A légkondicionáló vagy klímaberendezés (néha röviden csak klíma) olyan berendezés, mely zárt térben mesterséges légállapotot, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletet tud létrehozni. Jellemzően hűtésre használják, ha a kültéri hőmérséklet tartósan magas. A légkondicionáló nem csak épületekben vagy azok helyiségeiben található meg, hanem megannyi zárt utasterű jármű (autó, busz, repülőgép stb.) felszereltségéhez is gyakorta hozzátartozik

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gkondicion%C3%A1l%C3%B3

Ahogyan nő a világ népessége és a Föld átlaghőmérséklete, úgy nő világszerte a légkondik száma, ami viszont gyorsítja a klímaváltozást. Ördögi kör – minél többen hűtünk, annál jobban melegszünk. Pedig lenne megoldás a kevésbé klímakárosító gépi hűtésre – állítja egy új tanulmány, de a fák és egyszerű, olcsó praktikák is segíthetnének. http://fna.hu/hir/legkondik

v, 07/23/2017 — FNA

Ha az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tesz a drámai mértékű klímaváltozás megakadályozására, úgy az évszázad végéig 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés mértéke azonban akár 20-25%-kal, azaz 1 Celsius-fokkal is csökkenthető lenne hatékonyabb és klímabarát klímaberendezésekkel – derül ki a tekintélyes Lawrence Berkeley National Laboratory által publikált tanulmányból.

Kizárólag a készülékek hatékonyságának javításával és kevésbé klímakárosító hűtőközeg alkalmazásával 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást, vagyis nagyobb mértékben, mintha 2050-ig a szélenergia részaránya jóval 20% fölé emelkedne a világ energiaellátásában.

Több ezerszer jobban melegít

Mivel a légkondik klór-fluor-szén (CFC) gázokból álló korábbi hűtőközege súlyosan károsította az ózonréteget, ezért azokat néhány évtizede fluorozott szénhidrogénekkel (HFC) váltották ki. Noha az új HFC-hűtőközeg az ózonpajzsot nem károsítja, a globális felmelegedésre viszont óriási a hatása - egyes tanulmányok szerint több ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé. Márpedig az egyre bővülő hűtési igény miatt 2050-ig a globális kibocsátás mintegy 19%-a lesz HFC, mert a feltörekvő országokban még csak most kezd egyre szélesebb körben elterjedni a klímaberendezés.

Indiában például a lakosságnak még csak kevesebb mint 10%-a rendelkezik klímaberendezéssel, ám azok már ma is a helyi energiakapacitás mintegy 50%-át lekötik. A kereslet viszont szárnyal - az előrejelzés szerint Indiában, Ázsia feltörekvő országaiban és Afrikában 1,5 milliárddal bővülhet a légkondik száma 2050-ig. (L. a JRAIA ábrájára kattintva, hogy mennyivel nőtt az eladott berendezések száma 5 év alatt.)

Mindez növekvő villamosenergia-kereslettel, új erőművek százainak építésével jár majd, és közülük nem egy a klímaváltozást fokozó széntüzelésű lesz. Ez egyfajta ördögi kör

– minél többen hűtünk, annál jobban melegszünk.

A légkört károsító HFC-k lehetséges betiltása világszerte téma, bár például az Egyesült Államok látványosan távol marad az ezt célzó tárgyalásoktól.

Már egy 30%-os hatékonyságjavulás azt eredményezné, hogy 2030-ban 1500 erőművel kevesebbre lenne szükség világszerte az áramigények kielégítéséhez. (Ebben az is szerepet játszik, hogy a klímaberendezések csúcsigénye szerencsére többnyire egybeesik a napenergia-termelés csúcsaival, ami biztató helyzet a jövőre nézve.)

Fákkal, szigeteléssel többre mennénk

Nem biztos, hogy a kevesebb energiával és megfelelő hűtőközeggel működő korszerű légkondik kibocsátását ellensúlyozni tudja majd az egyre növekvő számú készülékből kibocsátott egyre több emisszió.

Ráadásul a légkondik a külső levegőt melegítik, a városokban ezzel is súlyosbítva az ún. hősziget-hatást, ezért mivel a külső mikrokörnyezet egyre melegebb lesz, egyre több energiával, egyre hosszabb ideig kell hűteni a belső tereket.

Az épületek megfelelő hőszigetelésével, a tetők, falak fényvisszaverő fehérre festésével, ahol lehet, tetőkertek kialakításával, az épületeket árnyékoló nagy lombú fákkal, a városi zöldterületek, fás parkok számának növelésével jelentősen mérsékelni lehetne az energiaigényes hűtési igényt.

Hűsítő tippek - kánikulában légkondi nélkül

1. Napközben, napsütés ellen világos (esetleg kívül fényvisszaverő) vastagabb függönnyel, külső redőnnyel árnyékolj, ne nyiss ajtót, ablakot a melegnek.

2. Ha levegőtlennek érzed a lakást, akkor csak azon az oldalon szellőztess röviden, ahol épp nem éri nap a házat.

3. Éjjel, hajnalban léghuzattal húzasd ki a nappali meleget.

4. Csavard fel a szőnyeget, mert magába szívja a meleget.

5. Ne a levegőt hűtsd az öltözékedhez, ruháidat válaszd a meleghez. Kánikulában nedvszívó, szellős, vékony, természetes anyagú laza len, pamut holmikat viselj. Felejtsd el a műszálast, hiába vékony, nem szellőzik, ezért nagyon "melegít".

6. Csavarj a csuklódra, bokádra hideg vizes kendőt. Olvasás, csevegés, filmnézés, netezés, üldögélés közben merítsd a lábaidat egy lavór szódabikarbónás hideg vízbe (a papucstól repedezett sarkakat is kisimítja).

7. Ne párásítsd feleslegesen a lakást, szárítsd a mosott ruhát, nedves törülközőt a szabadban - száraz melegben az izzadtság is könnyebben párolog, ezért hűvösebbnek érzed a környezetet.

8. Ne melegítsd a konyhát - hajnalban főzz, vagy készíts könnyű ebédet, édességet főzés nélkül - gazpacho, kapros leves kovászos uborkából, frissen csavart zöldséglevek, laktató toszkán kenyérsaláta, nyers cukkinispagetti diós pestóval, friss gyümölcsökkel kevert natúr joghurt... (receptek itt is)

9. Ha teheted, ültess lombos fá(ka)t napsütötte ablakaid elé. Árnyékolnak, hűsítik/frissítik a levegőt, elnyelik a káros szennyeződéseket és oxigént termelnek (locsolni se felejts el őket).

10. ... küldj még hűsítő tippeket: fna facebook

Forrás: FNA/portfolio.hu