Bajban az önkormányzatok? - beszélgetés egy fideszes és egy ellenzéki polgármesterrel
Szabad Európa | Jun 22, 2025

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a vendégünk. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

https://www.youtube.com/watch?v=ADRaKszBSwU

Válasz

Gyömrő távozó polgármestere: Mondja más, hogy nincs pénz | 2025. június 20.

Csőd szélére került Gyömrő, a polgármester pedig lemondott. Nem segítette a munkát a városi ellenzék esetenként ordenáré megnyilvánulása, de a lemondás valódi oka a teljes kilátástalanság.

-- „Én nem tudok leülni húsz ember elé, akikkel éveken át eddig együtt dolgoztam, és azt mondani nekik, hogy ki vagytok rúgva”

– mondta a Magyar Narancsnak Tóth János, Gyömrő város polgármestere. Már csak néhány hétig viseli ezt a tisztséget, hétfőn ugyanis lemondott.

Gyömrő tipikus agglomerációs város. Kevésbé a cégek, inkább az emberek költöztek ide, aminek meglett az előnye és a hátránya is. Mára jelentősen felduzzadt a kiköltözők száma, a lakosságszám meghaladja a húszezer főt. Ez nemcsak a megnövekedett autóforgalom miatt jelent gondot – és nem is az elviselhetetlen kakaskukorékolás okán tett panaszok. Mindenki örül, hogy nincs a város határában betondzsungel, gyár, ipari park, ám ez azzal jár, hogy az iparűzési adóból csak 550 millió forint jön be – szemben mondjuk a közeli Ecserrel, Monorral, ahol ennek két-háromszorosa az adóbevétel.

Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása révén a települések elestek a személyi jövedelemadó helyben maradó részétől, ami épp az olyan városokat ütötte meg, mint Gyömrő, vagy a hatalmasra nőtt Érd, ahol nincsenek jelentős vállalatok. A jövedelemadót elbukták, iparűzési adóból pedig nem lehetett pótolni ezt a kiesést. A Covidra hivatkozva a gépjárműadót is elvonta a kormány a településektől. Eközben a kiadások nem csökkentek, sőt. Ezek a települések ma tömegével küzdenek azért, hogy a felszínen tudjanak maradni.

A helyzet

„Engem nem vigasztal, hogy mások is hasonló helyzetben vannak” – mondja Tóth János. – „Attól itt semmi sem lesz jobb.” A város eddig mintegy 500 millió forint mínusznál jár – a kiadási főösszeg 4,5 milliárd forint, tehát a rés, amit be kellene tömni, a teljes költségvetésnek több mint a tíz százaléka. Ebből nagyjából 200 millió forint a maximálisan kihasznált működési és likviditási hitel, a többi pedig beruházási kiadás, útépítés és bölcsődei felújítás, amelyeket nem lehetett halasztani.

https://magyarnarancs.hu/belpol/gyomro-tavozo-polgarmestere-mondja-mas-hogy-nincs-penz-276742

Előzmény

Válasz

A központi forráselvonások drámai következménye az önkormányzatoknál
Kinek a csődje? | 2025. június 4.

Katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok, akár ezer település is csődközelben lehet. A túlzott központi elvonás mellett visszaosztott pénzek sincsenek, ami már a fideszes vezetésű városoknak is fáj. Budapest mellett megyei jogú városok is küzdenek azért, hogy egyáltalán működni tudjanak.

Egy közép-magyarországi város egyik óvodája nem tudta kifizetni az áramszámlát. Hogy a szolgáltató ne kapcsolja le az áramot, a polgármester és alpolgármestere a saját fizetésükből egyenlítették ki a tartozást. Nem volt más forrás. Talán ez a történet írja le a legjobban, milyen állapotba és helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2025 tavaszára.

Bár a hírek leginkább Budapest kivéreztetéséről szólnak – újabb fejezetként egy 10,2 milliárd forint értékű inkasszóról, ami a csőd közelébe taszította a Fővárosi Önkormányzatot –, számos más település és város is olyan helyzetbe került, amelyből nem biztos, hogy talál kiutat. A módosabb önkormányzatok elesnek a bevételeiktől, és csak vegetálnak, a kevésbé szerencsések pedig annyi forráshoz sem jutnak, amennyi a működéshez elegendő.

Nesze, sánta, itt egy púp

A folyamatosan emelkedő ún. szolidaritási adó mellett az idén kellemetlen meglepetésként ért több száz önkormányzatot az, hogy az előző évhez képest keletkező iparűzésiadó-többletet teljes egészében elvonja a kormány. Erről egy rendeletből lehetett tájékozódni, amelyet május első felében még csak véleményezési céllal küldött ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tervezetre reagálva az érintett önkormányzatok azt kérték, legyen belátó a kabinet, és észszerű módon határozza meg az extra fizetnivalót, ne sarcolja túl a településeket, ám a szöveg néhány nappal később változtatás nélkül hatályba lépett. Ez a Fővárosi Önkormányzat esetében további 3,7 milliárd forint adófizetési kötelezettséget jelent, de Győr is kapott 1,7 milliárd, Komárom 1,3 milliárd, Kecskemét pedig 1 milliárd forint többletterhet.

Mindösszesen több mint 26 milliárd forint az újabb adófizetési kötelezettség a már meglévő, 361 milliárd forintnyi szolidaritási adó mellett. Budapestre így 93 milliárd forint jut – a kerületekre további 74, tehát a városra mindösszesen 167 milliárd forint –, Győrre 14, Debrecenre 11 milliárd forint, emellett 5 milliárd forint felett fizet Kecskemét, Miskolc, Budaörs, Szeged és Nyíregyháza. A legnagyobb arányú elvonást Budapest és a kerületei kapták, az iparűzési adó 55 százalékát kellene befizetni. Győrnél is különösen magas az arány, 45 százalék, a többi nagyvárosnál 26–35 százalék. Ez sem kevés, hiszen minden harmadik-negyedik forintról van szó.

Összesen 855 önkormányzat fizet szolidaritási adót, az újabb sarcot pedig közülük 485-en kapták a nyakukba. Mindezt úgy, hogy a települések a saját költségvetésüket rendre idén február–márciusban fogadták el, tehát miután összeállt a büdzsé, jött Nagy Márton, hogy lenne itt még egy tétel, hölgyek, urak. Könnyű belátni, hogy ha egy milliárdos vagy több százmilliós kiadás bekerül a rendszerbe, azt nem könnyű menedzselni; ráadásul nem csak egyetlen újabb kiadásról volt szó. A rendelet szerint a befizetéseket májusban kellett rendezni, és ez totálisan felboríthatja a gazdálkodást.

https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-a-csodje-276592
___

Egy május közepi törvénymódosítással készülhetett a kormány Budapest kivéreztetésére | 2025. június 2.

Jól előkészített módon készülhet a kormány földre vinni Budapestet, ugyanis a „szolidaritási hozzájárulással” fizetésképtelenné váló főváros vezetése fölé költségvetési biztost nevezhet ki az államkincstár vezetője egy néhány hete becikkelyezett törvénymódosítás alapján.

Mint arról beszámoltunk, a Magyar Államkincstár (MÁK) a héten az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás részeként inkasszóval leemelt 10,2 milliárd forintot a Fővárosi Önkormányzat számlájáról. A budapesti vezetés által el nem ismert sarc következtében a főváros a működésképtelenség határára került.

Korántsem váratlan és előkészítetlen azonban a kormány eljárása: egyrészt a 2019-ben még 5 milliárdos különadó erre az évre 89 milliárdra (!) emelkedett, vagyis az inflációs valorizálással és az iparűzési adó növekedésével korrigálva is kilenc-tízszeresére; másrészt az elmúlt hetekben egy törvénymódosítással készítették elő a jól körvonalazható következmények „megoldását”.

Az államháztartási törvénybe május első felében beillesztettek ugyanis egy kiegészítést, amely szerint ilyen helyzetben kirendelhető egy költségvetési biztos a MÁK elnöke által. A törvény szövege szerint akkor, ha „a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi”, mert az önkormányzat „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe” kerül. A helyi önkormányzat „gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében” a biztos kirendelésének időtartama 12 hónap, ami később újabb egy évvel meghosszabbítható.

A kirendelt költségvetési biztos előzetesen véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait, a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat, a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket, javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint dönt a kötelezettségvállalások ellenjegyzéséről.

-- Vagyis a kormány embere a költségvetés előkészítésétől a mindennapos kifizetésekig a teljes gazdálkodási felügyeletet átveheti a közvetlenül megválasztott önkormányzat – és ennek összes intézménye, vállalata – felett.

És ezzel még nincs vége, mert a jogszabály értelmében a kormány rendeletben állapíthat meg további részletelőírásokat a költségvetési biztos megbízásának feltételeiről, módjáról, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokról és körülményekről, feladatairól, intézkedéseiről, a tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokról, valamint a kijelölés részletes szabályairól.

A május 13-a óta hatályos törvénymódosítás igénybevételével tehát a kormány lényegében átvehetné az irányítást a teljes főváros fölött. Másik oldalról azonban magára vállalna minden felelősséget azzal kapcsolatban, ami ezután Budapesten történik.

https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-majus-kozepi-torvenymodositassal-keszulhetett-a-kormany-budapest-kivereztetesere-276577
___

Interjú
„Legalább állva haljunk meg”
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, az MKKP fővárosi frakciójának tagja | 2025. június 4.

Keményebb fővárosi fellépést szorgalmaz a ferenc­városi polgármester a kormány inkasszója miatt csőd felé robogó Budapesten. Szerinte most már a közgyűlési többség is hajlik erre.

Magyar Narancs: Hosszú ideje hallunk kommunikációs szinten a főváros csődjéről. A mostani helyzet mennyiben más?

Baranyi Krisztina: Elég erős jelzés, hogy legutóbbi inkasszó következményeként a főváros három nagy cégének munkavállalói számára kizárólag nettó bért tud utalni. Az idei költségvetésben útfelújításra Budapesten eredetileg összesen kétmillió forint volt betervezve, gondolhatja, hogy mennyi van felüljárókra vagy a hidak felújítására, közműfejlesztésre, beruházásra. Két éve folyószámlahitelből él a város, ritka az olyan nap, amikor pluszba szalad a számlánk. Sokan élnek sajnos Magyarországon folyószámlahitelből, ők tudják, mit jelent ez. Mínusz 50 milliárd forintnál tartunk, miközben a keret 60 milliárd forint. A cégeink is folyószámlahitelből működnek természetesen, nincs saját pénz. Fejlesztés, karbantartás, új ötlet már fel sem merülhet. Gyakorlatilag elfogyott a pénzünk az elmúlt hat év elvonásai és a covid, energiaválság hatásai miatt, az idei évre előírt majdnem 100 milliárd forintos szolidaritási adó teljesen ellehetetleníti Budapestet. Ott tartunk, hogy ha ezt befizeti a törvénynek megfelelően a főváros, akkor a közszolgáltatások egyik részére egyáltalán nem marad pénz. A tömegközlekedés önmagában a költségek nagyobbik felét teszi ki és most ott tartunk, hogy ha azt érintetlenül hagyjuk, de a színházaktól kezdve a vízszolgáltatáson át az idősotthonokig mindent leállítunk, akkor sem lenne elég pénz a szolidaritási adó kifizetésére. Tehát ha így marad, a tömegközlekedéshez kell nyúlni, hiszen csak ott van annyi tartalék.

MN: Ezzel a pénzügyi háttérrel nem volt hiba megvenni Rákosrendezőt?

BK: Nekem komoly fenntartásaim voltak ezzel az adásvétellel kapcsolatban, de végül azért szavaztam meg, mert vállalhatatlannak gondoltam, hogy mindenféle építési korlátozás nélkül engedjünk be a területre egy külföldi befektetőt. Az a fejlesztés egyetlen szempontból sem felelt volna meg a város érdekeinek, ezért nem volt más választásunk. Mivel a vételár összege a BKM-nél állt rendelkezésre, ami egy nonprofit cég, azt a pénzt onnan nem lehetett elvonni. A főváros pénzügyi helyzetét ez tehát nem befolyásolta. Másrészt ebben a helyzetben tízmilliárd forint csepp a tengerben

MN: Radikális megoldásokat javasolt a helyzet miatt a buszok blokádszerű parkoltatásától egészen a Puskás Aréna áramellátásának meccs közbeni lekapcsolásáig.

BK: Ezek valóban nem a megszokott politikai eszközök, de a helyzet sem az. A minden embert érintő közszolgáltatások működtetésével és a budapestiek 70 százalékának támogatásával a Fővárosi Önkormányzatnak jóval nagyobb mozgástere van, mint az ellenzék klasszikus politikai eszközei. Már akkor keményebb eszközöket szorgalmaztam, amikor a Covidra hivatkozva elvették a gépjárműadót. Ott már látszott, hogy a kormány főváros-politikája egyetlen dologról szól: hogy visszavegye azt. Az a 2019-es vereség nagyon fájt a Fidesznek, és már biztos voltam benne, hogy itt nem lesz megegyezés, belátás vagy tárgyalás és felelősség, csak politikai bunkósbot. Akkor még talán egyedül is maradtam ezzel a véleményemmel, de most már tényleg nincs nagyon hova hátrálni. Már a jogi lehetőségek is kérdésesek, hiszen ahogy látjuk, az inkasszót is teljesen törvénytelenül érvényesítették a fővárossal szemben. Úgy látom, hogy a budapestiek közhangulata is nagyon rezonál, ha nem is blokádra vagy áramtalanításra, de a tömegközlekedés korlátozására vagy időleges leállítására. Ezek nagyon súlyos lépések, rengeteg embernek okoznak kellemetlenséget, de a kormánynál már csak ezekkel az eszközökkel lehet bármit elérni. A főpolgármester kormányzati szereplőkkel történt tárgyalásainak eredménytelensége is ezt mutatja. Azt gondolom, hogy ebben a budapestiek szolidárisak lesznek a város vezetésével.

MN: Nem üt vissza, ha a főváros maga szabotálná a működést?

BK: Nem hiszem. A főváros és az ország működését nem lehet kettéválasztani. Szerintem annak a településnek a működtetésére, amely a GDP 38 százalékát termeli meg, minimum elégséges finanszírozást kellene adni. Sajnos a mi kormányunk nem így gondolja, de akkor legalább annyi pénzt adjon, amennyiből a tömegközlekedést lehet működtetni. Ehelyett nettó befizetői lettünk az államnak, ez más demokráciában szerintem elképzelhetetlen.

https://magyarnarancs.hu/belpol/legalabb-allva-haljunk-meg-276590

Előzmény

Válasz

Folyamatosan sírnak és picsognak – botrány lett a kormányszóvivő szavaiból | Jun 6, 2025

Van, aki folyamatosan sír és picsog az önkormányzati vezetők közül – ezt annak kapcsán mondta a Kormányinfón VV Eszter kormányszóvivő, hogy a szentendrei önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás csökkentését kérte. Vitályos hozzátette: mindenki a saját háza táján söprögessen és nézze meg, hogyan lehet kiadásokat csökkenteni.

-- vendég Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=meB5z_xKJoE
___

Felmerülhet, hogy a főváros éves, 400 milliárd forintos költségvetésében miért számít ennyire 25 vagy akár 50 milliárd forint, miért vitték perre a szolidaritási hozzájárulást | 2025. január 21.

Az utóbbi években Budapest költségvetése mindig nagyon szorosan jön ki, előfordul, hogy egyes bevételek beérkezéséig átmenetileg folyószámlahitelekből finanszírozták a működést, év végén pedig csak faktorálással tudták nullára kihozni a büdzsét (faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik az adott cégnek járó pénzt, mivel a fővárosnak éppen nincs likvid forrása az összeg kifizetéséhez).

A napi működés finanszírozása mellett – BKK, BKV, közvilágítás stb. – arra már nem marad pénz, hogy saját forrásból nagyobb beruházásokba kezdjenek. Jelenleg Budapest gyakorlatilag összes nagyobb beruházását (például új CAF-villamosok) EU-s pénzből finanszírozzák, újabb projekteket is csak uniós pénzekre alapozva terveznek. Az idei költségvetésbe egyetlen nagyobb beruházást, a Flórián téri felüljáró felújítását tervezték be, kizárólag ezt tudták kigazdálkodni saját pénzből.

A kormány eközben nem segíti, hanem a szolidaritási hozzájáruláson keresztül inkább nehezíti Budapest gazdasági helyzetét. Emellett előfordul, hogy az ígért forrásokat csak késve, vagy végül egyáltalán nem adják oda.

https://telex.hu/belfold/2023/04/24/lanchid-felujitas-budapest-kormany-tamogatas

A Fidesz Karácsony Gergelyen időről időre számonkéri, hogy hova tüntette az elmúlt öt évben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékot a főváros számlájáról.

https://telex.hu/belfold/2023/04/26/fovaros-tulelocsomag-penzugyi-helyzet-fidesz-tartalek-karacsony-gergely-214-milliard

Erre Karácsonyéknak az a válasza, hogy a kormány elvonásai, illetve a sorozatos válságok (Covid, energiaválság, orosz-ukrán háború) miatt megnövekedett költségek szép lassan felemésztették ezt a pénzt.

(Vagy például) A közösségi közlekedés forrásigénye például három év alatt 84 milliárd forinttal nőtt.

https://telex.hu/belfold/2025/01/21/karacsony-gergely-sajtotajekoztato-szolidaritasi-hozzajarulas-budapest-koltsegvetes-itelet
___

Karácsony: 227 milliárd forintot vont el a fővárostól a kormány három év alatt | 2023. április. 21.

A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.

Tarlós személyesen is kritizálta az utódját, úgy fogalmazott: Karácsony Gergelynek vagy külső nyomásra, vagy talán magától is az a kommunikációs technikája, hogy bármi történik, ami kedvezőtlen, azonnal valakire rámutat, mindenki lehet hibás, csak a jelenlegi városvezetés nem.

A volt főpolgármester szavaira Karácsony Gergely a Facebookon reagált. Azt írta, elárulja, hol van az a pénz, amit Tarlós István és a kormány rajtuk keres: „a Vodafone-ban, Tiborcz István tőkealapjaiban és a propagandamédia működtetésében”.

„Ugyanis az elmúlt évek kormányzati elvonásai egy az egyben elvitték ezeket a pénzeket, sőt még többet is” – magyarázta Karácsony. A főpolgármester szerint az elvonásokkal a kormány 227 milliárd forintot vitt el Budapesttől három év alatt. „Ehhez jönnek még a válságok »valódi« hatásai, a bevételek kiesése és a koronavírus, a menekültválság és az energiaválság miatti kiadás növekedése” – írta a városvezető.

https://hvg.hu/gazdasag/20230421_karacsony_tarlos_budapest_kormanyzati_elvonas

Előzmény

Válasz

Az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben jelentősen szűkítették az önkormányzatok cselekvőképességét, önállóságát és finanszírozási mozgásterét, és ez a folyamat még nem ért véget. | 2025. 04. 24.

-- Az önkormányzatok nagy többségével kapcsolatban elmondható, hogy az elmúlt öt–hat évben a kormány jelentős mértékben csökkentette a pénzügyi mozgásterüket

– mondta lapunk érdeklődésére Érd nehézségeinek az okairól László Ferenc, az önkormányzat kommunikációs vezetője.

-- már nincs hova hátrálni.

A költségvetési elvonások – mint felidézte – már 2012-ben elkezdődtek a személyi jövedelemadó önkormányzatokra eső részének immár teljes elvonásával.

A koronavírus-járványra hivatkozva bevezetett szolidaritási adó szintén csak komoly érvágást jelentett, miként a gépjárműadó elvonása is. Az utóbbi ma már szintén teljes egészében a központi költségvetésbe kerül, ami László Ferenc szerint évente 700–800 millió forintos kiesést jelent Érd költségvetésében. Hozzátette:

-- a szolidaritási adó a kezdeti 192 millió forintról mostanra 514,5 millióra emelkedett Érd esetében.

Újabb csapást jelenthet a településeknek, hogy 2025-től az iparűzési adó esetleges növekedésének többlet bevételéből a különbözetet be kell fizetni a Versenyképes Járások Program központi alapjába.

https://24.hu/belfold/2025/04/24/erd-csod-csodbiztos-koltsegvetesi-biztos-onkormanyzat/

Válasz

Pénzügyi helytartókat ültethet az önkormányzatok nyakára az Orbán-kormány | 2025.03.12.

Navracsics Tibor tartott fejtágítást. Nem volt benne sok köszönet.

Július 1-jétől a Magyar Államkincstár egy gumiparagrafus alapján költségvetési biztosokat küldhetne az önkormányzatokhoz határozatlan időre - írta meg a Szabad Európa egy, az önkormányzati gazdálkodást érintő új kormányzati tervekről szóló nem hivatalos egyeztetésre hivatkozva, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter kezdeményezett.
https://www.szabadeuropa.hu/a/johet-a-penzugyi-helytarto-az-onkormanyzatok-nyakara-ha-a-kormanyszerv-ugy-latja-jonak/33344423.html

A lap úgy tudja, az „inkább tájékoztató, mint konzultáció jellegű” eseményen a miniszternek nem sikerült eloszlatnia a településvezetők aggodalmait. Az első napirendi pont a Versenyképes Járások Programhoz kötődött, melynek tervei szerint a településeken képződő iparűzési adóból a kormány 65 milliárd forintot elvon és egy külön alapba csoportosít, amire az önkormányzatok pályázhatnának majd.

„A fontosabb kérdések már eldőltek, ezekről nem lehetett konzultálni. Ezenkívül az is eldőlt, hogy a pályázatokról úgy döntenek majd, hogy egy járás polgármestereinek kétharmadának kell egyetértenie. Ha ez nincs meg, akkor az adott célra (például egy bölcsőde fejlesztésére vagy térfigyelő kamerák beszerzésére) több település konzorciumot alkothat, és a konzorciumok versenyeznek a forrásokért. Ha a konzorciumi tagok egyezségre jutnak – szintén kétharmados arányban –, akkor is eldőlt a pályázatok sorsa. De ha nem, akkor viszont már a miniszter döntheti el, ki juthat pénzhez” – mondta a lap egy meg nem nevezett forrása.

Szó esett arról a törvénymódosítási tervezetről is, amelynek értelmében október 1-jétől a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok a megelőző évi költségvetési kiadásuk öt százalékát meghaladó pénzeszközeiket kötelesek a Magyar Államkincstárnak utalni, és onnantól a kincstárhoz kell fordulniuk, ha használni akarják a saját pénzüket. A Magyar Államkincstár elviekben köteles lesz a kért pénzösszeget egy munkanapon belül visszautalni az önkormányzat számlájára. 2027-től ez a tervek szerint a városi önkormányzatokra, 2028-tól pedig az összes helyhatóságra vonatkozna. Kötelesek lesznek továbbá átutalni minden pénzt, ami „nem szükséges a következő munkanap végéig ellátandó feladataikhoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeikhez”.

https://nepszava.hu/3271965_szabad-europa-penzugyi-helytartok-orban-kormany-onkormanyzatok

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) alkotmányosan is aggályosnak tartja a kormányzati elképzelést, emellett az ötlet zavart is okozhat az önkormányzatok működésében. A törvény elfogadása drasztikus változást jelentene az önkormányzatok gazdálkodásában, mellesleg a megkérdezett polgármesterek szerint a módosítás gyakorlatilag az önálló önkormányzati gazdálkodás végét jelenti. A MÖSZ 14 pontos kifogáslistát készített a tervezet ellen.

https://jelen.media/kozelet/teljes-kivereztetes-a-kormany-nemcsak-az-onkormanyzatok-penzet-hanem-a-szolgaltatasaikat-is-elveszi/
___

Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:

-- 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzatok, a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok.

-- 2027-től a városi önkormányzatok.

-- 2028-tól valamennyi települési önkormányzat.

https://nepszava.hu/3270892_onkormanyzatok-salatatorveny-penzugyek-magyar-allamkincstar-tobletforras-allamadossag
___

Gémesi György levélben kéri Nagy Mártont, tegye közzé, milyen célokra juttatta el az Orbán-kormány a helyi iparűzési adóból elvont százmilliárdokat

https://nepszava.hu/3271826_gemesi-gyorgy-mosz-level-nagy-marton-helyi-iparuzesi-ado

Mivel nyilvánvalóan precízen könyvelt közpénzek sorsáról van szó, meggyőződése szerint nem fog gondot okozni ennek teljesítése – üzente a MÖSZ elnöke.

https://www.youtube.com/watch?v=u9w0tYNNkVw

# 1000 milliárd forint soron kívüli elszámolását kéri Gémesi György a nemzetgazdasági minisztertől.

Előzmény

Válasz

Rothadó ADÓPARADICSOM - JuHi VLoG #06 | Mar 16, 2025

Orbán folyamatosan azt hangoztatja, hogy Magyarország adóparadicsom. Ezt arra alapozza, hogy alacsony a személyi jövedelemadó és a társasági adó. Ez utóbbi igaz is.
Azt azonban elfelejti hozzátenni, hogy hazánkban van további közel 60 adónem, ami terheli a cégeket, a munkavállalókat, és a jövedelmedet, ha itthon akarod elkölteni.
Így viszont az EU polgárai közül te fizeted be adóként a legtöbbet az államnak. Mert fontos tudnod, hogy amikor azt mondja különadó, azt te fizeted meg a végén. Amikor azt mondja extra profit adó, azt is te fizeted meg a végén. De az is egy adónem, hogy Mészáros és Tiborcz lop, és azzal is te jársz rosszul, ha az állam maga gerjeszti az inflációt: az ő pénze nő, a tiéd csökken.
Hogy tisztán láss, elmesélem hányféle adó, járulék és egyéb módozat az, ahogy behajtja Orbán a pénzedet maga alá, hogy utána ellophassa a családja.

00:00 Intro
00:13 Rejtett adóink
01:35 Magyarország az adóparadicsom
05:14 Mindenadó, avagy az ÁFA szépsége
09:21 Különadó neked
14:56 Adónk a strómanoknak
21:43 Mindenki adója: az infláció

https://www.youtube.com/watch?v=AtIEd9MYxKM

Válasz