TASZ - Társaság a Szabadságjogokért
https://www.youtube.com/channel/UCuygKCeIudfgS-UMecEY9aA

2011. március 15-én emberek tízezrei tüntettek a sajtószabadságért és a magyar médiatörvény ellen, mely nem felelt meg az európai normáknak.

A tüntetés célja többek között a médiatörvény nyilvános vitájának megkezdése, a megosztó és kirekesztő pártalkotmány megszűntetése, egy, a sajtószabadságot tiszteletben tartó törvény.

A tüntetésen elhangzott beszédekről felvétel készült, melyeket most visszanézhettek. Te ott voltál?

Egymillióan a Szabad sajtó útján! -- Tüntetés a sajtószabadságért 3

2011. március 15. Budapest


Az a legnagyobb baj ezekkel a sehonnai, bitang kis ficsúrokkal, hogy annak ellenére, hogy övék az állam és az EU (tehát a magyar és európai polgárok adójából származó) támogatás döntő hányada, ők kapják az összes állami kitüntetést, amit egymásnak osztogatnak, övék a közmédia, ők ülnek az állami intézmények élén, sok milliós autókkal furikáznak, és nyaralnak amikor akarnak bárhol a világon, ahova az állam utaztatja őket, védve vannak az ügyészségtől, a bíróságtól, tehát hiába ők a mindent nyerők, mégis ilyen nyomorult lúzerlogika világlik ki minden megnyilvánulásokból. Se méltóság, se humor, se nagyvonalúság, se elegancia, se büszkeség, és legfőképpen: kétséges, vagy annál is rosszabb szakmaiság. Fröcsög belőlük a szorongás, a rettegés, a pitiáner infantilizmus. Óvodás gyerekek üvöltenek így, hogy végre szeressék már őket.

Azért harcolnak, azért nyivákolnak, mert legbelül érzik, hogy üresek, és ezt az ürességet, ha már igazi (nem pénzen vett, nem hűséggel elért, nem mesterségesen gerjesztett) elismeréssel nem is, legalább önfényezéssel, meg mindent elsöprő agresszióval tömik tele. Minden, amihez hozzáfognak, és amit végül kipréselnek magukból, az leginkább szánalmas. Az összes tévéjük, újságjuk, felvonulásuk, fesztiváljuk, filmjük, színházuk szánalmas, mert merő bizonygatás. Nincs bennük semmi, amit érdemes volna megosztani másokkal, ezért csapnak akkora palávert minden körül, hogy a hitelesség és közérdek látszatát keltsék.

Tisztelem azokat, akik hordani merik magukon a mélységes tragédia lenyomatát. Ez a tragédia, ez a kulturális pusztulás csak akkor emel fel minket egy kicsinykét, ha szigorú tekintettel, az infantilis, talmi felszabadulás látszatát is kerülve merünk szembenézni ezzel a viharral. Hősnek azt tartom, aki nem ironizál ma azon, ami történik, hanem felnőtt ember módjára képes kimondani: nincs ez rendben így.

A teljes nyilatkozat itt,
https://www.facebook.com/schillingarpad/posts/479270586898472

és itt:
„A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-sajat-dontesunk-hogy-nem-felvetelizunk-az-szfe-re-diakok-irtak-nyilt-levelet-vidnyanszkynak


Schilling Árpád (Cegléd, 1974. május 1. –) Jászai Mari-díjas rendező, Sárosdi Lilla színésznő férje, a Krétakör alapítója, 1995 óta művészeti vezetője.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schilling_%C3%81rp%C3%A1d_(rendez%C5%91)