Így fest most a Rákay-féle Petőfi-film milliárdokból felépített díszletvárosa | 2025. április 3.

Rákay Philip, a Most vagy soha! producere nagy reményeket fűz a reformkori Budapestet ábrázoló díszletekhez, amik állítása szerint a film 7 milliárdos költségének felét jelentették. Szerinte a díszleteket bérbe lehet majd adni más forgatásokhoz is, így hamar visszahozza az árát, de az ott lakók elmondása szerint az utóbbi hónapokban nem volt nagy forgalom a díszletegyüttesnél. A díszletváros telkéért, aminek nagy része most is beépítetlen, jóval a piaci ár feletti összeget, közel egymilliárd forintot fizetett a Filmintézet, ennek felét Magyarország egyik leggazdagabb embere kapta.

​A ’48-as forradalomról készült új kalandfilm, a Most vagy soha! a tavaly március 14-i premierkor már minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje volt: a forgatásra, utómunkákra és a marketingre összesen

-- mintegy 7 milliárd forintot költöttek.

A HVG számítása szerint ennek több mint 80 százaléka állami forrás volt: az alkotók a forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban 10 milliót, majd gyártás-előkészítésre 2021-ben 85 milliót kaptak. Ezután, 2022 januárjában egy kormányhatározat újabb 2 milliárd forintot biztosított a filmre, majd a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2022 márciusában még 200 millió forint kiegészítő támogatásról döntött. Végül a Nemzeti Filmintézet költségei 2,5 milliárd forinttal növekedtek, emellett még 2,106 milliárd forintot is igénybe vettek, amit adójóváírás formájában hívhattak le. A nem állami hátterű befektetés a produkcióba mintegy 120 millió forint volt.

Januárban az Átlátszó írta meg, hogy a produkció a jegypénztárakban

-- végül csak 334 milliós forint bevételt termelt,

vagyis a költségvetése és a belerakott közpénz töredékét hozta vissza. Mint akkor írtuk, a filmre kevesebben vettek jegyet, mint több állami támogatás nélkül készült filmre, például a Futni mentemre, ami 900 millió forintot hozott a konyhára.

Az Átlátszóhoz eljuttatott drónfelvételek alapján legalábbis kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt.

https://www.youtube.com/watch?v=NGPi2n1o20s

Azt egyébként a készítők is elmondták, hogy a film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – a drónvideón is látszik, hogy sok díszlet szélét zöld szövet borítja, ezek segítik az új, virtuális díszletek beillesztését az utómunka során.
https://www.youtube.com/watch?v=DmXw0Z4b2CM

Egy másik lakó azt mesélte, hogy egy amerikai stáb tavaly valóban forgatott a telken, de nem a ’48-as Budapest-díszletben vettek fel jeleneteket, hanem egy újonnan felhúzott díszletegyüttesen – a földből kiálló háztetők szintén láthatók a drónvideón.

Jól látszik az is, hogy bár Rákay „8 hektáros díszletvárosról” írt, ez valójában erős túlzás: a Petőfi-film díszletei a hatalmas (8,5 hektáros) teleknek csak egy kis részét töltik ki, a terület nagy része beépítetlen maradt.

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2025/04/telek-1.png

Érdekes dolgok derültek ki akkor is, amikor kikértük az illetékes hivataloktól a telek tulajdoni lapját és adásvételi szerződését.

A Fót 2593/2 helyrajzi számú ingatlan ma 100%-ban a Filmintézet tulajdonában áll, ezt megelőzően pedig fele-fele arányban a fóti önkormányzat és egy milliárdos üzletember, Antal Ernő tulajdona volt. A 2022 januári adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett, amin a két tulajdonos fele-fele arányban osztozott.

Zavaros privatizáció

Antal Ernő stabil szereplő a 100 leggazdagabb magyar listáján: egy 2024-es akadémiai tanulmány szerint vagyona mintegy 25 milliárd forintra tehető. Az üzletember még bőven a NER előtti elit tagja: az Arcanumban fellelhető archív híranyagok szerint a ’90-es évek elején a Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Rt. gazdasági ügyvezetője, később a Postabank vezérigazgató-helyettese és a Dunabank ügyvezetője volt. Egy 2018-as profilja szerint „ingatlanhasznosításban, pénzügyi szolgáltatásokban, valamint az agráriumban érdekelt.”

Antal Ernő agrár-érdekeltségeivel függhetett össze a fóti telek birtoklása is: az Arcanumban fellelhető archív sajtóhírekből, valamint a fóti önkormányzat honlapján található határozatokból kiderül, hogy a terület a rendszerváltásig az Alagi Állami Gazdasághoz tartozott. A fordulat után nem sokkal az állami gazdaság csődbe ment, ezután mezőgazdasági részlegét egy belga hátterű cég, az Eurotrust Holding vásárolta meg állami pályázaton. ...

Antal Ernőt e-mailben kerestük az ingatlannal kapcsolatban. Az üzletember elmondta, hogy a telket 1998-1999-ben szerezte, ami egybevág a tulajdoni lapon szereplő adatokkal. Elmondása szerint a Filmintézet vételi szándékáról az önkormányzat értesítette, és a vételárral elégedett volt, ezért jöhetett létre az adásvétel.

A telekeladás előtt készült értékbecslés alapján a Filmintézet valóban igen bőkezű volt:

-- az önkormányzat (amit akkor már új polgármester, a fideszes Vass György vezetett) 2020 januárjában kért fel egy szakértő céget, ami a teljes telek piaci értékét 282 000 000 forintban határozta meg. Két évvel később a Filmintézet már közel egymilliárd forintot fizetett a telekért, ami még a kétéves inflációt figyelembe véve is jelentős drágulás.

Egyelőre nem tudni, hogy a Petőfi-film költségvetésébe beleszámították-e a telek egymilliárdos vételárát, mivel a Filmintézet cikkünk megjelenéséig nem adott választ a kérdéseinkre.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/03/igy-fest-most-a-rakay-fele-petofi-film-milliardokbol-felepitett-diszletvarosa/
___

Újraindult a Szabadsajtó Klub: első adás (2022.10.28.)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/ujraindult_a_szabadsajto_klub_elso_adas_20221028

A régi adásból:

Te nem szereted a ** filmjeit? Nem tudom őket szeretni, tekintve,hogy nincsenek ilyenek...
Akkor..., úgy teszem fel inkább a kérdést: szereted a Bereményi Géza filmjeit?

https://youtu.be/81VOMozGF3w?t=2626

vagy itt (43 perc 45 másodperctől)

https://www.facebook.com/watch/?v=458016392531739

Cikk:

https://telex.hu/kult/2022/04/11/a-korabbi-4-5-milliard-melle-ujabb-200-milliot-kap-rakayek-filmje

Válasz

Galkó Balázs múlt nyáron őszintén beszélt arról a Blikknek, hogy egyszerűen nem jön ki a nyugdíjából, ami mindössze havi 120 ezer forint, ezért szeretne munkát vállalni.

– Napra pontosan emlékszem rá, mikor került bélyeg a homlokomra – nyilatkozta Galkó, aki a közösségi oldalán arról írt, jelentkezett a Radnóti Színház által meghirdetett portás állásra.

„Tapasztalatból tudom, hogy a színházak „hátsó”-művész portája milyen kényes, fontos hely. Legendákat ismerek ebből a világból” – fogalmazott a színész, aki a történetet ennyivel zárja:
„Pályáztam – nem nyertem…”

Galkó Balázs az alábbi életrajzzal jelentkezett az állásra:

Galkó Balázs vagyok, 1949-ben születtem, érettségi bizonyítványt 1968-ban szereztem a Vörösmarty gimnáziumban. Még ebben az évben felvételt nyertem a Színház és Filmművészeti Főiskola Színművész főtanszakára, Simon Zsuzsa osztályába. Itt tanultam 1970 júniusáig, amikor a Főiskola kizárt tanítványai közül.

Ezt követen színművészként „dolgoztam” a Nemzeti, a Huszonötödik, a Szolnoki Szigligeti, a Miskolci Nemzeti, a Katona József Színházakban. Miután kecskeméti szerződésem megszűnt, „szabadúszó” lettem. Így szolgáltam a Magyar Rádióban, különböző Szinkron stúdiókban, forgattam magyar és külföldi filmekben, a Magyar Televízióban, játszottam a MERLIN Színházban, a Deutsche Bühne (Szekszárd), később Jordán Tamás rendezésében a Radnóti Színházban, (Móricz Zs.: Rokonok), alapítója voltam a ma Művészetek Völgye multikulturális fesztiválnak, tagja lettem az ÚJ SZÍNHÁZNAK, ám Dörner Gy, igazgatóvá válásakor ettől az intézménytől megváltam. Azóta alkalmi társulatokban léptem föl, de 2012 januárjától – egy politikai tömegrendezvényt követően – az ilyen fölkérések fokozatosan elmaradtak, ahogy a rádiós, szinkron, film, tv produkciók béli „munkák” is. 2016-tól kisebb szerepekben nyugdíjas színművészként a József Attila Színházban léptem föl. Nagy öröm volt 2022-től ezek a szerepek fokozatosan (a repertoár változásai miatt) elmaradtak, 2023-ban csak 3-4 alkalommal lépek föl.

Hogy a SZÍNHÁZ életem eddigi – szinte-egészét betöltötte, nem szorul magyarázatra. Tapasztalatból tudom, hogy a színházak „hátsó”-művész portája milyen kényes-fontos hely. Legendákat ismerek ebből a világból (FIFINÉNI Hevesi Sándor tér, Zsaninéni – Miskolc, Zsebeházi úr – Merlin…)

Nyugdíjas vagyok, (kevés) albérletben élek, Két 18 év alatti gyerekünktől, (Sára, Márton) és édesanyjuktól (Balogh É Gabriella) külön élek. Szellemi, egészségi fizikai állapotom jó.

A szükséges Erkölcsi bizonyítványt -remélem január 2-án a Kormányablak megnyitásakor remélem megszerzem, s tudom csatolni.

Fényképeim nagy számban láthatók az interneten.
https://szinhaz.online/szinhazi-portasnak-jelentkezett/

Válasz