellett meg kell oldaniuk a rendkívüli nagyfokú energiaszegénység problémáját is. Voltak, akik már nem milliárdos, hanem billiós évi nagyságrendű támogatási igényt említettek. Egyelőre arról született megállapodás, hogy egy új kollektív és számszerűsített finanszírozási cél meghatározásáról kezdődnek meg még ebben az évben a tárgyalások, amelyeknek 2024-ben kell eredményre vezetniük.


Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel kétszáz delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.


Aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, az tévedett. Voltak, akik emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.


Elfogadták Glasgowban a COP26 klímaegyezményt – ismét csalódtunk a politikusokban


Kapcsolódó anyagok:



Forrás:

https://greenfo.hu/hir/mit-ertek-el-es-mit-nem-glasgow-ban-a-mind-veszelyesebb-klimavaltozas-elkerulese-erdekeben/

-- 2021. november 14.

Címkék: 1997. évi kiotói jegyzőkönyv cop26 klímaegyezmény ensz 26. klímakonferencia ensz Éghajlatváltozási keretegyezmény fosszilis tüzelőanyagok glasgow glasgow-i dialógus glasgow-i klímacsúcs glasgow-i világtalálkozó glasgow-i Éghajlati egyezség globális átlaghőmérséklet növekedés karbonsemlegesség klímaegyezmény klímafinanszírozás klímapolitika klímasemlegesség klímatárgyalások klímaváltozás nemzetközi klímapolitika párizsi megállapodás szén-dioxid globális kibocsátása szénre alapozott energiatermelés éghajlatot veszélyeztető tevékenységek éghajlatváltozás üvegházhatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

A napelemboom sötét oldala

A Szolidáris Gazdaság Központ tanulmánya részletesen bemutatja,
https://szolidarisgazdasagkozpont.hu/documents/napelemboom.pdf
hogy az elmúlt évek napelemboomja a megújuló energia forradalmat is amolyan fideszesen mutyis, korrupt módon valósította meg. A tanulmány itt is: a napelemboom sötét oldala (4,3 MB pdf.)
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2022/01/a-napelemboom-s%C3%B6t%C3%A9t-oldala.pdf

És a tanulmány még nem is foglalkozik az egyik legnagyobb kérdéssel: 2016-ban, a KÁT-ról METÁR-ra való áttérést megelőző kapuzárási pánikban hirtelen 2000 MW, tehát a teljes jelenlegi napelemkapacitással megegyező léptékű engedély kiadására került sor. Ennek az a jelentősége, hogy a KÁT rendszerben a szerződők hosszú ideig, akár 20 évig fix magas árat kapnak a termelt áramért, míg a METÁR-ban 2016-ot követően árverésen kell ajánlatot tenni, és a legalacsonyabb támogatási igényű projektek kapnak lehetőséget. Az áttérés indokolt volt, hiszen a megújulók áresése miatt nem volt már szükség a kiemelt támogatásra, egyes nagy projektek már akár támogatás nélkül, piaci alapon is életképesek. A METÁR-ra való átállás durván csökkentette a megújuló alapú áram költségét a társadalom számára. De mielőtt ez megtörtént volna, hirtelen őrületesen megugrott a korábbi, sokkal magasabb és biztosabb jövedelmet jelentő KÁT-os engedélyek száma. Olyan mennyiségben születtek ilyen engedélyek, ami, hangsúlyozom, a teljes mai napelemkapacitással egyenlő. Volt itt egy kör, amelyik még az utolsó pillanatban, mielőtt visszaesett volna naperőművi villamosenergia után megszerezhető jövedelem, gyorsan óriási mennyiségű évekig, évtizedekig biztos jövedelmet jelentő engedélyt szerzett.

Érdekes lenne összeszedni, milyen kör nyert akkor a pályázatokon, és hova vándoroltak azóta az engedélyek vagy kik lettek a megvalósult projektek új tulajdonosai. ...

Pedig a megújuló forradalom lehetne ennél sokkal költséghatékonyabb, és szolgálhatná a helyi energiaközösségek, a települések, önkormányzatok, a helyi gazdaság, a helyi energiaautonómia céljait is – ahogy azt az Igazságos Zöld Átállás tanulmányunkban január elején bemutattuk.
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/05/Igazs%C3%A1gos-z%C3%B6ld-%C3%A1tmenet.pdf

No persze, akkor kevesebb jutna Adnan Polatnak, Tiborcz Istvánnak meg a többi oligarchának. Márpedig tudjuk, hogy a magyar államnak jelenleg egyetlen célja ezeknek a pénzáramoknak a fenntartása, a Völner-féle “hármasokért” cserébe mindenféle járadékvadászatok lehetővé tétele.

Perverz újraelosztás, vagy igazságos zöld átállás?

Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás – Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány. Igazságos zöld átmenet (8,6 MB pdf.)
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/05/Igazs%C3%A1gos-z%C3%B6ld-%C3%A1tmenet.pdf

Az egyik szerző Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai Parlamenti képviselője, aki 2019-ben megkapta az Év EP-képviselője díjat Környezetvédelem kategóriában. Podcastunkban Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett többek között a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.
https://soundcloud.com/user-994727764/perverz-ujraelosztas-vagy-igazsagos-zold-atallas

https://greenfo.hu/hir/a-napelemboom-sotet-oldala/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Beszélgetésünkben Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus Egyetem adjunktusával készítettünk interjút nemnövekedés paradigmaváltó gondolatköréről és a klímaválságról.
https://www.youtube.com/watch?v=oy6jdOJNH_c

A válság kezdete óta egyértelművé vált, hogy nem szabad visszatérni a normális működésmódhoz, hisz a normális működésmód okozta magát a járványt is. A nemnövekedést ezt a “normalitást” igyekszik kikezdeni, célkitűzéseit nem a jelenlegi gazdasági paradigmáinkon belül kell elképzelnünk – hisz ez szükségszerűen recesszióhoz vezet – hanem azt célozza, hogy a létező profitorientált gazdasági paradigmát gondoljuk újra. Érv emellett az is, hogy a jelenlegi paradigmán belüli növekedés nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket, nem tette igazságosabbá és egyenlőbbé társadalmunkat. A nemnövekedés az ember és természet közötti harmónia mellett a jó életet, igazságos társadalmi működés mellett érvel. A nemnövekedés egy olyan narratívát igyekszik megalkotni, amely a természettel való együttélést nem lemondásként érzékeli, hanem inkább lehetőségként egy újfajta emberi kiteljesedés felé.

Köves Alexandra kijelenti, hogy meg kell változtatni az adózási, a termelési és újraelosztási logikánkat, amely egy radikális újrarendezési folyamatként képzelhető el. Mivel a stabilitás és biztonság fontos része az emberi életnek és társadalmi működésnek, ennek az újrarendezési folyamatnak is kiegyensúlyozottan kell megtörténnie, ehhez segíthet az alapjövedelem valamilyen formájú bevezetése.
A válság rámutatott sok mindenre: egyértelművé vált, hogy kik azok, akiknek munkája esszenciálisnak mondható mai gazdasági berendezkedésünkben, akik valóban értéket termelnek és kik azok, akik csak lefölözik ezt. Ezek a hivatkozási pontok fontos szerepet tölthetnek be a közeljövőben.

Köves úgy gondolja, hogy társadalmi képzetünkön eluralkodott a pesszimizmus: megannyi történelmi bizonyíték van arra, hogy a változás, változtatás igenis lehetséges. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy pozitív utópiákkal álljunk elő, melyek irányt tudnak adni tevékenységünknek.
https://mmaa.hu/2020/06/16/mmaa-beszelgetes-koves-alexandraval-nemnovekedes-valasz-a-klimavalsagra/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Többfrontos küzdelmet kell folytatni a fenntartható és igazságos zöld átmenetért

A fennálló energiarendszer és a zöldítés jelenlegi módja nem a bolygó és nem az emberek érdekeit szolgálja. De milyen útjai lehetnek akkor egy fenntartható, igazságos és demokratikus átállásnak az energiaszektorban? Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb kiindulópontokat és az aktorokat, akik egy ilyen fordulatban főszerepbe kerülhetnek.

