M Imre üzente 5 napja
M Imre üzente 1 hete
MTA: az elnökség hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását - 2025. június 25.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, véleményük szerint a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg – közölte az MTA Elnökségének állásfoglalását a köztestület.
A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.
“A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti” – írták.
Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani – közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. “Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges” – hangsúlyozták.
Az ELTE június 24-i közleményében azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa június 23-án kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.
“A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál” – írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.
“Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel” – fogalmaztak.
https://papageno.hu/intermezzo/2025/06/mta-kutatohalozat/
M Imre üzente 1 hete
M Imre üzente 1 hete
A kutatók akaratával szemben az ELTE-hez kerül a HUN-REN négy kutatóközpontja | 2025. június 20. # az előzmények
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban a hírre reagálva Facebookon azt írta, „felsőbb utasításra újabb támadás készül a kutatóhálózat ellen”. „A leghatározottabban felszólítjuk Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében” – tették hozzá.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1122194886623834
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) kezdeményezésére pénteken demonstrációt is tartottak a HUN-REN dolgozói a kutatóintézeti hálózat Alkotmány utcai székháza előtt a kutatóintézetek elcsatolása ellen. Erről csütörtökön született döntés a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában tartott kora délutáni dolgozói fórumon, ahol egy, a HUN-REN vezetésének és Hankó Balázs miniszternek címzett petíció átadásáról is megegyeztek.
https://telex.hu/techtud/2025/06/19/pentekre-demonstraciot-hirdettek-a-hun-ren-dolgozoi
A tiltakozó kutatók a kutatóhálózat egységének megőrzése céljából létrehozott petícióban kifejtették, hogy határozottan tiltakoznak a Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben leválasztott kutatóintézeti hálózat egységének felszámolása ellen, mivel úgy vélik, hogy az egység megbontása súlyosan veszélyezteti a hazai tudományos kutatás rendszerének működését és integritását. Kifogásolják továbbá, hogy a tervezett átszervezés koncepció nélkül, átgondolatlanul, a szükséges hatásvizsgálatok és kellő jogi háttér nélkül zajlik.
https://www.peticiok.com/tiltakozzunk_a_hun-ren_-_egykori_mta_-_kutatohalozat_egysegenek_megrzeseert
Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bejelentkezett, hogy nyitottak lennének átvenni a HUN-REN-ről leválasztott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.
https://telex.hu/techtud/2025/06/18/hun-ren-mta-elte
A HUN-REN-t eredetileg az Akadémiától választották le, a négy érintett kutatóközpont így most mégis visszakerülhetne hozzájuk.
https://telex.hu/techtud/2024/12/10/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-torvenytervezet-kekva-kozpontositas-europai-unio-forrasok-gulyas-balazs-jakab-roland
Az MTA azt is írta: a „megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét”.
Az MTA tavaly év végén fogadta el az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását.
https://telex.hu/techtud/2024/12/11/magyar-tudomanyos-akademia-ingatlanvagyon-eladasa-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atszervezes
Felmerül persze a kérdés, hogy mi indokolta a kutatóintézetek elcsatolását, hiszen a HUN-REN hálózat létrejöttének célja éppen az volt, hogy egy szervezet égisze alatt működjenek. Az átalakítási folyamat hosszú volt, és az MTA-tól való elcsatolás után 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak.
https://telex.hu/techtud/2024/12/17/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-torveny-szavazas-orszaggyules-parlament-tudomany
Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Néhány hónap múlva elindult egy többkörös, széles körű átvilágítás az intézetek működéséről.
A jelenlegi formáról először Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be egy olyan javaslatot, amiről nem egyeztettek a kutatóintézetekkel, és Gulyás Balázs HUN-REN-elnök szerint bizonyos pontokról a hálózat vezetőségével sem. Az első verzió heves ellenállást váltott ki a kutatókból – nem is csoda, hogy egy új vezetés reformtörekvéseit szkeptikusan fogadta egy olyan közösség, ami már elszenvedője volt egy kényszerű átszervezésnek 2019-ben, amikor a kutatóhálózatot elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). Miután a tervezet kiegészült az intézetek és az MTA javaslataival, az intézetvezetők már nagyobb bizalommal fordultak az átalakítás felé. Végül a végleges törvénytervezetet megszavazták, elindult a munka. A folyamatról itt írtunk bővebben.
https://telex.hu/techtud/2024/12/10/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-torvenytervezet-kekva-kozpontositas-europai-unio-forrasok-gulyas-balazs-jakab-roland
Kérdés tehát, hogy az, hogy az ELTE átvesz négy kutatóintézetet, azt jelenti, hogy az előző, törvényben foglalt struktúra nem működött, vagy hogy a HUN-REN vezetősége nem tudta menedzselni a kutatóhálózatot. Mindenesetre az elcsatolást az érintett intézetek feje fölött és ellenkezése mellett döntötték el, így a sokat látott kutatóhelyek egy része ismét változás elé néz, és megint nem tudja, pontosan mi lesz a sorsa.
https://telex.hu/techtud/2025/06/20/hun-ren-elte-negy-kutatokozpont-atszervezes-bolcseszettudomany-tarsadalomtudomany
___
Péntek délután fél háromra mintegy száz résztvevő gyűlt a minisztérium épülete elé, akiknek a szervezők a napközben közzétett ábrát osztogatták, amin az látszik, hogy az érintett kutatóközpontok munkatársai milyen arányban támogatták vagy ellenezték azt, hogy az ELTE-hez csatolják őket.
Nem találták meg Hankó minisztert a kutatóközpontok leválasztása ellen tiltakozó kutatók...
A minisztériumban át tudták adni az állásfoglalást a kutatók, igaz nem közvetlenül Hankó Balázs miniszternek. A HUN-REN központjában viszont már csak kiplakátolni tudták a dokumentumot, amelyben a négy kutatóközpont leválasztása ellen tiltakoztak.
https://hvg.hu/itthon/20250620_HUN-REN-kutatok-tuntetese
M Imre üzente 1 hete
A kutatóintézetek huszonegy vezetője tiltakozott az elcsatolásuk mia | 2025. június 21.
Nyilatkozatban tiltakoznak az érintett kutatóintézetek és kutatócsoportok vezetői a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítása ellen. A szombaton kiadott, 21 vezető által aláírt nyilatkozatban ezt írják:
„Egyetértve az MTA elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításával kapcsolatos állásfoglalásában foglaltakkal, a nevezett kutatóközpontok és a hozzájuk tartozó intézetek és kutatócsoportok alulírott vezetői az alapkutatások független művelése érdekében fontosnak tartjuk
és a hatályos HUN-REN törvénnyel egybehangzóan támogatjuk a kutatási hálózat jelenleg fennálló, három nagy tudományterület együttműködő egységben való megőrzését.”
Azt is tudatták, hogy ezt Gulyás Balázs elnöknek és az Irányító Testületnek is megküldték, de hiába. Gulyás cserében küldött egy videóüzenetet, amiben elmondta, hogy ez a lépés nem egy irányváltás, hanem egy erős garanciákkal megtámogatott egyedi, szakmai döntés.
https://www.youtube.com/watch?v=oEvDuZbyFCo
Az összesen mintegy 1200 főt érintő javaslat: a HUN‑REN kutatóhálózat négy bölcsész- és társadalomtudományi központját átszerveznék az ELTE-hez szeptember elsejétől.
https://telex.hu/techtud/2025/06/21/kutatointezetek-tiltakozas-elcsatolas
___
Összefoglalva: az Orbán Viktor parancsát teljesítő, a dolgozók és a kutatóhálózati vezetők támogatását elveszítő illegitim vezető, Gulyás Balázs egy erősen megkérdőjelezhető, sebtében összehívott és előkészítetlen IT-ülés után, aminek a hatására 3 tag lemondott, megegyezik egy hivatalban még nem lévő rektorral, Darázs Lénárddal az ELTE szenátusának beleegyezése nélkül arról, hogy a munkavállalók nem kaphatnak közalkalmazotti státuszt, a jelenlegi költségvetés a transzformációra fog elmenni, további pénzekre maximum ígéret lesz (pont mint a 18 milliárdra), ha megszerzik az MTA vagyonát, akkor azt esetleg használhatják a kutatóközpontok (ha nem, ki tudja...), és mindez nagyon gyorsan, az érintettek bevonása nélkül fog történni. Kívánni sem lehetne jobb vezetőket, erősebb garanciákat.
https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/71-pontban-az-elte-nek-atadasra-kerulo-kutatokozpontok-szamara-biztositott-garanciakrol-108956
___
Akadémiai Dolgozók Fórum: Az érintett kutatóintézetek és kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata, melyet Gulyás Balázsnak és az Irányító Testületnek is megküldtek, de hiába:
"Nyilatkozat a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ismételt átszervezése kapcsán
Egyetértve az MTA elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
átalakításával kapcsolatos állásfoglalásában foglaltakkal, a nevezett kutatóközpontok és a hozzájuk tartozó
intézetek és kutatócsoportok alulírott vezetői az alapkutatások független művelése érdekében fontosnak tartjuk
és a hatályos HUN-REN törvénnyel egybehangzóan támogatjuk a kutatási hálózat jelenleg fennálló, három nagy
tudományterület együttműködő egységben való megőrzését.
Budapest, 2025. június 19.
Gárdos-Orosz Fruzsina, Jogtudományi Intézet, TK
Husz Ildikó, Gyerekesély-kutató Csoport, TK
Kmetty Zoltán/Ságvári Bence, CSS-RECENS kutatócsoport, TK
Megyesi Gergely Boldizsár, Szociológiai Intézet, TK
Papp Z. Attila, Kisebbségkutató Intézet, TK
Szabó Andrea, Politikatudományi Intézet, TK
Kóczy Á. László, Közgazdaságtudományi Intézet, KRTK
Sass Magdolna, Világgazdasági Intézet, KRTK
Varjú Viktor, Regionális Kutatások Intézete, KRTK
Balogh Balázs, Néprajztudományi Intézet, BTK
Bene László, Filozófiai Intézet, BTK
Kecskeméti Gábor, Irodalomtudományi Intézet, BTK
Kulcsár Gabriella, Régészeti Intézet, BTK
Molnár Antal, Történettudományi Intézet, BTK
Perenyei Monika, Művészettörténeti Intézet, BTK
Richter Pál, Zenetudományi Intézet, BTK
Szécsényi-Nagy Anna, Archeogenomikai Intézet, BTK
Cser András, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet, NYTK
Hegedűs Veronika, Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet, NYTK
Héja Enikő, Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, NYTK
Lipp Veronika, Lexikológiai Intézet, NYTK"
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1126023989574257
___
Egy hét alatt döntöttek, mégis alapos szakmai egyeztetésről beszél a HUN-REN elnöke a négy kutatóintézet elcsatolásával kapcsolatban | 2025. június 21.
„Mozgalmas, és sok szempontból nehéz napokon vagyunk túl” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke arról, hogy egy hét alatt eldőlt: az ELTE-hez kerül a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egysége. Gulyás kihangsúlyozta, hogy az erről szóló döntő vitában sok pró és kontra érv elhangzott. Végül az Irányító Testület 6:2 arányban szavazta meg az elcsatolást.
A kutatók június 19-én szavaztak arról, hogy szeretnék-e az átalakítást: az 1200 érintett tudós közül 800-an nyilvánítottak véleményt, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását.
https://telex.hu/techtud/2025/06/21/hun-ren-elte-atszervezes-kutatointezetek-gulyas-balazs-jakab-roland
___
HUN-REN-botrány: „Ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket ne tehessünk fel” - írta az egyik főigazgató arról, mi történt a mindent eldöntő szavazás után
A fizetésemelésről egy szó sem hangzott el, az új keretek közötti működésük garanciáiról is keveset mondtak – írta az egyik főigazgató a munkatársaknak. Megszólaltak a lemondott Irányító Testületi (IT) tagok.
