A törődő szív megpróbáltatásai – Elolvastuk A Dalai Láma útja című képregénykötetet | 2025.07.25.

Pompás hírem van: beljebb vagyunk egy, a Dalai Lámáról szóló varázslatos képregénnyel, ami jócskán túl is mutat árnyalt világábrázolásával a hagyományos biopic kereteken. Matyáš Namai, a fiatal cseh/japán képregényrajzoló – aki az idei képregényfesztiválon tiszteletét tette, lelkesen és zokszó nélkül tűrve az egész napos dedikáltató és rajzoltató megpróbáltatásokat –, akinek olyan szenzációs köteteket köszönhetünk, mint a Csernobil és az 1984, harmadik nagyobb nekifutásra Tom Taylor író áldozatos kutatómunkájából születő forgatókönyvének segédletével összehozott egy újabb remeklést. Eleve jó dolgunk van, mivel Namai eddigi összes, úgymond egészestés melóját polcon tudhatjuk magyarul, és maradjon is ez mindig így: a komolyabb témákból eredő irodalmi minősége sokoldalú, szimbolikus rétegekkel gazdagított láttató grafikájával és egyedi színezésével tényleg párját ritkítja. Nagyon érdekes kettősség nyilvánul meg Namai vizuális megközelítésében: a nagy horderejű, érzékeny témák úgy fejeződnek ki maradéktalanul, hogy a humor, szatirikus él, karikírozó figuraábrázolás mit sem csorbít rajtuk, éppen ellenkezőleg, minden esetben életszerűsít, kontúroz, gazdagít.

Aztán itt van szilárd alapként Tom Taylor forgatókönyv- és képregényíró-fejlesztő, aki tévés pályafutásában még egyedi csúccsal is büszkélkedhet, ő tartja a legifjabb szerző rekordját, aki eladta munkáját egy tévécsatornának, általa alapított képregénystúdiójának alkotásai pedig 45 országban jelennek meg. Ráadásul gyakorló buddhista, így a lehető legjobb kezekbe került a 14. Dalai Láma, azaz Tendzin Gyaco életéről és munkásságáról szóló, A Dalai Láma útja (Troubadour Books) című képregény megvalósítása. Őszentsége áldásával – került rá ez a büszkélkedő mondat a borítóra, és hát ki ne csattanna ki a boldogságtól, hogy kapcsolatba került ezzel a párját ritkító sprituális emberrel, aki egész életét odaáldozta a közjóért, a népéért, a világért. A kötet végén fotósorozat bizonyítja, hogy a Láma a kezében tartja, majd meg is áldja a kész művet, ami egyébként pont úgy néz ki angol verziójában külsőleg, mint ez a magyar.

https://langolo.hu/a-torodo-sziv-megprobaltatasai-elolvastuk-a-dalai-lama-utja-cimu-kepregenykotetet/

Válasz

Dalai Láma - A boldogság tanítása | Hivatalos előzetes | JUNO11 (12)

„Még soha nem láttam olyan felvételeket Őszentségéről, ahol ilyen közvetlenül néz a kamerába, és így osztja meg a világról alkotott nézeteit. Lenyűgöző képsorok."
Richard Gere

A Dalai Láma – A boldogság tanítása egy bensőséges és mélyen inspiráló dokumentumfilm, amely a világ egyik legnagyobb tiszteletben álló spirituális vezetője utolsó filmes megszólalásaként is értelmezhető. A film főszereplője maga Őszentsége, a 14. Dalai Láma, aki közel 90 évesen ül le a nézővel szemtől szemben, hogy az élet egyszerű kérdéseiről – boldogságról, szenvedésről, békéről és együttérzésről – beszéljen olyan közvetlenséggel és bölcsességgel, amely egyszerre időtlen és sürgetően aktuális.
A film nem hagyományos életrajzi portré vagy tanításgyűjtemény, hanem egyfajta mozgó meditáció, amelyben az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója néz bele a kamerába – és így belénk is. A film a világ állapotának, a globális környezeti, társadalmi és erkölcsi kríziseinek tükrében mutatja meg, hogyan élhetünk mégis reménnyel: ha saját magunkban keressük a boldogság forrását, és ezáltal a megoldás kulcsát – és ehhez gyakorlati iránymutatásokat, egyszerű, a mindennapokba beépíthető megküzdési technikákat is kínál mindazok számára, akik kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb életre törekednek.

Ez nem film. Ez másfél óra jelenlét.

https://www.youtube.com/watch?v=4LftgNDsNAM
___

A Dalai Láma dokumentumfilmben tanítja meg, hogyan élhetünk reménnyel a szívünkben
Fidelio | 2025.08.07.

Október 30-án érkezik a hazai mozikba a Dalai Láma – A boldogság tanítása című bensőséges és mélyen inspiráló dokumentumfilm, amely a világ egyik legnagyobb tiszteletben álló spirituális vezetője utolsó filmes megszólalásaként is értelmezhető.

A Dalai Láma – A boldogság tanítása főszereplője maga Őszentsége, a 14. Dalai Láma, aki kilencvenévesen ül le a nézővel szemtől szemben, hogy az élet egyszerű kérdéseiről – boldogságról, szenvedésről, békéről és együttérzésről – beszéljen közvetlenül és határtalan bölcsességgel.

A film nem hagyományos életrajzi portré vagy tanításgyűjtemény, hanem egyfajta mozgó meditáció, amelyben az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója néz bele a kamerába, és így belénk is – olvasható a JUNO 11 közleményében. A forgalmazó szerint a film a világ állapotának, a globális környezeti, társadalmi és erkölcsi kríziseinek tükrében mutatja meg, hogyan élhetünk mégis reménnyel:

-- ha saját magunkban keressük a boldogság forrását, és ezáltal a megoldás kulcsát

– és ehhez gyakorlati iránymutatásokat, egyszerű, a mindennapokba beépíthető megküzdési technikákat is kínál mindazok számára, akik kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb életre törekednek.

A Dalai Láma – A boldogság tanítása nem egy film, hanem másfél óra jelenlét, melynek során maga a Dalai Láma inspirálja a nézőket – kövessenek bármilyen vallást, vagy legyenek akármilyen meggyőződésű emberek –, hogy a politikát, a globalizációt, az éghajlati válságot és az emberi kapcsolatok természetét átfogóbb szemszögből nézzék. A film a Dalai Láma szavai által vezérelve, megrendítő képekkel tárja fel világunk szépségét és fenyegetettségét, amelyre olyan nagy befolyással van az emberi tevékenység.

https://fidelio.hu/vizual/a-dalai-lama-dokumentumfilmben-tanitja-meg-hogyan-elhetunk-remennyel-a-szivunkben-183557.html

Válasz

Őszentsége a Dalai Láma a Dhomey Cholkha népe által 2025. június 30-án reggel a dharamszalai tibeti főtemplomban tartott hosszú életre szóló felajánlási szertartáson megerősítette megingathatatlan elkötelezettségét, hogy élete hátralévő részében - mind intézményén keresztül, mind személyes minőségében - az emberiséget szolgálja.
# Face of Tibet

https://www.facebook.com/watch/?v=1260971035677028

Előzmény

Válasz

Kína a világ legnagyobb gátját építi meg Tibetben
Privátbankár.hu | 2025. július 19.

India aggódva figyeli, amit Tibetben kezdett el Kína.

Gigantikus gát építését kezdte meg Kína szombaton a Tibetet és Indiát átszelőfolyón, Li Csiang miniszterelnök is részt vett az ünnepélyes megnyitón – közölte a kínai állami média híradásai alapján a BSS News.

https://www.bssnews.net/international/293742

Peking decemberben hagyta jóvá a Tibetben Jarlung Cangpo, Indiában pedig Brahmaputra néven ismert folyón induló projektet, amellyel az ország szén-dioxid-semlegességi célkitűzéseit és a tibeti régió gazdasági fejlesztését kívánják elérni.

A projekt öt vízerőmű megépítését foglalja magában, a teljes beruházás becsült összege mintegy 1,2 billió jüan (mintegy 167,1 milliárd dollár) – írja a Hszinhua.

India januárban közölte, hogy aggodalmát fejezte ki Kínának a tibeti projekt miatt, és kijelentette, hogy figyelemmel fogja kísérni és meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket érdekei védelmében.

Kínát felszólították, hogy „biztosítsa, hogy a Brahmaputra folyásirányban lejjebb fekvő államok érdekei ne sérüljenek a folyásirányban feljebb fekvő területeken folytatott tevékenységek miatt” – közölte akkor az indiai külügyminisztérium.

Decemberben a pekingi külügyminisztérium azt mondta, hogy a projektnek nem lesz „negatív hatása”, és hozzátette, hogy Kína „fenntartja a kommunikációt a folyásirányban lévő országokkal”.

https://privatbankar.hu/cikkek/nemzetkozi/kezdhetunk-aggodni-kina-a-vilag-legnagyobb-gatjat-epiti-meg-tibetben.html

Előzmény

Válasz

Az ünnepi tortázáson az indiai kormány miniszterei és Richard Gere színész is részt vett. A szellemi vezető a születésnapja előtt azt mondta, hogy 130 évnél is tovább szeretne élni, és halála után ismét megszületni, hogy tovább vezesse a tibeti buddhizmust. Az észak-indiai Dharamszalában, buddhista szerzetesek körében rögzített videóüzenetében az utódlási folyamatról is beszélt, amely szerint a reinkarnáció felkutatását kizárólag a Gaden Phodrang Szervezet végezheti majd el.

https://telex.hu/kulfold/2025/07/06/dalai-lama-90-szuletesnap

Előzmény

Válasz

Sükösd Miklós: A ma 90 éves dalai láma a tibeti buddhizmus ősi bölcsességét az emberiség közkincsévé tette | 2025. 07. 06.

1935. július 6-án született Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma, akinek tanításai a tibeti buddhizmus mély filozófiai hagyományát a meditáció és a modern pszichológia gyakorlati alkalmazásaival ötvözik. Hogyan lett a Tibetből 23 évesen menekülni kényszerülő buddhista szerzetes az évtizedek során a glóbusz egyik legnagyobb tanítójává? Születésnapi cikkünk a dalai láma néhány filozófiai és pszichológiai, meditációs nézetét tekinti át.

A fiatal dalai láma 23 éves korában a Himalája jeges hágóin át gyalog 14 napos, embert próbáló úton volt kénytelen elmenekülni a hazáját fegyveres erőszakkal elfoglaló kommunista Kínából. Azóta a világ egyik legjelentősebb spirituális vezetőjévé vált. A dalai láma az együttérzés, önismeret, belső fejlődés, megbocsátás, önfegyelem, tisztelet, felelősségvállalás és erőszakmentesség értékeit hangsúlyozza. E tanítások nem csupán vallási bölcsességek, hanem pszichológiai és erkölcsi útmutatások, amelyek mindnyájunk lelki egészségét és a társadalom harmonikus működését segíthetik.

A száműzetés ereje: hogyan hódította meg a világot a tibeti buddhizmus?

Az 1950-es években a kommunista Kína lényegében megszállta Tibetet, majd Mao Cetung vörös hadserege 1959-ben brutálisan levert egy, a kínai uralom ellen kitört tibeti felkelést. A történelmi fordulópont után a 14. dalai láma – sok más tibeti vallási vezetővel, szerzetessel és hétköznapi emberrel együtt – kénytelen elhagyni a hazáját és száműzetésbe vonulni. Tibetben a kemény etnikai, vallási és politikai elnyomás máig tart, csakúgy mint az ujgur kisebbség területein.

A menekülők – körülbelül 80 000 tibeti – többsége gyalog kelt át a Himaláján, és Indiában, Nepálban vagy Bhutánban talált menedéket. Az elmúlt több mint hatvan év során a tibeti diaszpóra több migrációs hullám során, fokozatosan növekedett. Az emigráns tibeti kormány és más független források szerint 1959 óta összesen mintegy 130–150 ezer tibeti menekült hagyta el Tibetet és telepedett le külföldön. A legtöbben – mintegy 85 ezren – ma is Indiában élnek. A nyugati országokban – például az Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban – több mint 30 000 tibeti talált új otthonra.

A 2000-es évektől kezdve a tibetiek menekülése jelentősen lelassult, többek között a kínai határellenőrzések szigorítása miatt, különösen a 2008-as tibeti tüntetések és a pekingi olimpia után. Az utóbbi években évente már kevesebb mint száz menekült tudott eljutni Indiába vagy más országokba. További ok, hogy a kínai fejlesztések során Tibetben a legtöbb helyen bevezették az áramot és új utakat építettek. Az elnyomás ellenére sokan anyagilag jobban élnek, mint Indiában.

1959 óta eltelt több mint hatvan év, és Tibet nem lett szabad. Felnőtt egy új generáció, akik közül sokan már megtanultak együtt élni a kínai elnyomással.

A legtöbb tibeti buddhista mester először Indiába menekült. Onnan indult útjára a világméretű szellemi mozgalom, amelynek révén a tibeti buddhizmus tanításai lassan szétáradtak a világ minden tájára. Ennek köszönhetően ma már minden nyugati országban – sőt szinte minden kontinensen – találhatók tibeti buddhista központok, iskolák és kolostorok. Magyarországon is számos tibeti buddhista közösség működik. A zalaszántói Drikung Kagyü központot két tibeti láma vezeti. A Szákja irányzat budapesti központjában is állandó rezidens tibeti láma tanít. A dzogcsen irányzat, amely az évtizedekig Olaszországban élt, a közelmúltban elhunyt Namkhai Norbu tanításait követi, meditációs kurzusokat és tanításokat kínál. A Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ rendszeres meditációk mellett közösségi eseményekkel segíti a tibeti kultúra jelenlétét, támogatja az emigráns tibeti kormányt és a tibeti menekülteket.

Különös kettősség: a tibeti buddhizmus éppen a tibeti szellemi mesterek, tanítók sajnos még ma is tovább zajló menekülésének, Tibetből való száműzetésének köszönheti globális jelenlétét.

-- Ami borzalmas trauma és hatalmas veszteség a tibeti népnek – a hagyományos tibeti civilizáció megsemmisítése annak szülőhelyén és a vallási vezetők, buddhista tanítók nemzedékek óta tartó száműzetése –, az hatalmas szellemi nyereség az emberiségnek.

Mindebben központi szerepet játszik a dalai láma is, akinek tanításai modern fogalmaink segítségével hozzák közelebb és a hétköznapokban is gyakorolható meditációval kínálják a világ számára a két és fél évezredes buddhista bölcsességet.

Kívácsiság és nyitottság a nyugati civilizáció iránt

A Hét év Tibetben című film Heinrich Harrer osztrák hegymászó, a 14. dalai láma gyerekkori tanárának visszaemlékezésein alapul. A filmben nagy szerepet kap a fiatal Tendzin Gyaco nyitottsága a Nyugat és technikai vívmányai iránt. A film egyik visszatérő motívuma, hogy a zsenge dalai láma kíváncsian és lelkesen fogadja a modern eszközöket, amelyeket Harrer mutat be neki. Lenyűgözve figyeli a vetített mozgóképet, Harrer segítségével saját vetítőgépet kap, és örömmel nézi rajta a nyugati filmeket. Érdeklődik más kultúrák iránt és szeret vizuálisan tanulni. Nagyon érdeklődik az óraszerkezetek működése iránt is. A filmben látjuk, ahogy órákat szerel szét, alaposan tanulmányozza őket, s igyekszik megérteni a mechanizmusukat.

Szintén lenyűgözi a világ földrajza, a távoli országok elhelyezkedése, és a csillagászat is. Térképek, földgömb, csillagászati műszerek: Harrer földrajzi tudása, térképei és magyarázatai mély benyomást tesznek rá. A film egyik jelenetében a fiatal dalai láma örömmel használja távcsövet, amely új látásmódot nyújt: kitekint a távoli világba, amit addig nem láthatott.

Ezek a ténybeli visszaemlékezésen alapuló jelenetek nemcsak az ifjú dalai láma kíváncsiságát, hanem a tudásvágyát és nyitottságát is bemutatják – s ez a valóságban is meghatározó jellemvonása lett felnőtt korában. Ez az érdeklődés vezette később a természettudományok és a nyugati filozófia felé. Számos párbeszédet, projektet kezdeményezett tudósokkal többek között az idegtudomány és kvantumfizika területén.

A globális guru: a buddhista bölcsességtől a 21. századi pszichológiáig

A dalai láma a buddhizmus 2500 éves klasszikus fogalmait aktualizálja a globális 20–21. századi közegre: a tanítások mai pszichológiai érvényességét hangsúlyozza. Tanításaiban kulcsszerepet kap belső énünk valós tapasztalata és a társas felelősségünk.

Más szavakkal: a meditáció célja, a megvilágosodás számára nem elvont vallási üdvtan, hanem a lelki jóllét, a mentális egészség és az együttműködő társadalom, a közös boldogságunk.

-- Buddha és a mai gyakorlók semmiben sem különbözünk – egyforma esélyünk van az áttörésre.

Hogyan vált a 23 éves, fiatal dalai láma – aki fagyban, hóban gyalogol át a Himaláján a a kínai kommunista diktatúra fenyegetése elől – az évtizedek során hiteles nemzetközi tanítóvá, globális guruvá? Hét tanítását idézem fel.

1. Egyetemes együttérzés

A dalai láma egyik központi üzenete az együttérzés (szankszritül karuna) gyakorlása minden érző lény iránt. Ez nem csak buddhista alapelv, hanem a békés, harmonikus társadalmak alapja is.

-- Az együttérzés szerinte nem gyengeség, hanem erő.

Ha azt akarod, hogy mások boldogok legyenek, gyakorold az együttérzést. És ha te magad is boldog akarsz lenni, akkor is gyakorold az együttérzést minden érző lénnyel.

Az együttérzés nem lelki luxus, hanem az agyunk és az idegrendszerünk működésében is konkrétan kimutatható, kutatható érzelmek és gyakorlatok sora. Közöny helyett könyörület, kedvesség, kötődés, kímélet és közös kacagás.

A dalai láma szemében az együttérzés a központi hatóerő. Ez aktiválja az empatikus idegi hálózatokat, csökkenti a félelemalapú reakciókat (a vélt fenyegetésekre adott fokozott védekezést) és elősegíti a pozitív társas életet. Az énlélek határainak kiterjesztése, a „mások boldogsága = saját boldogságunk” egyenlet alapozza meg a társas szolidaritást.

2. Minden ember boldogságra törekszik és kerüli a szenvedést

A dalai láma szerint minden ember alapvető célja a boldogság elérése és a szenvedés elkerülése. Ezért fontos felismernünk magunkban azokat a gondolkodási és érzelmi mintákat, amelyek szenvedést okoznak – például harag, irigység vagy gyűlölet –, s ezek helyett pozitív állapotainkat kell ápolnunk.

A buddhista felfogás szerint az érzelmeinket a tudatunkban kialakult gondolati minták indítják el. A harag, az irigység vagy a gyűlölet nem a külvilágból jön, hanem abból, ahogyan mi magunk a világot elképzeljük. A dalai láma ezért arra tanít:

-- figyeljünk oda a gondolatainkra, és ismerjük fel a rossz szokásainkat, gondolati köreinket, amelyek szenvedést okoznak nekünk.

Ha ezeket tudatosítjuk, akkor lassan meg is változtathatjuk őket. Ez a megközelítés hasonlít ahhoz, amit a mai pszichológia – különösen a gondolkodásra és viselkedésre épülő terápiák sora – is javasol. Figyeljünk a gondolatainkra, és ha kell, tanuljunk meg másképp gondolkodni.

3. Belső béke, felelősség, erőszakmentesség

A külső, társadalmi béke eléréséhez először belső egyensúlyt és békét kell találnunk. A dalai láma gyakran hangsúlyozza az erőszakmentesség, a nem ártás (ahimszá), a belső fejlődés, az erkölcsös életvezetés, az önkorlátozás elvét és fontosságát.

-- A külső körülmények erőszakos megváltoztatása helyett először a saját tudatunkat kell átalakítanunk.

Ettől lesz természetes erőnk a külső valóság erőszakmentes felpuhítására és átalakítására. A rokon gondolkodó Mahatma Gandhi szavaival: „Te magad légy a változás, amit látni szeretnél a világban.”

A belső béke, leszerelés – a dalai láma és a pszichológiai kutatások közös tanulsága szerint – nem statikus állapot, hanem önszabályozási folyamat. Az érzékszerveinken keresztül érkező érzelmi hatások felismerése, s ezek hasznos, építő módon való kezelése. Magyarul: észrevesszük, milyen érzések keletkeznek bennünk egy-egy élmény hatására, és megtanuljuk ezeket jól, hasznosan irányítani.

A dalai láma azt az erkölcsi tézist fogalmazza meg: saját tudatunk átalakítása erkölcsi kötelességünk – mert csak így csökkenthető a társadalmi agresszió szintje. Mindez összhangban áll azokkal a pszichológiai elméletekkel, amelyek szerint akkor érezzük magunkat jól, ha olyan célokat tűzünk ki, amelyekben hiszünk, erősítik az önbizalmunkat és amelyek ugyanakkor másoknak is jót tesznek.

4. Nem-ártás, környezetvédelem és vegetarianizmus

A dalai láma környezetvédő, zöld szemlélete a buddhista függő keletkezés (pratítja-szamutpáda) tanában gyökerezik. E szerint minden létező kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nem-ártás elve alapján

-- az embernek erkölcsi felelőssége megóvni minden élőlényt és a természeti környezetet.

Emellett a bodhicsitta – a minden érző lény javát szolgáló megvilágosodási törekvés – a kollektív ökológiai felelősségvállalás spirituális alapját is megteremti.

A tibetiek általában húsevők, mert a hideg, zord éghajlat és a földrajzi adottságok Tibetben nem teszik lehetővé a növényi alapú étrendet. A Tibeti-fennsík magas, sziklás hegyei között a zöldségek, gyümölcsök alig teremnek meg. A dalai láma nem vegetáriánus, de törekszik az etikus étkezésre, erkölcsi és spirituális okokból támogatja a vegetáriánus életmódot. Az 1980-as években orvosi tanácsra vegetáriánus lett, és évekig így is étkezett. Később azonban egészségügyi okokból kis mennyiségben időnként újra fogyaszt húst. Kedveli a thukpát, a tibeti tésztalevest.

Etikai álláspontja szerint ha lehet, akkor kerüljük a húsfogyasztást. A nem-ártás (ahimszá) buddhista elvének megfelelően a növényi étrend az ideális. Támogatja a húsevés visszaszorítását, különösen a tömeges állattartás és az állatok szenvedésének csökkentése érdekében.

5. Vallásközi párbeszéd és tolerancia

Bár a dalai láma buddhista szerzetes, elkötelezett híve a vallási toleranciának és a vallásközi párbeszédnek. Gyakran folytatott eszmecserét keresztény, hindu, zsidó, muszlim és más vallási vezetőkkel II. János Páltól főrabbikon át iszlám teológusokig. Legjobb barátja Desmund Tutu dél-afrikai anglikán püspök volt, barátságukról díjnyertes film is készült.

A dalai láma nyolcszor járt Magyarországon. Első magyarországi útján, 1990-ben a budapesti Bazilikában Paskai László bíborossal és más történelmi egyházak vezetőjével vett részt közös szertartáson. Egy későbbi, 2000-es látogatásán Várszegi Asztrik főapát meghívására Pannonhalmán, a Bencés Apátságban járt és beszédet mondott a kolostor templomában.

Tendzin Gyaco szerint minden nagy vallás tanítása jól szolgálhatja az emberiség erkölcsi fejlődését és békéjét. A párbeszéd lehetőséget ad arra, hogy együtt, (egy)más nézőpont(já)ból lássunk rá a dolgokra.

A láma nyitott, egyszerre több nézetet elfogadó hozzáállása csökkenti a vallások, csoportok közötti félelmet és bizalmatlanságot. Segít abban, hogy rugalmasabban gondolkodjunk saját önfelfogásunkról és másokéról. Elősegíti az együttműködésen alapuló problémamegoldást. Mindez jól illeszkedik a szociálpszichológiában ismert kapcsolatelmélethez, amely szerint a személyes találkozások és párbeszédek csökkenthetik az előítéleteket.

6. Világi etika és emberi értékek

A dalai láma gyakran beszél az erkölcsös élet fontosságáról függetlenül attól, hogy valaki vallásos-e vagy sem. Az együttérzés, megbocsátás, higgadtság, mértékletesség, tisztelet és felelősségvállalás — mindez nála nem dogmatikus vallási előírás, hanem saját belső lelki értékünk. Ezek a saját erőforrásaink. A dalai láma világi etikája összhangban áll a pozitív pszichológia – az erényeink – szemléletével, amely pozitív személyes vonásainkat kiteljesedésünk, a virágzó élet alapfeltételeinek tekinti.

A dalai láma tanításai a tibeti buddhista bölcsességet korszerű pszichológiai elméletekkel és a lelki problémákból, traumákból való gyógyulás módszertanával kapcsolják össze. Az együttérzés mint adaptív érzelemszabályozó mechanizmus, a kognitív átkeretezés, a belső kontroll, a mentális perspektívaváltás pszichológiai folyamatok. Elősegítik, hogy

-- az eredetileg spirituális fogalmak gyakorlati életvezetési stratégiákká alakuljanak.

Buddhista meditációs mesterként a láma a tudat működésének megfigyelését és a meditáció szerepét tanítja a szenvedés csökkentésében. Fontos szerepet tulajdonít a függő keletkezés és a létezés üressége (śúnyatā) fogalmainak. Semmi sem létezik önmagában, minden kölcsönös kapcsolatban áll minden mással és egymást feltételezi.

A együttérzés, a függő keletkezés és az üresség így nem csupán vallásfilozófiai fogalmak, hanem pszichológiai modellek és eljárások, amelyek a gyakorlatban vizsgálhatók és alkalmazhatók mentálhigiénés és jólléti célkitűzéseink érdekében.

A dalai láma a bolygó egyik vezető tanítója, mestere. Elképesztő életműve több polcot tölt meg magyarul is (több tucatnyi művét fordították magyarra).

Mindez azonban legtöbbünk számára papír és festék, holt betű maradna meditáció nélkül.

7. A meditáció gyakorlása

A dalai láma évtizedek óta következetesen hangsúlyozza: a meditáció célja az elme átalakítása. Tanításaiban a meditáció nem csupán a relaxáció eszköze, hanem a mentális tisztaság, az érzelmi egyensúly, végső soron pedig a bölcsesség és az együttérzés kibontakozásának eszköze.

Két fő meditációtípust különböztet meg. Egyfelől az analitikus meditációt, amely során a gyakorló mélyen elmélkedik bizonyos témákon – például a mulandóságon vagy az együttérzésen. Másfelől a koncentrációs meditációt, amely a figyelem összpontosítását szolgálja az elme stabilitásának fejlesztése érdekében. A tibeti hagyományban nagy szerepe van az istenség-meditációknak (ahol a Buddha-tudat egyes aspektusai istenségek formájában jelenik meg vizuálisan, s a gyakorló tudata ezekkel egyesül).

A rendszeres gyakorlás során a meditáló fokozatosan gyengíti a romboló érzelmek – mint a harag vagy a ragaszkodás – hatását. Eközben erősíti a pozitív mentális állapotokat, például a türelmet, empátiát és lelki egyensúlyt, elengedést (upeksá). A meditáció lehetővé teszi, hogy felismerjük mentális szokásainkat, megértsük, hogyan működnek, és elkezdjük megváltoztatni őket. A meditáció tehát az erkölcsös viselkedés és a lelki fegyelem gyakorlásának eszköze a felszabadulás felé vezető úton.

-- A dalai láma a hagyományos tibeti buddhista meditációs gyakorlatok értelmezését ötvözi a kortárs idegtudomány és pszichológia felismeréseivel.

Gyakran beszél a meditációról mint tudományosan is megalapozott módszerről az elme edzésére. Együttműködik agykutatókkal és hangsúlyozza a tudományos, kritikai vizsgálatok fontosságát, akár a meditációt gyakorlók laboratóriumi vizsgálatát is.

A meditáció az ősi szemlélődő hagyomány öröksége, ugyanakkor a modern agykutatás tárgya. Egyszerre évszázadok óta változatlan vallási gyakorlat (bevezető szertartásokkal, beavatásokkal) és világi eszköz a belső nyugalom, az érzelmi alkalmazkodóképesség és a társadalmilag pozitív magatartás elősegítésére. Ezek a központi elemei a dalai láma kortárs világnak szóló üzenetének.

A kölcsönös függőség és az üresség elve szerint minden jelenség kölcsönhatásokban (egymással összefüggő kapcsolatokban) létezik. Ebből következik, hogy az énünk és a testünk is dinamikus hálózat.

A meditációs gyakorlat e hálózati természet közvetlen megtapasztalása és megváltoz(tat)ása. A neuroplaszticitás (idegi plaszticitás) az agy azon képessége, hogy a tapasztalatok, tanulás vagy gyakorlás hatására szerkezetileg és működésében megváltozzon. A idegi plaszticitás a meditáció révén tartósan képes átalakítani az agyunkat, különösen a frontoparietális irányító hálózat működését.

A meditáció lehetővé teszi új idegi kapcsolatok kialakulását, a meglévők megerősödését vagy gyengülését. Sőt, akár az agykéreg bizonyos területeinek funkcionális átrendeződését is. A neuroplaszticitás elmélete és empirikus kutatásai ma központi szerepet töltenek be a meditáció tudományos vizsgálatában, különösen a figyelem, az érzelemszabályozás és az öntudatosság fejlődése szempontjából.

Számos neurológiai és pszichológiai tanulmány igazolja, hogy a meditáció rendszeres gyakorlása mérhető változásokat idéz elő egyes agyterületeken. Ide tartozik a prefrontális kéreg, az amygdala és az insula. Ezek mind kulcsszerepet játszanak a kognitív kontrollban (a megismerési folyamatok szabályozásában), az érzelmi válaszok szabályozásában és az empatikus működésben.

Meditáljunk hát, ismerjük fel valódi természetünket, ahogy a mester tanácsolja. Ennél jobbat nemigen tehetünk.

Köszönjük a remek tanításokat, és boldog születésnapot, kedves dalai láma!

https://hvg.hu/360/20250706_Sukosd-Miklos-dalai-lama-buddhizmus-szuletesnap

Válasz

KORÁBBI CIVILIZÁCIÓK ÉS AZ EMBERISÉG JÖVŐJE

Indiában meleg trópusi és szubtrópusi éghajlat uralkodik. Ez azt jelenti, hogy India nem szenvedett annyira a jégkorszak szélsőséges hidegétől, amely megnehezítette az emberi életet és kultúrát a bolygó nagy részén, beleértve Európát és Észak-Amerikát is, amelyeket kiterjedt jégtakarók borítottak.

MANU VIVASWAN
A hindu Védák és Puránák több emberiségről is beszélnek a jelenlegi Vaivasvata Manu korszaka előtt, egy özönvíz alakjáról, aki ezt a jelenlegi emberi civilizációs ciklust jelölte ki, amely egy nagy árvíz után kezdődött mintegy 12 000 évvel ezelőtt, ami egyben az utolsó jégkorszak végét is jelentette. India meg tudta őrizni régebbi civilizációját a jégkorszakból, bár az ezzel járó nagy éghajlati változások során csak némi fennakadással.

India a jégkorszak alatt, amikor Ázsia egyik szubkontinensének számított, ökológiai értelemben kapcsolatban állt a mai Indonézia és Délkelet-Ázsia területéből álló Szundaland növény- és állatvilágával. Míg azonban Szundaland nagy része víz alá került a jégkorszak végén, addig Indiában csak bizonyos part menti területek, nevezetesen a Srí Lankához vezető szárazföldi híd, valamint a Gudzsarát és Bengália körüli partvidék. Ez azért volt így, mert India kontinentális talapzata magasabb volt, mint Szundalandé. Manu Vivasvan a dél-indiai Keralából a himalájai alapú folyókra, mint például északon Szaraszvati, ahogyan azt a Matsya Purana is említi.

KORÁBBI HUMÁN TUDOMÁNYOK
Ez azt jelenti, hogy a puránai állítások, miszerint már korábban is sok emberiség létezett saját Védákkal és hét bölccsel, egyre hitelesebbé válnak. Mivel a jelenlegi homo sapiens valószínűleg 300 000 éve él a bolygón, nehéz azt állítani, hogy a civilizáció csak 5000 évvel ezelőtt kezdődött. Azt is látjuk, hogy a jógikus és spirituális tudás sokkal elterjedtebb volt az ókorban, mint manapság, például az ókori Egyiptomban, Mexikóban, Peruban, Kínában, a kereszténység előtti Európában, tulajdonképpen az egész világon és természetesen Indiában.

RISHIK, JÓGIK ÉS ÉLET HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL
A védikus szemlélet szerint azonban az igazi civilizáció a magasabb tudatosságra való törekvés, nem pedig egyszerűen a külső világ irányítása. Az erre törekvő rishik és jógik, akár ma, akár az ókorban, egyszerű, a természettel harmóniában élő külső életet követtek. Az ő útjuk a lemondás volt, nem pedig a külső terjeszkedés.

Ezt látjuk a rishikulákban, az erdei és hegyi ashramokban vagy a barlangokban élő jógiknál, akik még a testhőmérsékletüket is képesek voltak szabályozni, így nem volt szükségük ruhákra. Ez azt jelenti, hogy a fejlett technológia hiánya és a létezés vagy az egyszerű életmód nem feltétlenül jelent primitív, civilizálatlan vagy barbár embereket. Jelezhet egy jógikus kultúrát is.

A KÜLSŐ TECHNOLÓGIÁN TÚL A BELSŐ TUDATOSSÁGIG
Valószínű, hogy a nagy rishik és jógik végig az emberiséggel voltak, bár kevesen. Igaz a technológiának megvan a maga helye, lehet, hogy végül túl kell tekintenünk rajta, és meg kell tanulnunk felfedezni a bennünk lévő univerzumot. Az idő- és térutazás a finom- vagy asztráltesten keresztül érhető el, és nem igényel külső technológiát, ahogyan azt a jógik a különböző lokákba vezető belső utazásaikban jelzik.

Ez azt jelenti, hogy végül talán meg kell tanulnunk a külső technológián túlra tekinteni, és a jógikus tudás segítségével megtanulni, hogyan fedezzük fel az egész univerzumot, miközben harmóniában élünk a természettel, és mindenhol megtaláljuk az Istenit.

~ David Frawley tollából

https://www.facebook.com/photo/?fbid=918670003795244

Válasz

A buddhizmus azért maradt évezredeken keresztül élő hagyomány, mert megtartotta módszer jellegét. Nem hittételeket tanít, nem megállapításokat tesz, s nem leírást ad a dolgok állapotáról. Igazsága a gyakorlásában áll: abban, ahogyan a gyakorlás folyamatát átéljük, s a belátásokban, amelyek eközben születnek bennünk.

~ Pressing Lajos Lílávadzsra: Tanítások a tudat természetéről
Az őszi félév utolsó előadása január 13-án 17:30-kor:
https://dakiniland.net/videoteaching

Válasz

Itt a képen Tenzin Palmo-t láthatjátok, aki Diane Perry néven született 1943-ban. 18 évesen olvasta az első könyvét a buddhizmusról és elhatározta, hogy ő is buddhista lesz. 1964-ben nekivágott Indiának, és csatlakozott az ott száműzetésben élő tibetiek közösségéhez. Itt kapta meg az új nevét.

A nők helyzete nem volt túl jó a szanghában: amikor Indiába érkezett, 100 férfi szerzetes mellett ő volt egyedül nő. A szerzetesek alávetettként, szolgaként kezelték. Azt mondták neki, hogy imádkoznak azért, hogy a következő életében olyan szerencsés lehessen, hogy férfi testbe születik, és akkor igazán befogadhatják maguk közé. Hiszen végül is nem tehet róla, hogy ilyen alacsonyabb rendű testbe született.

Micsoda együttérzés!

Tenzin Palmo egyszer megkérdezte az egyik tanítóját, hogy vajon van-e bármilyen előnye annak, hogy női testbe született. A mester azt mondta, alszik rá egyet, és átgondolja a választ. Másnap így szólt: "Átgondoltam a kérdésedet, és nincs semmilyen előnye annak, hogy női testbe születtél."

"Na, hát akkor mégiscsak van egy előnye, hogy nem férfi testbe születtem," állapította meg Tenzin Palmo. "Legalább nincsen férfi egóm."

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1212387940476990

Válasz

Amit a tizmillós napokon gondolsz, tízmilliószoros erővel válik valóra. A tibeti kultúrában "nagy" Buddha (Dharmacsakra) napokat hívják 10 milliószoros napoknak. Évente négy ilyen nap van a tibetiek szerint.A tízmilliószoros napokon érdemes minden gondolatunkra ügyelnünk, mert óriási teremtőerővel hatnak vissza. Ajánlatos ilyenkor pozitív gondolatokra koncentrálni, illetve jót kívánni másoknak és a világnak. A negatív gondolatokat lehetőleg hagyjuk másnapra. Ezeken a napokon minden teremtés tízmilliószoros erővel hat. A telihold és újhold napjai pedig 100-szorosak! Tegyetek meg mindent, amit szeretnétek tízmilliószoros erővel hatni!

https://www.buddhistaegyhaz.hu/tanitasok/dharmacsakra_napok

Válasz