Mostanában már kezd egyre több és több ember számára nyilvánvalóvá válni, hogy az energiatermelésünk megújulókra való átállítása elkerülhetetlen, ha csökkenteni akarjuk a klímaváltozás hatásait az életünkre és a bolygóra. Cikksorozatunk első részében bemutattuk a domináns, az EU által is képviselt és támogatott piaci alapú átállást és azt, hogy ez hogyan kedvez a nagyberuházásoknak, miközben háttérbe szorítja a kisebb, decentralizáltan működő megújulóenergia-kezdeményezéseket. A második részben pedig azt, hogy hogyan jelenik meg mindez itthon, a NER logikájához igazított változatban.

Ebben a cikkben felvázoljuk, hogyan lehetne egy olyan zöld átmenetet elősegíteni, amelynek fő célja nem a tőke minél nagyobb megtérülése, hanem az emberi szükségletként felfogott energiaigények zöld, demokratikus és szolidáris kielégítése. Négy lehetőséget fogunk bemutatni, az energiaközösségektől egészen az állami szerepvállalásig.
https://merce.hu/2021/12/23/tobbfrontos-kuzdelmet-kell-folytatni-a-fenntarthato-es-igazsagos-zold-atmenetert/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A génkezelési technológiák nagy támogatójának számító Bill és Melinda Gates alapítványa is megtámogatott 1.5 millió euróval egy Re-imagine Europa nevű think-tanket azzal a céllal, hogy „klímavédelmi célokra” hivatkozva a GMO-szabályozások enyhítéséért lobbizzon az EU-s intézményeknél.
https://merce.hu/2021/12/06/a-gmo-szabalyozas-fellazitasat-tervezi-az-europai-bizottsag-a-kornyezetvedok-szerint/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A Greenpeace Magyarország kutatása:
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8776/a-magyarok-2022-tol-zold-kormanyt-akarnak-derul-ki-a-greenpeace-friss-kutatasabol/

-- „kiderül, hogy a magyar lakosság csaknem kétharmada (73%) fontosnak tartja, hogy a 2022-ben felálló kormány kiemelten foglalkozzon a klímavédelemmel. A kérdésben politikai táborokon túlnyúló egyetértés uralkodik: a Fidesz-KDNP támogatóinak 77%-a, az ellenzéki együttműködést támogatók 73%-a tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a következő ciklusban kormányzó politikai pártok kiemelt figyelmet szenteljenek a klímavédelmi kérdéseknek.”
https://merce.hu/2021/12/10/orban-viktor-teved-es-ez-sokba-fog-nekunk-kerulni/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Klímavédelem és fogyatékosság | 2021. november 18. 09:49

Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáját (COP26) 2021. október 31. és november 12. között rendezték meg Glasgow-ban. Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) részt vett a COP26-on annak érdekében, hogy megjelenjenek fogyatékossággal élő személyek szempontjai a vitákban és a megállapodásban is. A COP26 alkalmából az EDF közleményt[1] adott ki, alelnöke, a belga Nadia Hadad pedig a BBC-nek adott interjúban számolt be a fogyatékos emberek üzenetéről a világ vezetőinek.

Mit jelent az éghajlatváltozás a fogyatékossággal élő emberek számára?

A fogyatékos emberek a világ népességének 15%-át teszik ki. A mindennapos diszkrimináció és kirekesztés, amellyel nap mint nap szembesülnek, válság idején mindig súlyosbodik. Például árvizek esetén az evakuálási eljárások gyakran nem inkluzívak, és ahol a lakosságot – gyakran az éghajlati viszonyok miatt – már kitelepítették máshova, ott az új helyszínek gyakran nem akadálymentesek.

Az éghajlatváltozás következményei különösen súlyosak a fogyatékossággal élők közül a nőkre, a gyermekekre, és kisebbségi csoportokra nézve; a szegénységben élők számára; és a fogyatékossággal élők leghátrányosabb csoportjai, például az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek számára.

