Internet: Mit értek el és mit nem Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel 200 delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához. Faragó Tibor, c. egyetemi tanár összefoglaló értékelője a COP26 konferenciáról. Véget ért 2021. november 13-án a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődött esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.

network.hu

 

Az éghajlatot veszélyeztető tevékenységek csökkentése


A természeti környezetünket gyorsuló ütemben alakítjuk át, éljük fel egyes erőforrásait és eközben sokféle hulladékkal, környezetkárosító anyaggal árasztjuk el. Ez utóbbiak sorába tartoznak azok az üvegházhatású gázok, amelyek a szénre vagy a földgázra alapozott energiatermelés, a kőolaj-alapú üzemanyagok használata, az állattenyésztés, a növénytermesztés és számos más emberi tevékenység nyomán a légkörbe kerülnek. Emiatt e gázok, köztük a szén-dioxid és a metán mennyisége évtizedek óta növekszik a légkörben és ennek betudhatóan fokozatosan emelkedik a globális felszíni átlaghőmérséklet. Számos területen a gleccserek visszahúzódnak, a tengerek felső rétegének hőmérséklete is emelkedik, a sarkvidéki jég több helyen olvad. Mindemellett általában is változékonyabb lett az éghajlat és az eddigieknél szélsőségesebb meteorológiai és vízjárási jelenségekkel szembesülnek a különböző térségek lakosai.


  • E témakörben a tudomány és a politika közötti együttműködés erősítése érdekében 1988-ben megalakult az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amelyik már 1990. évi első jelentésében felhívta a figyelmet az említett légköri kibocsátások miatt növekvő kockázatokra. Harminc évvel ezelőtt (!) kezdődtek meg a nemzetközi egyeztetések, amelyek eredményeképpen 1992-ben elkészült az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye. Ennek értelmében meg kell akadályoznunk a földi éghajlat veszélyeztetését, ehhez el kell érnünk, hogy még kellő időben abbamaradjon az üvegházhatású gázok légköri mennyiségének növekedése, máskülönben a kialakuló változásokhoz sem a természeti rendszerek, sem a társadalmak nem lesznek képesek alkalmazkodni.


  • A 2015. évi Párizsi Megállapodás ugyanerről szól, de – a sokkal pontosabb tudományos értékelések alapján – már konkrétabban meghatározva azt, hogy a fenti cél érdekében századunk második felében meg kell szüntetni ezeknek az üvegházhatású gázoknak az emberi tevékenységekből eredő kibocsátását. Pontosabban „karbon-semlegességre” van szükség, azaz legfeljebb olyan mértékű maradhatna e kibocsátás, mint amennyivel elő tudjuk segíteni elsősorban a többlet szén-dioxidnak a légkörből való kikerülését (kivonását) például erdőtelepítéssel. Ezzel lehetne elérni, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése jóval +2 Celsius fok alatt maradjon, de lehetőleg a +1,5 C fokot se haladja meg az iparosodás (az „Ipari Forradalom”) kora előtti szinthez képest.


  • A glasgow-i világtalálkozót mindenekelőtt a Párizsi Megállapodás végrehajtásának előmozdítására hívták össze. Igen ám, de az újabb tudományos becslések még inkább megerősítették, hogy előrevetített következmények miatt el kellene kerülni a +1,5 C foknál nagyobb átlagos melegedést. Ehhez pedig 2050 körül teljesülnie kellene a globális „karbonsemlegességnek”, ami úgy érhető el, ha 2030-ig már legalább 45%-kal csökken a szén-dioxid globális kibocsátása és egyúttal nagymértékben más gázoké is.


  • A tárgyalások végén mindenki által elfogadott „Glasgow-i Éghajlati Egyezség” pontosan ezt tartalmazza és ennek érdekében arra szólítja fel a világ országait –, hogy mielőbb hagyjanak fel az energiarendszerekben a szén használatával, hozzanak az energiahatékonyságot javító intézkedéseket, számolják fel a fosszilis tüzelőanyagok használatával kapcsolatos állami támogatásokat. Azt is belefoglalták ebbe az egyezségbe („klímapaktumba”), hogy más kibocsátásokat, így a metánét is 2030-ig mérsékelni kell, és többet kell tenni az erdők és az ökológiai rendszerek védelméért, ezzel hozzájárulva az üvegházhatású gázok megkötéséhez, így csökkentve azok mennyiségét a légkörben.


  • Az EU tagállamai azzal a vállalással érkeztek Glasgow-ba, hogy együttesen eleget tesznek a 2050-es „karbonsemlegességi” követelménynek (kiterjesztve azt a többi üvegházhatású gázra is). Sok más fejlett ország, így pl. az USA, Kanada, Japán is elkötelezte magát erre. Orosz részről a 2060-as céldátumot jelölték meg ennek elérésére. A gyors gazdasági növekedésű fejlődő országok, így kiváltképpen Kína kibocsátásai az utóbbi pár évtizedben nagymértékben nőttek. Összességében azonban a fejlődő országoknak lényegesen kisebb a történelmi felelőssége azért, hogy a múlt század elejétől e gázok mennyisége megemelkedett a légkörben. E felelősségbeli különbségre hivatkozva India 2070-re ígérte meg a „klímasemlegességet”. Hozzá hasonlóan minden fejlődő ország e kibocsátásaik kordában tartásához is az eddigieknél jóval több támogatást – modern technológiát és pénzt – vár el a fejlettektől.


  • A fosszilis tüzelőanyagok használatától való mielőbbi megválás tehát a glasgow-i tárgyalások egyik kulcskérdése volt. De egy különösen kínos affér beárnyékolta a szénre alapozott energiatermeléshez kapcsolódó megegyezést: az utolsó pillanatban India – nyilvánvalóan Kína és az USA egyetértésével – a szén ilyen célú felhasználásának egyértelmű megszüntetése helyett ragaszkodott annak csupán a fokozatos csökkentését jelentő szövegmódosításhoz.


  • Több becslés látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy az egyes országok korábban és ezekben a napokban bejelentett szándékai alapján teljesíthető-e a globális átlaghőmérséklet növekedésének jóval +2 Celsius fok alatti vagy még inkább a +1,5 Celsius foknál való „megállítása’ 2100-ig. A válasz nemleges majdnem minden friss elemzés szerint. Emiatt is látszik elkerülhetetlennek, hogy 2022 végéig minden ország felülvizsgálja az eddigi vállalásait és már ezekre alapozva kerülhessen sor 2023-ban a Párizsi Megállapodásban foglaltak felülvizsgálatára.


  • A nemzetközi klímapolitikai együttműködés lehetséges módja, ha egy ország (illetve egy ott bejegyzett cég) valamilyen kibocsátás-csökkentő beruházást valósít meg vagy finanszíroz egy másik országban, de az ebből származó kibocsátási egységeket saját nemzeti kibocsátás-csökkentéseként számolhatja el. Az eljárások közül a legismertebb az „emisszió-kereskedelem”, amely az Európai Unió tagállamai között is működik. Ilyen együttműködésekre adott lehetőséget az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv és e lehetőségeket biztosította a Párizsi Megállapodás is. Ez utóbbi szabályairól végre megállapodtak Glasgowban, de az csak a későbbiekben derülhet ki, hogy mely országok milyen mértékben fognak élni e nemzetközi „piaci” és „nem piaci” eszközökkel.


Felkészülés a már elkerülhetetlen változásokra


A környezeti körülményeikben bekövetkező – az éghajlatváltozásnak is tulajdonított –szélsőségesebb változások, jelenségek miatt különösen sérülékeny fejlődő országok társadalmainak többségét elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülésük foglalkoztatja. A leginkább érintettek az afrikai országok (köztük a jövő évi klímakonferenciának helyt adó Egyiptom), a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő országok (mint pl. a Maldív Köztársaság) és az alacsony tengerparti területű országok (pl. Banglades). Ez már hangsúlyosan szerepelt az 1992. évi egyezményben, majd a 2015. évi Párizsi Megállapodásban is, de eddig nem kapott elég figyelmet ez az ügy a nemzetközi együttműködés keretében. Az is nyilvánvaló, hogy ha nem sikerül kellőképpen mérsékelni a sokak által „klíma krízisnek” nevezett globális folyamatot, akkor a káros hatásainak tompítása is sokkal nehezebbé válik.


  • A mostani világtalálkozón részletesen foglalkoztak e témakörrel is és sürgették, hogy minden ország dolgozza ki vagy újítsa meg egy éven belül az alkalmazkodással kapcsolatos terveit. Hat év után végre megegyeztek arról, hogy meghatároznak egy közös „Globális Alkalmazkodási Célt”, amihez segítséget nyújthat majd az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (második munkacsoportjának) jövő évben esedékes jelentése. E cél meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen minden régió más és más módon sérülékeny.


  • A változásokra való felkészülés, az alkalmazkodás esetében is legkritikusabbnak a fejlődők által elvárt pénzügyi támogatások elégtelensége látszik. A kibocsátás-csökkentésre szánt támogatásokkal egyenlő nagyságrendű pénzügyi keretet tartottak volna megfelelőnek; ehhez képest arról született döntés, hogy a fejlettek összességében legalábbis megduplázzák 2025-ig az eddigi felajánlások összegét.


  • Az éghajlatváltozásnak tulajdonított, elsősorban szélsőséges meteorológiai és vízjárási események (aszályok, áradások stb.) miatt keletkezett károk és veszteségek ellentételezése évek óta napirenden van. A fejlődő országok fent említett nagy létszámú csoportjai azt igényelték, hogy e kérdéskört ne az alkalmazkodási feladatok és vállalások részeként kezelje a nemzetközi közösség, hanem külön fórumok keretében és külön pénzügyi támogatási rendszer létrehozásával. Ezúttal csak arra kaptak ígéretet, hogy a „Glasgow-i Dialógus” keretében folytatódnak a megbeszélések e témakörről, beleértve az ilyen célú támogatások ügyét is.


„Klímafinanszírozási” ütközőpontok és ígéretek


A klímaegyezmény, a Párizsi Megállapodás és a Glasgow-ban rögzített feladataik végrehajtásának elősegítésére a fejlődők elengedhetetlennek, a fejlettek pedig jórészt jogosnak tartották a támogatások növelését és egyúttal a megfelelő technológiák átadásának elősegítését. A már utaltunk a kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási feladatok ellátására, az éghajlatváltozásnak tulajdonított károk és veszteségek kompenzálására is. Az ezekre vonatkozó kompromisszumok mellett külön ki kell emelni két nehezen, de talán csak átmenetileg feloldott konfliktust.


  • A fejlettek 2009-ben (a „nevezetes” koppenhágai csúcstalálkozón) tettek ígéretet arra, hogy 2020-ig közösen különböző állami költségvetési és más forrásokból 100 milliárd USD/év támogatást fognak biztosítani a fejlődők részére a klímapolitikai feladataik ellátásához. E vállalás nem valósult meg (közel egyötöddel maradtak el az újabb felajánlásokkal együtt is a jelzett szinttől) és emiatt „kemény hangú” felszólalások hangzottak el. Végül abban egyeztek meg, hogy 2025-ig bezárólag e támogatásoknak teljes mértékben teljesülniük kell.


  • Hosszabb távon azonban ennél többre lesz szükség. Számos fejlődő ország egyértelművé tette, hogy akkor tud és fog a későbbiekben hatékonyan részt venni a globális klímavédelemben, ha e támogatások mértéke jóval nagyobb lesz. Világossá tették azt, hogy egyebek mellett meg kell oldaniuk a rendkívüli nagyfokú energiaszegénység problémáját is. Voltak, akik már nem milliárdos, hanem billiós évi nagyságrendű támogatási igényt említettek. Egyelőre arról született megállapodás, hogy egy új kollektív és számszerűsített finanszírozási cél meghatározásáról kezdődnek meg még ebben az évben a tárgyalások, amelyeknek 2024-ben kell eredményre vezetniük.


Összefoglalóan úgy értékelhető, hogy a közel kétszáz delegáció által folytatott glasgow-i egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrehaladás, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben történő megállításához.


Aki nagy elvárásokkal várta a Glasgow-i klímacsúcs végét, az tévedett. Voltak, akik emelni igyekeztek a tétet, de úgy tűnik, ezeknek nem felelt meg az ENSZ 26. klímakonferenciája. Megkötöttek néhány ígéretes megállapodást, de a kibocsátás-csökkentési vállalások szerények maradtak, és a záróegyezményt is felpuhították.


Elfogadták Glasgowban a COP26 klímaegyezményt – ismét csalódtunk a politikusokban


Kapcsolódó anyagok:



Forrás:

https://greenfo.hu/hir/mit-ertek-el-es-mit-nem-glasgow-ban-a-mind-veszelyesebb-klimavaltozas-elkerulese-erdekeben/

-- 2021. november 14.

Címkék: 1997. évi kiotói jegyzőkönyv cop26 klímaegyezmény ensz 26. klímakonferencia ensz Éghajlatváltozási keretegyezmény fosszilis tüzelőanyagok glasgow glasgow-i dialógus glasgow-i klímacsúcs glasgow-i világtalálkozó glasgow-i Éghajlati egyezség globális átlaghőmérséklet növekedés karbonsemlegesség klímaegyezmény klímafinanszírozás klímapolitika klímasemlegesség klímatárgyalások klímaváltozás nemzetközi klímapolitika párizsi megállapodás szén-dioxid globális kibocsátása szénre alapozott energiatermelés éghajlatot veszélyeztető tevékenységek éghajlatváltozás üvegházhatás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 4 hónapja

Ellepte az olajlobbi a világ legnagyobb klímakonferenciáját | 2023. 12. 10. -\\- Podcast
November 30-án vette kezdetét az ENSZ éves klímakonferenciája, a COP28, amit az idei évben Dubajban rendeztek meg. Az esemény kiemelt fontossággal bír, ugyanis egyre közeledünk a párizsi klímaegyezményben foglalt dátumokhoz, ám az eredmények helyett egyelőre inkább botrányoktól hangos az esemény. A Zöldövezet adásában a konferencia legfontosabb eseményeiről és a január elsejétől Magyarországon elinduló hulladékvisszaváltási rendszerről beszélgettünk.
https://player.simplecast.com/e4260836-ae7a-4745-9c9d-2dc1e38025ee

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Ott tart 2023-ban a klímavédelem, hogy fűtenek a klímakonferenciás hotelben, mert túl erős a légkondi

Részt vesz a COP28 klímakonferencián Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki az X-en osztotta meg bizarr kalandját a dubaji környezettudatossággal.

Hotelszobájában annyira magasra tekerték a klímát, hogy fázni kezdett. Mikor ezt jelezte, közölték vele, hogy nem tudják lejjebb csavarni a légkondit, és azt a megoldást találták ki, hogy radiátort visznek neki, amivel tud fűteni.

„Ezt nem hiszem el – írja a bejegyzésben. – FŰTŐTESTET kellett kérnem Dubajban, mert 2 mérnök és a karbantartó együtt nem tudta kitalálni, hogyan lehetne csökkenteni a légkondit a szobámban – bármit csinálnak, mindig túlhűtenek.”
https://telex.hu/zacc/2023/12/08/urge-vorsatz-diana-cop28-klima-futes-kornyezetszennyezes-kibocsatas

Talán jobb volt Glasgow... :)

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

A Meteorológiai Világszervezet előzetes jelentése a globális éghajlat helyzetéről megerősíti, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év – írja az OMSZ a hivatalos oldalán.
https://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3378

-- "Az üvegházhatású gázok szintje rekordmagas. A globális hőmérséklet rekordmagas. A tengerszint emelkedése rekordmagas. Az Antarktisz tengeri jege rekordalacsony" - jelentette ki a világszervezet főtitkára.

Az október végéig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az év mintegy 1,4 Celsis fokkal (±0,12°C fokos bizonytalansági intervallummal) meghaladta az 1850–1900-as iparosodás előtti referencia értéket. A 2023-as év és 2016, illetve 2020 közötti különbség – amelyek korábban a legmelegebb éveknek számítottak – olyan mértékű, hogy az utolsó két hónap nagy valószínűséggel nem befolyásolja a rangsort.

Az elmúlt kilenc év, 2015 és 2023 között a legmelegebb volt a feljegyzések szerint. Az El Niño esemény, amely 2023 tavaszán, az északi félteke északi részén jelentkezett és a nyár folyamán gyorsan fejlődött, valószínűleg tovább emeli 2024 hőmérsékletét, mivel...
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231202/ketsegbeesett-segelykialtast-kuldtek-a-tudosok-elveszitjuk-a-klimahaborut-655345

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Csatlakozz a játékhoz és nyerd meg Greta Thunberg Klímakönyv című könyvét!

Részletek és játékszabályzat:
https://wwf.hu/greta-thunberg-klimakonyv-jatekszabalyzat/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Holnap kezdődik a COP28, az ENSZ kritikus fontosságú klímacsúcsa Dubajban

November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Várhatóan több mint 160 ország vezetője személyesen is részt vesz rajta, köztük az Amazonasért kiálló brazil államfő, az angol király és a pápa is. A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket.

Kritikus fontosságú ez a konferencia, ugyanis elérkezett az első „globális leltár” záró pillanata, amely során a globális közösségnek tükörbe kell néznie, hogy értékelje a klímaváltozás kezelésére vonatkozó eddigi törekvéseket és ezek alapján kijelölje a további teendőket.

A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket: az iparosodás előtti időkhöz képest rekordszinten van a legfőbb üvegházhatású gázok koncentrációja, és a jelenlegi vállalások alapján a világ még mindig 2,5-2,9°C-os globális felmelegedés felé tart a század végéig. Az ígéretek és a biztonságos klímajövő közötti szakadék áthidalásához gyökeres, gyors és rendszerszintű átalakulásra van szükség a gazdaság minden területén. Ehhez megvan minden eszközünk és a világnak pénze is lenne rá, csak át kell csatornázni a fosszilis iparágba ömlő állami támogatásokat, ami 2022-ben rekord összegre, 7,2 billió dollárra (a globális GDP 7%-a) emelkedett.

A COP28 „globális leltára” egy el nem szalasztható lehetőség arra, hogy az élhető éghajlati jövőbe vezető forgatókönyvet válasszuk, és ennek megfelelően korrigáljuk az eddigi terveket – az erről születő döntés egyben a klímacsúcs sikerességének fontos fokmérője is lesz.
https://greenfo.hu/hir/holnap-kezdodik-a-cop28-az-ensz-kritikus-fontossagu-klimacsucsa-dubajban/

*** Részletek Lehoczky Annamária, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró cikkében.

Az olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
https://masfelfok.hu/2023/11/29/olajlobbi-fosszilis-ipar-klimacsucs-cop28-ensz-dubaj/

*** Felhők a COP28 körül

Külföldi partnerekkel történő üzletkötésre használná fel a klímacsúcsot a dubaji konferencia elnöke – nyilvánosságra került dokumentumok szerint.

Részletek: Klímacsúcs: magánakcióval vádolják az elnököt
https://greenfo.hu/hir/klimacsucs-maganakcioval-vadoljak-az-elnokot/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta az InfoRádióban, hogy a hosszabb távra megfogalmazott célokhoz mérten nem tragikus a helyzet a globális felmelegedést illetően, ugyanakkor számos környezeti katasztrófa történt az elmúlt időszakban, melyek jelzésértékűek az emberiség számára.
https://infostart.hu/audio/5B4DB/5B4DBA7E.mp3

A klímakutató emlékeztetett, milyen problémákat okozott az aszály a gazdaságban idehaza és szerte a világon. Itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre. Emellett megemlítette azt az áradást is, amely a líbiai gátszakadást idézte elő, valamint azt a sok bozót- és erdőtüzet, amely számos országban óriási károkat okozott. Ürge-Vorsatz Diána szerint amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.

Veszélyes éghajlati fordulópontok

A szakértők egyre többet beszélnek a nagy nyilvánosság előtt is az úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points). Az éghajlati rendszer ugyanis egy összetett hálózat, része a légkör, továbbá az óceánok, a jégtakaró és az élővilág is. Mindegyik részegységen belül számtalan folyamat játszódik le. Vannak, amelyek öngerjesztők, és vannak, amelyek idővel elhalnak. Olyan sűrű kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy sérül, az kihat a többire is. Több tanulmány is megjelent már arról, hogy az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza ezeket az éghajlati fordulópontokat. Ilyen lehet például

-- a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem.
https://infostart.hu/tudomany/2023/11/27/urge-vorsatz-diana-a-klimakutatok-sem-ertik-miert-viselkedik-ennyire-szelsosegesen-az-eghajlat

Válasz

M Imre üzente 8 hónapja

Ahol elképesztő mértékű a kizsákmányolás és a versengés, ott nem lesz testvériség és összetartás

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – I. rész

A kapitalizmus átfogó elemzése esetén nem elég, ha csupán arra koncentrálunk, hogy az a kizsákmányolás által lehetővé tett bőséget elképesztően igazságtalanul osztja el, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy az általunk ismert kapitalizmus – és szerintem az összes lehetséges kapitalizmus – ezzel egy időben hulladékot és szemetet termel, valamint hatalmi viszonyokat rögzít. Látnunk kell, hogy a kapitalizmus nem csupán a munkásokat zsákmányolja ki, hanem ezzel egyidejűleg az életet is elpusztítja. Ez a jelenlegi tiltakozási mozgalmakat vizsgálva vált számomra egyértelművé.
https://merce.hu/2023/07/29/ahol-elkepeszto-merteku-a-kizsakmanyolas-es-a-versenges-ott-nem-lesz-testveriseg-es-osszetartas/
___

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – II. rész

... az, hogy januárban, kimondottan kemény téli időjárás idején egészen sok ember – akik amúgy egy viszonylagosan kényelmes és privilegizált élethez vannak szokva – rendkívül rövid idő alatt képes volt egy teljes mértékben kollektivizált ellátási infrastruktúrával sátrakban lakva civilizált és jó együttélést kialakítani, az kimondottan fontos tanulságokkal szolgál számunkra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a jövőben mindannyiunknak sátrakban kell élnünk, hanem azt, hogy nagyon komoly társadalmi tanulóképességgel rendelkezünk, amely jelenleg össztársadalmi szinten teljesen akadályozott.

Először is, amikor én átalakulásról és változásról beszélek, az egy nagyon fontos motívum, hogy habár egyáltalán nem gondolom, hogy apró változtatások önmagában elegek lennének az egész világ megváltoztatásához, azonban egy forradalom sem lehet sikeres prefiguratív gyakorlatok nélkül.

-- Tehát még ha sikerülne is átvenni a hatalmat, vagy csak egyáltalán valódi erőt felmutatni – amitől jelenleg nagyon messze állunk –, akkor is szükségünk lenne arra, hogy a korábbitól eltérő, a forradalom utáni társadalmi gyakorlatok már létezzenek, kipróbáltak és begyakoroltak legyenek.

Különben elbuknak a forradalmak, ahogyan ezt számos történelmi példa esetén is láthattuk. Hiszen az új rend megszilárdulásához autoriter eszközökre van szükség, amelyek valójában csak a korábbi rossznak a folytatásához vezetnek.

Mindezek miatt vagyok nagyon türelmes, és nagy érdeklődéssel kísérem az olyan apróságokat is mint például az aktivista csoportok (Bezugsgruppen) szervezése, vagy pedig a tiltakozók táborának logisztikáját Lützerathban.
https://merce.hu/2023/08/05/a-forradalmi-gyakorlatoknak-gyogyitaniuk-javitaniuk-helyreallitaniuk-kell-hogy-ujra-atvegyuk-a-vilagot/

Válasz

M Imre üzente 11 hónapja

Milyen áldozatot lennének képesek hozni a klímaváltozás megállításáért az európaiak?

Az európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?
https://hu.euronews.com/2023/04/24/milyen-aldozatot-lennenek-kepesek-hozni-a-klimavaltozas-megallitasaert-az-europaiak
___

"A mostani hozzáállással az évszázad végére 2,8 fokkal lesz melegebb. Ez a halálos ítélettel egyenlő. Sürgősen együtt kell működnünk globálisan, felül kell emelkednünk a vitákon, a különbségeken és a feszültségeken. A geopolitikai megosztottság nem torpedózhatja meg a legfeljebb másfél fokos felmelegedésért folytatott küzdelmet" - figyelmeztetett António Guterres, az ENSZ-főtitkára.

A világszervezet vezetője azt szeretné elérni, hogy a fejlett országok vezetői 2040-re, a fejlődő országok vezetői pedig 2050-re kötelezzék el magukat a nettó zéró kibocsátás mellett. Ez azt jelenti, hogy egy ország addigra pontosan csak annyi üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint amennyit el is tud nyelni. Ez lehet az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk az emberi egészség és a megélhetés romlását, és megvédjük a bolygót, amelyet 2022-ben több hőhullám is sújtott, például Németországban, Franciaországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban. Európában a tavalyi volt az eddigi legmelegebb nyár.

A Meteorológiai Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a bolygó számára sürgős a megújuló energiára való átállás. A globális éghajlat helyzete 2022 című jelentésben az ENSZ-ügynökség kiemelte az éghajlatváltozás előrehaladását jelző, aggasztó tendenciákat. Ezek közé tartozik, hogy Európa 2022-ben megdöntötte a gleccserek olvadásának rekordját, az Antarktiszon pedig 2022 februárjában az eddigi legalacsonyabb szintre csökkent a tengeri jég. Mindezek mellett az óceánok egyre melegebbek, a bennük tárolt hő mennyisége tavaly új csúcsot ért el. A globális tengerszint emelkedésének üteme is megduplázódott 1993 óta, ami szintén új rekordot jelent.

Globálisan az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb 1850 óta, a hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. A három fő üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja azonban nem tavaly, hanem 2021-ben volt az eddigi csúcson.
https://hu.euronews.com/green/2023/04/21/ensz-fotitkar-a-halalos-itelettel-egyenlo-ha-nem-allitjuk-meg-a-klimavaltozast

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Uniós pénzek: Navracsics Tibor elmondta, miért nem csúszik ki a kormány a határidőből

Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor más szót használna csúszás helyett, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá.

Három – ellenzéki vezetésű – város (Miskolc, Pécs és Budapest) már uniós forráshoz juthat, mert bekerült az Európai Bizottság száz európai klímasemleges és okosvárost tartalmazó programjába.
https://infostart.hu/belfold/2023/03/31/unios-penzek-navracsics-tibor-elmondta-miert-csuszik-ki-a-kormany-a-hataridobol

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Két évvel ezelőtt minden EU-tagállam, így Magyarország is vállalta, hogy 2050-ig eléri a klímasemlegességet, vagyis ezután legfeljebb annyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe, amennyit el is tud távolítani onnan. A nettó zéró kibocsátáshoz a kormány 2021-es klímaváltozási stratégiája, független elemzések és a Qubit által megkérdezett éghajlatkutatók szerint is szükség lesz a szén-dioxid-leválasztás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiájára.

Bár magyar geológusok már felderítették, hogy az országban mely területek lehetnek alkalmasak a szén-dioxid felszín alatti, hosszú távú tárolására, ott még – Izlanddal ellentétben – nem tartunk, hogy a légkörből szén-dioxidot leválasztó, majd azt a felszín alatt tároló erőművek épüljenek. Olyan hazai, működő beruházásról sem tudunk, amely nagy mennyiségű ipari szén-dioxidot kötne meg, és juttatná azt geológiai tárolókba, ahol évtizedekig vagy évszázadokig lehet raktározni.

Bár gyorsul a fejlesztések üteme, a tervezett leválasztási kapacitás így is jelentősen, több mint egymilliárd tonnával elmarad attól az 1286 millió tonnától, amit 2030-ig el kell érnünk az IEA forgatókönyvének értelmében, hogy 2050-re megvalósuljon a globális nettó zéró kibocsátás.

Évente legalább 2 millió tonnányi szén-dioxidot kellene Magyarországon eltárolni 2050-től.
https://qubit.hu/2023/03/31/magyarorszag-tele-van-fold-alatti-szen-dioxid-tarolokkal-mar-csak-hasznalni-kellene-oket

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a ...

M Imre írta 1 napja a(z) Elon Muskról és emberszerű robotjáról, optimusról: Bazsó Gábor, szakújságíró (F.P.62.) videóhoz:

Boston Dynamics: új Atlas http://autovezetes.network....

M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:

Udvaros Dorottya férfiszerepben látható – A népszerű, jelenleg...

M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:

HVG: távozik Dezső András tényfeltáró újságíró és Nagy...

M Imre írta 1 napja a(z) Hit Rádió: vendégünk dr. Gál András, a bicskei gyermekotthon áldozatainak ügyvédje videóhoz:

Még 106 református értelmiségi írta alá azt a nyílt levelet, amely...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál | Április 29-től május 12-ig 30 helyszínen, közel 50 program lesz látogatható 2024.04.29.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A héten az Egyesült Arab Emírségekre és Ománra ...

M Imre írta 1 napja a(z) Párhuzamos államot épít a kiszervezett közvagyonból a Fidesz videóhoz:

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – ...

M Imre írta 1 napja a(z) Orbán Viktor személyisége blogbejegyzéshez:

„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Schmidt Éva emlék-idő sorozat, újra kezdődik - folytatódik | 2024. április 19. 18:00, Sambhala központ: l. ker Attila u 123. 2024.04.19.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu