Az álláskeresési járadék témája napjainkban sajnos egyre aktuálisabb. A gazdasági válság hatására sorozatos és tömeges elbocsátásokkal szembesülnek a munkavállalók hazánkban. Ezért kiemelten fontos, hogy az állásukat elvesztők milyen ellátó rendszerre számíthatnak az állam részéről. A munkanélküliek ellátórendszere jelentősen átalakult 2001. november 1-től.

Egyrészt elnevezésbeli változásra került sor, másrészt a tartalmi szabályok is változtak. A törvény a munkanélküli terminológia helyett az álláskereső fogalmát vezette be. Az új szabályok ösztönözni kívánják a mielőbbi elhelyezkedést, és csak ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a támogatás megállapítására.

A legfontosabb cél a munkanélküli újbóli elhelyezkedése. A munkanélküli járadék helyett az álláskeresők támogatásaként álláskeresési járadékot lehet igényelni. A 2001-es módosítással olyan járadékrendszer jött létre, amely ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt elsősorban azzal kívánja elérni a szabályozás, hogy az ellátás összege az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Az álláskeresési járadék igénylésének első lépéseként arra van szükség, hogy a munkanélkülivé vált személy felkeresse az illetékes munkaügyi központot és kérelmezze álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét. A központban be kell mutatni a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TAJ kártyát, a tb-kiskönyvet és a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos papírokat. Magán nyugdíjpénztári tagság esetén a záradékolt belépési nyilatkozatot és a bankszámlaszámot is magunkkal kell vinni.

Az álláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de álláskeresése eredménytelen volt, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A munkaügyi kirendeltségnek a járadék megállapítása előtt az kell vizsgálnia, hogy fel tud-e ajánlani az álláskeresőnek megfelelő munkahelyet vagy sem. A kulcskérdés, hogy mit értünk megfelelő munkahely alatt. Lényeges, hogy a felajánlott munkakör igazodjon az álláskereső képzettségéhez, és az álláskereső egészségügyi szempontból is legyen alkalmas, illetve az elérhető kereset megfelelő nagyságrendje is fontos szempont. A várható kereset akkor megfelelő, ha eléri az álláskeresési járadék összegét, vagy a minimálbért (71.500 Ft nettó ).

A felajánlott munkahely elhelyezkedése is meghatározó, hiszen az utazási idő tömegközlekedési eszközzel történő utazás esetén nem haladhatja meg a 3 órát.
Az új szabályok értelmében 90 napot meg nem haladó munkalehetőség, rövid időtartamú közhasznú munka is felajánlható.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:
Az első szakasz a folyósítási idő feléig, de maximum 91 napig terjed, a második szakasz az ezt követő idő, maximum 179 nap. A folyósítás leghosszabb időtartama 270 nap lehet, de csak akkor, ha munkahely elvesztése előtti 4 évben legalább 365 napot dolgozott. Ha a munkanélküli nem dolgozott 4 éven belül 200 napnál többet, akkor csak álláskeresési segélyre jogosult. Az álláskeresési járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60%-a, alsó határa a minimálbér 60%-a, felső határa a minimálbér 120%-a. A második szakaszban a járadék összege egységessé válik, függetlenül az átlagkeresettől a minimálbér 60%-ra csökken az összeg.

Az álláskeresési segély összege ennél lényegesen kevesebb, mindössze, a hatályos minimálbér 40%-a, vagy ha a megelőző átlagkereset ezt sem érte el, akkor az álláskeresési segély összege megegyezik a korábbi átlagkeresettel.

A munkaügyi központ, mint kifizető szerv a támogatás után nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, és egészségügyi hozzájárulást fizet. A jogosulttól nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót vonnak le. A járadék folyósítása szünetelhet is, például gyed, gyes igénybevétele esetén, közhasznú munkavégzéskor, előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés ideje alatt, illetve 90 napot meg nem haladó bejelentett munkaviszony alatt sem jár. Aki keresetpótló juttatást kap, vagy kék könyvvel végez munkát, szintén nem jogosult járadékra. Amennyiben nem sikerül munkát találni, célszerű mihamarabb felkeresni a munkaügyi központ kirendeltségét, mert a járadék folyósításának kezdő napja az első jelentkezési nap. Fontos, hogy ez nem érvényesül abban az esetben, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg (munkavállalói rendes felmondással, közszolgálati jogviszonyról való lemondással), vagy neki felróható okból szüntetik meg a munkaviszonyát (munkáltatói rendkívüli felmondással, közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, elbocsátással való megszüntetésével). Ezekben az esetekben csak 90 nap elteltével kezdődhet el a járadék folyósítása. A 90 napos időtartamot a munkaviszony megszűnése utáni naptól kell számítani. Felhívnám a figyelmet, hogy a 90 napos kiesett idő azt jelenti, hogy később kezdődik a járadék folyósítása, de nem csökkenti a folyósítás időtartamát.

A gyors elhelyezkedés elősegítése érdekében, ha az álláskeresési járadékban részesülő még azelőtt talál új állást, hogy a járadék folyósítási ideje letelik, megkaphatja a hátralévő összeg felét egy összegben. Ezt azonban kérelmezni kell. A kérelemhez csatolni kell az új munkahely által kiállított igazolást, amellyel igazolja a munkaviszonyt. Abban az esetben, ha 270 nap letelte után sem sikerül a munkavállalónak elhelyezkednie, rendszeres szociális segélyt kérhet a települési önkormányzatától. A rendszeres szociális segélyt akár évekig is fel lehet venni.

Fontos része a rendszernek, hogy az álláskeresőnek járó támogatás az első hónapokban a legmagasabb. Jelentős előrelépés, hogy korábban a juttatások határa a lényegesen kisebb ellátást biztosító nyugdíjminimumhoz kötődött, míg most a magasabb (és minden évben emelkedő) minimálbérhez igazodik. Az új intézkedések arra ösztönözik a munkájukat elveszítőket, hogy addig keressenek rendkívül intenzíven állást, amíg tudásuk, lendületük friss, hiszen ekkor van a legnagyobb esélyük arra, hogy ismét munkába álljanak.

Forrás: D.A.S.