Szendőfi Balázs: S a mai másik példa, ami mutatja, hogy érdemes kiállni a civileknek a környezetért.
Tegnap a Perje kotrását is sikerült ideiglenesen vagy véglegesen leállítani pusztán azzal, hogy Szabó István hívására megjelentünk kb. egytucatnyian. Éppen békésen gyalogoltunk a kotrás helyszíne felé, közben szedegettük az elpusztult réticsíkokat (számuk végül 42 lett), amikor a vízügy dolgozói otthagyták a gépet és a másik irányba távoztak.

A kotrás metódusában is felfedeztünk némi változást: a kotrógép után ezúttal két közmunkás gyalogolt, lapáttal. Dolguk elvileg az volt, hogy a kikotort védett állatokat visszalapátolják a vízbe. Két apró gond volt csak ezzel: az egyik, hogy amíg drónnal messziről figyeltem a kotrást, az alatt a kétszer félóra alatt fel sem emelték a lapátjaikat, csak messziről nézték a kiemelt mederanyagot és növényzetet (ez látszik is a felvételeken). A másik pedig, anélkül, hogy lebecsülném őket: nem hiszem, hogy fel tudják ismerni az eléjük kerülő védett állatfajokat.

Ez a videó csak egy a sok közül, szándékosan rövid és virális. Mivel a kotrások erőltetett ütemét most augusztus 31-i határidővel kezdték újra, aki időt nyer, életet nyer: ha bárhol az országban kotrást láttok, hasonló civil megmozdulással próbáljátok megfékezni, vagy pedig szóljatok Dr. Keresztes László Lórántnak, Balogh Péternek vagy akár nekem!

A videóban szereplő Szabó Pistinek pedig minden tiszteletem!
Testvérének, Szabó Gézának is.
Ők művelik a Hosszúcsemői Tőzegláp oldalt.

https://www.facebook.com/watch/?v=1257550879385951

Válasz

Hosszúcsemői Tőzegláp: Július elején, az esőzések hatására újra csordogáló Gerjén, egy spontán, egyszemélyes akció keretében, egy híd alatt megemelt fenékküszöbről korábban feltöltöttem egy videót. Ennek folytatásaként készült el, ez a második összeállítás, ami 3 nappal a kiindulási pillanat utáni állapot nyüzsgő vízi világát próbálta rögzíteni. A Gerje kotrása körüli felhajtás, majd a Teki Tábor elvitte a fókuszt, elmaradt a feltöltés. Az ad újra szomorú aktualitást a képsornak, hogy a mai napon száradt ki idén másodjára ez a szakasz, tehát a 20 perces munka a nyár közepén több mint 30 nap plusz időt jelentett a lefilmezett vízi világnak. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hidak alatt kevésbé kimélyített a medertalp (ezért választottam ezt a helyet), így a vizes élőhely még a felvízi oldalon is tartja magát a meder mélyebb pontjain, ideig óráig. G.

https://www.facebook.com/watch/?v=1784998655558051

Válasz

A Zagyva után a Gerje kotrását is megkezdték, ami máris több védett állat pusztulásával járt | 2025.07.23.

-- „A mai nappal sajnos megkezdődött a Gerje patak kotrása Cegléd és Törtel között”

– hívta fel a figyelmet a Hosszúcsemői Tőzegláp című Facebook-oldal kedden késő délután.

https://www.facebook.com/profile.php?id=61574679216166

A magát „a Kis-Gerje patak mentén húzódó ex lege védett tőzeges láp és natura 2000 terület megőrzéséért összefogó civilek szövetségeként” meghatározó szervezet szerint

-- „a Vízügy csak végrehajtó az ügyben, lehetőségeikhez mérten igyekeznek együttműködve csökkenteni a kár mértékét”, de „a kotrás a talajvízszintet tovább csökkenti az aszály közepén, számos védett faj (halak, hüllők, kétéltűek, madarak, rovarok, és növények) pusztulásával jár”.

https://qubit.hu/2025/07/23/a-zagyva-utan-a-gerje-kotrasat-is-megkezdtek-ami-maris-tobb-vedett-allat-pusztulasaval-jart

