M Imre üzente 3 hónapja

Ellepte az olajlobbi a világ legnagyobb klímakonferenciáját | 2023. 12. 10. -\\- Podcast
November 30-án vette kezdetét az ENSZ éves klímakonferenciája, a COP28, amit az idei évben Dubajban rendeztek meg. Az esemény kiemelt fontossággal bír, ugyanis egyre közeledünk a párizsi klímaegyezményben foglalt dátumokhoz, ám az eredmények helyett egyelőre inkább botrányoktól hangos az esemény. A Zöldövezet adásában a konferencia legfontosabb eseményeiről és a január elsejétől Magyarországon elinduló hulladékvisszaváltási rendszerről beszélgettünk.
https://player.simplecast.com/e4260836-ae7a-4745-9c9d-2dc1e38025ee

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Ott tart 2023-ban a klímavédelem, hogy fűtenek a klímakonferenciás hotelben, mert túl erős a légkondi

Részt vesz a COP28 klímakonferencián Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki az X-en osztotta meg bizarr kalandját a dubaji környezettudatossággal.

Hotelszobájában annyira magasra tekerték a klímát, hogy fázni kezdett. Mikor ezt jelezte, közölték vele, hogy nem tudják lejjebb csavarni a légkondit, és azt a megoldást találták ki, hogy radiátort visznek neki, amivel tud fűteni.

„Ezt nem hiszem el – írja a bejegyzésben. – FŰTŐTESTET kellett kérnem Dubajban, mert 2 mérnök és a karbantartó együtt nem tudta kitalálni, hogyan lehetne csökkenteni a légkondit a szobámban – bármit csinálnak, mindig túlhűtenek.”
https://telex.hu/zacc/2023/12/08/urge-vorsatz-diana-cop28-klima-futes-kornyezetszennyezes-kibocsatas

Talán jobb volt Glasgow... :)

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

A Meteorológiai Világszervezet előzetes jelentése a globális éghajlat helyzetéről megerősíti, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év – írja az OMSZ a hivatalos oldalán.
https://met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=3378

-- "Az üvegházhatású gázok szintje rekordmagas. A globális hőmérséklet rekordmagas. A tengerszint emelkedése rekordmagas. Az Antarktisz tengeri jege rekordalacsony" - jelentette ki a világszervezet főtitkára.

Az október végéig rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az év mintegy 1,4 Celsis fokkal (±0,12°C fokos bizonytalansági intervallummal) meghaladta az 1850–1900-as iparosodás előtti referencia értéket. A 2023-as év és 2016, illetve 2020 közötti különbség – amelyek korábban a legmelegebb éveknek számítottak – olyan mértékű, hogy az utolsó két hónap nagy valószínűséggel nem befolyásolja a rangsort.

Az elmúlt kilenc év, 2015 és 2023 között a legmelegebb volt a feljegyzések szerint. Az El Niño esemény, amely 2023 tavaszán, az északi félteke északi részén jelentkezett és a nyár folyamán gyorsan fejlődött, valószínűleg tovább emeli 2024 hőmérsékletét, mivel...
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20231202/ketsegbeesett-segelykialtast-kuldtek-a-tudosok-elveszitjuk-a-klimahaborut-655345

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Csatlakozz a játékhoz és nyerd meg Greta Thunberg Klímakönyv című könyvét!

Részletek és játékszabályzat:
https://wwf.hu/greta-thunberg-klimakonyv-jatekszabalyzat/

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Holnap kezdődik a COP28, az ENSZ kritikus fontosságú klímacsúcsa Dubajban

November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubajban. Várhatóan több mint 160 ország vezetője személyesen is részt vesz rajta, köztük az Amazonasért kiálló brazil államfő, az angol király és a pápa is. A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket.

Kritikus fontosságú ez a konferencia, ugyanis elérkezett az első „globális leltár” záró pillanata, amely során a globális közösségnek tükörbe kell néznie, hogy értékelje a klímaváltozás kezelésére vonatkozó eddigi törekvéseket és ezek alapján kijelölje a további teendőket.

A legfrissebb helyzetértékelő jelentések „megakadt lemezként” jellemzik a tárgyaló feleket: az iparosodás előtti időkhöz képest rekordszinten van a legfőbb üvegházhatású gázok koncentrációja, és a jelenlegi vállalások alapján a világ még mindig 2,5-2,9°C-os globális felmelegedés felé tart a század végéig. Az ígéretek és a biztonságos klímajövő közötti szakadék áthidalásához gyökeres, gyors és rendszerszintű átalakulásra van szükség a gazdaság minden területén. Ehhez megvan minden eszközünk és a világnak pénze is lenne rá, csak át kell csatornázni a fosszilis iparágba ömlő állami támogatásokat, ami 2022-ben rekord összegre, 7,2 billió dollárra (a globális GDP 7%-a) emelkedett.

A COP28 „globális leltára” egy el nem szalasztható lehetőség arra, hogy az élhető éghajlati jövőbe vezető forgatókönyvet válasszuk, és ennek megfelelően korrigáljuk az eddigi terveket – az erről születő döntés egyben a klímacsúcs sikerességének fontos fokmérője is lesz.
https://greenfo.hu/hir/holnap-kezdodik-a-cop28-az-ensz-kritikus-fontossagu-klimacsucsa-dubajban/

*** Részletek Lehoczky Annamária, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró cikkében.

Az olajlobbi árnyékában vet számot a világ, hogy hol tart a klímaváltozás mérséklésében. Kezdődik az ENSZ klímacsúcs Dubajban
https://masfelfok.hu/2023/11/29/olajlobbi-fosszilis-ipar-klimacsucs-cop28-ensz-dubaj/

*** Felhők a COP28 körül

Külföldi partnerekkel történő üzletkötésre használná fel a klímacsúcsot a dubaji konferencia elnöke – nyilvánosságra került dokumentumok szerint.

Részletek: Klímacsúcs: magánakcióval vádolják az elnököt
https://greenfo.hu/hir/klimacsucs-maganakcioval-vadoljak-az-elnokot/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Az elmúlt napokban a globális átlaghőmérséklet kétszer is 2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Ürge-Vorsatz Diána azt mondta az InfoRádióban, hogy a hosszabb távra megfogalmazott célokhoz mérten nem tragikus a helyzet a globális felmelegedést illetően, ugyanakkor számos környezeti katasztrófa történt az elmúlt időszakban, melyek jelzésértékűek az emberiség számára.
https://infostart.hu/audio/5B4DB/5B4DBA7E.mp3

A klímakutató emlékeztetett, milyen problémákat okozott az aszály a gazdaságban idehaza és szerte a világon. Itthon a kukoricatermés háromnegyede, a búzatermésnek pedig az egynegyede ment tönkre. Emellett megemlítette azt az áradást is, amely a líbiai gátszakadást idézte elő, valamint azt a sok bozót- és erdőtüzet, amely számos országban óriási károkat okozott. Ürge-Vorsatz Diána szerint amit a hétköznapi emberek csak egy kis, 1,2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésnek éreznek, valójában súlyos katasztrófákat okoz az élővilágban.

Veszélyes éghajlati fordulópontok

A szakértők egyre többet beszélnek a nagy nyilvánosság előtt is az úgynevezett átbillenési pontokról (tipping points). Az éghajlati rendszer ugyanis egy összetett hálózat, része a légkör, továbbá az óceánok, a jégtakaró és az élővilág is. Mindegyik részegységen belül számtalan folyamat játszódik le. Vannak, amelyek öngerjesztők, és vannak, amelyek idővel elhalnak. Olyan sűrű kapcsolatrendszer alakult ki, hogy ha a hálózat bármely része megváltozik vagy sérül, az kihat a többire is. Több tanulmány is megjelent már arról, hogy az erősödő globális felmelegedés egyre veszélyesebb közelségbe hozza ezeket az éghajlati fordulópontokat. Ilyen lehet például

-- a grönlandi jégtakaró összeomlása, a trópusi korallzátonyok pusztulása, a permafroszt felolvadása vagy a Golf-áramlat leállása is.

Ürge-Vorsatz Diána szerint csak remélni lehet, hogy még nem léptünk át egyetlen ilyen billenőpontot sem.
https://infostart.hu/tudomany/2023/11/27/urge-vorsatz-diana-a-klimakutatok-sem-ertik-miert-viselkedik-ennyire-szelsosegesen-az-eghajlat

Válasz

M Imre üzente 7 hónapja

Ahol elképesztő mértékű a kizsákmányolás és a versengés, ott nem lesz testvériség és összetartás

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – I. rész

A kapitalizmus átfogó elemzése esetén nem elég, ha csupán arra koncentrálunk, hogy az a kizsákmányolás által lehetővé tett bőséget elképesztően igazságtalanul osztja el, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy az általunk ismert kapitalizmus – és szerintem az összes lehetséges kapitalizmus – ezzel egy időben hulladékot és szemetet termel, valamint hatalmi viszonyokat rögzít. Látnunk kell, hogy a kapitalizmus nem csupán a munkásokat zsákmányolja ki, hanem ezzel egyidejűleg az életet is elpusztítja. Ez a jelenlegi tiltakozási mozgalmakat vizsgálva vált számomra egyértelművé.
https://merce.hu/2023/07/29/ahol-elkepeszto-merteku-a-kizsakmanyolas-es-a-versenges-ott-nem-lesz-testveriseg-es-osszetartas/
___

# Interjú Eva von Redecker filozófussal – II. rész

... az, hogy januárban, kimondottan kemény téli időjárás idején egészen sok ember – akik amúgy egy viszonylagosan kényelmes és privilegizált élethez vannak szokva – rendkívül rövid idő alatt képes volt egy teljes mértékben kollektivizált ellátási infrastruktúrával sátrakban lakva civilizált és jó együttélést kialakítani, az kimondottan fontos tanulságokkal szolgál számunkra. Persze ez nem azt jelenti, hogy a jövőben mindannyiunknak sátrakban kell élnünk, hanem azt, hogy nagyon komoly társadalmi tanulóképességgel rendelkezünk, amely jelenleg össztársadalmi szinten teljesen akadályozott.

Először is, amikor én átalakulásról és változásról beszélek, az egy nagyon fontos motívum, hogy habár egyáltalán nem gondolom, hogy apró változtatások önmagában elegek lennének az egész világ megváltoztatásához, azonban egy forradalom sem lehet sikeres prefiguratív gyakorlatok nélkül.

-- Tehát még ha sikerülne is átvenni a hatalmat, vagy csak egyáltalán valódi erőt felmutatni – amitől jelenleg nagyon messze állunk –, akkor is szükségünk lenne arra, hogy a korábbitól eltérő, a forradalom utáni társadalmi gyakorlatok már létezzenek, kipróbáltak és begyakoroltak legyenek.

Különben elbuknak a forradalmak, ahogyan ezt számos történelmi példa esetén is láthattuk. Hiszen az új rend megszilárdulásához autoriter eszközökre van szükség, amelyek valójában csak a korábbi rossznak a folytatásához vezetnek.

Mindezek miatt vagyok nagyon türelmes, és nagy érdeklődéssel kísérem az olyan apróságokat is mint például az aktivista csoportok (Bezugsgruppen) szervezése, vagy pedig a tiltakozók táborának logisztikáját Lützerathban.
https://merce.hu/2023/08/05/a-forradalmi-gyakorlatoknak-gyogyitaniuk-javitaniuk-helyreallitaniuk-kell-hogy-ujra-atvegyuk-a-vilagot/

Válasz

M Imre üzente 10 hónapja

Milyen áldozatot lennének képesek hozni a klímaváltozás megállításáért az európaiak?

Az európaiak 80 százaléka érzi az éghajlat megváltozásának kedvezőtlen következményeit, és szintén ilyen arányban gondolják úgy, hogy ha drasztikusan visszafognák a fogyasztást, akkor megfékezhető lenne ez a negatív trend. De vajon készek tenni is ezért?
https://hu.euronews.com/2023/04/24/milyen-aldozatot-lennenek-kepesek-hozni-a-klimavaltozas-megallitasaert-az-europaiak
___

"A mostani hozzáállással az évszázad végére 2,8 fokkal lesz melegebb. Ez a halálos ítélettel egyenlő. Sürgősen együtt kell működnünk globálisan, felül kell emelkednünk a vitákon, a különbségeken és a feszültségeken. A geopolitikai megosztottság nem torpedózhatja meg a legfeljebb másfél fokos felmelegedésért folytatott küzdelmet" - figyelmeztetett António Guterres, az ENSZ-főtitkára.

A világszervezet vezetője azt szeretné elérni, hogy a fejlett országok vezetői 2040-re, a fejlődő országok vezetői pedig 2050-re kötelezzék el magukat a nettó zéró kibocsátás mellett. Ez azt jelenti, hogy egy ország addigra pontosan csak annyi üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint amennyit el is tud nyelni. Ez lehet az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk az emberi egészség és a megélhetés romlását, és megvédjük a bolygót, amelyet 2022-ben több hőhullám is sújtott, például Németországban, Franciaországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban. Európában a tavalyi volt az eddigi legmelegebb nyár.

A Meteorológiai Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a bolygó számára sürgős a megújuló energiára való átállás. A globális éghajlat helyzete 2022 című jelentésben az ENSZ-ügynökség kiemelte az éghajlatváltozás előrehaladását jelző, aggasztó tendenciákat. Ezek közé tartozik, hogy Európa 2022-ben megdöntötte a gleccserek olvadásának rekordját, az Antarktiszon pedig 2022 februárjában az eddigi legalacsonyabb szintre csökkent a tengeri jég. Mindezek mellett az óceánok egyre melegebbek, a bennük tárolt hő mennyisége tavaly új csúcsot ért el. A globális tengerszint emelkedésének üteme is megduplázódott 1993 óta, ami szintén új rekordot jelent.

Globálisan az elmúlt nyolc év volt a legmelegebb 1850 óta, a hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. A három fő üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja azonban nem tavaly, hanem 2021-ben volt az eddigi csúcson.
https://hu.euronews.com/green/2023/04/21/ensz-fotitkar-a-halalos-itelettel-egyenlo-ha-nem-allitjuk-meg-a-klimavaltozast

Válasz

M Imre üzente 11 hónapja

Uniós pénzek: Navracsics Tibor elmondta, miért nem csúszik ki a kormány a határidőből

Sajtóértesülések szerint megcsúszott a kormány az önkéntes határidővel az EU pénzekért tett vállalásoknál. Navracsics Tibor más szót használna csúszás helyett, mert az azt jelenti, hogy valaki nem készül el időre és a másik ehhez nem járul hozzá.

