NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub képgalériái

Ősi jelképeink és értékeink

103 kép

Értjük vagy félreértjük Kölcsey Himnuszát?

1/13 oldal (103 kép)

Budapesti Operabál 2009

10 kép

Március 15 - hogyan ünnepeltük?

102 kép

Mohácsi Busójárás

17 kép

Békés Boldog Új Évet.

1 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Értjük vagy félreértjük Kölcsey Himnuszát?

Bővebben:
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/ertjuk-vagy-felreertjuk-kolcsey-himnuszat-236247

Molnár Ferenc vetette fel először az ÉS-ben 1997-ben – majd 2000-ben a Szolgatárs című baptista folyóiratban a Jól értjük-e a Himnusz első két sorát? címmel megjelent tanulmányában –, hogy

-- a „jó kedvvel” nem arra vonatkozik, hogy mivel áldja meg a magyarokat Isten, hanem arra, hogy hogyan.

Nagyon meggyőző értelmezését a nyelvész számos vallás- és nyelvtörténeti adattal támasztotta alá, mondván, hogy a „jó kedv”-nek „az 1300-as évektől adatolhatóan van egy speciális jelentése, amely a protestáns egyházi nyelvben szórványosan tulajdonképpen máig él, s amelyet nyelvtörténeti szótáraink is számon tartanak: »kegyelem, kegy, szeretetteljes indulat, jóakarat«”.

Ezt kiegészíthetjük Pál apostol szavaival (2Kor 9,7): „a jókedvű adakozót szereti az Isten”, illetve ezzel szoros összefüggésben számos harang és templom feliratával: „készült – vagy épült – a hívek jókedvű adakozásából”.

A vers következő szava hasonló kérdéseket vet fel. Ahogyan a „jó kedvvel” nem azt jelenti, hogy kivilágos kivirradtig szóljon a muzsika, úgy a „bőséggel” sem annak vágyára utal, hogy legyen rogyásig minden, mi szem-szájnak ingere. A. Molnár szerint ugyanis ez a szó sem arra vonatkozik, hogy konkrétan mit kér a megszólaló az Istentől, hanem azt jelenti, hogy az áldás legyen bőséges.

-- Az egész sor jelentése tehát: Isten, áldd meg a magyart jókedvűen (szívesen, önként) és bőségesen (gazdagon).

Molnár Ferenc megfigyeléseit Kölcsey mindössze kétszázötven oldalnyi versének ezer oldalra rúgó jegyzetapparátussal ellátott, húsz éve megjelent tudományos kiadása is ismerteti, de a vers múlt heti születésnapja idején megjelent cikkekből jól látszik, hogy ez a bizonyára helytálló értelmezés szélesebb olvasóközönséghez eddig mégsem jutott el. Pedig igen fontos kérdésekről van szó: a Himnusz szavainak értékét a nemzeti önismeret szempontjából nehezen lehetne túlbecsülni. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a gyerekek abban a hitben nőnek fel, hogy Kölcsey versének megszólalója a magyarságnak gazdagságot és nagy hejehujákat vagy szíves és bőséges áldást kért-e.

Címkék:

himnusz irodalom isten kölcsey magyar magyarország molnár ferenc nemzet pál apostol vers

Kategória:

Művészet

Feltöltötte: M Imre | 11 hónapja

Látta 64 ember.

Értékeld!

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 11 hónapja

Kodály Zoltán - Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6. (fotó Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum)
http://nepzene.network.hu/kepek/kodaly_zoltan/kodaly_zoltan__kecskemet_1882_december_16__budapest_1967_marcius_6_foto_kodaly_zoltan_emlekmuzeum_es_archivum#slideshow

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 11 hónapja

Emlékezés a Himnuszunkra - A Magyar Kultúra Napján

187 éve, 1823. január 22.én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid válasz adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: ahhoz sem hozzátenni sem abból elvenni nem lehet. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.

Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva. Mondanunk sem kell: Ő is a fejével játszott.

Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?

Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan – ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.

Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.
http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/emlekezes-a-himnuszunkra-a-magyar-kultura-napjan

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 11 hónapja

Magyartanárként dolgozó olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a hetedik osztályosok Oktatási Hivatal által kiadott irodalomtankönyvében Kölcsey Ferenc Himnusza három helyen is hibás szöveggel szerepel - írja a Telex
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/hibasan-szerepel-a-himnusz-a-hetedikes-tankonyvben-268035

-- a tankönyvben: „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúlt barlangjában” – az eredetiben: „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában”

-- a tankönyvben: „Szerte nézett s nem lelé / Honját e hazában” – az eredetiben: „Szerte nézett s nem lelé / Honját a hazában”

-- a tankönyvben: „Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből” – az eredetiben: „Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből”

A kerettanterv szerint a Himnusz kötelező memoriter minden hetedik osztályos számára, ezért – ahogy azt olvasónk is hangsúlyozta – egyáltalán nem mindegy, hogy milyen, akár az értelmezést is befolyásoló hibák fordulnak elő a tankönyvben szereplő leiratban. Az interneten egyébként számos hibás verzió kering, az eredeti kéziratot itt lehet elolvasni.
https://c7.alamy.com/comp/MYGRHJ/magyar-a-magyar-himnusz-hymnus-a-magyar-np-zivataros-szzadaibl-kzirata-a-szveg-a-magyarorszg-himnusza-cikkben-olvashat-1823-klcsey-ferenc-251-hymnus-1823-MYGRHJ.jpg

A hibákkal kapcsolatban kerestük az Oktatási Hivatalt, megkeresésünkre az alábbi választ kaptuk:

-- „A nyomdahibát a hivatal a kontrollszerkesztés során korábban feltárta, és idén szeptemberben már a javított változat kerül a diákokhoz, az online felületeken pedig már jelenleg is a helyes változat olvasható”.

Az online tankönyvben május 16-án már valóban a helyes verzió szerepelt.
https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_7_nat2020/lecke_04_035
___

A Himnusszal a Magyarságkutató Intézetnek is meggyűlt a baja korábban:

-- többszöri nekifutásra sem sikerült helyesen leírni a Himnusz első sorát.

A bejegyzésben egy l betűvel többet sikerült leírni, mint amennyi a magyar helyesírás szabályai és a jelentés szerint indokolt lett volna, így a Magyarságkutató Facebook-oldalának követői azt olvashatták, hogy

-- Isten, álld meg a magyart.

https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-sikerult-eltalalnia-a-himnusz-elso-sorat-a-magyarsagkutato-intezetnek-265105
___

Ez az elemzés pedig arról szól, a Kölcsey szerepversében megszólaló hódoltság kori prédikátor a magyarságnak nem gazdagságot és nagy hejehujákat kért, hanem szíves és bőséges áldást:
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/ertjuk-vagy-felreertjuk-kolcsey-himnuszat-236247