A CTV (korábbi) riportja, köszönjük mindenkinek, hogy jöttetek!

https://www.facebook.com/watch/?v=641818374958525

Előzmény

Válasz

Greenpeace Magyarország: A Zagyva után a Gerje-patakot is kotorni kezdték Ceglédnél az aszályvédelem ürügyén. Ezek a kotrások valójában azonban súlyosbítják az aszályhelyzetet, és ráadásul komoly természetkárosítások is egyben. Mi is a helyszínre mentünk ma, csatlakozva a helyiekhez és a @Vízválasztó mozgalom tagjaihoz. A tegnapi és a mai nap során összesen már 49 védett réti csík teteme került elő. Mi túlélő, mentendő állatokat kerestünk – sajnos sikertelenül – és dokumentáltuk az eseményt, hogy felhívjuk a figyelmet: lehetne és kellene másképp csinálni.

A fenti szereplőkkel közös cél most az, hogy az élővizek, kis vízfolyások kezelésében gyökeres változás álljon be. Ha valóban vizet akarunk a tájba, az azzal kezdődik, hogy nem az elvezetést erőltetjük. A Gerje-patak itteni szakasza mentén például jelentős árasztható (és a múltban bizonyosan el is áradó) rétek terülnek el, melyek kiválóan alkalmasak lennének arra, hogy nagyvíz idején a többlet a talajba szivároghasson, közben táplálva az élővilágot. Most viszont egy kimélyített csatornaként a patak leszívja a vizet a környékről. A kotrás miatt megszűnt a növényzet árnyékolása, melegszik a víz, gyorsul a lefolyás – de több víz ettől nem lesz!

A felülről jövő utasítást a területen dolgozók a lehetőségekhez képest igyekeztek a károkat csökkentve kivitelezni: csak az egyik oldalt kotorják, kikerültek facsemetéket a kotort oldalon is, és ismert madárfészkek körül hagynak búvófoltokat. Az eredmény mégis az, ami a képeken látszik – ha pedig a még durvább verzió hatására kíváncsi valaki, a Zagyvánál készült felvételeket érdemes megnéznie. A kotrást a Gerje-pataknál a tiltakozás és a közvetlen jelzések hatására a vízügy már tegnap felfüggesztette, újratervezés következik. Élettel teli vízfolyások kotrása, mélyítése viszont akkor is problémás, ha óvatosan csinálják.

A természetnek mi, emberek is a részei vagyunk. Együtt kellene működnünk ahelyett, hogy harcolunk ellene. Ez a nagy feladat, amelyen dolgozni kell, nem az, hogy közpénzmilliárdokért minél több vízfolyás növényzetét tüntessük el.

Fotók: Pribéli Levente / Greenpeace

https://www.facebook.com/photo?fbid=1159480366207485

Előzmény

Válasz

Szendőfi Balázs: Bocs, hogy ennyit posztolok ma, nem szoktam, de sok minden van.

A Gerje-patak mai kotrásának eredménye: 47 elpusztult réticsík. És a maradék víz látható elfolyása, elapadása. Profi aszályvédelem, nagyon jól megvédik az aszályt.

A képeket helyiektől kaptam, holnap én is kimegyek a helyszínre.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225871084877604
___

Ezek tényleg csak erre képesek. Mást nem tudnak, eddig terjed.

Az évtized aszályában betonozott csapadékelvezetőket csinálnak és annak tapsolnak. Szerintük ez az "élhető".

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1142191444400014

A poszt. De hozzászólni nem lehet. :)

https://www.facebook.com/f.kovacs.sandor/posts/pfbid0fK9pL8VaLmoJof1cFYyExsKrw6bEpWoUHc1EcUJ3AMqGt3F6ZNfzkZDAEN1eT3ERl

Előzmény

Válasz

Szendőfi Balázs: A vízügyi kotrások nemcsak a Zagyván, hanem országszerte elindultak vagy el fognak indulni. Az aszályvédelemre hivatkozva még nagyobb károkat fognak okozni. Egyre-másra hallom a híreket, hogy hol fognak kotorni Hevesben, Nógrádban, a Kiskunságban, a Tápió-vidéken, Békésben, Biharban stb. Nemcsak csatornákat, hanem minden élővizet, hogy úgy látsszon, hogy ők nagyon dolgoznak.

