A londoni taxisofőröknek szinte megizmosodik az agyuk a munkájukkal járó mindennapos edzés hatására, azaz van miben bízniuk azoknak, akik szépen szeretnék eltölteni életük alkonyát. Egyszerűbben szólva: az agytorna hatásos lehet. Legalábbis nem mondhatóak tudományosan megalapozatlannak az elmeélesítő számítógépes játékok, amelyekkel az utóbbi években egyre jobb üzletet csinál több cég.

Az utcanevek memorizálása, a bevált útvonalak fejben tartása a szó szoros értelmében megnövelte a londoni taxisok agyának a tájékozódásért felelős részét – derült ki az agytréninget új tudományos alapokra helyező 2000-es (majd 2006-ban és 2007-ben megerősített) kutatásból. Igaz, az Eleanor Maguire vezette londoni szakértőcsoport azt is kimutatta, hogy más agyterületek, amelyekre kevésbé volt szükség, emiatt összezsugorodtak.

A viszonylag késői felismerés az agyat működés közben vizsgálni képes funkcionális mágnesrezonanciás képalkotás (fMRI) elterjedésének köszönhető. Korábban még az volt az általános vélemény, hogy az agyban veszendőbe mennek az elöregedett, elhasznált vagy kihasználatlan agyszövetek és idegsejtek. Mára azonban kiderült, hogy az agy plaszticitása, rugalmassága jóval nagyobb, mint eddig sejtették – magyarázta a HVG-nek Rigó Péter pszichológus, aki a budapesti Semmelweis Egyetem magatartás-tudományi intézetének munkatársaként intelligenciakutatással is foglalkozik. Úgy tűnik tehát, nem pusztán képes beszéd vagy reklámszlogen az agytornajátékok gyártóinak hirdetése, amely szerint az agy ahhoz hasonlóan erősíthető, ahogyan az izmok is megduzzadnak a rendszeres testedzés hatására.

Nem kell azonban teljesen átértékelni a korábbi tudományos ismereteket. Változatlanul érvényesnek tűnik, hogy az emberek szellemi fejlődése körülbelül 17-20 éves korukban éri el a tetőfokát, talán 30 éves korig meg is marad ezen a szinten, aztán óhatatlanul hanyatlani kezd – magyarázta Rigó, hozzátéve, hogy aki örökletes okokból vagy neveltetése révén intelligensebbé válik, az fiatal kora után tovább őrzi meg szellemi színvonalát, és erről a szintről lassabban is hanyatlik.

Az elme időskori frissességét további, jórészt kézenfekvő tényezők is megalapozzák. Ezeket foglalta pontokba Werner Schaie amerikai gerontológus és pszichológus 1996-ban. Kevésbé butul el öregkorára például az, akinek nincs szívbaja vagy más krónikus betegsége, aki magasabb presztízsű városrészben lakik (bár az még magyarázatra szorul, hogy ebben mi függ össze mivel, jegyezte meg Rigó), és számít például az is, hogy élete középső szakaszában rugalmas személyiséget alakított-e ki valaki. Utóbbi megnyilvánulhat például abban, hogy az illető 40–50 éves korában még képes szakmai pályát, netán házastársat váltani. Igaz, a válásnál érdemes figyelembe venni azt a Schaie-szempontot is, hogy a jó agyú házastárs szintén hatásos gyógyszer az aggkori szellemi leépülés ellen.

Élelmes agykutatók az idézett tudományos tételekre építve az utóbbi években megteremtették az – üzletileg is igen intelligens – elmekarbantartó számítógépes játékokat. A legismertebbnek az a szoftver mondható, amely a több más elektronikus játékával is arató japán Nintendo kézi készülékén, a Magyarországon 35-40 ezer forintért kapható DS-en működik. Egyszerű számtanpéldákat, logikai és ügyességi feladatokat kell megoldani az érintőképernyőn. De nem is a feladat bonyolultsága a döntő, hanem a rendszeres gyakorlás. Aki kitartó és ügyes, több évet fiatalodhat – persze csak a gép saját eredményszámlálója szerint. Ez a japán agytorna (angolul Brain Training, illetve amerikai nevén Brain Age) egyszerűen kitalálójának, a leginkább agyi képalkotó eljárásokkal foglalkozó, a tekintélyes Tohoku Egyetemén kívül ma már a Nintendo fizetési listáján is szereplő Kavasima doktornak a nevét viseli. Két kiadása eddig világszerte több mint 26 millió példányban fogyott el. A játéknak magyar változata nincs, Európában 30 euró körüli áron kapható.

Magasabbra árazza művét Michael Merzenich amerikai agykutató, aki a 2003-ban saját maga által alapított Posit Science cég – nem játékgépre, hanem komputerre írt – edzőprogramjáért kis híján 400 dollárt kér, mondván: a mögötte rejlő tudományos kutatások nem piacosíthatóak bagóért. A játék marketingje annyira hatásos, hogy az Allstate biztosítótársaság tavaly ősszel Pennsylvania államban kísérletképpen ingyen kezdte osztogatni a játék próbaváltozatát az 50 évesnél idősebb autósok körében, hátha az efféle elmesport javítja a reakcióidőt és a koncentrálóképességet a volánnál. Izraeli tudósok egy kis csoportja szintén céget alapított, ők a MindFit márkanevű szoftvert terjesztik, darabonként 150 dolláros áron és a nevének megfelelő szlogennel: fitneszterem az agynak. DriveFit néven ez a cég is árulja a játéknak olyan változatát, amely az autóvezetési készségeket trenírozhatja. Amerikában havi 10 dollár körüli előfizetési díjért internetes szellemi játékokkal is lehet gyakorlatozni. Egy erre szakosodott amerikai piackutató cég, a SharpBrains azt jósolja, hogy a számítógépes agysportipar 2015-re 2 milliárd dolláros forgalmat is elérhet.

Az időskori szellemi frissességhez nem kell feltétlenül elektronikus játékra költeni. Mindegy, mit gyakorol az ember, még a favágásszerű szellemi munka sem hiábavaló – ad tanácsot Rigó. Hasznos például a szudoku, mert a japán eredetű számrejtvény megoldása közben az üres kockákba kívánkozó több szám fejben tartása hatékony edzés a rövid távú memóriának. Más szakértők szerint a tánc-, a zene- és a nyelvtanulás is hasznos. Vagy akár az, ha az ember telefonszámokat tart fejben, esetleg a boltban összeadja a bevásárlókocsiban heverő áruk árát. Nem csoda, hogy a Kavasima-féle agytréning is elsősorban egyszerű feladatokat tartalmaz – azoknál viszont könyörtelenül méri, mennyire gyors és hibátlan a megoldás. Rigó szerint azért, mert az idősek szellemi képességeit nem elsősorban az rontja, hogy butulnak, hanem inkább az, hogy lassulnak és egyre figyelmetlenebbek.

Mindez persze a különösebb bajok nélkül öregedőkre vonatkozik. Az olyan betegségek, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór gyógyítása már nem az agytornák és játékok hatásköre, bár egyes tudományos sejtések szerint egy ideig talán az Alzheimer-kór okozta leépülést is lassítani tudják azok az idősek, akik edzik és karbantartják az agyukat.

BEDŐ IVÁN