Három – ellenzéki vezetésű – város (Miskolc, Pécs és Budapest) már uniós forráshoz juthat, mert bekerült az Európai Bizottság száz európai klímasemleges és okosvárost tartalmazó programjába.
https://infostart.hu/belfold/2023/03/31/unios-penzek-navracsics-tibor-elmondta-miert-csuszik-ki-a-kormany-a-hataridobol

Válasz

M Imre üzente 11 hónapja

Két évvel ezelőtt minden EU-tagállam, így Magyarország is vállalta, hogy 2050-ig eléri a klímasemlegességet, vagyis ezután legfeljebb annyi üvegházhatású gázt enged a légkörbe, amennyit el is tud távolítani onnan. A nettó zéró kibocsátáshoz a kormány 2021-es klímaváltozási stratégiája, független elemzések és a Qubit által megkérdezett éghajlatkutatók szerint is szükség lesz a szén-dioxid-leválasztás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiájára.

Bár magyar geológusok már felderítették, hogy az országban mely területek lehetnek alkalmasak a szén-dioxid felszín alatti, hosszú távú tárolására, ott még – Izlanddal ellentétben – nem tartunk, hogy a légkörből szén-dioxidot leválasztó, majd azt a felszín alatt tároló erőművek épüljenek. Olyan hazai, működő beruházásról sem tudunk, amely nagy mennyiségű ipari szén-dioxidot kötne meg, és juttatná azt geológiai tárolókba, ahol évtizedekig vagy évszázadokig lehet raktározni.

Bár gyorsul a fejlesztések üteme, a tervezett leválasztási kapacitás így is jelentősen, több mint egymilliárd tonnával elmarad attól az 1286 millió tonnától, amit 2030-ig el kell érnünk az IEA forgatókönyvének értelmében, hogy 2050-re megvalósuljon a globális nettó zéró kibocsátás.

Évente legalább 2 millió tonnányi szén-dioxidot kellene Magyarországon eltárolni 2050-től.
https://qubit.hu/2023/03/31/magyarorszag-tele-van-fold-alatti-szen-dioxid-tarolokkal-mar-csak-hasznalni-kellene-oket

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Neumann János születésének százhuszadik évfordulója alkalmából a tudós életútját új megközelítésből feldolgozó kötetet jelentetett meg a Neumann Társaság Idézhető Neumann János címmel.

A Neumann Társaság közleménye szerint a Neumann 120 emlékév tiszteletére egy nem mindennapi, limitált példányszámban készült könyv jelent meg a XX. század legmeghatározóbb magyar tudósa, a modern számítógépek működési elveit is kidolgozó Neumann Jánosról, akinek a globális kihívásokkal és az éghajlat változásával kapcsolatos gondolatai 2023-ban aktuálisabbak, mint valaha.
https://neokohn.hu/2023/03/15/idezheto-neumann-janos-cimmel-jelent-meg-kotet/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az elmúlt 60 év alatt harmadára csökkent Magyarország magasabban fekvő területein az átlagos hóvastagság – írta legutóbbi cikkében a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportál.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzése szerint míg az 1960-70-es években november közepétől január közepére egyenletesen növekedve átlagosan 12-14 centiméteres hóvastagság alakult ki a hegyekben, addig az 1980-as évektől a hómennyiség később, inkább februárban érte el a maximumát, és jelentősen csökkent is, nagyjából megfeleződött.
https://masfelfok.hu/2023/02/24/sieles-tel-hotakaro-magyarorszag-klimavaltozas-matra/

A legutóbbi két évtizedben tovább módosult a hótakaró, már csak november végétől számíthattunk alig növekedő hóvastagságra, amely 4 centiméternél érte el a sokévi átlagos maximumát – teszik hozzá a kutatók.

A magasabban fekvő területeken a síelésre alkalmas napok száma ezzel jelentősen csökkent.
https://greenfo.hu/hir/az-elmult-evtizedekben-harmadara-csokkent-a-hovastagsag-hazai-hegyeinkben/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

„Úgy veszítjük el a földi életformákat, hogy fel sem fedeztük őket” [ZöldVálasz #5] | Podcast
https://hetivalasz.libsyn.com/zldvlasz-5-fldi-ltnk-fgg-tle-hogyan-rizzk-a-biodiverzitst-sipos-katalin-biolgus-s-molnr-zsolt-etnokolgus-vlaszol

Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely. Miért kulcsfontosságú megőrizni a fajok sokszínűségét? Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) segítenek eligazodni a most hallható első részben, amely a bolygó ügyeit járja körül. (A második részben később a biodiverzitás magyar valóságával foglalkozik majd a ZöldVálasz.)
https://www.valaszonline.hu/2023/02/06/biodiverzitas-sipos-katalin-molnar-zsolt-podcast/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

A túlélést nem lehet megvenni – Mi az Orbán-rendszer válasza a klíma átalakulására?
https://nepszava.hu/3184027_nepszava-podcast-eddig-minden-rendben-2

Tudják-e a politikusok, hogy az ígért növekedés nem összeegyeztethető a földi légkör kémiájával és fizikájával? A többi között ezeket a kérdéseket feszegetjük a Népszava környezetvédelmi podcastsorozata, az Eddig minden rendben második adása.
https://open.spotify.com/episode/2RZM5BqzvSBs49XlFOFf7S

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Jó hír: az ENSZ szerint gyógyul az ózonréteg

Ha így folytatódik, 43 év múlva akár el is tűnhet az ózonlyuk.

Lassan, de határozottan gyógyul a Földet védelmező ózonréteg, ebben az ütemben mintegy 43 év múlva szűnik meg az Antarktisz feletti ózonlyuk – állapította meg egy új ENSZ környezetvédelmi jelentés.

Az ENSZ megbízásából negyedévente elvégzett tudományos felmérés 35 évvel azután észlelt javulást, hogy a világ országai vállalták, hogy beszüntetik a Föld légkörében lévő ózonréteget vékonyító vegyi anyagok gyártását. Az ózonréteg védelmez a bőrrákot, szürkehályogot okozó és vetést megrongáló káros sugárzások ellen.

"A felső sztratoszférában és az ózonlyukban javulást állapítottunk meg" – közölte Paul Newman, a tudományos felmérést végző testület társelnöke. Az Amerikai Meteorológiai Társaságban hétfőn Denverben ismertetett jelentés szerint a folyamat lassú.

-- A légkör felső részében található, átlagosan 30 kilométer vastag ózonréteg várhatóan 2040-re áll vissza az 1980 előtti állapotokhoz

a jelentés szerint, az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re, az Antarktisz felett pedig 2066-ra áll teljesen helyre.

Természettudósok és környezetvédők világszerte hosszútávú erőfeszítéseket tettek az ózonlyuk begyógyítása érdekében, míg 1987-ben a Montreali Jegyzőkönyvben betiltották a hűtőszekrényekben és aeroszolok hajtóanyagaként használt vegyi anyagokat, a klórt és/vagy fluort tartalmazó halogénezett szénhidrogén-származékokat (CFC).

"Az ózonréteg védelmére tett lépések előzményként szolgálnak a klímavédelemhez. Az 'ózonevő' vegyi anyagok megszüntetésében elért sikerünk arról tanúskodik, hogy tehetünk – és sürgősen tennünk is kell – a fosszilis üzemanyagot felváltása, az üvegházhatás csökkentése érdekében, és így korlátozhatjuk a felmelegedést" – írta közleményében Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszövetség főtitkára.

Newman szerint már négy éve is látható volt a javulás, de jóval kisebb volt, azóta megerősödött a tendencia. Az ózonréteg rongálásában nagy szerepet játszó két vegyület alacsonyabb szinten van jelen a légkörben – mondta Newman, aki az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának fő Föld-szakértője szerint. A klór szintje 11,5 százalékkal csökkent az 1993. évi csúcs után, az ózonréteget jobban károsító, de a levegőben kisebb mennyiségben található brómé pedig 14,5 százalékkal esett vissza az 1999. évi rekordhoz képest. A bróm és klór szintjének növekedése megállt és csökkenőben van, ami ténylegesen tanúskodik a Montreali Jegyzőkönyv hatékonyságáról – mondta Newman.

Az antarktiszi természetes időjárási jelenségek szintén befolyásolják az ózonlyuk szintjét, amely ősszel éri el a tetőpontját. Az elmúlt pár évben ezért némileg ismét kissé nagyobbak voltak az ózonlyukak, de az általános tendencia a gyógyulás – mondta Newman. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója szerint az ózonlyuk gyógyulása "évente kétmillió embert ment meg a ráktól".
https://magyarnarancs.hu/tudomany/jo-hir-az-ensz-szerint-gyogyul-az-ozonreteg-255364

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Csökkenthető a marhatrágya metánkibocsátása

A marhatrágya lebomlása közben rengeteg metán képződik, amelynek a mennyiségét akár 84 százalékkal is csökkentheti a Kaliforniai Egyetem (Merced) kutatóinak módszere. A szakemberek az úgynevezett bioszén (biochar) használatával érték el a hatalmas csökkenést.

A bioszén olyan, szerves anyagok (biomassza-hulladék) oxigénszegény környezetben való elizzításával keletkező anyag, amit talán a faszénhez lehet hasonlítani. Az anyagot évszázadok óta alkalmazzák számtalan módon, többek közt talajjavításra, de még a kérődzők eleségébe keverve is képes az állatok metánkibocsátását csökkenteni. Aktív szénhez hasonló tulajdonságai miatt a szennyvízkezelésben is kísérleteznek vele.

A kaliforniai kutatók most arra jutottak, ha a tejtermelő farmokon képződő marhatrágyához keverik a bioszenet, igen nagy mértékben csökkenthetik annak metánkibocsátását. A tejtermelés során keletkező trágya az állam teljes metánkibocsátásának negyedét adja, így ennek bármilyen csökkentésével nagy lépéseket tehetnek a klímacélok megvalósításáért
https://ng.24.hu/tudomany/2022/12/05/csokkentheto-a-marhatragya-metankibocsatasa/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az éghajlat-változási keretegyezmény éves ülése után a sajtót böngészve leginkább elégedetlen vélemények jöttek. Van előrehaladás, de nem elég? Mást is kéne csinálni, hol a pénz? Mire jutottak végül is?

Minden ilyen bonyolult kérdésnél a pohár részben tele van és részben üres. Azt azért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy 30 éves adósságot törlesztettünk Sarm-es-Sejkben, mert 30 éve próbálják a fejlődő országok azt mondani, hogy ezért az egész történetért a fejlettek a felelősek. Azok, akik korán iparosodtak, ezért már nagyon sok szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe és a jelenlegi éghajlatváltozás főként azoknak a felelőssége, akik korán iparosodtak és már régóta elég jól élnek. Akik főleg szenvednek, a nagyon szegény országok, semmit sem okoztak ebből. Tehát a nagyon gazdag országoknak valamennyire kártalanítaniuk kellene az éghajlatváltozásért a szegényeket. Kisebb csoda, hogy megszületett ez a megállapodás, hiszen az egész konferencia indulása is azért késett, mert a napirendre nagyon nehezen sikerült rátenni ezt a tárgyalási pontot. A zárás előtt egy nappal még minden fejlett ország azt mondta, hogy ezt felejtsük el, az EU is ellene volt, de egyszerre csak az EU átbillent, és most mégis van egy olyan megállapodás, ami tulajdonképpen arról szól, hogy felelősséget vállalunk azért, hogy másoknak kárt okozunk. Ez nagyon nagy dolog. Ez jogilag nagyon fontos precedensérték. Ez nem szolidaritási alap, ez egyértelműen felelősségvállalási alap, ahol azt mondtuk, hogy igen, ez a mi sarunk és ezért kártalanítjuk azokat, akiknek kárt okoztunk.
https://infostart.hu/interju/2022/12/09/urge-vorsatz-diana-az-eghajlatvaltozast-az-ember-kibirna-de-a-civilizacionk-nem
-- Ürge-Vorsatz Diana

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Mit is ért el a COP27? Már a politikusok sem elégedettek a klímacsúccsal
https://greenfo.hu/hir/mit-is-ert-el-a-cop27-mar-a-politikusok-sem-elegedettek-a-klimacsuccsal/
___

COP27 megállapodás: a gazdag országok kompenzációt fizethetnek a klímaváltozás miatt
https://greenfo.hu/hir/cop27-megallapodas-a-gazdag-orszagok-kompenzaciot-fizethetnek-a-klimavaltozas-miatt/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Színes, informatív és igazán sokoldalú a Bloomberg gondozásában futó Data Dash oldal, amely a vitathatatlan klímaváltozásról mutat különböző szempontok szerint összegyűjtött adatokat, amelyek között interaktívan szemlélődhetünk.
https://www.bloomberg.com/graphics/climate-change-data-green/carbon-clock.html?leadSource=uverify%20wall

Bloomberg Data Dash néven látványos, interaktív weboldalt készített a Bloomberg a NASA éghajlat-változással összefüggő adatai alapján. A globális hőmérsékleteken kívül a webhely kulcsfontosságú mérőszámokat és diagramokat tartalmaz számos egyéb kacsolódó paraméterhez, mint például a sarkvidéki jég változása, az üvegházhatású kibocsátások, a szén-dioxid óra, a kivágott fák stb.

A leglátványosabb mindenképpen a globális hőmérséklet-változás, ezen az interaktív diagramon dátumok alapján nézhetjük meg az adott év hőmérséklet-változását az alaphoz képes. Úgy tűnik, 1 Celsius-fokos felmelegedés nem is olyan sok, de nézzük meg, mit hozott: forróbb, szinte elviselhetetlen nyarakat, futótüzeket, óriási viharokat, a tengerszint emelkedését, az állatok és növények vándorlását.

Az oldalról az is kiderül, hogy a felmelegedés mértéke 1981 óta több mint a kétszerese az 1880 óta tapasztaltnak. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló világméretű erőfeszítések előre haladásának jele az emelkedő hőmérsékleti ütem lelassulása, viszont ne számítsunk arra, hogy a globális átlaghőmérséklet hamarosan csökkenni fog. Még ha holnap hirtelen leállna minden új kibocsátás, a Föld még így is több tized Celsius-fokkal felmelegedhet.
https://hvg.hu/tudomany/20221114_bloomberg_datadash_interaktiv_weboldal_a_klimavaltozasrol

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Hogy fog kinézni Magyarország klímája húsz-harminc év múlva? Lesz-e vizünk, tud-e majd működni a mezőgazdaság? Van még, ami menthető? Nem késtünk el a cselekvéssel? Van még egy utolsó szalmaszál, amelybe kapaszkodhatunk? Erről is beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, éghajlatkutatóval, a CEO, a Közép-Európai Egyetem Környezettanszékének professzora. Az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testületének tagjaként 2007-ben Nobel békedíjat kapott. Hét gyermeke van. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk utolsó szalmaszálról, Magyarország jövőjéről, a cégek felelősségéről és klímaszorongásról.
https://www.szabadeuropa.hu/a/az-utolso-szalmaszal-urge-vorsatz-diana-a-klimakatasztrofarol-es-arrol-hogy-mit-tehetunk/32013870.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ne aggódj, kicsikém, mama nem hagyja, hogy elpusztuljon a bolygó! – Egy anya és a klímaszorongás

Tavasz, nyár, ősz, tél. Tavasszal nyílnak a virágok, nyáron jó meleg van, süt a nap, a növények buján zöldellnek, ősszel hullanak a levelek, télen esik a hó. Vagy… vagy nem. Újratervezés, rikoltja a GPS. Hallja valaki?! Szabó Anna Eszter írása.
https://wmn.hu/holnap/58186-ne-aggodj-kicsikem-mama-nem-hagyja-hogy-elpusztuljon-a-bolygo--egy-anya-es-a-klimaszorongas

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Litkai Gergely (humorista, forgatókönyvíró, főszerkesztő, jogász...) - és a természetvédelem.
Két és fél órás, nagyon érdekes beszélgetés, ahol a természetvédelmen túl számos más, izgalmas téma kerül szóba.
https://azeletmegminden.hu/046-litkai-gergely-podcast/
(a beszélgetőtárs, Tóth Szabolcs Töhötöm, Az élet, meg minden szerkesztője, a többi podcastját is érdemes meghallgatni: sok érdekes ember, figyelemre méltó beszélgetések)

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ha vassal trágyázzuk az óceánt, megszabadulhatunk a szén-dioxidtól?

“Adj nekem fél tankhajó vasat, adok neked jégkorszakot” - John Martin oceanográfus, 1988

Ahogy egyre jobban halogatjuk a cselekvést, úgy válik egyre biztosabbá, hogy valamilyen szénkivonó technológiát is be kell vetnünk a klímaváltozás megfékezése érdekében. Már sokszor írtunk arról, hogy önmagában nem szabad ezekre a megoldásokra hagyatkoznunk, de lehetnek köztük olyanok, amelyek nem elvetendők, és nem is tartoznak a sci-fi tárgykörébe.

Az egyik ilyenről olvashatunk az alábbi cikkben, ami arról szól, hogyan használhatjuk ki az óceánokban élő fitoplanktont a szén-dioxid elnyelésére. Ők azok a parányi növényi élőlények, amelyek a világtengerekben lebegnek, és hatalmas mennyiségű gázt képesek megkötni. Kimutatták, hogy ahol vas tartalmú vegyülettel trágyázzák a vizet, ott hirtelen (akár egy nap alatt is) rengeteg plankton jelenik meg.

A mesterterv tehát az, hogy az óceán azon részeit trágyáznák, ahol eredendően kevés az oldott vas - ezek tipikusan a szárazföldektől távol eső vizek, főleg a déli féltekén. Ezután csak várni kell egy kicsit, és hamarosan az elburjánzó élővilág megkezdi a levegő szűrését. Az eljárással kísérletező tudósok egyike szerint évente legalább egy gigatonna szén-dioxidot lehetne így kivonni a forgalomból, emellett az élővilágnak sem ártanának vele. “Bár megváltozna valamelyest a flóra, de ez már így is zajlik az óceánok melegedésével és savasodásával.” - mondja.

Az ezzel foglalkozó kutatók szerint az eljárás olcsó, hatékony és kisebb környezeti költségekkel is kivitelezhető, mint a geomérnöki megoldások általában. Ugyanakkor azt is kiemelik, egy ilyen módszer sosem lesz elég a klímaváltozás megfékezéséhez anélkül, hogy felhagynánk a fosszilis tüzelőanyagok használatával. Épp ellenkezőleg, azért lehet erre szükség, mert az önmagában már nem elegendő! A témáról itt is olvashattok:
https://masfelfok.hu/2021/03/03/geomernokseg-es-klimavaltozas/

Csak ezekre hagyatkozni pedig súlyos hiba lenne:
https://masfelfok.hu/2021/08/05/a-szenkivono-technologiakba-vetett-hit-alaashatja-a-globalis-klimacelokat/

https://www.yahoo.com/news/mad-plan-save-earth-flooding-082750263.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

LMP: épületszigetelés, olcsó klímabérlet, szél- és napenergia kell a válság megoldására

A párt 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot.

Az elmúlt héten Orbán Viktor olyan beszédeket mondott és olyan intézkedéseket hozott, amivel beismerte, hogy bűnös módon elvesztegette az elmúlt 12 évet. Erről Bakos Bernadett, az LMP képviselője beszélt mai sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, hogy a kormány nem készítette fel Magyarországot a mostani válságokra, ahogy a jó megoldásokkal is adós.

Az LMP 5 javaslattal állt elő, ami megnyugtatóan oldaná meg a jelenlegi energiaválságot:

-- Azonnali hatállyal fel kell mondani a soha meg nem térülő, titkos orosz hitelből, orosz technológiával tervezett Paks 2 projektet. A felszabaduló összegeket a megújuló energiaforrásokra kell fordítani.

-- Fel kell oldani minden értelmetlen, megújuló energia telepítésére vonatkozó korlátozást.

-- Azonnali 300 milliárdos szociális alapú épületszigetelési programot kell indítani. 12 éve a kormány semmit sem tett azért, hogy a rossz energetikai minőségű épületállományt felújítsák. Új nyílászárókkal, fűtési rendszerekkel kevesebb energiát használunk, ezáltal csökkentve az energiafüggőségünket.

-- Szintén fontos lépés, hogy nyújtson támogatást a kormány ahhoz, hogy a családok megújuló energia telepítésével tudják csökkenteni a rezsiköltségeiket.

-- Végezetül ne húzza tovább a kormány az országosan érvényes, havi 5 ezer forintba kerülő, majd minden tömegközlekedési eszközre érvényes klímabérlet bevezetését. Az ezzel járó plusz költségeket a központi költségvetésből szükséges finanszírozni, ne terhelje át a már amúgy is kivéreztetett önkormányzatokra.

A politikus állítása szerint különösen fontos bevezetni ezeket az intézkedéseket, hiszen nem csak energia-, de klímaválság is van. Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás napja, vagyis az a nap, amikorra elhasználtuk azt a fogyasztási szintet, amit a Föld képes újratermelni. Mától tehát a saját gyerekeink elől használjuk el az energiát. Nincs hova hátrálni, mielőbb zöld fordulatra van szükség.
https://kpsvr.hu/cikk/2022-07-28_lmp-epuletszigeteles-olcso-klimaberlet-szel-es-napenergia-kell-a-valsag-megoldasara

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az LMP szerint a településekhez közelebb is állhatnának szélerőművek

Az LMP határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy egy adott településtől már 1,6 kilométerre is lehessen szélerőművet telepíteni. Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője vasárnapi online sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2012 óta nem létesült új szélerőmű az országban, és - mint mondta - 2016-tól "be van tiltva a szélenergia Magyarországon".

A kormány korábbi döntése értelmében egy település 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet telepíteni, így Magyarországon nincs olyan hely, ahová e szabályozás alapján szélturbinát el lehetne helyezni - emelte ki. Az ellenzéki politikus azt mondta: az Eötvös Loránd Tudományegyetem energiaföldrajzi kutatócsoportja szerint be lehetne építeni a magyar energiaellátásba a szélenergiát, amely fontos részét képezhetné.

A szél a legzöldebb energiaforrás, és bár ennek is vannak kedvezőtlen környezeti hatásai, ezek lényegesen kisebbek, mint a szén, a földgáz és kőolaj felhasználásának - jegyezte meg. Az LMP szerint a lengyel szélenergia-szabályozás a szigorúbbak közé tartozik Európában, ott a jogszabály 1,6 kilométeres körzetben jelöli meg a szélerőmű telepítését egy adott településhez képest.

Ungár Péter elmondta, az LMP határozati javaslatában is ezt a távolságot jelölte meg, és bíznak abban, hogy a javaslat elnyeri az Országgyűlés támogatását.
http://hang.hu/belfold/az-lmp-szerint-a-telepulesekhez-kozelebb-is-allhatnanak-szeleromuvek-143019

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Merre tovább hazai környezetvédelem? Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről címmel tartottak kerekasztal beszélgetést Csongrádon, a 31. Zöld Civil Országos Találkozón.
https://soundcloud.com/user-994727764/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot

Idén 31. alkalommal gyűlnek össze a zöld civil szervezetek és a természetvédelem iránt érdeklődők a Zöld Civil Országos Találkozó keretein belül, ahol a regisztrálók szakmai programokon és előadásokon, természetvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetéseken, hasznos képzéseken, mozgalmas és interaktív élményprogramokon és még sok más, a természet- és környezetvédelem köré épülő eseményen vehettek részt. A találkozót ezúttal a WWF Magyarország szervezte Csongrádon, 2022. június 24-26. között.

A találkozó nyitónapjának egyik plenáris ülése a Trendek és kilátások: esélylatolgatás a hazai környezet- és klímavédelem következő 4 évéről témáról zajlott.

A környezet- és klímavédelem sokszereplős témakör, amelyben a mindenkori kormányok és gazdasági szereplők döntései, valamint a közvélemény alakulása egyaránt meghatározó fontosságú. A 2022 áprilisi országgyűlési választásokat követően szakpolitikai, pénzügyi és üzleti szakértőkkel zajlott a beszélgetés a most látható irányokról, lehetőségekről és problémákról.
https://greenfo.hu/hir/muszaj-bontogatni-a-sztereotipiakat-es-feltekerni-a-zold-hangerot/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

1987-ben sikerült kimutatni a kapcsolatot a halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) és az ózonréteg gyengülése között, aminek eredményeként megszületett egy, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, a montreali jegyzőkönyv, amely 1989-ben lépett életbe, és korlátozta a szóban forgó gázok kibocsájtását.

-- Már a nyakunkon lenne a világvége, ha annak idején nem tiltják be a halogénezett szénhidrogén-származékoka. A CFC-k betiltása nélkül már felperzselődött volna a bolygó, és a klímaválság ellen esélyünk sem lenne.

Ez a jegyzőkönyv a környezetvédelmi diplomácia egyik nagy és máig hivatkozott sikere, ám ennek ellenére is a legnagyobb lyukak – mint az antarktiszi vagy a most felfedezett trópusi a 2000-es években sem húzódtak össze, sőt az antarktiszit 2020-2021-ben is megfigyelték. Illetve tehát most egy eddig ismeretlen, harminc évnél is idősebb ózonlyukat is felfedeztek. Hogyan lehetséges ez a CFC-k tiltása ellenére?

-- óriási ózonlyukat azonosítottak, amely majdnem a Föld teljes trópusi régiója felett terül szét. Hétszer akkora, mint az Antarktisz feletti, már ismert lyuk, ráadásul az előbbivel ellentétben egész évben jelen van.

A lyukat a kanadai Waterloo Egyetem (Ontario) kutatója, Qing-Bin Lu professzor fedezte fel, és ő nyilatkozott a legfontosabb kérdésekről az Independentnek – az elmondottakból kiderül tehát, hogy a lyuk ellentétben a régóta ismert antarktiszi lyukkal nem szezonális, hanem egész évben jelen van (mint ismert, az Antarktisz feletti lyuk csak tavaszonként jelenik meg). Az új lyuk ezen kívül hétszer akkora, mint a korábbról már ismert, emiatt majdnem a teljes trópusi régió felett kimutatható. A professzor elmondta azt is, hogy dacára a friss felfedezésnek, ez a lyuk már több mint harminc éve létezhet, és a kiterjedése miatt a földi populáció felére hatással lehet.
https://raketa.hu/hatalmas-eddig-ismeretlen-ozonlyukat-fedeztek-fel-az-emberiseg-felet-erinti-a-hatasa

Válasz

M Imre üzente 1 éve

"Erőlködhetünk vegán étrenddel, járhatunk biciklivel, ha a szupergazdagok egyetlen űrnyaralása legalább 60 európai állampolgár éves kibocsátását pöfékeli a levegőbe" – mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora a Népszava Online-on olvasható beszélgetésben.

Szerinte a felemás hatékonyságú eljárások ellenére is bele kell vágnunk a struktúrák átalakításába, ha el akarjuk kerülni a visszafordíthatatlant.
https://nepszava.hu/3161091_szep-nyugodtan-megsulunk

Válasz

M Imre üzente 1 éve

... mára tízből nyolc-kilenc magyar család gázt használ.

Mivel a földgázégetés viszonylag sok szén-dioxidot termel, ezért

-- a magyar kormány nagyon keményen csökkentené a lakossági gázfogyasztást 2030-ra.

Hozzávetőleg évi 3,5 milliárd köbméterről 1,5 milliárd köbméterre vinnék le a hátralévő hét és fél évben a háztartások gázfogyasztását.

Most már biztonságpolitikai okai is lettek

Az egy dolog, hogy a magyar állam által vett orosz gáz korábban sem volt olcsó, most sem az, és gyanús, hogy semmilyen importgáz sem lesz már. De az újabb orosz támadás azt is magával hozta, hogy most már biztonságpolitikai okai is lettek az orosz földgáztól való függés csökkentésének. Nem sok minden fenyegeti jobban Magyarország szuverenitását, mint hogy Moszkvából bármikor megzsarolhatják a magyar kormányt azzal, hogy elzárják az importgázt. Jó tudni, hogy egyébként akkor se állna le a fűtés a lakásokban, mert szerte Európában először őket szolgálják ki, de az iparra biztosan komoly csapást mérne, ha hirtelen nem lenne elég elérhető gázmolekula.