Néhány kotrás helyszínén már megfordultam eddig is (nem sok esetben, tényleg csak néhány). Az ott talált áldozatokból válogattam.

Tekintsük át az elvet: aszály van, minden élőlény szomjazik, minden a maradék vizekhez húzódik a kiszáradt tájban. De az ember azt gondolja, hogy csak az övé legyen a víz, folyjon oda azonnal, ahova ő akarja, ezért a többi élőlényt egyszerűen agyonnyomja egy markolóval és kiszedi. Hogy könnyebben öntözhesse azt a kukoricát, amit holland és francia sertések hizlalására fog eladni.

Minden eszközzel próbáljunk tenni a kotrások ellen. Minden egyes esetet, ami tudomásunkra jut, egyenként jelentsünk fel rendőrségen, kormányhivatalban, nemzeti parknál, mivel annyira elkényelmesedett a vízügy, hogy legtöbbször sem hatósági engedélyt, sem környezeti hatástanulmányt, sem Natura2000-hatásbecslést nem eszközöl a munkálatok előtt. A Zagyván sem volt. Azért álltak le kis időre, hogy beszerezzék, és most folytatják tovább.

UPDATE: Érkezett egy vízügyi reakció is a posztra, Sólyom Norberttől, a KÖTIVIZIG halbiológusától. Idézem: "Milyen menő már gecó :D "

UPDATE 2.: Norbert felhívott, és azt mondta most, hogy véletlenül jött ide a komment, mert félrenyomott, és egy teljesen más poszthoz akarta ezt kommentelni.

Képek:

*** Madárfióka (feltehetően Saxicola rubicola - a magyar nevét nem szereti a Facebook-algoritmus)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848842641562

*** Lápi póc

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848842721564

*** Réticsík a Zagyváról

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848843641587

*** Réticsík Makádon

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848844161600

*** Mocsári teknős, akit megpróbáltunk megmenteni,

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848845481633

*** Állatorvosi kezelést kapott, de sajnos belepusztult a sérülésbe.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848846801666

*** Egy sün, amit a kotrógép lapított szét

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848847321679

*** Vakond a Zagyvánál, aki nem gondolta, hogy kipakolják a földdel együtt

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225848871402281

... Vízügyi reakció a képekre

UPDATE:
Felhívott, és azt mondta most, hogy véletlenül jött ide a komment, mert félrenyomott, és egy teljesen más poszthoz akarta ezt kommentelni.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225849515218376

Előzmény

Válasz

Letarolja a Zagyva folyó partját a Vízügy az aszályra hivatkozva | 2025. július 18.

A kormány által kihirdetett „Aszályvédelmi Akcióterv” egyik intézkedése a hazánkban található patakok, folyók és csatornák kikotrása, hogy azok több esővizet tudjanak majd befogadni. A mederrendezésnek hívott munkálatok Bátonyterenyénél kezdődtek, ahol több helyen teljesen letarolták a Zagyva folyó partját a markológépek. Videóriport.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az érintett mederrész nem természetvédelmi terület, és hagynak meg búvóhelyeket az ott élő védett állatoknak. Környezetvédelmi szakemberek szerint azonban a kotrás rengeteg, többnyire védett állat pusztulásához vezet, de ha néhányuk meg is menekül a gépektől, az élőhelyük megsemmisül. A növényzettől megfosztott mederben pedig sokkal gyorsabban fog lefolyni és párologni a víz, vagyis a kotrás után csak még nagyobb lesz az aszály a mostaninál.

A Zagyva partjának letarolásáról Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató tett közzé felvételeket a Facebook-oldalán 2025. július 9-én. A férfi felsorolta, hogy milyen, többségükben védett állatokat veszélyeztet a Zagyván végzett kotrás: halakat (pl. réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő), kétéltűeket (pl. tavi, kis tavi és kecskebéka, vöröshasú unka, gőték), hüllőket (pl. vízisikló és mocsári teknős), madarakat (pl. nádirigó, foltos nádiposzáta, nádi tücsökmadár, guvat, vízityúk, récefélék, törpegém) és különleges szitakötőket (díszes légivadász).

