Sztahanov elvtárs élete csak látszólag szólt a példamutatásról | 2024. január 03.

A szorgalmas és termelékeny munkavállalókra viccből még ma is sokan azt mondják, hogy „sztahanovista”. A kifejezés egy világrekorder, szovjet bányász nevéből ered, aki az akkori beszámolók szerint több ember termelési kapacitását egymaga képes volt teljesíteni.

Andrej Sztahanov (ahogy születésekor hívták) kiválasztott lett a sztálini idők munkaversenyében. Ő lehetett az, akinek jól megszervezett világrekordot biztosítottak, hogy a propaganda részeként példaként állhasson teljesítményével a többi munkás előtt. Bár a születési neve Andrej volt, a rekord felállítása után a Pravdában tévesen Alekszejként említették. A hírről ugyanis az újság szerkesztősége egy táviratból értesült, amelyben a keresztnév helyén csak egy A. szerepelt, az újságírók pedig az Alekszejt tartották a legvalószínűbbnek. Állítólag Sztahanov emiatt később levelet írt Sztálinnak, aki elutasította a változtatási kérelmet. „A Pravdánál nem tévedhetnek!” – válaszolta Sztálin. Sztahanov nem tudott mit tenni, kicseréltette a személyi iratait, és Alekszejként élt tovább.

Miközben a propaganda gépezete tovább tupírozta a munkaversenyt és annak sokféle vonatkozását, akadtak kétkedők is. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen sokan rájöttek, hogy egyszerűen fizikai képtelenség elérni azokat a számokat, amelyek a híradásokban szerepeltek. Nem volt azonban helye a kételkedésnek, aki nem hitt a számokban, annak büntetés járt. A Magyar Szó 1946. 02. 28-i számában komoly retorzióról olvashatunk.

-- „A bányászbizottság plénuma szükségesnek tartja, hogy figyelmeztesse mindazokat, akik becsmérlik Sztahanov elvtársat és rekordját, mintha az véletlen, elképzelt volna. Ezeket a bizottság a legvisszataszítóbb ellenségeknek nyilvánítja, akik a bánya legjobb embere ellen lépnek fel, hazánk ellen, olyan emberek ellen, akik önfeláldozóan dolgoznak, hogy megvalósítsák pártunk vezetője Sztálin elvtárs által kitűzött feladatokat. A párt bizottsága bízik abban, hogy Sztahanov elvtárs után újabb hősök jelennek meg, akiket szervezetünk örömmel és büszkeséggel fogad, mint olyan embereket, akik becsületes munkájukkal valósítják meg Sztálin által kitűzött feladatokat.”
(Magyar Szó, 1946. 02. 28.)

Sztahanov munkája elismeréseként egyre feljebb lépkedett a társadalmi ranglétrán. Mindez persze nem volt könnyű egy egyszerű bányásznak. Akadtak is gondjai, mert a hatalmas hírnév ellenére sem tudott a családjának megfelelő körülményeket biztosítani, és az itallal is meggyűlt a baja. A Kurír - reggeli kiadásának 1992. február 12-i számából derül ki néhány részlet azzal kapcsolatban, hogy a párt mi mindennel segítette Sztahanovot.

-- „A Központi Pártlevéltár utódszervezete, az oroszországi Legújabbkori Történelmi Levéltár gyűjteményéből került elő az a panaszos levél, amelyet a munkahős Sztahanov írt Sztálinnak. Sztahanov egyébként már 1936-ban letette a csákányt és egyre feljebb kapaszkodott a szamárlétrán: kezdetben előadó, majd bányaigazgató, 1943-tól pedig a Szénipari Minisztérium dolgozója. A fent említett levelet 1945 szeptemberében írta, akkor, amikor az egész ország romokban hevert. Nem véletlen, hogy a Központi Pártlevéltárban „Szigorúan titkos!” jelzéssel ellátva őrizték.

-- „C. M. Malenkov elvtársnak Az OK/b/P KB Titkárságának 1945. IX. 5-én kelt határozata értelmében bennünket bíztak meg azzal, hogy intézkedjünk Sztahanov elvtárs Sztálin elvtárshoz intézett, anyagi segítséget kérő levelével kapcsolatban. Beidéztük Sztahanov elvtársat, és kiderült, hogy valóban meglehetősen rossz körülmények között él családjával. Nagy családja van: négy gyereket és három öreget, őt magát is beszámítva 10 embert kell eltartania. Kétezer rubel fizetést kap, sokba kerül a lakás fenntartása és a család ellátása. Sürgősen intézkedtünk, hogy tatarozzák a lakást, néhány bútordarabbal is kisegítettük, és közbenjártunk a lakbér csökkentése érdekében. Elláttuk kedvezményes élelmiszer- és iparcikk-vásárlási könyvecskével és háromezer rubelre emeltük a fizetését. Ezenfelül Csadajev elvtárs megígérte, hogy keres számára egy kisebb nyaralót. Ami az autót illeti, valóban van két autója, de mindkettő rossz. Pobjedát még nem adhatunk, mert még nem került forgalomba, addig is keresünk neki valamilyen autót.

-- A Sztahanov elvtárssal folytatott beszélgetésből megállapítottam, hogy nagyon keveset olvas és kultúra tekintetében elmaradott. Már kértük önt, Malenkov elvtárs, adjon utasítást arra vonatkozóan, hogy könyvet juttathassunk Sztahanovnak. Nem valószínű, hogy nyomban ráveti magát a könyveire, de a juttatás valószínűleg felkelti az érdeklődését. Ami a magánéletben tanúsított magatartását illeti, keményen megfedtük és figyelmeztettük, hogy ne járjon annyit az éttermekbe, és ne veszítse el az önfegyelmét, ne garázdálkodjon. Kezdetben mindent tagadott, de amikor szembesítettük a tényekkel, ígéretet tett arra, hogy megváltozik. Majd meglátjuk, mennyit ér az adott szava... Ezt végeztük Sztahanov panaszos levele nyomán.”
(Kurír - reggeli kiadás, 1992. 02. 12.)
https://arcanum.blog.hu/2024/01/03/sztahanov_elvtars_elete_csak_latszolag_szolt_a_peldamutatasrol

Válasz

Még véget sem ért az orosz választás, máris „gratulált” Putyinnak az Európai Tanács elnöke, Charles Michel

Pénteken megkezdődött Oroszországban az elnökválasztás, amely három napig tart. A szavazás, amely a várakozások szerint nem lesz szabad és tisztességes, egyben az első jelentős választás Oroszországban azóta, hogy Putyin 2022 februárjában megkezdte az Ukrajna elleni inváziót.

A 2020-ban végrehajtott alkotmányreform tette lehetővé, hogy az eddigi négy elnöki ciklusa után Putyin akár még kétszer jelöltesse magát a tisztségre. – Putyin már csaknem 25 éve elnök vagy miniszterelnök – írja a Szabad Európa.
https://www.szabadeuropa.hu/a/oroszorszagban-mar-folyik-az-elnokvalasztas-az-eredmeny-aligha-lesz-meglepetes/32862750.html

Charles Michel már péntek délelőtt megelőlegezte az elsöprő győzelmet Putyinnak, és gratulált neki az X-en. Mint írta: „Szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak a ma kezdődő választásokon aratott elsöprő győzelméhez. Nincs ellenzék. Nincs szabadság. Nincs választás".

Would like to congratulate Vladimir Putin on his landslide victory in the elections starting today.

No opposition.
No freedom.
No choice.

— Charles Michel (@CharlesMichel) March 15, 2024
https://hang.hu/kulfold/meg-veget-sem-ert-az-orosz-valasztas-maris-gratulalt-putyinnak-az-europai-tanacs-elnoke-162475

Előzmény

Válasz

Kalapáccsal és könnygázzal támadtak rá Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista kabinetfőnökére litvániai otthona előtt kedd este – írta a Meduza orosz ellenzéki lap. Leonyid Volkov éppen beállt autójával a háza elé, amikor legalább egy ember rátámadt: betörte autója ablakát, könnygázzal fújta le, majd kalapáccsal kezdte el ütni.

Volkov a Telegram-csatornáján jelentkezett be szerdán, közölve, hogy támadója eltörte az egyik karját, de a lábát nem tudta, pedig „nagyjából 15-ször csapott rá a kalapáccsal”.

A litván hatóságok megerősítették, hogy nem sokkal este tíz óra után megtámadtak egy orosz állampolgárt vilniusi otthona előtt – írta a New York Times. Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter „sokkolónak” nevezte a támadást, hozzátéve, hogy az elkövetőket felelősség fogják vonni.

Az eset majdnem egy hónappal Navalnij halála után történt.
https://rtl.hu/kulfold/2024/03/13/navalnij-munkatars-leonyid-volkov-litvania-vilnius-tamadas

Volkovval néhány éve a Fókusz készített exkluzív interjút, ezt az alábbi videóban nézheti meg.
https://embed.rtl.hu/embed/1765906?autoplay=0

Volkov alig pár órával a támadás előtt a Meduzának adott interjút, amiben arra a kérdésre, hogy milyen veszéllyel jár Navalnij szervezetének dolgozni, a férfi kijelentette:

-- Az a kockázat, hogy mindannyiunkat megölnek.

Előzmény

Válasz

Talgo-fölvásárlás: a spanyol kormány elutasítja a magyar ajánlatot

A Magyar Vagon cégcsoport mögött az oroszokat sejtik Madridban, így a közlekedési miniszter azt mondta kormánya nevében,

-- „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében.

Óscar Puente, a baloldali spanyol kormány közlekedési minisztere egy konferencián beszélt a Magyar Vagon csoport felvásárlási ajánlatáról, amelyről tavaly november óta érkeztek hírek. A kormány elutasító döntésének indoka, hogy attól tartanak, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött – írja az Activos spanyol portál.
https://www.epe.es/es/activos/20240306/consorcio-hungaro-ganz-mavag-prepara-99079411

A Dunakeszi Járműjavítót is birtokló Magyar Vagonnak korábban valóban voltak orosz kapcsolatai, az ajánlatban is részt vevő Ganz-MaVag International Kft. korábbi neve például Transmashholding Hungary Kft. volt, hiszen az orosz járműgyártó óriás volt az egyik tulajdonosa. Az Oroszország ukrajnai háborúja miatti szankciók következtében azonban az oroszoknak ki kellett szállniuk.

A Magyar Vagon pénzügyileg jó ajánlattal állt elő a Spanyolországban a stratégiai vállalatok közé sorolt Talgo járműgyártó felvásárlására. A tőzsdei cég részvényeiért 5 eurót adott volna, ami magasabb, mint amilyen szinten az elmúlt években forogtak a papírok.

A magyarok tisztában voltak azzal, hogy a kormány vétózhat az orosz háború miatt hozott törvény alapján, így neves helyi tanácsadót is megbíztak a lobbizással, sőt, a hírek szerint a bankokkal is megegyeztek arról, hogy a tekintélyes hitelállományt is fenntartják a továbbiakban akkor is, ha belépnek az új tulajdonosok. Úgy tűnik azonban, mindez kevés volt a sikeres vételhez.
https://iho.hu/hirek/talgo-folvasarlas-a-spanyol-kormany-elutasitja-a-magyar-ajanlatot
___

A spanyol kormány elutasítja a magyar konzorcium Talgo felvásárlási ajánlatát, mert úgy véli, hogy orosz befektetők állnak mögötte.

A kormány "mindent megtesz" a felvásárlási ajánlat elutasítása érdekében, amint azt Óscar Puente közlekedési miniszter kifejtette a Grupo Prensa Ibérica által szervezett II. Intelligens Mobilitás és Fenntarthatóság Kongresszusán. A kormány döntése, amely attól tart, hogy a művelet mögött orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll, bombaként robban egy egy olyan műveletben, amelyben a magyar konzorcium, amely 55%-ban Tombor András befektető Magyar Vagon cégéből és 45%-ban a Corvinus magyar állami alapból áll, a Talgo teljes felvásárlására tett ajánlatot. A Talgo-ra meghirdetett akvizíciós ajánlat (vételi ajánlat) formális bemutatása ugyanis már lezárult.

A Ganz-Mavag a hivatalos ajánlatot levélben küldte meg a spanyol vasúttársaság igazgatóságának, részvényenként 5 eurós áron. A Talgo most körülbelül 570 millió eurót ér a tőzsdén, hiszen részvényenként 4 euró felett forog. Ettől a pillanattól kezdve a folyamatot véglegesen meg kell nyitni azzal, hogy a vételi ajánlatot megküldték a Nemzeti Értékpapírpiaci Bizottságnak (CNMV).

Mint az "Activos" közzétette, órák kérdése volt a magyar konzorcium vételi ajánlata a Talgo-ra, miután Tombor Andrásnak sikerült támogatást szereznie a spanyol cég hitelező bankjaitól. A megállapodás alapvetően abból áll, hogy a több mint húsz pénzügyi szervezet, amelyek több mint 300 millió eurós hitelt tartanak fenn, a Talgo gazdát cserélésekor ne mondják fel ezeket a hiteleket. A paktum emellett azt is tartalmazná, hogy a bankok továbbra is anyagilag támogassák a magyar irányítás alatt álló új Talgot.
Jordi Hereu ipari miniszter már jó ideje figyelmeztetett, hogy a Talgo stratégiai vállalatnak számít. Ezért a magyar csoport terve az volt, hogy a bankok támogatásával és a felvásárlási ajánlat visszaigazolásával kikerülje az ügylet „politikai részét”.

Ez az akció most úgy látszik nem járt sikerrel mert bár a formális döntést az elutasításról a spanyol kormány még nem hozta meg, de a politikai döntés valójában már megszületett. 5 millió euró felett a kormánynak beleszólási lehetősége van az ügyletekbe, ha azok stratégiai vállalatot érintenek.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=779699437528156&set=a.612736534224448

Válasz

Kegyelmi botrány után; Navalnij tragikus halála - Önkényes Mérvadó 2024#598
00:00 Kegyelmi botrány után
22:46 Navalnij tragikus halála: Kételyek és vizsgálatok
44:49 A közösségi média platformok szubjektív rendje
1:06:46 A közösségi média platformok szubjektív rendje
Műsorvezetők: Horváth Oszkár, Puzsér Róbert, Szabó Eszter
https://www.youtube.com/watch?v=jPeg14W8SYQ&t=1366s
(Bréking: jót mondanak a Wikipédiáról! Sőt, még ennél is jobbat. Kb. az 53-54. perctől és még az 58. percnél is.)

Előzmény

Válasz

Razzia, mérgezés, magánzárka – Alekszej Navalnij legnagyobb csatái

Alekszej Navalnij meghalt – közölte a Jamal-Nyenyeci terület büntetés-végrehajtási intézete 2024. február 16-án. A negyvenhét éves orosz ellenzéki politikus ott töltötte büntetését. A Kreml-kritikus Navalnij, akit széles körben politikai indíttatásúnak tekintett vádak miatt előbb csalás vádjával kilenc, majd szélsőségesség címén újabb tizenkilenc évre ítéltek, fogva tartása alatt is többször felszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök és az ukrajnai invázió ellen. Navalnij több mint egy évtizeden át vezetett korrupcióellenes nyomozásokat, politikai tiltakozásokat, és indult a választásokon. 2021-ben tartóztatták le, amikor önként visszatért Moszkvába, miután Berlinben sikerült megmenti az életét a 2020-as Novicsok-mérgezés után, amely feltehetőleg az orosz titkosszolgálat akciója volt. (videó)
https://www.szabadeuropa.hu/a/alekszej-navalnij/32829396.html

Előzmény

Válasz

Navalnij felesége átveszi férje munkáját, ő folytatja a harcot

Navalnij neje évekig kerülte a nyilvánosságot, ritkán adott interjút. Ehelyett a férje mellett állt, amikor az tömeges tüntetéseket szervezett Oroszországban. Miután Navalnijt megmérgezték és kómába került, akkor kimenekítette az országból.

Sokan Oroszországban és azon kívül is az ellenzék természetes örökösének tekintik Navalnij feleségét. Navalnaja a 27 EU-tagállam külügyminisztereivel találkozik hétfőn Brüsszelben, az EU Külügyek Tanácsán.

Pár napja Navalnaja Putyinnak üzent (videó):
https://rtl.hu/kulfold/2024/02/19/navalnij-julija-navalnaja-orosz-ellenzek

Videóüzenetében mondja:

-- Folytatni fogom Alekszej Navalnij munkáját. Szabad Oroszországban akarok élni, szabad Oroszországot akarok építeni

-- „Arra kérlek titeket, hogy álljatok mellém. Hogy ne csak a gyászban és a végtelen fájdalomban osztozzunk. Azt kérem, hogy osztozzatok a dühömben és a haragomban azok iránt, akik meg merték ölni a jövőnket.”
https://twitter.com/yulia_navalnaya/status/1759528536858087508
___

A 444 írta meg, hogy az egyetlen fideszes politikus, aki bármilyen módon nyilatkozott Navalnijról, az Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke volt. Németh nem írt hosszan a halottról, de azért leszögezte: „Navalnij halála korunk botránya”.

Az orosz ellenzéki politikus halálhíre után írásban érdeklődtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál a magyar kormány hivatalos álláspontjáról, és például arról, hogy képviselteti-e magát a magyar kormány Navalnij-temetésén. A külügy nem válaszolt, Szijjártó Péter miniszter pedig nem tett említést Navalnijról a nyilvánosság előtt.
https://telex.hu/belfold/2024/02/18/alekszej-navalnij-nemeth-zsolt-megemlekezes

Németh Zsolttól egyébként annyira nem meglepő ez a megnyilvánulás. Ő volt az is, aki a Putyin-barát politikát félresöpörve, az orosz-ukrán háború 22. napján kiírta a Facebook-oldalára, hogy „Ruszkik haza!”.
https://telex.hu/zacc/2022/03/18/nemeth-zsolt-fidesz-ruszkik-haza

Előzmény

Válasz

Tompa Andrea: Navalnij börtöne addig tart, amíg a rezsim

Tompa Andrea közzétette egy korábbi esszéjét, melyben Alekszej Navalnij két szereplését elemezte, fókuszában a színjáték, a gonosz leleplezése és Navalnij üzenete állt.

Az orosz ellenzéki politikus halálhírét február 16-án közölték az orosz hatóságok. Portrénkban arról írtunk, hogy Navalnij az utolsó lélegzetéig kitartott az elvei mellett,
https://konyvesmagazin.hu/nagy/alekszej_navalnij_portre_putyin_oroszorszag.html
gyűjtésünkben pedig Vlagyimir Putyin rezsimjének megértéséhez ajánlottunk könyveket.
https://konyvesmagazin.hu/nagy/navalnij_putyin_oroszorszag_konyvajanlo.html

Tompa Andrea „A jó, a rossz és a színjáték – Gondolatok két Alekszej Navalnijról készült film kapcsán” című, rendkívül érdekes esszéjét a Literának írta, de az orosz ellenzéki politikus halálának hírére Facebook-oldalán is publikálta a teljes szöveget.

Az egyik az a Youtube-videó, amelyben Navalnij álnéven felhívta az ellene elkövetett novicsok-mérgezés egyik résztvevőjét, egy vegyészt.
https://www.youtube.com/watch?v=ibqiet6Bg38

Erre azután került sor, hogy 2020 decemberében az Insider, a Bellingcat, a CNN és a Spiegel közös oknyomozása kiderítette, hogy valóban az FSZB, vagyis az orosz titkosszolgálat ügynökei követték el a támadást, és néhány személyt is azonosítottak közülük. „Csak a színjáték tudja a felszínre csalni a gonoszt, amely rejtőzködni akar. (...)

-- Az emberi létezés óta használt eszközt veti be, a megjátszást, a színlelést, az átváltozás nagy művészetét”

– írja Tompa.

Navalnij magát az FSZB emberének kiadva beszél Artem nevű merénylőjével. Makszimként mutatkozik be, és különféle verbális és nonverbális trükkökkel, az ügynökség szókincsét használva egyrészt bizalmat kelt a férfiban, másrészt érezteti vele, hogy fölötte áll rangban. „És készségesen áll »Makszim« rendelkezésére a rezsim szürke, eufemisztikus nyelve, amelyen nem lehet kimondani az ölni, gyilkolni, mérgezni szavakat. A valódi szavak sosem mondhatóak ki. A hivatal nyelvén művelet, szituáció, helyzet, körülmények, hibák, problémák, részletek és feladatok vannak. Ölni – ez mindig kimondhatatlan. Lásd: katonai hadművelet Ukrajna megtámadása, végső megoldás a holokauszt” – mutat rá Tompa Andrea.

Tompa szerint Navalnij ebben a 49 percben színészeket megszégyenítő módon maradt benne a szerepben, „sztanyiszlavszkiji beleéléssel”, amellyel éles kontrasztban áll a mellette némán ülő két oknyomozó viselkedése, hiszen ők nem játszanak, arcukat a kezükbe temetik.

-- „A telefonbeszélgetésről készült videófelvétel csúcspontja a kimondás, amikor »Makszim« eléri, hogy a gyilkos valljon;

ebben a pillanatban a civil színész pedig triumfál: valójában két külön csatornán játszik, igazi idegrendszeri mutatvány szétválasztani csatornáit, a szavakat és a gesztust meg a mimikát, őrült kontrollról szól, vasfegyelemről, az előadóművészek sokat tréningezett tudása ez, hogy két különböző csatornán működjenek, ez már az elidegenítés” – írja Tompa, aki szerint Navalnij „a gonoszt a felszínre csalogatta, felmutatja a világnak.”

A másik Tompa által elemzett mű Daniel Roher Navalnij című dokumentumfilmje, amelyet a mérgezést követő időszakban forgattak.
https://konyvesmagazin.hu/friss/navalnij_cnn_dokumentumfilm.html

Az író-kritikus szerint Navalnij itt már nemcsak érezteti, hanem ki is mondja, hogy az egész ügy nem személyesen róla szól, hanem a „ti”-ről. „Nem ő egymaga mint legjelentősebb ellenzéki szereplő van a célkeresztben, hanem mindenki más, aki ellenzékben van – gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással is. (...) Egy absztrakt gesztusként értelmezhető inkább, nem (egészen) emberi, nem halandói léptékű, inkább héroszi.

-- Navalnij úgy cselekszik, mint aki bizonyítani kívánja visszatérésével: a gonosz igenis elmegy a falig,

lássátok a szemeitekkel, győződjetek meg róla. Nem azt mondja, hogy kövessetek engem, hanem hogy ismerjétek fel a világot, amelyben éltek” – írja. Az ezután következő három, oroszok számára megfogalmazott üzenet is ezt erősíti.
https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_alekszej_navalnij_halal_putyin_oroszorszag.html
___

Tompa Andrea - Meghalt Alekszej Navalnij
Ezt az esszét pár hónapja írtam. "Alekszej Navalnij 2050-ben szabadulhat legkorábban, hetvenhét évesen. Hogy fizikailag vagy mentálisan mikor roppan össze, mit tesz a rendszer azért, hogy tovább roppantsa gerincét, elméjét, sejtjeit, lelkét, kiszámíthatatlan. Vagy éppen kiszámítható.
Vagy addig összeomlik a rezsim.
Vagy-vagy. Nincs köztes. Vagy a gonosz, vagy a jó. Börtöne addig tart, amíg a rezsim. Ezzel kell együtt élni. Együtt élnünk. Szemtől szemben az abszurddal, ahogy Camus mondja. "
Most a teljes szöveget publikálom a Litera.hu engedélyével (ott jelent meg, egy zárt közönség számára).
A jó, a rossz és a színjáték
Gondolatok két Alekszej Navalnijról készült film kapcsán
A színjáték és a történelem összefonódását, és ennek véres tétjét egyetlen jelenetből ki lehet olvasni: a gonosz, az a banális, a végtelenül álmos és bizonytalan emberi hang a telefonvonal végén, az a hétköznapi alak, akiben semmi feltűnő nincs és nem lesz sohasem, mert nem a cipőjéről vagy az arckifejezéséről ismered fel, mert soha nem fogod észrevenni, beleszól a telefonba, és beszédre kényszerül. Mert a színház – a másik, a játékos kis ördög – napfényre csalogatja, és rámutat ujjával, íme, itt vagy, megragadtalak, itt vagy láthatóan a világ szeme előtt, te, aki láthatatlan akarsz maradni, rejtőzködni, letagadni magad, hogy gonosz munkádat véghez vidd. Csak a színjáték tudja a felszínre csalni a gonoszt, amely rejtőzködni akar.
Nézd a gonoszt, nézzétek a gyilkosom, mutat rá Alekszej Anatoljevics Navalnij, 2020. december 14-én. A jelenet harminc millió megtekintésnél jár.
Cserébe majd a gonosz hamarosan őrá mutat, és eltünteti, elnémítja, láthatatlanná teszi a szigorúan (sztrogovo rezsima) őrzött börtönben. Két és fél évtized láthatatlansága és elnémítása következik, kilencezer nap börtön.
Navalnij felhívta a gyilkosát, és vallomásra kényszerítette.
Az emberi létezés óta használt eszközt veti be, a megjátszást, a színlelést, az átváltozás nagy művészetét. Ő egy ősi histrio, egy igazi színjátékos őrületes, veszélyes tudásával bír. Biztosítás nélkül mutatja be szédületes szaltóit a magasban, átsétál a kifeszített kötélen, és nem zuhan le.
Telefonon felhívja gyilkosát, de nincs egyedül. Jobbról-balról egy-egy ember ül mellette, egy hajnali órán történik mindez, a tiszta időben, micsoda mérlegelések és megfontolások tárgya lehetett az óra, hogy mikor is legyen, amikor sorra megcsörrennek a gyilkosok mobiltelefonjai (nevük is van, de még mennyire, hogy van nevük, hiszen éppen hogy ez a lényeg), talán otthonukban vagy szeretőjük lakásán éri majd őket a hívás. Reggel 6:30 van Moszkvában, a telefonáló 4:30-kor indítja a hívást valahonnan Németországból. A hajnal tiszta idő, hiszen a hirtelen ébredés után kevesebb a hazugság és gyanakvás, még kitart az ágy melege, a maradék gyermeki lét vágya az őszinteségre. A telefonáló többekkel megpróbálkozik, egyszer célba jut.
Már a telefonszám is, melyet a mobil kiír, megjátszott: az „ügynökséghez” tartozó, bizalomkeltő, ismerősnek tűnő számról indul a hívás. Halló, szól majd bele a gyilkos, halló, Artem.
Aki a telefonáló mellett ül, a mesebeli két segítő, mert a hős sosincs egyedül, a hős nem maradhat egyedül, hogy volna képes úgy hőssé válni, a rátapadt magányban, hogy lehetne „ügye” a hősnek, ha egyedül van, a jó nem lehet egyedül, kell hogy legyenek segítői, a róka, a kályha, egy furulya a mesében. Aki egyedül van, az csak magát tudja képviseli, saját ügyét, saját karrierjét. De Navalnij háta mögött millióknak kell lenni, milliárd embereknek, akik mégiscsak a jóra, az igazra, szabadságra vágynak. A két segítő: egyikük a nyomozó, az adatbúvár, aki feltárja a feltárhatatlan nyomokat (a Bellingcat munkatársa), bolgár származású férfi, akivel oroszul tudnak beszélgetni, szlávok, megértik egymást. Másikuk a mosolytalan nő, aki mellette áll, hogy közvetítse Navalnijt a világ felé, oknyomozó újságíró, Putyin palotájának leleplezéséről készült nagy hatású film egyik alkotója. Nevük is van: Hriszto Grozev és Marija Pevcsih.
Navalnij beszélni kezd, a gonosz erő képviseletében Makszimként mutatkozik be az ügynökség részéről, a gonosz segítője ő, állítja magáról, és csak tíz percet kér a beszélgetőtársától. De azt nagyon (ocseny szilno).
A szavak performatív ereje, a hanghordozás, az intonáció, a lüktetés, a beszéd sebessége – megannyi eszköz, amellyel elhiteti: én vagyok az erő, a te felettesedtől jön az utasítás, hódolj be most nekem, nyilatkozz, szóra bírlak, muszáj beszélned. „Makszim” bejelenti, hogy csak a munkáját végzi, így aztán nem lehet túlságosan izgatott, hisz ő is csak egy a banális gonoszok közül, a banalitás nem izgul túlzottan, végzi a munkáját rendesen, nagyobb erők mozgatják, izguljanak csak ők. De azért erőt fejt ki, a másikat maga alá kell gyűrnie. Szóra kell bírnia a gonoszt.
És készségesen áll „Makszim” rendelkezésére a rezsim szürke, eufemisztikus nyelve, amelyen nem lehet kimondani az ölni, gyilkolni, mérgezni szavakat. A valódi szavak sosem mondhatóak ki. A hivatal nyelvén művelet, szituáció, helyzet, körülmények, hibák, problémák, részletek és feladatok vannak. Ölni – ez mindig kimondhatatlan. Lásd: katonai hadművelet Ukrajna megtámadása, végső megoldás a holokauszt.
Negyvenkilenc percig tart a hívás. Ennyi lett végül a tíz percből. „Makszim” a beszélgetőtársát gyomrozza. Egy őrült, világfordító drámai párbeszéd, hangban, hiszen a telefonálók egymást nem látják.
Navalnij a gyilkosával Én és Te viszonyba kerül, azzal az emberrel, akinek neve is van, az azóta nyomtalanul eltűnt Konsztantyin Kudrjavcev, vegyész, az „ügynökség” alkalmazottja, halálos mérgek, porok, vegyi anyagok tudója.
Én és Te, ahogy Martin Buber javasolja, az egyetlen lehetséges viszony, amelyben a Másik szóra bírható és megismerhető. „Az Én–Te alapszót csak egész lényével mondhatja az ember.” Navalnij egész lényével, minden erejével és energiájával van jelen ebben a negyvenkilenc percben. „Makszim”, a telefonáló, aki feletteseitől azt az utasítást kapja, hogy kiderítse, miért, hol, hogyan csúszott el, hiúsult meg a „küldetés”. „Makszim” minden tudásával és energiájával fordul Konsztantyin felé. A beszélgetés tárgya: a meghiúsult művelet, melynek tárgya: Navalnij.
A Maximot alakító színész negyvenkilenc percen át egy pillanatig sem esik ki szerepéből: sztanyiszlavszkiji beleéléssel dolgozik, nem idegeníti el magától brechti eltartással, Brechtnek egyébként is kisebb a hagyománya az orosz színházban.
„Makszim” mindent tud a különleges műveletről, amikor a tárgy (Navalnij) ellen Tomszk városában merényletet hajtottak végre 2020. augusztus 20-án, mely tárgy repülőre ült, rosszul lett, és ezért a gép kényszerleszállást hajtott végre Omszk városában, ahol kórházba került, majd onnan Németországba szállították. „Makszim” segítője, az elképesztő adatbúvár Bellingcat nevű szervezet munkatársa mindent a rendelkezésére bocsát, ismeri az „ügynökség” főszereplőit és szerepköreit, működését, kinyomozza mindenki útvonalait, mozgását, pontosan tud hivatkozni a szervezetre.
És „Makszim” ismeri a műveletet – első kézből. Tudja, milyen volt az alsónadrág, amit viselt, amelyre a vegyi fegyvert kenték, hintették, szórták. Hiszen a tárgy egyben alany is – ez a színjáték lényege.
„Makszim” felszólítja beszélgetőtársát: figyelj rám, mondd el pontosan, ezt a feladatot kaptam, nálad vannak az információk. Mindössze egy bekezdésre van szükségem tőled, állítja az elején. Kisebbíti a feladatot és rövidíti az időt: egy bekezdés, tíz perc. Semmit nem nevez meg, morzsolja az ügynökség bikkfanyelvét. A „tomszki művelet milyen okból hiúsult meg ön szerint?” És megerősíti bizonytalanságában a beszélgetőtársát, megérti őt, hogy persze, ezt ő nem tudhatja, de a véleményét kéri. „Nos, leszálltak [a géppel], és a helyzet úgy alakult, hogy... Nem a mi javunkra, azt hiszem. Ha egy kicsit tovább tartott volna, szerintem másképp alakulhatott volna a helyzet”, mondja ki végül ez elkövető. Vagyis ha nem száll le a gép, nem szakítja meg az útját, és a repülőút a terv szerinti három órán át tart, az ügynökség kitüntetett figyelmét övező utassal kapcsolatos küldetés sikeres lett volna. Talán a pilóta nem volt beavatva? Vagy az utaskísérő személyzet?, kérdezhetnénk.
„Maxim” már bizonyára érti, minden világos, de folyamatosan visszakérdez: kimondásra kényszerít. Közben azt játssza, hogy ír, jegyzetel, azért hallgat időnként a telefonba, mondja, mert jelentést kell írni. A visszakérdezés: megerősítés, még további bizonyíték számára, hogy a kimondott szó nem véletlen elszólás, így további finomítást, részletezést, pontosítást kaphat. És mint egy jó hivatalok, „Maxim” újra és újra összefoglalja a hallottakat és megerősítést kér.
„Makszim” időnként a beszélgetőtárs szavába vág, máskor hagyja, hogy a férfi nyögdécseljen, keresgélje a szavakat, vagy épp szavakat ad gyilkosa szájába. Mások szavába vágni hatalmi gesztus, erőfitogtatás, irányítás. „Makszim” a hívás elején fenyegetőzik, hogy világos legyen, kinél van a hatalom, ki a nagyobb erő. Ő a jó hivatalnok, sorszámozza az okokat, amelyek miatt meghiúsult a küldetés. Egyes ok: korai leszállás, kettes ok: túl gyors orvosi beavatkozás, mentés. Satöbbi.
A Maximot alakító performance-művész lágyan is beszél, olykor nevetgél, elgondolkodik, megfontoltan hallgat, amikor kérdés hangzik el. És megnevezi, vagyis nevet ad a dolgoknak. És megfontoltan keresi a nevet.
Hiszen nevet kell adni a gonosznak.
De ő az, aki majd a beszélgetés során merészen kimondja a meghalni szót: „A hotelben vagy a repülőn kellett volna meghalnia?”, kérdi „Makszim”, a tárgy pedig ő maga. A hotelben vagy repülőn kellett volna meghalnom. „Makszim” úgy beszél Navalnijról, mint egy távol lévő tárgyról. Én–Ő viszony ez Buber szerint, tárgy a tárgyak között, egy a sok közül, most épp Navalnij a neve, de ezrek ülnek politikai fogolyként börtönben.
Az Én–Ő teszi lehetővé mindig, hogy a távollévőt ne kelljen átélni, megérteni, a szemébe nézni, emberként tekinteni rá. Így lehet feladatként tekinteni rá, olyan valakiként, akit el lehet pusztítani.
A telefonbeszélgetésről készült videófelvétel csúcspontja a kimondás, amikor „Makszim” eléri, hogy a gyilkos valljon; ebben a pillanatban a civil színész pedig triumfál: valójában két külön csatornán játszik, igazi idegrendszeri mutatvány szétválasztani csatornáit, a szavakat és a gesztust meg a mimikát, őrült kontrollról szól, vasfegyelemről, az előadóművészek sokat tréningezett tudása ez, hogy két különböző csatornán működjenek, ez már az elidegenítés. Welcome to Brecht. Győztünk, rázza az öklét Navalnij a képfelvételeken (14.42 perc), miközben „Makszim” továbbra is szerepben marad a telefonban.
A segítők arca a felvételen drámai (19. perc): ők nem játszanak, ők azok, akik átélik a tragédiát egész lényükkel, felismerik, hogy kevésen múlt, hogy Navalnij mégsem halt bele a mérgezésbe. Arcukat eltakarják – az ősi gesztus, amely nemcsak megvédi az arcot, de távol tartja attól, amit lát: szemtől szembe állnak a banális gonosszal.
Amikor „Maxim” nyeglén azt kérdezi, a gyilkos milyennek találja őt, vagyis Navalnijt, azt a választ kapja: óvatos, nincsenek fölösleges mozdulatai. A gyilkos jó emberismerő tehát. Mintha csak egy megfontolt emberről, egy jó színészről beszélne – mindent tud, mindent ellenőrzése alatt tart.
„Maxim” győztesen teszi a le a telefont. A gonoszt a felszínre csalogatta, felmutatja a világnak.
De nem azt mondja: „engem” akartak megölni. Az „én” nem én. Nem egy személyes én, egy féltett kincs, egy elveszni látszó férj és apa vagy férfi. Valami más.
Nem engem ölnek, hanem titeket.
„Ti” vagytok, nem én. Ez rólatok szól. De ezt még nem itt, nem ekkor mondja ki.
*
Moszkva felett az ég azonban hamarosan beborul. Navalnij győztesen tér haza, miután lebuktatta gyilkosát, és felépült a vegyi fegyver okozta mérgezésből. Negyven percen múlt, hogy túlélte.
Navalnij úgy dönt, hazatér Oroszországba.
Mindezt már a Navalnij (Navalny) című dokumentumfilmből ismerhetjük meg, melyet a mérgezésből való gyógyulás és az Oroszországba való visszatérés között forgattak le.
Megint egy kényszerleszállás következik, egy újabb, Oroszország a kényszerleszállások helye számára, de ezúttal nincs rosszul egy utas sem. A földi követőivárják, akik számára ő a reménysugár Oroszországban – kéretlen, hatalmas tömeg érkezik egy moszkvai repülőtérre, hogy üdvözölje a győztest, aki legyőzte a halált, legyőzte a gyilkosát, le fogja győzni a gonoszt is, reméli annyi ember, aki miatta sietett oda. Az „ügynökség” azonban úgy dönt, a gép nem szállhat le ott és akkor, meg kell akadályozni a tömegtüntetést, hanem egy másik repülőtéren landolhat, ahol kevesebben várják.
Moszkva felett az ég tele van már ezzel a mérgezett levegővel, a gonosz levegőjével. Egy pillanatra látni, ahogy Navalnij és szeretett házastársa, Júlia megszorítják egymás kezét, összekapaszkodnak, most utoljára szabadon. Innen az út egyenesen a börtönbe vezet. Huszonöt év börtönbüntetést kap, szigorúan őrzött börtönben.
Miért ment vissza, miután politikai gyilkossági kísérlet áldozata lett, felgyógyult Németországban, családjával együtt tölthetett időt? Egy államilag elrendelt gyilkossági kísérlet után miért tér vissza a hazájába? Pontosan lehet tudni, mi vár rá, börtönévek vagy újabb gyilkossági kísérletek, a kettő egy.
Azért megy vissza, állítja, mert nem róla szól. Nem ő egymaga mint legjelentősebb ellenzéki szereplő van a célkeresztben, hanem mindenki más, aki ellenzékben van – gondolatban, szóval, cselekedettel és mulasztással is. Erre fog majd figyelmeztetni.
Talán a szentség – ide lehet rángatni vagy könyörögni e szót – nem azt mutatja fel, amit másnak, mindenki másnak tennie kell, követve a szentséget. A szentség inkább azt példázza, vagy jó esetben valósítja meg, amit meg lehet tenni, a határokat átlépve és teljesen kifeszítve, el egészen az összeomlásig. Egy absztrakt gesztusként értelmezhető inkább, nem (egészen) emberi, nem halandói léptékű, inkább héroszi. Navalnij úgy cselekszik, mint aki bizonyítani kívánja visszatérésével: a gonosz igenis elmegy a falig, lássátok a szemeitekkel, győződjetek meg róla. Nem azt mondja, hogy kövessetek engem, hanem hogy ismerjétek fel a világot, amelyben éltek. Ha Navalnij ott marad, ahonnan kényelmesen politizálhat mint disszidens ellenzéki, a drámai felmutatás elmarad. Ez azonban már, a színház nyelvénél maradva, nem Sztanyiszlavszkij, hanem Artaud és a kegyetlenség színháza – önmaga színrevitelének óriási kockázata, a kegyetlenség színháza.
Mielőtt újabb ítéletet hirdetnének fölötte, a filmben Navalnij megfogalmaz egy három pontból álló üzenetet. Minden állítása arról szól, hogy nem én – nem én vagyok a fontos, a politikus, a személy, hanem ti.
Először: azt kéri, hogy az ítéletet, melyről sejteni véli, hogy súlyos lesz, vagyis „sztálini mértékű”, ne nevezzék sztálini ítéletnek. Mintha azt mondaná: minden, ami a múlttal való összehasonlításban elolvad, azt kockáztatja, hogy nem ismered fel benne és általa a jelent.
Másodszor: hogy az ítélet nem róla, nem a személyéről szól. „A célja, hogy megfélemlítsen. Nem engem, hanem titeket.”
Harmadszor: ne mondd azt, hogy nem tehetsz semmit. Mindig tudsz cselekedni.
A Navalnij film végén azt kérdezik tőle, mit üzen arra az esetre, ha megölik. Azt kérik tőle, oroszul fogalmazza meg az üzenetét. „Ha már megengedték, hogy engem megöljenek, akkor azt jelenti, hogy nagyon erősek vagyunk. Nagyon erősek vagyunk, használjuk ezt az erőt. Ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedjen, elég pusztán a jóknak passzívnak maradniuk. Nem lehetünk cselekvésképtelenek.” Ez a jók mulasztása tehát. A cselekvés, a szavak, a tettek mulasztása.
Alekszej Navalnij 2050-ben szabadulhat legkorábban, hetvenhét évesen. Hogy fizikailag vagy mentálisan mikor roppan össze, mit tesz a rendszer azért, hogy tovább roppantsa gerincét, elméjét, sejtjeit, lelkét, kiszámíthatatlan. Vagy éppen kiszámítható.
Vagy addig összeomlik a rezsim.
Vagy-vagy. Nincs köztes. Vagy a gonosz, vagy a jó. Börtöne addig tart, amíg a rezsim. Ezzel kell együtt élni. Együtt élnünk. Szemtől szemben az abszurddal, ahogy Camus mondja.
(Fotó a Forbes oldaláról, a Navalnij dokumentumfilmből)
https://www.facebook.com/tompa.andrea.writer/posts/pfbid02dDdtL7jRYqb3sAgd766j6S9oTuBirZ6DjtYZXo9x194itdVntUuZzkLLe7Jcr6njl

Előzmény

Válasz

Meghalt Alekszej Navalnij | 2024. február 16.

Az orosz büntetés-végrehajtás szerint az ellenzéki aktivista séta után lett rosszul és hunyt el.

A legismertebb orosz ellenzéki politikus rendszeresen bírálta Vlagyimir Putyin elnököt, és többször is őrizetbe vették korábban. 2020 augusztusában novicsokkal megmérgezték, egy Szibériából Moszkvába tartó repülőgépen rosszul lett. Először az omszki kórházba került, onnan két nappal később átszállították egy berlini kórházba, ahol később megerősítették a mérgezés gyanúját. Navalnij kollégái szerint Putyin megrendelésére mérgezték meg az ellenzéki politikust.

Navalnij azután került börtönbe, hogy berlini gyógyulása után visszatért Oroszországba. Akkor először három és fél évre ítélték, letöltendőre változtatva egy felfüggesztett ítéletet. A politikust a közelmúltban a terrorizmus elleni törvény alapján szélsőséges nézeteket valló személynek nyilvánították.

Navalnij egyik közeli munkatársa, Leonyid Volkov arról posztolt az X-en (korábban Twitter), hogy nem kapott megerősítést Putyin kritikusának haláláról. Volkov szerint a börtönszolgálat közleményét úgy lehet értelmezni,

-- mint annak a „beismerését, hogy szándékosan ölték meg Navalnijt”.

A Sky News beszámolója szerint a Kreml közölte, nincs információjuk az ellenzéki politikus halálának okáról. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, a szövetségi börtönszolgálat elvégez minden szükséges vizsgálatot. Az állami TASZSZ hírügynökség szerint Vlagyimir Putyint is értesítették Navalnij haláláról.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/meghalt-alekszej-navalnij-265745

Válasz

A Moszkvától mintegy 30 kilométerre fekvő Podolszkban, a terület legnagyobb városában mintegy 149 ezer ember már több napja nem tudja fűteni az otthonát egy kazán meghibásodása miatt. Vlagyimir Putyin közbenjárása nyomán letartóztatták a vélt felelősöket, ám fűtés továbbra sincs. (fotók)
https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/futes-hatekony-klima/6rkete3

Válasz

A bolgár főváros, Szófia utcáin vegyes volt a reakció, amikor a héten darabokra vágták a Vörös Hadsereg vitatott emlékművét.
https://www.szabadeuropa.hu/a/bulgaria-szovjet-emlekmu-/32735698.html

Múzeumba mehetett volna, a köztérről el...

Válasz

Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete – értesült a Szabad Európa. A találkozó apropóját az adta, hogy a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Ha jogos biztonsági aggályaink vannak, elvárjuk, hogy komolyan is vegyék” – mondta David Pressman nagykövet a Szabad Európának.

Hiába tart még mindig Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, az elmúlt napokban felgyorsultak az események a magyar–orosz kapcsolatok terén. Múlt pénteken Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, e hét kedden pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben.

Ezek voltak a közvetlen kiváltó okai annak a csütörtök reggeli megbeszélésnek, amelyen a NATO-országok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete vett részt – tudta meg a Szabad Európa.

A találkozóval kapcsolatban David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt mondta a Szabad Európának telefonon adott exkluzív interjúban, hogy fontosnak tartották az egyeztetést az Egyesült Államok NATO-szövetségeseivel. „Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával” – fogalmazott.
https://www.szabadeuropa.hu/a/nato-nagykovet-svedorszag-orban-putyin-oroszorszag-usa-pressman/32645116.html

-\\-

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját Putyinnal való tárgyalása során.
https://444.hu/2023/10/17/haboru-helyett-katonai-muveletnek-nevezte-orban-a-haborut-a-putyinnal-tartott-ketoldalu-talalkozon-pekingben

Válasz

Az új oroszországi 11.-es történelemtankönyv Nyugatról szervezett fasiszta puccskísérletként ír az 1956-os magyar forradalomról – írja a Meduza szerkesztőségén keresztül megszerzett kötet alapján a G7.

Az állami tankönyv – melyből szeptembertől kötelező jelleggel minden 17 éves oroszországi iskolás tanulni fog – így fogalmaz: „Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”
A Szovjetunió széthullásával kapcsolatban a tankönyv így ír: „1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt.”

A tankönyv szövege visszatérés a kommunista idők történelemmagyarázatához, és lényegében a Szovjetunió rehabilitálását jelenti.

Amikor 2016-ban hasonlók hangzottak el Dmitrij Kiszeljov, az orosz állami média igazgatóhelyettese által, bekérették a budapesti orosz nagykövetet a magyar Külügyminisztériumba. Jelenleg nincs arról információ, hogy Magyarország Kormánya diplomáciai úton tiltakozott volna a központilag jóváhagyott oroszországi történelemhamisítás ellen. (A tankönyv szerzője az orosz elnökhöz közel álló Vlagyimir Megyinszkij.)

Ma már nem kapnánk meg a Kreml 1956-os iratait, Moszkvában polgárjogot nyert a tézis, hogy Oroszország a Szovjetunió egyenesági örököse – mondta tavaly október 23. előestéjén lapunknak Vjacseszlav Szereda orosz hungarológus. Szereda már akkor felhívta a figyelmet, hogy „a sztálini típusú vezetés rehabilitációja” zajlik Oroszországban, ’56-tal kapcsolatban pedig nem egyszer a régi pravdás propagandát vagy a „színes forradalom” hazug doktrínáját sulykolják.

Vjacseszlav Szereda a rendszerváltozás után kulcsszerepet játszott a forradalom és szabadságharc szovjet iratainak publikálásában. A vele készült interjú:
https://www.valaszonline.hu/2022/10/21/vjacseszlav-szereda-1956-megitelese-oroszorszagban-interju/

Előzmény

Válasz

56-ban fasiszták lázadtak, hiba volt kivonulni Magyarországról
-- Putyin új történelemkönyve szerint

Megyinszkij maga nem történész, mégis van doktorija történettudományokból. Ezt az illetékes testület hiába próbálta visszavonatni, amikor kiderült, hogy a bibliográfiája teljes kamu, a saját hivatkozott publikációi sem léteznek, mottónak pedig egy holokauszttagadó szerző szövegét választotta arról, hogy „az igazság és a történelmi munka megbízhatóságának abszolút mércéjét Oroszország nemzeti érdekeinek mérlegelése” adja.

Tankönyve is ebben a szellemben tisztítja meg a salaktól és a történelmi objektivitás burzsoá maradványától a szovjet történelmet, hogy azt a Sztálint amúgy is egyre szélesebb körben rehabilitáló putyini rendszer a nagyhatalmi-birodalmi dicsőség szempontja alapján használhassa tetszése szerint.
https://g7.hu/vilag/20230827/56-ban-fasisztak-lazadtak-hiba-volt-kivonulni-magyarorszagrol-putyin-uj-tortenelemkonyve-szerint/

Válasz

Hozzá se kellett nyúlni az Orbán-kormány által 800 milliárd forintért vett biztonsági gázkészlethez, most meg jelentős kamatterhek sújtják

A Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) valóban minden lehetséges szintnél többet, köbméterenként mintegy 1100 forintot, összesen valamivel több mint nyolcszázmilliárd forintot fizetett tavaly az ország úgynevezett különleges földgáztartalékáért – számítható ki a hazai energia-vésztartalékok felhalmozásáért felelős szervezet napokban leadott éves jelentéséből.
https://nepszava.hu/3196937_gaz-biztonsagi-keszlet-magyarorszag-kamat

Az EU államinak tekinti a szervezetet

Bár az olajvésztartalékokat is kezelő MSZKSZ papíron a hazai energiacégek tulajdonában áll, ez rájuk inkább csak anyagi kötelezettségeket ró, hisz legfontosabb döntéseiket a kormány hozza meg. A fura felállás Brüsszelnek is szemet szúrt, így négy éve, hosszas vita után, az EU statisztikai hivatala az MSZKSZ-t is az államháztartáshoz sorolta.
https://nepszava.hu/3054471_megsem-vesztette-el-kozpenz-jelleget

Válasz

2009-ig Orbán nagyon határozott transzatlanti álláspontot képviselt. Amikor kitört a 2008-as orosz-grúz háború, keményen elítélte a Kreml akcióját. Aztán 2009-ben Szentpéterváron járt az Egységes Oroszország párt kongresszusán, ahol találkozott Vlagyimir Putyinnal. A hírek szerint a négyszemközti megbeszélésre egy józan, a világot, az orosz fenyegetést pontosan érzékelő magyar politikus lépett be, majd úgy jött ki, mint Putyin pincsije. A nagy kérdés, mi történt. Egyszer ez is ki fog derülni.

Érdemes a politikusok szavára odafigyelni, mert rendre kiderül, hogy amit mondanak, komolyan gondolják. Orbán is elmondta a 2009-es kötcsei találkozón, mit tervez az országgal, csak senki nem hitte el neki. Putyin a 2005-ben arról beszélt, hogy a XX. század egyik legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió összeomlása volt. Ez világosan jelezte, hogy szeretné újjáteremteni az orosz birodalmat.

A Szovjetunió szétesése és a jelcini éra után, amikor az energiaárak felmentek, rengeteg pénz ömlött Oroszországba. Magas rangú amerikai diplomatáktól számos konferencián hallottam, hogy nem értik, miért nem a gazdaságélénkítő ágazatokba öli Putyin ezeket a hatalmas pénzforrásokat, hogy versenyképes legyen az ipara, és ne csak a gázból és olajból éljen. Erre soha, senki nem kapott választ. Oroszország úgy döntött, nem gazdaságilag zárkózik fel, hanem katonailag. Senki nem kényszerítette rá. Az EU és az USA azt akarta, békésen tudjunk velük kereskedni. Felvettük Oroszországot az Európa Tanácsba. Akkora volt a bizalom, hogy amikor a hegyi-karabahi, abháziai, dél-oszétiai, illetve a transznisztriai konfliktusoknál rá bízták a békefenntartást. Szinte példa nélküli a diplomácia történetében, hogy egy ország egyedül lát el békefenntartói feladatokat. És Oroszország mire használja? Saját hódító céljaira. Egyszóval a Nyugat felajánlott Oroszországnak egy tisztes partneri viszonyt, amellyel szerintem Jelcin élni akart, csak nem tudott, Putyin pedig tudott volna, de nem akart.
https://nepszava.hu/3188180_eorsi-matyas-magyarorszag-orban-kormany-politika-oroszorszag-europai-unio-interju

Válasz

A 10 legfontosabb részlet az Orbán háborús döntéseiről szóló tényfeltáró cikkből

A Direkt36 számos új részletet feltárt arról, hogy a magyar kormány miként kezelte az orosz háborús fenyegetést, majd a konfliktus kirobbanását. A tényfeltáró központ újságírói négy hónapon át közel negyven olyan emberrel folytattak beszélgetéseket, akik bennfentes tudással rendelkeztek a témáról.

Érdemes elolvasni a korábban nem ismert információkban gazdag teljes cikket, de akinek nincs rá ideje, annak itt egy összefoglaló a legfontosabb részletekkel.
https://www.direkt36.hu/a-10-legfontosabb-reszlet-az-orban-haborus-donteseirol-szolo-tenyfeltaro-cikkbol/

Előzmény

Válasz

Bár Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította, hogy látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy ”baj van”, ehhez képest kormányzati források szerint a magyar miniszterelnök februárban még épp az ellenkezőjéről beszélt. Akkoriban még belső körben azt magyarázta, hogy nem számít háborúra, és főleg nem olyanra, amely Ukrajna teljes területe ellen irányulna.

A Direkt36 az elmúlt hónapokban közel negyven olyan emberrel – köztük magyar kormányzati forrásokkal és külföldi kormányok tisztviselőivel – beszélt, akiknek rálátásuk volt arra, hogy az Orbán-kormány miként manőverezett eddig ebben az egész világot megrázó konfliktusban.

A kutatásainkból az derült ki, hogy a teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invázió megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye. A háború első napjaiban ugyan a kormány tett olyan jelzéseket a nyugati partnereknek, amelyek arra utaltak, hogy esetleg szakítanak az évek óta tartó oroszbarát politikával, de ez végül csak egy nagyon rövid ideig tartó hezitálás volt. Orbán zárt körben először békülékeny hangon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről is, de amikor politikai lehetőséget látott abban, hogy nyilvánosan bírálja, akkor nem habozott megtenni.

A kormány láthatóan eldöntötte azt is, hogy folytatja az elmúlt tizenkét évben folytatott, Oroszországgal szemben egyre barátibb, a nyugati szövetségesek felé pedig egyre kritikusabb irányvonalat. Bár az uniós szankciók többségét megszavazták, közben kommunikációs kampányt indítottak az intézkedések ellen, és a vezető politikusok és fideszes propagandisták nyilatkozatai egyértelműen a nyugatot hibáztatják a háború kirobbanásáért. Közben alárendeltek szinte mindent annak, hogy gázt szerezzenek Oroszországtól, és az sem zavarja a kormányt, hogy – miként az egyik forrás fogalmazott – az orosz fél “csicskáztatja” őket. (A kormánynak részletes kérdéssort küldtünk napokkal ezelőtt, de nem érkezett rá válasz.)

A háborúnak még közel sincs vége, de már az első bő féléves időszak is számos fordulatot hozott Magyarország számára. Az alábbi fejezetekben ennek a történetét meséljük el.
https://www.direkt36.hu/orban-a-haboruban/

Válasz

Az M3-as metró felújítása (vizsgálóbizottság)
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/az-m3-as-metro-felujitasa-vizsgalobizottsag

Válasz

Ki az a Kirill pátriárka, akit Orbán megvédett a szankcióktól?
Összefoglaló:
https://www.youtube.com/watch?v=e9-iFJZMWqA
Teljes adás:
https://www.atv.hu/videok/20220604/civil-a-palyan-1-resz-20220604

Válasz

Holoda Attila: Folyamatosan bedőlünk az orosz kereskedelmi blöfföknek

MN: Mi lenne akkor a megoldás európai szinten?

HA: Egyrészt találni új forrásokat – ilyen akad még Európában is. Ekkora gázárak mellett sokfelé, így Magyarországon is találni olyan feltárt, esetleg régebben művelt földgázmezőket, amelyeket most már, vagy éppen megint érdemes kitermelni. De ott vannak például Ciprus, Izrael és Törökország közötti mezők a Földközi-tenger mélyén, még ha ezek területileg vitatottak is. Persze, hozhatunk az azeriektől, irániaktól és a türkménektől is, „csak” építeni kell vezetéket is hozzá. Az a baj, hogy az elmúlt néhány évben az oroszok elaltatták az európai gázkereskedőket azzal, hogy folyamatosan küldték a gázt, megbízható kereskedők voltak – közben felborult a korábbi földgázellátási status quo, amely szerint egyharmadnyi orosz gáz mellé kell egyharmad saját kitermelés, északi-tengeri, holland és a többi, és egyharmadnyi máshonnan, például Észak-Afrikából származó, esetleg közte LNG. Ehelyett az európai orosz importarány felment 40–42 százalékra.

MN: Nálunk meg még nagyobb mértéket ért el, ha nem tévedek.

HA: Mert nálunk eleve nagyobb is volt. Ilyen európai kitettséget látva Putyin is elgondolkodott: elindítom ezt a háborút, szankciókat úgysem mernek bevezetni, elvégre azt a 42 százalékot hirtelen miből is pótolnák. Ezzel viszont hosszú távon el is számolta magát: soha többet nem lesz olyan pozíciója Oroszországnak a gázpiacon, mint amilyen a háború előtt volt. Mert mostantól mindenki arra fog törekedni, még Magyarország is, hogy csökkentse az orosz függőséget.

MN: A klímaszempontú európai energiastratégiában kulcsszerep jutott a gáznak, mert viszonylag kevésbé szennyező, mint a szén vagy a biomassza, ráadásul a gázerőművek rugalmasabban ki- és bekapcsolhatók.

HA: Ez a legnagyobb előnye a földgáznak még a nukleáris energiával szemben is, a nukleáris erőművek ugyanis nehezen szabályozhatók. A korszerű gázerőművek kibocsátási értékei már igen jók – egy hetede egy biomasszával működő erőműének. Ráadásul a megtermelt villamos energia tárolása egész Európában óriási gond: egyik nap dübörögnek a beépített napelemek, másik nap semmi. Ilyenkor kellenek a rugalmasan bekapcsolható gázerőművek. Vagy az importáram, ami ukrán, szerb, montenegrói szennyező szenes erőművekből jön. Így azután gyakorlatilag exportáltuk a saját CO2-kibocsátásunkat, ami globális szinten nagyon rossz módszer. Inkább az energiafelhasználást kellene csökkenteni – ez viszont nálunk háttérbe szorult az elmúlt 12 évben. Részt vettem olyan közép-európai vizsgálatban, amelyből az derült ki, hogy Magyarországon a szabályozási lehetőséggel rendelkező fogyasztóknak mindössze 26 százaléka használja a hőmérséklet-szabályozó termosztátját (a lengyeleknél még ennyien se). A rezsicsökkentés egyrészt roppant igazságtalan, hiszen olyanoknak ad pénzt, akiknek nem kéne, annak meg nem ad, akinek tényleg kéne. És azt sugallja a fogyasztónak: használd csak az energiát, én majd biztosítom, hogy olcsó legyen. Nyugat-Európában ennél takarékosabbak a polgárok: van szigetelés, okos hozzáállás, az otthoni rendszerek távszabályozása.

-- Míg leginkább Magyarországra és más, kevésbé jómódú közép-európai országokra jellemző az energiaszegénység, mégis mi pazaroljuk legjobban az energiát Európában.

Az EU ugyan rendkívül sok pénzt küldött a lakások szigetelésére, de

-- 2015-ben kiállt Lázár János és közölte: lehet, hogy a lakossági fogyasztók számára kaptuk a pénzt, de mi mégis inkább az iskolákat, az állami és közintézményeket szigeteljük belőle.

Persze, ott is szükség volt erre, de ez a pénz speciel a lakosságnak jött. A kormány nekik inkább kedvezményes banki megoldásokat ígért – egy, a devizahitelekbe frissen belefulladt országban.

Ha azt a rengeteg pénzt, több ezer milliárd forintot, amit az Orbán-kormány feleslegesen az energia-infrastruktúra megvásárlására fordított (Mol-részvények, Mátrai Erőmű, energiaszolgáltatók, földgáztárolók kivásárlása),

-- megkaphatták volna a háztartások energetikai felújításra, azzal hatalmas megtakarítást lehetett volna elérni.

Persze, tudom: ha rávesszük az embereket, hogy fogyasszanak kevesebb áramot, akkor ki a fene fogja majd megvenni a Paks 2 által megtermelt drága áramot? Akkor pláne nem térülne meg a beruházás. Igaz, így se fog.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/holoda-attila-folyamatosan-bedolunk-az-orosz-kereskedelmi-bloffoknek-249384

Válasz

Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért lehet még mindig magánkézben egy olyan domén, amelyről nemcsak elméletben világos, hogy felhasználható megtévesztő módon magyar kormányzati oldalak utánzására, de már évek óta tudjuk, hogy ez egy állami hátszelű hekkertámadásban meg is történt.

Az ilyen adathalász typosquatting fejlett támadási technikának számít abból a szempontból, hogy ismeretlenül nagyon nehéz kiszűrni, mert csak emberi erőforrással fedezhető fel. Ha viszont már tudjuk, hogy milyen misspelling domének vannak használatban egy adott célpont támadásához, akkor azokra már lehet szűrni doménnév szintjén. Bár azt még így sem könnyű lekövetni, ha mozgatják a domént, azaz váltogatják alatta az IP-címet.

A radikálisabb ellenlépés elvenni a problémás domént a használójától, hogy ne is lehessen vele többé problémát okozni.

Gyakorlatban ilyenkor nem magát a domén használati jogát veszik el (az állami szervek), hanem egy úgynevezett sinkhole-lal (szó szerinti fordításban víznyelővel) ártalmatlanítják: egy olyan doménnévszervert tesznek az oldal mögé, amely nem az eredetileg mögé rakott IP-címre irányítja a forgalmat, hanem elnyeli azt.

Hogy ez az évek óta ismert qov.hu domén esetében miért nem történt meg, az nem világos...

Ha támadóként azt látja valaki, hogy a magyar közigazgatásban kiadtak egy olyan dokumentumot, hogy itt és itt lehet jelentkezni az állami támogatásokért, és ott a hibás link, akkor egészen kézenfekvő, hogy lemásolja az oldalt, és ott begyűjti az infót. Tehát klasszikus adathalászatra és a magánszemélyek megkárosítására nagyon jó. És ha ezt mi észrevettük, akkor más is észreveheti.
https://telex.hu/assets/images/20220427/1651053064-temp-BoJiED_cikktorzs-komplex-kicsi.jpg

Frész Ferenc szerint a történet pozitívuma, hogy az állami szereplők a hiba felfedezése után rögtön léptek: „Szerintem nagy eredmény, hogy a Facebook-csoportunkban ott vannak az állami szereplők is, és ezek a kollégák nagyon gyorsan reagáltak.”

Az orosz–ukrán háború kiberfrontjáról legutóbb itt írtunk,
https://telex.hu/tech/2022/04/07/orosz-ukran-haboru-ukrajna-21-szazadi-haboru-internet-hekkerek-kriptovaluta-telegram-starlink-tiktok-twitter-osint
de részletesebben itt mutattuk be, arról pedig ebben a cikkben olvashat,
https://telex.hu/kulfold/2022/02/03/ukrajna-oroszorszag-ukran-orosz-konfliktus-kiberhaboru-kibertamadasok-orosz-hekkerek-sandworm-turla-fancy-bear-kemkedes-dezinformacio-szabotazs
hogy a háború előtti években hogyan vált egyre inkább az orosz hekkerek játszóterévé Ukrajna.
https://telex.hu/tech/2022/04/28/kiberbiztonsag-orosz-hekkerek-apt-28-kormanyzati-oldalak-kormanyhivatalok-gov-hu-qov-hu-adathalaszat-typosquatting-misspelling-domain
-- typosquatting | a kormányhivatalok is terjesztették még nemrég

Válasz

12 év Putyin-barátság szakad rá Orbánra
Orbán Viktor nem egyszerűen csak üzletelt Vlagyimir Putyinnal, ennél sokkal tovább ment. Az Ukrajna ellen indított háború felforgatja mindazt, amit Orbán elültetett a magyarok fejében a világról.
https://www.youtube.com/watch?v=fNuG2AASnuk

Válasz