M Imre üzente 3 napja
Programsorozatot indít a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulója alkalmából | 2025. április 10.
Minden olyan kerületben lesz rendezvény, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak a fővároshoz.
Hetvenöt évvel ezelőtt 23 település – 7 addig önálló város és 16 nagyközség – csatlakozott Budapesthez, ezzel létrejött a mai Nagy-Budapest. A korábban önálló nagyközségek és városok ma már a főváros szerves részei, kerületei. Az egyesítés nem csupán közigazgatási változásokat hozott, hanem kulturális és társadalmi szempontból is új korszakot nyitott a települések, valamint lakóik életében.
A könyvtár által indított programsorozat az év folyamán ellátogat minden olyan kerületbe, a kerületek egy-egy könyvtárába, amelyet 75 évvel ezelőtt csatoltak Budapesthez. A sorozat alkalmait a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) kerületi könyvtárai tartják, ahol helytörténészek, urbanisták vagy társadalomtudósok beszélgetnek a csatlakozás előzményeiről, nehézségeiről és arról, hogy ezek milyen hatással voltak az ott élő emberekre és életükre. A résztvevők többek között arra keresnek választ, milyenek voltak az 1950-ben Budapesthez csatolt települések, kik lakták és hogyan éltek ott az emberek, hogyan változott az életük egyik napról a másikra.
A csatlakozás, majd a bővítést követő évtized a FSZEK számára is kihívásokkal és lehetőségekkel teli időszak volt, hiszen a könyvtári hálózat bővült, új fiókkönyvtárak nyíltak a csatlakozott kerületekben, és egyre több budapesti számára vált elérhetővé a könyvtári szolgáltatás.
A beszélgetéssorozaton túl a FSZEK számos további programmal készül Nagy-Budapest 75. évfordulójára. Kiállításokat szervez, amelyek bemutatják Budapest történetének fontos pillanatait, valamint interaktív helytörténeti foglalkozások várják majd az érdeklődőket. A tagkönyvtárak rendhagyó városismereti sétákat, tematikus olvasóköröket és közösségi programokat is kínálnak az év során. Emellett a FSZEK digitális archívumában új tematikus gyűjteményeket tesz elérhetővé, amelyek segítenek majd elmélyülni Budapest múltjában.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/programsorozatot-indit-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar-nagy-budapest-megalakulasanak-75-evforduloja-alkalmabol-275888
Programok:
https://fszek.hu/News/nagy-budapest-beszelgetessorozat
Cikkünk folyamatosan frissül.
M Imre üzente 2 hete
„Minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit” | 2025. március 29., 07:16
Kalapos Éva Veronika ifjúsági regénye, a Nem hagylak itt is felkerült az Év Gyerekkönyve Díj shortlistjére.
https://jo.444.hu/2025/03/13/kiralylanyok-es-kommunizmus-meselo-fak-es-helyesiras-kiosztottak-az-ev-gyerekkonyve-dijakat
Ezekből a könyvekből közlünk részleteket szombatonként.
A fülszöveg szerint a 21. század első negyedében járunk, és egy láthatatlan állami szerv, a Hivatal irányítja az életünket. Az állampolgárok hármas, karszalagokkal jelzett kasztrendszerben élnek, Ramiéknak elegük lesz ebből a kilátástalanságból, meg hogy nem dönthetnek szabadon a jövőjükről.
A szerkesztő, Pavlovic Tijana azt írta nekünk a könyvről: „A megjelenés óta eltelt körülbelül fél évben szerencsére sokan méltatták már Kalapos Évi legújabb könyvét. Számos kritikus kiemelte fontosságát, (sajnálatos) aktualitását és a szerző érzékeny, hiteles kamaszhangját. Mindezek mellett azonban számomra attól igazán különleges a regény, hogy minden mondatából süt a fiatalokba vetett remény és hit, hogy igenis vannak itt Ramihoz és barátaihoz hasonló kamaszok, akik nem fogják tűrni, hogy a Hivatal bedarálja a lelküket.”
https://jo.444.hu/2025/03/29/minden-mondatabol-sut-a-fiatalokba-vetett-remeny-es-hit
M Imre üzente 2 hete
„A kisebbségi élet jellegzetessége, hogy nincs teljes világa” – Tolnai Ottóra emlékezünk
A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját veszítettük el: meghalt Tolnai Ottó. Most rá emlékezve felidézzük, miről és hogyan beszélgettünk vele 2016-ban.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-kisebbsegi-elet-jellegzetessege-hogy-nincs-teljes-vilaga-tolnai-ottora-emlekezunk-275591
M Imre üzente 3 hete
P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten
Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
https://fidelio.hu/plusz/p-howard-szellemeben-5-rejto-program-budapesten-182748.html
M Imre üzente 1 hónapja
Az „emberi jogok bibliájaként” emlegetik a Karsai Dániel küzdelméről szóló könyvet | 2025. február 25.
Az Egy tökéletes nap című kötetnek – amely a jogász sorsát feldolgozó színdarabból és egyéb kapcsolódó írásokból, fotókból áll – rövid időn belül a második kiadása került a boltokba.
„Ez a könyv az emberi jogok bibliája” – ezekkel a szavakkal jellemezte a kiadónak az Egy tökéletes nap című, október közepén megjelent kötetet az Alkotmánybíróság egy ma is regnáló bírája.
https://minervakiado.hu/
Dési Péter, a Minerva kiadó vezetője szerint bírói körökben nyilván ismert Karsai Dániel ügye, és ez a megfogalmazás, még ha némi barokkos túlzással is, de szépen megragadja a könyv lényegét.
A család azt szerette volna, ha a Minerva adja ki a kötetet. A nagy múltú kiadóról tudni kell, hogy az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított olyan könyvek megjelentetésére, amelyek középpontjában gyógyíthatatlan vagy rémisztő betegség és annak elszenvedője, egyúttal szerzője vagy társszerzője áll.
-- „Célunk mindig a példaadás, az emberi küzdelem bemutatása”
– fogalmaz Dési Péter, aki szerint az Egy tökéletes nap műfaja meghatározhatatlan. A kötet középpontjában az a színmű áll, amelyet Dániel kezdett el írni, s amelyből – Szenteczki Zita rendező és Bíró Bence dramaturg közreműködésével – olyan színdarab született, amelyet június óta nagy sikerrel játszanak a Jókai utcai 6SZÍN teátrumban.
Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadása miatt teljes bénuláshoz vezet. Az alkotmányjogász 2023-ban tárta a nyilvánosság elé betegségét, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult, hogy elérje: a hozzá hasonló helyzetben lévők kapják meg a jogot arra, hogy méltósággal fejezhessék be az életüket. A magyar kormány nem tartotta megalapozottnak az alkotmányjogász kérelmét, ezért arra kérte a testületet, állapítsa meg, hogy Karsai Dániel emberi jogai nem sérülnek amiatt, hogy Magyarországon a jogszabályok szerint nem megengedett az aktív eutanázia. Az EJEB júniusban elutasította Karsai Dániel kérelmét, szeptember elején pedig indoklás nélkül a fellebbezését is.
Az október közepén megtartott könyvbemutatót követő harmadik-negyedik héten már jelezték a terjesztők, hogy nagyon fogy a könyv – olyannyira, hogy karácsonyra el is kelt a háromezer példány. Mint Dési Péter a Narancs.hu-nak elmondta, mostanra a második kiadásnak is több mint a fele elkelt. „Ez magyar csúcs két hónap alatt.”
-- „Ez egy nagyon érvényes és fontos kortárs színdarab.
Mert elmesél egy különleges történetet. Egy olyan emberről, akinek egyik pillanatról a másikra változott meg az élete, változik meg minden értékrend körülötte, és változnak meg körülötte az emberek is” – írja az Egy tökéletes nap előszavában Alföldi Róbert. A színész-rendező számára a darab „legbátrabb és legfájdalmasabb kegyetlensége, hogy arról is mer beszélni, hogy mennyire összezavarodunk mi, egészségesek is, és hogy mennyire nem tudjuk sokáig, hogy hogyan és miként is kellene egy halálos betegséggel küzdő barátunkkal, családtagunkkal, szerelmünkkel létezni, beszélni. Hogy igenis lehet és kell is összeveszni egy halálos beteggel.”
„Belépni egy életbe, meglesni, kikérdezni...”
A Karsai-könyv nem csupán a színdarab átiratát tartalmazza. Mondhatjuk:
-- egy végletekig őszinte kordokumentum,
amennyiben az alkotmányjogász méltóságteljes életért és kegyes halálért vívott küzdelmének valamennyi apró mozzanatát, elhangzott dialógusát, belső monológját és írásos dokumentumát magába foglalja.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/az-emberi-jogok-bibliajakent-emlegetik-a-karsai-daniel-kuzdelmerol-szolo-konyvet-274836
M Imre üzente 1 hónapja
Apámnak/lányomnak – Philomène Grandinnel aparegényéről és Bob Dylanről | 2025.02.22.
A XX. századi zenetörténet egyik ikonikus figurájáról, a 2019-ben elhunyt „Izzy” Youngról a lánya, Philomène Grandin írt regényt, amely magyarul Csak engem el ne felejts címmel olvasható. A Budapesten is vendégeskedett svéd szerzőnővel a családjáról, önéletírásról, zenéről – és persze Bob Dylanről beszélgettünk.
https://nepszava.hu/3267799_apamnak-lanyomnak-philom-ne-grandinnel-aparegenyerol-es-bob-dylanrol
M Imre üzente 1 hónapja
Ne várjuk meg, hogy ide jussunk! | 2025. február 17.
Alekszej Navalnij önéletrajzi kötete nem csak az ellenzéki politikus portréja. Állókép a putyinizálódott Oroszországról, amely épp azon recept nyomán formálódott diktatúrává, amelyet Orbán Viktor ún. szuverenista törekvéseivel másol.
Kedves Olvasónk!
A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában megmutatjuk: a Narancs szerzői nem csak írnak, olvasnak is a maguk örömére. Olvasnak és újraolvasnak régi és újabb klasszikusokat, méltán és méltatlanul elsüllyedt szerzőket, elfelejtett, a polc mögé csúszott könyveket és korábbi korok sztárkönyveit, véletlenszerűen vagy valami különös összejátszás révén elibük sodródott műveket.
Alekszej Navalnijról egészen sokáig a legtöbben csak annyit tudtak, hogy ő „Putyin kihívója”, a legnépszerűbb ellenzéki aktivista. Az első stimmelt, az aktivista kifejezés ugyanakkor egyszerűen nem helyes: tavaly február 16-án egy harpi börtöntelepen 47 évesen meghalt Navalnij nem aktivista, hanem
-- igazi politikus volt, csak hát az igazi politikusokat Oroszországban előbb kizárják a politizálásból, majd ha így is folytatják a pattogást, elüldözik, börtönbe zárják vagy megölik.
Navalnij számára, ha tevékenysége emlékeztetett az aktivizmusra, legfeljebb kényszerpályát jelentett, hogy változatos módokon – taktikai szavazásokkal, utcai akciókkal és a putyini rendszer korrupciójának leleplezésével – támadta a rendszert. Miután elindult Moszkva polgármesteri címéért, eltiltották bármilyen megmérettetéstől. De a népszerűségét ez sem törte meg: az államhatalom ezután novicsokkal mérgezte meg, amiből egy németországi klinikán felépült, és elhatározta, hogy hazatér Oroszországba. Hazatérésekor azonban rögtön letartóztatták és börtönbe zárták.
-- „Tizenkilenc év maximálisan szigorított fokozatú büntetőtelepen. Az évek száma nem számít. Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy mint sok más politikai fogoly, én is életfogytiglani büntetést töltök. Ahol az »élet« jelentése lehet az én életem hossza, vagy ezé a rezsimé”
– értékelte az ítéletet a könyvben Navalnij. Olyan rabkórházban kezelték, amit a rabtársak hajlandók voltak azon az áron is elkerülni, hogy felvágják az ereiket. Végül egy éve, 2024 februárjában séta közben rosszul lett és meghalt. De hogy pontosan mi történt, alighanem csak a Putyin-rendszer bukása után tudjuk meg. Az orosz elnök egykedvűen kommentálta politikai ellenfele meggyilkolását. Férje harcát pedig az özvegy, Julija Navalnaja folytatja, aki ellen hazájában már elfogatóparancsot adtak ki.
Az ellenzéki politikus még szabadlábon volt, amikor belekezdett saját memoárjának írásába, amit végül börtönnaplóként folytatott. A Hazafi méltó emlékmű a politikus előtt, aki szinte 19. századi hősként áldozta fel életét a szabadságért. De hiába viccelődött vele többször, hogy akár a könyv megjelenése előtt meghalhat, arra gyanakszunk, komolyan nem számolt ezzel az eshetőséggel.
-- Navalnij ugyanis – bár talán mindenkinél jobban értette a putyinizmus lényegét –, egy dolgot nem jól gondolt: azt, hogy Putyinnak mindig adnia kell a látszatra, ezért nem csinálhat mártírt az ellenfeléből. Azt, hogy a hírneve megvédi majd a legrosszabbtól.
De még így sem tévedett akkorát, mint azok az európai vezetők, akik már a Krím annektálása után is hittek abban, hogy Putyinnal – aki a belpolitikában nyílt fasizmust, a külpolitikában pedig maszatolás nélküli szovjet nosztalgiát képviselt – egyezkedni lehet.
Fontos kiemelni, hogy a Hazafi tényleg emlékmű – ne is várjunk tőle többet. Felesleges arra számítani, hogy szerzője részletesen beszámol azokról az időkről, amikor Navalnij gyanúsan jó kapcsolatot ápolt az akkor még antiputyinista oroszországi szélsőjobboldallal. (Orbán Viktor erre a kapcsolatra hivatkozva tagadta meg, hogy a Fidesz felálljon egy percre a magyar Országgyűlésben tisztelete jeléül.) De még így is megesik, hogy Navalnij őszintén beszél saját tévedéseiről. Például arról, hogy sokáig nyilvánvaló hazugságai ellenére is demokrata hősként tekintett Borisz Jelcinre és társaságára, és eltekintett attól az apróságtól, hogy az egykori elnök a világ egyik legnagyobb nyersanyagkészletével rendelkező országát pár oligarcha kezére játsszotta át „reform” és „demokratikus átmenet” címén. De azt is elismeri, hogy ekkor még ő is drága autót és könnyen szerzett diplomát akart, ahogy mindenki más.
A Hazafiban olyan részletességgel rajzolódik ki Alekszej Navalnij portréja, ahogy a napi sajtóban nem jelenhetett meg: ennek az embernek voltak politikai elképzelései, gondolatai az orosz külpolitikáról, és bármilyen meglepő, stratégiát dolgozott ki a korábban még nem teljesen megszilárdult putyini rendszer megdöntésére. Nem kiszolgálója, hanem partnere szeretett volna lenni a Nyugatnak, az afganisztáni háborúban éppúgy látta Oroszország tragédiáját, mint azt, hogy az amerikaiak tevékenységének hozadéka volt az iszlám fundamentalisták felfegyverzése. Miközben ő maga érezhetően vérbeli kapitalista volt, aki piaci versenyt akart látni maga körül. Ezért vágott bele a politikába, ezért szervezett közéleti vitákat Moszkvában, és saját bevallása szerint ezért barátkozott az orosz szélsőjobbal is: vallomása szerint Putyinról már az első pillanatban tudta, hogy ártalmas jelenség országa számára, szerette volna, ha a tőle független politikai szereplők összefogása alternatívát nyújt.
A Hazafi nagy erénye, hogy Alekszej Navalnij jól és kifejezetten szellemesen ír. Szívesen szórakozik saját magán és önmaga fontosságán, egyszerre rajong Tolsztojért és a Rick & Morty című rajzfilmsorozatért, és mintha nem kerülne saját messianisztikus szerepének hatása alá sem írás közben. Sőt, az embernek néha az az érzése, hogy Navalnij botcsinálta szabadságharcos, aki szíve szerint nem is áldozná arra az életét, hogy beszédet mondjon nagy tömegeknek és küzdjön egy rendszerváltásért – csak épp nincs senki más, aki megcsinálná helyette. A legtöbb orosz ugyanis nem annyira bátor, mint ő. Maga Navalnij is morfondírozik azon, hogy ha nincs a csernobili katasztrófa 1986-ban, amikor a kontrollvesztett szovjet vezetés látványosan hazudozott össze-vissza, akkor ő is egy lenne a megalkuvó, de jól élő moszkvai ügyvédek közül.
A könyv személyes történetként is elsőrangú, de érdemesebb tágabb látószögben értelmezni: nem Alekszej Navalnij története, hanem a Szovjetunió utáni Oroszországé.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/ne-varjuk-meg-hogy-ide-jussunk-274619
M Imre üzente 2 hónapja
Karácsony Gergely, Őrsi Gergely társaságában - Budapest II. kerület.
Hétfőn volt 80 éve, hogy megölték Szerb Antalt. Civil kezdeményezésre emléktáblát avattunk egykori lakóhelyén, a Torockó utcában, ahol többek között az Utas és holdvilág című regényét is írta.
Emlékének megőrzésével humanizmusát, szabadságát, játékosságát, a magyar kultúrát, és annak egyetemességét, európai beágyazottságát is őrizzük. A legjobb bosszú a gyilkosok felett, a szabadságot fenyegető rendszerek felett, ha ma is Szerb Antalt olvassuk.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1198615591627110
M Imre üzente 2 hónapja
Cseh Filmkarnevál 2025
https://toldimozi.hu/filmek/11-cseh-filmkarneval-egy-alkoholista-no-naploja
Egy alkoholista nő naplója / Zápisník alkoholičky / Her Drunken Diary
Cseh dráma, 2024, 92’
Mindenki iszik néha. Még te is!
https://www.facebook.com/csehcentrum/videos/1059819155945692/
A film egy alkoholfüggőséggel küzdő nő drámai történetét meséli el. Főhőse egy fiatal anya, aki úgy dönt, hogy nem adja fel, kezelésre jelentkezik, harcolni fog a függőséggel és nem hagyja elveszni a családját. Mennyire nehéz beismerni az alkoholproblémát? Miért nem jelent még egy kisgyerek sem akadályt a függőség előtt? Honnan veszi az ember az erőt, hogy kezelésre jelentkezzen, és mi következik utána? Ezekre és sok más kérdésre is megpróbál választ adni az azonos című Magnesia Litera díjas blog alapján készült film.
VETÍTÉSI IDŐPONT
▪ február 8. (szombat) 18:00
JEGYEK:
https://toldimozi.hu/filmek/11-cseh-filmkarneval-egy-alkoholista-no-naploja
M Imre üzente 3 hónapja
Itt érzem magam otthon” – Beszélgetés Koltai Lajossal | 2025. január 02.
Angi Vera, Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen, Maléna, Az óceánjáró zongorista legendája… – csak néhány a filmremekek közül, amelyeket operatőrként jegyez a Nemzet Művésze díjjal elismert alkotó. Rendezőként a Sorstalanság című művel mutatkozott be, most pedig a Semmelweist nevezte Magyarország nemzetközi filmkategóriában az Oscar-díjra.
https://www.noklapja.hu/hetilap/2025/01/02/itt-erzem-magam-otthon-beszelgetes-koltai-lajossal/
-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-
Videóklippel kíván boldog új évet a Budapest Bábszínház társulata | 2025. január 1.
Idén a Budapest Bábszínház társulata egy vadonatúj videóklippel búcsúzik 2024-től. A Mindenki legyen kufli! című előadás egyik nagy kedvence az Önazonos dal, ebből forgatott klipet az előadás stábja Márkus Sándor bábszínész rendezésében.
https://szinhaz.online/videoklippel-kivan-boldog-uj-evet-a-budapest-babszinhaz-tarsulata/
A dal üzenete, hogy bármi is ér minket, az a legfontosabb, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz! 2025-re is ezt kívánják mindenkinek!
https://www.youtube.com/watch?v=5x2wsKqwouM
M Imre üzente 3 hónapja
„Belül tökéletes vagyok, kívül meg...” – Kulka János és Gyárfás Dorka a Lírástudók vendége
December 25th, 2024 | 46:04
Az év utolsó podcastepizódjában Kulka János színészt és Gyárfás Dorka írót, újságírót láttuk vendégül új könyvük, a Kulka kapcsán. Színészségről, szereplésről, közös munkáról, bizalomról és a beszédkészség elveszítéséről kérdezte őket Grisnik Petra.
https://lirastudok-szabo-t-annaval.simplecast.com/episodes/belul-tokeletes-vagyok-kivul-meg-kulka-janos-es-gyarfas-dorka-a-lirastudok-vendege-I_X1THRw
A korábbi adások itt hallgathatók meg:
https://fidelio.hu/lirastudok
M Imre üzente 3 hónapja
2025. január 1-jétől ingyenesen, szabadon hozzáférhető és letölthető 250 közkinccsé váló mű a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK). Az év folyamán további művek is feltöltésre kerülnek, így a MEK 2025-ben is valódi kincsesbánya lesz az irodalom, a tudomány és a művészet kedvelői számára.
Mások mellett Herczeg Ferenc, Nagy Lajos, valamint Robert Capa kötetei is szabadon hozzáférhetővé váltak, miután lejárt a rájuk vonatkozó szerzői jogvédelem.
https://fidelio.hu/konyv/tobb-mint-ketszaz-mu-valt-ingyenesen-hozzaferheto-kozkinccse-a-magyar-elektronikus-konyvtarban-182329.html
M Imre üzente 3 hónapja
December 12. óta vetítik a mozik a Demjén Ferenc slágereiből készült jukebox-musicalt. A Hogyan tudnék élni nélküled? női főszereplőjével a Demjén-életműhöz és a nosztalgiához fűződő kapcsolatáról, a szerepválasztás nehézségeiről és a nemrég véget ért Dancing with the Stars kapcsán a tánc szépségéről is beszélgettünk. De szóba került az is, hogy milyen érzés eljátszani ugyanannak a karakternek a 30 évvel idősebb alakját.
https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/torocsik-franciska-amig-a-szinesz-nem-latja-magat-a-filmvasznon-addig-nem-az-ove-a-szerep.html
M Imre üzente 3 hónapja
a 444 most induló irodalmi podcastja, a Nem rossz könyvek
Milyen jó regények jelentek meg mostanában itthon? És mi okozott csalódást? Mit volt jó újraolvasni annyi év után, és minek a magyar megjelenését várjuk nagyon? Többek között ilyen kérdésekről fog szólni a 444 most induló irodalmi podcastja, a Nem rossz könyvek.
A kéthetente jelentkező adásokban vendégeink társaságában beszélünk majd át regényeket, műfajokat vagy teljes életműveket, szinte biztosan minden alkalommal alighanem mindig sokfelé elkalandozva. Az első részben viszont még vendégek nélkül, csak mi ketten beszélgettünk arról, hogy egyes korszakainkban melyek voltak a meghatározó könyvek a számunkra.
https://open.spotify.com/episode/5x4sE0E3JvsbuAJdWCip3G
M Imre üzente 3 hónapja
Angela Merkel: Szabadság
Fordította: Torma Péter
Animus Könyvek, 2024, 11 980 Ft
A realpolitika mindenek felett
Visszatérő elem a könyvben, hogy több más politikai szereplő képtelen volt elfogadni a politikai realitásokat, a mozgásteret, amin belül döntéseket kellett hozni. Maradva Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozásánál, Merkel hosszan tárgyalja azt a bizonyos 2008-as bukaresti csúcsot, ahol a két ország reményeivel ellentétben nem kapták meg a tagsághoz vezető ütemtervet (Membership Action Plan – MAP).
Itt Merkel kerek perec kimondja, hogy megérti a kelet-európai országok virgonckodását, de saját szavai szerint súlyos könnyelműségnek tartotta volna MAP-státuszt adni Ukrajnának és Grúziának anélkül, hogy kielemezték volna, hogyan látja a dolgokat Putyin. Sőt, ahogy azt a BBC-nek adott novemberi interjújában elismételte, önámításnak tartotta azt a feltételezést, hogy a MAP-státusz védelmet adna Ukrajnának és Grúziának Putyin agressziójával szemben, vagy annyira megrémíti őt, hogy tétlenül elfogadja.
Ugyanebben a szakaszban leírja, hogy szerinte Putyin a 2000-es hatalomra kerülése óta a többpólusú világ kialakítására játszik, és ezen belül arra, hogy Oroszország ennek az új világrendnek megkerülhetetlen szereplője legyen. Azt is világosan látja, hogy a Szovjetunió volt tagállamai nem brahiból akarnak nyugati szövetségi rendszerekhez csatlakozni, hanem azért, mert Oroszország képtelen megadni nekik a szabadságnak és jólétnek azt a szintjét, amit megkívánnak.
Az viszont süt a szövegből, hogy erre a súlyos konfliktusforrásra lényegében nincs egy koherens vízióba helyezett válasza, ahogy más kemény kérdésekre sem nagyon volt. Hogyan harcoljanak a szerencsétlen sorsú országok egy jobb jövőért? Hogyan vegye fel az EU a kesztyűt olyan vezetőkkel, akik semmibe veszik a játékszabályokat? A kínai gazdasági dömping és az amerikai techboom árnyékában hogyan vezényeljen le Németország egy teljes strukturális átalakítást? A könyvből kiderül,
-- Merkelnél mindig a kommunikáció, a konszenzus és az adott helyzet körülményeinek figyelembe vétele jelentette a megoldást, függetlenül a kérdéstől.
Válságot válság után menedzselt, hiszen végül is sikerült például az európai közvéleményt rávenni a görög mentőcsomag lenyelésére, ahogy Donald Trump amerikai elnök első ciklusát is túlélte valahogy az EU. Az eseményeket összekötő fonalról azonban bántóan keveset ír.
https://telex.hu/kulfold/2024/12/29/angela-merkel-szabadsag-recenzio-konyv-orban-putyin-trump-europa-nemetorszag-migransvalsag-kancellar
M Imre üzente 3 hónapja
Petri György: A költészetről
Mikor helyzetek és gondolatok
világosan egymásra utalnak‚
de anélkül‚ hogy vissza lehetne
vezetni egyiket a másikára:
s ha szó sincs
következtetésről‚ se szükségszerűségről‚
mint fák a gyökerükre
mégis úgy utal
egyik a másikára
– megfoghatatlanul:
akkor a költészet elérte célját.
Fotó: Szilágyi Lenke
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1011710650973171
M Imre üzente 4 hónapja
Esterházy Péter: Vanni van. Válogatott beszélgetések
Hetvenöt éve született Esterházy Péter. Ebből az alkalomból gyűjti egybe a Magvető Kiadó Pál Sándor Attila és Turi Tímea válogatásában az író legjobb beszélgetéseit. A könyvből nemcsak egy kivételes írói gondolkodás sejlik fel, de a közelmúlt nyilvánosságának sokszínű változatossága is.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1006098451534391
M Imre üzente 4 hónapja
Makkai Kinga: Olvasd el, és játssz velünk!
Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület | 2024. nov. 22.
Makkai Kinga előadása az olvasóvá nevelés egy lehetséges modelljét mutatta be.
"Úgy gondolom, hogy a hagyományos keretek között működő iskola önmagában képtelen megoldani az olvasóvá nevelés kérdését. Mivel az olvasóvá nevelés össztársadalmi feladat, fontos, hogy megkeressük azokat az iskolán kívüli lehetőségeket, amelyek kiegészítik az iskolában folyó kezdeményezéseket, és megteremtik az olvasóvá nevelés céljából az együttműködés megvalósulását a különböző kulturális intézmények és a hagyományos oktatási formák között."
2014-ben indította útjára a Marosvásárhelyi Könyvvásár az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásnépszerűsítő vetélkedőt. Előnye, egyfajta „olvasási mozgalmat” indíthat el a tanulók körében.
Ajánljuk Makkai Kinga tematikus blogját:
https://tunderorszag-meseorszag.blogspot.com/
A konferencia története:
-- "8 éve rendeztük meg az első Olvass Többet! konferenciát Debrecenben
Kluka Hajnalka és Kónya István kollégáimmal közösen. Azóta új otthonra talált Kovásznán Molnár Júlia és Varga Emese odaadó munkájának, Gyerő József fővédnöknek és a sok támogatónak köszönhetően. Eddig "csak" a konferenciák köteteiben olvashattuk az előadók gondolatait, mostantól a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület munkatársainak jóvoltából már az előadások videófelvételei is megtekinthetők lesznek."
– emelte ki Peternainé Juhász Zsuzsa magyartanár, könyvtáros tanár – Debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai esemény társszervezője és levezető elnöke.
https://www.youtube.com/watch?v=Qa7jsjjTF2I
M Imre üzente 6 hónapja
Kemény Lili nyerte a Margó-díjat | 2024. október 10.
„Nem” című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amit az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján adtak át.
A 31 éves Kemény áprilisban járt a 444 stúdiójában, a vele készített podcastünket itt lehet meghallgatni.
https://jo.444.hu/2024/04/25/tulmentunk-mar-azon-hogy-mindent-erdemes-ironikus-gunnyal-kezelni
A regényből a 444 is közölt egy részletet.
https://jo.444.hu/2024/03/31/kemeny-lili-az-ellenseg-reklamfenye
A Margó-díjat tizedik alkalommál adták át. Az elismerés célja, hogy felhívja a figyelmet az első prózakötetes szerzőkre, és ezen keresztül is népszerűsítse a hazai kortárs irodalmat.
Keményt egy négytagú szakmai zsűri választotta ki. A zsűri tagja volt Antal Nikolett (Fiatal Írók Szövetségének volt elnöke), Czinki Ferenc (Szépírók Társasága elnöke), Ott Anna (Hadik Kávéház, Margó Irodalmi Fesztivál) és Valuska László (Margó Irodalmi Fesztivál, Könyves Magazin).
Valuska laudációja szerint „a Nem mindenféle értelemben határsértő regény: az énelbeszélés, az egyén és a politika, a családi mitológia, a testiség, a valóság és a fikció és az elbeszélhetőség határait kutatja. Határsértő az olvasói elvárásokkal szemben is. Kemény Lili az én-feltárás és a szembenézés során olyan nyelven szólal meg, ami Freudról, az alkotásról és az elbukásról, a finoman szólva is összetett párkapcsolatairól, a drogozásról és a szexről hasonlóan képes beszélni”.
Kemény a díjjal 1 millió forintot, valamint kiemelkedő mértékű kereskedelmi- és médiatámogatást is kap. A Margó-díjas szerző a következő évben egy önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon (www.konyvesmagazin.hu) egy éves tárcasorozat formájában.
https://444.hu/2024/10/10/kemeny-lili-nyerte-a-margo-dijat-a-nem-cimu-regenyevel
M Imre üzente 6 hónapja
My Rocks - 21 történet - 21 angolszász rockdal
Falcsik Mari
Helikon Kiadó, 2024
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Falcsik_Mari_My_Rocks&type=22&id=349012
___
Mari Falcsik · Szeretnéd, ha dedikált példányod lenne belőle, de nem jutsz el a dedikálásokra? Rendeld meg üzenetben, és postázom vagy egyeztetett időpontban átadom a Merszben a dedikált példányt.
Ezzel a vásárlással a Mersz Klubot támogatod.
https://www.facebook.com/groups/triceps51/posts/1641313429983582/
https://www.facebook.com/mari.falcsik/posts/pfbid02YNKqb8W4yeTsnJ1H1kbxc5o2wJMEffD394L7YWh92MARrdEMZEZ7oNGEYeVzW2Xil
___
Dedikálás a holnap induló könyvfesztiválon:
https://fb.me/e/42ZqBwJLX
Könyvbemutató októberben, a Margó Fesztiválon:
https://fb.me/e/22JZUaFHd
Falcsik Mari prózája a gyerek- és ifjúkori eszmélés, az első gyönyörök és csalódások idejébe visz vissza, s aztán tovább - az emlékezet hajszálcsövein. Nem annyira a nosztalgia borzongató-kéjes érzésének felszítását szolgálja ez, bár egyszerre gyönyör és fájdalom, a szavak gyönyöre és a lélek fájdalma, ahogy egy fiatal lány úgy érzi: a világ árvája lett, fölrobbant otthonáé, hiába-szerelméé...
M Imre üzente 6 hónapja
Fizetésképtelenné vált a Szabó Lőrinc Alapítvány | 2024.09.17.
A költő unokája támogatókat keres, hogy megmentse az Emlékszobát, melyben a XX. századi magyar líra egyik legfontosabb alakja több, mint 20 éven át dolgozott.
Gáborjáni-Szabó Réka, Szabó Lőrinc unokája, a költő nevét viselő alapítvány elnöke nyílt levélben kéri a versszerető közönség segítségét. A Semmiért egészen szerzője, Shakespeare kiváló fordítója, a saját költészetét feltérképező Vers és valóság című páratlan kötet írója több, mint húsz éven át dolgozott a szóban forgó szobában.
– A költő emlékszobája 1957 óta áll fenn, de a házba, ahol a jelenlegi privát lakásmúzeum található Nagyapám 1935-ben költözött. Halála után az Emlékszobát Nagymamám, Szabó Lőrincné Mikes Klára őrizgette érintetlen formájában, 20 évvel később pedig édesapám, a versekből ismert Lóci folytatta a helyszín fenntartását és megőrzését. 1994-ben részben e céllal alakította meg a Szabó Lőrinc Alapítványt, mely idén immáron 30 éve működik. Az ő 1997-es halála után ezeket a feladatokat Apu özvegyével B. Szabó Évával visszük közösen, ennek is lassan már 30 éve. Számokban összefoglalva ezt a történelmi távlatot: a lakás 90 éve, az Emlékszoba 70 éve, a Szabó Lőrinc Alapítvány 30 éve áll fenn. Idén 2024-ben azonban oda jutottunk, hogy mindez végleg eltűnhet, megszűnhet! – olvasható Gáborjáni-Szabó Réka felhívásában.
Az alapítvány elnöke levelében kifejti, hogy fizetésképtelenné váltak részben az elmúlt két évi építményadó megemelt összege, részben pedig a Ház váratlan felújítási költségei (pl. teljes csatornafelújítás) miatt. – Az Alapítvány hosszabbtávú sorsa is veszélyben van, valójában fenntartót is keresünk. – folytatódik a levél – Minimum egy millió forintra lenne szükségünk azonnal, hogy a számláinkat és tartozásainkat rendezni tudjuk, és, hogy némi időt nyerhessünk arra, hogy a fenntartás hosszabbtávú feladatára megfelelő és fenntartható megoldást találhassunk!
https://nepszava.hu/3250366_fizeteskeptelenne-valt-a-szabo-lorinc-alapitvany
A Szabó Lőrinc Alapítványt többféle módon lehet támogatni, bankkártyás átutalással az alapítvány weboldalán keresztül, illetve átutalással. Mindemellett a nyílt levél az Emlékszoba hírének terjesztésére is buzdít, minden figyelem segíthet, akár annyi is, ha kommentben hozzászólnak a közösségi médiában terjedő posztot.
https://szabolorincalapitvany.org/tamogatas/
___
Elhangolás versegyüttes - Semmiért egészen (Szabó Lőrinc, 2005.)
http://autovezetes.network.hu/video/zene/elhangolas_versegyuttes__semmiert_egeszen_szabo_lorinc_2005
M Imre üzente 6 hónapja
Hogyan szerettessük meg a gyerekekkel az olvasást? | 2024. szeptember. 15.
Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink élvezzék az olvasást, tegyük az életük részévé a könyveket! – javasolja a neves szervezeti pszichológus, Adam Grant. Részlet a Rejtett potenciál című könyvből.
A gyerekek gyakran otthonról hozzák az olvasás szeretetét. Bár hasznos első lépés lehet, ha könyvekkel töltjük meg az otthonunkat, a pszichológusok szerint ez nem elegendő. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeink élvezzék az olvasást, tegyük az életük részévé a könyveket! Vagyis érdemes könyvekről beszélgetnünk étkezés és utazás közben, elmenni velük könyvtárba vagy könyvesboltba, könyvet adni ajándékba, és a szemük láttára olvasni. A gyerekek figyelnek arra, hogy mi mire figyelünk: a figyelmünk elárulja nekik, mit tartunk fontosnak.
Családi olvasások
Elena, a lányom óvodába járt, amikor egyszer megkérdezte tőlem, miért nem olvasok könyveket. A polcaim roskadoztak a könyvektől. Hogy gondolhatja, hogy egy író nem olvas könyvet? Aztán rájöttem, miért nem látja soha, amint belemerülök egy regénybe: mindig az ágyban olvastam, miután ő már rég lefeküdt aludni. Itt az ideje, mondtam neki másnap este, hogy elkezdjük együtt olvasni az első Harry Potter-kötetet. A nővére is csatlakozott hozzánk, és néhány oldalanként váltva egymást, szép lassan az egész könyvet felolvastuk.
Néhány év múlva a gyerekeink családi könyvklubot alapítottak. Ha felfedeznek egy sorozatot, amelybe beleszeretnek, mi is elolvassuk a feleségemmel, Allisonnal, aztán beszélgetünk róla. Egyik este, több mint egy órával azután, hogy le kellett feküdniük, rajtakaptam három csemeténket, hogy még mindig ég náluk a lámpa – elalvás előtt suttyomban olvastak még egy kicsit. Alig bírtam kordában tartani az örömömet.
A kötelező olvasmányok nem annyira segítenek
Az olvasás ajtót nyit a gyerekeknek arra, hogy folytassák a tanulást. A könyvek azonban egyre inkább alulmaradnak a tévével, a számítógépes játékokkal és a közösségi médiával szemben. Középiskolásként már jellemzően vagy közömbösek az olvasás iránt, vagy egyenesen utálják.
A nyelv- és irodalomórák egyik legnagyobb problémája az, hogy kötelezően le akarják nyomni a diákok torkán a „klasszikusokat”, ahelyett hogy hagynák őket szabadon olvasnivalót választani. Pedig több kutatás is alátámasztja, hogy amikor a diákok maguk dönthetik el, mit olvassanak az órára, sokkal nagyobb kedvvel látnak a feladathoz.
Ez aztán öngerjesztő folyamat lesz: minél többet olvasnak kedvtelésből, annál jobban élvezik, és minél jobban élvezik, annál többet tanulnak – és annál jobban teljesítenek a vizsgákon. A tanárnak tehát nem azt kell elérnie, hogy a diákok átrágják magukat az irodalmi kánonon, hanem azt, hogy felkeltsék az érdeklődésüket az olvasás iránt.
Egy tanulságos finn példa
Amikor Nelli Louhivuori, egy finn tanár észlelte, hogy általános iskolás diákjai nehezen boldogulnak az olvasással, kitalált számukra egy újfajta kikapcsolódást. Minden hétfőn elvitte őket egy kis „könyvtári szünetre”. Nem adott kötelezőolvasmány-listát a kezükbe – maguknak választhattak könyvet.
A gyerekek lassan összebarátkoztak a könyvtárosokkal, akik viszont megismerték az érdeklődési körüket, és be-beugrottak Nelli óráira, hogy kedvet csináljanak az új, számukra érdekes könyvekhez. Miután a tanulók kiválasztották a heti olvasmányukat, Nelli azt is rájuk bízta, hogy válasszák meg az olvasás helyét. Hamarosan új osztályhagyomány született: fogták a könyvet, elsétáltak vele egy közeli erdőbe, és a fák között letelepedve forgatták a lapokat.
Nelli a tanév folyamán arra is bátorította a gyerekeket, hogy írjanak a kedvenc könyveikről. Nem szokásos olvasónaplót várt tőlük, amelyben összefoglalják a cselekményt, aztán beadják a tanárnak. „Attól nem kaptak volna ihletet” – magyarázta nekem. Hogy izgalmasabb és interaktívabb legyen a feladat, ha valamelyik diák beleszeretett egy könyvbe, kiállhatott az osztály elé, és mesélhetett róla. Ebből is hagyomány lett náluk – mire Nelli észbe kapott, tele volt az osztály reménybeli könyvkritikusokkal.
Az érdeklődés az a fajta üzemanyag, amely bárhol, szinte bárki számára és szinte bármilyen témában fűtheti a tanulást. Ha pedig megválaszthatjuk, hogy mit tanuljunk, és a tudásunkat megoszthatjuk másokkal, az érdeklődésünk csak felerősödik. A belső motiváció ráadásul ragályos. Amikor a diákok azokról a könyvekről mesélnek, amelyek megragadták a képzeletüket, akkor kristályosodik ki, miért is szeretik őket – és lelkesedésükkel a társaikat is megfertőzhetik.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20240915_Hogyan-szerettessuk-meg-a-gyerekekkel-az-olvasast
M Imre üzente 7 hónapja
A Japán Alapítvány könyvtárában most is van lehetőség a leselejtezett könyvek, folyóiratok szabad elvitelére a készlet erejéig.
Regények, mangák, különböző témájú magazinok és egyéb kiadványok várják az érdeklődőket, melyek közül személyenként összesen 3 darab könyv és 3 darab magazin választható. A kiválasztott könyvek, folyóiratok regisztrációjának céljából szükséges lesz kitölteni a könyvtárunkban kihelyezett regisztrációs listát.
A lehetőséggel 2024. szeptember 9-től kezdve a könyvtár nyitvatartási idejében 9:00 és 17:00 között lehet élni.
Általános információk a könyvtárral kapcsolatban
Várjuk szeretettel a könyvtárunkban!
https://japanalapitvany.hu/hu
M Imre üzente 7 hónapja
…és persze volt itt ez a Menzel úr, tegnap volt 4 éve, hogy már nincs itt, vagy ha itt is van, már nem ugyanúgy, a Menzel úr, aki valóságokat csinált, ez volt a szakmája, ahogy más villanyt szerel, bikákat miskárol, életunt dámákról, kivillanó bugyikról és évek után hazatalált macskákról ír újságcikkeket, háborúkat folytat, vagont pakol, atomot kutat vagy hasogat, betegek zsigereiben vájkál, hogy a betegek azután felkelhessenek az ágyból, és újra villanyt szerelhessenek, cikkeket írhassanak, háborút csinálhassanak, meg minden, és ez a Menzel úr úgy csinálta egyre a valóságokat mesés kurblijával, hogy öröm volt nézni, mert az ember érezte, hogy csinálni is öröm lehetett, hogy a Menzel úr sokat mosolygott közben, persze veszekedett a színészekkel, „Tonda, ne úgy kortyold azt a sört, mintha ökörhúgy lenne, a gigád akadjon ki tőle”, és amikor Tonda megkérdezte, hogy „de hát akkor hogy kortyoljam, mester?”, akkor a Menzel úr azt mondta, hogy mintha magadnak kortyolnál, mert te ugyan egy karakter vagy egy filmben, aki sört kortyol, de a nézőnek a torka száradjon ki, és ha vége a mozinak, azonnal igénye legyen egy kocsmába menni, ne a legközelebbibe, legalábbis nem feltétlenül, hanem egy olyanba, ahová igazán jó beülni, rendeljen sört, korsót, természetesen, öblöst, félliterest, nem ilyen kis karcsú négydecist, amivel teleszemetelték a kocsmákat mostanában az elidegenedett söripari vállalatok, és amikor kikapja a pultnál, úgy igya, ahogy te ittad abban a filmben, aminek az a pillanat a késleltetett katarzisa, mikor a néző torkán lebugyog végre a sör, a kesernyésen habzó realitás;
itt volt ez a Menzel úr, aki olyan álmokat faragott a mindennapjainkból, ebből a sokszor szomorú, sokszor önmagán röhögő Kelet-Európából, amik pontosak voltak, mint a német birodalmi vasút, mégis szebbek a közömbösség kegyetlenségével zakatoló világnál, mert Menzel úr tudta, hogy a szépség egy horgas-sasos pecsét a világ hamvasan gömbölyded fenekén, hogy a szépség zsírosan freccsenő hurkatöltetlék sok majorannával és némi gyömbérrel, hogy a szépség úgy tárul ki, mint a tér egy kémény daliás tetején, hogy a szépség a felvágott csuklóból a forró kádfürdőbe csurranó vér kavargása, ahogy bonyolultan illékony, sötét mintákat rajzol a vízbe, hogy a szépség az állomásépület előtt fütyörészik büszkén és kielégülve, hogy a szépség örök hazavágyódás az észszerűség távfűtve is hideg, idegen panellakásaiból, hogy a szépség egy homályosan ébredő fenyves ezerszeres, orrba maró töménységben, hogy a szépség meghal, újraéled, meghal megint, de még a temetése is szép, ahogy a fekete ruhák suhognak, ahogy a pap lopva belekortyol a snapszos üvegébe, ahogy a gyásznép tort ül, és lelkesen ujjongva veszi észre, hogy az elhunyt ott ül az asztalfőn és tósztot mond újra, és hogy a szépség lehet bármi, de a legritkább esetben szép, viszont akkor nagyon;
itt volt ez a Menzel úr, aki elhitette velünk ezt az egészet, mert hát ez volt a szakmája, és Menzel úr aztán komolyan vette a szakmáját, ha ő megszerelt egy valóságot, az nem lötyögött a foglalatban, nem villódzott, mint egy döglődő neoncső, és amit Menzel úr csinált a valósággal, az egyszerre volt szörnyű és felemelő;
itt volt ez a Menzel úr, aki filmekre vitte a valóságainkat, a valóságait, de nem úgy, mint sokan mások, hogy pontról-pontra leutánozta, mert hát azt ugyan minek, nem, ő olyan volt inkább, mint egy nagylelkű bűvész, „nézzétek”, mondta, „ez itt egy film” a valóságról, a valóságról, ami olyan, mint egy film, de nem valami HD-videó, hanem kopott és megbízhatatlan, mint azok a celluloid-kígyók, amiket lapos, kerek fémdobozokban szállítottak a mozikba, és a fémdobozoknak pont olyan volt a színük, mint az alumínium söröshordóknak, és ha a mozigépész úr lumpolt előző este, hiába vitt magával termoszban erős feketekávét a vetítőbe, mégis elaludt néhanap, elakadt a film, szétégett, és a nézők látták, ahogy a kimerevedett jelenet megbarnul, lyuk nyílik a közepén, egyre tágul, látták a film univerzumának hőhalálát, felpattantak székeikből, kiabáltak és fütyültek, amire a mozigépész úr felébredt, és csúnyán káromkodva helyreállította a vetítés menetét, olló és ragasztó, néhány pillanat, mindenki visszaült a helyére, és minden ment tovább;
de mikor a mozigépész úr odafigyelt, ha szigorúan ellenőrizte a zakatoló vetítőgépet, akkor időben váltotta a tekercseket, és minden zökkenőmentes volt, a nézők szinte észre sem vették, pedig ha odafigyeltek, ha nagyon koncentráltak, akkor láthatták ők is a szalagon megvillanó jeleket, fekete kereszteket, a pillanatnál is fikarcnyibb szemaforjelzéseket, hogy ideje feltenni a következő tekercset, párhuzamosan futtatni, aztán váltani, akárcsak úgy általában, a jelek mindig fontosak, ha az ember tudja értelmezni őket;
szóval, itt volt ez a Menzel úr, ahogy itt volt ez a mi Kelet-Európánk is, lassú idők és megrövidítések, tragédiák és ellenőrzések, egy rusnya nagy, füstösen zakatoló történelem, aminek a réseiben, mehr-lichthofjaiban és hátsó udvarain burjánzott az élet, amit a Menzel úr fülön ragadott, előráncigált, elénk penderített, és azt mondta, „itt van, ez is van, ez van”, a füstnek illata is lehet, mint a jóféle pipadohánynak, amit békebeli trafikosok árultak, akik a fél lábukért, a légnyomásért, a medencéjükben rekedt srapnelért cserébe dohányboltot kaptak a császártól, és bár az illatos pipadohány is karcolja a torkot, és az ember reggelente slejmes köhögésre ébred, azért az illat is valódi, mert amíg nevetni tudunk magunkon, addig mi is valódiak vagyunk, mint egy film;
nos, hát itt volt nekünk ez a Menzel úr, és itt is marad, amíg a valóságait elővesszük, hogy magunkra ismerjünk bennük, állunk a hátsó peronon, mint egy vasúti őrkatona, figyeljük a hátrafelé rohanó, múltba süllyedő állomásépületet, előtte apró alak, fekete uniformis, és csak fütyörészik, fütyörészik, mi pedig nem is értjük igazán, hogy mit keres a kezünkben, hogy lendül súlyba hirtelen az a géppisztoly, hogy miért, miféle ravaszra feszül rá az ujjunk, mi ez a dörrenés, mi ez a zakatoló ratatata;
és a végén tapsolnánk legszívesebben, de moziban az mifelénk nem szokás.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=8321868527869182&set=a.135220773200706
M Imre üzente 8 hónapja
-- „Sajnálom az emberiséget. A telefon elrabolja az agyad, az elméd, már nem vagy önmagad”
– ezt mondja egy pszichológus a Semmit sem érzek című dán dokumentumfilm egyik jelenetében, és egyben remekül össze is foglalja, miről szól David Borenstein filmje: megállás nélkül a netet pörgetjük és közben érzelmileg kiüresedett zombikká válunk.
https://www.youtube.com/watch?v=x6w5AN9ns6s
A dokumentumfilm agresszív troll, online domina és a nézettségért hányásig piáló influenszer segítségével mutatja be, hogyan manipulálják addig az érzelmeinket online, hogy a végén nem érzünk semmit. A film az Egyesült Államoktól Oroszországon át Kínáig, az internet legmélyebb bugyraiba alámerülve keresi azokat, akik tartalmaikkal pótolják az örömöt, a bánatot, a dühöt és a vágyat.
Nehéz megmondani, hogy a Semmit sem érzek-et nézve mi a megrázóbb, amikor orosz propagandisták gyerekeket használnak fel a tartalomgyártás során, amikor a szegénységből kiutat kereső influenszerek bármit megtesznek az adományokért, amikor a macedón Elena elmondja, azért gyárt álhíreket, mert az orvosi fizetését kell kiegészítenie, vagy amikor az egyik jól kereső ázsiai fiatal azzal akarja bizonyítani, hogy a virtuális kapcsolata valós, hogy a magasba emeli az általa szponzorált lány ajándékát – egy tubus szószt.
David Borenstein rendező azonban nem csak a szereplőit vallatja, ő maga is beismeri, hogy valahol a maratoni képernyőpörgetés közepette egyszerűen elvesztette az érzelmeit. Mi telefonon értük el, és arról beszélgettünk vele, miért tette személyessé a filmjét, és mi lehet a kiút a digitális függésből. Borensteinnek egyébként nem ez az első dokumentumfilmje arról, hogyan manipulálják online az érzelmeinket. Azt mondja, egyszerűen elkerülhetetlen volt, hogy ne érdekelje ez a téma. Több évtizede dolgozik tech-újságíróként főként Kínában és az USA-ban, és miután évekig tudományos szemszögből figyelte a techcégeket, kritikusabb megközelítést akart, szerette volna társadalmi nézőpontból is vizsgálni az ügyet.
https://telex.hu/kult/2024/07/18/rajott-hogy-minden-este-az-agyan-ul-az-interneten-es-nem-erez-semmit-ezert-forgatott-errol-egy-filmet
M Imre üzente 8 hónapja
Gludovátz Attila · Itt a nyár! Ha pedig valaki kihasználná ezt az időt arra, hogy esetleg valami újat tanuljon (vagy meglévő tudását jobban elmélyítse), akkor szívesen ajánlom figyelmébe a szerver oldali webprogramozásról, konkrétabban a Laravel keretrendszerről szóló e-könyvemet, ami a Laravel 10-es és 11-es verziójának elemeit vizsgálja és mutatja be gyakorlatorientáltan.
Több mint 600 oldalas lett, elég terjedelmes, de mindent nem tudtam beleírni a könyvbe, amit szerettem volna, erre az adott fejezeteknél utaltam is, hogy mire fogok majd még kitérni a téma kapcsán a blogomon.
Követés itt:
https://www.facebook.com/gludovatza
Az e-könyv ingyenesen elérhető, de ha támogatnád a munkámat, akkor a blog oldalamon
https://attila.gludovatz.hu/blog
erre több lehetőség is van: Wise, Revolut, BuyMeACoffee.
Az e-könyvem innen tölthető le:
https://www.inf.elte.hu/karidigitaliskonyvtar
(a „Digitalizált jegyzetek, könyvek, tananyagok” szekcióban az oldal közepe felé, keresővel még jobban megtalálható).
Az alábbi képek a borítót és a tartalomjegyzék főbb pontjait tartalmazzák.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=8131023616944295&set=pcb.7769875089796251
Ha valaki ezen a ponton (a nemrég kiadott 11-es verzió után) áll neki a Laravel keretrendszer megismerésének, akkor a könyvem egy jó alapot tud biztosítani ehhez. A fejlődés azonban sosem áll meg, úgyhogy érdemes utána is a változásokra figyelni azért, hogy a tudásunk mindig friss maradjon. Ehhez is ajánlom a fent linkelt blogomat.
Jó olvasást kívánok az érdeklődőknek!
M Imre üzente 10 hónapja
Megjelent Szerb Antal halhatatlan klasszikusa, A Pendragon legenda | 2024. június 12.
Az eredetileg 1934-ben megjelent művön már eddig is generációk nőttek fel, és reméljük, ez továbbra is így marad.
Bátky János, a fiatal magyar tudós meghívást kap Skóciába, a llanwygani kastélyba, hogy kutatásokat folytasson a rózsakeresztesek nyomában. Megérkezése után nem sokkal belekeveredik egy modern bűnügybe, ami egy hatalmas vagyon megszerzése körül forog, illetve kísértetekkel, szélhámosokkal és évszázados rejtélyekkel is találkozik.
Szerb Antal 1934-ben megjelent és azóta is töretlen népszerűségnek örvendő műve bűnügyi regény, esszéregény és kísértethistória keveréke, valamint mindezeknek a rendkívül szellemes paródiája is egyben, amit a szerző filológiai detektívregénynek nevezett.
https://openairradio.hu/megjelent-szerb-antal-halhatatlan-klasszikusa-a-pendragon-legenda/
M Imre üzente 10 hónapja
HVG: „Nincs garancia, hogy hosszútávon működni tud az Esterházy Péter otthonából lett alkotóház” | 2024. június 9.
Az ötletgazdák, Dragomán György és Vámos Miklós ugyanakkor reménykednek, hogy ha megváltozik a harmadik kerületi vezetés, akkor is megvalósul mindaz, amit kitaláltak, és amiről most először árultak el részleteket.
https://szinhaz.online/hvg-nincs-garancia-hogy-hosszutavon-mukodni-tud-az-esterhazy-peter-otthonabol-lett-alkotohaz/
M Imre üzente 10 hónapja
Vámos Miklós: Régen olvastam olyan komoly üzenetű regényt, amelyen ennyit kellett röhögnöm | 2024.05.31.
Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Krasznahorkai László év elején megjelent, Zsömle odavan című regényével foglalkozik. Gondolataira a Magvetőnél által kiadott kötet szerkesztője, Szegő János reagál.
https://fidelio.hu/konyv/vamos-miklos-regen-olvastam-olyan-komoly-uzenetu-regenyt-amelyen-ennyit-kellett-rohognom-181137.html
M Imre üzente 10 hónapja
Esterházy, Kányádi, Faludy, Kertész, Krasznahorkai 80-as évekbeli beszélgetései online elérhetők | 2024-05-29
A sorozatot Erdélyi Ágnes, a kollégium akkori igazgatója szervezte, az 1980-as években számos író-olvasó találkozót Szörényi László vezetett.
Online elérhetővé teszik a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban az 1980-as évek elejétől megrendezett előadások, író-olvasó találkozók felvételeit, a páratlan irodalom- és eszmetörténeti értékű hanganyagok a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Könyvtár Médiatékájában hallgathatók meg – írta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
Az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) – majd SZTE – Móra Ferenc Kollégiumában az 1980-as évek elejétől kezdve rendeznek irodalmi, társadalomtudományi és filozófiai előadásokat, találkozókat, esteket. Résztvevőik között olyan írók, filozófusok, történészek szerepeltek, mint Faludy György, Határ Győző, Kányádi Sándor, Kallós Zoltán, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Kosáry Domokos, Ilia Mihály, Losoncz Alpár, Katona Tamás, Kristó Gyula, Benda Kálmán, Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc, Visky András, és közülük egyesek háromszor vagy többször is visszatértek az évek folyamán.
A sorozatot Erdélyi Ágnes, a kollégium akkori igazgatója szervezte, az 1980-as években számos író-olvasó találkozót Szörényi László irodalomtörténész vezetett, az esteken a rendszer által nem kegyelt írók, történészek, valamint a nyugati emigráció írói is megszólaltak. A gyűjteményben a rendszerváltozás időszakának politikai eszmetörténeti beszélgetései is elérhetők. Az esteken a különböző politikai irányzatok, a nemzeti oldal, a demokratikus ellenzék és a reformkommunisták képviselői jelentek meg, közöttük például Elek István, Tölgyessy Péter, Géczi József Alajos, Kőszeg Ferenc, Pozsgai Imre.
A szegedi egyetemet jellemző sokszólamú értelmiségi diskurzust, a rendszerváltozáshoz vezető, és azt követő időszakból egy ládányi kazetta és cédé őrizte meg. A 2010-es évekig terjedő teljes anyag 400 órányi hangfelvételt tesz ki.
A hangfelvételek arról árulkodnak, hogy a rendszerváltozás fordulójának éveiben tartott előadások beszédmódját a dialógus, az érvelő reflektálás, egy új értelmiségi útkeresés jellemezte.
A felvételek között maradt fenn például Benda Kálmán történész Ferencesek a csángók művelődésében című utolsó nagy előadása vagy Engel Pál, Kristó Gyula késői előadásai, amelyek sehol máshol nem fellelhetők, illetve Varga László történész Egy nagytőkés karrier. Weiss Manfréd életpályája című előadása is, amely a szerző halála miatt publikálatlan maradt, és szintén nincs más előfordulása.
Az SZTE Móra Szakkollégium által a könyvtárnak adományozott felvételek közül 109 hanganyagot már a közönség is elér.
https://mediateka.ek.szte.hu/collections/show/89
Készítik a felvételek szöveges leiratát is, amely a hanganyagok mellé fog kerülni a Médiatékában.
https://librarius.hu/2024/05/29/esterhazy-kanyadi-faludy-kertesz-krasznahorkai-80-as-evekbeli-beszelgetesei-online-elerhetok/
M Imre üzente 10 hónapja
Péter Konok · Ha az ember elég öreg hozzá, akkor eljön a "válogatott írások" ideje. Mivel az előző két kötetem már csak antikváriumban kapható, vagy lomtalanításokon lehet őket kis szerencsével fellelni, az Európa Könyvkiadó úgy döntött, hogy egy ilyen új, kétarcú egykötetbe szerkesztik össze a két könyv anyagát, kihagyva azokat az írásokat, amikről már sem a szerkesztő, sem én nem tudjuk, mi a francról is szólnak.
Aztán majd nemsokára lesz újabb kötet is, meg még mással is készülök. (Bővebbet erről holnap a Patreon-oldalamon olvashattok). Az új kötet előrendelhető az Alexandránál (a linket az első kommentbe teszem), meg majd lesz dedikálás is, meg minden, ahogy illik.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7771025496286824&set=a.135220773200706
Dedikálás:
https://www.facebook.com/events/1355594678434701/
M Imre üzente 10 hónapja
Megmenekült Esterházy Péter egykori lakhelye,
alkotóház lehet belőle | 2024. május 22.
Pedig majdnem eladták.
Összefogott az óbudai önkormányzat és az Esterházy-család az író rómaifürdői házáért, amelyben hamarosan alkotóház és irodalmi központ jöhet létre. A házat működtető alapítványt Dragomán György és Vámos Miklós hozta létre.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/megmenekult-esterhazy-peter-egykori-lakhelye-alkotohaz-lehet-belole-268178
___
Megérett az idő Kevin Spacey visszatérésére? | 2024. május 21.
Liam Neeson, Sharon Stone, Stephen Fry és F. Murray Abraham: igen...
Habár a színészt többen is megvádolták már, a bíróságig mindössze két ügy jutott: a Star Trek: Discovery színésze, Anthony Rapp ügye keltette a legnagyobb botrányt, az amerikai bíróság azonban 2022-ben felmentette Spacey-t a vádak alól. Az Egyesült Királyságban szintén folyt ellene eljárás, ez azonban 2023-ban szintén nem találta őt bűnösnek. Ennek ellenére neve olyan mértékben beszennyeződött, hogy valóságos csoda lenne, ha néhány külföldi és független amerikai produkción kívül valaha valaki valóban dolgozni szeretne vele – Sharon Stone, Liam Neeson és a többiek kiállása azonban mégis valamilyen fajta változást jelezhet a megítélésében.
https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/megerett-az-ido-kevin-spacey-visszateresere-268123
M Imre üzente 11 hónapja
Palkonya: olvasó buszmegálló | 2024. 05. 16.
Gyorsabban telik az idő egy jó könyv társaságában.
Változatos olvasmányokkal kedveskednek a távolsági buszmegállóban várakozóknak – írta az Együtt Palkonyáért Alapítvány.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=122120097092275623&set=pcb.122120097242275623
Kis településeken időnként országszerte felbukkannak okos elképzelések a várakozók komfortérzetének fokozására. Egy-egy ilyen kreatív ötletről a Sokszínű vidék is írt már korábban.
A közelmúltban elkészült az olvasó buszmegálló Palkonyán. Az Együtt Palkonyáért Alapítvány tagjai elkezdték feltölteni a buszmegállóban elhelyezett polcokat könyvekkel. A lelkes civilek továbbra is szeretettel várják a könyv felajánlásokat örökbefogadásra.
-- Nyugodtan haza is vihetitek ami megtetszik, csak kérlek, hozzátok vissza, vagy hozzatok helyette egy másikat
– jelezték a lakóknak a lokálpatrióták, akik a buszmegálló gondozását társadalmi munkába végzik.
Ehhez az önkéntes munkához is nagy reményekkel várják a segítő szándékú közreműködést. A civilek abban bíznak, hogy hamarosan sok öröme telik majd az olvasó buszmegállóban várakozó utasoknak a könyvekben.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2024/05/16/olvaso-buszmegallo-palkonyan/
___
Észtország számos más részén újjáfestették és modernebbé festették a buszmegállókat, de Laimjala Természetbarátok Társasága mindegyiknél egyedibbet alkotott. Egy helybéli így nyilatkozott:
-- Fantasztikus ötlet! Csodás környezetben várjuk a buszt, ráadásként még meg is tanuljuk a körülöttünk élő növények, pillangók nevét! Kell ennél több?
https://sokszinuvidek.24.hu/otthon-keszult/2022/01/29/viragos-buszmegallo-esztorszag/
___
Nincsen párja a noszvaji adventi buszmegállónak
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2022/12/07/adventi-buszmegallo-noszvajon/
M Imre üzente 11 hónapja
Kihirdették Az Év Gyerekkönyve Díjakat | 2024. május 6.
A 2016-ban alakult Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY – Hungarian Board on Books for Young People) minden évben megszervezi és átadja a szakmai zsűri által odaítélt Év Gyerekkönyve Díjat. A nagy tekintélynek örvendő, független szakmai díjakat a HUBBY által felkért szakmai zsűri döntése alapján ítéli oda az egyesület. Az idei évben is számos Pagony, illetve Tilos az Á kötet szerepelt a shortlisten.
Az Év Gyerekkönyve Díj célja, hogy felhívja a figyelmet az előző naptári évben megjelent kiemelkedő színvonalú magyar gyerekkönyvekre és magyar nyelvű műfordításokra, valamint az olvasók, könyvtárosok, pedagógusok számára fontos tájékozódási pontot jelentenek a díjazott és rövidlistára került könyvek.
Az ünnepélyes díjátadóra május 2-án került sor, ahol Berg Judit, a HUBBY elnöke kiemelte: „Büszkék vagyunk arra, hogy az Év Gyerekkönyve Díj egy független, tisztán szakmai elismerés, ahol a minőségi szempontokon kívül semmi sem befolyásolja a zsűri ítéletét.”
https://papageno.hu/blogok/pagony/2024/05/ev-gyerekkonyve-dijak/
M Imre üzente 11 hónapja
Egy könyv Kínáról, ami nálunk még nincsen betiltva | 2024. április 21.
A Hszi-csin Ping-féle államvezetés viszont betiltotta Jü Hua ragyogó könyvét, amely tíz szóban mesél az országról. Erről szóló cikkünket idézzük fel az Ásatás-sorozatban.
Jü Hua az egyik legsikeresebb kortárs kínai író, akinek kísérletező, avantgárd műveit világszerte számos nyelvre lefordították. Nálunk eddig csak a Testvérek című regénye jelent meg 2010-ben, de tavaly óta már első, nem fikciós könyve is olvasható magyarul.
A Kína tíz szóban nem csupán számos tiltott témát dolgoz fel, de kendőzetlenül beszél a kínai társadalom valóságáról is. Nem csoda, hogy hazájában nem lehetett kiadni a könyvet, amely eredeti nyelven Tajvanon jelent meg, de az elmúlt nyolc évben bejárta a világot.
Jü sokat mesél a kulturális forradalom alatti időszakról is, mert szerinte Kína e két korszaka szorosan összefonódik, „néhány pszichológiai tényező megdöbbentő hasonlóságot mutat”. A kulturális forradalom a politikai jelszavak mentén fanatizálta a népet, ma pedig a gyors meggazdagodás reménye az, aminek segítségével az ország vezetősége hatni tud a tömegekre. A nép az 1989-es Tienanmen téri események után ugyanis kiábrándult a politikából: a politikai reformok leálltak, viszont beindultak a gazdasági reformok, így a nép is a pénz felé fordult. Míg a híradásokból csak a kínai gazdasági csodáról hallani (1970 és 2017 között 132-szeresére nőtt a GDP), és arról, miként emelt ki ez a tényleg elképesztő növekedés százmilliókat a mélyszegénységből, Jü Hua megmutatja, mi az az ár, amit a növekedésért fizet az ország. A mindent átható korrupció, a növekvő társadalmi különbségek, a munkanélküliség, az óriási méreteket öltő környezetpusztítás többnyire rejtve marad a külföldi szem előtt. A hirtelen felszínre tört társadalmi feszültségek és értékválság következtében pedig egyre keményebb a sikerért vívott harc, ami – Magyarországról nézve kicsit sem meglepő módon – életre hívta a szegény, de kiszámítható életet biztosító Mao-korszak iránti nosztalgiát.
Emellett számos olyan, abszurd történetet is leír, hogy a nincstelenek hogyan utaznak hatalmas távolságokat csak azért, mert egy másik tartományban kicsit többet fizetnek a véradásért – miközben a vérvételt megszervező „Vérkirályok” mesés vagyonra tesznek szert. A kulturális forradalom brutalitása (a sok millió emberéletet követelő éhínség, a tárgyalás nélkül meghozott és azonnal végrehajtott számtalan halálos ítélet) is visszaköszön a mában, például akkor, amikor az önkormányzatok maszkos verőembereket küldenek a kilakoltatásnak ellenállókra. A házukból kikergetett emberek otthonát pedig még az éjjel eltüntetik a buldózerek, hogy helyet csináljanak a csillogó felhőkarcolóknak: „Bár ez a módszer túl egyszerűnek és durvának tűnhet, a gazdasági fejlődés terén gyors eredményekkel kecsegtet.”
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/egy-konyv-kinarol-ami-nalunk-meg-nincsen-betiltva-267360
M Imre üzente 11 hónapja
A könyv napja
1995-ben az UNESCO A könyv napjává nyilvánította április 23-át katalán javaslatra. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Ez a nap A Szerzői jogok napja is. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására.
A katalánoknak ez a nap egyben védőszentjük, Sárkányölő Szent György napja is. Így ott ezen a napon emlékeznek meg a „rózsákról és a könyvekről”, mert a legenda szerint Szent György a IV. században az általa megölt sárkány véréből kinőtt rózsát a megmentett hercegnőnek ajándékozta.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Szabó Lőrinc: Olvasás
Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.
Forrás: Jeles Napok
https://baloghpet.com/2024/04/23/a-konyv-napja/
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
Itt vagyok! Megmenthetlek, ha hagyod és akarod! <3
https://www.facebook.com/photo/?fbid=721792506816329&set=a.480128507649398
M Imre üzente 1 éve
Esterházy Péter házának szomorúbb a története, mint az elsőre látszott
... nemcsak az apja emléke miatt lett volna szerencsés, ha az épület valamilyen kulturális funkciót is ellát, a városnak, sőt külön Rómaifürdőnek is jót tett volna egy olyan hely, ahol vidékről vagy külföldről érkező írók, fordítók, zenészek tölthettek el volna néhány hetet, egy olyan házban, ahol „egy magyar író viszonylag sikeresen alkotott”. A kezdeti elképzelésük szerint az emeleti részen alakíthattak volna ki lakrészeket, a lentin pedig egy könyvtárat és egy kutatói részleget. Ekkoriban ugyanis még a házban volt az író teljes irodalmi hagyatéka és a család hatalmas könyvtára is.
Az Esterházy Péter közel öt évtizedes írói munkásságát tartalmazó több mint száz iratdoboz – benne kéziratokkal, vázlatokkal, piszkozatokkal, és Esterházy a világ meghatározó íróival és tudósaival folytatott nagyjából ötezer darabos levelezésével – 2021-ben került a Berlini Művészeti Akadémia Archívumába. Esterházy Marcell szerint mindez jóval nagyobb értéket képviselt, mint a ház, de arra sem volt igazi döntéshozói szándék, hogy ezt a hagyatékot Magyarországon tartsák. Esterházy halála után a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori vezetője, Prőhle Gergely felvette a kapcsolatot a családdal, de Prőhle leváltása után az új igazgató, Demeter Szilárd már nem kereste őket – sem a hagyaték, sem a ház ügyében. A PIM vezetője politikai és anyagi érdekeket emlegetett, amiért a család Berlin mellett döntött.
„Konkrét összegeket nem mondok, de sokkal több pénz megy el itthon kulturális projektekre, mint amennyi pénzt a Berlini Akadémiától kaptunk apám hagyatékáért. Mi viszont ott éreztük biztonságban, és a berliniek azóta is büszkék rá.” A képzőművész hozzáteszi, még apja kedvelői is sokat bántották amiatt, amiért nem itthon helyezték el a hagyatékot, de szerinte a Berlini Akadémia egy olyan stabil intézmény, amelyről pontosan lehet tudni, hogy a következő száz évben is ugyanilyen rendesen foglalkozik majd az anyaggal, míg ilyen magyarországi intézményt nem találtak volna.
A család tizenkétezer-kötetes könyvtára viszont Magyarországon maradt, Fabinyi Tamás püspök közreműködésével az Magyarországi Evangélikus Egyház gondozásába került, és Esterházy Péter és Gitta Könyvtár néven látogatható az Üllői úton. A két gyűjtemény kipakolásával az Emőd utcai ház jórészt ki is ürült, Marcell szerint ezek után már elszakadni is könnyebb volt tőle a családnak. „Mivel fél éve nem lakik már ott senki, mostanra sokat romlott a látványa, nagyon gyorsan romlik egy ilyen ház állapota.”
https://telex.hu/kult/2024/03/28/esterhazy-peter-emod-utcai-haz-elado-romaifurdo-esterhazy-marcell-vedettseg-fovaros
M Imre üzente 1 éve
Az olvasás mindenkié?
Kell-e olvasni és olvastatni a mesterséges intelligencia korában? Mi a szerepe az olvasásnak az életminőségben, a társadalmi mobilitásban és sikerességben? Miért rekesztődnek ki oly sokan az olvasás nyújtotta előnyökből? Olvasásra bírható az alfa-generáció?
Időpont: 2024. február 23. (péntek) 16:30
Helyszín: online
A foglalkozást vezetik: Dömsödy Andrea könyvtáros, könyvtárpedagógiai szakértő és Bakó Katalin könyvtárostanár, magyartanár, Népmesekincstár foglalkozásvezető
https://a.tanitanek.info/forms/az-olvasas-mindenkie-workshop-a-civil-kozoktatasi-platform-es-a-tanitanek-mozgalom-kozos-szervezeseben
Bővebben a projektről:
ttps://ckpinfo.hu/onfejleszto-kozossegek/
Kiknek szól: A műhelyre várjuk azokat, akik “csak” gondolkodnának saját lehetőségeiken, azokat, akik új nézőpontot keresnek az (iskolai) partnerek megtalálásához. Különösen ajánljuk óvodai és iskolai közösségeknek és dolgozóknak, szülőknek, pedagógusnak és könyvtárpedagógusoknak, fejlesztőpedagógusoknak, könyvtárosoknak, munkáltatóknak.
M Imre üzente 1 éve
Magyar Olvasástársaság (HUNRA) | Itt a hétvége! (kép)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=684837870489419&set=a.397756115864264
M Imre üzente 1 éve
„Az előnyös válfajok fenmaradása a létérti küzdelemben”: 150 éve jelent meg Darwin Róbert Károly fő művének első teljes fordítása
https://qubit.hu/2023/11/11/az-elonyos-valfajok-fenmaradasa-a-leterti-kuzdelemben-150-eve-jelent-meg-darwin-robert-karoly-fomuvenek-elso-teljes-forditasa
M Imre üzente 1 éve
Rendőrségi helyszíneléseken használt kerékkel mértek a pásztói könyvesbolt előtt
Mint ismert, a gyermekvédelmi törvény szerint az olyan könyvesboltokban, amelyek kétszáz méteren belül vannak iskoláktól vagy templomoktól, nem szabad szexuális másságról szóló műveket árulni.
„Azok a könyvek is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyeknek akár egy mellékszereplője vagy akár egy röpke kis eseménye is a másságra utal. Tehát idesorolandó több klasszikus, Oscar-díjas alkotás, szépirodalmi mű, krimi, népmesei gyűjtemény, mesekönyv, filmsorozatok alapján készült regények, és még sorolhatnánk tovább” – írták a bejegyzésben.
A mérés pontos eredményét nem közölték. Mi a Google Térkép alkalmazás segítségével rekonstruáltuk az eseményeket. Az applikáció szerint az iskola bejárata 160 méterre, míg a templomé 200 méterre van a könyvesbolttól.
Az üzlet az iskola és a templom bejárata mögött, egy árkádokkal fedett helyen található. Az iskolából kilépve nem látható, sőt el kell menni egészen az ügyészségig, hogy megpillanthassuk az üzletet. Megközelíteni pedig úgy lehet a könyvesboltot, ha egy lépcsőn felmegyünk az árkádsorra.
Az üzletben nem akartak nyilatkozni, mert nem számítottak ekkora hírverésre. A boltban egyébként nem láttunk elkülönítve tárolt könyveket, csak olyan művek voltak átlátszó fóliába csomagolva, amelyeket így szállítottak le – nem a tartalma miatt – a nyomdából.
Pásztón az általunk megkérdezettek nem halottak a konkrét esetről. A gyermekvédelmi törvény előírásaival azonban nem értettek egyet.
„Szomorú vagyok, hogy ilyen dolgokból keveredik kisebb botrány” – mondta egy járókelő. A középkorú hölgy nem tartja veszélyesnek a könyvesboltokat a gyerekekre. Sok minden mást viszont igen.
„Még a csokoládé- vagy az energiaital-fogyasztás is veszélyesebb ennél” – mondta nevetve.
„Felháborítónak tartom. Ez a bolt évtizedek óta itt van, nem ezzel kellene foglalkozni” – mondta egy másik arra járó pásztói lakos.
https://www.szabadeuropa.hu/a/rendorsegi-helyszineleseken-hasznalt-kerekkel-mertek-a-pasztoi-konyvesbolt-elott/32667975.html
M Imre üzente 1 éve
Az Antikvarium.hu Kft. tudomására jutott, hogy az email címünket meghamisítva, megtévesztő leveleket küldtek ki illetéktelenek. A külső partnerünknél történt incidens, így az Antikvarium.hu ügyfélkörét is érintheti.
Kérünk minden kedves ügyfelünket, amennyiben a mi email címünket felhasználva tartalmilag és formailag teljesen szokatlan levelet kap, semmilyen esetben se reagáljon rá, ne kattintson bele, és semmilyen esetben sem utaljon. A levél teljes törlését javasoljuk!
A megtévesztő leveleket a Magyar Posta logójával, és formailag is a Magyar Posta design elemeit tartalmazó levelet küldtek szét az Antikvarium.hu nevében.
A jogi lépéseket az ügyben megtették az Antikvarium.hu illetékesei.
Üdvözlettel:
Az Antikvárium.hu csapata
Nálunk megvan, vagy megszerezzük!
M Imre üzente 1 éve
„Próbálunk Meg Ryanként fennmaradni” – így indult a Benedek Ágota nevével fémjelzett Leányvállalat könyvkiadó
Egy romantikus vígjátékba illő fordulattal és egy ajkai panellakás felének az árából útjára lehet indítani ma Magyarországon egy független könyvkiadót, derül ki Molnár Geraldine és Benedek Ágota lapunknak adott interjújából. Az általuk létrehozott Leányvállalat három könyvvel jelent meg a piacon, ebből az egyik Benedek új könyve, az Akkor inkább már most megdöglök.
https://hvg.hu/elet/20231028_igy_indult_a_Benedek_Agota_nevevel_femjelzett_Leanyvallalat_konyvkiado
M Imre üzente 1 éve
Nádas Péter: „Ahogy megláttam a Nádasék telefonját, két dolog jutott eszembe. Az egyik az, hogy Nádas több helyen megírta, hogy amikor elköltözött otthonról, és az új lakásban nem volt telefonjuk, gyakran hívta telefonfülkéből barátját, Esterházyt, és amikor ő épp nem volt otthon, hosszú beszélgetéseket folytatott a telefont felvevő édesanyjával. És hogy milyen kár, hogy ezeknek a beszélgetéseknek nem maradt nyoma. A telefonjukra vonatkozó kérdésemre Nádas egyébként ezt válaszolta: »A készülék vándorolt velünk, előbb Magda Andor utcai lakásában volt, s már ott igen hosszú zsinóron élt, hogy a gyerekek is használni tudják a saját szobájukban, én is használni tudjam, aztán jött velünk az immár közös Tárnok utcai lakásunkba, s ott is ez volt a helyzet, a készülékkel vándoroltunk akár egészen ki a konyhába is. Így került a padlóra, szőnyegre, kőre. Amikor a zsinórral elértük a legszélső határt, s már csak úgy volt használható, hogy a kagyló zsinórjával mentünk tovább vele. […] Végezetül egy ideig még itt is szolgált a telefon a hosszú zsinórjával Gombosszegen, innen került más használati tárgyakkal együtt, amolyan vándortelefonként az archívumba.« Vándortelefon, jó szó a premobil szockó időkből. Emlékszem, kamaszkoromban 1 forint volt a telefonálás, akármeddig(!), amit én, hasonlóan hosszú zsinórral, a sötét fürdőszobába bújva a barátnőimmel, mondhatni, kimaxoltunk. A szocializmusban semminek nem volt ára. Aztán mindennek meglett.”
A Litera - Az irodalmi portál és a Berlini Művészeti Akadémia (Akademie der Künste) közös sorozatában, a Black Boxes-ban jelent meg Bán Zsófia írása, Post(a) mortem címmel. A fenti szövegrészletben Bán Zsófia Nádas Péter 2023. augusztus 23-ai e-mailjét idézi. A teljes írás itt olvasható:
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/ban-zsofia-posta-mortem.html
Nádas Péter a Tárnok utcai lakásban, 1991 körül.
Fotó: Salamon Pál – AdK, Berlin, Péter-Nádas-Archiv
https://www.facebook.com/photo/?fbid=886918179663969&set=a.581125373576586
M Imre üzente 1 éve
Bagossy Norbert a Bagossy Brothers Company alapító tagja, amely – a kezdeti nehézségek után – az első olyan erdélyi zenekar lett, amely Magyarországon és az egész Kárpát-medencében sikeres. Eddig hat stúdióalbumuk jelent meg, a 2018-as Veled utazom hatszoros platinalemez lett Magyarországon. A dalok többségét Norbi írja, öccsével közösen hangszerelik őket.
https://www.noklapja.hu/aktualis/2023/10/23/pura-poesia-bagossy-norbert-juhasz-anna/
A Pura Poesiában elmeséli, hogyan születnek ezek a rendkívül népszerű dalok, milyen hazai közönség előtt játszani, és azt is, hogyan kapott rá a rendszeres olvasásra.
https://www.youtube.com/watch?v=K4hA9ch-jYQ
M Imre üzente 1 éve
Akad nagyobb abszurd a vesszőhibánál a fóliázós perben
A XIII. században életek múltak azon, hogy egy mondatban hová kerül egy vessző. A legenda szerint János esztergomi érsek – akit a Gertrúd királyné megölésére szövetkezett összeesküvők tájékoztattak a tervükről – kiváló grammatikai érzékét megcsillantva egy olyan mondatot küldött a lázadóknak, amit bárki úgy értelmezett, ahogy akart, attól függően, hogy hová teszi a vesszőket:
-- A királynét megölni nem kell félnetek helyes ha mindenki beleegyezne én nem ellenzem.
Tessék csak próbálgatni, vajon kiderül-e egyértelműen, hogy az érsek támogatta vagy ellenezte Gertrúd meggyilkolását.
Sajnálatos módon a mi XXI. századbeli jogalkotóink valószínűleg nem hallgatták Nádasdy Ádám és a két éve elhunyt Kálmán László nyelvészeti óráit, a Szószátyárt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy most a fővárosi kormányhivatal egy közigazgatási per alperese lett.
https://24.hu/belfold/2023/10/15/foliazos-per-konyv-lira-vesszohiba-kereskedelmi-rendelet-szexualis-orientacio-jogi-velemeny/
M Imre üzente 1 éve
Jon Fosse nyerte az irodalmi Nobel-díjat
A norvég szerző december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján veheti át a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését.
https://fidelio.hu/konyv/jon-fosse-nyerte-az-irodalmi-nobel-dijat-179682.html
___
Feltárulnak egy művész titkai – megjelent Pedro Almodóvar elbeszéléskötete
A spanyol filmművészet egyik legismertebb alakja ezúttal tizenkét elbeszélésen keresztül repíti olvasóját abba a furcsa, fekete humorral színezett álomvilágba, amelyet már megszokhattunk korábbi alkotásaiban.
https://fidelio.hu/konyv/feltarulnak-egy-muvesz-titkai-megjelent-pedro-almodovar-elbeszeleskotete-179674.html
M Imre üzente 1 éve
Megnyílt a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris Parkban
Évről évre a világ legrangosabb íróit és költőit látja vendégül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: az idei díszvendég író a népszerű amerikai sci-fi szerző, John Scalzi, aki Karácsony Gergely főpolgármestertől és Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől vette át a Budapest Nagydíjat, díszvendég országként pedig Hollandia mutatkozott be a vasárnap estig tartó fesztiválon, a Millenáris Parkban. A holland díszvendégség részéről Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete és Anond Grunberg író mondott beszédet.
Az eseményt magát pedig az idén 60. születésnapját ünneplő Boldizsár Ildikó József Attila-díjas író, meseterapeuta, néprajzkutató nyitotta meg.
-- Vagyis kétszeresen is bátor kezdeményezésnek lehettünk tanúi az idén: a díjazott amerikai író a sci-fi műfajában lubickol, ami nem fordult még elő a Budapest Nagydíj történetében, és Boldizsár Ildikó sem a klasszikus irodalmi pályát futja be, hiszen terapeutaként a mesék világát nyitotta ki a az olvasó és gyógyulni vágyó magyar társadalom számára. Szóval ennek kifejezetten örülünk!
Boldizsár Ildikó beszédét ugyanezzel kezdte, mint mondta, a magyarországi könyvfesztiválok történetében először fordul elő, hogy egy gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó író nyissa meg a rendezvényt, de az is először történik meg, hogy egy olyan műfaj – a sci-fi – képviselője legyen a díjazott, amelyet az irodalomtörténészek nem is tartanak irodalomnak. Majd egyszerre utalt önmaga és kollégája, John Scalzi hivatására: „A mai ifjúsági szerzők azonnal reagálnak mindarra, ami a fiatalokkal történik. Nem hiányos felnőttként tekintenek rájuk, hanem különálló, specifikus érdeklődésű olvasói csoportként, miközben a tudományos-fantasztikus irodalom azt mutatja meg, milyen lehet a világ.”
Aztán gyorsan rá is tért a magyarországi viszonyokra:
-- „Most a könyvektől féltik az olvasókat, különösen a fiatalokat. Miért nem inkább a háborútól, az iskolán belüli erőszaktól, a tanárhiánytól, a környezetszennyezéstől, az élhető jövő hiányától féltik őket?”
Hozzátette: „Az olvasók saját maguk akarnak dönteni az életük felől, ahhoz pedig, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni.
https://enbudapestem.hu/2023/09/28/konyvfesztival-megnyito-boldizsar-ildiko-a-konyvek-helyett-miert-nem-inkabb-az-iskolan-beluli-eroszaktol-vagy-a-tanarhianytol-feltik-a-gyerekeket
M Imre üzente 1 éve
Bírósághoz fordult a Líra-könyvesbolthálózat fenntartója
Nyáron 12 millióra büntette őket a fővárosi kormányhivatal. Utóbbi szerint „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”. Valóban. Csakhogy a Válasz Online-nak megküldött keresetlevélből kiderül: a jogszabály ilyesmit nem is ír elő. Mégpedig egy vesszőhiba miatt. Elképesztő történet következik, egy nagy tanulsággal: ha akkora nemzetvédő vagy, hogy könyvesboltosok és írók ellen is ádáz küzdelemben védenéd a magyar gyermekeket – előtte legalább tanulj meg magyarul!
Bizony: a jogalkotó a jelek szerint egyszerűen elfelejtett kitenni egy vesszőt a rendelet szövegében, így az teljesen mást jelent, mint ahogy a kormányhivatal azt értelmezte.
Utóbbi ugyanis a Kereskedelmi Rendelet 20/A. § (3) bekezdésére hivatkozva marasztalta el a Lírát, merthogy a hivatal szerint az kötelezést tartalmaz arra, hogy a kiadványokat: 1. a többi terméktől elkülönítve; és 2. zárt csomagolásban kell forgalmazni.
Csakhogy a rendelet szövege, a szabály megfogalmazása a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következő: a „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.
Cikkünk pénteki élesítésekor a jogtárban a szöveg még mindig ebben a formában volt fellelhető.
Minimális nyelvérzékkel is könnyen belátható márpedig, hogy ha az „elkülönítve” szó után nincs vessző, akkor a szabály jelentése ennyi: ha a többi terméktől elkülönítve helyezi ki a terméket a boltos, akkor kizárólag zárt csomagolásban teheti ezt meg. Csakhogy így ez a szabály semmit sem ír elő arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet. Abban az esetben tehát, ha nincs elkülönítés, nem kell fóliázni sem. Ergo: a Líra semmiféle jogsértést nem követett el, hiszen a könyvespolcokon volt a kifogásolt kiadvány, megbújt szépen a többi között.
Egészen más lenne a helyzet, ha az „elkülönítve” szó után lenne vessző a joganyagban: a „termék a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Ez így azt jelentené, hogy az efféle könyveket egyrészt el kell különíteni és le is kell fóliázni.
Csakhogy nem ez szerepel a rendeletben. Hanem a vesszőmentes változat. Márpedig a bíróságnak a leírt joghoz, annak értelméhez kell tartania magát, nem találgathatja kénye-kedve szerint mindenféle politikusi nyilatkozatok alapján, mit is akart igazából a jogalkotó.
Persze újságírók véleményére sem kell hallgatnia a majdani bírónak (bizonyára saját anyanyelvtudása is elegendő lesz, hogy a magyar nyelv szabályai szerint értelmezze a mondatot), arra vannak a szakértők, hogy a tudásukra támaszkodhasson az ítélet meghozója. A Líra keresetlevele tartalmazza is Lázár Armand Péternek, az ELTE adjunktusának magánszakértői szakvéleményét. Ez egyértelműen megerősíti, hogy „a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni”.
https://www.valaszonline.hu/2023/09/29/vesszohiba-melegellenes-jogszabaly-lira-birsag-foliazas-heartstopper-magyar-nyelv/
M Imre üzente 1 éve
Rosta Erzsébet - Hindu tenyérjóslás
https://erzsebetrosta.hu/konyveim/hindu-tenyerjoslas.html
és más könyvek.
https://erzsebetrosta.hu/konyveim.html
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/
M Imre üzente 1 éve
Lackfi János: A második világháborúig egy érettségizett diák tudott magyarul, görögül, latinul verset írni, klasszikus formákban. Nem azért, mert annyival okosabb volt (az úri és polgári osztályban alighanem éppannyi a tehetség, mint bármely más társadalmi rétegben, se több, se kevesebb), hanem mert tanították neki.
Ehhez képest ma az irodalom magasságos rejtelem, diáknak hozzányúlni szigorúan tilos, csak az ihellő mesterek égi villámlása állít elő művészi szöveget. Bemegy a zseni a szobába, tök tudatlanul, és mikor kijön, már remekmű van a kezében.
Pedig a rímjátékok, ritmusjátékok, a prózanyelv fortélyai remek kalandpark lennének, élményt adnának, és a "nagyok" műveit is sokkal jobban érteni szerelőaknából nézve.
Ilyesmiről elmélkedtem pár napja, mire Vargáné Jánosházi Éva, egy kedves magyartanár odakommentelte, ha küldök neki HOGYAN ÍRJUNK VERSET? című kötetemből, ő bizony tanítani fogja belőle a diákokat. Megy is neki egy ajándék-kötet.
Az összes magyartanárnak viszont aligha küldhetek belőle, legatyásodnék hamar.
Ellenben az az ötletem támadt, mi lenne, ha összefognánk, és akciót hirdetnénk, hogy kiderítsük, valóban van-e erre érdeklődés.
Úgyhogy a lackfi.konyvrendeles@gmail.com-ra várom
1. Olyan magyartanárok levelét, akik szeretnének ajándékba egy HOGYAN ÍRJUNK VERSET?-kötetet, és használnák középiskolákban. (Postacímet, mailcímet, telefonszámot kérnénk a futár miatt.)
2. Olyanok levelét, akik szívesen finanszíroznák, hogy egy vagy több kötet eljusson rátermett és kalandvágyó magyartanárokhoz. A kötet ára kedvezményesen 4000 forint, plusz az 1800 forintos postaköltség. (Tőlük postacímet kérünk, és számlát fognak kapni, várjuk az utalást...)
Egy próbát megér, még az is kiderülhet, hogy olyan nagy igény nincs erre, és akkor megnyugszom.
(Aki amúgy maga szeretne jó kis közösségben az írás trükkjeivel ismerkedni, minden tudnivalót megtalál a Lackfi Kreatív Írás Infók FB-oldalon. Érdemes sietni, hamarosan új félév indul...)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=850871346394636&set=a.266817468133363
M Imre üzente 1 éve
Országos Széchényi Könyvtár | 2023. augusztus 22-től (keddtől)
visszaállunk a hosszabb nyitvatartási rendre.
Törzsgyűjteményi olvasótermek
Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
Raktári kérés leadható: kedd–csütörtök és szombat: 17 óráig, péntek: 18 óráig
Különgyűjteményi olvasóterem
Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek–szombat: 9.00–19.00
A különgyűjteményi dokumentum-előkészítésre vonatkozó kéréseiket hétközben a tervezett látogatásukat megelőző napon 16.30-ig, a szombati napra vonatkozóan pénteken 13 óráig várjuk.
Történeti Fénykép- és Interjútár
Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek: 9.00–19.00
Beiratkozás
Kedd–csütörtök: 10.00–17.00
Péntek-szombat: 9.00–18.00
A Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtára
Kedd–csütörtök: 10.00–18.00
Péntek: 9.00–19.00
Kiállítások:
Kedd–szombat: 10.00–18.00
Könyvesbolt:
Kedd–szombat: 10.00–17.00
Büfé
Kedd–szombat: 8.00–17.00
Országos Idegennyelvű Könyvtár:
Hétfő–kedd: 10.00–17.00
Szerda: 10.00–20.00
Csütörtök: ZÁRVA
Péntek: 10.00–20.00
Szeretettel várjuk!
M Imre üzente 1 éve
Állami Könyvterjesztő Vállalat újratöltve – a Libri útja pártállamtól pártállamig
A Libri MCC-hez kerülésével a legnagyobb magyar könyvkereskedelmi cég befutotta a teljes pályát: harminc évvel a rendszerváltás után ismét pártállami felügyelet alatt áll, akárcsak elődje, az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Az egyetemek és a kutatóintézetek elfoglalása után a NER a szellemi élet újabb fontos területét vonta ellenőrzése alá. A hatalom emberei szokás szerint önkorlátozást ígérnek, de a mód, ahogyan a Librit az eddigi magántulajdonostól megszerezték, pont az ellenkezőjét ígéri. Elemzés és háttér.
-- a Libri megvásárlása mindenkit érint, aki könyvet olvas és vásárol.
Különösen súlyosan érinti azokat, akik maguk is részt vesznek a könyvek előállításában, szövegek gondozásában, például szerzőként, szerkesztőként, szaklektorként vagy fordítóként. A magyar értelmiség jelentős része a Librivel nem kizárólag olvasóként volt kapcsolatban; e sorok szerzője például több mint húsz éve végez kisebb-nagyobb munkákat ma már libris kiadóknak. A hatalom a cég megvásárlásával ismét egy nagy lépést tett afelé, hogy a szellemi élet minden lényeges területét a NER ellenőrzése alá vonja. Az egyetemek és a kutatóintézetek elfoglalása után a legnagyobb könyves vállalkozás is elesett – ezzel újabb területen válik lehetetlenné az egyre terjeszkedő pártállamtól független, önálló létezés.
A Libri az elmúlt évtizedben domináns szerepbe került a hazai könyvpiacon, a terjesztésben a részesedése 50 százalék körüli, huszonhárom bolttal rendelkezik a fővárosban és további harminchárommal vidéken. Ez a bolthálózat nemcsak négyzetméterre a legnagyobb Magyarországon, hanem abból a szempontból is a legértékesebb, hogy csupa modern, jó elhelyezkedésű üzletből áll, amelyek jellemzően a bevásárlóközpontokban találhatók – érdemben könyvet eladni ugyanis ma már csak a plázákban lehet. Ez a kivételes piaci helyzet az Alexandra-hálózat 2017-es összeomlásával állt elő, ami egy csapásra eltüntette a Libri legnagyobb vetélytársát.
-- A Libri nélkül magyar könyv egyszerűen nem juthat el az olvasókhoz, a többi terjesztési csatorna – a Lírát leszámítva – marginális.
https://www.valaszonline.hu/2023/06/15/libri-megvetel-mcc-allam-konyvpiac-nagytotal/
___
A G7 alapos cikkben tárta fel, hogyan kényszerítették rá Balogh Ákost, az eddigi többségi tulajdonost, hogy az egyébként nyereséges vállalkozástól megváljon. Nem lehetett könnyű döntés, hiszen Baloghnak húsz éves munkája volt abban, hogy a Librit újjáépítse, újra a magyar könyvpiac domináns vállalkozásává tegye.
https://g7.hu/vallalat/20230614/harom-eve-meg-nem-kaptak-meg-aztan-jott-a-penzugyi-nyomas-igy-kebelezi-be-az-mcc-a-magyar-konyvpiacot/
Jobb becsuknod a szemed
Óóó, hajtsd le a fejed
Várd a gellert kapó golyót
https://www.youtube.com/watch?v=OorZcOzNcgE
M Imre üzente 1 éve
Második esély a könyveknek is jár!
Gondolkoztál már azon, hogy milyen sors vár azokra a könyvekre, amiket már megunnak, nem olvasnak de kidobásra sem kerülnek? Kocsis Nikolett-tel készítettem interjút, aki Szekszárdon és környékén ad új életet az elfeledett műveknek.
Miért kezdtél el könyvekkel foglalkozni?
A könyvek szeretete már gyerekkorom óta kísér. Sokat jártam könyvtárba, mindig volt valami olvasmányom. Ezt a fajta könyvszeretetet vittem tovább hobbiként. Amikor elkezdtem saját magam a könyvmentéssel foglalkozni, viszonylag kevés könyvem volt. Ismerősök megunt, kihasználatlan, csak a helyet foglaló kincseit vettem át, és szájhagyomány útján egyre többen kerestek meg, hogy lenne náluk is sok könyv amire nincs szükség. Én érte mentem, és mint egy menhely, befogadtam őket. Sajnos sokaknak nincs más lehetőségük, kidobják a szemétbe, mivel a környező iskolák, otthonok, könyvtárak már nem tudják fogadni. "A könyv érték” tartja a mondás, ezzel maximálisan egyet értek. Szerencsére még sokan vannak hasonlóképp, így nem dobják ki, megkeresik a legjobb megoldást a könyvek sorsához. Legfőképp ezért kezdtem el ezzel foglalkozni. Megmenteni őket, és új gazdát találni nekik, akik még látják a bennük rejlő értéket.
Mit tapasztalsz, milyen könyveket vesznek leginkább az emberek?
Tapasztalataim alapján a legkelendőbb könyvek a mesekönyvek mellett az egészségüggyel, a pszichologiával kapcsolatos könyvek. De a gasztronómia, a szépirodalmi könyvek is keresettek. Számomra sok mindent elárul egy emberről, ha megnézem a könyvespolcát az otthonában. Ezt egyébként ha új helyen járok, meg is teszem, ha van rá lehetőségem, mert érdekes dolgokat fedezhetek fel.
Mióta foglalkozol könyvekkel?
A könyvmentés pár évvel ezelőtt a főállásom volt. Egy teljesen más világ, csak olvasni és vagy menteni. Ott sok mindent megtanultam, ezt a tudást kamatoztatom jelenleg, de sok mindent másképp csinálok. A szekszárdiak vágynak jó könyvekre jelképes áron, én ezt igyekszem megadni nekik. Sokáig a szekszárdi vásárban voltunk elérhetőek, Édesanyámmal csináltuk ketten, előtte egy ideig ő egyedül csinálta, nekem nem volt kapacitásom akkoriban még ehhez is. De a covid után idén már nem mentünk vissza, átálltam az online vásárra. Ebben pedig rengeteg munkám van, és most még egy ideig marad így, aztán pedig eldől, hogy mi lesz a végleges sorsa ennek a hasznos hobbinak.
Meddig szeretnéd folytatni?
Szeretném magasabb szintre emelni ezt a hobbit, terveim vannak vele a jövőre nézve. Több opció is szóba került már. Szekszárdon antikvárium jellegű üzlet nyitása, online webshop, helyi és környékbeli vásárok stb.. Régóta keresek a könyvek tárolására megfelelő raktárat Szekszárdon. Jelenleg vidéken vannak, Édesanyám házánál, de szükségem lenne egy nagyobb méretű kuckóra, ahol kényelmesen folytathatom ezt a tevékenységet. Jelenleg telt ház van, nem tudok új könyveket fogadni. Most körülbelül 5-6 ezer könyvem van.
https://szekszardihirek.hu/Masodik_esely_a_konyveknek_is_jar_/
Közösségi profil, ahol érdeklődhetsz:
https://www.facebook.com/niki.kocsis.3
___
Olvasási szokások Magyarországon (1981-2020)
http://netpolgar.network.hu/kepek/ez_is_az_is/olvasasi_szokasok_magyarorszagon_19812020