Balogh Balázs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója a munkatársaknak írt, lapunk birtokába került levelében így írta le a szavazás utáni helyzetet: „A főigazgatók online tájékoztatóján, amelyet az elnök és a vezérigazgató tartott, szikáran felolvasták nekünk az IT határozatait, és ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket utána ne tehessünk fel. Kérték, hogy a kérdéseinket a jövő hétre tervezett Intézetvezetői Kollégiumon tegyük fel.” ...
https://hvg.hu/itthon/20250621_HUN-REN-botrany-foigazgato-it-tagok-ebx
A hét elején írtuk meg, hogy az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Információink szerint a kérés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett, a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs azonban nem akarta nevére venni a változtatást, ezért született az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Erről döntött pénteken az IT ülése.
„Ez az intézethálózat felszámolásának első lépése lehet” – sem az Akadémia, sem a kutatóintézetek nem értenek egyet a HUN-REN szétszedésével
https://hvg.hu/360/20250618_Sem-az-akademia-sem-a-kutatointezetek-nem-ertenek-egyet-a-HUN-REN-szetszedesevel
___
Akadémiai Dolgozók Fóruma: MTA-főtitkár: a 18 intézményvezetőből 16 szintén ellenezte a kutatóhálózat szétszedését, beleértve a természettudósokat is:
(30:00-tól)
https://open.spotify.com/episode/4S0BpTiGgxdsIEI2Fw7kRr
___
Akadémiai Dolgozók Fóruma: „Azt feltételezzük, hogy az ELTE tulajdonképpen bábbá vált egy olyan bábjátékban, amit felülről irányítanak. Hogy milyen magasról? Állítólag a miniszter úr felfelé mutogatva »alfa parancsról« beszélt” – mondta Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke, aki Hankó Balázs kudarcai közé sorolta, hogy nem sikerült visszaszerezni az Erasmus és a Horizon programokat, és megkaparintani az MTA ingatlanvagyonát, ami most akár végleg meghiúsulhat.
https://nepszava.hu/3284445_hun-ren-kutatokozpont-elte-elcsatolas-tuntetes
___
Vélemények:
*** Ha legalább egy értelmes indokot tudnának mondani, hogy miért szervezik át 2019 óta újra meg újra a kutatóhálózatot, akkor lenne valami sejtésünk arról, hogy mit is akarnak, s (képességek híján) mit nem tudnak megvalósítani. Így azonban csak az a magyarázat marad, hogy az egészet meg akarják szüntetni, csak nincs bennük annyi tisztesség, hogy kiálljanak, s bejelentsék: mi úgy látjuk, Magyarországnak nincs szüksége ilyen tudományos kutatásra.
*** Szerintem egyetlen indok van: ti. a bosszú! Igen, Orbán nem tűri az ellenvéleményt, feltétlen engedelmességet követel. Mivel az MTA-vagyont nem sikerült elsíbolni, ezért történik most az, ami zajlik. A fideszes médiában közölt, MTA-t lejárató cikksorozat is ezért történik. Sajnos az ELTE-n a leghajlékonyabb jelölt nyerte el nemrég a rektori tisztséget a három jelölt közül. Attól tartok, hogy ő az alapítványi vagy a Zrt-s átalakítást is kezdeményezni fogja, mert a pályázatában ezt már pedzegette.
M Imre üzente 2 hete
Akadémiai Dolgozók Fóruma: A forradalom után néhány hónappal például az MTA Irodalomtudományi Intézetében házkutatást tartott a karhatalom. A tárlat egyik megrendítő dokumentuma az intézeti igazgató erről szóló beszámolója. Az „íróasztalokat, és szekrényeket a legnagyobb részletességgel átkutatták. Azokat az íróasztalokat, melyek kulccsal voltak zárva, így többek között az igazgatóhelyettes íróasztalát is, felfeszítették. A kutatás során a szekrényekben és az íróasztalokban nagyarányú rendetlenséget csináltak”. Az írás szerint a „feljegyzések, hatalmas cédulagyűjtemények összekeverése kutatóink egy részének munkáját nagy mértékben hátráltatja. Tudomásom szerint a Magyar Népköztársaságnak nincsen olyan törvénye, amely lehetővé teszi, hogy egy tudományos intézet zárt helyiségeiben annak vezetője, egyetlen munkatársa nélkül házkutatást tartsanak, nagy értékű tudományos gyűjteményeket [köztük Bartók Béla hagyatékát] hozzá nem értő kézzel durván felbolygassanak."
https://hang.hu/tudomany/kuzdelem-a-fennmaradasert-177187
M Imre üzente 3 hete
Megsértették Orbánt, mire a NER ideológusai lesztálinistázták az Akadémiát: a kormány kampánya a magyar tudomány ellen | 2025. június 10.
Az alaptörvény áprilisban elfogadott 15. módosítását, a NER „az ember férfi vagy nő” tantételét kezdi ki a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya abban az állásfoglalásban,
https://mta.hu/data/dokumentumok/viii_osztaly/Allasfoglalas_biologiai_nemek_20250610.pdf
amit kedden fogadtak el.
https://444.hu/2025/06/10/nem-igaz-hogy-az-ember-vagy-ferfi-vagy-no-allasfoglalasban-cafoljak-az-alaptorvenyt-az-mta-biologusai
-- „Az »ember vagy férfi, vagy nő« pontatlan állítás, hasonlóan ahhoz, hogy »az ember szíve a bal oldalon van«, mivel ismeretes ennek a fordítottja is. Ha csak két biológiai nemet deklarálnánk az eltérések figyelembevétele nélkül, az marginalizálhatná azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ezekbe a kategóriákba. (...) Jó lenne mindezt elkerülni”
- fogalmaz a Biológiai Tudományok Osztályának 90% feletti többséggel elfogadott állásfoglalása. A Magyarország vezető biológusai által aláírt állásfoglalás ugyan nem említi meg az alaptörvényt, de egyértelmű, hogy az a tavasszal elfogadott, 15. alkotmánymódosításra reagál, mely a „genderellenes” háború jegyében deklarálta, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, nincs más lehetőség.
Hiába fizették ki a védelmi pénzt, jön az újabb támadás
Az MTA állásfoglalására adott politikai reakciókra még várni kell (valószínűleg nem sokat), a kormányközeli sajt elmúlt napi cikkeiből azonban már kiolvasható, hogy mire lehet számítani. A laphoz kiszivárgó tervezetet a Magyar Nemzet azzal a címmel közölte, hogy „Újabb politikai támadást tervez a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagozata”, amit „Falus András biológus szervezkedésének” tituláltak - annak ellenére, hogy azt nem is ő javasolta az Akadémián.
Valójában ez már a sokadik, az MTA ármánykodásáról, „napi politizálásról”, összeesküvő tudósklikkekről szóló cikk az elmúlt hetekben a kormánylapban. Lassan két hónapja tart a szervezett politikai kampány a Magyar Tudományos Akadémiával szemben, melyet hol sztálinista maradványnak, hol a nemzeti érdekekkel szemben áskálódó intézménynek bélyegeznek - miközben a támadássorozat célja és időzítésének oka továbbra is homályos.
A Magyar Nemzetben mindenesetre május 6. óta átlagosan két-három naponta jelenik meg egy cikk, amely hol a belső ellenségeket listázza az Akadémián azon az alapon, hogy melyik akadémikusnak voltak kormánykritikus megszólalásai, hol a teljes intézmény politikai átvilágítását és átalakítását, az „elmaradt rendszerváltás” pótlását követelik. Máskor azt szeretnék, ha az MTA lehetőleg csak nyelvművelési kérdésekkel foglalkozó, tét nélküli tudósklub lenne.
-- „A kommunistáktól már jól ismert módszerrel, szalámitaktikával kerítette hatalmába egy szűk, baloldali, kormány- és reformellenes csoport a Magyar Tudományos Akadémiát”
- olvasható az egyik cikkben, mely listába is szedi azokat, akik „kormány- és reformellenes megnyilvánulásaikról is ismertek”.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/ellenallas-es-a-hatalomfeltes-a-magyar-tudomanyos-akademian
A célkeresztben a kutatóhálózat autonómiájáért kiálló, kutatókból álló civil szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma áll, melynek az MTA-hoz a néven túl valójában nincs is intézményi köze, de a kampány a Magyar Tudományos Akadémia egésze ellen irányul.
„A reformokat elutasító kisebbség az Akadémia elnökségéhez is beszivárgott” - állította a kormánylap, és többek között Lamm Vandát, az MTA alelnökét és Vékás Lajost, az MTA elnökének stratégiai tanácsadó testületének tagját nevezte meg. Neki az volt a bűne, hogy a lap szerint ő „is rendszeresen ágált a tudományos élet átalakítása ellen”.
Schmidt Mária, Lánczi és egy miniszterelnöki sértés
A listázás a Figyelő civilek elleni kampányát idézi, melyben az akkor Schmidt Máriához került, Lánczi Tamás által főszerkesztett lap 2018-ban „soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait és a CEU oktatóit (a személyiségi jogok megsértése miatt később emiatt a bíróságon vesztett a kiadó). Lánczi azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője lett, onnan folytatja a civilek és a kormánykritikus sajtó elleni hadjáratot.
Bár az MTA elleni támadássorozatban Lánczi Tamás személyesen nem vett részt, így sem nehéz kapcsolatot találni a hét évvel ezelőtti és a mostani támadások között, ahogy a CEU elüldözésének (ez is egy Schmidt Mária-dolgozattal indult), az értelmiségi-intézményi térfoglalás iránti korábbi jobboldali igénybejelentéseknek is a mostanihoz hasonló dinamikájuk volt.
A Magyar Tudományos Akadémia elleni legújabb támadássorozat két igazán fajsúlyos figurája Schmidt Mária, valamint idősebb Lánczi, a korábbi Corvinus-rektor filozófus Lánczi András, az „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” gondolat szabadalmaztatója. Az orbánizmus két főideológusáról van szó, akik most is közel állnak a miniszterelnökhöz, és nem is tagadják, hogy az MTA elleni kampány közvetlenül az Orbán Viktor elleni afférhoz kapcsolódik.
https://444.hu/2025/06/10/megsertettek-orbant-mire-a-ner-ideologusai-lesztalinistaztak-az-akademiat-a-kormany-kampanya-a-magyar-tudomany-ellen
### Az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetését az ellenük irányuló kampány eléggé meglephette azok után, hogy alig fél éve engedtek a kormány nyomásának.
M Imre üzente 3 hónapja
Hallgasd meg, mi a helyzet az igazságszolgáltatással Magyarországon!
Apapara a Tilos Rádióban látta vendégül Laczó Adriennt, korábbi bírót, aki nyilvánosan szólalt fel a bírói függetlenség védelmében. Az adás másik vendége társelnökünk, Kádár András Kristóf volt, aki aktívan részt vesz a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának munkájában.
Két vendégünk volt, az egyikük Laczó Adrienn, aki november végén mondott le a bírói tisztségéről, aminek okairól bőven volt szó a műsorban.
Adrienn a Res Iudicata bírói egyesület egyik alapítója.
Decemberi lemondása előtt 24 éven át ítélkezett büntetőbíróként a Fővárosi Törvényszéken.
Jelenleg ügyvéd, a Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda tagja.
A másik vendégünk Kádár András Kristóf volt, ő kicsit hosszabban mutatkozott be, szóval itt mi is hosszabbak vagyunk, de persze a műsorban ugyanolyan súllyal szerepeltek.
András a társelnöke. A szervezet irányítása mellett részt vesz a Helsinki Bizottság számos, a büntető igazságszolgáltatás emberi jogi vonatkozásaival és a jogállamisággal foglalkozó kutatásában, projektjében és egyéb tevékenységében.
2005 és 2023 között ügyvédként számos hazai és nemzetközi eljárásban nyújtott jogi képviselet, több fontos ügyet vitt sikerre az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
2008 és 2014 között a rendőrséggel szembeni alapjogi panaszok kivizsgálását végző Független Rendészeti Panasztestület, 2010 és 2011 között az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja volt.
A két magyar szakérő egyikeként évek óta vesz részt az európai esélyegyenlőségi jogi hálózat munkájában.
Szóval talán nem meglepő, hogy mikről beszélgettünk, de azért elmondjuk.
Jogállamiság, bírói függetlenség, bírói függőség, hatalmi ágak szétválasztása, és mindenféle ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdés.
https://open.spotify.com/episode/2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk?context=spotify%3Aepisode%3A2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk
M Imre üzente 5 hónapja
Márciustól már nem lesznek közalkalmazottak a BME oktatói | 2025. január 31.
... fenntartót váltana a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A váltásról levélben értesítették az egyetem oktatóit, eszerint „2025. március 1-jétől a BME Fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz a BME fenntartója a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyett.” A hírt a BME is megerősítette.
Az egyetem közleménye szerint „a fenntartóváltás folyamatának részeként a Magyar Állam létrehozza azt a gazdasági társaságot (zrt. formájában), amely 2025. március 1-től átveszi az államtól a fenntartói jogokat.
https://www.bme.hu/hirek/250131/bme-uj-lepesek-beremeles
Az egyetem állami egyetem marad, de a jogállása már megváltozik: kikerül az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, azaz megszűnik központi költségvetési szervként létezni. A fenntartóváltás folyamatának lépéseiről a BME Szenátus január 21-i ülésén adott tájékoztatást Charaf Hassan rektor.”
A Telexhez eljutott levél szerint az oktatókat arról is értesítették, hogy „ a fenntartóváltás következtében a BME munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakul át. A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.”
Ahogy arról még 2024 végén írtunk, a BME nem alapítványi, hanem céges formában tervezi a fenntartóváltást.
https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules
Ahogy Charaf Hassan a Telexnek decemberben adott interjújában elmondta, a kidolgozott modell előnye, hogy a fenntartó cég nem kap az államtól vagyonelemeket, az ingó és ingatlanvagyonra maga az egyetem kapna vagyonkezelési jogot, a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével pedig extra forrásokat lehet bevonni az egyetem működésébe.
https://telex.hu/gazdasag/2024/12/16/charaf-hassan-bme-rektor-modellvaltas-fenntartovaltas-felsooktatas-interju
A rektor is megerősítette, hogy a Mollal már tárgyalnak arról, hogy részvényes legyen a fenntartó cégben. Január közepén a BME-től még azt az információt kaptuk, hogy a BME fenntartóváltása várhatóan áprilisig lezajlik. Akkor küldött kérdésünkre, hogy más cégek részvényvásárlása is szóba került-e, a BME kommunikációs osztálya azt válaszolta, „Jelenleg a MOL érdeklődése tekinthető komoly és elkötelezett érdeklődésnek a szerepvállalásra a közeljövőben megalakuló, BME-t fenntartó gazdasági társaságban.”
Már a struktúraváltás részeként a BME oktatói januárban béremelést kaptak, az intézkedés értelmében a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik, míg a doktori fokozottal rendelkező egyetemi tanárok alapbére bruttó 1 millió forintra nő az eddigi 777 ezer forintról.
https://telex.hu/gazdasag/2025/01/31/bme-fenntartovaltas-marcius
M Imre üzente 6 hónapja
Alapítványi helyett céges formában váltana modellt a BME | 2024. november 14.
Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.
Az ügyben kerestük a Molt és az MVM Csoportot, utóbbi azt válaszolta, az egyetem és a csoport között rendszeres a szakmai együttműködés, de a társaság nem vesz részt a modellváltásban.
https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules
M Imre üzente 6 hónapja
Az MTA feladta: eladja a kutatóhálózat ingatlanjait
Magyar Hang | 2024. december 11.
A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése megszavazta, hogy az Akadémia adja el a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanjait az államnak. A 444.hu információi szerint a közgyűlésben rendkívül nagy vita volt, melynek a végén 53-41 százalékos arányban szavazták meg, hogy az ingatlanvagyonért tett ajánlatot az Akadémia elfogadja (a többiek tartózkodtak).
Az MTA rendkívüli közgyűlését azért kellett sürgősséggel összehívni, mert – ahogy arról már írtunk – csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség el akarja fogadni az úgynevezett HUN-REN törvényt. A törvény érinti az akadémiai ingatlanvagyont is. Most pedig, hogy a közgyűlés az elvárt módon szavazott, elhárult a legfontosabb akadály a kutatóintézeteket a köz ellenőrzése alól kivevő, de több pénzt ígérő törvényváltoztatás elől. Az összesen 49 kutatóintézeti ingatlant a kormány a magánosított HUN-REN kutatóhálózatnak adja majd át, és ezért összesen 80 milliárd forintot fizet – írja a 444.hu szerzője, Kolozsi Ádám.
https://444.hu/2024/12/11/alig-szavazta-meg-az-mta-a-kormany-inditvanyat-de-vegul-rabolintottak-hogy-eladjak-nyomott-aron-az-ingatlanvagyont
Emlékeztetőül: a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszere alapvetően alakul át. Az új struktúrában a kutatóhálózat önálló jogállású, nem állami intézmény lesz, melyet egy irányító testület fog vezetni. Ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki, majd a testület a későbbiekben maga dönt az újabb tagjairól. Az akadémiai dolgozók és a tudományos dolgozók tiltakoznak a javaslat ellen, szerintük az a kutatóhálózat „kekvásítását” jelenti, s ugyanolyan sorra jutnak, mint az alapítványi egyetemek, emiatt elvágják majd őket a tudományos európai elittől.
https://hang.hu/belfold/a-tudomany-sotet-korszaka-jon-magyarorszagon-tiltakoznak-az-erintettek-a-kutatohalozat-atalakitasi-terve-ellen-169525
Freund Tamás MTA-elnök a közgyűlés utáni rövid sajtótájékoztatón a 444.hu beszámolója szerint történelmi döntésről beszélt, elismerve, hogy a négy óra hosszúságú közgyűlésen nagy vita volt.
– Ez egy nagyon szűk többség, jelzi, hogy nagy várakozások vannak, hogy a kormány helyreállítsa a bizalmat – jelentette ki.
Freund elárulta, hogy nagy bizalmatlanság volt az elmúlt évek tudománypolitikai döntései után, de ő most biztos benne, hogy "ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a HUN-REN kutatóhálózat", ezért személyesen igennel szavazott.
Freund szerint a kormány elfogadta az Akadémia több módosító javaslatát is. Még szerda este is, amikor Orbán Viktor úgy döntött, hogy az MTA elnöke plusz jogokat kap a kutatóhálózat feletti új irányító testület tagjainak kiválasztásában: Hankó Balázs miniszterrel együtt neki is véleményezési joga lesz az IT tagjairól. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a tervezetet nyílt levélben bírálta: „Kérjük a Közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Ne fogadják el az ajánlatot, mert ez ellentmondana az MTA kétszáz éves hagyományának és az alapítók szándékainak, és mert nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni.”
Amikor az MTA-tól még Palkovics minisztersége alatt elvették a kutatóhálózatot – emlékeztet a 444.hu –, az Akadémia Lovász László-féle vezetése is élénken tiltakozott, az akadémiai közgyűlés pedig nem szavazta meg a javaslatot. A kormány ennek ellenére keresztülvitte az akaratát. Amikor Lovász mandátumának lejárta után 2020-ban Freund Tamást választották akadémiai elnökké, ő is azt ígérte, hogy lépésekben vissza fogja szerezni a kutatóintézeteket. Ebből azonban nem lett semmi, és most már ő is lemondott erről. Mint az MTA szerdai közgyűlése elé terjesztett javaslat fogalmaz, ez „a visszahelyezést lehetővé tevő kormányzati szándék hiánya miatt nem bizonyult reális alternatívának”.
A kormány először egy nagyon alacsony, 20 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az MTA felé, annak ellenére, hogy az MTA által 2022-ben készíttetett értékbecslés szerint az érintett ingatlanok teljes értéke 130,9 milliárd forint. Ezt az elmúlt hetek tárgyalásain jelentősen sikerült feljebb vinni: a kormány végül egy 80 milliárd forintos ajánlatot tett az ingatlanportfólióért, de erősen kötött kondíciókkal. Eszerint az MTA a vételárból 69 milliárd forinthoz ténylegesen csak 2027-ben juthat hozzá, addig azt állampapírban kell tartania, vagyis az csak két év múlva válik számára likvid tőkévé, a jövő évi és a 2026-os költségvetést pedig érdemben nem terheli.
https://hang.hu/belfold/az-mta-feladta-a-kutatohalozatt-es-annak-ingatlanjait-170525
M Imre üzente 7 hónapja
Kormányváltás után is Orbán emberei maradhatnának pozícióban – viszik a kutatóhálózati vagyont is | 2024.11.14. | sztori
Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait már a kormány delegálná. Ha a kutatóhálózat igent mond, a kormány elvileg megduplázza a pénzeket, emeli a béreket, és az egész koncepciót felvállaló HUN-REN elnök szerint világszínvonalúvá lesz a tudomány. A tiltakozó kutatók nem így látják: ők maradék autonómiájuk és állásuk elvesztésétől tartanak. Kérdés-válasz formában, szájbarágósan mondjuk el, miről szól a történet.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.
Miért kell megint átalakítani a magyar tudományfinanszírozást?
Az öt évvel ezelőtti reformtervek életképtelenségét pont az jelzi, hogy az ígéretek ellenére sok minden nem változott. A „megegyezés” után átlagosan 30 százalékkal megemelték a béreket, mégpedig egy teljesítményértékelésen alapuló rendszer alapján, de a növekményt azóta felzabálta az infláció. A kutatók egyre nagyobb hányada csúszik be a diplomás minimálbér alá. Most azt ígérik nekik, hogy három éven belül a kutatói átlagbér meghaladhatja az egymillió forintot. A terv fontos része, hogy Gulyas Balázs kapcsolatrendszerének köszönhetően valóban neves külföldi kutatókkal mérették fel a magyar tudomány állapotát, és arra jutottak, hogy annak jelenleg is vannak nemzetközileg sikeres részei – a természettudomány területén. A társadalomtudósok pedig rendre azzal érveltek, hogy az ő kutatásaiknak más a tétjük: lehet, hogy nem publikálnak a világ legfontosabb tudományos folyóirataiban, ám a magyar tudományon kívül keveseket fog érdekelni a magyar történelem, a hazai irodalom vagy éppen a társadalom szerkezete. Vagy a magyar tudósok kutatják ezt, vagy senki.
Az elmúlt években nem nagyon hallottuk az Akadémia szavát. Mit akarnak még tőlük?
Öt éve még arról is szó volt, hogy az Akadémia konfrontálódott a politikával, jogászaik felemelték szavukat a közigazgatási bíróságok ellen, amikor a kormány ezek bevezetésén gondolkodott. Támadták Matolcsy György jegybankelnök gazdaságpolitikáját, amikor a kabinet még lelkesedett érte. Az Akadémia közgyűlése leszavazta Palkovics László korábbi terveit, és Lovász László elnök nem hajolt meg a nagyhatalmú miniszter előtt. Palkovics anno közölte, hogy az önálló kutatóintézet-hálózat elvételét erőből át fogja vinni, és át is vitte. Azóta az Akadémia Fideszhez közel álló – egyébként jelentős tudós – elnököt választott, és nem nyilatkozik meg politikai kérdésekben. A társadalompolitikai kutatóintézetek viszont továbbra is kutatják a magyar társadalmat, és nem csak sikerekről számolnak be.
Miért lenne baj, ha politizálna az Akadémia?
Mindig is politizált. Például tíz évig nem ült össze az 1848-as szabadságharc után. 1956-os forradalom alatt visszafogadta 1949-ben eltávolított tagjait. A rendszerváltáskor a bős-nagymarosi építkezés felfüggesztését kérte a demokratikus mozgalmakkal együtt. A kormány azonban minden ellenpontot igyekszik kiiktatni. Az Akadémiát vélhetően már elhallgattatta, de vannak még tudományos műhelyek, amelyeket nem.
Az alapítványosdit most találták ki?
Nem, öt évvel ezelőtt is azt akarták, hogy létrejöjjön egy alapítvány, amelybe beviszik a kutatóintézeti hálózatot. Lényegében a teljes magyar tudományt azon keresztül finanszíroznák pályázati alapon. A terv megvalósításáért azonban az elmúlt öt évben nem sokat tettek. Gulyás viszont úgy szeretné irányítani a kutatóhálózatot, mint egy vállalatot. Azt reméli, hogy ő lesz az alapítvány elnöke. Vélhetően nem téved.
A kormány öt éve is a Max Planck Társaságra hivatkozott, és Gulyás Balázs is ezt említi. Tényleg hasonlít a német példára a kabinet elképzelése?