Amellett, hogy a fogyatékossággal élő személyek jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, a nem megfelelő éghajlatvédelmi intézkedések is hátrányosan érinthetik őket. A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben fenyegeti az (energia)szegénység kockázata, és egyes esetekben magasabbak az energiaköltségeik is, mint az átlagnépességben. Más intézkedések, mint például az egyszer használatos műanyagok betiltása az EU-ban, habár jó szándékúak, de hátrányosan érintik a fogyatékossággal élő embereket, akiknek például naponta kell szívószálat használniuk, és alternatív lehetőségek nélkül maradnak. Ez a helyzet elkerülhető lett volna, ha inkluzív megközelítést alkalmaznak a politikusok és konzultálnak a fogyatékossággal élőkkel.

Hogyan kell bevonni az érintetteket?

A fogyatékossággal élő személyeket az őket képviselő szervezeteken keresztül be kell vonni az éghajlat-változási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi döntéshozatali és végrehajtási folyamatba. Ez magában foglalja a teljes körű részvételhez szükséges erőforrások biztosítását is. A részvételnek a kezdetektől fogva teljes körűnek és hatékonynak kell lennie, ami azt jelenti, hogy minden éghajlat-politikai folyamatnak és mechanizmusnak a tervezés első pillanatától kezdve teljes mértékben akadálymentesnek kellene lennie.

A fogyatékossággal élő személyek olyan tudással rendelkeznek, amelyek létfontosságúak a tervezés során. Az érintettek ismerik a legjobban azokat az akadályokat, amelyekkel az éghajlatváltozással összefüggésben szembesülnek. Ha konzultálnak velük, akkor elkerülhetők a későbbi végrehajtási nehézségek, és biztosítható, hogy mindenki részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A fogyatékosságot is figyelembe vevő zöldpolitika olyan befektetés, amely nemcsak a fogyatékossággal élő személyek és családjaik, hanem a társadalom számos más, leginkább marginalizált embere számára is előnyös lehet.

Hogyan lehet ezt elérni?

Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum felszólítja a COP 26-ot, hogy foglalkozzon a következő prioritásokkal és tervezze meg azok végrehajtását. Az EDF felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy ezeket a prioritásokat építsék be a zöld megállapodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia végrehajtásába:

-- Az éghajlat-változási intézkedésekre vonatkozó, a fogyatékosságot is figyelembe vevő, emberi jogokon alapuló megközelítés előmozdítása.

-- Alkalmazzanak interszekcionális szemléletet a munka során.

-- Biztosítani kell, hogy minden mechanizmus megkönnyítse a fogyatékossággal élő személyek érdemi részvételét a klímaválság elleni intézkedések tervezésében, végrehajtásában.

-- Olyan finanszírozást kell biztosítani, amely figyelembe veszi a fogyatékosságot is az intézkedések során.
-- Szükséges a fogyatékossággal élő személyek jogainak figyelembevétele az klímavédelmi cselekvési tervekben és kötelezettségvállalásokban.

-- Szükséges az éghajlatváltozással kapcsolatos valamennyi kommunikáció és rendezvény/esemény teljes körű akadálymentességének biztosítása.

-- Az intézkedéseknek támogatni kell, hogy az új gazdasági rendszerekben a foglalkoztatás/munka a fogyatékossággal élő személyek számára teljes mértékben hozzáférhető és befogadó legyen.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum kijelentette, hogy a továbbiakban még erősebben fel fog lépni, hogy a klímavédelmi intézkedések és az éghajlati válság miatti természeti katasztrófákra való felkészülés során figyelembe vegyék a fogyatékos emberek sajátos szükségleteit.

http://www.meosz.hu/blog/klimavedelem-es-fogyatekossag/

-- Mozgáskorlátozottak kis közössége
http://mozgaskorlatozottakkiskozo.network.hu/

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

1944. Fortepan/Lili Jacob Lengyelország, Oświęcim Az ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Budapest legendás épületének nyomában: Az ikonikus ...

M Imre írta 3 napja a(z) Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak - Interjú Lővei Pállal blogbejegyzéshez:

Odafagyok a Várárt! Gyertyafényes táblaavatást és ...

M Imre 3 napja új képet töltött fel:

Felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_03png_2160402_9365_s

M Imre 3 napja új képet töltött fel:

Felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_02_2160401_2959_s

M Imre 3 napja új képet töltött fel:

Felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_01_2160400_2157_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu