Átestünk a rakétás játszóterek halálkanyarából a gumiszobába | 2023. március 10.

Egyre több játszóteret borít gumiburkolat, de van ezzel bármi gond? Mennyi ideig bírja a színes-szagos felület, és mi történik, amikor elkopik? És baj az, ha a gyerekek szétrekortánozott környezetben levegőznek? Egyáltalán: más a gumiburkolat fölötti levegő, főleg nyáron? Nemcsak környezetpedagógiai, de klímaszempontból is fontos kérdés a rekortán elterjedése, ami az újrahasznosítás dilemmáját is felveti.

Vannak jó gumiburkolatok, és vannak rosszak

Kis László, a Színrelép Kft. vezetője is egyetért a kertészmérnökkel abban, hogy a gumiburkolatok mumusa az autógumi-őrlemény, azaz az SBR: szerinte vannak olyan tárgyak, amelyekben lehet, míg másokban nem tanácsos újrafelhasználni ezt az anyagot. Előbbi az az eset, amikor az SBR egy burkolat legalsó rétege lesz, utóbbi, ha, mondjuk, utcabútor vagy gumitégla készül belőle.

„Kontaktfelületen kopórétegként nem lenne szabad használni, csak legalul (úgynevezett bázis komfortrétegnek), de vannak, akik ezt sajnos megteszik. Ott van például a gumitégla, amely tartalmaz a felületén autóabroncs-őrleményt, és ezt Nyugat-Európában már nem alkalmazzák. Magyarországon vannak, akik festékekkel, poralapú pigmentekkel festik-színezik, ritkábban EPDM-gumiszemcsékkel (ezt nevezik biztonságos műguminak) keverik a kopóréteget, de ezek az eljárások véleményem szerint helytelenek, nem hoznak megoldást.”

Szerinte abban nincs egészségügyi rizikó, amikor a gumiburkolat felső, zárórétege az úgynevezett EPDM. „Egyfelől csak az EPDM-mel alakulhat ki közvetlen kontakt, másrészt nincs olyan benapozás okozta extra magas hőhatás sem, ami erodál, öregíti a burkolatokat. Az alsó felületről az autógumi-őrleményből készült réteg nem tud kipárologni még nyáron, erős napsütésben sem, a gond az, ha ez a felszínen van, és az UV bontani kezdi. Nem véletlenül terjedt el a köztudatban a jelentős gumiabroncsőrlemény-mennyiséget tartalmazó műfű által okozott kapusbetegség.”

http://nol.hu/sport/fube-harapunk-1493013

A cégvezetőtől azt is megkérdeztük, hogy mennyire tudja egy forgalmazó kontrollálni az általa forgalmazott gumiburkolat összetételét. Mint mondta, ezzel a dilemmával minden európai cég szembesül, annyi biztos, hogy

-- a magyar játszótereken német technológiát követő, jellemzően Európában készült termékeket használnak.

„Kínából azért nem szívesen vásárol senki, mert nagyon rossz minőségű a termék” – oszlatja el azt a tévhitet, hogy az itthon használt gumiburkolat alapanyaga nagyrészt Kínából érkezik. Az azonban semmiképp sem tévhit, hogy egyre több gumiburkolatú játszótér épül Európa-szerte, így Magyarországon is; cégvezetőként is látja ezt a tendenciát Kis László.

Arról, hogy mennyire nem mindegy, milyen játszótereken lazítanak a gyerekek, egy külön cikket lehetne írni (és terveink szerint fogunk is), de addig is cliffhangerként álljanak itt a tájépítész, Füzesi Krisztina gondolatai:

„A játszótér a természetkapcsolódás egyik lehetséges helyszíne, és szerintem nagyon jó, hogy egyre inkább megjelenik a játszóterekben az ősi tudásbázis, a mesetéma is, egy játszótérnek kultúrközvetítő szerepe is van.

-- Mivel ennyire komplexen fontosak a játszóterek, jó lenne, ha nemcsak abban vesznének el a szabályok, hogy hány centi az ujjbeszorulás, hanem például abban is, hogy az alapanyagoknak, amikkel dolgozunk, mekkora az ökológiai lábnyomuk és az élettartamuk.

A játszóterek infrastruktúrájának fejlesztésére egész iparágak épülnek, a jogalkotóknak nagy a felelősségük abban, hogy mennyi szabadságot enged és milyen irányt vesz a gyártási folyamat, mi kerül ki a gyártósorok futószalagjairól, amiket aztán szerte a világban gyerekek ezrei használnak.”
https://telex.hu/eletmod/2023/03/10/terjednek-a-gumiburkolatu-rekortan-jatszoterek
___

Amy Griffin seattle-i futballedző akkor fogott gyanút, amikor 2009-ben már a második kapusánál diagnosztizáltak rákot. Miközben tizenéves játékosai kemoterápiás tűkkel a karjukban várták a gyógyulást, Griffin nyomozni kezdett. Ma harmincnyolc labdarúgóról tud a környezetében, akit különféle limfómával vagy leukémiával kezelnek. Harmincnégy közülük kapus. Mindannyian műfüvön futballoztak.

A műfű ősét, a ChemGrasst a génmanipulált vetőmagjairól hírhedtté vált Monsanto nevű biotechnológiai cég fejlesztette ki 1964-ben. Mivel először a houstoni Astrodome-ban használták 1966-ban, a borítást AstroTurfre keresztelték. Tulajdonképpen betonra fektetett műfűszőnyegről volt szó, ennek megfelelően az kemény és sérülésveszélyes volt. Nem is terjedt el túlzottan. A kétezres évek elején a „fűszálak” közé gumigranulátumot szórtak, puhábbá téve a felületet. Ezek a fekete szemcsék használt abroncsok ledarálásával készültek. Micsoda újrahasznosítási sikersztori!
http://nol.hu/sport/fube-harapunk-1493013

Válasz

Ekocídium

Egy kifejezés, amelyet egyre többször hallunk, jelentését mégis sokak számára homály fedi. A nemzetközi jogi és környezetjogi szakirodalomban az „ecocide” kifejezés mint ekocídium vagy ökocídium honosodott meg, amely alatt legszélesebb értelemben nagymértékű környezetrombolást, környezetpusztítást érthetünk. Az angol terminológia gyökere az „oikos”, vagyis ökoszisztéma és „caedere” vagyis a pusztítás görög latin eredetű szavak, amelyekből szóösszetételként keletkezett az „ecocide”.

Szó szerinti fordításban annyit tesz: „killing our home”, vagyis elpusztítani az otthonunkat. Bár a fogalom gyökerei egészen az 1970-es évekig nyúlnak vissza, az ekocídium kérdésköre csupán az utóbbi néhány évben merült fel újra a társadalmi és a tudományos diskurzusban. Érdekes, hogy már 1974-ben, Magyarországon is megjelent egy kifejezetten ekocídiummal kapcsolatos tudományos publikáció, Bodnár László szegedi nemzetközi jogász professzor tollából.

Kiváló és mai szemmel is nóvum jellegű tanulmányában a következőképpen állapította meg az ekocídium fogalmát:

-- „ekocídium deliktumát követi el az az állam, amely az emberi környezetet szándékosan, olyan mértékben megrongálja vagy pusztítja, hogy az saját államának területén kívül az ökológiai egyensúly megbontására vezethet.”
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/okocidium_ekocidium

Válasz

2013.: a GMO a mezőgazdaság kábítószere. A magyar társadalom egységesen elutasítja a génmódosított termékek engedélyezését, mert jó minőségű, egészséges élelmiszereket akarunk fogyasztani - a kormány pedig erőteljes lobbi tevékenységbe kezd annak érdekében, hogy decemberben a lehető legtöbb miniszter utasítsa el a GM kukorica termesztésének az engedélyezését.

A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét megőrizzék.
http://orientpress.hu/120791
___

A tagállamoknak jogukban áll tiltani, olvasható itt:
("nem folytattak kockázatértékelést, amely vizsgálta volna az emberi egészségre, az állatjólétre vagy a környezetre gyakorolt nyilvánvaló és komoly veszély fennállását")
http://www.agrya.hu/blog/gmo-val-kapcsolatos-birosagi-iteletek-cikk-az-european-voice-cimu-hetilapbol
___

Magyarországnak továbbra is komoly gazdasági érdeke, hogy a GMO-mentességét a vetőmagtermelésben is fenntartsa
Az egyeztetés a Bizottság javaslatát illetően – amely nem csak a GMO termékek szabad tiltásának alapjait foglalja magában, ...
http://euroeco.hu/tovabbi-hirek/hirek/tovabbi-hirek/gmo-ertek-johet-a-vetomagoknal
___

Magyarország GMO-mentes ország marad.
2013. november 7. | A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye (OS)

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felkéri a civil szervezeteket, hogy támogassák a Kormány törekvéseit, a GMO-mentes Magyarország megőrzéséért. A tárcavezető arra biztatja a civil szervezeteket, hogy támogatásuk jeléül a lehető legtöbben vegyenek részt a Minisztérium által indított GMO Roadshow rendezvényein.

A napokban az európai biztosok kollégiumának ülésén megtárgyalták az 1507 genetikailag módosított (GM) kukorica termesztésének engedélyezésére vonatkozó javaslatot. A magyar kabinet mindent megtesz annak megakadályozása érdekében, hogy újabb GMO-t engedélyezzen az Európai Unió. Az engedélykérelemmel kapcsolatos korábbi tárgyalások során Magyarország, más tagállamokkal együtt minden lehetséges fórumon kifejtette aggályait, 2009-ben pedig az adott GM kukorica engedélyezése ellen szavazott.

Fazekas Sándor kiemelte, a GMO a mezőgazdaság kábítószere. A magyar társadalom egységesen elutasítja a génmódosított termékek engedélyezését, mert jó minőségű, egészséges élelmiszereket akarunk fogyasztani.

A Kormány következetesen folytatja a küzdelmet, és az azonos állásponton álló tagállamokkal és a civil szervezetekkel szoros együttműködésben erőteljes lobbi tevékenységbe kezd annak érdekében, hogy decemberben a lehető legtöbb miniszter utasítsa el a GM kukorica termesztésének az engedélyezését.

A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a 2012 óta hatályos új Alaptörvényünk által is megfogalmazott célkitűzést, azaz hazánk mezőgazdaságának GMO-mentességét megőrizzük.
Kiadó: Vidékfejlesztési Minisztérium

Válasz

A Föld Barátai szervezet európai ágának mezőgazdasággal és biodiverzitással foglalkozó kampányának vezetője, Adrian Bebb arra hívja fel a figyelmet, hogy a három globális nagyvállalat teljesen átalakíthatja a bolygó mezőgazdaságát.

A termelők és fogyasztók magasabb árakkal szembesülhetnek. Már most kijelenthető, hogy - kistermelők millióit tönkretéve és elszegényítve Afrikától Latin-Amerikán át az Európai Unióig - a nagyvállalatok átvették a kontrollt a piacok és az ellátási láncok fölött. Ezek a folyamatok a kistermelők és kis falusi közösségek körében szegénységet és éhezést okoztak.

Bebb szerint a nagyvállalatok nem oldhatják meg az éhínségek problémáját a világban, hiszen kutatások bizonyítják, hogy azt nem a készletek, vagyis az élelem hiánya, hanem a szegénység, a demokrácia hiánya és a földhöz, vízhez és más erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés okozza. Hogy a világ élelmiszerkészletét ne csupán néhány vállalat tartsa kézben, pénzt kell befektetni a helyi, hagyományos földművelésbe, hiszen a kistermelők adják az élelemtermelés gerincét. Világszerte a farmerek 90%-a kistermelő, akik még mindig a fejlődő országok nagy részében elfogyasztott élelmiszer 80%-át termelik meg, főképp Dél-Ázsiában és a Szubszaharai Afrikában. A harcban sok múlik a döntéshozókon, azonban a világszerte erősödő gazdaszövetségek is próbálják fokozni lobbierejüket: az a terv, hogy az ENSZ elé viszik problémáikat, és a következő hónapokban számos nemzetközi találkozón fogják hallatni a hangjukat, írja a Guardian.

Jó, sok a vegyszer, de valójában mennyi is?

1. Egy tipikus brit gazda, ha búzát termel, akkor a haszonnövényt négy gombaölő, három gyomirtó, egy rovarirtó szerrel kezeli, illetve egy további vegyi anyaggal, amely a puhatestűeket irtja ki a vetés közeléből.

2. Eleve olyan magot vásárolnak, amely rovarok elleni kemikáliákkal van kezelve.

3. Ültetés előtt gyomirtóval permetezik le a földet, majd ültetés után még egy rend gyomirtót kap a vetés.

4. Kémiai növekedésszabályozókat használnak, amelyek megváltoztatják a növény hormonháztartását, hogy a búza a megfelelő, kívánt magasságot érje el.

5. Permeteznek levéltetű és üszög ellen.

6. Majd közvetlenül betakarítás előtt is permeteznek glifoszfát gyomirtóval, ami kiszárítja a vetést, így aratás után nem kell energiát és pénzt költeni a szárításra – írja szintén a Guardian.
https://www.vilaghelyzete.com/2016/10/fontos-cikk-3-nagyvallalat-kezebe-kerul.html

Válasz

Mezőgazdasági szerengedélyezés hazánkban
– No5 Nébih NTAI kontra a Chinoin és a Reanal hagyatéka

A rendszerváltáskor egy rövid időre megörököltük a megkerülő szabadalmakra épített magyar növényvédelmi fejlesztést. Ennek – a piacgazdaság által mára megszüntetett – iparjogvédelmi rendszernek a lényege az, hogy egy szabadalommal már védett molekulát akkor is le lehet védetni újabb szabadalommal, ha annak előállítására új, az eredetitől független vegyipari módszert sikerül kidolgozni. Ennek alapján a hazai növényvédőszer-ipar döntően már ismert hatóanyagok hazai kidolgozású gyártástechnológiáira épült, és gyakorlatot elért eredeti hatóanyagot (elsőként szabadalmazott, ún. originális készítményt) viszonylag ritkán fejlesztettek. De ha akadt ilyen – pl. diflovidazin (Pap László és munkatársai dolgoztak rajta sokat a Chinoinban) –, a kilencvenes években pénz hiányában már nem tudták elkészíttetni a nemzetközi engedélyezéshez szükséges és elégséges dokumentációt, hiszen ennek költsége drasztikusan megemelkedett. Így a magyar növényvédőszercégek különféle módokon hullottak darabjaikra (példa erre a Chinoin esete). Nemzetközi vagy hazai cégek többnyire különleges módon felvásárolták őket (példa erre a Reanal), és csak kis részükből alakult magyar kereskedő/forgalmazó cég. Illetve megjelentek élelmes vállalkozók, akik a hiánypiacra tették rá a kezüket. Ezekről emlékezünk meg ebben a részben, s arról az elnéző kezelésről, amit a Nébih NTAI és az agrártárca részéről kaptak.
https://darvasbela.atlatszo.hu/2023/08/12/mezogazdasagi-szerengedelyezes-hazankban-no5-nebih-ntai-kontra-a-chinoin-es-a-reanal-hagyateka/

Válasz

Több uniós miniszter is becsukná a kiskaput az új GMO-k előtt

Az uniós környezetvédelmi miniszterek csütörtökön megvitatták Stella Kyriakides egészségügyi biztos javaslatát, melynek lényege, hogy az „új” génmódosított szervezeteket („új GMO-kat”) kivonják az európai GMO-szabályozás hatálya alól. A vitát az osztrák környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler kezdeményezte, aki komoly aggodalmakat fogalmazott meg az Európai Bizottság megközelítésével és a dereguláció természetre gyakorolt lehetséges káros hatásaival kapcsolatban – olvasható a Föld Barátai – Europe közleményében.
https://friendsoftheearth.eu/press-release/environment-ministers-challenge-the-commissions-upcoming-proposal-on-new-gmos/

Az ügy előzménye, hogy a jelenlegi szabályok szerint a régi és az új GMO-knak egyaránt át kell esniük egy uniós engedélyezési folyamaton, amely magába foglalja a környezeti és az egészségügyi hatások vizsgálatát, átláthatóságot biztosít a termelők és a gazdák számára, és előírja a génmódosított termékek jelölési kötelezettségét a fogyasztók tájékoztatása érdekében. Az „új GMO-k” kivonása az európai GMO-szabályozás alól azonban megakadályozná a gazdákat, élelmiszer-termelőket, kereskedőket és fogyasztókat abban, hogy a GMO-mentes termékeket válasszák – fogalmazott a Magyar Természetvédők Szövetsége az európai civil szervezetek által indított uniós petíció kapcsán, amelyet több mint 400 ezren írtak alá. Így nem is tudnánk arról, hogy génmódosított élelmiszereket fogyasztunk. Az óriáscégek évek óta lobbiznak az enyhítésért az Európai Bizottságnál, az új GMO-kat pedig precíziós nemesítés, génszerkesztés és hasonló varázsszavak használatával igyekeznek elfogadtatni a közvéleménnyel, növénynemesítési módszerként eladva őket.
https://mtvsz.hu/peticiok/ne-legyen-kiskapu-az-uj-gmo-knak

A csütörtöki ülésen Ciprus, Németország, Magyarország, Luxemburg, Szlovénia és Szlovákia is támogatta az osztrák álláspontot. Eszerint a bizottság javaslata erodálja az új GMO-k biztonsági ellenőrzését, illetve a kritikus miniszterek hiányolták a bizonyítékokat és a tudományosan megalapozott módszereket a Bizottság előkészítő munkájában.

Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős magyar államtitkár is bírálta a bizottság vizsgálatát, amely szerinte nem adatokon és tudományosan megalapozott módszereken alapult, hanem feltételezéseken, így nem lehet alapja a későbbi döntéseknek. Ugyanakkor javaslatot tett egy munkacsoportra, amelyben környezetvédelmi, mezőgazdasági, gazdasági és közegészségügyi szakértők vesznek részt, éppúgy mint több mint tíz éve, a GMO-szabályozás megvitatása során tették.

A bírálók további vizsgálatokat javasoltak, valamint azt, hogy a címkéken továbbra is kötelező legyen feltüntetni a GMO-tartalmat az új GMO-k esetében is. A fogyasztók így megalapozott döntést hozhatnak az élelmiszerekkel kapcsolatban.
https://hang.hu/tudomany/tobb-unios-miniszter-is-becsukna-a-kiskaput-az-uj-gmo-knak-153011

Előzmény

Válasz

GMO-mentes jelölés

2016. szeptember 15-én jelent meg a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendelet, amely lehetővé tette az élelmiszerek GMO-mentes jelölését és meghatározta annak részletes feltételeit.

2020 őszén az Agrártárca bejelentett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé egy új, a kor követelményeinek jobban megfelelő, letisztultabb, a közvetítendő üzenetet jobban szemléltető tanúsító védjegyet, illetve az új, módosított védjegyszabályzatot. Az új magyar és angol nyelvű védjegy 2021. május 12-én került lajstromba.

A korábban használt „GMO-mentes termelésből” védjegyet a 2022-es évben kivezetjük a piacról, így az azt következő időszakban már csak az újonnan bejelentett védjegyek találhatóak meg az élelmiszerláncban.

A jelenlegi európai uniós szabályozás szerint, amennyiben egy adott genetikailag módosított szervezetet (a továbbiakban: GMO-t) az Unióban engedélyeztek élelmiszer- vagy takarmánycélú felhasználásra, akkor az áruk szabad áramlása okán azt forgalomba lehet hozni az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. Az élelmiszerek és takarmányok esetében a GMO-ból előállított, illetve az azt tartalmazó élelmiszerekre és takarmányokra az uniós jogszabályok kötelező jelölést írnak elő. Ugyanakkor bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek az uniós jelölési kötelezettségen, ilyenek pl. a méhészeti termékek és a GM takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa vagy tojása.

Mivel a tagországok nemzeti hatáskörben szabályozhatják, hogy mely esetekben lehet feltüntetni az élelmiszereken vagy takarmányokon a GMO-mentességre vonatkozó információt, ezt kihasználva a GMO-mentességre utaló jelölésről szóló 61/2016. (IX. 15.) FM rendelettel megteremtettük az ún. „inverz” jelölés hazai jogszabályi alapjait.

A védjegy bevezetésével a Minisztérium kiemelt célja a fogyasztók megfelelő tájékoztatása, a választás lehetőségének biztosítása, valamint a GMO-mentes élelmiszerlánc alapjainak lefektetése. Mindezek megvalósulása a fogyasztói tudatosság növekedését segíti elő, hozzájárulva a GMO-mentes magyar mezőgazdaság fejlődéséhez és hírnevének erősítéséhez.

A „GMO-mentes termelésből” szöveggel ellátott állati eredetű termék azt jelenti, hogy az adott állat GMO-mentes takarmányt fogyasztott. Növényi eredetű termékek esetében a jelölés pedig azt jelenti, hogy a termék nem tartalmaz GMO-t. Növényi összetevők esetében akkor alkalmazható a jelölés, ha az adott növény géntechnológiával módosított változatát élelmiszerként vagy takarmányként engedélyezték az Unióban, de a jelölt élelmiszer nem tartalmazza az adott GM-növény semmilyen származékát. Jelenleg a kukorica, a szója, a repce, a gyapot és a cukorrépa forgalmazása engedélyezett az Unióban.

A GMO-mentes jelölés használata önkéntes. A rendeletben előírt feltételeknek való megfelelés esetén a gyártó a csomagoláson feltüntetheti a GMO-mentességet jelző szöveget. A jelölés megszerzéséhez a termék előállítójának biztosítania és igazolnia kell, hogy az összetevők nem tartalmaznak GMO-t, állati eredetű termékeknél azt is, hogy az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etették és a GMO-mentes etetés ténye az élelmiszerláncban nyomon követhető.

A védjegynek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalán keresztül történt lajstromozását követően a Minisztérium a tanúsítás feladatával a teljes mértékben állami tulajdonban álló Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft-t bízta meg.

Kijelenthetjük, hogy a rendelettel és a védjegy bevezetésével egy újabb, jelentős lépést tettünk a GMO-mentes mezőgazdasági stratégia sikeres megvalósításának irányába.
https://gmo.kormany.hu/gmo-mentes-jeloles

Előzmény

Válasz

A GMO növények termesztése az 1980-as években kezdődött, az Egyesült Államokban. Az első gyártó, a Monsanto nevezetű cég a vietnami háború alatt a olyan növényirtó szert fejlesztett ki, amellyel a katonák a dzsungel növényzetét tudták rekordsebesség alatt lekopaszítani. Az erősen mérgező vegyi anyag nemcsak a harcoló katonáknál, de még utódaiknál is sok esetben rákot és születési rendellenességet okozott. A cég a mai napig működik - az általa fejlesztett genetikailag módosított vetőmagok pedig amerikai mezőgazdaság mellett az argentin, brazil és kanadai piacot is uralják.A gmo növényeket és vetőmagokat kifejleszteni óriási összegbe került, a tesztelésük azonban elmaradt, illetve nagyon rövid időre korlátozódott - így használható eredmények sem születtek. Az azóta eltelt majdnem 30 évben több független csoport is végzett hosszú kísérleteket a gmo növényekkel, az eredmény pedig minden esetben ugyanaz volt - a kísérleti patkányok pingpong labda méretű tumoroktól, tüdő, máj és vesekárosodástól szenvedtek.

A gmo növények sejtjei akár ezerszer több mérget tartalmaznak, mint egy átlagos permetszer - el lehet képzelni, milyen hatással vannak ezek az fogyasztók egészsége mellett a talajra, a vízkészletre és az élővilágra. A nagy dózisú méreg miatt nem csak a kártevők pusztulnak el, hanem egyéb, kifejezetten hasznos rovarfajok populációja is erősen csökkenhet - ez a beindult láncreakció pedig beláthatatlan következményekkel jár. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Egyesült Államokban például, ahol több évtizede termesztenek génmanipulált növényeket, megjelent egy újfajta szuperkártevő, akire már nem hat a gmo-ban lévő méreg. Így a termelők kénytelenek a gyártó újabb, erősebb mérgeit megvenni a kártevők távol tartása érdekében...

Kukorica, szója, repce: ez a három leginkább gmo-val szennyezett növény ma a világon. Sokan megkönnyebbülnek, mondván, én alig eszek kukoricát vagy szóját. Ezek a növények azonban elképesztő mennyiségben vannak jelen késztermékekben - előre panírozott húsok, húsipari termékek, felvágottak, csokoládék, édesipari termékek, porok, kész termékek, mesterséges élelmiszerek - csak egy pár példa arra, amiben szója, kukorica vagy repceszármazékot találunk. Sajnos el kell fogadnunk, hogy a gmo-s termékeket csak úgy lehet elkerülni, ha a lehető legkevesebb feldolgozáson átment élelmiszereket vásároljuk. De ez vajon megóv minket attól, hogy akaratunk ellenére méreggel etessenek minket?

Ma Magyarországon hivatalosan tilos genetikailag módosított növényeket ültetni - azért minden évben hallunk arról, hogy pár tábla kukoricát ki kell szántani, mert az ellenőrzés során gmo-s magból származó termést találtak. A gmo-s élelmiszerek behozatala azonban nem tilos. Bár az uniós szabályok szerint, ha egy élelmiszerben több mint 0.9%-ban van jelen génkezelt alapanyag, azt a gyártónak fel kell tüntetni, még ezzel a módszerrel is maximum csak az általunk megvásárolt zöldségeket és gyümölcsöket tudjuk ellenőrizni - húsfronton már korántsem ennyire egyszerű a helyzet. Az állatok takarmánya ugyanis érkezhet olyan országból, ahol nem tilos a gmo-s növények termesztése, így egy Magyarországon nevelt és vágott csirke, sertés, vagy marha is kaphat génkezelt tápot. Száz százalékosan tehát soha nem lehetünk biztosak abban, hogy "tiszta" élelmiszert vásárlunk, de próbálkozni azért lehet.
https://www.nosalty.hu/ajanlo/mi-gmo

Válasz