2008 novemberében az akkori szociális és munkaügyi miniszter, Szűcs Erika így nyilatkozott Szombathelyen egy konferencián: "A gazdasági nehézségek ellenére sem csökken, hanem emelkedik jövőre a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) finanszírozására szánt költségvetési összeg. A már benyújtott költségvetési tervezet 7,7 milliárd forintot különít el az alapprogram finanszírozására. …egy egészséges, hatékony és teljesítő képes társadalomban a civileknek, az önkéntes szerveződéseknek, szakmai és érdekképviseleti szerveződéseknek jelentős szerepük kell, hogy legyen. A kormány fontos partnerének tekinti a civil szervezeteket....A tárcavezető szerint a civil szerveződéseknek a döntéshozás különböző szintjein, a települési önkormányzatoktól kezdve a kormányzatig, vagy akár a parlamentig egyre jobban be  kell kapcsolódniuk a döntéshozatali folyamatokba, ezzel együtt a civileknek át kell venniük bizonyos feladatellátást és az ezzel együtt járó felelősséget is."

A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelveit tartalmazó, ma is hatályos, 2007 februárjában született dokumentum is kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy a civilek egyre nagyobb részt vállaljanak az állami és önkormányzati feladatok ellátásában, amelyet a kormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni kíván.

Régóta ismert tény, hogy a civilek lényegesen olcsóbban és hatékonyabban tudják ellátni a válság miatt egyre növekvő igényként jelentkező szociális, foglalkoztatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, oktatási és egyéb feladatokat, mint azt valaha is bármely állami szervezet tehetné. Ennek oka természetesen a bürokráciamentesség valamint az, hogy ezen szervezetek működtetésében jelentős részt vállalnak az önkéntesek. A mai helyzetben, amikor folyamatosan csökken az állam mozgástere a szociális háló fenntartásában, logikus lépésnek nem a civil támogatások csökkentése, hanem azok növelés tűnik, hiszen így a költségvetés kevesebb forrás biztosításával tud segíteni ugyanannyi vagy sokkal több rászorulónak.

A Csizmár Gábor által kezdeményezett 2006-os törvénymódosítás, amely az NCA működését szabályozza, a 2010-es költségvetési évre 8,755 milliárd forintos támogatást irányoz elő. A civil szervezetek minden rendelkezésükre álló eszközt fel fognak használni, hogy ne csökkenjenek a társadalom rászoruló rétegeinek hasznát szolgáló forrásaik.

Szeptember 1-én, a költségvetési törvény tervezetének első olvasatban történő tárgyalásakor a civilekkel korábban kötött, törvényben szentesített megállapodás felrúgásáról döntött a Kormány. Miközben a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény a 2010-es évre nagyjából 8,8 milliárd forint forrást határoz meg, a költségvetés jelenlegi tervezetében az idei forrásnál is kevesebb, mindössze 7 milliárd forint szerepel. A mostani kormánydöntés alapján megkérdőjeleződik az is, hogy az említett forrásautomatizmus alapján a 2011. évben esedékes mintegy 9,5 milliárd forinttal mi a kormányzat szándéka.

Egy hónapon belül ez a kormányzat második olyan döntése, amely megnehezíti a civilek életét és támogatásukat. Augusztus 6. óta a jogszabály előírja a Nemzeti Civil Alapprogram számára, hogy csak olyan szervezeteknek nyújthat támogatást, amelyeknek a pályázat benyújtásának napján nem volt köztartozásuk, több ezer pályázót kényszerítve ezzel újabb adminisztratív eljárásokra.

A Nemzeti Civil Alapprogram az elmúlt két évben, az említett megállapodás után, a törvényben biztosított és három évre előre jól tervezhető forrásautomatizmusra alapozva alakította ki stratégiáját annak érdekében, hogy mind több civil szervezetet segítsen a fejlődésben az Európai Unió pozitív diszkriminációs stratégiájának megfelelően. A megállapodás szerinti forrásautomatizmus olyan fejlődési pályát tenne lehetővé, aminek segítségével a hazai civil szervezetek közül versenyképessé válnának európai összehasonlításban és egyre többen válnának alkalmassá az állam által ellátandó ún. közfeladatok átvállalására, amelyeket az államnál sokkal költséghatékonyabban tudnak ellátni, így azonos forráslehetőségek mellett is segíteni tud abban, hogy a válság miatt felfeslőben lévő szociális háló lyukain lehetőleg minél kevesebben essenek ki.

A források csökkenését már előrevetítette Csizmár Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának idén májusi nyilatkozata, mely szerint jövőre kevesebb állami támogatásra számíthatnak a civilek, sokkal inkább a magánemberek (tegyük hozzá a válság által nagymértékben sújtott, nehéz anyagi helyzetben lévő magánemberek) támogatására kell támaszkodniuk. A májusi bejelentés után még jóhiszeműen azt gondolta a szakma, Csizmár Gábor akkor aktuális magánvéleményét fogalmazta meg, hiszen a kormányzati kommunikáció akkor még nem ebbe az irányba mutatott.

A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozásakor, 2003-ban a hazai nonprofit vagy más néven civil szektor azért üdvözölte az országgyűlés döntését, mert így a szakmának lehetősége nyílt arra, hogy a rendelkezésre álló források elosztásában részt vehessen. Az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájával összhangban az NCA évről évre egyre több civil szervezet fejlődéséhez tud anyagi forrásokat biztosítani. Ma már évente mintegy 12 ezer szervezet pályázik támogatásért értékteremtő tevékenységéhez. A jelenlegi világválság a különböző foglalkoztatási, szociális, oktatási és egyéb programokat kínáló civil szervezeteket megerősödve találta, de ez nem jelenti azt, hogy programjaikat ma, amikor éppen a válság miatt a magánszemélyektől és főként a vállalkozásoktól még a korábbinál is nehezebb forrásokhoz jutni, folytatni tudnák állami támogatás nélkül.

Csizmár Gábor 2006. október 31-én kelt, a hazai civil szektorhoz írt nyílt levelében így fogalmazott: "A Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása a civil szektor fejlődési folyamatában mérföldkőnek tekinthető. Az NCA rendszerének alapintézményeként működő civil jelöltállítási rendszer megerősítette a szektoron belüli együttműködést, a 2004 óta biztosított NCA pályázati támogatások jelentősen hozzájárultak a szervezetek megerősödéséhez, programjainak megvalósításához; hatásukra pozitív rendeződési folyamat indult el, elsősorban a szervezetek jogszerű működése terén....Tapasztalataink, és a civil szervezetek visszajelzései egyaránt azt igazolták, hogy időtálló az NCA törvény koncepciója, az NCA szervezetének újszerű konstrukciója, a szereplők „együttműködési kényszerére” épülő rendszere..."

A civil szervezetek adminisztratív terheinek növelése is komoly terheket ró a gyakran teljesen társadalmi munkában működő szervezetekre. A törvényeknek megfelelően állami támogatást, azaz a Nemzeti Civil Alapprogramtól származó támogatást csak azok a civil szervezetek kaphattak eddig is, akiknek nincs köztartozásuk, ám eddig az ennek igazolásával járó utánajárás csak a nyertes pályázatok benyújtóit terhelte. A pályázati feltételek kialakításakor igyekeztünk tekintettel lenni a hazai civil szervezetek működési sajátosságaira, és csak nyilatkozatot kértünk a pályázatok benyújtásakor a köztatozásokról, azok ellenőrzését elvégezte a bürokrácia, így átvettünk terheket a pályázóktól. Azon túlmenően, hogy a későbbi pályázatok esetében a kormányzat megnehezítette a pályázók életét, a jelenleg beadott, de még nem teljesített pályázatok esetében jelentősen meghosszabbítja a döntési folyamatot – nem kis költséget is okozva -, hiszen a beadott több ezer pályázót ki kell értesítenünk a változásokról és nekik a beadás napjára vonatkozó ún. nullás igazolást kell beadniuk, ami az APEH gyakorlatában eddig nem fordult elő. Bár a kormányrendelet után megjelent egy Miniszterelnöki Hivataltól származó állásfoglalás, amely szerint ebben az évben még nem kell bekérni az igazolásokat, de jogérzékünk tiltakozik, hogyan írhat felül egy kormányrendeletet egy MEH állásfoglalás.

Dr. Nagy Ádám
a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke