A mélytengeri kábelvágó a globális kommunikáció 95 százalékát kiiktathatja | 2025 / 03 / 23 /

Kína egy kompakt mélytengeri kábelvágó eszközt mutatott be, amely akár 4000 méteres mélységben is képes átvágni a létfontosságú tengeralatti kommunikációs kábeleket és elektromos vezetékeket.

Az eszközt a Kínai Hajózási Tudományos Kutatóközpont (CSSRC) és a Mélytengeri Pilótanélküli Járművek Állami Kulcslaboratóriuma fejlesztette ki, célpontjai pedig azok az acélból, gumiból és polimer anyagokból készült páncélozott kábelek, amelyek a globális adatátvitel 95%-át bonyolítják le.

A berendezés eredetileg polgári célokra készült – többek között mentési műveletekhez és mélytengeri bányászathoz –, ám potenciális katonai alkalmazhatósága miatt komoly nemzetközi biztonsági aggodalmak is felmerülnek – írja az Interesting Engineering. A tengeralatti kábelek elvágása stratégiai helyszíneken ugyanis, például Guam térségében – ami az amerikai hadsereg második szigetvédelmi vonalának kulcsfontosságú pontja – súlyos zavarokat okozhat a globális kommunikációban, és ezáltal geopolitikai válságot idézhet elő.

Bár az új technológia jól tükrözi Kína ambícióit a tenger alatti infrastruktúra területén, a fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az eszköz elsődleges felhasználása továbbra is polgári jellegű, különösen a „tengeri erőforrások fejlesztésének” céljait szolgálja. Ugyanakkor a közelmúltbeli nemzetközi incidensek – például az orosz tengeralatti gázvezeték elleni szabotázs – miatt a globális katonai elemzők továbbra is óvatosak.

https://raketa.hu/a-melytengeri-kabelvago-a-globalis-kommunikacio-95-szazalekat-kiiktathatja

Válasz

Tökéletes bizalom – tátott szájjal a kameraerdőbe | 2024. 02. 08.

Techdiktatúra, amelyik nagyban támaszkodhat a kínaiak támogatására.

Vörös a sanghaji ég, a tűzijátékkal a Kínai Kommunista Párt százéves fennállását ünnepelik. A huszonötmilliós high-tech metropolisz látványa fenomenális. És Peking, Kanton, Tiencsin, Sencsen fényűző fém-üveg felhőkarcolói… Precizitás, rend, tisztaság. Üzletek, szolgáltatások, áruk bősége. Fizetni, fogyasztani, hitelhez jutni tranzakciónyi pillanat. Sokszázmilliónyi okoskamera figyel, követ, arcról, hangról, íriszről, ujjnyomatról azonosít, informál, memorizál. Milliárdnyi algoritmikus művelet tizedmásodpercenként a társadalom szolgálatában. Mennyei kényelem egy ötezer éves kultúrában, miközben a világ népességének majd' ötöde mi magunk vagyunk; a „megaláztatások évszázada” után erre már lehet büszkének lenni, nem? – a Tökéletes bizalom (Total Trust) nyitó képsorai ezek. Azonban máris tennünk kell egy hosszabb kitérőt, különben nem fogjuk érteni honnan hová ereszkedik alá Jialing Zhang tavalyi díjnyertes dokumentumfilmje.

Amikor Kína 2011-ben – Japánt lehagyva – a világ második legnagyobb gazdaságává vált, a hatalom már eldöntötte, hogy miként reagáljon az egyéni szabadságvágyak növekvő számú megnyilatkozására. Ezt megelőzően, még a kétezres években az ország példátlan erősödésével városiasodó szegények százmilliói előtt nyílt meg a középosztályosodás, ha hitelre is, de elérhetővé vált a peremkerületi lakás, autó, akár nyaralásra is futotta. Amikor azonban e szükségletek tervezhetően, újra és újra kielégítődnek, az anyagi gyarapodással öntudatosabbá, önérzetesebbé válik az ember. Visszakérdez, véleményt nyilvánít, számonkér.

A 2008-as gazdasági világválság Kínát sem kímélte: az akkoriban inkább füstöt, port eregető gigantikus összeszerelő üzemre emlékeztető ország exportorientált növekedése zuhanórepülésbe fordult, gyárak sora zárt be, a munkanélküliég felszökött, a külpolitikai mozgástér szűkült. Egyesek a legféltettebb hagyományos kínai érték, a társadalmi stabilitás megingását vizionálták. A Tienanmen téri események ismétlődésétől tartó pártelit ekkor már huzamosabb ideje agyalt valamilyen szofisztikált, digitális kontroll kidolgozásán. Az említett megrázkódtatások új célok felé indították Kínát. Az összeszerelő üzemi státuszból való kilépés érdekében irdatlan pénzeket öntöttek a kutatás-fejlesztésbe (elektronika, akkumulátoripar, járműgyártás, félvezetők stb.). Az exportfüggés enyhítésére, a belföldi piacot erősítendő, emelni kezdték a béreket, csőre töltötték a hitelágyút, míg az üzleti megbízhatóságot (fizetőkészség, hitelképesség) úgynevezett társadalmi kreditrendszerrel (bizalmi barométerrel) kívánták biztosítani. A lojalitás tréningezésével együtt. Növekedés helyett fejlődés – ez volt a mondás.

A kreditrendszer tesztelése egyszerre zajlott az ország több városában, ám eltérő tartalommal, ami rendre megkavarta a külföldi sajtót. Ahogyan e híradások sokszor a kínai társadalom hozzáállását is félreértették, de még inkább átértelmezték. Ugyanis a nagy többség félelem és reszketés helyett várakozással fogadta a szisztémát, arra spekulálva, hogy a nap végén inkább előnye lesz belőle, mint hátránya. A kínai emberek – különösen az idősebbek – túlnyomó része apolitikus, az erős, igazságos, hatékony vezető mítosza „piacvezető”, az írott és íratlan szabályokat tiszteletben tartják. Az ország békéje és prosperitása édestestvérek, tehát a kormányzatot – tartja a népi bölcsesség – illik békén hagyni. Vagyis amíg az életszínvonal emelkedik, a Kínai Kommunista Pártot megilleti a bizalom.

Gátolják a szabad mozgást

A kreditrendszer alapja, hogy a hatalom a bővítés alatt álló okoskamera-hálózat és a kínai techcégekkel való együttműködés révén a fizikai és a kibertérben is szemmel tarthassa az állampolgárokat, vállalkozásokat. Kínában nem működik a Google, a Facebook vagy az Amazon, helyettük kormányzati hozzáférésű Baidu, Tencent, Alibaba van, vagyis az állam hozzáfér a netes kereséseinkhez, a közösségi aktivitásainkhoz, a vásárlásainkhoz. A valós és az internetes tevékenységek adatait algoritmusok értékelik.

A rendszer négy területre fókuszál: a hivatalos ügyekben tanúsított szavahihetőségre, az üzleti megbízhatóságra, a társadalmi becsületességre, valamint az igazságügyi hitelességre.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy amennyiben határidőre befizetjük az adót, a közüzemi számlákat, nem késünk a hiteltörlesztéssel, közösségi munkát végzünk stb., úgy „jó állampolgárként” kedvezményes hitelre számíthatunk például gépkocsivásárlásnál, kiemelt ellátást kaphatunk az egészségügyben, szabadon utazhatunk, a gyermekünk előtt a jó iskolák nyitva állnak. Ha azonban közlekedési szabálysértésen érnek, nem törlesztjük az adósságainkat, túl sokszor, túl sok italt vásárolunk, megcsúszunk a villanydíjjal, gyanús oldalakra kattintunk, kommentben szidjuk a rendszert, netán feketelistás személlyel találkozunk egy kávézóban, akkor az negatívan érinti az online megítélésünket. Bizonyos szint alatt nemcsak az autószalonban sorolnak hátra, de az orvosi rendelőben is, lelassul az ügyeink intézése, korlátoznak az utazásban (2019-ben összesen 33 millió kínaitól vonták meg a gyorsvasútra, repülőre történő jegyvásárlás lehetőségét).

A Tökéletes bizalom 2021-ben játszódik. A megelőző évtizedben szórványosan tesztelt rendszer a forgatáskor már országosan működik, azóta folyamatosan tökéletesítik. Bár a nyugati sajtóban a modell állandó jelzőjévé vált a „disztópikus”, és e kultúrkörben ez érthető is, a valóságban a rendszer nem tart ott, ahol képzelik. Egyrészt a próbaidőszakból számos regionális különbség maradt vissza, miként a hatalmas országra egyébként is jellemző egy-egy központi direktíva igen eltérő fokú végrehajtása. Erre példa, hogy a kreditrendszeren belüli, már említett négy fókuszterület nincs balanszban, adott városban az egyiket, a másikban egy másikat vesznek komolyan a többi rovására.

A rendszert belülről is érik kritikák, mondván, sokkal-sokkal több okból sújthatnak negatív értékeléssel, mint pozitívval, kérdés ezen pártvélemények őszintesége és jobbító hatása. Másfelől a gyors adatfeldolgozáshoz szükséges irgalmatlan erőforrás sem áll rendelkezésre. Még.

A hi-tech önmagában nem volna elég

És akkor végre Zhang dokumentumfilmje, amelyik két ügyvéd és egy újságíró történetén keresztül világít rá, milyen mértékben képes nyomást helyezni a kormányzat azokra, akik „nem lépnek egyszerre”. Miközben a kreditrendszer a társadalmi bizalom erősítésének hangoztatásával született…

Chen férje olyan ügyvéd, aki „kérvényezőknek” segít az állami hatóságokkal vívott jogvitákban. Kínában mindennapi gyakorlat, hogy ha nem jutnak dűlőre a helyi hivatalokkal, az emberek magasabb szintre adnak be kérvényeket különböző ügyekben. Az állampárt azonban olyannyira nem nézi jó szemmel az „ellene folyó” jogászkodást, hogy más ügyvédekkel együtt a férfi is börtönbe kerül. Bár megkínozzák, nem hajlandó olyan nyilatkozatot tenni, amelyben idegen ügynöknek vallaná magát. Márpedig a szabadulás egyetlen módja ez – vagy még ez sem. A filmben a kiskamasz fiúkkal magára maradó Chen szívós küzdelmét követhetjük nyomon: bár a nő maga is kérvényezővé válik (tucatjával sorakoznak a börtönlátogatás engedélyezését célzó beadványok az asztalán), a hatóságok a fülük botját sem mozdítják. Azaz mégis: Chen egyik pillanatról a másikra a lakásuk foglyává válik, miután egy bolti fizetés során kiderül, online státuszában koronavírus-fertőzöttnek minősítették, ami azonnali karantént, több hetes „szobafogságot” jelent.

Újabb keserű kóstoló a kínai államrezonból, amikor kitűzik végre Chen állam elleni izgatással vádolt férjének tárgyalását. A nő a gyerekkel vág neki a hosszabb autóútnak, mivel a bírósági ülést egy másik városban tartják. A tartományi határon azonban már rendőrök várják, közölve, „fokozottan kockázatos” régióból érkezik, ezért nem mehet tovább. Nyilvánvaló, hogy pontosan tudtak az úticéljáról, az intézkedés a férfitől való elszigetelés fenntartása, a szabad mozgás korlátozása volt.

A másik ügyvéd történetének fontos tanulsága az, hogy egy ekkora országban a hi-tech önmagában nem elegendő a totális megfigyeléshez. Ahhoz az a 4 millió lakóbizalmi is kell, akik napról napra kérdezősködve, informálódva, jegyzetelve, fontosságuk teljes tudatában segítik az osztályozórendszer hatékony működését. És nem csak ők: maguk a szomszédok segédkeznek ennek a másik ügyvédnek és a családjának a megfigyelésében, akár órákat üldögélve egy hokedlin az ajtajuk előtt. Így akadályozzák meg például abban az apát, hogy elvigye a fiát iskolába…

-- A Tökéletes bizalom szereplői bár átlátják helyzetük reménytelenségét, nem hajlandóak beletörődni annak megváltoztathatatlanságába. Hőstetteket azonban ne várjunk. Amiket a felvételeken látunk, azok a túlélés reflexei, a széthullással szembeni makacs ellenállás megnyilatkozásai. Emberi hangok egy süket világban.

Harmadik hősünk egy újságíró, a nő akkor veszítette el az állampárt bizalmát, amikor 2017-ben cikkezett egy egyetemi oktató szexuális visszaéléseiről. Huang Xueqin írása nagyot ment a Weibón (a legnépszerűbb mikroblog), a pekingi tanárt kirúgták, az ügy a kínai MeToo előfutára lett. Xueqin tudósított a hongkongi kiadatási törvénytervezet miatti tömegtüntetésekről is, ami után bevitték a rendőrök. A dokumentumfilmben arról beszél, hogy alkohollal itatták, hátha úgy sikerül használható vallomást kicsikarni tőle, majd elengedték. A nőt a forgatás befejezése után, 2021-ben letartóztatták: Angliába ment volna, amikor útban a repülőtér felé elfogták. Azóta is börtönben van, a vele szembeni vád: a kormányzat megtévesztő információkkal való lejáratása.

https://civishir.hu/hir/tokeletes-bizalom-tatott-szajjal-a-kameraerdobe

Előzmény

Válasz

Mindenki szívében ott a szörny, aki én vagyok | 2024. 02. 08.

Debrecenben élő kínai hallgató: a diktatúrák szégyentelenek, kegyetlenek, de nem buták.

A politikai és gazdasági elit már nagyban alkalmazza a digitalizációra épülő újabb technológiákat (gépi mély tanulás, big data, AI, generatív nyelvi modellek stb.), lényegében real-time módon (azonos időben) figyelik az emberi döntéseket, viselkedés- és magatartástudományi felismerésekre programozott algoritmusokkal gyűjtik és használják az így keletkező adatokat a döntéseiknél – hangzott el egy Kína körül forgó debreceni beszélgetésen, amelynek résztvevői egyetértettek abban, hogy félő, hamarosan nemcsak kelet felé találunk majd digitális megfigyelésre, a szabadságjogok korlátozására berendezkedő rezsimeket.

A Debrecenben is futó dokufesztivál zárónapján a közönség a Tökéletes bizalom című díjnyertes alkotást is láthatta, a vetítés után egy, a cívisvárosban tanuló kínai hallgatót és Vona Gábort Dámóczi Pusztai Ákos moderátorként kérdezte a dokumentumfilmről. Előbbi valódi nevét nem ismerhettük meg, fénykép sem készülhetett róla, míg Vona ezen az estén nem a Második Reformkor arcaként, hanem olyan gondolkodóként volt jelen, aki politikacsinálóként belülről ismeri a hatalmi logikát. Magáról a filmről és a kínai „társadalmi kreditrendszerről” ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Az elolvasása erősen ajánlott az alábbiak jobb megértéséhez.

Covid: tömegnyomás alatt

A vetítés végén mindjárt adódott a kérdés a dokumentumfilm valóságosságáról.

– A Tökéletes bizalom olyannyira hiteles, hogy hezitáltam, eljöjjek-e erre a beszélgetésre, hiszen van valamennyi kockázata a számomra. Az 1989-es Tienanmen téri tüntetés megmutatta, hogy a kínai társadalom is vágyik a szélesebb szabadságra. Megjegyzem, a tüntetés és annak véres leverése azóta is hiányzik a kínai tankönyvekből. Magam csak apámtól hallottam róla, aki fiatal katonaként ott volt a téren. Ami a jelent illeti, a „zéró Covid” politikának csak a 2022-es országos tüntetések hatására vetettek véget. Ha megnézzük a fotókat, látjuk, hogy a tiltakozók szlogenek nélküli, üres papírlapot tartottak a magasba. Így üzentek a hatalomnak és vették elejét annak, hogy az állampárt különféle provokációkat magyarázzon bele a tömegmegmozdulásokba. De lassú a változás, s félek, a remény csak pillanatnyi – reagált a 18 éves korától nálunk tanuló, filozófiát hallgató „Áron”.

Az idősebbek sokkal lojálisabbak a rezsimhez, ezért ő otthon szóba sem hozza a politikát, mert pontosan tudja, hogy milyen válaszokat kapna. Ami szörnyű – folytatta –, hogy a változást akarók a fiatalságon belül is kisebbségségben vannak. Sok, állami ösztöndíjjal külföldön tanuló kínai hallgatót ismer, akik egyátalán nem buták. – Hanem ijesztően vakok. A jólétért cserébe nemhogy lemondanak a szabadságról, de még hálásak is érte – világított rá a végig magyarul beszélő Áron.

Vona Gábor szerint a politika és a társadalom minőségi összefüggése nem kérdés, amilyen az egyik, olyan a másik. – A digitalizáció azonban akkora lehetőség a hatalom számára, hogy felvetődik, van-e kiút vagy belezáródunk abba a körbe, amelyikre a film is asszociál egy tengerparti látványosság többször is felbukkanó képével. A saját korlátozását illetően a politikára nem számítanék, helyette a társadalmi tudatosodástól várok változást. Ez azonban nagyon lassú folyamat, a megfigyelésre alapuló kínai kreditrendszer sem működne 4 millió „lakókerületi megbízott” nélkül – emlékeztetett a rezsim támasztékául szolgáló „emberi erőforrásra”.

Vona szerint a kínai állampárt még csapdába is kerülhet. – A széles jólét megteremtésére alapozzák a hatalmukat, ugyanakkor a fizikai igények kielégülésével a szabadságigény feltámad. Megadni a jólétet, de a szabadságot már nem, ebből lehet konfliktus.

Szabadság helyett jólét

Szerinte a legmeghatározóbb emberi élmény a félelem, a szorongás. – Minden élőlény a helyén van, tudja a dolgát, csak az ember nem. Beleszületünk a világba és onnantól egy nagy nyomasztó kérdés az egész. Mi az életünk értelme? Korábban voltak erre válaszok a vallás, a kultúra részéről, de a posztmodernben ezeket nem kapjuk meg. Innen a szorongás, amiből a politika valamilyen konkrét dologtól való félelmet kreál. S azzal adja el magát nekünk, hogy rögtön meg is véd tőle – hangsúlyozta.

-- Ez tehát az az esszenciális hatalmi művelet, amely a megnevezhetetlen eredetű szorongást megnevezhető félelemmé alakítja.

A Tökéletes bizalomban az ügyvédek elleni eljárás valójában kirakatper, amellyel a hatalom azt üzeni, hogy te is így járhatsz. Nyugiban akarsz élni vagy hősködni? Inkább a nyugalmat választjuk, ugye? Pláne, ha látjuk, hogy mivel jár a hősködés. Paradox helyzet, hiszen egyszerre érzel dühöt, felháborodást és azt, hogy jobb, ha nem keveredsz bele – folytatta Vona Gábor.

Ráadásul a félelemnek a szabadsághoz is van köze. Az ismert amerikai pszichiáter, Irvin D. Yalom négy egzisztenciális, azaz létfélelmet különböztet meg: a haláltól, az egyedülléttől, az értelem nélküliségtől és a szabadságtól való félelmet. Ez utóbbi azért különösen szorongató, mert döntésekre, mérlegelésre, gondolkodásra kényszerít.

Áron erre rácsatlakozva emlékeztetett: az identitásképzésben, a közösségi hovatartozásban a vallás helyét a politika vette át. Szirénhangjaira önként cseréljük a felelősséggel és döntésekkel járó szabadságot a jólét ígéretére.

Kínában ezt a filmet is letiltják, utalt Áron a Tökéletes bizalomra. – Az emberek nem fogják látni, ahogy például a Jokert (2019) sem engedték bemutatni. Még a szuperhős filmeket is cenzúrázzák, a szex és a túl erőszakos részletek kimaradnak. Hiába akadnak színvonalas alkotások, mivel el sem jutnak a kínai fiatalokhoz, gondolkodni sincs min. Az állam az internetet is igyekszik kontrollálni, a Google 2013 óta tiltott, a Baidu van helyette, amelyik azonban kooperál a hatalommal. Olyan szintű az ellenőrzés, hogy amikor a halálbüntetés megítéléséről próbáltam kérdőíves felmérést készíteni a WeChaten, öt perc múlva már hívtak valamelyik állami szervezettől. Csak engedéllyel lehet ilyet csinálni, mondták, és azután is kiszúrtak, hogy a kérdőív címéből töröltem a halálbüntetés kifejezést. Kínában egyébként is tolvajnyelven kommunikálunk, ha valamilyen érzékeny témáról beszélünk. Így azonban még kevesebb az esély a közös gondolkodásra – közölte a kínai fiatalember.

Hozzátette: hiába kapott Oscar-díjat A nomádok földje (2021), hiába ítéltek irodalmi Nobel-díjat – első kínaiként – Kao Hszing-csiennek (2000), hiába lett Nobel-békedíjas Liu Hsziao-po (2010), ezek a hírek annyira el lettek hallgatva, hogy utóbbiakról ő maga csak Magyarországon szerzett tudomást.
Hitler mit mondana?

Sokszor dühöngünk azon – vette át a szót Vona Gábor –, hogy milyen hülyék a politikusok. Ő óvva int ettől a szemléletmódtól, mert persze, hogy csinálnak butaságokat, de amit ostobaságnak vélünk, azu gyakran jó okkal történik. Ha egy politikus rendre pacalpörköltes, kocsonyás, csülkös fényképeket oszt meg, higyjük el, a dolog működik. Vona szerint a magyarok többsége nem lát át a politika működésén, így azt sem értheti, mi zajlik körülötte.

– A diktatúrák szégyentelenek, kegyetlenek, de nem buták. Ahogy a mondás tartja, hiába élt Karl Marx évtizedeket Londonban, a kommunizmus mégsem Angliában lobbant fel, mert a kapitalisták is olvastak könyveket… – erősítette meg Áron, akinek meggyőződése, hogy a társadalmi tudatosság formálásában az értelmiségé a fő felelősség. Velük szemben morális alapkövetelmény nem asszisztálni diktatúrákhoz. A tömegtől ez nem elvárható.

A Nézd, ki van itt (Er ist wieder da) című 2016-os német komédiában Hitler – időutazásnak köszönhetően – újra megjelenik Németországban. S ha már itt van, indul a választásokon. Mai témákról beszél és hiába röhögnek rajta, majd mindenben egyetértenek vele. Miért? Hogyan? Mert rendelkezik azzal a képességgel, hogy megérzi, mit szeretne hallani a közönsége. Mert minden ember szívében – árulja el a titkát a filmbeli Führer – ott a szörny, aki én vagyok.

https://civishir.hu/hir/mindenki-sziveben-ott-a-szorny-aki-en-vagyok-2

Válasz