A gond az, hogy Magyarországon eddig nem sok minden történt
https://ec.europa.eu/energy/sites/default/files/documents/hu_2020_ltrs.pdf
a közeledő váltás ügyében, legalábbis érdemben.
https://masfelfok.hu/2021/02/08/ezermilliardokat-dobtunk-ki-5-ev-alatt-az-ablakon-a-rossz-lakasfelujitasokkal/

Az Egyensúly Intézet szakemberei viszont most egy

-- teljes szakpolitikai javaslatcsomaggal álltak elő a témában,
https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2022/06/ei_klima3_hatter_v2.pdf

amelyet minden pártnak ajánlanak. Itt ugyanis elég egyértelmű a közös cél, miközben bármely kormány pontosan ugyanazokkal a fő kihívásokkal találja szemben magát a következő években. Egy leegyszerűsített példával: a jó és olcsó szigetelés hasonló dolgot jelent egy konzervatívnak és egy liberálisnak is.

Mennyibe fog ez nekem kerülni?

A finanszírozásnál akkor dőlnek el a részletek, ha az állam nekifog, de az már most látszik, hogy ilyesmire igen komoly támogatásokat szán az Európai Unió. Az Egyensúly Intézet emellett olyan megoldásokat ajánl, ahol nem kell semmilyen kezdő önerőt betennie a fogyasztónak. Például a lakás átalakítását kifizetheti előre a közszolgáltató, majd a költségek egy meghatározott részét havi részletekben hozzácsaphatja a lecsökkent energiaszámlához. Vagy maga a felújítást végző cég hitelezheti meg az egészet, és utána annak a haszonnak egy részét kaphatja meg adott ideig, amit a fogyasztónak tényleg megtakarított a korszerűsítés.

A felújítások útvesztőjének kezelésére működnek úgynevezett egyablakos tanácsadói hálózatok, például holland mintára pár helyen már Magyarországon is. Itt a felújítani szándékozó ingatlantulajdonosok teljes körű tanácsadást kaphatnak az erre képzett szakemberektől.

Az egyablakos iroda sikere az egyszerűségében rejlik: az iroda menedzseli a felújítások ütemezését és többek között a felújítást végző szakemberekkel való kommunikációt is. Ők ingyenesen felmérhetnék az érdeklődők ingatlanjait, és egy „felújítási útlevelet” adhatnának rá, ami megszabná, hogy melyek a követendő felújítási irányok, és milyen szinten. Az Egyensúly Intézet javasolja egy ilyen irodai hálózat bővítését és támogatását, hogy minél több szolgáltatást tudjanak olcsón vagy ingyen nyújtani.
https://www.szabadeuropa.hu/a/gaz-epulet-felujitas-energia-zold-atmenet/31928581.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Térkövek vs. fák: hamarosan megsülünk a városokban

Hacsak nem kezdjük szeretni a fákat. Ezek az élőlények ugyanis 12 Celsius-fokkal is képesek hűteni a városok felszíni hőmérsékletét – derül ki egy kutatásból. A zöldterületek hiánya Európában jelentősen megnöveli a korai halálesetek számát is. Szombathelyen és Budapesten különösen rossz a helyzet.

Szakemberek szerint többféle módszer létezik arra, hogy a városok túlélhetővé váljanak a városlakók számára még klímaválság idején is: a fák ültetésén és megóvásán kívül ilyenek a zöldtetők, a zöldfolyosók és a vízáteresztő járdák (összefoglaló műszóval zöld infrastruktúra); az ivókutak, vizes játszóterek, szökőkutak (kék infrastruktúra), valamint a homlokzati árnyékolók, ablakfóliák vagy az épületek passzív hűtése – azaz a szürke infrastruktúra.

Mi most maradjunk a fáknál: azért közel sem mindegy, hogy hova milyen fát ültetünk. Érdemes ezzel is körültekintően eljárni. De hogy áll például Budapest Európa nagyvárosaihoz képest? A helyzet nem túl rossz, de nem is túl jó. Itt böngészheti a budapesti fákat a Főkert adatbázisában.
https://infogardenweb.hu/bpfatar/

A fák a városokban életeket menthetnek

Az európai városok minden egyes évben 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni, ha mindenki számára egyenlően hozzáférhetővé tennék a zöld (azaz fás) területeket – ezt állítja az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmánya, amelyben csaknem kilencszáz, százezernél nagyobb lakosú várost vizsgáltak aszerint, hogy (lakosságarányosan) a zöldterületek hiányának hány korai haláleset tudható be az adott településen.

Az eredmény lesújtó: e szerint a vizsgált népesség nagyjából hatvan százalékának a lakóhelyén nem érvényesül a WHO ajánlása, miszerint háromszáz méteres lakókörzetükben legyen legalább fél hektár (azaz egy focipályányi) zöldterület.

Nem ez volt az első kutatás, amely kimutatta, hogy a fák életet menthetnek a városokban (máshogy fogalmazva: a fák hiánya csökkentheti a városlakók várható élettartamát). Az említett ISGlobal már 2019-ben végzett egy vizsgálatot a Coloradói Egyetemmel közösen. Ebben úgy találták, hogy a korai halálozások száma négy százalékkal csökken, ha az egyén életterének ötszáz méteres körzetében zöldterület található.

A klímaváltozás Magyarországot sem kíméli, ezért várostervezéskor talán ajánlatos lenne megfogadni a klímaszakértők és a WHO fásítási ajánlásait.

Még mindig akadnak, akik szerint az egész klímaválság kitaláció, vagy hogy a klíma mindig is változott, ez természetes folyamat. Nos, ők is a saját bőrükön érzik majd (ha ez még nem történt volna meg) az emberi tevékenység negatív következményeit. A fenntartható várostervezés már nem egy sznob rózsaszín köd többé, hanem életben maradásunk záloga.
https://www.szabadeuropa.hu/a/meglepo-de-az-elviselhetetlenul-forro-varosokban-segitenek-a-fak/31900960.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Űrben épített pajzzsal menthetik meg a felmelegedő Földet

... napsugárzást visszaverő anyagot juttassanak a magaslégkörbe. Ezzel kapcsolatban azonban hatékonysági kérdések merültek fel, a mellékhatásai pedig előre nem teljesen láthatók.

Az MIT különböző tudományágakból érkező munkatársainak közös ötlete a problémát egy buborékokból álló hatalmas építménnyel oldaná meg. A buborékpajzsot a Föld egyik gravitációs egyensúlyi pontján helyeznék el, ahol tartósan stabilan keringhetne (mint ismert, az egyik ilyen Lagrange-ponton működik jelenleg a James Webb űrteleszkóp).

A mérnökök nem strandlabdával gurigáznak, egy pajzs akkora lenne, mint Brazília. A buborékok belsejében 0,0028 atmoszféra nyomás mellett –50 Celsius-fokos hideg uralkodna. A buborékokat az űrben építhetnék meg, kisebb prototípusaikat már ki is próbálták laboratóriumi körülmények között. Innen tudják, hogy a buborékfújás az egyik leghatékonyabb építkezési és árnyékolási módszer. A megfelelő anyag egyelőre kérdéses, lehet szilikon vagy grafénnal turbózott ionos folyadék. A lényeg, hogy az űrhajók a helyszínre vinnék, és ott fújnák fel őket, ha már megépítették a Brazília méretű rácsot, amire rögzíthetők.

A hatékonyság mellett a buborékpajzs másik előnyös tulajdonsága a biztonság. Mivel nem a felszínen vagy a magaslégkörben, hanem a világűrben, egymillió kilométer távolságban ügyködünk, kicsi az esély, hogy visszafordíthatatlan károkat okozunk a környezetben. A korábban már javasolt, űrbéli óriási napernyőnek is volt egy olyan problémája, hogy nem tudjuk hova tenni, ha már nincs szükség rá. A buborékok előnye, hogy leereszthetők vagy újrafújhatók, és így órák vagy napok alatt megszüntethető a hatásuk, anélkül hogy űrszemetet termelnének.

A pajzsnak nem is kell irtózatosan hatékonynak lennie. Egy 1989-es tanulmány szerint ha a bolygót érő energiát 1,8 százalékkal csökkenthetnénk, az már gyakorlatilag lenullázná a felmelegedés hatásait.

-- Úgy véljük, hogy a napsugárzás elleni pajzs megvalósíthatóságának vizsgálata fontossá válhat a következő években, ha esetleg sürgetővé válik egy bolygóformáló megoldással kapcsolatos döntés

– fogalmazott Carlo Ratti, a programot kidolgozó MIT Senseable City Lab vezetője.

Egészen tömören a buborékpajzsot azért találták ki, mert szükség lehet rá, ha nagyon romlik a helyzet.
https://index.hu/techtud/2022/07/02/klimavaltozas-felmelegedes-nap-napenergia-pajzs-buborek-mit-ensz-bolygoformalas-urhajozas/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Dög hőség van, és a következő években egyre többször lesz iszonyatosan meleg. Sokan már csak légkondival tudják ezt elviselni. Az ingatlanjaink hűtésével azonban egyre több energiát fogyasztunk, és még inkább felhevítjük a köztereinket. Ráadásul sokszor a szomszédok sem örülnek, ha az ő ablakukra néz a kültéri egység.

A légkondicionálás az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág az egész világon. Lehet ezt érteni akár a folyamatosan megjelenő innovációkra, de a már így is iszonyatos, és egyre növekvő erőforrásigényre is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IAE) adatai szerint a bolygó áramfogyasztásának tizede már 2016-ban is légkondicionálásra ment el, ami

-- 400 millió tonna kőolaj elégetésével nyerhető energiának felel meg.

Ez kb. annyi energia, amennyit a légi közlekedés és a vízi teherszállítás együttvéve használ.
https://greenfo.hu/hir/tobb-legkondizas-nagyobb-meleg/
___

A hűtőberendezések legnagyobb hibája évtizedeken át az volt, hogy nem találtak megfelelő hűtőközeget, a legtöbb anyag, amit használtak, vagy gyúlékony volt, vagy robbanásveszélyes, vagy mérgező, vagy mindhárom együtt. A harmincas években aztán jött a freon, ami nem robban, nem ég, nem mérgező és még csak nem is büdös. Évtizedekig úgy tűnt, megvan a tökéletes hűtőközeg, csak aztán kiderült, hogy a freon rendkívül nagymértékben károsítja az ózonréteget, ezért 1989-ben végül teljesen betiltották a használatát.

Jött helyette az R22, azaz a difluor-klórmetán, azonban – hogy, hogy nem – erről is kiderült, hogy környezetszennyező, így 2004-ben az EU-ban betiltották, 2020-ra pedig minden fejlett országban megszűnt a használata. Afrikában és Ázsiában azonban még több helyütt forgalomban van, nekik 2030-ig van idejük kivezetni. Az R22 tiltása óta az iparág több újabb hűtőközeget is kifejlesztett, ezek nem veszélyesek az ózonrétegre, és az üvegházhatást is kevésbé növelik, mint az R22. Persze ez nem jelenti azt, hogy az új hűtőközegek már minden szempontból környezetbarát anyagok lennének.

Tehát míg korábban általában a hűtőközegeik miatt tartották környezetszennyező dolognak a légkondicionálást, mostanra ebben a tekintetben rengeteget fejlődött az iparág.

Rengeteg energia megy el épületek hűtésére (Szaúd-Arábiában már az összes áramfogyasztás 70 százaléka), és ahogy minden energiafelhasználás, ez is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Persze terjed a megújuló energiaforrások használata, és a klímaberendezések is egyre környezetbarátabbak, de a Nemzetközi Energiaügynökség adatai alapján

-- a hatékonyságnövekedés még mindig nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a légkondik iránti bővülő kereslettel.

A kondenzvíz elvezetésére is szigorú szabályok vonatkoznak, de többnyire ezeket sem tartják be. Nem lehetne például kicsöpögtetni az utcára sem, nemcsak azért, mert idegesíti a gyalogosokat, de azért sem, mert kárt okozhat, nyomot hagyhat a házak falain is. Ennek ellenére persze rengeteg klíma kondenzvize csöpög csak úgy a budapesti utcákra.

A másik nagy probléma a légkondikkal az, amit a városklímával tesznek. A meleg, amitől megszabadítják az épületeket, ugyanis nem vész el, a hűtés során a kültéri egység melegszik, és ezt a meleget a berendezés az utcára vagy a gangra fújja. Ezáltal pedig még melegebbek lesznek az amúgy is felforrósodott köztereink, ami még több embert vesz majd rá arra, hogy klímát szereltessen be, a meglévő klímáknak pedig még nagyobb energiabefektetés lesz elviselhető hőmérsékletűvé hűteni a lakásokat.

Ha például Budapesten minden második házat le akarnánk rombolni, hogy a helyükön parkot vagy tavat létesítsünk, abba valószínűleg kevesen mennének bele, ráadásul amíg a fák megnőnek, évek, évtizedek telnek el, rengeteg hőhullámmal. A légkondit ennél sokkal hamarabb beszerelik.

Az viszont tény, hogy minél szellősebben van beépítve egy város, és minél több zöldfelület, vízfelszín és árnyék van benne, annál elviselhetőbb ott a kánikula. Budapest és a magyar városok többsége azonban jelenleg sajnos nem ilyen irányba fejlődik.
https://telex.hu/belfold/2022/07/01/legkondicionalo-klima-felmelegedes-varosklima

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az amerikai Lake Street Dive együttes 2010-es, Making Do című száma a könnyed dallamot meghazudtolva könyörtelenül sorolja a klímaválság szemtanúiként elénk tolakodó aggasztó jeleket, és szembesít a cselekvés halogatásának következményeivel.
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/lake_street_dive__making_do

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Vannak olyan törzsi kultúrák a Csendes-óceáni szigeteken, vagy az Amazonas esőerdőinek a belsejében, akiknek szinte mindegy, hogy a modern technikai civilizáció összeomlik. Ők túl fogják élni. De a nagyvárosokba zárt modern társadalmaknak nincs B-terv, ott technológia és energia nélkül egyszerűen nem lehet majd életben maradni. Az Amazonas-menti őserdőben csak annyit fognak észrevenni az egészből, hogy jé, eltűntek azok a villogó és mozgó csillagok és fura hosszúkás felhők az égről…

De azért lesz levegő és napfény?

Persze, azzal nincs gond. A Föld alapvető életfeltételeit nem tudtuk elrontani. Egyedül valami nagyon extenzív nukleáris katasztrófa lenne képes erre. Ha az nem következik be, nem lesz olyan mértékű változás, ami a földi életet lehetetlenné teszi.
https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

A héten szavaz az Európai Parlament a „Fit for 55” elnevezésű csomagról, amely azt célozza, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentse az EU a károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

-- Meg kell akadályoznunk, hogy a kormány az eddigi gyakorlatát folytatva, csak magára költse a zöld átállásra adott EU-s pénzeket

– fogalmazott Donáth Anna, kiemelve, hogy javaslata alapján a Szociális Klímaalap pénzeit a kormány csak azzal a megkötéssel oszthatja majd szét, ha konzultál az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.
http://hang.hu/eu/donath-anna-a-megelhetesi-koltsegek-nem-emelkednek-drasztikusan-a-zold-atallas-miatt-141634

Válasz

M Imre üzente 1 éve

A G7-országok felhagynak a fosszilis üzemanyagok támogatásával

A Berlinben létrejött egyezmény értelmében 2025-re megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, egy évtized alatt pedig szén-dioxid-mentesítik a villamosenergia-szektort.

AG7-országok klíma-, energia- és környezetvédelmi miniszterei a berlini találkozó utáni zárónyilatkozatukban több pontban is megállapodtak a fokozottabb klímavédelem és az ambiciózusabb környezetvédelem érdekében – írta meg a PV Magazine nyomán a Napi.hu.

A Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság és Egyesült Államokból álló G7 országok először kötelezték el magukat a szén energetikai használatának fokozatos megszüntetésére.

-- A céldátum 2035 – addigra a villamosenergia-ipart nagyrészt szén-dioxid-mentesíteni kell.

Az energia- és klímaterületen a legfontosabb eredmények közé tartozik a G7-országok klímaambícióinak növekedése is, például a megújuló energiás terjeszkedési célok megerősítése és a klímacélok 2030-ig történő megvalósítása, valamint a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemre nyújtott finanszírozás megkétszerezése révén.

A fosszilis tüzelőanyagokra az év vége után nem lesz pénz – legalábbis közvetlen nemzetközi közfinanszírozás. Ezenkívül a G7-ek miniszterei megállapodtak abban, hogy 2025-ig megszüntetik a „nem hatékony” fosszilistüzelőanyag-támogatásokat is. A tagállamok zárónyilatkozatukban először ismerték el, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása összeegyeztethetetlen a párizsi megállapodás céljaival.
https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/g7-fosszilis-klimavedelem-szeneromu-hidrogen-tamogatas-dotacio-kornyezetvedelem.753302.html

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Bécsben tanulhatnak a zöldülni vágyó városok

A bécsi Smart City Summit célja, hogy inspiráljon, és összekösse azokat, akik Európa-szerte a saját városuk zöldítésén és élhetőbbé tételén dolgoznak.

Doris Österreicher, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének (BOKU) kutatója Galavits Patrik Forbeson megjelent beszámolója szerint a rendezvényen arról beszélt, miképp kell újragondolnunk a városokban az építkezéseket – és hogy milyen lehetőségeket kell meglátnunk a zöldítési célok eléréséért.
https://forbes.hu/zold/klimasemleges-varosok-scs-becs/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Igen tanulságos és követendő a példa, amelyet ebben a rövid dokumentumfilmben láthatunk. Egy ausztrál forgatócsoport készített rövidfilmet a dániai erdei óvodákról.
https://www.youtube.com/watch?v=hpznJcoZXbk

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Júliustól üzemelhet Európa legnagyobb úszó napelemfarmja

A portugál napelemfarm, amelyet Nyugat-Európa legnagyobb mesterséges tavára, az Alqueva-víztározóra telepítenek, 1500 háztartást láthat majd el villamos energiával, amikor munkába kezd. A farmot a portugál áramszolgáltató, az Energias de Portugal fogja üzemeltetni.

Az Energias de Portugal (EDP) szerint a napelemekkel előállított áram harmadannyiba kerül, mint amennyiért ugyanazt a mennyiséget gázerőművekkel elő lehetne állítani – írta a hvg.hu a Reuters beszámolója alapján.

-- Ez a naperőmű lesz Európa jelenlegi legnagyobb úszó napelemfarmja: a területe akkora, mint négy futballpálya, és összesen 12 ezer panelből épül fel. Az építményt hajókkal vontatják a helyére az Alqueva-víztározón.

-- A megtermelt vízenergiával együtt összesen 7,5 gigawattóra lesz a konstrukció megújuló energiás kapacitása, ebből 5 megawattóra kapacitást tesz majd ki a napfarm. A megtermelt áramot lítiumakkumulátorok tárolják majd el

– részletezte a gazdasági hírportál.

Ana Paula Marques, az EDP igazgatótanácsának tagja a Reuters szerint elmondta, hogy az áramszolgáltató célja 2030-ra 100 százalékban átállni megújulóenergia-termelése. Jelenleg az EDP termelésének 78 százaléka származik megújuló energiaforrásból.
https://hvg.hu/tudomany/20220512_uszo_napelemfarm_europa_eromu_elektromos_aram_zoldenergia

Válasz

M Imre üzente 1 éve

David Attenborough természettudóst a Föld bajnoka címmel tüntette ki az ENSZ

A rangos elismeréssel a 95 éves tudós elkötelezettségét díjazták, amellyel történeteit meséli a természeti világról és a klímaváltozásról. A díjat megköszönve Attenborough ismételten hangsúlyozta, hogy azonnal cselekedni kell a természet és a bolygó védelmében.

A tudós számos népszerű természetfilmet készített, leghíresebb munkái közé tartozik a Kék bolygó és az A Plastic Ocean (Műanyag óceán). Attenborough szerint a környezetvédelem sikertörténetei azt a reményt táplálják, hogy a változás lehetséges.

Inger Anderson, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) vezérigazgatója kiemelte:
„Ha van esélyünk arra, hogy elkerüljük az éghajlat és a biológiai sokféleség összeomlását és megtisztítsuk a szennyezett ökoszisztémákat, az azért van, mert milliók szerettek bele a bolygóba a filmjei és írásai, narrációi miatt.”

„Ötven éve a bálnák a kihalás szélén álltak világszerte. Aztán az emberek összefogtak, és ma már több bálna él a tengerben, mint amennyit valaha láttunk. Tudjuk, hogy milyen gondok vannak, és azt is tudjuk, hogyan oldjuk meg őket. Csak az egységes cselekvés hiányzik” – magyarázta.

Attenborough az 1950-es években kezdett el természettudományi programokon dolgozni, természetfilmjei, amelyek a Föld minden tájának élővilágát mutatták be, világszerte rendkívül népszerűek lettek. Az elmúlt négy évben a bolygót és az embereket érintő klímaváltozásra figyelmeztető felhívásai egyre sürgetőbbé váltak.

A Föld bajnokai elismerést 2005 óta ítélik oda a környezetvédelemben kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek, állami és civil szervezeteknek.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2022_04_21/david_attenborough_termeszettudost_a_fold_bajnoka_cimmel_tuntette_ki_az_ensz

Válasz

M Imre üzente 1 éve

"Faltól falig" – elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe

Öt év kellett hozzá és bő egymilliárd forint. A természetvédelemmel foglalkozóknak ki kellett lépniük az eddigi szemléletükből, és nyitni más ágazatok felé.

Lezárult a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek megvalósítását célzó projekt.

Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy "túlhasználjuk" természeti erőforrásainkat, ezzel az emberiség már 1992-ben is tisztában volt.

"Ez a projekt most azt a tudást próbálja felszínre hozni, ami a természeti rendszerek és az emberi tevékenység közti határterületen zajlik arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység (állattenyésztés, növénytermesztés, fafelhasználás...) mennyire befolyásolja a sokféleség csökkenését, milyen befolyással van az ivóvíz hozzáférésére vagy az árvízi kockázatra" – ecsetelte.

Javaslatokat is tesznek arra, hogy hogyan lehet megfordítani a negatív folyamatokat, tudatában annak, hogy a biológiai sokféleség és a klímaváltozás ellen külön-külön nem nagyon lehet mit tenni:

-- zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztése
-- térképi megvalósítás.

A projektnek alfeladata volt tagállami hatáskörben például az egyes fajok élőhelyeinek biztosítása, felmérése. Az alfeladatokra öt év alatt összesen egymilliárd forintot különítettek el.

EU-tagállamként Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe is elkészült - tudta meg az InfoRádió Balczó Bertalantól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkárától.

"Több száz szakértőt bevonva arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk, miként tudjuk megőrizni hazánk természetes élőhelyeinek, területeinek hálózatát, milyen módon tudjuk fejleszteni azokat a helyszíneket, ahol esetleg már leromlott a természeti állapot. Kicsit megfoghatóbban:

-- faltól falig elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe állapottal, szolgáltatásokkal együtt

-- elkészült egy zöldinfrastruktúra-térkép arról, hogy hol érdemes beavatkozni tájvédelmi téren"

– mondta.

A projekt mozgatórugója szerinte az volt, hogy a természetvédelmi szakma kilépjen az eddigi tevékenységéből, amikor szűkebben koncentrált a természetvédelemre, nyisson más ágazatok felé.

Kapcsolódó hang

EU Biológiai Sokféleség Projekt - Török Katalin
https://infostart.hu/audio/6895C/6895CC98.mp3

EU Biológiai Sokféleség Projekt - Balczó Bertalan
https://infostart.hu/audio/20E2F/20E2FD2E.mp3

https://infostart.hu/tudomany/2022/04/16/faltol-falig-elkeszult-magyarorszag-okoszisztema-alapterkepe

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az MME 2018 júniusában indította el ezt a kampányát a rossz fa- és bokor kivágási szokások felszámolásáért. Ebben fő partnerünk a lakosság és a média. Évente két-három alkalommal adunk ki sajtóközleményt és kommunikálunk az interneten kiemelten a témáról - novemberben és január végén arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ilyenkor kellene elvégezni a tervezhető zöldfelületi munkákat, április-májusban pedig arra, hogy ez akkortól káros, a lakosság tegyen bejelentést (ehhez segédanyag a cikk végén található).

A rengeteg lakossági jelzés hatására például Budapesten a FŐKERT 2020. májusában bejelentette, hogy változtat az eddigi gallyazási gyakorlatán. Hasonló társadalmi szintű változást sikerült elérnünk a fecskefészkek költési időszakban történő leverése és a vízimadarak etetése kapcsán is.

Ezek az eddig elért eredmények is igazolják, hogy igenis van értelme tenni, a megfelelő módon és helyen jelezni és bejelenteni a negatív tapasztalatokat, mert csak így van esély a változásra; ha nem teszünk semmit, akkor viszont minden marad a régiben!

Ezért előre is köszönjük aktivitását, segítségét!
https://www.mme.hu/fak-bokrok-kivagasa-koltesi-idoszakban

Válasz

M Imre üzente 1 éve

1300-ra bővült az ökoiskolák száma Magyarországon

Magyarországon 1300-ra bővült az ökoiskolák száma. Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár újabb kitüntető címeket adott át az intézmények képviselőinek a II. kerületi Gyermekek Házában.

-- A kormány képviselői 57 Ökoiskola, 30 újrapályázó Ökoiskola és 75 Örökös Ökoiskola címet adtak át az intézményvezetőknek, így 1300-ra nőtt a magyar ökoiskolák száma

– közölte Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.

A köznevelési intézmények egyik fő célja a környezettudatos szemlélet érvényesítése. Az ezeket a törekvéseket leginkább képviselő iskolák egyre bővülő köre alkotja az ökoiskolák népes táborát. Az Emmi ismertetése szerint

-- Ökoiskola címmel azokat a köznevelési intézményeket ismeri el kormány, amelyek pedagógiai programjukban deklaráltan, rendszerszinten, a mindennapos nevelés-oktatás, valamint az iskola működtetésének szerves részeként foglalkoznak az egészség- és környezettudatosság témájával, és kiemelt figyelmet szentelnek a fenntarthatóságra nevelés ügyének.

A fenntarthatóság értékeit a pedagógusok személyes példamutatásán, valamint az intézmény környezetbarát működtetésén keresztül is közvetítik a tanulók számára, aktív közreműködésre, cselekvésre bátorítva őket.

A környezettudatosságra nevelés támogatására az utóbbi években számos intézkedés történt: az ökoiskola-hálózat munkáján túl a fenntarthatóságra nevelés kompetenciái 2018 óta a pedagógusok kompetencia-keretrendszerének részei, a fenntarthatóság témái beépültek a tantervekbe és a tankönyvekbe, továbbá kidolgozták a fenntartható fejlődés szabadon választható tantárgy kerettantervét is. Ezeket az erőfeszítéseket az elmúlt években több nemzetközi szervezet – köztük az ENSZ, az UNESCO és a GENE – is elismerte.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Oktatas/2022_03_29/1300ra_bovult_az_okoiskolak_szama_magyarorszagon

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az EU több mint 1 milliárd eurót fordít éghajlatvédelmi átállással kapcsolatos kezdeményezésekre

A majdan támogatott uniós kezdeményezések működésük első tíz évében több mint 76 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel fogják csökkenteni a kibocsátásokat – közölte a brüsszeli testület pénteken.

A hét kezdeményezés ipari szinten vezet be alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovatív technológiákat olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a hidrogén, az acél, a vegyi anyagok, a cement, a napenergia, a bioüzemanyagok, valamint a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás ágazata – közölték.

-- A belgiumi projekt célja, hogy a szén-dioxid leválasztására, cseppfolyósítására, szállítására és tartós tárolására alkalmas üzleti folyamatokat hozzon létre.

-- Egy svédországi projekt a fosszilis alapú technológiákat olyan klímasemleges alternatívákkal fogja felváltani, mint például a zöldhidrogén előállítása és felhasználása a vas- és acélipar területén.

-- Egy spanyol projekt a nem újrahasznosítható anyagokban jelen lévő szenet fogja visszanyerni.

-- Egy franciaországi kezdeményezés karbonsemleges cementet állít majd elő.

-- Egy olaszországi projekt kísérleti gyártósort fog kifejleszteni nagy teljesítményű fotovoltaikus modulok gyártására.

-- A finnországi kezdeményezés célja, hogy csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást azáltal, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból előállított hidrogén helyett elektrolízis bevezetése révén átáll a megújuló hidrogén előállítására és a hidrogénfejlesztésre szén-dioxid-leválasztási technológia alkalmazásával.

A támogatott vállalatok célja a gazdaság dekarbonizációja és ellenállóbbá tétele, az Európai Unió tiszta technológiák terén betöltött globális vezető szerepének megerősítése, helyi munkahelyek létrehozása, valamint a zöldgazdaságra történő átállás folyamatának felgyorsítása – hangsúlyozta Frans Timmermans, az európai zöldmegállapodásért felelős uniós biztos.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2022_04_04/az_eu_tobb_mint_1_milliard_eurot_fordit_eghajlatvedelmi_atallassal_kapcsolatos_kezdemenyezesekre

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Nagy Balázs geográfus, klímakutató már nyolcszor mászta meg a 6893 méter magas Ojos del Salado csúcsát: több mint tíz éve vizsgálja a világ egyik legszárazabb területén Földünk klíma- és környezetváltozásait.

„Több mint tíz éve helyeztem el az első műszereket a hegyen, és nagyjából kétévente visszatérek, hogy a klímaváltozás szempontjából fontos adatokat kinyerjem a készülékekből” – mondta el Nagy Balázs geográfus, hegymászó, klímakutató a Csupasport.hu-nak

A kutató hozzátette: a Mount Everesten is vannak hasonló műszerek, de „azok az időjárás-változásról szolgáltatnak lényeges adatokat, míg a mi műszereink a klímaváltozásról.”

Az Andok e száraz részén a felszín alatt található a jég, tehát a föld alatt helyeztük el a készülékeket, amelyek segítségével megállapítható, hogy a hegy mennyi jeget és vizet rejt. Bolygónk felmelegedése ugyanis nemcsak a sarkvidék, hanem az Andok hegyeiben lévő jég olvadását is jelenti.

– magyarázta Nagy Balázs. A kutató kiemelte: műholdas műszerekkel is elemezhető a klímaváltozás, de a helyszínen sokkal pontosabb adatokat lehet kinyerni a készülékekből.
https://www.csupasport.hu/hegymaszas/a-klimakutato-nyolcadszor-jart-a-6893-meter-magas-ojos-del-salado-csucsan-64820/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ingyenes kötetből ismerhetjük meg az idegenhonos fajokat

Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont.

Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig kiemelt feladata volt az ATK Növényvédelmi Intézetének. A most megjelent kötet az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában.

A csaknem 100 oldalas kötetben többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatnak az érdeklődők.

Mint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye felidézi, az Agrártudományi Kutatóközpont már az alapítását is egy inváziós károsító megjelenésének köszönheti, ugyanis az intézmény elődje a 19. század második felében a szőlőket veszélyeztető, Észak-Amerikából származó filoxéra elleni védekezés kidolgozására jött létre.

Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg Magyarországon, amelyek megismerése és a velük szembeni környezetbarát védekezés kidolgozása ma is az egyik legfontosabb feladata az intézetnek.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_04_06/ingyenes_kotetbol_ismerhetjuk_meg_az_idegenhonos_fajokat_bemutato_kotet

A kötet az alábbi linken érhető el.
https://drive.google.com/file/d/1Y2iZK4_2-olcmFS0rrvYZm24XFbsj8IS/view

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Zelei Anna: Az elveszett erdő – Avagy, hogy vannak a magyar erdők, ki vigyáz rájuk, van-e jövőjük?

Magányosan kering a Föld nevű bolygó a sötét végtelen űrben. Egyetlen van belőle, egyszeri és megismételhetetlen. Hátán hordja milliónyi lakóját; embereket, állatokat, növényeket, egyszerűbb és bonyolultabb teremtményeket. Mind-mind teszi a dolgát, ahogyan az eleve elrendeltetett, miközben csak az ember gondolja mind közül, hogy ő áll az összes élőlény felett...

Drón ereszkedik lassan az erdő fölé, a zöldet pásztázza. Megkülönbözteti a fenyőt a lombhullatótól, fiatal erdőt az időstől, beteget az egészségestől, hőkamerájával látja a vadakat. Pontosan meg tudja mondai, hogy hol éjszakáznak a szarvasok, hol járnak a vaddisznók, jó volt-e a tavalyi makktermés és mekkora az idei szaporulat...

Ember és erdő. Csodálatra méltó lények, jelenlegi ismereteink szerint pótolhatatlanok.

Az erdő kezdetektől fogva kíséri a Homo sapienst, segítségével óceánokon keltünk át, háborúkat nyertünk meg, teleket vészeltünk át, falvakat, városokat építettünk. Társunk bölcsőtől sírig.

Az ember átkozottul okos lény, jól tudja, hogy mennyire fontosak az erdők. De akkor miért haldokolnak? Miért vannak a 24. órában? Az erdő nem élet-halál kérdése. Annál sokkal fontosabb.

A WWF mindazoknak ajánlja Zelei Anna könyvét, akik szívükön viselik a hazai erdők sorsát, többet szeretnének tudni róluk és a rájuk leselkedő veszélyekről, vagy akár tennének is értük.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_04_08/zelei_anna_az_elveszett_erdo__avagy_hogy_vannak_a_magyar_erdok_ki_vigyaz_rajuk_vane_jovojuk_

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Ezeken a helyeken válhat élhetetlenné a bolygónk

A Berliner Morgenpost különleges térképet készített: az látható rajta, hogy a jövőben a bolygónk mely pontjain alakulhatnak ki a mostaninál szélsőségesebb időjárási körülmények, és melyek azok a régiók, ahol ezért lehetetlen lesz élni.

A térkép az alábbi linken érhető el.
https://interaktiv.morgenpost.de/klimawandel-hitze-meeresspiegel-wassermangel-stuerme-unbewohnbar/en.html

A klímaváltozás emberre gyakorolt hatásai közül az egyik legnagyobb problémát az emelkedő hőmérséklet jelenti, amely miatt már napjainkban is ezrek halnak meg. A forgatókönyv, amely alapján a napilapban közölt térkép is készült, ennél magasabb, a mostanihoz képest legalább 2,5 és 3 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedést feltételez – ismertette a hvg.hu.

E szerint 2100-ra már a 40 fokosnál is melegebb hőhullámokkal lehet majd szembesülni, amiket így pedig egyre nehezebb lesz tolerálni – pláne, ha még magasabb páratartalom is társul hozzájuk.

Az előrejelzések szerint csak ez a probléma a Föld lakóinak mintegy 13 százalékát érinti majd. Az emelkedő hőmérséklet és az egyre magasabb páratartalom ilyen szélsőséges kombinációját mindeddig csak az Egyesült Arab Emírségekben és Pakisztánban lehetett megtapasztalni. Néhány évtized múlva mindez azonban más területeket is érinthet majd.

Ugyanakkor az aszály és az azzal járó vízhiány óvatos becslések szerint az emberek mintegy 33 százalékát érintheti 2100-ra. A szakértők szerint az éghajlat változásával az olyan időjárási jelenségek is intenzívebbé válhatnak, mint a hurrikánok, a tájfunok és a ciklonok, mivel ezek erejét a melegedőben lévő víz hőmérséklete is befolyásolja.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2022_04_11/a_berliner_morgenpost_mely_egy_kulonleges_terkepet_is_keszitett_az_lathato_rajta_hogy_bolygonk_mely_pontjain_alakulhatnak_ki_a_mostaninal_szelsosegesezeken_a_helyeken_valhat_elhetetlenne_a_bolygonk

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Douglas Abrams – Jane Goodall: A remény könyve – Túlélési útmutató veszélyeztetett bolygónk számára

Egy legendás környezetvédő.
Egy életen át tartó küzdelem a természetért.
Egy létfontosságú üzenet a reményről.

Jane Goodall világhírű természettudós több mint fél évszázada emeli fel szavát bolygónkért. A fiatalkorában Gombe erdeiben csimpánzokkal együtt élve tett úttörő felfedezéseivel és a kilencvenedik életévéhez közeledve is fáradhatatlan környezetvédő munkájával Jane egy szebb, reménytelibb világ mellett elkötelezett nemzedék felnevelésében vállal tevékeny szerepet.
A remény könyvében a természetnek szentelt életútján szerzett tapasztalatait osztja meg velünk, és beavat minket abba is, hogy miért rendületlen a természet világába és az emberiségbe vetett hite.

A könyv társszerzőjével, Douglas Abramsszel folytatott beszélgetései felelevenítik utazásai és aktivistatevékenysége megannyi epizódját, új megvilágításba helyezve korunk nagy krízisét, az éghajlatváltozást.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_04_12/douglas_abrams__jane_goodall_a_remeny_konyve__tulelesi_utmutato_veszelyeztetett_bolygonk_szamara_

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Izland áramellátását vízenergia és geotermikus energia biztosítja

Izland már 100 százalékban átállt megújuló energiára. Az ország áramigényét vízenergia és geotermikus energia fedezi, az otthonok nagy részét termálvíz fűti. A szigeten több mint 600 hőforrás, 200 vulkán, valamint számtalan vízesés található, ezek a természeti adottságok tették lehetővé az energiafordulatot.

-- Izland a 20. század elején még Európa egyik legszegényebb országa volt, ekkor energiaellátása teljes mértékben az importált fosszilis energiahordozóktól, a kőolajtól és a földgáztól függött – írja az adventures.is izlandi hírportál cikke alapján az Impress magazin.
Mára azonban a világ egyik vezető megújulóenergia-termelő és -felhasználó országává vált, amelynek energiaellátása egyáltalán nem függ már a fosszilisektől. Ennek hatására a szén-dioxid-kibocsátás Izlandon drasztikusan lecsökkent, aminek nagy szerepe van a globális felmelegedés megfékezésében.

A Krafla geotermikus erőmű legnagyobb erőműve a Krafla vulkán és a Mývatn tó közelében található

-- Az izlandiak először vízerőműveket építettek, majd később a geotermikus energiát is hasznosítani kezdték. A geotermikus energia megújuló, tiszta energiaforrás, amely fűtésre és elektromosáram-termelésre is alkalmas. Felhasználása során nem keletkezik szén-dioxid, sem más melléktermék, így nem szennyezi a levegőt, és teljes mértékben kiváltható vele a földgázhasználat

– sorolja a impressmagazin.hu.

Ma az otthonok több mint 86 százalékát megújuló energiával, ennek mintegy 66 százalékát geotermikus energiával tartják melegen. Izlandon 5 geotermikus erőmű működik, amelyek a lakosság elektromosáram-szükségletének nagyjából 26 százalékát termelik meg. Az ország villamosenergia-termelésének túlnyomó részét, 74 százalékát pedig a vízerőművek állítják elő.
https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Energia/2022_03_27/izland_aramellatasat_vizenergia_es_geotermikus_energia_biztositja

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Az ALDI Magyarország, az Auchan, a CBA, a Coop Üzletlánc, a Lidl Magyarország, a PENNY Magyarország, a Reál Élelmiszer, a SPAR Magyarország és a Tesco Magyarország is kapott ma levelet tőlünk, melyben arra kérjük a szupermarketláncokat, hogy osszák meg velünk hulladékcsökkentési tervüket. Emellett mi is ellenőrizni fogjuk az üzletláncokat a saját eszközeinkkel.

Felmérésünk keretében megvizsgáljuk hazánk 9 legnagyobb szupermarketláncának műanyaglábnyomát, és rangsorolni fogjuk az élelmiszerüzlet-láncokat, hogy azok mennyit tesznek a hulladékcsökkentésért és az újratölthető csomagolások elterjedéséért.

Úgy tudunk csak megszabadulni az egy használat után szemétben landoló PET-palackoktól és a felesleges zacskóktól, ha a boltokban egyre inkább elérhetőek lesznek a csomagolásmentes termékek, és egyre több visszaváltható, újratölthető palack és doboz jelenik meg a polcokon.
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/9569/a-greenpeace-felmeri-mennyi-szemettel-terhelik-a-foldet-a-hazai-szupermarketek/
-- Greenpeace Magyarország

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Nagyon nem mindegy, hogy valamit jól csinálsz, vagy vagy valami jót csinálsz!

Puskás Peti beszéde nemcsak a tisztaszemű fiatalok ezreit érintette meg a Kossuth téren, a Fridays For Future Magyarország klímasztrájkján, amely a világszerte életre hívott mozgalomhoz, milliókhoz csatlakozott ezúttal is. Fehér Zoltán zoológus, a WWF Hungary szakembere a tüntetők után honlapunknak külön bemutatta, a politika egy része hogyan él vissza a háború okozta válsággal, hogyan válhat áldozattá az európai zöld megállapodás, a Grean Deal.

A mozgalom Ukrajna mellett szolidaritást vállalt a súlyos gondokkal küzdő magyar közoktatás tanáraival is, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviseletében pedig Kamrás Orsolyát hallhattuk a színpadon. Az újságíró-tanárnő kameránk előtt többek között arról beszélt, mi a tapasztalata a diákok hozzáállásáról. Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország Igazgatója lelkesítő beszéde után szintén készséggel állt rendelkezésünkre, mint elmondta: energiaháború van, megújuló energiaforrásokból viszont még nem finanszíroztak háborút.
https://www.youtube.com/watch?v=9vq56PtQF6g
-- Puskás Peti: Éljetek a hatalmatokkal, döntsetek a természetről és a jövőnkről!

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Az ENSZ öt éven belül szeretne létrehozni egy olyan, időjárási szélsőségeket előrejelző rendszert, melynek figyelmeztetései a világ minden pontjára képesek elérni. Jelenleg a világ népességének nagyjából harmada, illetve Afrikában akár a 60%-a semmilyen módon nem értesül a várható szélsőséges időjárási eseményekről.

Az elmúlt 50 évben átlagosan naponta történt olyan katasztrófa a világon, mely az időjárással, az éghajlattal vagy a vízzel kapcsolatos. A klímaváltozás hatására ráadásul tovább fokozódhatnak majd a szélsőségek, így a katasztrófával fenyegető események száma is nőni fog – mutat rá a BBC nyomán a Greendex.

A korai figyelmeztetés és a cselekvés életeket ment.

-- Az előrejelzéseket el kell juttatnunk mindenkihez, és fokoznunk kell az érintettek védekezésre való képességét

– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára. Az ENSZ felkérésére a Meteorológiai Világszervezet (WMO) még az év végéig összeállít egy tervet arról, hogyan lehet elérni a kitűzött célokat.

Előzetes becslések szerint a rendszer kiépítésének költsége elérheti majd a 1,5 milliárd dollárt. Szakértők szerint az ilyen típusú kiadások nagyon rövid idő alatt megtérülnek gazdaságilag is, persze ennél is fontosabb hogy rengeteg ember életét tudják megmenteni.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Klimavedelem/2022_03_26/globalis_lefedettsegu_figyelmezteto_rendszert_hoznanak_letre_a_szelsoseges_idojarasra

Válasz

M Imre üzente 2 éve

16 milliárd font értékű űrberuházást indított el az Egyesült Királyság, amely azt volna hivatott biztosítani, hogy 2050-re a Brit-sziget energiaigényét teljesen karbonmentesen fedezhessék. A kitűzött cél egy Föld körül keringő űrnapelemfarm megépítése, amely rádióhullámok formájában továbbítaná az energiát a Földre.

A sci-fibe illő terv megvalósíthatóságát a Frazer-Nash Consultancy tanácsadó cég vizsgálta 2021-ben.

A Frazer-Nash eredményeit tavaly ősszel közölte a brit Department for Business, Energy and Industrial Strategy (BEIS). A cég elsősorban az űrnaperőmű (Space Based Solar Power, SBSP) műszaki megvalósíthatóságát, költségeit és gazdaságosságát vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy

-- a Föld körül keringő napelemfarm műszakilag megvalósítható, megfizethető, és jelentős gazdasági előnyökkel járhat az Egyesült Királyság számára. A technológia segíthet abban is, hogy 2050-re elérjék klímacéljaikat, köztük a kitűzött nettó zéró kibocsátást.
https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Energia/2022_03_27/urnapelemfarmon_dolgoznak_a_britek

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Tragikus forgatókönyv az emberiség jövőjéről: a friss klímajelentés 5 legfontosabb üzenete

Míg a szomszédban ép ésszel felfoghatatlan háború dúl, úgy tűnik, mintha minden más probléma hirtelen eltűnt volna – nincs már covid, se klímaváltozás.

A járvány ugyan valóban leszálló ágban van, de a klímaválság továbbra is fenyeget és nemcsak az unokáink életére lesz hatással, de mi is tapasztalni fogjuk. Nincs erre jobb bizonyíték, minthogy Ausztráliában a 2019-es tüzek után olyan áradás pusztít, amilyen utoljára 20 éve volt.

Február 28-án nyilvánosságra hozták a friss IPCC jelentést, ami borús forgatókönyvet vázol fel az emberiség jövőjéről
https://www.climatechangenews.com/2022/02/28/five-takeaways-from-the-uns-2022-climate-impacts-report/

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete február 28-án hozta nyilvánosságra átfogó jelentését arról, milyen hatással lesz a klímaváltozás a bolygóra, és ez miként fog hatni az emberi civilizációra. A 2014-es első IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentés óta ez a második hasonló dokumentum, amely azonban azt is tükrözi, hogy az azóta eltelt években nagy előrelépést tettünk a globális felmelegedés hatásainak megértésében tudományos szempontból. A második munkacsoport által bemutatott riport az IPCC hat részből álló riportjának második része, amelyet tavaly augusztusban az első munkacsoport riportja előzött meg, és amelyet jövő hónapban a harmadik munkacsoport riportja követ. A mostani jelentés áttekintette az éghajlatváltozás mögött meghúzódó tudományos tényeket, míg a jövő hónapban publikálandó anyag arról fog szólni, hogy miként lehet elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet. Íme, a mérföldkőnek számító jelentés öt legfontosabb üzenete!

A klímaváltozás hatása az egészségre

Az éghajlatváltozás hatása a fizikai és mentális egészségre már most is érezhető, miközben az emberiség fele a bizonytalan vízellátással küzd, a szélsőséges hőség, az élősködők által terjesztett betegségek és a globális felmelegedéssel összefüggő éhezés pedig több milliárd embert fenyeget. Különösen a szélsőséges hőség van hatással a mortalitásra és megbetegedésekre, az előrejelzések szerint az évszázad előrehaladtával csak tovább fog romlani a helyzet.

Az áradások miatt Ázsiában, Afrikában és Közép-Amerikában több embernek kellett elhagynia a lakóhelyét, és az előrejelzések szerint ez csak a kezdet. A szélsőséges időjárás miatt eddig is több millió ember élelmiszerellátása vált bizonytalanná, hiszen a klímaváltozás növeli a terméskiesés valószínűségét. Az erdőtüzek füstje miatt fokozott kockázata van a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának, és 2080-ra további 2,25 milliárd embert fenyeget a Dengue-láz egy átlagos forgatókönyv szerint.

Az előrejelzések szerint a mentális kihívások, beleértve a szorongást és a stresszt, növekedni fognak a szélsőséges időjárásnak való kitettség következtében, amellett, hogy az éghajlatváltozás már most hozzájárul a humanitárius katasztrófák kialakulásához. A jelentésben foglaltak szerint az éghajlati hatások „jelentősen növelni fogják a rossz egészségi állapotot és a korai halálozást” mind rövid, mind hosszú távon. „Az emberek világszerte már 1,1 fokos felmelegedésnél is szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól” – mondta Emily Shuckburgh, a Cambridge-i Egyetem Cambridge Zero igazgatója. „A 1,5 fok feletti hőmérséklet emelkedés veszélybe sodorná a békét, a biztonságot, a gazdasági stabilitást és sok ember számára jelentene egzisztenciális fenyegetést.”

Van, aminek örökre búcsút mondhatunk

A jelentés az alkalmazkodási lehetőségek köré épül, üzenete azonban egyértelmű: egyes éghajlati hatások már visszafordíthatatlanok, és az emberi tevékenység miatt bekövetkezett számos veszteség közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem lehet visszafordulni.

Az ember okozta éghajlatváltozás „visszafordíthatatlan veszteségeket okoz a szárazföldi-, édesvízi-, part menti- és nyílt óceáni tengeri ökoszisztémákban”. Sok faj már elérte a hőmérséklet-emelkedéshez való alkalmazkodási képességének határát. További fajok fognak kipusztulni. A „visszafordíthatatlansághoz közeledő” hatások közé tartozik a gleccserek visszahúzódása, valamint az Északi-sarkvidéki és hegyvidéki ökoszisztémák megváltozása.

Ez azt jelenti, hogy 2050-re legalább egymilliárd embert fenyeget majd az otthona elvesztése a tengerszint emelkedése következtében súlyosbodó viharok miatt – derül ki a jelentésből. Mivel a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos felmelegedési célját évtizedeken belül minden kibocsátási forgatókönyv szerint át fogjuk lépni, a jelentés „az ökoszisztémákra és az emberekre többszörös kockázatot jelentő éghajlati veszélyek elkerülhetetlen növekedésére figyelmeztet. A Care International szerint a jelentés megmutatta, hogy „a 1,5 fokos küszöb még csekély és/vagy átmeneti túllépése is súlyos következményekkel jár emberek millióira”.

Tudunk alkalmazkodni…egy bizonyos pontig

A 4000 oldalas jelentés több módot is felsorol, miként tudunk alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, köztük innovatív és praktikus megoldásokat a víz- és élelembiztonság növelésére és az ökoszisztéma megőrzésére.

A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy az alkalmazkodást célzó projektek nem egyenlően oszlanak el földrajzilag és krónikusan alulfinanszírozottak. Sok ezek közül túlságosan rövidlátó, és elszalasztja a lehetőséget, hogy „transzformatív” változtatásokat hajtsanak végre abban, ahogy a közösségeket élelmezzük, elszállásoljuk és energiával látjuk el. Még megfelelő finanszírozás és gazdálkodás mellett sem „tudunk kiküszöbölni” minden veszteséget és kárt. Ha a hőmérséklet-emelkedést 1,5 C közelében tartjuk, az „lényegesen csökkenti” a kár mértékét.

A jelentés óva int azoktól az intézkedésektől, amelyek csak rontanak a helyzeten. Például a hullámtörők vagy gátak rövid távon megvédhetik az embereket és a tulajdont, de költséges korszerűsítést igényel a fenntartásuk, és olyan területeken is ösztönözhetik az építkezést, amiket nehéz megvédeni.

Végső soron, hacsak az éghajlatváltozást előidéző kibocsátások nem csökkennek nagyon gyorsan, az emberiség alkalmazkodási lehetőségei egyre korlátozottabbá válnak – mutat rá a jelentés. Kate Jones, a University College London ökológia és biodiverzitás tanszékének vezetője azt mondta, hogy az értékelések alapján a kibocsátás jelentős csökkentésével párhuzamosan a helyzethez való alkalmazkodásra van szükség. „Most világossá válik, hogy nemcsak mindkettőre szükségünk van, de ha nem cselekszünk gyorsan, akkor azt kockáztatjuk, hogy elérjük azt a pontot, amelyen túl már nem tudunk alkalmazkodni az éghajlati hatásokhoz.”

A legszegényebbeket sújtja majd leginkább

Bár az éghajlatváltozás mindenkit érint, de nem egyforma mértékben: a nők, a gyerekek és az őslakosok lesznek az előrejelzések szerint a legsebezhetőbbek az évszázad előrehaladtával.

Az ökoszisztémák eltűnése – és az általuk nyújtott előnyök elvesztése – az őslakos és helyi közösségekre gyakorolt „lépcsőzetes és hosszú távú hatásokhoz” vezet. A jelentés azt is bemutatja, hogy a növekvő urbanizáció miként jelent növekvő terhet a vízrendszerre, illetve az egészségügyi és higiéniai szolgáltatásokra.

Bizonyos hatások egyes területeken már most is aránytalanul nagy áldozatokat követelnek: az elmúlt évtizedben az árvizek, aszályok és viharok miatti halálozás mintegy tizenötször magasabb volt a rendkívül sérülékeny országokban, összehasonlítva a kevésbé veszélyeztetett országokkal. A hirtelen termésveszteség és az alapvető élelmiszerek tápértékének csökkenése már sok közösségben megnövelte az alultápláltságot, elsősorban az őslakosok, a kistermelők és az alacsony jövedelmű háztartások körében, különös tekintettel a gyermekekre és a terhes nőkre.

Ma 3,3-3,6 milliárd ember él „az éghajlatváltozással szemben rendkívül érzékeny környezetben”, ez a szám az előrejelzések szerint a jövőben tovább fog növekedni. Camilla Toulmin, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet főmunkatársa szerint a jelentés kimutatta, hogy a klímaváltozásért legkevésbé felelős embereket sújtják a legsúlyosabban a szélsőséges események pusztító hatásai. „Ahogy a gazdagabb nemzetek egyre több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, úgy nő a pusztítás és a költségek.”

Minden 0,1 Celsius-fok számít

Bár bizonyos éghajlati hatásokkal szemben már túl késő már bármit is tenni, a jelentés fontos üzenete, hogy minden fok és tizedfok számít. Az éghajlati kockázatok nagysága és mértéke egyaránt függ a rövid távú kibocsátásoktól, és „minden fokkal fokozódik a felmelegedés” – figyelmeztetnek a szakértők.

Az 1,5°C-ról szóló 2018-as különjelentését megismételve, az IPCC kijelenti, hogy a felmelegedés e küszöbértékre való korlátozása „jelentősen csökkentené az éghajlatváltozással összefüggő előrejelzett veszteségeket és károkat”. Lényegében a felsorolt kockázatok annál veszélyesebbek, minél magasabb lesz a felmelegedés mértéke. Azonban azt is hozzáteszik, hogy számos éghajlati hatás „akkor is megmarad, ha a hőmérsékletnövekedés visszatér 1,5 °C-ra”. Azt is mondják, hogy az olyan visszaesések, mint a permafrost-kibocsátás vagy az erdővel borított szén-elnyelők elvesztése „nehezebbé teszi a 1,5 °C-ra való visszatérést 2100-ra”.

Azok a megoldások, amelyek nem a gyors kibocsátáscsökkentést célozzák, csak kevéssé válthatják meg a jelenlegi helyzetet. A jelentés figyelmeztet, hogy a napfénynek az űrbe való visszaverésére javasolt megközelítések „új kockázatok széles skáláját jelentik az emberekre és az ökoszisztémákra nézve”, és nem akadályozzák meg a CO2 felhalmozódását a levegőben és az óceánokban önmagukban.

-- A figyelmeztetést tehát megkaptuk, az adatok a kezünkben vannak, így csak rajtunk múlik, hogy mit teszünk egy olyan katasztrófa ellen, amit még meg tudunk akadályozni.
https://igenyesferfi.hu/eletmod/tragikus-forgatokonyv-az-emberiseg-jovojerol-a-friss-klimajelentes-5-legfontosabb-uzenete.php

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Sajtóklub: Diana Ürge-Vorsatz segített értelmezni a ma nyilvánosságra hozott #IPCC jelentést

Már ma is majd' minden harmadik ember olyan helyen él, amely rendkívül kitett a klímaváltozás hatásainak. Pedig ez még a kedvező forgatókönyv, és feltételezi, hogy közel tudunk maradni a 1,5 fokos melegedési küszöbhöz.

A valóságban azonban nem erre tartunk. A 67 ország 270 szerzője által jegyzett tanulmány alapján 1,8 fokos melegedés esetén már a bolygó lakosságának felét érintik majd közvetlenül extrém események.

A CEU professzora kiemelte, az idő nagyon sürget, a tét az élhető jövő. Külön hangsúlyozta a természet "bevonásának" fontosságát, mert egyre inkább látjuk, hogy a zöldülés nyilvánvaló előnyein túl így érhetjük el a leghatékonyabb megoldásokat.

Arról, hogy milyen konkrét számok, adatok, trendek rajzolódnak ki a jelentésben, többek közt a Qubit cikkében olvashattok.

Köszönjük a sajtó munkatársainak, hogy részt vettetek az eseményen és hírt adtok még ezekben a más tekintetben nagyon nehéz napokban is
https://qubit.hu/2022/02/28/visszafordithatlan-folyamatokra-figyelmeztet-az-ipcc-legfrissebb-klimajelentese

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Megújuló energia az EU áramtermelésében

2020-ban a megújuló energiaforrások a bruttó villamosenergia-fogyasztás 37 százalékát tették ki az EU-ban, szemben a 2019-es 34 százalékkal – derül ki az Eurostat adataiból. A megújuló forrásokból származó villamos energia több mint kétharmadát szél- és vízerőművek termelik. A napenergia felhasználásának aránya nőtt a leginkább: 2008-ban az EU-ban fogyasztott villamos energia mindössze egy százalékát tette ki.

Az EU-s tagállamok közül Ausztria és Svédország a listavezető, Magyarországnál csak Máltán alacsonyabb a megújuló forrásokból előállított villamos energia aránya.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megujulo-energia-eurostat/31702689.html
(képekkel)

Válasz

M Imre üzente 2 éve

A napelemboom sötét oldala

A Szolidáris Gazdaság Központ tanulmánya részletesen bemutatja,
https://szolidarisgazdasagkozpont.hu/documents/napelemboom.pdf
hogy az elmúlt évek napelemboomja a megújuló energia forradalmat is amolyan fideszesen mutyis, korrupt módon valósította meg. A tanulmány itt is: a napelemboom sötét oldala (4,3 MB pdf.)
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2022/01/a-napelemboom-s%C3%B6t%C3%A9t-oldala.pdf

És a tanulmány még nem is foglalkozik az egyik legnagyobb kérdéssel: 2016-ban, a KÁT-ról METÁR-ra való áttérést megelőző kapuzárási pánikban hirtelen 2000 MW, tehát a teljes jelenlegi napelemkapacitással megegyező léptékű engedély kiadására került sor. Ennek az a jelentősége, hogy a KÁT rendszerben a szerződők hosszú ideig, akár 20 évig fix magas árat kapnak a termelt áramért, míg a METÁR-ban 2016-ot követően árverésen kell ajánlatot tenni, és a legalacsonyabb támogatási igényű projektek kapnak lehetőséget. Az áttérés indokolt volt, hiszen a megújulók áresése miatt nem volt már szükség a kiemelt támogatásra, egyes nagy projektek már akár támogatás nélkül, piaci alapon is életképesek. A METÁR-ra való átállás durván csökkentette a megújuló alapú áram költségét a társadalom számára. De mielőtt ez megtörtént volna, hirtelen őrületesen megugrott a korábbi, sokkal magasabb és biztosabb jövedelmet jelentő KÁT-os engedélyek száma. Olyan mennyiségben születtek ilyen engedélyek, ami, hangsúlyozom, a teljes mai napelemkapacitással egyenlő. Volt itt egy kör, amelyik még az utolsó pillanatban, mielőtt visszaesett volna naperőművi villamosenergia után megszerezhető jövedelem, gyorsan óriási mennyiségű évekig, évtizedekig biztos jövedelmet jelentő engedélyt szerzett.

Érdekes lenne összeszedni, milyen kör nyert akkor a pályázatokon, és hova vándoroltak azóta az engedélyek vagy kik lettek a megvalósult projektek új tulajdonosai. ...

Pedig a megújuló forradalom lehetne ennél sokkal költséghatékonyabb, és szolgálhatná a helyi energiaközösségek, a települések, önkormányzatok, a helyi gazdaság, a helyi energiaautonómia céljait is – ahogy azt az Igazságos Zöld Átállás tanulmányunkban január elején bemutattuk.
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/05/Igazs%C3%A1gos-z%C3%B6ld-%C3%A1tmenet.pdf

No persze, akkor kevesebb jutna Adnan Polatnak, Tiborcz Istvánnak meg a többi oligarchának. Márpedig tudjuk, hogy a magyar államnak jelenleg egyetlen célja ezeknek a pénzáramoknak a fenntartása, a Völner-féle “hármasokért” cserébe mindenféle járadékvadászatok lehetővé tétele.

Perverz újraelosztás, vagy igazságos zöld átállás?

Milyen legyen egy igazságos és zöld, fenntartható jövő? Erre keresi a választ az „Igazságos Zöld Átállás – Egy méltányos klímaátmenet szükségessége és lehetőségei Magyarországon 2021” c. közvéleménykutatásra alapozott tanulmány. Igazságos zöld átmenet (8,6 MB pdf.)
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/05/Igazs%C3%A1gos-z%C3%B6ld-%C3%A1tmenet.pdf

Az egyik szerző Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai Parlamenti képviselője, aki 2019-ben megkapta az Év EP-képviselője díjat Környezetvédelem kategóriában. Podcastunkban Budapest brüsszeli képviseletének vezetőjével emellett többek között a zöld mobilitásról, az atommentes világról, a zöld demokráciáról, és egy új kormány zöld lehetőségeiről és teendőiről is beszélgetett Sarkadi Péter.
https://soundcloud.com/user-994727764/perverz-ujraelosztas-vagy-igazsagos-zold-atallas

https://greenfo.hu/hir/a-napelemboom-sotet-oldala/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Beszélgetésünkben Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus Egyetem adjunktusával készítettünk interjút nemnövekedés paradigmaváltó gondolatköréről és a klímaválságról.
https://www.youtube.com/watch?v=oy6jdOJNH_c

A válság kezdete óta egyértelművé vált, hogy nem szabad visszatérni a normális működésmódhoz, hisz a normális működésmód okozta magát a járványt is. A nemnövekedést ezt a “normalitást” igyekszik kikezdeni, célkitűzéseit nem a jelenlegi gazdasági paradigmáinkon belül kell elképzelnünk – hisz ez szükségszerűen recesszióhoz vezet – hanem azt célozza, hogy a létező profitorientált gazdasági paradigmát gondoljuk újra. Érv emellett az is, hogy a jelenlegi paradigmán belüli növekedés nem teljesítette be a hozzá fűzött reményeket, nem tette igazságosabbá és egyenlőbbé társadalmunkat. A nemnövekedés az ember és természet közötti harmónia mellett a jó életet, igazságos társadalmi működés mellett érvel. A nemnövekedés egy olyan narratívát igyekszik megalkotni, amely a természettel való együttélést nem lemondásként érzékeli, hanem inkább lehetőségként egy újfajta emberi kiteljesedés felé.

Köves Alexandra kijelenti, hogy meg kell változtatni az adózási, a termelési és újraelosztási logikánkat, amely egy radikális újrarendezési folyamatként képzelhető el. Mivel a stabilitás és biztonság fontos része az emberi életnek és társadalmi működésnek, ennek az újrarendezési folyamatnak is kiegyensúlyozottan kell megtörténnie, ehhez segíthet az alapjövedelem valamilyen formájú bevezetése.
A válság rámutatott sok mindenre: egyértelművé vált, hogy kik azok, akiknek munkája esszenciálisnak mondható mai gazdasági berendezkedésünkben, akik valóban értéket termelnek és kik azok, akik csak lefölözik ezt. Ezek a hivatkozási pontok fontos szerepet tölthetnek be a közeljövőben.

Köves úgy gondolja, hogy társadalmi képzetünkön eluralkodott a pesszimizmus: megannyi történelmi bizonyíték van arra, hogy a változás, változtatás igenis lehetséges. Egyik legfontosabb feladatunk az, hogy pozitív utópiákkal álljunk elő, melyek irányt tudnak adni tevékenységünknek.
https://mmaa.hu/2020/06/16/mmaa-beszelgetes-koves-alexandraval-nemnovekedes-valasz-a-klimavalsagra/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Többfrontos küzdelmet kell folytatni a fenntartható és igazságos zöld átmenetért

A fennálló energiarendszer és a zöldítés jelenlegi módja nem a bolygó és nem az emberek érdekeit szolgálja. De milyen útjai lehetnek akkor egy fenntartható, igazságos és demokratikus átállásnak az energiaszektorban? Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb kiindulópontokat és az aktorokat, akik egy ilyen fordulatban főszerepbe kerülhetnek.

Mostanában már kezd egyre több és több ember számára nyilvánvalóvá válni, hogy az energiatermelésünk megújulókra való átállítása elkerülhetetlen, ha csökkenteni akarjuk a klímaváltozás hatásait az életünkre és a bolygóra. Cikksorozatunk első részében bemutattuk a domináns, az EU által is képviselt és támogatott piaci alapú átállást és azt, hogy ez hogyan kedvez a nagyberuházásoknak, miközben háttérbe szorítja a kisebb, decentralizáltan működő megújulóenergia-kezdeményezéseket. A második részben pedig azt, hogy hogyan jelenik meg mindez itthon, a NER logikájához igazított változatban.

Ebben a cikkben felvázoljuk, hogyan lehetne egy olyan zöld átmenetet elősegíteni, amelynek fő célja nem a tőke minél nagyobb megtérülése, hanem az emberi szükségletként felfogott energiaigények zöld, demokratikus és szolidáris kielégítése. Négy lehetőséget fogunk bemutatni, az energiaközösségektől egészen az állami szerepvállalásig.
https://merce.hu/2021/12/23/tobbfrontos-kuzdelmet-kell-folytatni-a-fenntarthato-es-igazsagos-zold-atmenetert/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

A génkezelési technológiák nagy támogatójának számító Bill és Melinda Gates alapítványa is megtámogatott 1.5 millió euróval egy Re-imagine Europa nevű think-tanket azzal a céllal, hogy „klímavédelmi célokra” hivatkozva a GMO-szabályozások enyhítéséért lobbizzon az EU-s intézményeknél.
https://merce.hu/2021/12/06/a-gmo-szabalyozas-fellazitasat-tervezi-az-europai-bizottsag-a-kornyezetvedok-szerint/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

A Greenpeace Magyarország kutatása:
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8776/a-magyarok-2022-tol-zold-kormanyt-akarnak-derul-ki-a-greenpeace-friss-kutatasabol/

-- „kiderül, hogy a magyar lakosság csaknem kétharmada (73%) fontosnak tartja, hogy a 2022-ben felálló kormány kiemelten foglalkozzon a klímavédelemmel. A kérdésben politikai táborokon túlnyúló egyetértés uralkodik: a Fidesz-KDNP támogatóinak 77%-a, az ellenzéki együttműködést támogatók 73%-a tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak, hogy a következő ciklusban kormányzó politikai pártok kiemelt figyelmet szenteljenek a klímavédelmi kérdéseknek.”
https://merce.hu/2021/12/10/orban-viktor-teved-es-ez-sokba-fog-nekunk-kerulni/

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Klímavédelem és fogyatékosság | 2021. november 18. 09:49

Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáját (COP26) 2021. október 31. és november 12. között rendezték meg Glasgow-ban. Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) részt vett a COP26-on annak érdekében, hogy megjelenjenek fogyatékossággal élő személyek szempontjai a vitákban és a megállapodásban is. A COP26 alkalmából az EDF közleményt[1] adott ki, alelnöke, a belga Nadia Hadad pedig a BBC-nek adott interjúban számolt be a fogyatékos emberek üzenetéről a világ vezetőinek.

Mit jelent az éghajlatváltozás a fogyatékossággal élő emberek számára?

A fogyatékos emberek a világ népességének 15%-át teszik ki. A mindennapos diszkrimináció és kirekesztés, amellyel nap mint nap szembesülnek, válság idején mindig súlyosbodik. Például árvizek esetén az evakuálási eljárások gyakran nem inkluzívak, és ahol a lakosságot – gyakran az éghajlati viszonyok miatt – már kitelepítették máshova, ott az új helyszínek gyakran nem akadálymentesek.

Az éghajlatváltozás következményei különösen súlyosak a fogyatékossággal élők közül a nőkre, a gyermekekre, és kisebbségi csoportokra nézve; a szegénységben élők számára; és a fogyatékossággal élők leghátrányosabb csoportjai, például az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek számára.

Amellett, hogy a fogyatékossággal élő személyek jobban ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásainak, a nem megfelelő éghajlatvédelmi intézkedések is hátrányosan érinthetik őket. A fogyatékossággal élő személyeket nagyobb mértékben fenyegeti az (energia)szegénység kockázata, és egyes esetekben magasabbak az energiaköltségeik is, mint az átlagnépességben. Más intézkedések, mint például az egyszer használatos műanyagok betiltása az EU-ban, habár jó szándékúak, de hátrányosan érintik a fogyatékossággal élő embereket, akiknek például naponta kell szívószálat használniuk, és alternatív lehetőségek nélkül maradnak. Ez a helyzet elkerülhető lett volna, ha inkluzív megközelítést alkalmaznak a politikusok és konzultálnak a fogyatékossággal élőkkel.

Hogyan kell bevonni az érintetteket?

A fogyatékossággal élő személyeket az őket képviselő szervezeteken keresztül be kell vonni az éghajlat-változási intézkedésekkel kapcsolatos valamennyi döntéshozatali és végrehajtási folyamatba. Ez magában foglalja a teljes körű részvételhez szükséges erőforrások biztosítását is. A részvételnek a kezdetektől fogva teljes körűnek és hatékonynak kell lennie, ami azt jelenti, hogy minden éghajlat-politikai folyamatnak és mechanizmusnak a tervezés első pillanatától kezdve teljes mértékben akadálymentesnek kellene lennie.

A fogyatékossággal élő személyek olyan tudással rendelkeznek, amelyek létfontosságúak a tervezés során. Az érintettek ismerik a legjobban azokat az akadályokat, amelyekkel az éghajlatváltozással összefüggésben szembesülnek. Ha konzultálnak velük, akkor elkerülhetők a későbbi végrehajtási nehézségek, és biztosítható, hogy mindenki részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A fogyatékosságot is figyelembe vevő zöldpolitika olyan befektetés, amely nemcsak a fogyatékossággal élő személyek és családjaik, hanem a társadalom számos más, leginkább marginalizált embere számára is előnyös lehet.

Hogyan lehet ezt elérni?

Az Európai Fogyatékosságügyi Fórum felszólítja a COP 26-ot, hogy foglalkozzon a következő prioritásokkal és tervezze meg azok végrehajtását. Az EDF felszólítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy ezeket a prioritásokat építsék be a zöld megállapodás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló uniós stratégia végrehajtásába:

-- Az éghajlat-változási intézkedésekre vonatkozó, a fogyatékosságot is figyelembe vevő, emberi jogokon alapuló megközelítés előmozdítása.

-- Alkalmazzanak interszekcionális szemléletet a munka során.

-- Biztosítani kell, hogy minden mechanizmus megkönnyítse a fogyatékossággal élő személyek érdemi részvételét a klímaválság elleni intézkedések tervezésében, végrehajtásában.

-- Olyan finanszírozást kell biztosítani, amely figyelembe veszi a fogyatékosságot is az intézkedések során.
-- Szükséges a fogyatékossággal élő személyek jogainak figyelembevétele az klímavédelmi cselekvési tervekben és kötelezettségvállalásokban.

-- Szükséges az éghajlatváltozással kapcsolatos valamennyi kommunikáció és rendezvény/esemény teljes körű akadálymentességének biztosítása.

-- Az intézkedéseknek támogatni kell, hogy az új gazdasági rendszerekben a foglalkoztatás/munka a fogyatékossággal élő személyek számára teljes mértékben hozzáférhető és befogadó legyen.

Az Európai Fogyatékosügyi Fórum kijelentette, hogy a továbbiakban még erősebben fel fog lépni, hogy a klímavédelmi intézkedések és az éghajlati válság miatti természeti katasztrófákra való felkészülés során figyelembe vegyék a fogyatékos emberek sajátos szükségleteit.

http://www.meosz.hu/blog/klimavedelem-es-fogyatekossag/

-- Mozgáskorlátozottak kis közössége
http://mozgaskorlatozottakkiskozo.network.hu/

Válasz