Az ügyben azonnal állásfoglalást adott ki a Magyar Madártani Egyesület (MME) Nógrád megyei csoportja: a természetvédelmi egyesület szerint az évnek ebben az időszakában végzett kotrás természetkárosítás, hiszen több madár még a fiókáit neveli a nádasba épített fészkében, „nem beszélve a számtalan védett rovarról, kétéltűről, halról, vagy a mocsári teknősökről”. Az MME közölte azt is, hogy „a közvetlen pusztulást megúszó példányok sem járnak jól, hiszen élőhelyük teljesen eltűnik”. Az egyesület ezért kérte az illetékesektől a kotrás leállítását, és „legalább az elhalasztását az őszi időszakra”.

Azt Szendőfi és az MME is hangsúlyozta, hogy

-- a kotrás nem csökkenteni, hanem épp ellenkezőleg, növelni fogja az aszályt.

A növényzettől megfosztott mederben ugyanis egyrészt gyorsabban fog lefolyni a víz, ezért kevesebb tud belőle elszivárogni oldalirányba, a folyó menti területekre, az ottani talajrétegekbe; másrészt pedig a növények árnyékoló hatása nélkül sokkal több fog belőle elpárologni.

2025. július 16-án a Magyar Hang azt írta a Madártani Egyesület Nógrád megyei elnökének nyilatkozata alapján, hogy „A tiltakozás után leállította a vízügy a Zagyva kotrását”. Ez azonban sajnos nem igaz: pont a lap cikkének megjelenése napján jártunk a helyszínen forgatni, és akkor is dolgozott a markoló a folyó partján Bátonyterenye és Nemti között.

Videóriportunkban nyilatkozott a Zagyva-kotrást nyilvánosságra hozó Szendőfi Balázs, aki Budapesten, a Szilas-patak partján mondta el, miért káros az ilyen vizes élőhelyek elpusztítása. Orbán Zoltán, az MME szóvivője pedig elmagyarázta, hogy az állatok és növények életének mostani, aktív szakaszában végzett kotrás hatalmas természetkárosítás, és egyszerűen megengedhetetlen. A szóvivő hétköznapi példával is szemléltette, mi történik a Zagyvánál: olyan, mintha egy vásárcsarnokot szombat délelőtt kezdenének bontani, amikor tele van emberekkel.

Szerettük volna az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) is megszólaltatni a riportban, de nem kívántak élni a lehetőséggel.

Csak egy hosszú szöveges nyilatkozatot küldtek, amiben azt írják, hogy a Zagyva 13 kilométeres szakaszának „engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását” valósítják meg a Bátonyterenyén található „Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása érdekében”.

A Vízügy azt is írta, hogy „a beavatkozással érintett mederszakasz nem érint természetvédelmi védettségű, illetve NATURA 2000 területet”, és „a nemzeti parkkal egyeztetve a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával” végzik. Videónkon jól látszik azonban, hogy ez nem teljesen így van: egy hosszú szakaszon a folyó mindkét partján teljesen elpusztították a növényzetet.

Ráadásul Szendőfi Balázs szerint ez még csak a kezdet, mert hasonló természetkárosítás várható Magyarországon mindenhol: a május végén hozott, úgynevezett aszályvédelmi kormányhatározat értelmében ugyanis hazánk összes csatornájára, patakjára és folyójára ez a sors vár a közeljövőben.

https://njt.hu/jogszabaly/2025-1178-30-22

A rendelet 4,7 milliárd forintot szán „a fenyegető vízhiányos állapot megelőzése, illetve kezelése érdekében” végzett munkálatokra. Ennek keretében az Energiaügyi Minisztériumnak és az Agrártárcának kell gondoskodnia „a vízkészlet növelése érdekében a csatornák, tározók, holtágak tározókapacitásának maximális kihasználásáról”.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/07/18/letarolja-a-zagyva-folyo-partjat-a-vizugy-az-aszalyra-hivatkozva/

Előzmény

Válasz

Korai öröm: nem állították le a Zagyva kotrását | Bakos András 2025. július 17.

Hétfőn a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát is megkérdeztük e-mailben arról, mit gondol Szendőfi Balázs és az MME érveiről, arról, hogy júliusban kotorni, nádast eltüntetni természetkárosítás. A park egyelőre nem reagált, ugyanakkor a Magyar Hang Papp Ferenctől, a MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának elnökétől megtudta, hogy a kotrást abbahagyták. Papp arra következtetett, azért állhattak le a munkával, mert tiltakozó vélemények jelentek meg a sajtóban. Az elnöknek olyan információja volt, hogy a vízügy egyeztet a nemzeti parkkal. Mivel a kormányrendelet alapján ez a munka kötelező, kompromisszumot keresnek. Jó lenne – mondta Papp Ferenc –, ha augusztusig, amíg a madarak költési időszaka tart, nem nyúlnának a folyóhoz.

-- Csütörtökön azonban folytatódott a munka.

Az OVF-nek a Magyar Narancs kérdéseire elküldött mostani válaszából az derül ki, hogy tényleg egyeztetnek a nemzeti parkkal, de csak arról, hogy hol meddig mehet el a munkagép, és a kotrás nem fejeződött be: „a Zagyva-patak kotrása kulcsfontosságú az aszály elleni védekezésben! A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársai most is a területileg illetékes nemzeti park szakembereivel jelölték ki a munkavégzési szakaszokat, hiszen, ahogyan eddig is, ezután is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a vízügyi munkálatok elvégzése – jelen esetben a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz eljuttatása a bátonyterenyei vízmű üzeméhez – a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a természetbe.”

https://magyarnarancs.hu/belpol/korai-orom-nem-allitottak-le-a-zagyva-kotrasat-276961

Nem lenne szalonképes, amire most gondolok, úgyhogy inkább ezt mondom:

Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico

https://hu.wikipedia.org/wiki/Reginam_occidere

Előzmény

Válasz

Leállt a Zagyva kotrása, a természetvédők tiltakozása után egyeztet a vízügy | 2025.07.17.

A nagy nyilvánosságot kapott civil tiltakozás és a természetvédelmi aggályok után ideiglenesen leállt a Zagyva-patak medrének kotrása. A természetfilmesek és madárvédők szerint súlyos természetkárosítás zajlott, miközben a vízügy szerint a munkálatok célja az ivóvízbiztonság és az aszály elleni védekezés volt.

Ideiglenesen leállította a Zagyva kotrását az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), miután jelentős civil tiltakozás indult a folyó felső szakaszán zajló munkálatok miatt. A Magyar Hang értesülése szerint ezen a héten már nem történt érdemi beavatkozás a mederben, és az OVF egyeztetésbe kezdett az érintett hatóságokkal.

A vízügy hangsúlyozta: a munkálatokat természetvédelmi szakemberekkel egyeztetve, ellenőrzött módon végezték, és az élőhelyeket igyekeztek megkímélni. Ugyanakkor elismerték, hogy

-- a kotrás célja valóban a Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása, többek közt a Heves Megyei Vízmű Zrt. által ellátott települések ivóvízellátásához.

A Zagyva felső, patak szakaszán – a Mizsefai- és Maconkai-tározó közötti 13 kilométeres vízpótló útvonalon – fenntartási célú mederrendezés zajlik, engedéllyel és szükség szerint. Céljuk szerint ezzel nemcsak az aszályos időszakok vízellátását biztosítják, hanem a környező talajvíz pótlását is elősegítik. Ugyanakkor a természetvédők szerint a lefolyás gyorsítása hozzájárulhat a táj kiszáradásához, és a növényzet hiánya miatt fokozódhat a víz párolgása, ami végső soron tovább csökkentheti a vízszintet.

Papp Ferenc, az MME Nógrád megyei helyi csoportjának elnöke szerint a munkálatok leállása a civil felháborodásnak és a nyilvánosságnak köszönhető, de a történetnek még nincs vége: a kormányrendelet alapján a munka elvileg kötelező, így várhatóan kompromisszumos megoldást keresnek. A természetvédők azt szeretnék elérni, hogy legalább a madarak költési időszaka után, augusztusban folytatódjanak a munkák – ha egyáltalán folytatódnak.

https://kontroll.hu/cikk/kornyezetvedelem/2025/07/17/leallt-a-zagyva-kotrasa-a-termeszetvedok-tiltakozasa-utan-egyeztet-a-vizuegy

Előzmény

Válasz

Most kotornak, „mert ezt dobta a mérnöki agyuk” | 2025. július 12.

Olyan vita pattant ki a vízhiány közepette épp gyalult, mélyített medrű Zagyva fölött, amilyenre ezután máshol is számítani lehet.

Elkezdték kotorni a Zagyva egy szakaszát. A 179 kilométeres folyó a Nyugat-Mátra és a Cserhát vízgyűjtője, Szolnoknál ömlik a Tiszába. A munka Nógrád megyében zajlik 13 kilométer hosszan.

A munkáról a napokban Facebook-posztban számolt be Szendőfi Balázs természetfilmes. Eszetlen természetpusztításnak írja le, abban bízik, hogy ha elég sokan tiltakoznak ellene, talán sikerül leállítani. Azt is írja, hogy ami zajlik, hivatalosan „aszályvédelmi intézkedés”, de valójában a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) alelnöke, Dérer István rendelte meg ezt a munkát a vízügyi igazgatóságtól, hogy jusson elég víz a Maconkai-tározóba. Tehát – állítja a természetfilmes – magánmegrendelést hajt végre a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság.

Szendőfi utóbb frissítette a bejegyzését az aszályvédelmi kormányrendelet linkjével, és azzal a következtetéssel, hogy „a Zagyva csak a kezdet, országosan várható a kisvízfolyások, patakok kikotrása (a csatornák mellett). A vízügyi igazgatóságok utasítást és egy csomó pénzt kaptak erre. Bárki vonja felelősségre őket, a fenti kormányrendeletre fognak hivatkozni. Hogy ezzel pont a táj kiszárítását gyorsítják, azt nem tudják vagy nem érdekli őket. Ez ugyanaz, mint »az erdő megújítása tarvágással«. Nekik ezt dobta a mérnöki agyuk.”

A felhívásról és a hatósági reakciókról beszámolt többek közt a hvg.hu, a Telex.

https://hvg.hu/gazdasag/20250710_zagyva-kotrasa-termeszetvedelem-termeszetpusztitas-orszagos-vizugyi-igazgatosag-aszaly-vizfolyas-vizpotlas-maconkai-viztarozo

https://telex.hu/techtud/2025/07/10/zagyva-kotras-arvizvedelem-ovf-orszagos-vizugyi-foigazgatosag

A Narancs.hu kérdésére Szendőfi megerősítette, olyan információt kapott, miszerint a vízügyesek a horgászszövetségi tisztségviselő kérésére végzik a munkát. Erre utal a kotrás helye is: ott a Maconkai-tározóba lehet gyorsan eljuttatni a vizet a feljebb lévő mátraszelei és mátraterenyei tározókból. Utóbbinál a helyiek szervezkedtek, mert attól tartanak, a bányavíz kiszivattyúzása földmozgást eredményezhet.

https://444.hu/2022/08/27/ket-helyi-to-leszivattyuzasaval-probaljak-visszahozni-az-eletbe-az-orszag-horgaszparadicsomat

Vita is lehetett Szendőfi tudomása szerint a MOHOSZ alelnöke és a vízügy között. Az alelnök attól tart, hogy az alacsony vízszint miatt esetleg romlik a vízminőség, és ez veszélyezteti a tározóban élő, százmilliós értéket képviselő halállományt. A természetfilmes idegenhonos óriáshalakat említ, amelyek a tározóban vannak.

