Internet: Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA (kép)

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

Feltétel Nélküli Alapjövedelem - FNA

A kép forrása,
https://wesley.hu/wp-content/uploads/2020/10/fna-OGY-Info-2017-52-FNA.pdf
melyből a fenti kép készült (a képre kattintva, nagyban tekintheted meg).

Látta 42 ember.

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hónapja

2024. február 16. – Imádták az elején, most mégis megszüntetik – utánajártunk, miért vezeti ki a Telekom a 4 napos munkahetet

2022. november 23-án nagyszabású sajtóeseményt tartottak a Telekom budapesti székházában. A rendezvény apropója az volt, hogy októberben véget ért a cég négy hónapos tesztidőszaka, amelyben 152 munkatársuk heti öt nap helyett négy nap dolgozhatott. Az eseményen bejelentették: a próba annyira sikeres volt, hogy kiterjesztik 300 dolgozóra, és ha náluk is minden klappol, akkor elgondolkodnak, hogyan lehet folytatni.

Idén februárban aztán, esemény nélkül, egy sajtóközleményben tudatták, hogy a próba második szakaszát lezárták, kiértékelték, és arra jutottak: nem fogják folytatni. Szerintük „a kezdeti pozitív visszajelzéseket követően a felmérések rávilágítottak arra, hogy a hosszú távú tesztidőszak során nem minden terület és kolléga tudta ugyanolyan hatékonysággal ellátni feladatait. Míg a kollégák egy része akadály nélkül oldotta meg a feladatokat az intenzívebb 4 nap alatt, egyértelművé vált, hogy többségük munkája jellege, vagy élethelyzete miatt nem tudott ebben a modellben kellő hatékonysággal dolgozni.”

Ez a magyarázat azért is érdekes, mert másfél éve még a Telekom dolgozói és a cég akkori HR-igazgatója, Friedl Zsuzsanna is azt mondták a Telexnek: a tapasztalatok alapján négynapos munkarendben hatékonyabban lehet dolgozni, és a háromnapos hétvégével jobban ki tudják magukat pihenni a dolgozók. Ráadásul Friedl akkor még arra számított, hogy a négynapos munkahét nagyon vonzó lesz a dolgozóknak, és ha bevezetik, sokkal könnyebben tudnak majd jó munkaerőt felvenni.

A jelek szerint ez nem jött be, úgyhogy most megint megkerestük a céget, hogy kiderítsük, min csúszott el a kísérlet.

Magyarországon egyedülálló kísérlet

A Magyar Telekom 2022 júliusában, 152 dolgozóval indította el a négynapos munkahétről szóló próbát. Akkor a kiválasztott dolgozóknak:

-- ugyanakkora maradt a fizetése,

-- heti négy napot kellett dolgozni napi 8 órában, munkaidejük tehát hivatalosan 40 óráról 32 órára csökkent,

-- a heti egy plusz szabadnapot pedig a hétvégéhez csapva, tehát vagy hétfőn, vagy pénteken kapták meg, a folytonos munkarendben dolgozóknál meg a heti szabadnapok egyike mellé tették.

A projektben a cégen belül négy csoport vett részt, őket szándékosan úgy választották ki, hogy kettő beosztásban dolgozókból álljon (ügyfélszolgálat és műszaki hibaelhárítás), kettő pedig kötetlenebb munkaidőben, feladatalapon dolgozókból (technológiai értékesítési támogatás és SAP-támogatás). Abból indultak ki, hogy ez a négy különböző munkakör viszonylag jól reprezentálja az egész céget, és az ő tapasztalataikból mindenkire érvényes következtetéseket tudnak majd levonni.

Az első próbakörben – nem meglepő módon – a dolgozók imádták a négynapos beosztást, a végén készült felmérésben 90 százalékuk szavazott arra, hogy így folytatná a munkáját. Ez főleg azért tűnt előnyösnek, mert a legtöbben hétvégén tudnak bevásárolni, házimunkát végezni, ügyet intézni, így normál munkarendben csak egy napjuk marad pihenni. A négynapos munkahétnél viszont kettő maradt, ami sokaknak nagyon tetszett.

Ezenkívül az is kiderült, hogy a kísérlet alatt az elvégzett munka mennyisége sem csökkent olyan nagy mértékben. A fix munkaidőben, ügyfélkapcsolatban dolgozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a próba előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt, a más területen dolgozó nem beosztásban lévők pedig, ha nem is mindig 32 óra alatt, de négy nap alatt is ugyanúgy el tudták végezni a rájuk bízott feladatokat, mint korábban.

Az első szakasz sikeres lezárása után kiterjesztették a kísérletet más munkakörökre, például IT-fejlesztőkre is. Annyi változást vezettek be, hogy a beosztásban dolgozók munkahete onnantól nem 32 órás, hanem 36 volt, vagyis négy nap napi 9 órát kellett dolgozniuk. Ekkor azt mondták, hogy a céljuk az úgynevezett 100/90/100-as modell megvalósítása, ahol a dolgozók az eredeti munkaidő 90 százaléka alatt, az eredeti fizetésük 100 százalékáért érik el az eredeti teljesítményük 100 százalékát.

Nem sikerült megvalósítani

A próba második, egy évig tartó időszaka a mostani bejelentés szerint február 29-ével véget ér. A cég szerint „másfél évnyi tesztelést követően világossá vált, hogy nem lehetséges egy olyan megoldás bevezetése, amellyel egységesen minden munkavállaló tud élni az egyéni vagy munkafolyamati megkötések miatt, a 4 napos és az 5 napos munkarend párhuzamos működése pedig hosszú távon üzleti kockázatokat jelentene”.

A projekt kudarcának okairól a sajtóközlemény csak röviden ír, ezért rákérdeztünk a cégnél, az pontosan min csúszott el. Válaszuk szerint a következő szempontok voltak a legfontosabbak:

-- A beosztásban dolgozókon múlott. Ahogy a cikk elején is írtuk, a cégben egyszerre próbálták ki a négynapos munkahetet a fix munkaidőben, beosztással dolgozó munkavállalóknál és a feladatalapú munkaköröknél. Mostani tájékoztatásuk szerint az előbbieknél nem volt sikeres a próbálkozás, azt írják, hogy „a műszaki hibaelhárítással foglalkozó, valamint az ügyfélszolgálati területeknél láttuk azt, hogy feladataik összetettsége miatt nem valósítható meg ezeken a területeken a 4 napos munkavégzés ugyanolyan hatékonysággal.”

-- Magánélet, család. A cég szerint „a kollégák egy része azt jelezte vissza, hogy a 4 napban való koncentráltabb, intenzívebb munkavégzés során sérült a munka-magánélet egyensúlya, a családi feladatok ellátása.” Ez a gyakorlatban jelentheti azt, hogy a szülők 9-10 óra munka mellett nem tudnak elmenni a gyerekeikért, vagy nem tudják őket iskola utáni foglalkozásokra vinni. A cég ebben nem tudott olyan megoldást találni, ami egységesen minden munkavállalónak előnyös lett volna.

-- Munkaidő összehangolása. Azt a Telekom már a projekt első szakasza után jelezte, hogy a négynapos munkahét komoly szervezési kihívásokkal jár, hiszen az egy csoportban dolgozók egy része hétfőn, másik része pénteken vette ki a szabadnapját. A jelek szerint erre nem sikerült megoldást találni, azt írják: „a vegyes munkarenddel működő csapatok összehangolása hosszú távon szintén kihívásokat jelentett”.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a kísérlet lezárását úgy értékelte, a munkafolyamatok hatékonyabb szervezésére tettek egy kísérletet a négynapos munkahéttel. Ezt nem folytatják, de keresik az új megoldásokat a munka-magánélet egyensúly támogatására.

Túlmutat önmagán

A Telekom csak 150, majd 300 dolgozóval tesztelte a négynapos munkahetet, de a kísérletre nagyon sokan figyeltek, mert az fontos tanulságokkal szolgálhat más cégeknek is. A Telekomnak több mint 5000 dolgozója van Magyarországon, a multicégek közül az egyik legnagyobb foglalkoztató, így a HR-döntéseik másoknak is irányadóak lehetnek. Most a jelek szerint az lesz irányadó, hogy a négynapos munkahetet Magyarországon (még) nem lehet megvalósítani.

Magyarországon 1984 óta érvényes a 40 órás, ötnapos munkahét, ezt az utóbbi néhány évben kezdték csak megkérdőjelezni. Nyugat-Európában több cég próbálkozik ezzel, de egyelőre nem látszik, hogy ez is el tud-e majd terjedni olyan mértékben, mint a korábban szintén elképzelhetetlennek tartott home office.
https://telex.hu/gazdasag/2024/02/16/magyar-telekom-iroda-munka-negynapos-munkahet-4-napos

A négynapos munkahét megvalósíthatóságáról, előnyeiről és hátrányairól ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
https://telex.hu/gazdasag/2022/06/16/negynapos-munkahet-elonyok-hatranyok-nemzetkozi-tapasztalatok

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

2017/52.
2017. június 7.ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI IGAZGATÓSÁG
KÉPVISELŐI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

Forrás:
https://wesley.hu/wp-content/uploads/2020/10/fna-OGY-Info-2017-52-FNA.pdf

FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM

*** Előzmények

A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) gondolata nem a 21. század ter-
méke, először Martin Luther King beszélt a garantált jövedelemről, mint
a szegénység felszámolásának legegyszerűbb és leghatásosabb módjáról
egy 1968-as beszédében; és ő vezette be a köztudatba a jövedelembiz-
tonság fogalmát is. Azóta számos elmélet, megoldás született a témában,
például Milton Friedman és James Tobin közgazdászok kidolgozták a
negatív jövedelemadó fogalmát. Ez teoretikusan azokat érintené, akik
egy bizonyos jövedelmi szint alatt keresnek, és adófizetés helyett pénzt
kapnának az államtól.
https://medium.com/basic-income/martin-luther-king-jr-on-the-record-for-a-guaranteed-income-b47b58b41e93

Az FNA egy olyan, mindenkinek alanyi jogon járó jövedelemforrás,
mely nem kötődik semmilyen kritériumhoz. Nem célzott támogatás, ha-
nem univerzális, és minden egyéb szociális juttatást kiváltó eszköz.

További jellemzői:

 mindenki pénzben és nem élelmiszerben vagy más természeti javak-
ban kapja;

 alanyi jogon jár, vagyis alapja nem a családok vagy háztartások;
 rendszeres jövedelem (vagyis nem egyszeri vagy szezonális);

 nagysága arra elegendő, hogy a lakhatás és az étkezés költségeit a
támogatott személyfedezze;

 rászorultságtól és munkavállalási hajlandóságtól független.
Amire megoldást jelenthet:

 a jövedelmi és vagyoni különbségek mérséklése;
 a mélyszegénység csökkentése;

 a kiszolgáltatott rétegek, szegregált csoportok elérése,;

 gazdaságélénkítés megvalósítása, a jövedelem elköltésén keresztül.
A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) folyamatosan visszatérő
témája a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel foglalkozó
nemzetközi illetve hazai szervezeteknek, pártoknak. Jelen háttér-
anyag betekintést nyújt a különböző alapjövedelem-koncepci-
ókba, az Európai Bizottság törekvéseibe, bemutat néhány nemzet-
közi példát, és a magyarországi törekvéseket is számba veszi.


*** A FELTÉTEL NÉLKÜLI ALAPJÖVEDELEM (FNA)

Az feltétel nélküli alapjöve-
delem történetének főbb
sarokpontjai a 2. világhá-
ború után:

 1968: Martin Luther
King beszéde a garan-
tált jövedelemről és a
jövedelembiztonságról;

 1983: a Basic Income
Earth Network (BIEN)
megalakulása;
http://basicincome.org/

 2010: A Bizottság közle-
ménye az Európai Par-
lamentnek, a Tanács-
nak, az Európai Gazda-
sági és Szociális Bizott-
ságnak és a Régiók Bi-
zottságának A szegény-
ség és társadalmi kire-
kesztés elleni küzdelem
európai platformja.
(COM/2010/0758)
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52010DC0758&from=HU

 2013-2014: Európai pol-
gári kezdeményezés a
feltétel nélküli alapjöve-
delemért,
http://basicincome2013.eu/
melynek alap-
elvei:

- az alapjövedelem
névre szóló és uni-
verzális az EU min-
den állampolgárá-
nak,

- feltétel nélküli,

- elegendő nagyságú a
méltóságteljes élet
viteléhez.

 2014, Magyarország: A
LÉT független szakértői
csoportjának koncepci-
ója az FNA-ról, a költ-
ségvetési megvalósítha-
tósági tanulmánnyal
együtt.

 2017. - Finnországban
és Kanadában kísérlet-
képpen egy-egy város-
ban bevezetik az FNA-t.
https://web.archive.org/web/20221021062137/https://www.kela.fi/basic-income-experiment-2017-2018
https://web.archive.org/web/20240116231812/https://www.ontario.ca/page/ontario-basic-income-pilot

Az alapjövedelem mellett érvelők szerint
(Gébert Judit-Tőzsér János, 2013) nem csök-
kenti a munkavállalási kedvet, sőt motiválja az
alkalmi, a részmunkaidős illetve a távmunka-
vállalást, hiszen ezek mellett sem kellene a se-
gélyről lemondani.
http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ami-jar-az-jar-87185

Javítaná a munkavállalók al-
kupozícióját, hiszen így nem kényszerülnének
megalázó feltételekkel, rossz munkakörülmé-
nyekkel munkát vállalni. Csökkentené azok ki-
szolgáltatottságát, akik jelenleg eltartottnak szá-
mítanak, mint például a háztartásbelik, gyerekü-
ket nevelők, a kiskertben dolgozók, beteg csa-
ládtagjukat ápolók és így tovább. Az alapjöve-
delem számottevően javítaná, sőt alapjaiban
meg is változtatná a mélyszegénységben élők, a
hajléktalanok illetve a megélhetési bűnözők
életkörülményeit. A szociális ellátásra épülő
bürokrácia is jelentősen csökkenhetne, hiszen
nem volna szükség arra a rendszerre, mely fo-
lyamatosan ellenőrzi a rászorulókat (számukat,
rászorultságuk indokait és mértékét) sokszor
igen megalázó módon.

Az alapjövedelem ellenzői szerint:

 inakitivitásra ösztönöz;

 hiperinflációhoz vezethet;

 megnövekedett szociális kiadásokat jelen-
tene a költségvetésből, növelni kellene a
bevételeket (például adóemeléssel).

A technológia fejlődése, a termelési hatékony-
ság növekedése a foglalkoztatottság csökkené-
sét vonja maga után. Ugyanakkora GDP előál-
lításához egyre kevesebb munkavállalóra van
szükség, ez világtrend. A gépi munkaerő
olcsóbb, mint az emberi, nem kell utána folya-
matosan bért és járulékokat fizetni, és bérköve-
telései sincsenek. A technológiai fejlődés tehát
egyértelműen a munkaerő-felhasználás és a
foglalkoztatás ellen hat.

Ebből következik, hogy a teljes foglakoztatás
elvét fel kell adni, és a társadalmi felelősség-
vállalás jegyében a társadalom minden tagja
számára biztosítani a megélhetéshez szükséges
jövedelmet. A munkanélküli segély nem je-
lenthet megoldást, ugyanis:

 megbélyegez, a társadalom haszontalan
tagjaként stigmatizál;

 a hozzájutáshoz egy sor megalázó helyze-
ten kell átverekednie magát az igénylőnek;

 mindezt három-, hathavi rendszerességgel
ismételnie kell.


*** EURÓPAI UNIÓ

-- Európai polgári kezdeményezés

Az 2013-as Európai polgári kezdeményezés
előterjesztői a következő 15 EU tagállam pol-
gárai voltak: Ausztria, Belgium, Dánia, Egye-
sült Királyság, Franciaország, Görögország,
Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxem-
burg, Németország, Olaszország, Szlovákia,
Szlovénia, Spanyolország.
http://basicincome2013.eu/

Az európai polgári kezdeményezés sikeressé-
géhez egymillió aláírásra lett volna szükség,
melynek összegyűjtésére egy év állt rendelke-
zésre. Az aláírásgyűjtés célja az volt, hogy az
Európai Bizottság uniós jogszabályalkotást
kezdeményezzen a feltétel nélküli alapjövede-
lem megteremtéséről. Összesen 285 ezer alá-
írás gyűlt össze, így a kezdeményezés ered-
ménytelen volt. Magyarországon a szükséges
16 500 helyett 14 514 aláírás gyűlt össze. Az
kvóta által előírt aláírást egyedül Bulgáriában
sikerült összegyűjteni.

A kezdeményezés konkrét összeget nem java-
solt, csak az alapelveket fektette le, amelyek a
következők voltak:

 az alapjövedelem névre szóló és univerzá-
lis az EU minden állampolgárának,

 feltétel nélkül,

 és elegendő nagyságú a méltóságteljes élet
viteléhez.

-- A szegénység és a társadalmi kirekesztés
elleni európai platform

Az Európai Bizottság a továbbra is foglalkozik
az alapjövedelem összetételének és ideális
mértékének módszertani kidolgozásával. Az
Europa 2020 stratégiának a szegénység elleni
küzdelem az egyik fő célkitűzése, ennek egyik
eszköze lehet a garantált alapjövedelem,
amelyre a COM/2010/0758 bizottsági közle-
mény tér ki.
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52010DC0758&from=HU


*** KÜLFÖLDI PÉLDÁK

-- Finnország

2017. január elsejétől kísérletképpen két évre
bevezették Finnországban a FNA-t.
http://www.kela.fi/web/en/basic-income-experiment-2017-2018

Ez nem
teljesen felel meg a FNA kritériumainak,
ugyanis csak munkanélküliek kerültek a prog-
ramba, és egyelőre csak kétezren, akiket egy
reprezentatív statisztikai szelekció során vá-
lasztottak ki. Ők havi 560 eurót kapnak. Mivel
valójában egy szociális kísérletről van szó,
kontrollcsoport is részt vesz benne, ők hasonló
paraméterekkel bírnak, mint az alapjövedelem-
ben részesülök, de juttatást nem kapnak.

-- Kanada

Kanadában is egy, a Finnországéhoz hasonló
kísérletet kezdtek el 2017-ben.
https://www.ontario.ca/page/ontario-basic-income-pilot

Ontario állam
négyezer, 18 és 65 év közötti, sorsolással kivá-
lasztott lakosa kap három éven keresztül úgy-
nevezett kiegészítő alapfizetést a már meglévő
alacsony bére mellé. Semmilyen más feltétel-
nek nem kell megfelelniük. Az alapjövedelem
így akár az alacsony fizetés duplája is lehet.

A kanadai programtól, amely a különféle szo-
ciális támogatásokat és segélyeket is kiváltja,
azt várják, hogy kiderüljenek az esetleges rej-
tett költségek és mérhetőek legyenek az ered-
mények. A kísérletből választ keresnek to-
vábbá arra a kérdésre, lehet-e az alapjövedelem
megoldás a szegénység problémájára.


*** A SZEGÉNYSÉG INDIKÁTORAI:
EU ÉS MAGYARORSZÁG 2014-ES ADATAI

A szegénység és társadalmi kirekesztés jelző-
számai a szegénységi kockázat és a társadalmi
kirekesztettségi ráta. Három szempontból (in-
dikátor) közelíti meg a statisztika a szegénység
mérését.

1. Relatív jövedelmi szegénység: a szegény-
ségi küszöb alatt élők.

2. Súlyos anyagi depriváció (anyagi nélkülö-
zés). Kilenc összetevőből (tévé, telefon, mosó-
gép, hús-hal-fehérje fogyasztás minden máso-
dik napon, lakás befűtése, váratlan kiadások,
nem otthon töltött hétvége, autó) legalább né-
gyet nem engedhet meg magának.

3. Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan
háztartások, amelynek a munkaképes korú la-
kosai lehetséges munkaidejük egyötödét töltöt-
ték csak munkával).

A szegénység kockázatának kitettek azok, akik
a fenti háromból legalább egy dimenzióban
érintettek.

2014-ben az Európai Unió teljes lakosságán
belül 17,2 százalék volt a relatív jövedelmi
szegénységi arány (Magyarország 14,4 száza-
lék). A súlyos anyagi depriváció a teljes lakos-
ság 9 százalékát érintette (Magyarországon
19,4 százalékot, közel kétmillió ember) és a
nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás-
ban élők aránya 11,2 százalék volt (Magyaror-
szág 9,4 százalék) (Eurostat
és KSH adatok). Azoknak
az aránya, akik több (azaz
kettő vagy három) szem-
pontból is érintve voltak, az
EU teljes népességének
több mint nyolc százalékát
tette ki, nálunk ez az érték
majdnem elérte a 10 száza-
lékot, ami közel egymillió
embert jelent.


