Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordul az új géntechnológiai eljárásokkal előállított növényekre vonatkozó uniós szabályozás miatt – jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány Nyitrán megtartott kihelyezett ülése után.

A vita középpontjában az úgynevezett új genomikai technikák, vagyis az NGT-k alkalmazása áll. Ezekkel az eljárásokkal a növények genetikai állománya célzottan módosítható, ezért az Európai Unióban hosszabb ideje vita folyik arról, hogy az ilyen fajtákra milyen engedélyezési, nyomonkövetési és jelölési szabályok vonatkozzanak. Néhány hónappal ezelőtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a rendeletet, amely az új génmódosítási eljárásokkal előállított növények túlnyomó részét kivonja az uniós GMO-szabályozás legfontosabb garanciái alól. Egy, az NGT-növényekről szóló elemzés szerint a rendelet által érintett, besorolható növények 94 százaléka az NGT1 kategóriába kerülhet, így ezekre nem vonatkozik a szigorú GMO-kockázatértékelés, és nem is kell őket külön jelölni a vásárlóknak.

A szlovák kormány mostani döntése mögött jelentős társadalmi támogatás áll: egy júliusi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a szlovákiai lakosok 75 százaléka támogatta, hogy az ország az EU Bíróságán támadja meg az új GMO-k deregulációját. A megkérdezettek 80 százaléka magát a deregulációt is elutasította, több mint háromnegyedük pedig ragaszkodna a kockázatértékeléshez és a fogyasztói jelöléshez.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezekután arra kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében, és működjön együtt Szlovákiával, valamint a szabályozást ellenző más tagállamokkal.

Hazánkban az új GMO-k deregulációjáról ugyanakkor jelenleg nincs egységes álláspont a kormányon belül: míg Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter júliusban egyértelműen kiállt a deregulációval szemben, és jelezte, hogy kormányzati döntés esetén tárcája kész előkészíteni az uniós bírósági keresetet, az agrártárca más álláspontot képvisel. A civil szervezetek ezért azt sürgetik, hogy mielőbb szülessen kormánydöntés a jogi fellépésről. Most, hogy Szlovákia az Európai Unió Bíróságához fordul a rendelet megsemmisítése érdekében, Magyarországnak is sürgősen meg kell tennie ezt a lépést az Alaptörvénnyel is összhangban.

Az NGT1 növények esetében nem lesz a GMO-kra előírt eseti környezeti és egészségügyi kockázatértékelés, és a belőlük készült élelmiszereket sem kell a fogyasztók számára NGT-ként vagy GMO-ként jelölni. Így a vásárlók nem fogják megtudni, ha új GMO-ból készült élelmiszer kerül a tányérjukra. Mindezt úgy, hogy maga az új uniós rendelet is géntechnológiával módosított növényként, vagyis GMO-ként határozza meg az NGT-növényeket – olvasható a három szervezet közös sajtóközleményében.

https://hang.hu/kulfold/szlovakia-birosag-ele-viszi-az-uj-gmo-kra-vonatkozo-unios-szabalyozast-191922

Előzmény

Válasz

2026.06.18. | Megütközéssel fogadták a magyarországi természetvédelmi szövetségek, hogy a Tisza párt európai parlamenti képviselői tegnap szavazatukkal segítették az új GMO-k szabályozása lazítását. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kormánynak most egyértelművé kell tennie: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság mellett, és kész az Európai Unió Bíróságához fordulni az új GMO-k deregulációja ellen.

Különösen aggasztó, hogy az új szabályozás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióit, miközben a gazdák és a fogyasztók mozgástere szűkülhet.

A szervezetek szerint az EP-szavazás után a magyar kormánynak haladéktalanul lépnie kell. Arra kérik a miniszterelnököt és a kormányt, hogy egyértelműsítsék: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga és az elővigyázatosság elve mellett.

A három szervezet azt is kéri, hogy Magyarország más ellenző tagállamokkal közösen forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében. Erre a hatályba lépést követően csak rövid idő áll majd rendelkezésre, ezért a szükséges jogi és diplomáciai előkészítést azonnal meg kell kezdeni.

Fontos, hogy a szakmai és civil szervezetek kifogásai elsősorban nem magára a nemesítési technológiára, hanem arra irányulnak, hogy az uniós javaslat a génszerkesztett növények egy részét kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás szigorúbb követelményei alól. Az Európai Parlament összefoglalója szerint az NGT1-növényeknél a GMO-kra vonatkozó kötelező címkézés megszűnne, miközben a vetőmagok jelölése és egy nyilvános adatbázis maradna meg átláthatósági elemként.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/06/gmo-termeszetvedok-tisza-part-ep
___

Riport: vendég Fidrich Róbert programfelelős, Magyar Természetvédők Szövetsége.

https://www.youtube.com/watch?v=BYqRa3KZdLo
___

Az emberiség évezredek óta tudatosan módosítja a háziállatok és haszonnövények génállományát, hogy kiválogassa a számára hasznosabb tulajdonságokat. Az ilyen állatokat vagy növényeket kiválasztja, hogy utódokat hozzanak létre, majd ezeket terjeszti. A génmódosított organizmusoknál (GMO-knál) viszont olyan tulajdonságokat adnak az élőlényekhez, amelyek nem feltétlenül az adott fajtól származnak. Az EU 2001-ben szabályozta a GMO-kat.

-- A vita most arról szól, hogy a 2001-es jogszabály óta megjelent új génkezelési technikák (NGT-k) gyakorlatilag célzott növénynemesítésnek vagy GMO-nak számítsanak-e, és ha előbbinek, akkor szabadalmaztathassák-e ezeket.

A növényi gének módosítására a keresztezés mellett több technika létezik:

*** véletlenszerű mutagenezisnek hívják a hagyományosabb módszert, amikor valamilyen génállományon változtató hatással, például ultraibolya-sugárzással vagy vegyi anyagokkal módosítanak – szándékosan és akár nem kívánt irányba is (ezt hagyományosan nem szabályozzák GMO-ként);

*** a célzott mutagenezisnél a gének pontos és kiszámítható részén változtatnak, de nem illesztenek be idegen génállományt;

*** a ciszgenezisnél már új genetikai anyagot visznek át, de egy olyan élőlénytől, amellyel természetes úton is keresztezni lehetne az adott növényt;

*** a transzgenezisnél pedig egy „szexuálisan nem kompatibilis” élőlénytől visznek át genetikai anyagot, azaz olyan organizmust állítanak elő, amely természetes úton elméletileg nem jöhetne létre.

Az EU bírósága egy 2018-as ítéletében kimondta, hogy második csoport, a célzott mutagenezis a GMO-szabályozás alá esik. A „mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő”. Így elvben, főszabály szerint az irányelv szabályai alá esnek, kivéve a mutagenezis „bizonyos technikái útján, azaz olyan technikák útján nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott”. Az ítélet elismerte, hogy „a GMO-irányelv elfogadását megelőzően kizárólag a mutagenezis hagyományos vagy véletlen módszereit alkalmazták”, a célzott formája csak később jelent meg, de szerinte a „kapcsolódó veszélyek hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek a GMO-k transzgenezis útján történő előállításából és kibocsátásából erednek”.

Az Európai Bizottság azzal érvelve javasolta 2023-ban a második (célzott mutagenezis) és a harmadik (ciszgenezis) csoport, azaz az NGT-k külön kezelését, hogy a 2001-es GMO-rendelet óta új módszereket fejlesztettek ki. Ilyen például a 2020-as Nobel-díjat érő CRISPR/Cas9 rendszer, amit a Magyar Tudományos Akadémia oldalán egy 2020-as cikkben „molekuláris svájci bicskaként” jellemeztek.

A szabályok, amelyekről júniusban szavaztak, csak a növényekre vonatkoznak. Az EP közleménye alapján a korábbi gyakorlattól eltérve az NGT-ket nem az előállításuk módja, hanem a módosítás utáni genetikai jellemzőik alapján csoportosítanák, a kategóriákra pedig különböző előírások vonatkoznának. Magyarul ezeknél esetileg megvizsgálnák, hogy GMO-nak minősüljenek-e vagy sem.

A két kategória közül az elsőbe azok a növények kerülnek, amelyek a módosítások jellege és korlátozott száma alapján hagyományos nemesítéssel is létrejöhettek volna. Amint bebizonyosodott róluk, hogy megfelelnek a csoport követelményeinek, hagyományos növényként kell kezelni őket.

A másikba kerülnek a nagyobb mértékű vagy összetettebb genetikai módosításokon átesett növények. Ezekre a GMO-k szabályait alkalmazzák kötelező kockázatértékeléssel, az EU-n belül pedig külön engedélyeztetni kell a kereskedelmi forgalomba hozásukat – uniós és tagállami szinten is. Automatikusan ebbe a csoportba kerül egy fajta, ha a módosítás erősíti az ellenállását valamilyen gyomirtóval szemben, vagy a növény valamilyen ismert rovarölő anyagot állíthat elő.

A szabályok az európai és a behozott növényekre is vonatkoznak. Az EP hangsúlyozta: számos NGT-növényből készült termék már most is elérhető az EU-n kívüli piacokon, vagy fejlesztésük már előrehaladott állapotban van. Ilyen például az alacsony gluténtartalmú búza, a kórokozókkal szemben ellenálló burgonya és a szárazságtűrő kukorica.

Az első kategóriájú NGT-növények genetikai anyagát tartalmazó vagy azokból származó növényfajták jegyzéke egy nyilvános uniós adatbázisban lesz elérhető. A termelők megfelelő tájékoztatására NGT-1 megjelöléssel fel kell címkézni minden vetőmagzsákot és szaporítóanyagot – arról viszont nincs szó, hogy a fogyasztókat is tájékoztatni kell. A biogazdálkodók nem használhatnak semmilyen NGT-t (az ő termékeiket eddig is zöld leveles logó jelezte).[...]

A tájékoztatáshoz való jog

A mostani EU-s jogszabállyal kapcsolatban nemcsak arról megy a vita, hogy a GMO-k egészségesek-e, vagy hátrányba kerülnek-e tőlük a magyar gazdák, hanem azért is, mert az ellenzők szerint az NGT-vel készült termékeken nem kell feltüntetni azt, hogy génszerkesztett élelmiszerről van szó.

https://telex.hu/kulfold/2026/07/01/eu-europai-parlament-gmo-crispr-genszerkesztes-mezogazdasag
___

Előzmény: Új GMO-k: sötét nap az uniós fogyasztók és gazdák számára | 2025. március 14.

Az EU tagállamok többségi döntéssel ma rábólintottak az új GMO-k deregulációjára. A Magyar Természetvédők Szövetsége elítéli ezt a döntést, és arra kéri a magyar európai parlamenti képviselőket és a kormányt, hogy továbbra is álljanak ellen az uniós GMO-s szabályok fellazítására irányuló törekvéseknek.

Az EU-tagállamok állandó uniós képviselői - akiket gyakran uniós nagyköveteknek is neveznek - ma megszavazták többségi döntéssel, hogy a génmódosított szervezetek új generációját (új GMO-k - az EU szóhasználatában „új génkezelési technikák”) kivonják az uniós GMO szabályok hatálya alól, megszüntetve az eddigi engedélyezési, hatásvizsgálati és jelölési kötelezettséget és a nyomon követhetőséget.

A Magyar Természetvédők Szövetsége elítéli ezt a döntést, mivel az az óriáscégek hamis ígéreteit [1] helyezi előtérbe a közvélemény által elvárt szigorú szabályozás iránti igénnyel szemben. Az új GMO-k deregulációja aláássa az európai szakpolitikák alapjául szolgáló elővigyázatossági elvet, valamint a fogyasztók választási szabadságával kapcsolatos uniós megközelítést.

Ez egy sötét nap a fogyasztók, a gazdák és a környezet számára. Az EU tagállamok tisztviselőinek kétharmados többsége néhány óriáscég profitja mellett [2] szavazott, ahelyett, hogy a gazdák és a fogyasztók átláthatósághoz és élelmiszerbiztonsághoz való jogát védték volna – emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

A magyar kormány képviselői az elmúlt közel két év során az uniós fórumokon rendre kiálltak az új GMO-k tervezett deregulációja ellen, és a magyar európai parlamenti képviselők is a javaslat ellen szavaztak Strasbourgban, amit ezúton is megköszönünk – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke.

A mai szavazást követően az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamokat képviselő Tanács háromoldalú tárgyalásokon egyezkedik az új GMO-k tervezett deregulációjának részleteiről. Ezen a fórumon még megakadályozható az engedélyezésük. A folyamatba a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek lesz még beleszólása, ezért kérjük a magyar európai parlamenti képviselőket és a kormányt, hogy továbbra is álljanak ellen az új GMO-k deregulációjára irányuló törekvéseknek – tette hozzá Farkas István.

Jegyzetek:
[1] Új GMO-k, zöldrefestés - mítoszok és valóság. A marketing ígéretek és a mögöttük rejlő valóság
https://mtvsz.hu/uploads/files/uj_gmok_zoldrefestes_mitoszok_es_valosag.pdf

[2] Címkézetlen károk - Ki nyer és ki veszít, ha a GMO-k titokban maradnak?
https://mtvsz.hu/uploads/files/Cimkezetlen_karok_Uj_GMO_dereg.pdf

Kockázatos üzlet - Ki nyer és ki veszít, ha a GMO-kat nem ellenőrzik?
https://mtvsz.hu/uploads/files/Kockazatos_uzlet__Uj_GMOk_dereg.pdf

Kötöttségek nélkül - Ki nyer és ki veszít, ha a GMO-k szabad utat kapnak?
https://mtvsz.hu/uploads/files/Kotottsegek_nelkul__Uj_GMO-k_dereg.pdf

Zárolt magok - Ki nyer és ki veszít, ha a GMO-kat szabadalmaztatják?
https://mtvsz.hu/uploads/files/Zarolt_magok__uj_GMO_dereg.pdf

Előzmény

Válasz

Új GMO-vita robbant ki Magyarországon az uniós génszabályok miatt | 2026 július 2.

Az EU átírja az új génkezelt növények szabályait.

Újra előkerült Magyarországon a GMO-kérdés, miután az Európai Unió elfogadta az új genomikai technikákkal, vagyis az NGT-kkel előállított növényekre vonatkozó új szabályokat. A vita azért lett különösen éles, mert a Tisza Párt európai parlamenti képviselői nem támogatták azt a módosítót, amely teljes egészében elutasította volna a Tanács álláspontját, erre pedig zöld szervezetek és több magyar ellenzéki párt is reagált. A kérdés elsőre technikainak hangzik, de valójában arról szól, hogy az EU a jövőben hogyan kezelje azokat a növényeket, amelyeket új génszerkesztési módszerekkel módosítanak. A klasszikus GMO-knál gyakran idegen fajból származó genetikai anyagot visznek át egy élőlénybe, az új genomikai technikák egy része viszont olyan célzott változtatást jelent, amely a támogatók szerint természetes nemesítéssel is létrejöhetne, csak jóval lassabban és kevésbé pontosan.

Az Európai Parlament által elfogadott szabályozás ezért két kategóriába sorolja az NGT-növényeket. Az elsőbe azok kerülnek, amelyeknél a módosítások száma és jellege alapján a végeredmény hagyományos növénynemesítéssel is elérhető lett volna. Ezeket a jövőben a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék, miután igazolták, hogy megfelelnek a feltételeknek. A második kategóriába a nagyobb vagy összetettebb módosításokon átesett növények tartoznak, ezekre továbbra is a szigorúbb GMO-szabályok vonatkoznak, kockázatértékeléssel és engedélyezéssel együtt. A szabályozás hívei szerint az új rendszer azért fontos, mert a mezőgazdaság egyre nagyobb nyomás alatt áll. A klímaváltozás, a szárazság, a kártevők és az élelmiszer-termelés növekvő igénye miatt olyan növényekre lehet szükség, amelyek ellenállóbbak, kevesebb növényvédő szert igényelnek, vagy stabilabb termést adnak szélsőséges időjárás mellett is. Az Európai Parlament tájékoztatója szerint az NGT-1 kategóriába tartozó növények nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos nemesítéssel előállított fajták.

Az ellenzők ezzel szemben attól tartanak, hogy az új szabályok túl sok génszerkesztett növényt vonnak ki a jelenlegi GMO-szabályozás alól. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Biokultúra Szövetség közösen bírálta a döntést, mert szerintük gyengülhet a nyomonkövethetőség, nem lesz elég erős a fogyasztók tájékoztatása, és az ökológiai, illetve GMO-mentes gazdálkodók is nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A címkézés az egyik legfontosabb vitapont. Az új rendszer alapján az első kategóriás NGT-növények vetőmagjait és szaporítóanyagait jelölni kell majd, és az ezekhez tartozó fajták egy nyilvános uniós adatbázisban is szerepelnek. A fogyasztói termékeknél azonban nem feltétlenül jelenik meg ugyanilyen egyértelmű jelölés, ezért a zöld szervezetek szerint sok vásárló nem fogja tudni, ha új génszerkesztési technikával előállított alapanyag kerül az élelmiszerébe. Gazdasági szempontból is komoly a vita. Az egyik oldal szerint az NGT-k segíthetik az európai gazdákat, és versenyképesebbé tehetik az uniós mezőgazdaságot a világpiacon. A másik oldal attól tart, hogy a szabadalmaztatható génszerkesztett fajták tovább erősíthetik a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióját, miközben a kisebb gazdák kiszolgáltatottabbá válhatnak.

Magyarországon azért lett politikai ügy a szavazásból, mert az Alaptörvényben is szerepel a GMO-mentes mezőgazdaság védelme. A magyar kormány a tagállami minisztereket képviselő Tanácsban ellenezte a jogszabályt, de nem volt elég szavazat a blokkolásához. Az Európai Parlamentben júniusban már nem a teljes szöveg végső elutasításáról, hanem módosítókról szavaztak. A tanácsi álláspontot teljes egészében elutasító módosítót több magyar képviselő támogatta, a Tisza Párt képviselőinek többsége viszont nem. Magyar Péter később azzal érvelt, hogy nem klasszikus GMO-ról van szó, hanem olyan eljárásokról, amelyeknél a növény saját génállományával dolgoznak, és amelyek szerinte segíthetnek a magyar mezőgazdaságnak alkalmazkodni a megváltozott klímaviszonyokhoz. A kormányoldal és a Mi Hazánk részéről viszont több felszólaló is azt hangsúlyozta az Országgyűlésben, hogy a GMO-mentesség magyar alkotmányos vállalás, ezért szerintük minden olyan szabályozás kockázatos, amely lazít a génkezelt növények kezelésén vagy jelölésén.

A jogszabály a kihirdetés után húsz nappal lép hatályba, de a túlnyomó részét csak 2028. július 17-től kell alkalmazni. Addig még a részletszabályok és a tagállami mozgástér körül is lehetnek viták. Az már most látszik, hogy az NGT-k ügye nem egyszerű tudományos vagy mezőgazdasági kérdés lesz, hanem politikai, gazdasági és fogyasztóvédelmi vita is, amelyben nagyon nem mindegy, hogy a génszerkesztést innovációnak, kockázatnak vagy a kettő bonyolult keverékének tekintjük.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/uj-gmovita-robbant-ki-magyarorszagon-az-unios-genszabalyok-miatt-384447.html

Előzmény

Válasz

Védjük meg a GMO-mentes mezőgazdaságot!

Mondja el véleményét arról az EU-s jogszabálytervezetről, amely lehetővé készül tenni, hogy élelmiszereinkbe olyan összetevők kerülhessenek be jelölés nélkül, ezáltal a fogyasztó és a feldolgozó tudta nélkül, amelyeket az új génmódosítási technikákkal módosított növényekből állítottak elő!

Az alábbi e-mail-küldő felületen lehetősége van arra, hogy eljuttassa üzenetét az Ön által kiválasztott európai parlamenti képviselőkhöz. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az új GMO-kkal kapcsolatos uniós jogszabályt ne a jelenlegi tervezet szerinti formában fogadják el.


Mi a tét?

Amennyiben az Európai Parlament március elején elfogadja a rendelettervezetet, az „új genomikai technikákkal” előállított növények (új GMO-k) esetében:

-- nem lenne kötelező az előzetes biztonsági ellenőrzés,

-- megszűnne a nyomonkövethetőség,

-- a termékek csomagolásán nem kellene feltüntetni a génmódosított eredetet.


Ez azt jelentené, hogy

-- a génmódosított termékek észrevétlenül kerülhetnének a földjeinkre és a tányérjainkra;

-- elveszítjük a lehetőségét annak, hogy tájékozott döntést hozhassunk arról, mit fogyasztunk;

-- a nemesítők és a termelők nem tudnának megalapozott döntéseket hozni a vetőmaghasználatról;

-- a jelöletlen GMO-termékek megnehezítenék az ökológiai és a biodinamikus gazdálkodást is, amelyeknél az új GMO-kat sem szabad használni;

-- a vállalatok szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így a nagy multinacionális vállalatok határozhatnák meg, hogy mit termeljenek a gazdák, ezáltal azt is, hogy mit egyenek a fogyasztók;

-- ellehetetlenítené a természetes növénynemesítést;

-- szabadalom-sértési perek keretében perelhetőkké válnának azon termelők, akik olyan vetőmagokat használtak fel, amelyek az óriáscégek által levédett tulajdonságokat hordoznak (kivéve, ha a vetőmagtételt a cégtől szerezték be);

-- beláthatatlan, káros következmények érhetnék a környezetet és az emberi egészséget.


Mit tehetünk?

Hallgassunk a holland, a német, a francia, az olasz stb. környezetvédelmi és tudományos intézmények figyelmeztetéseire, és küldjön Ön is e-mailt az európai parlamenti képviselőknek. Ha Ön is csatlakozik a tagállamok azon állampolgárainak tömegéhez, akik hasonló levélben fejezték ki állampolgári szándékukat az új GMO-k cégszabadalommal levédhetősége és élelmiszerekben való nyomonkövethetetlen felhasználása ellen, úgy – kellő létszám elérése esetén – a többségi vélemény elvén kötelezve lesznek arra, hogy álljanak ki az új GMO-k szigorú ellenőrzése és kötelező jelölése mellett.

https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/?utm=.share.copy


További információk:

Az új GMO-król és az uniós jogalkotási folyamatról:

https://demeter.net/new-gmos-old-claims-false-promises/

A rendelettervezet szövege:

https://food.ec.europa.eu/system/files/2023-09/gmo_biotech_ngt_proposal_2023-411_en.pdf

Magyarországi háttérinformációk:

https://gmo.kormany.hu/
___

Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.

https://greenfo.hu/hir/itt-az-utolso-eselyunk-a-gmo-k-kontrollalasara/

Válasz

Glyphosate, avagy a Monsanto szellemírók kései bukása | 2025. december 10.

Visszavonták a Monsanto megnevezetlen munkatársai által befolyásolt 2000-ben megjelent alapcikket, amely a glyphosate és Roundup rákkeltési hatását saját nem publikált céges vizsgálatok alapján tagadta. Mindezt az International Agency for Research on Cancer (IARC) 2015-ben kiadott monográfiájában az onkológusok közössége nem támogatta (állatokon rákkeltő, emberen 2A jelű valószínű rákkeltő, amit oszt a Californian EPA is) de ez nem befolyásolta az Environmental Protection Agency (US EPA) és a European Food Safety Authority (EFSA) engedélykiadói adminisztrátorait, hogy mégis a szellemírókkal (és ez bizony csak az egyik a 10-ből, amit a Monsanto finanszírozott) spékelt 2000-es tanulmány adatai alapján alkossanak véleményt. Ennek az álláspontnak is voltak hazai hitvallói hatósági (Jordán László, Szalkai Gábor, Tőkés Gábor) szerepkörben. Hiába, a glyphosate totális gyomirtó (amit állományszárításra is használnak) a növényvédőszer-ipar egyik aranyat tojó tyúkja. Illetve – szerintem – ez csak aranynak látszik. Világos lesz mindjárt, ha bele tetszik lépni.

Ez az ügy konkrét példával szolgál a Szabó Csaba (nemzetközileg jól ismert orvoskutató) által is szorgalmazott tudományos tisztánlátás igényéről. A közlemények használata különös eseteket eredményezhet. Szinte mindenre találunk megerősítést és cáfolatot is, ami minimum elgondolkodtató filozófiai értelemben is. A glyphosate esetében az engedélytulajdonos, a gyártó vegyi gyár (Monsanto, most Bayer tulajdon) nem publikált, nem hozzáférhető archívumában lévő meghaladott tartalom – ahogy láttuk – felülbírálhatta a szakértő onkológus közösség mai álláspontjait és nyilvános eredményeit. „…a Nyár meg sem hőkölt belé”, ahogy Adytól olvastam.

A közreadott visszavonás szövegét a használt magyar nyelv és érthetőségi szempontokból szerkesztettem. A tartalom viszont az eredetihez képest a szándékom szerint nem változott! Profiknak az eredeti angol szöveget ajánlom!

https://greenfo.hu/blog/glyphosate-avagy-a-monsanto-szellemirok-kesei-bukasa/

Vajon egy fecske csinál-e nyarat?

Aligha. Csak a Monsanto legalább tíz glyphosate-tanulmányt szaktanácsolt, finanszírozott. Ez a hatóanyag ugyanakkor generikus hatóanyag, vagyis sokan gyártják és forgalmazzák. Nálunk például a Csányi-család igazgatása alatt működő Agro-Chemie Kft. Az érte megmozduló gyártói és felhasználói érdekek nagyon erősek. Korábban Séralini és munkatársainak (2012) cikkét vonták vissza 2013-ban, akik patkánykísérletek alapján növekedett tumor-előfordulásról számoltak be. Az említett tanulmány nem pusztán glyphosate-ra, hanem glyphosate-tűrő GM-kukoricára is vonatkozott. Ez utóbbi területen nem volt hihető a kapott eredmény. 2014-ben azonban ezek a szerzők újra publikálták a szóban forgó eredményeiket [lásd Environ. Sci. Europe, 26: 14. (a kiadó által visszavont előző cikk: Séralini et al., 2012. Food Chem. Toxicol., 50: 4221-4231)].

Válasz

Az Európai Bizottság két, géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználását engedélyezte - közölte a brüsszeli testület. | 2024. július 02.

A bizottság engedélyezési határozata azt teszi lehetővé, hogy ezeket a géntechnológiával módosított kukoricákat élelmiszerekben és takarmányokban való felhasználás céljából importálják az unióba, ezek termesztését azonban továbbra is tiltja az EU-ban. A kukoricafajták átfogó és szigorú értékelési eljáráson mentek keresztül, amely biztosítja az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmét - olvasható a bizottsági sajtóközleményben.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság az engedélyezést megelőzően kedvező tudományos értékelést adott ki, amelyben megállapította, hogy ezek a géntechnológiával módosított kukoricák ugyanolyan biztonságosak, mint hagyományos társaik. Az engedélyek 10 évig érvényesek, és minden, e géntechnológiával módosított növényekből előállított termékre az EU szigorú címkézési és nyomonkövethetőségi szabályai vonatkoznak.

https://sg.hu/cikkek/tudomany/158085/az-eu-engedelyezi-a-gentechnologiaval-modositott-kukorica-behozatalat

Előzmény

Válasz

Íme itt az első európai totális gyomirtónak is ellenálló növény | 2025. január 11.

Először azonosítottak olyan gyomnövényt Nagy-Britanniában, amely képes ellenállni a mindent kipusztító glifozát gyomirtó szernek is. A rendkívül ellenálló növényt egy Kent megyei farmon találták. Bár az ellenálló növények elterjedésének kockázata jelenleg kicsi, de figyelmeztető jel lehet az ilyen gyomok megjelenése.

A gyomirtó ellen sokan tiltakoztak, az Európai Bizottság viszont 2023. decemberében rendeletében újabb tíz évre engedélyezte annak használatát. Amellett, hogy egyes szakértők szerint a gazdák hosszabb távon hatalmas károkat okoznak ezzel a talajnak, ott van annak a kockázata is, hogy a gyomok a jövőben ellenállóvá válnak a szernek. Erre megoldás lehet, ha a mezőgazdaságban nem csak erre az egy szerre támaszkodnak a jövőben.

A glifozát a világ egyik legelterjedtebb gyomirtója.

Az Egyesült Királyságban szántóföldeken a gyomnövények kipusztítására alkalmazzák, a szer a gyomokat a növények növekedésben szerepet játszó EPSP-szintáz enzim gátlásával pusztítja el, a glifozát-toleráns, genetikailag módosított növényeket pedig nem károsítja. Helen Metcalfe, a Rothamsted Research mezőgazdasági ökológusa szerint a most talált ellenálló gyomnövény figyelmeztető jel a gazdák számára, hogy csökkentsék a glifozáttól való függésüket.

John Cussans, az ADAS mezőgazdasági tanácsadó cég szakértője szerint kicsi a kockázata annak, hogy a rezisztencia gyorsan elterjed Nagy-Britannia gazdaságaiban. A szer olcsó és hatékony, ezért nehezen is mondana le róla a mezőgazdaság. „Világszerte több termést veszítünk a gyom miatt, mint a rovarok és a kórokozók miatt” – mondta Paul Neve, a Koppenhágai Egyetem professzora. „A gyomirtó szerek a legjobb eszközeink, és a glifozát az egyik leghatékonyabb közülük.”

Az ADAS szerint eddig 354 a glifozátrezisztencia-esetet azonosítottak világszerte, összesen 57 fajnál. Annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában csak most jelent meg a glifozátrezisztencia, Észak- és Dél-Amerikában már régebb óta problémát jelent. Például Chile, Kolumbia és Brazília gyümölcsültetvényein és Argentína szójaföldjein komoly aggodalomra ad okot, hogy egyre több rezisztens gyomnövény jelenik meg.

Azonban aggodalomra adhat okot a szerrel kapcsolatban, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015-ben rákkeltőnek nyilvánította, és több más kutatás szerint is rákkeltő lehet a glifozát. Aggasztó továbbá az is, hogy a hatékonysága miatt a gyomok mellett sok mindent kiirt, rendesen odavágva ezzel a biológiai sokféleségnek – írta Guardianra hivatkozva a telex.

Kapcsolódó anyagok:

https://greenfo.hu/hir/ime-itt-az-elso-europai-totalis-gyomirtonak-is-ellenallo-noveny/

Válasz

Évtizedek óta tudják hogy mérgező, máig használják ezt a műtrágyát | 2024.12.27.

Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal támogatja a mérgező műtrágya használatát. A gyártó cég már évekkel ezelőtt szólt a kockázatokról. Az ügynökség 2003-ban kapott egy kutatást a 3M-től, amelyből kiderült, hogy a műtrágya alapanyaga, a szennyvíziszap mérgező „örök vegyi anyagokat” tartalmaz.

2000 elején a 3M vegyipari óriás tudósai megdöbbentő felfedezést tettek: A PFA-nak is nevezett, a tapadásmentes serpenyőkben, foltálló szőnyegekben és sok más termékben használt, gyakorlatilag elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” magas szintje bukkant fel az ország szennyvizében.

A kutatók aggódtak. Az adatok arra utaltak, hogy a 3M által gyártott mérgező vegyi anyagok mindenütt jelen vannak a környezetben. A vállalat kutatásai már összefüggésbe hozták az expozíciót a születési rendellenességekkel, a rákos megbetegedésekkel és egyebekkel is.

A szennyvíziszapot Amerikában országszerte trágyaként használják a mezőgazdasági területeken, amit a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is ösztönzött. A PFA-k jelenléte a szennyvízben azt jelentette, hogy ezeket a vegyi anyagokat akaratlanul is elterjesztették a földeken szerte az országban.

A környezetvédelmi hivatal mindent tudott

A 3M nem tette közzé a kutatást, de a The New York Times által áttekintett dokumentumok szerint a vállalat megosztotta az eredményeket az EPA-val egy 2003-as találkozón. A kutatásról és arról, hogy az EPA tudott róla, korábban nem számoltak be.

Ma az EPA továbbra is támogatja a szennyvíziszapot mint műtrágyát, és nem követeli meg a PFA-k vizsgálatát, annak ellenére, hogy a bejelentők, akadémikusok, állami tisztviselők és az ügynökség belső tanulmányai az évek során szintén aggályokat vetettek fel a szennyezéssel kapcsolatban.

-- Ezek nagyon összetett vegyszerkeverékek. A talaj lényegében tartósan szennyezetté válik

− mondta David Lewis, az EPA egykori mikrobiológusa, aki az 1990-es évek végén már korán figyelmeztetett az iszap mezőgazdasági területekre való kijuttatásának kockázataira.

https://index.hu/techtud/2024/12/27/egyesult-allamok-mutragya-3m-mergezo-szennyviziszap/

Lewis és mások aggodalmait akkoriban nem vették figyelembe.

https://index.hu/techtud/2023/03/14/wc-papir-rak-orok-vegyi-anyag/

Válasz

Ürge-Vorsatz Diana: Valami nagyon furcsa volt.

Egy ideig nem jöttem rá, hogy micsoda.

Csodálatos tóvidék, buja természet. Reggeltōl késő estig a vízen, fürdőruciban.

Aztán rájöttem. Még alkonyatkor sem volt szinte egyáltalán szùnyog.

Egy tóvidéken. Csupa csatorna, nádas, tó, tavacska.

Az egész család megúszott egy hét tópartozàst egyetlen szúnyogcsípéssel.

A képen pl már nagyjábòl alkonyat van, verjük fel a nàdast, kissé micsaras csatoena élővilágát - de nem kell hosszúujjút venni.

Persze elsőre nem hiányzik - de aztán mégis retteg az ember.

Mi lesz velünk rovarok nélkül...?

És itt a The Guardian cikke is...

https://www.theguardian.com/environment/article/2024/aug/15/britain-insects-surveys-butterflies-climate-aoe

Miben segíthetek?

A méhbarát vadon élő virágok bátorítása, a fű hosszúra nyúlása és a peszticidek elkerülése mind segít a rovaroknak. Fontos, hogy a kertben változatosságot teremtsünk, hogy a rovarok megvédhessék magukat a szélsőséges körülményektől. Hayes szerint ez olyan egyszerű lehet, mint elővenni egy ásót, és létrehozni egy földdombot, hogy a forró napokon árnyékos oldaluk legyen, hogy hűvös maradjanak. „Ez a változás segít pufferelni a fajokat a legszélsőségesebb hőmérsékletektől” – mondja.

Az árnyékolt lejtő a nap felé esőhöz képest 5 C-kal hűvösebb lehet. Az érett erdők alatt 10 C-kal hűvösebb lehet, mondja Hayes. – Ez valóban jelentős különbség.

A legnagyobb kihívást az éghajlati válság kezelése jelenti, hogy csökkentsük e szélsőséges események gyakoriságát. „Nem kell megállítani az éghajlatváltozást, hogy megmentsük a pillangókat. Meg kell állítanunk az éghajlatváltozást, hogy megmentsük magunkat” – mondja Fox. ...

Előzmény

Válasz

Diquat rege – Hull ismét a megsemmisítő cucc | 2024. augusztus 12.

A diquat minden növény réme. Totális gyomirtó, amit állományszárításra (lásd még defóliálás, deszikkálás – lásd címkép) is használnak. A Piszkos Tizenkettő egyik szereplőjének a paraquat-nak a kémiai rokona. Ez utóbb hatóanyagot öngyilkosságra használták előszeretettel az erre elszántak, mert ellenadagolni kórházban sem lehetett. Fájdalmasan lassú és gyötrelmes haláltusát hozott. A kezelőorvosokat is megviselte. A diquat ezen a terhelő toxikológiai kapcsolaton túl brómot is tartalmaz, ami úgyszintén nem kívánatos a környezetünkben, így a brómtartalmú vegyületek kivonásakor ez is – terhelő adalékként – célkeresztbe került.

A Nébih nem végeztet már növényvédelmi technológiafejlesztést, így az Európai Unió felé csak jajveszékelni tud, hogy nincs helyettesítő szer és mi lesz a magyar gazdákkal. Ezt a színjátékot Nagy István szinte tökélyre fejlesztette, elfelejtkezve róla, hogy ő egyidejűleg a mezőgazdasági környezetvédelemért is felelős. Mindennek nem a bukolikus vonalát kell, hogy képviselje, vagyis a Duna-parti irodaház tetejére értelmetlenül műfecskefészkeket szerelve, balkonra kaptárt telepítve. Ez afféle pozőrség.

Nagy úr termelőcentrikus mondanivalóját erősítik fel a készséges szakmai és termelői kamarák. Ki lenne itt a szakmai kamara, mert itt nem gyomirtásról van szó, hanem a haszonnövény kémiai leperzseléséről, hogy minél hamarabb és kis víztartalommal betakarítható legyen. Szárításra így kevesebb energiát kell használni. Persze cserébe akadhat itt egy csöppnyi szermaradék a fogyasztóknak, amiről nem beszélünk és akkor nem fáj a mi szép gondolatokkal teli fejünk. Ne feledjen megkérdezni, hogy a növényorvoslás módszerei közé tartozik gazdasági okok miatt a haszonnövény pusztítása is? A humán-orvoslás gyógyíthatatlan betegségek esetén (állatoknál alkalmazott) miért ellenzi akkor a kegyes halált? Szóval vicc ez a növényorvosi titulus, ugyanis ennek a szakmának a gondolkodásából a mai napig hiányzik a felelősségvállalás, a rábízottakról való odaadó gondoskodás. Ennek a szakmának szigorú fogyasztóvédelmi feladatai lennének, de nem azonosul kellőképpen azzal!

„A nagyobb (sic!) terméshozam érdekében a szakmai [Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (MNMNK), elnök: Hunyadi István] és termelői [Gabonatermelők Országos Szövetsége, elnök: Petőházi Tamás] kamarák kérésére korábban betiltott dikvát [helyesen ISO helyesírás szerint: diquat] hatóanyagú növényvédő szerek alkalmazását engedélyezte szükséghelyzeti (sic!) indokkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih; Nemes Imre – Szűcs Csaba) […] Reglone Air (gyártó: Syngenta), a Solaris (gyártó: Globachem NV, Belgium), Dessicash 20 SL (gyártó: Sharda Cropchem Ltd., India)” – olvasom a sajtóban. Vagyis nincs semmilyen növényvédelmi ok, csak gazdasági és termelői. Hogyan lehet akkor egy ún. szakmai szervezet részéről ilyen toxikológiai szempontból megbukott hatóanyagot kérelmezni. Miért terjeszkedik ki erre a területre egy növényvédelemre jogosítványt kapott szervezet?

Tévedés tévedés hátán, ahogyan az eseti ügyintézés érdekei ezt megkívánják. Az Európai Unióban 2019-ben történt meg az engedélyének törlése, bár nálunk a megvásárolt készletek még felhasználhatók voltak. Növényvédelmi szempontból értelmezhetetlen szükséghelyzeti/eseti engedélyt azonban a hatóanyag azóta is minden évben kap.

Balázs Viktor, a környezeti fenntarthatóságért (sic!) és innovációért felelős (milyen szépen hangzik) NAK alelnök szerint a diquat az Agro-ökológiai Programban (AÖP) is alkalmazható, ami talán nem is kissé lő túl a célon. Betiltott vegyület is átmegy a NAK-ban a rostán? Ez is fain szer? Akkor, mi nem?

Vajon mikor intézkedik majd Nagy István miniszter (választ természetesen nem várok) a magyar fogyasztók környezet-egészségügyi érdekeit szem előtt tartva? Mikor hallatja a hangját a hazai egészségügy az Európai Uniós tiltás ellenére is hazánkban gyakorlatban maradó, de az Európai Unió toxikológiája szerint megbukott vegyületek miatt? A hallgatás bizony korántsem elegendő reakció, vagyis nálam nem éri el a szükséges minimumot, ami az orvosi eskü értelmezése szerint kötelez!

https://greenfo.hu/blog/diquat-rege-hull-ismet-a-megsemmisito-cucc/

Válasz