Glyphosate, avagy a Monsanto szellemírók kései bukása | 2025. december 10.

Visszavonták a Monsanto megnevezetlen munkatársai által befolyásolt 2000-ben megjelent alapcikket, amely a glyphosate és Roundup rákkeltési hatását saját nem publikált céges vizsgálatok alapján tagadta. Mindezt az International Agency for Research on Cancer (IARC) 2015-ben kiadott monográfiájában az onkológusok közössége nem támogatta (állatokon rákkeltő, emberen 2A jelű valószínű rákkeltő, amit oszt a Californian EPA is) de ez nem befolyásolta az Environmental Protection Agency (US EPA) és a European Food Safety Authority (EFSA) engedélykiadói adminisztrátorait, hogy mégis a szellemírókkal (és ez bizony csak az egyik a 10-ből, amit a Monsanto finanszírozott) spékelt 2000-es tanulmány adatai alapján alkossanak véleményt. Ennek az álláspontnak is voltak hazai hitvallói hatósági (Jordán László, Szalkai Gábor, Tőkés Gábor) szerepkörben. Hiába, a glyphosate totális gyomirtó (amit állományszárításra is használnak) a növényvédőszer-ipar egyik aranyat tojó tyúkja. Illetve – szerintem – ez csak aranynak látszik. Világos lesz mindjárt, ha bele tetszik lépni.

Ez az ügy konkrét példával szolgál a Szabó Csaba (nemzetközileg jól ismert orvoskutató) által is szorgalmazott tudományos tisztánlátás igényéről. A közlemények használata különös eseteket eredményezhet. Szinte mindenre találunk megerősítést és cáfolatot is, ami minimum elgondolkodtató filozófiai értelemben is. A glyphosate esetében az engedélytulajdonos, a gyártó vegyi gyár (Monsanto, most Bayer tulajdon) nem publikált, nem hozzáférhető archívumában lévő meghaladott tartalom – ahogy láttuk – felülbírálhatta a szakértő onkológus közösség mai álláspontjait és nyilvános eredményeit. „…a Nyár meg sem hőkölt belé”, ahogy Adytól olvastam.

A közreadott visszavonás szövegét a használt magyar nyelv és érthetőségi szempontokból szerkesztettem. A tartalom viszont az eredetihez képest a szándékom szerint nem változott! Profiknak az eredeti angol szöveget ajánlom!

https://greenfo.hu/blog/glyphosate-avagy-a-monsanto-szellemirok-kesei-bukasa/

Vajon egy fecske csinál-e nyarat?

Aligha. Csak a Monsanto legalább tíz glyphosate-tanulmányt szaktanácsolt, finanszírozott. Ez a hatóanyag ugyanakkor generikus hatóanyag, vagyis sokan gyártják és forgalmazzák. Nálunk például a Csányi-család igazgatása alatt működő Agro-Chemie Kft. Az érte megmozduló gyártói és felhasználói érdekek nagyon erősek. Korábban Séralini és munkatársainak (2012) cikkét vonták vissza 2013-ban, akik patkánykísérletek alapján növekedett tumor-előfordulásról számoltak be. Az említett tanulmány nem pusztán glyphosate-ra, hanem glyphosate-tűrő GM-kukoricára is vonatkozott. Ez utóbbi területen nem volt hihető a kapott eredmény. 2014-ben azonban ezek a szerzők újra publikálták a szóban forgó eredményeiket [lásd Environ. Sci. Europe, 26: 14. (a kiadó által visszavont előző cikk: Séralini et al., 2012. Food Chem. Toxicol., 50: 4221-4231)].

Válasz

Az Európai Bizottság két, géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználását engedélyezte - közölte a brüsszeli testület. | 2024. július 02.

A bizottság engedélyezési határozata azt teszi lehetővé, hogy ezeket a géntechnológiával módosított kukoricákat élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználás céljából importálják az unióba, ezek termesztését azonban továbbra is tiltja az EU-ban. A kukoricafajták átfogó és szigorú értékelési eljáráson mentek keresztül, amely biztosítja az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét - olvasható a bizottsági sajtóközleményben.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság az engedélyezést megelőzően kedvező tudományos értékelést adott ki, amelyben megállapította, hogy ezek a géntechnológiával módosított kukoricák ugyanolyan biztonságosak, mint hagyományos társaik. Az engedélyek 10 évig érvényesek, és minden, e géntechnológiával módosított növényekből előállított termékre az EU szigorú címkézési és nyomonkövethetőségi szabályai vonatkoznak.

https://sg.hu/cikkek/tudomany/158085/az-eu-engedelyezi-a-gentechnologiaval-modositott-kukorica-behozatalat

Előzmény

Válasz

Íme itt az első európai totális gyomirtónak is ellenálló növény | 2025. január 11.

Először azonosítottak olyan gyomnövényt Nagy-Britanniában, amely képes ellenállni a mindent kipusztító glifozát gyomirtó szernek is. A rendkívül ellenálló növényt egy Kent megyei farmon találták. Bár az ellenálló növények elterjedésének kockázata jelenleg kicsi, de figyelmeztető jel lehet az ilyen gyomok megjelenése.

A gyomirtó ellen sokan tiltakoztak, az Európai Bizottság viszont 2023. decemberében rendeletében újabb tíz évre engedélyezte annak használatát. Amellett, hogy egyes szakértők szerint a gazdák hosszabb távon hatalmas károkat okoznak ezzel a talajnak, ott van annak a kockázata is, hogy a gyomok a jövőben ellenállóvá válnak a szernek. Erre megoldás lehet, ha a mezőgazdaságban nem csak erre az egy szerre támaszkodnak a jövőben.

A glifozát a világ egyik legelterjedtebb gyomirtója.

Az Egyesült Királyságban szántóföldeken a gyomnövények kipusztítására alkalmazzák, a szer a gyomokat a növények növekedésben szerepet játszó EPSP-szintáz enzim gátlásával pusztítja el, a glifozát-toleráns, genetikailag módosított növényeket pedig nem károsítja. Helen Metcalfe, a Rothamsted Research mezőgazdasági ökológusa szerint a most talált ellenálló gyomnövény figyelmeztető jel a gazdák számára, hogy csökkentsék a glifozáttól való függésüket.

John Cussans, az ADAS mezőgazdasági tanácsadó cég szakértője szerint kicsi a kockázata annak, hogy a rezisztencia gyorsan elterjed Nagy-Britannia gazdaságaiban. A szer olcsó és hatékony, ezért nehezen is mondana le róla a mezőgazdaság. „Világszerte több termést veszítünk a gyom miatt, mint a rovarok és a kórokozók miatt” – mondta Paul Neve, a Koppenhágai Egyetem professzora. „A gyomirtó szerek a legjobb eszközeink, és a glifozát az egyik leghatékonyabb közülük.”

Az ADAS szerint eddig 354 a glifozátrezisztencia-esetet azonosítottak világszerte, összesen 57 fajnál. Annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában csak most jelent meg a glifozátrezisztencia, Észak- és Dél-Amerikában már régebb óta problémát jelent. Például Chile, Kolumbia és Brazília gyümölcsültetvényein és Argentína szójaföldjein komoly aggodalomra ad okot, hogy egyre több rezisztens gyomnövény jelenik meg.

Azonban aggodalomra adhat okot a szerrel kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben rákkeltőnek nyilvánította, és több más kutatás szerint is rákkeltő lehet a glifozát. Aggasztó továbbá az is, hogy a hatékonysága miatt a gyomok mellett sok mindent kiirt, rendesen odavágva ezzel a biológiai sokféleségnek – írta Guardianra hivatkozva a telex.

Kapcsolódó anyagok:

https://greenfo.hu/hir/ime-itt-az-elso-europai-totalis-gyomirtonak-is-ellenallo-noveny/

Válasz

Évtizedek óta tudják hogy mérgező, máig használják ezt a műtrágyát | 2024.12.27.

Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal támogatja a mérgező műtrágya használatát. A gyártó cég már évekkel ezelőtt szólt a kockázatokról. Az ügynökség 2003-ban kapott egy kutatást a 3M-től, amelyből kiderült, hogy a műtrágya alapanyaga, a szennyvíziszap mérgező „örök vegyi anyagokat” tartalmaz.

2000 elején a 3M vegyipari óriás tudósai megdöbbentő felfedezést tettek: A PFA-nak is nevezett, a tapadásmentes serpenyőkben, foltálló szőnyegekben és sok más termékben használt, gyakorlatilag elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” magas szintje bukkant fel az ország szennyvizében.

A kutatók aggódtak. Az adatok arra utaltak, hogy a 3M által gyártott mérgező vegyi anyagok mindenütt jelen vannak a környezetben. A vállalat kutatásai már összefüggésbe hozták az expozíciót a születési rendellenességekkel, a rákos megbetegedésekkel és egyebekkel is.

A szennyvíziszapot Amerikában országszerte trágyaként használják a mezőgazdasági területeken, amit a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is ösztönzött. A PFA-k jelenléte a szennyvízben azt jelentette, hogy ezeket a vegyi anyagokat akaratlanul is elterjesztették a földeken szerte az országban.

A környezetvédelmi hivatal mindent tudott

A 3M nem tette közzé a kutatást, de a The New York Times által áttekintett dokumentumok szerint a vállalat megosztotta az eredményeket az EPA-val egy 2003-as találkozón. A kutatásról és arról, hogy az EPA tudott róla, korábban nem számoltak be.

Ma az EPA továbbra is támogatja a szennyvíziszapot mint műtrágyát, és nem követeli meg a PFA-k vizsgálatát, annak ellenére, hogy a bejelentők, akadémikusok, állami tisztviselők és az ügynökség belső tanulmányai az évek során szintén aggályokat vetettek fel a szennyezéssel kapcsolatban.

-- Ezek nagyon összetett vegyszerkeverékek. A talaj lényegében tartósan szennyezetté válik

− mondta David Lewis, az EPA egykori mikrobiológusa, aki az 1990-es évek végén már korán figyelmeztetett az iszap mezőgazdasági területekre való kijuttatásának kockázataira.

https://index.hu/techtud/2024/12/27/egyesult-allamok-mutragya-3m-mergezo-szennyviziszap/

Lewis és mások aggodalmait akkoriban nem vették figyelembe.

https://index.hu/techtud/2023/03/14/wc-papir-rak-orok-vegyi-anyag/

Válasz

Ürge-Vorsatz Diana: Valami nagyon furcsa volt.

Egy ideig nem jöttem rá, hogy micsoda.

Csodálatos tóvidék, buja természet. Reggeltōl késő estig a vízen, fürdőruciban.

Aztán rájöttem. Még alkonyatkor sem volt szinte egyáltalán szùnyog.

Egy tóvidéken. Csupa csatorna, nádas, tó, tavacska.

Az egész család megúszott egy hét tópartozàst egyetlen szúnyogcsípéssel.

A képen pl már nagyjábòl alkonyat van, verjük fel a nàdast, kissé micsaras csatoena élővilágát - de nem kell hosszúujjút venni.

Persze elsőre nem hiányzik - de aztán mégis retteg az ember.

Mi lesz velünk rovarok nélkül...?

És itt a The Guardian cikke is...

https://www.theguardian.com/environment/article/2024/aug/15/britain-insects-surveys-butterflies-climate-aoe

Miben segíthetek?

A méhbarát vadon élő virágok bátorítása, a fű hosszúra nyúlása és a peszticidek elkerülése mind segít a rovaroknak. Fontos, hogy a kertben változatosságot teremtsünk, hogy a rovarok megvédhessék magukat a szélsőséges körülményektől. Hayes szerint ez olyan egyszerű lehet, mint elővenni egy ásót, és létrehozni egy földdombot, hogy a forró napokon árnyékos oldaluk legyen, hogy hűvös maradjanak. „Ez a változás segít pufferelni a fajokat a legszélsőségesebb hőmérsékletektől” – mondja.

Az árnyékolt lejtő a nap felé esőhöz képest 5 C-kal hűvösebb lehet. Az érett erdők alatt 10 C-kal hűvösebb lehet, mondja Hayes. – Ez valóban jelentős különbség.

A legnagyobb kihívást az éghajlati válság kezelése jelenti, hogy csökkentsük e szélsőséges események gyakoriságát. „Nem kell megállítani az éghajlatváltozást, hogy megmentsük a pillangókat. Meg kell állítanunk az éghajlatváltozást, hogy megmentsük magunkat” – mondja Fox. ...

Előzmény

Válasz

Diquat rege – Hull ismét a megsemmisítő cucc | 2024. augusztus 12.

A diquat minden növény réme. Totális gyomirtó, amit állományszárításra (lásd még defóliálás, deszikkálás – lásd címkép) is használnak. A Piszkos Tizenkettő egyik szereplőjének a paraquat-nak a kémiai rokona. Ez utóbb hatóanyagot öngyilkosságra használták előszeretettel az erre elszántak, mert ellenadagolni kórházban sem lehetett. Fájdalmasan lassú és gyötrelmes haláltusát hozott. A kezelőorvosokat is megviselte. A diquat ezen a terhelő toxikológiai kapcsolaton túl brómot is tartalmaz, ami úgyszintén nem kívánatos a környezetünkben, így a brómtartalmú vegyületek kivonásakor ez is – terhelő adalékként – célkeresztbe került.

A Nébih nem végeztet már növényvédelmi technológiafejlesztést, így az Európai Unió felé csak jajveszékelni tud, hogy nincs helyettesítő szer és mi lesz a magyar gazdákkal. Ezt a színjátékot Nagy István szinte tökélyre fejlesztette, elfelejtkezve róla, hogy ő egyidejűleg a mezőgazdasági környezetvédelemért is felelős. Mindennek nem a bukolikus vonalát kell, hogy képviselje, vagyis a Duna-parti irodaház tetejére értelmetlenül műfecskefészkeket szerelve, balkonra kaptárt telepítve. Ez afféle pozőrség.

Nagy úr termelőcentrikus mondanivalóját erősítik fel a készséges szakmai és termelői kamarák. Ki lenne itt a szakmai kamara, mert itt nem gyomirtásról van szó, hanem a haszonnövény kémiai leperzseléséről, hogy minél hamarabb és kis víztartalommal betakarítható legyen. Szárításra így kevesebb energiát kell használni. Persze cserébe akadhat itt egy csöppnyi szermaradék a fogyasztóknak, amiről nem beszélünk és akkor nem fáj a mi szép gondolatokkal teli fejünk. Ne feledjen megkérdezni, hogy a növényorvoslás módszerei közé tartozik gazdasági okok miatt a haszonnövény pusztítása is? A humán-orvoslás gyógyíthatatlan betegségek esetén (állatoknál alkalmazott) miért ellenzi akkor a kegyes halált? Szóval vicc ez a növényorvosi titulus, ugyanis ennek a szakmának a gondolkodásából a mai napig hiányzik a felelősségvállalás, a rábízottakról való odaadó gondoskodás. Ennek a szakmának szigorú fogyasztóvédelmi feladatai lennének, de nem azonosul kellőképpen azzal!

„A nagyobb (sic!) terméshozam érdekében a szakmai [Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK), elnök: Hunyadi István] és termelői [Gabonatermelők Országos Szövetsége, elnök: Petőházi Tamás] kamarák kérésére korábban betiltott dikvát [helyesen ISO helyesírás szerint: diquat] hatóanyagú növényvédő szerek alkalmazását engedélyezte szükséghelyzeti (sic!) indokkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih; Nemes Imre – Szűcs Csaba) […] Reglone Air (gyártó: Syngenta), a Solaris (gyártó: Globachem NV, Belgium), Dessicash 20 SL (gyártó: Sharda Cropchem Ltd., India)” – olvasom a sajtóban. Vagyis nincs semmilyen növényvédelmi ok, csak gazdasági és termelői. Hogyan lehet akkor egy ún. szakmai szervezet részéről ilyen toxikológiai szempontból megbukott hatóanyagot kérelmezni. Miért terjeszkedik ki erre a területre egy növényvédelemre jogosítványt kapott szervezet?

Tévedés tévedés hátán, ahogyan az eseti ügyintézés érdekei ezt megkívánják. Az Európai Unióban 2019-ben történt meg az engedélyének törlése, bár nálunk a megvásárolt készletek még felhasználhatók voltak. Növényvédelmi szempontból értelmezhetetlen szükséghelyzeti/eseti engedélyt azonban a hatóanyag azóta is minden évben kap.

Balázs Viktor, a környezeti fenntarthatóságért (sic!) és innovációért felelős (milyen szépen hangzik) NAK alelnök szerint a diquat az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is alkalmazható, ami talán nem is kissé lő túl a célon. Betiltott vegyület is átmegy a NAK-ban a rostán? Ez is fain szer? Akkor, mi nem?

Vajon mikor intézkedik majd Nagy István miniszter (választ természetesen nem várok) a magyar fogyasztók környezet-egészségügyi érdekeit szem előtt tartva? Mikor hallatja a hangját a hazai egészségügy az Európai Uniós tiltás ellenére is hazánkban gyakorlatban maradó, de az Európai Unió toxikológiája szerint megbukott vegyületek miatt? A hallgatás bizony korántsem elegendő reakció, vagyis nálam nem éri el a szükséges minimumot, ami az orvosi eskü értelmezése szerint kötelez!

https://greenfo.hu/blog/diquat-rege-hull-ismet-a-megsemmisito-cucc/

Válasz

Átestünk a rakétás játszóterek halálkanyarából a gumiszobába | 2023. március 10.

Egyre több játszóteret borít gumiburkolat, de van ezzel bármi gond? Mennyi ideig bírja a színes-szagos felület, és mi történik, amikor elkopik? És baj az, ha a gyerekek szétrekortánozott környezetben levegőznek? Egyáltalán: más a gumiburkolat fölötti levegő, főleg nyáron? Nemcsak környezetpedagógiai, de klímaszempontból is fontos kérdés a rekortán elterjedése, ami az újrahasznosítás dilemmáját is felveti.

Vannak jó gumiburkolatok, és vannak rosszak

Kis László, a Színrelép Kft. vezetője is egyetért a kertészmérnökkel abban, hogy a gumiburkolatok mumusa az autógumi-őrlemény, azaz az SBR: szerinte vannak olyan tárgyak, amelyekben lehet, míg másokban nem tanácsos újrafelhasználni ezt az anyagot. Előbbi az az eset, amikor az SBR egy burkolat legalsó rétege lesz, utóbbi, ha, mondjuk, utcabútor vagy gumitégla készül belőle.

„Kontaktfelületen kopórétegként nem lenne szabad használni, csak legalul (úgynevezett bázis komfortrétegnek), de vannak, akik ezt sajnos megteszik. Ott van például a gumitégla, amely tartalmaz a felületén autóabroncs-őrleményt, és ezt Nyugat-Európában már nem alkalmazzák. Magyarországon vannak, akik festékekkel, poralapú pigmentekkel festik-színezik, ritkábban EPDM-gumiszemcsékkel (ezt nevezik biztonságos műguminak) keverik a kopóréteget, de ezek az eljárások véleményem szerint helytelenek, nem hoznak megoldást.”

Szerinte abban nincs egészségügyi rizikó, amikor a gumiburkolat felső, zárórétege az úgynevezett EPDM. „Egyfelől csak az EPDM-mel alakulhat ki közvetlen kontakt, másrészt nincs olyan benapozás okozta extra magas hőhatás sem, ami erodál, öregíti a burkolatokat. Az alsó felületről az autógumi-őrleményből készült réteg nem tud kipárologni még nyáron, erős napsütésben sem, a gond az, ha ez a felszínen van, és az UV bontani kezdi. Nem véletlenül terjedt el a köztudatban a jelentős gumiabroncsőrlemény-mennyiséget tartalmazó műfű által okozott kapusbetegség.”

http://nol.hu/sport/fube-harapunk-1493013

A cégvezetőtől azt is megkérdeztük, hogy mennyire tudja egy forgalmazó kontrollálni az általa forgalmazott gumiburkolat összetételét. Mint mondta, ezzel a dilemmával minden európai cég szembesül, annyi biztos, hogy

-- a magyar játszótereken német technológiát követő, jellemzően Európában készült termékeket használnak.

„Kínából azért nem szívesen vásárol senki, mert nagyon rossz minőségű a termék” – oszlatja el azt a tévhitet, hogy az itthon használt gumiburkolat alapanyaga nagyrészt Kínából érkezik. Az azonban semmiképp sem tévhit, hogy egyre több gumiburkolatú játszótér épül Európa-szerte, így Magyarországon is; cégvezetőként is látja ezt a tendenciát Kis László.

Arról, hogy mennyire nem mindegy, milyen játszótereken lazítanak a gyerekek, egy külön cikket lehetne írni (és terveink szerint fogunk is), de addig is cliffhangerként álljanak itt a tájépítész, Füzesi Krisztina gondolatai:

„A játszótér a természetkapcsolódás egyik lehetséges helyszíne, és szerintem nagyon jó, hogy egyre inkább megjelenik a játszóterekben az ősi tudásbázis, a mesetéma is, egy játszótérnek kultúrközvetítő szerepe is van.

-- Mivel ennyire komplexen fontosak a játszóterek, jó lenne, ha nemcsak abban vesznének el a szabályok, hogy hány centi az ujjbeszorulás, hanem például abban is, hogy az alapanyagoknak, amikkel dolgozunk, mekkora az ökológiai lábnyomuk és az élettartamuk.

A játszóterek infrastruktúrájának fejlesztésére egész iparágak épülnek, a jogalkotóknak nagy a felelősségük abban, hogy mennyi szabadságot enged és milyen irányt vesz a gyártási folyamat, mi kerül ki a gyártósorok futószalagjairól, amiket aztán szerte a világban gyerekek ezrei használnak.”
https://telex.hu/eletmod/2023/03/10/terjednek-a-gumiburkolatu-rekortan-jatszoterek
___

Amy Griffin seattle-i futballedző akkor fogott gyanút, amikor 2009-ben már a második kapusánál diagnosztizáltak rákot. Miközben tizenéves játékosai kemoterápiás tűkkel a karjukban várták a gyógyulást, Griffin nyomozni kezdett. Ma harmincnyolc labdarúgóról tud a környezetében, akit különféle limfómával vagy leukémiával kezelnek. Harmincnégy közülük kapus. Mindannyian műfüvön futballoztak.

A műfű ősét, a ChemGrasst a génmanipulált vetőmagjairól hírhedtté vált Monsanto nevű biotechnológiai cég fejlesztette ki 1964-ben. Mivel először a houstoni Astrodome-ban használták 1966-ban, a borítást AstroTurfre keresztelték. Tulajdonképpen betonra fektetett műfűszőnyegről volt szó, ennek megfelelően az kemény és sérülésveszélyes volt. Nem is terjedt el túlzottan. A kétezres évek elején a „fűszálak” közé gumigranulátumot szórtak, puhábbá téve a felületet. Ezek a fekete szemcsék használt abroncsok ledarálásával készültek. Micsoda újrahasznosítási sikersztori!
http://nol.hu/sport/fube-harapunk-1493013

Válasz

Ekocídium

Egy kifejezés, amelyet egyre többször hallunk, jelentését mégis sokak számára homály fedi. A nemzetközi jogi és környezetjogi szakirodalomban az „ecocide” kifejezés mint ekocídium vagy ökocídium honosodott meg, amely alatt legszélesebb értelemben nagymértékű környezetrombolást, környezetpusztítást érthetünk. Az angol terminológia gyökere az „oikos”, vagyis ökoszisztéma és „caedere” vagyis a pusztítás görög latin eredetű szavak, amelyekből szóösszetételként keletkezett az „ecocide”.

Szó szerinti fordításban annyit tesz: „killing our home”, vagyis elpusztítani az otthonunkat. Bár a fogalom gyökerei egészen az 1970-es évekig nyúlnak vissza, az ekocídium kérdésköre csupán az utóbbi néhány évben merült fel újra a társadalmi és a tudományos diskurzusban. Érdekes, hogy már 1974-ben, Magyarországon is megjelent egy kifejezetten ekocídiummal kapcsolatos tudományos publikáció, Bodnár László szegedi nemzetközi jogász professzor tollából.

Kiváló és mai szemmel is nóvum jellegű tanulmányában a következőképpen állapította meg az ekocídium fogalmát:

-- „ekocídium deliktumát követi el az az állam, amely az emberi környezetet szándékosan, olyan mértékben megrongálja vagy pusztítja, hogy az saját államának területén kívül az ökológiai egyensúly megbontására vezethet.”
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/okocidium_ekocidium

Válasz

2013.: a GMO a mezőgazdaság kábítószere. A magyar társadalom egységesen elutasítja a génmódosított termékek engedélyezését, mert jó minőségű, egészséges élelmiszereket akarunk fogyasztani - a kormány pedig erőteljes lobbi tevékenységbe kezd annak érdekében, hogy decemberben a lehető legtöbb miniszter utasítsa el a GM kukorica termesztésének az engedélyezését.

A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét megőrizzék.
http://orientpress.hu/120791
___

A tagállamoknak jogukban áll tiltani, olvasható itt:
("nem folytattak kockázatértékelést, amely vizsgálta volna az emberi egészségre, az állatjólétre vagy a környezetre gyakorolt nyilvánvaló és komoly veszély fennállását")
http://www.agrya.hu/blog/gmo-val-kapcsolatos-birosagi-iteletek-cikk-az-european-voice-cimu-hetilapbol
___

Magyarországnak továbbra is komoly gazdasági érdeke, hogy a GMO-mentességét a vetőmagtermelésben is fenntartsa
Az egyeztetés a Bizottság javaslatát illetően – amely nem csak a GMO termékek szabad tiltásának alapjait foglalja magában, ...
http://euroeco.hu/tovabbi-hirek/hirek/tovabbi-hirek/gmo-ertek-johet-a-vetomagoknal
___

Magyarország GMO-mentes ország marad.
2013. november 7. | A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye (OS)

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felkéri a civil szervezeteket, hogy támogassák a Kormány törekvéseit, a GMO-mentes Magyarország megőrzéséért. A tárcavezető arra biztatja a civil szervezeteket, hogy támogatásuk jeléül a lehető legtöbben vegyenek részt a Minisztérium által indított GMO Roadshow rendezvényein.

A napokban az európai biztosok kollégiumának ülésén megtárgyalták az 1507 genetikailag módosított (GM) kukorica termesztésének engedélyezésére vonatkozó javaslatot. A magyar kabinet mindent megtesz annak megakadályozása érdekében, hogy újabb GMO-t engedélyezzen az Európai Unió. Az engedélykérelemmel kapcsolatos korábbi tárgyalások során Magyarország, más tagállamokkal együtt minden lehetséges fórumon kifejtette aggályait, 2009-ben pedig az adott GM kukorica engedélyezése ellen szavazott.

Fazekas Sándor kiemelte, a GMO a mezőgazdaság kábítószere. A magyar társadalom egységesen elutasítja a génmódosított termékek engedélyezését, mert jó minőségű, egészséges élelmiszereket akarunk fogyasztani.

A Kormány következetesen folytatja a küzdelmet, és az azonos állásponton álló tagállamokkal és a civil szervezetekkel szoros együttműködésben erőteljes lobbi tevékenységbe kezd annak érdekében, hogy decemberben a lehető legtöbb miniszter utasítsa el a GM kukorica termesztésének az engedélyezését.

A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a 2012 óta hatályos új Alaptörvényünk által is megfogalmazott célkitűzést, azaz hazánk mezőgazdaságának GMO-mentességét megőrizzük.
Kiadó: Vidékfejlesztési Minisztérium

Válasz

A Föld Barátai szervezet európai ágának mezőgazdasággal és biodiverzitással foglalkozó kampányának vezetője, Adrian Bebb arra hívja fel a figyelmet, hogy a három globális nagyvállalat teljesen átalakíthatja a bolygó mezőgazdaságát.

A termelők és fogyasztók magasabb árakkal szembesülhetnek. Már most kijelenthető, hogy - kistermelők millióit tönkretéve és elszegényítve Afrikától Latin-Amerikán át az Európai Unióig - a nagyvállalatok átvették a kontrollt a piacok és az ellátási láncok fölött. Ezek a folyamatok a kistermelők és kis falusi közösségek körében szegénységet és éhezést okoztak.

Bebb szerint a nagyvállalatok nem oldhatják meg az éhínségek problémáját a világban, hiszen kutatások bizonyítják, hogy azt nem a készletek, vagyis az élelem hiánya, hanem a szegénység, a demokrácia hiánya és a földhöz, vízhez és más erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés okozza. Hogy a világ élelmiszerkészletét ne csupán néhány vállalat tartsa kézben, pénzt kell befektetni a helyi, hagyományos földművelésbe, hiszen a kistermelők adják az élelemtermelés gerincét. Világszerte a farmerek 90%-a kistermelő, akik még mindig a fejlődő országok nagy részében elfogyasztott élelmiszer 80%-át termelik meg, főképp Dél-Ázsiában és a Szubszaharai Afrikában. A harcban sok múlik a döntéshozókon, azonban a világszerte erősödő gazdaszövetségek is próbálják fokozni lobbierejüket: az a terv, hogy az ENSZ elé viszik problémáikat, és a következő hónapokban számos nemzetközi találkozón fogják hallatni a hangjukat, írja a Guardian.

Jó, sok a vegyszer, de valójában mennyi is?

1. Egy tipikus brit gazda, ha búzát termel, akkor a haszonnövényt négy gombaölő, három gyomirtó, egy rovarirtó szerrel kezeli, illetve egy további vegyi anyaggal, amely a puhatestűeket irtja ki a vetés közeléből.

2. Eleve olyan magot vásárolnak, amely rovarok elleni kemikáliákkal van kezelve.

3. Ültetés előtt gyomirtóval permetezik le a földet, majd ültetés után még egy rend gyomirtót kap a vetés.

4. Kémiai növekedésszabályozókat használnak, amelyek megváltoztatják a növény hormonháztartását, hogy a búza a megfelelő, kívánt magasságot érje el.

5. Permeteznek levéltetű és üszög ellen.

6. Majd közvetlenül betakarítás előtt is permeteznek glifoszfát gyomirtóval, ami kiszárítja a vetést, így aratás után nem kell energiát és pénzt költeni a szárításra – írja szintén a Guardian.
https://www.vilaghelyzete.com/2016/10/fontos-cikk-3-nagyvallalat-kezebe-kerul.html

Válasz