Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai
gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok,
célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása
a védekezésbe. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya, az Agrártudományok
Osztálya, az Orvosi Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai
Kutatóközpont közös állásfoglalása.
Az elmúlt évtizedek során a klímaváltozás más hatásaival együtt
számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában. Ennek
következtében több esetben is az általuk behurcolt vírusok (pl. Chikungunya-vírus, Dengue-vírus) okozta
járványok alakultak ki egyes régiókban. Ebben a folyamatban
Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz
vírusának megjelenése óta már minden évben ismertek humánmegbetegedések,
sőt további rendkívül kockázatos vírusok (pl. Usutu-vírus)
felbukkanását is kimutatták. A helyi szúnyogállomány fogékonysága ezekre
az új kórokozókra kevéssé ismert, de egyes fajok esetében ez is
bizonyított. A trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok
betegségterjesztő képessége viszont jól dokumentált, és rendkívül komoly
kockázatot jelent. Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le.
Tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll
rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek
megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók
intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál
súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.
A járványos
megbetegedések megjelenésének megakadályozására a leghatékonyabb módszer
a terjesztő szúnyogok állományának kezelése. Megfelelő monitoring-
és gyérítési rendszerrel jelentős költségmegóvás érhető el, és
megelőzhetők a köz- és állategészségügyi veszélyhelyzetek.
A leírtakkal szemben a veszélyekre való felkészülés terén az alábbi súlyos hiányosságok tapasztalhatók:
- Hiányzik a kórokozók tömeges terjesztésére képes szúnyogfajok hatékony és folyamatos monitorozása, mivel
(i)
alig van a veszélyes szúnyogfajokat mind imágó-, mind lárvaállapotban
pontosan meghatározni képes szakember, és ilyen irányultságú alkalmazott
zoológusok képzése sem folyik;
(ii) nem történik meg a vírusterjesztő fajok tenyészőhelyeinek éves feltérképezése, illetve ennek híján a felszámolásuk sem (ezt jelenleg a vízügy, illetve a katasztrófavédelem nem végezteti el megfelelő színvonalon).
Hiányzik mind a vírusterjesztő (vektor) rovarfajok, mind a hordozó gerinces fajok (vándormadarak, rágcsálók, háziállatok),
mind pedig a lakosság vírusfertőzöttségének megfelelő szintű felmérése,
amihez megfelelő számú, a feladat elvégzésre alkalmas laboratórium
kijelölése, illetve létesítése lenne elengedhetetlenül szükséges.
A rendelkezésre álló tudományos adataink alapján a jelenlegi, túlnyomórészt deltamethrin-alapú gyérítés időzítése, mértéke és kivitelezési módja is alkalmatlan a szúnyogállomány hatékony és tartós kezelésére.
- A
vektorok népességeinek és tenyészőhelyeinek ismerete híján a
beavatkozások sokszor késnek, és/vagy nagyon csekély „találati
pontosságúak”, ezáltal jelentős a célt tévesztve felhasznált idegméreg-mennyiség.
- Az
elpusztított rovaroknak alig egy százaléka a „célszervezet”, viszont
bizonyítottan sok az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű
méhféle, illetve minden egyéb rovar, valamint közvetett
tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állat is. Emellett az
élővizekbe jutott deltamethrin a halakat, a hüllőket és a kétéltűeket is
veszélyezteti.
- Komoly veszélyforrás továbbá a túlzott mértékű
használatból eredő rezisztencia kialakulása a célszervezetekben, ami
megnehezíti a későbbi sikeres alkalmazást.
Felhívjuk a
döntéshozók figyelmét arra, hogy a fentiek alapján a védekezésben
sürgetővé vált a koncepcióváltás. Megoldásként az alábbi intézkedéseket
javasoljuk:
- A hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának
megszervezését, továbbá a begyűjtött egyedeknek az Európai
Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által jegyzett, a szúnyogok
által terjesztett kórokozókra (vírusok, baktériumok, paraziták)
vonatkozó folyamatos vizsgálatát.
- A monitoringrendszer keretein belül, de kiemelten az invazív szúnyogfajok megjelenésének és terjedésének vizsgálatát.
- A
gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltamethrin használatának
jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus,
szúnyoglárvát irtó, a Bacillus thuringiensis israelensis használatával sokkal célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű.
- Európa
más országaiban már alkalmazott módszerek tapasztalatai alapján a
biológiai gyérítés előtérbe helyezését, a rendszeres
élőhely-térképezést, a lakosság tájékoztatását és aktív bevonását a
védekezésbe a háztáji, illetve magánterületi tenyészőhelyek
megszüntetése érdekében.
- A mindezekhez szükséges szakmai háttér
megteremtését. A hazai kutatóegyetemek és kutatóintézetek tudásbázisára
alapozva létre kell hozni és hosszú távon fenn kell tartani azt a
szakembergárdát, amely szellemi és infrastrukturális hátterével képes
elvégezni és összehangolni a fenti tevékenységeket.
Az
élettudományi osztályok és az MTA Ökológiai Kutatóközpont által
támogatott közös állásfoglalást az MTA Biológiai Tudományok Osztályának
Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottsága készítette elő a társosztályok
és az MTA ÖK szakértőinek közreműködésével.
Budapest, 2018. november
A fenti állásfoglalást az MTA Titkársága a következő intézményeknek küldte el:
Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Gazdasági Főigazgató-helyettesi Szervezet
BM OKF Gazdasági Ellátó Központ
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (elnök)
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (elnökhelyettes)
További információ
MTA Kommunikációs Főosztály
411-6118
sajto@titkarsag.mta.hu
Forrás:
https://mta.hu/tudomany_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gyeritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szamara-2018-109136
#####
Ha van egy kis időtök, küldjétek el az alábbi üzenetet az illetékes zöldterületi osztálynak, vagy képviselőnek. De előbb olvassátok el ezt a cikket:
https://xforest.hu/szunyogirtas/
Anopheles cf. gambiae (a kép forrása a Wikipédia)
Itt az üzenet:
Tisztelt Képviselő!
Kérem, hogy településünk / kerületünk lakossága, az Ön választói, családjaik, gyermekeik egészsége, az élővilág épségének megőrzése érdekében minden lehetséges fórumon, és minden lehetséges eszközzel lépjen fel azért, hogy a kémiai szúnyogirtás/szúnyoggyérítés gyakorlata helyett térjünk át a biológiai gyérítésre. (Az MTA, illetve az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának vonatkozó állásfoglalását itt:
https://mta.hu/tudomany_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gyeritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szamara-2018-109136
olvashatja.)
Tisztelettel:
…………………………
Választópolgár, kerületi lakos.
Kapcsolódó hírek:
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke
Finnugor nyelv a magyar? Tudományos-e az az akadémia, mely saját publikációi is ellentmondásosak?
Október 15-ig nézheted meg a Széchenyi ritkaságokat a Magyar Tudományos Akadémián
Széchenyi Istvánt, mint hús-vér történelmi személyiséget mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia kiállítása