Kálmán, reagált Nagy Ervin neki címzett levelére, hogy amaz nem olyan rég egy sorozatban eljátszotta Zámbó Jimmyt és mivel szegény megboldogult Jimmy nem volt szép ember, ezért most az Ervinnek is szar. Bravo!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1335137411948665

Fülöp (Kálmán) azt felejti el, hogy a színész forgatás után levette a jelmezt, míg ő mindig hülye marad.

Előzmény

Válasz

Így fest most a Rákay-féle Petőfi-film milliárdokból felépített díszletvárosa | 2025. április 3.

Rákay Philip, a Most vagy soha! producere nagy reményeket fűz a reformkori Budapestet ábrázoló díszletekhez, amik állítása szerint a film 7 milliárdos költségének felét jelentették. Szerinte a díszleteket bérbe lehet majd adni más forgatásokhoz is, így hamar visszahozza az árát, de az ott lakók elmondása szerint az utóbbi hónapokban nem volt nagy forgalom a díszletegyüttesnél. A díszletváros telkéért, aminek nagy része most is beépítetlen, jóval a piaci ár feletti összeget, közel egymilliárd forintot fizetett a Filmintézet, ennek felét Magyarország egyik leggazdagabb embere kapta.

​A ’48-as forradalomról készült új kalandfilm, a Most vagy soha! a tavaly március 14-i premierkor már minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt: a forgatásra, utómunkákra és a marketingre összesen

-- mintegy 7 milliárd forintot költöttek.

A HVG számítása szerint ennek több mint 80 százaléka állami forrás volt: az alkotók a forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban 10 milliót, majd gyártás-előkészítésre 2021-ben 85 milliót kaptak. Ezután, 2022 januárjában egy kormányhatározat újabb 2 milliárd forintot biztosított a filmre, majd a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2022 márciusában még 200 millió forint kiegészítő támogatásról döntött. Végül a Nemzeti Filmintézet költségei 2,5 milliárd forinttal növekedtek, emellett még 2,106 milliárd forintot is igénybe vettek, amit adójóváírás formájában hívhattak le. A nem állami hátterű befektetés a produkcióba mintegy 120 millió forint volt.

Januárban az Átlátszó írta meg, hogy a produkció a jegypénztárakban

-- végül csak 334 milliós forint bevételt termelt,

vagyis a költségvetése és a belerakott közpénz töredékét hozta vissza. Mint akkor írtuk, a filmre kevesebben vettek jegyet, mint több állami támogatás nélkül készült filmre, például a Futni mentemre, ami 900 millió forintot hozott a konyhára.

Az Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján legalábbis kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt.

https://www.youtube.com/watch?v=NGPi2n1o20s

Azt egyébként a készítők is elmondták, hogy a film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – a drónvideón is látszik, hogy sok díszlet szélét zöld szövet borítja, ezek segítik az új, virtuális díszletek beillesztését az utómunka során.
https://www.youtube.com/watch?v=DmXw0Z4b2CM

Egy másik lakó azt mesélte, hogy egy amerikai stáb tavaly valóban forgatott a telken, de nem a ’48-as Budapest-díszletben vettek fel jeleneteket, hanem egy újonnan felhúzott díszletegyüttesen – a földből kiálló háztetők szintén láthatók a drónvideón.

Jól látszik az is, hogy bár Rákay „8 hektáros díszletvárosról” írt, ez valójában erős túlzás: a Petőfi-film díszletei a hatalmas (8,5 hektáros) teleknek csak egy kis részét töltik ki, a terület nagy része beépítetlen maradt.

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2025/04/telek-1.png

Érdekes dolgok derültek ki akkor is, amikor kikértük az illetékes hivataloktól a telek tulajdoni lapját és adásvételi szerződését.

A Fót 2593/2 helyrajzi számú ingatlan ma 100%-ban a Filmintézet tulajdonában áll, ezt megelőzően pedig fele-fele arányban a fóti önkormányzat és egy milliárdos üzletember, Antal Ernő tulajdona volt. A 2022 januári adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett, amin a két tulajdonos fele-fele arányban osztozott.

Zavaros privatizáció

Antal Ernő stabil szereplő a 100 leggazdagabb magyar listáján: egy 2024-es akadémiai tanulmány szerint vagyona mintegy 25 milliárd forintra tehető. Az üzletember még bőven a NER előtti elit tagja: az Arcanumban fellelhető archív híranyagok szerint a ’90-es évek elején a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt. gazdasági ügyvezetője, később a Postabank vezérigazgató-helyettese és a Dunabank ügyvezetője volt. Egy 2018-as profilja szerint „ingatlanhasznosításban, pénzügyi szolgáltatásokban, valamint az agráriumban érdekelt.”

Antal Ernő agrár-érdekeltségeivel függhetett össze a fóti telek birtoklása is: az Arcanumban fellelhető archív sajtóhírekből, valamint a fóti önkormányzat honlapján található határozatokból kiderül, hogy a terület a rendszerváltásig az Alagi Állami Gazdasághoz tartozott. A fordulat után nem sokkal az állami gazdaság csődbe ment, ezután mezőgazdasági részlegét egy belga hátterű cég, az Eurotrust Holding vásárolta meg állami pályázaton. ...

Antal Ernőt e-mailben kerestük az ingatlannal kapcsolatban. Az üzletember elmondta, hogy a telket 1998-1999-ben szerezte, ami egybevág a tulajdoni lapon szereplő adatokkal. Elmondása szerint a Filmintézet vételi szándékáról az önkormányzat értesítette, és a vételárral elégedett volt, ezért jöhetett létre az adásvétel.

A telekeladás előtt készült értékbecslés alapján a Filmintézet valóban igen bőkezű volt:

-- az önkormányzat (amit akkor már új polgármester, a fideszes Vass György vezetett) 2020 januárjában kért fel egy szakértő céget, ami a teljes telek piaci értékét 282 000 000 forintban határozta meg. Két évvel később a Filmintézet már közel egymilliárd forintot fizetett a telekért, ami még a kétéves inflációt figyelembe véve is jelentős drágulás.

Egyelőre nem tudni, hogy a Petőfi-film költségvetésébe beleszámították-e a telek egymilliárdos vételárát, mivel a Filmintézet cikkünk megjelenéséig nem adott választ a kérdéseinkre.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/03/igy-fest-most-a-rakay-fele-petofi-film-milliardokbol-felepitett-diszletvarosa/
___

Újraindult a Szabadsajtó Klub: első adás (2022.10.28.)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/ujraindult_a_szabadsajto_klub_elso_adas_20221028

A régi adásból:

Te nem szereted a ** filmjeit? Nem tudom őket szeretni, tekintve,hogy nincsenek ilyenek...
Akkor..., úgy teszem fel inkább a kérdést: szereted a Bereményi Géza filmjeit?

https://youtu.be/81VOMozGF3w?t=2626

vagy itt (43 perc 45 másodperctől)

https://www.facebook.com/watch/?v=458016392531739

Cikk:

https://telex.hu/kult/2022/04/11/a-korabbi-4-5-milliard-melle-ujabb-200-milliot-kap-rakayek-filmje

Válasz

Galkó Balázs múlt nyáron őszintén beszélt arról a Blikknek, hogy egyszerűen nem jön ki a nyugdíjából, ami mindössze havi 120 ezer forint, ezért szeretne munkát vállalni.

– Napra pontosan emlékszem rá, mikor került bélyeg a homlokomra – nyilatkozta Galkó, aki a közösségi oldalán arról írt, jelentkezett a Radnóti Színház által meghirdetett portás állásra.

„Tapasztalatból tudom, hogy a színházak „hátsó”-művész portája milyen kényes, fontos hely. Legendákat ismerek ebből a világból” – fogalmazott a színész, aki a történetet ennyivel zárja:
„Pályáztam – nem nyertem…”

Galkó Balázs az alábbi életrajzzal jelentkezett az állásra:

Galkó Balázs vagyok, 1949-ben születtem, érettségi bizonyítványt 1968-ban szereztem a Vörösmarty gimnáziumban. Még ebben az évben felvételt nyertem a Színház és Filmművészeti Főiskola Színművész főtanszakára, Simon Zsuzsa osztályába. Itt tanultam 1970 júniusáig, amikor a Főiskola kizárt tanítványai közül.

Ezt követen színművészként „dolgoztam” a Nemzeti, a Huszonötödik, a Szolnoki Szigligeti, a Miskolci Nemzeti, a Katona József Színházakban. Miután kecskeméti szerződésem megszűnt, „szabadúszó” lettem. Így szolgáltam a Magyar Rádióban, különböző Szinkron stúdiókban, forgattam magyar és külföldi filmekben, a Magyar Televízióban, játszottam a MERLIN Színházban, a Deutsche Bühne (Szekszárd), később Jordán Tamás rendezésében a Radnóti Színházban, (Móricz Zs.: Rokonok), alapítója voltam a ma Művészetek Völgye multikulturális fesztiválnak, tagja lettem az ÚJ SZÍNHÁZNAK, ám Dörner Gy, igazgatóvá válásakor ettől az intézménytől megváltam. Azóta alkalmi társulatokban léptem föl, de 2012 januárjától – egy politikai tömegrendezvényt követően – az ilyen fölkérések fokozatosan elmaradtak, ahogy a rádiós, szinkron, film, tv produkciók béli „munkák” is. 2016-tól kisebb szerepekben nyugdíjas színművészként a József Attila Színházban léptem föl. Nagy öröm volt 2022-től ezek a szerepek fokozatosan (a repertoár változásai miatt) elmaradtak, 2023-ban csak 3-4 alkalommal lépek föl.

Hogy a SZÍNHÁZ életem eddigi – szinte-egészét betöltötte, nem szorul magyarázatra. Tapasztalatból tudom, hogy a színházak „hátsó”-művész portája milyen kényes-fontos hely. Legendákat ismerek ebből a világból (FIFINÉNI Hevesi Sándor tér, Zsaninéni – Miskolc, Zsebeházi úr – Merlin…)

Nyugdíjas vagyok, (kevés) albérletben élek, Két 18 év alatti gyerekünktől, (Sára, Márton) és édesanyjuktól (Balogh É Gabriella) külön élek. Szellemi, egészségi fizikai állapotom jó.

A szükséges Erkölcsi bizonyítványt -remélem január 2-án a Kormányablak megnyitásakor remélem megszerzem, s tudom csatolni.

Fényképeim nagy számban láthatók az interneten.
https://szinhaz.online/szinhazi-portasnak-jelentkezett/

Válasz