Ezzel szemben a Zagyvában védett őshonos réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő él, és kétéltűek: tavi, kis tavi és kecskebéka, vöröshasú unka, de a vízben barna ásóbéka ebihalai is lehetnek. Pettyes gőte és dunai tarajosgőte is előfordul ott, továbbá vízisikló és mocsári teknős. A nádas az élőhelye a nádirigónak, foltos nádiposzátának. Amikor ott járt, látott fiókát etető szülőket a megmaradt nádfoltokban. Szendőfi emlékeztet, a vízimadarak – guvat, vízityúk, récék, törpegém – még a fiókáikat nevelik, a nádas számukra élettér. A díszes légivadász nevű szitakötőnek ezen a szakaszon jelentős állománya él, ennek a rovarnak a lárváit is érinti a kotrás.

Szerdán, majd csütörtökön és pénteken is e-mailben kérdeztük a Magyar Országos Horgász Szövetséget, mi az álláspontja ebben az ügyben. Ugyanígy e-mailt küldtünk a Maconkai-tározón gazdálkodó Bátonyterenyei Szabadidő- és Sporthorgász Egyesületnek. A MOHOSZ csütörtökön egy másik, egy hónappal ezelőtt elküldött kérdésünkre válaszolt – a mostanira egyelőre nem, és az egyesület sem.

https://magyarnarancs.hu/belpol/most-kotornak-mert-ezt-dobta-a-mernoki-agyuk-276914
___

Szendőfi Balázs: Elkezdték kikotorni a Zagyvát. Minden nádat, minden életet, madarak fészkeit, teknősöket, halakat, mindent.

Hivatalosan “aszályvédelmi intézkedés”, vagyis védik az aszályt azzal, hogy a maradék víz gyorsabban folyjon le. Ám valójában Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke volt akkora potentát, hogy utasítást adhatott a Zagyva kikotrására a saját magán-horgásztavának képzelt, a Zagyva duzzasztásával létesített Maconkai-tározó felett. Dérer úr megijedt a vízhiánytól, és úgy vélte, ha kikotorja a Zagyvát maga felett, akkor gyorsabban jön majd a víz a "tavába". Így a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság most kvázi neki dolgozik, és magánmegrendelésként kikotorja neki a Zagyvát. Így megy ez Nerniában.

A tevékenységet még aránylag az elején sikerült elkapni, hiszen a hírek szerint Maconkától egész Mátraszeléig ki akarják kotorni a folyót. Ha a közvélemény eléggé felháborodik, akkor talán még van esély megállítani ezt az esztelen természetpusztítást. Ezért arra biztatok minden újságírót, médiaszakembert, influenszert és bárkit, hogy vegye át és ossza ezt a hírt.

UPDATE:

https://njt.hu/jogszabaly/2025-1178-30-22

Ez itt az új aszályvédelmi kormányrendelet. A Zagyva csak a kezdet, országosan várható a kisvízfolyások, patakok kikotrása (a csatornák mellett). A vízügyi igazgatóságok utasítást és egy csomó pénzt kaptak erre. Bárki vonja felelősségre őket, a fenti kormányrendeletre fognak hivatkozni.
Hogy ezzel pont a táj kiszárítását gyorsítják, azt nem tudják vagy nem érdekli őket. Ez ugyanaz, mint "az erdő megújítása tarvágással". Nekik ezt dobta a mérnöki agyuk. (videó + képek)

https://www.facebook.com/szendofi.balazs/videos/1257268412521327

https://www.facebook.com/photo?fbid=10225747815235940&set=pcb.10225747887437745
___

Szendőfi Balázs: Milyen állatfajokat veszélyeztet a kotrás a Zagyván? Ezt a kérdést teszik fel leggyakrabban az engem tegnap óta kereső újságírók, ezért leírom ide is a választ.

A kotrás a Zagyvában előforduló védett halakat érinti elsősorban: réticsík, vágócsík, szivárványos ökle, fenékjáró küllő. Ironikus, hogy Dérer István, a Maconkai-tározó ura épp ezen a héten fog előadást tartani a Haltani Konferencián "őshonos halaink védelméről".

Aztán kétéltűeket: tavi, kis tavi és kecskebékát, vöröshasú unkát, de más fajok ebihalai is lehetnek még a vízben, pl. barna ásóbéka. Pettyes gőte és dunai tarajosgőte is előfordulhat. Hüllőket: vízisiklót és mocsári teknőst. Minden kétéltű- és hüllőfaj védett.