Akkoriban Koncz Csabához, a tudomány doktorához fordultunk: a Max Planck Társaság kölni intézetének csoportvezetője öt éve azt mondta lapunknak 37 évnyi tapasztalata alapján, hogy valóban volt a német történelemnek egy olyan fájdalmas szakasza, amelyben a hatékonyságot a tudomány direkt állami támogatásában látták, de ennek még az emlékét is szeretnék elfelejteni. „1948 óta a Max Planck nevet fölvéve a legnagyobb német tudományos társaság visszatért a demokratikus alapelvekhez, amelyek legfontosabb eleme a tudomány szabadsága és a tekintélyelvet kizáró, tudáson alapuló vita és döntési rendszer. A társaság kormányzati szervektől és minisztériumoktól lényegében független, munkáját a szervezet választott szervei és vezetői irányítják.” A tudós határozottan cáfolta, hogy a német modell hasonlítana arra, amit a kormány be szeretne vezetni. A mostani elképzelések szerint szó sincs választott szervekről, központi kinevezések történnének. A kekva miatti brüsszeli szankciók miatt ugyan maguk a vezetők nem lehetnek regnáló politikusok, de attól még politikai kinevezettek volnának a tervezet szerint.
Kik szervezik a mai tüntetést?
A kutatóhálózat dolgozóiból alakult érdekképviseleti szerv, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A tudomány autonómiájáért, a dolgozók biztonságáért és az akadémiai vagyon privatizációja ellen tüntetnek. A demonstrációt azért mostanra időzítették, mert a kutatóintézeti vezetők éppen a tüntetés idején találkoznak Gulyás Balázzsal, és mondanak véleményt a jogszabálytervezetről. A mai napnak ezért nagy hatása lehet a magyar tudomány jövőjére.
https://www.valaszonline.hu/2024/11/14/magyar-tudomanyos-akademia-kormany-tudomany-kekma-privatizacio-tuntetes-autonomia-alapitvany-tiltakozas/
Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?
Évekig semmit, de három évvel a történtek után, 2022-ben kijelentették: az Országgyűlés valóban alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, mert ezzel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Ne értsük félre: nem a kutatóintézetek kormányzati einstandolása bizonyult alkotmányellenesnek, csupán az, hogy az einstandolt intézetek az akadémia tulajdonában levő épületekben, az akadémia asztalainál ülve, az akadémia könyveivel, kémcsöveivel, kísérleti egereivel kísérletezve lettek einstandolva. Az Országgyűlésnek tavaly júliusig kellett volna pótolni a hiányosságot, vagyis dönteni a tulajdonról, ám eddig ez nem történt meg. Most viszont mozgásba lendültek: a kormány 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért.
Nyolcvan milliárd vagy 30 kutatóintézet ingatlanvagyonáért? Amikor nyolcszázmilliárdokból vásárolnak kormányzati irodanegyedeket?
Igen, ez nem túl magas összeg ennyi kutatóintézeti ingatlanért. Ráadásul az sem biztos, hogy az Akadémia megkapná a pénzt. Információink szerint az MTA évek óta nem tud megegyezni felállványozott székháza felújításáról. Most ezt az összeget – vagy annak jelentős részét – a kormány szándéka szerint erre fordítanák. Legalábbis ezt nyilatkozta Gulyás Balázs, a kutatóhálózat vezetője az Indexnek. Nem túl elegáns a két dolgot összekötni, de ez a kabinet ajánlata. Vélhetően össze kell majd hívni hozzá az Akadémia rendkívüli közgyűlését is. A jelenlegi elnök, Freund Tamás még kevésbé szabadságharcos alkat, mint Lovász László, a világhírű matematikus elnök volt. Jelentős meglepetést keltene, ha bajszot akasztana a kabinettel. Megegyezés azonban még nincs.
M Imre üzente 7 hónapja
Orbán Balázs kisfőni az ELTE ÁJK-n védi a PhD-dolgozatát. Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány minden nap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be. Minden egyes nap pöccint rajta egyet a szakadék felé, és röhög, ahogy kapaszkodunk, nehogy leessünk. Megalázza a diákjanikanat, megaláz minden oktatót és minden munkatársat. Meggyőződésem, hogy Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme vagyunk, ami ennek ellenére, Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem. Hankó minden alkalommal a szemünkbe hazudja, hogy nincs pénz béremelésre, plána a hallgatói normatíva emelésére, de majd a Következő Kormányülésen napirenden leszünk. Aztán valahogy mégse.
Persze, eddig is mi voltunk azok, akik belementek ebbe a játékba, és minden nap megtartjuk az óráinkat, konzultálunk, hajtunk a publikációkra. Eljátsszuk, hogy ezek normális munkakörülmények, hogy így lehet egyetemet működtetni. Nem, valójában nem lehet, csak sok-sok ember totális önkizsákmányolása árán, meg úgy, hogy befogod az orrod a mosdóban, és végtelenül hálás vagy, ha egy szervezet neked adományozza a selejtezésre váró bútorait.
És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki '56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?
A magyar tudományos élet eddig is a keblére ölelte a koltayandrásokat és patyiandrásokat, hajbókol trócsányilászlók előtt, alig várja, hogy ezek a kártékony figurák megvakarják a füle tövét. Kollégák, ezek elrabolták az országunkat, elvették a gyerekeink jövőjét, szánalmassá és nevetségessé tettek minket az európai és a nemzetközi tudományos térben. Belénk rúgtak ezerszer, és azoknak, akik ezt a legjobban tűrték, néha adtak egy kis jutifalatot.
Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot.
# Polyák Gábor
https://www.facebook.com/magyaranyak/posts/pfbid0sGVqJ5fsb6J9Cb2pnGFzeysymFj9ARhVAcvMas1zyXn4Xz34X22iVwd3krVrxoful
M Imre üzente 1 éve
Egyszemélyi vezetéstől tartva a kutatóintézetek központi irányítása ellen tiltakoznak egyetemi szervezetek
Hatástanulmányok és előzetes egyeztetések nélkül tervez egyszemélyi vezetést és egy “vállalatirányítási rendszert" bevezetni a kormány az akadémiai kutatóhálózatnál – állítja öt egyetemi szerveződés és két szakszervezet, amelyek a törvényjavaslat elutasítását kérik.
Több egyetemi szerveződés – amelyek például az ELTE-n és a Corvinus-on működnek – és szakszervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy utasítsa el a nemrég benyújtott, szavazás előtt álló törvénytervezetet, ami egyszemélyi vezetést és "vállalatirányítási rendszert" vezetne be az MTA-tól négy éve elvett 18 intézményből álló alapkutatási hálózatban.
https://www.parlament.hu/irom42/06068/06068.pdf
Felhívták a figyelmet, hogy
-- a törvénytervezetet hatástanulmányok és egyeztetések nélkül nyújtotta be a kormány.
Arról a hvg.hu is írt, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter ebben azt javasolja: a kutatóhálózat 9 tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, ő hagyja jóvá a célokat, feladatokat, és ő működtessen egy „komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert”.
Az öt egyetemi szerveződés és két szakszervezet közös közleménye szerint “a Magyar Tudományos Akadémiától négy éve elvett, alapkutatásokat folytató intézetek kálváriájának újabb stációja", hogy a kormány példátlan hatalmat összpontosítana a kutatói hálózat újonnan kinevezett elnökének kezébe a pénzügyi források önkényes elosztásától kezdve egész intézetek megszüntetéséig.
A tervezet lehetővé tenné számára a kutatóintézetek egységes, központi vezetésű vállalattá történő átszervezését, úgymond „a világ élvonalába való kerülés” érdekében – írják, csakhogy álláspontjuk szerint “az alapkutatás nem menedzselhető vállalatirányítási módszerekkel”, így “az előzetes szakmai vita nélküli változtatások borítékolható eredménye a kudarc: lassú halódás vagy összeomlás”.
https://hvg.hu/itthon/20231127_Egyszemelyi_vezetestol_tartva_a_kutatointezetek_kozponti_iranyitasa_ellen_tiltakoznak_egyetemi_szervezetek
M Imre üzente 2 éve
Eötvös Loránd kegyvesztett lett, már nem viselhetik nevét az Akadémiától elvett kutatóhálózatok
Ezek azok az intézmények, amelyeket 2019-ben elvettek a Magyar Tudományos Akadémiától.
Az nem derült ki sem a nevüket nem közlő kormánypárti képviselők javaslatából, sem a bizottság ülésén, hogy miért törlik az egyik leghíresebb magyar tudós nevét az elnevezésből, ugyanis a változtatást tartalmazó pontokról indoklásként mindössze ennyi olvasható: „Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnevezésének Magyar Kutatási Hálózatra történő módosítására irányuló jogtechnikai módosítások.”
Frissítés 21:51:
A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a kezdeményezés célja, hogy a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs körökben könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a kutatási hálózat. Úgy vélik, az új név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben az ország ismertségének és elismertségének növeléséhez – írja az Index.
https://hvg.hu/itthon/20230608_Eotvos_Lorand_Magyar_Tudomanyos_Akademia_kutatohalozat_Magyar_Kutatasi_Halozat
M Imre üzente 2 éve
Sérti a tulajdonhoz való jogot az Alkotmánybíróság szerint, ahogyan elvették az MTA-tól a kutatóhálózatát
Az Alkotmánybíróság friss döntése szerint részben alkotmánysértő volt az, ahogyan 2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezényletével leválasztották az Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát.
https://www.alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-mulasztas-megallapitasarol
A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának, pótolja a szabályozási hiátust, ami a tulajdonhoz való jog kérdésében áll fenn. Ugyanakkor a teljes törvényt nem semmisítette meg az utólagos normakontroll keretében.
-- Vagyis a leválasztott kutatóhálózat lényegében tovább működhet a három éve felállt rendszerben.
A 2019-es kormányzati átszervezést hivatalosan a magyar tudomány nemzetközi versenyképességének javításával indokolták, de az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven létrejött új intézmény, illetve az átalakítás módja sok kritikát kapott. Palkovics László hosszan próbálta letárgyalni az érintettekkel az átalakítást, ám nem sikerült kompromisszumra jutni, mivel az Akadémia garanciákat szeretett volna kapni arra, hogy a kutatások az új rendszerben is megőrzik majd függetlenségüket. Az intézkedés átverése után Lovász László MTA-elnök és ellenzéki képviselők is az Alkotmánybírsághoz fordultak, utóbbi beadvány ügyében született meg most a döntés.
-- A 2019-es intézkedés lényege az volt, hogy az MTA köztestülete és titkársága a továbbiakban ne legyen közvetlen befolyással a kutatási rendszer működésére.
A törvény kötelezte az MTA-t, arra is hogy tulajdonát ingyen használatba adja. Az ELKH 13 fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál (miközben az Akadémia szerette volna, ha ez maximum három fő lesz), elnökét az MTA elnöke és a felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Az irányító testületben nem kötötték minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, így lényegében könnyen átvihető a kormányzati akarat. Az Alkotmánybíróságnál megtámadott törvényről még a régi Indexen írtunk részletesebben.
Az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra küldte az ellenzék a törvényt, az indítványozó Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt. Az ellenzéki beadvány azzal érvelt, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mert sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait és a tudomány autonómiáját. A tulajdonjoggal kapcsolatos érvelés elsősorban arra támaszkodott, hogy az állami támogatás ugyan központi szerepet játszott az Akadémia működésében, de az MTA vagyonának egy jelentős része magánszemélyek felajánlásaiból, ajándékaiból származik. Az autonómia azért sérül az indítványozók szerint, mert az irányító testület felét a kormány nevezi ki.
Az Alkotmánybíróság dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László és dr. Szabó Marcell párhuzamos indoklásával hozta meg döntését. Eszerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a kutatási hálózat leválasztásakor nem szabályozták a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az ELKH korábbi működtetője közötti vagyoni viszonyokat. Ezért a testület felhívja az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának.
https://telex.hu/tudomany/2022/11/15/alkotmanybirosag-dontese-mta-eotvos-lorand-kutatohalozat-ugyeben-serti-e-az-alaptorvenyt-az-elkh-levalasztasa