Védett madarakat: nádirigót, foltos nádiposzátát, nádi tücsökmadarat... Ottjártunkkor több alkalommal is láttunk fiókát etető szülőket a megmaradt nádasban. A vízimadarak (guvat, vízityúk, récefélék, törpegém - utóbbi fokozottan védett) még fiókáikat nevelik: ha nem lesz nádas, nem lesz életterük.
A Zagyvának pont ezen a szakaszán jelentős állománya van a díszes légivadász nevű szitakötőnek, mely szintén védett és Natura2000 jelölőfaj, az ő lárváiból is ipari mennyiséget pusztít el a kotrás.

Mindezeken túl megszünteti a nádas árnyékoló hatását, tehát felmelegíti a vizet, s a gyorsabb lefolyás miatt a beszivárgás is megszűnik, helyette a folyó a környezetében lévő talajvizet fogja még inkább leszívni.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10225755882157608
___

MME Nógrád Megyei Helyi Csoport: Állásfoglalás a Zagyva kotrásával kapcsolatban!

Döbbenten tapasztaltuk, hogy a napokban kotorni kezdték a Zagyva folyó felső szakaszát, melynek során a vízparti növényzetet is teljesen eltávolítják. Az intézkedés célja feltehetőleg az, hogy a Maconkai-víztározóba a későbbiekben könnyebben tudjanak vizet pótolni, mégpedig a mátraterenyei Tóaljai tavakból, valamint a Mizserfai-víztározóból. Ezekkel kapcsolatban több aggály is felmerül:

*** Az évnek ebben az időszakában a kotrás és a növényzet eltávolítása természetkárosítás! A még érintetlen szakaszokon fiókás nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) fészkeket találtunk, de éneklő nádi tücsökmadarak (Locustella luscinioides), foltos nádiposzáták (Acrocephalus schoenobaenus) is jelen vannak, nem beszélve a számtalan védett rovarról, kétéltűről, halról, vagy a mocsári teknősökről (Emys orbicularis). A közvetlen pusztulást megúszó példányok sem járnak jól, hiszen élőhelyük teljesen eltűnik. Ezért kérjük a kotrás leállítását, és legalább az elhalasztását az őszi időszakra.

*** A kotrás továbbá véleményünk szerint nem járul hozzá az aszály elleni védekezéshez, épp ellenkezőleg! A meder mélyítése, a lefolyás gyorsítása, az árnyaló növényzet eltávolítása mind azt segítik elő, hogy a tájban még éppen megmaradt talajvizek még gyorsabban lefolyjanak.

*** A fent említett víztározókból történő vízpótlás szintén aggályos. Ezek jelentős részben bányavizekből táplálkoznak. Miután a Zagyva kotrásával elősegítjük a táj kiszáradását, súlyos felelőtlenség lenne a problémát tovább tetézni azzal, hogy a mélységi vízkészleteket is elkezdjük pazarolni.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy jelen posztunknak nem az a célja, hogy indulatokat generáljunk. Ellenkezőleg, a megoldások felé szeretnénk utat nyitni, ezért osztjuk meg szakmai véleményünket, és egyúttal az alábbi megoldási javaslatokkal is előállunk:

*** Készüljön el egy hosszú távú koncepció a térség vízügyi problémáinak megoldására.

*** Ehhez javasoljuk egy fórum létrehozását, melynek keretein belül az érintettek közös álláspontot dolgozhatnak ki. A vízügyi ágazat, az érintett hatóságok, a természetvédelmi kezelő, a gazdálkodók mellett javasoljuk a lakosság, valamint a civil szervezetek bevonását is.

*** Javasoljuk a térségben az árasztások lehetőségének megvizsgálását. Álláspontunk szerint a Bátonyterenye és Nádújfalu közötti szakaszon számos gyep, nádas, valamint ártéri erdő van, melyek alkalmasak lennének elárasztásra azokban az időszakokban, amikor a Zagyva vízszintje magas. Az így kivezetett áradások fel tudnák tölteni a talajokat vízzel, ahonnan később a száraz időszakokban is víz pótlódhatna a Zagyvába.

https://www.facebook.com/watch/?v=1879620462816252

Válasz