*** A LÉT MUNKACSOPORT KUTATÁSA, 2014

A LÉT munkacsoport elképzelése szerint min-
den, legalább nyolc éve Magyarországon lakó
és nem máshol adózó állampolgár havi rend-
szerességgel kapna egy összeget az államtól,
ami őt feltétel nélkül megilleti.
https://web.archive.org/web/20220928054838/https://let.azurewebsites.net/upload/tanulmany.pdf

Ez az összeg az
élethez, a léthez és egyben a személyhez fű-
ződő elidegeníthetetlen, alkotmányos alapjog
lenne. A gyerekek havonta 25 ezer forintot, a
felnőttek 50 ezer forintot, a várandós anyák
75 ezer forintot kapnának. A 2014-ben kidol-
gozott koncepcióban az akkor kiszámított lét-
minimum kétharmadával számoltak. Az elkép-
zelés szerint ezen összeg rendszeres folyósí-
tása a szegénységi küszöb alatt élők számát a
felére, a létminimum alatt élők arányát 40 szá-
zalékról 30 százalékra csökkentené. A költség-
vetési oldal felől tekintve mindez a költségve-
tés kiadási oldalának két százalékos többletfor-
rás bevonását igényelné, és jövedelmek több
ezer milliárd forint nagyságú átrendezését.

-- FNA és munkavállalói hajlandóság

A koncepció kidolgozói szerint az alapjövede-
lem segít a munkaképesség megőrzésében,
ugyanis jelenleg, akik hosszabb ideje munka-
nélküliek, azok mentálisan, egészségileg tönk-
remennek, kapcsolatrendszerük leépül, nehe-
zen integrálhatóak vissza a munkaerőpiacra. A
FNA elsőrendű célja, hogy senki ne éljen fizi-
kai nyomorban, lelki megaláztatásban. A nyo-
mor az, ami ellehetetleníti a teljesítményt, ami
tönkreteszi a munkavállalói hajlandóságot, az
esélyt az integrálódásra.

Érveik az alapjövedelem mellett: hatásos esz-
köz lehetne a szegénység és a társadalmi
egyenlőtlenség csökkentésére. Magyarorszá-
gon jelenleg a rászorultaknak csak a fele veszi
vagy tudja igénybe venni a rendszeres szociális
segélyt. Az alapjövedelem nem csak egy bizo-
nyos összeget jelentene, hanem annak az alap-
elvnek az elismerését és intézményesítését, mi-
szerint minden embernek társadalmi tagságá-
nál fogva joga van a méltóságteljes élethez il-
letve egy bizonyos megélhetési szint felett élni.

Az FNA hatással lehetne a gazdaság élénkíté-
sére is, ugyanis az eddig elmaradott települése-
ken megjelenne a vásárlóerő, nagyobb keresle-
tet biztosítva a helyi gazdasági szereplők szá-
mára.

Források:

 Európai polgári kezdeményezés – Feltétel Nélküli Alapjövedelem
https://web.archive.org/web/20130328105545/http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/documents/1413

 Smarter, greener, more inclusive ? Indicators to support the Europe 2020 strategy (Eurostat, 2016)
ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7566774/KS-EZ-16-001-EN-N.pdf/ac04885c-cfff-4f9c-9f30-c9337ba929aa

 COM/2010/0758 végleges A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A szegénység és társadalmi kirekesztés
elleni küzdelem európai platformja
http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52010DC0758&from=HU

 Finland trials basic income for unemployed – The Guardian, 2017. január 3.
http://real.mtak.hu/14131/2/AA_FNA_Eszmelet_2014_102.pdf

 Hugh Frazer – Eric Marlier: Minimumjövedelmi rendszerek az EU tagállamaiban, Esély, 2010/5.
http://www.esely.org/kiadvanyok/2010_5/05frazer.indd.pdf

 Artner Annamária: A feltétel nélküli alapjövedelem relevanciája és kérdőjelei (Eszmélet, 2014/102.)
http://real.mtak.hu/14131/2/AA_FNA_Eszmelet_2014_102.pdf

 Európai közvélemény-kutatás a FNA-ról
https://basicincome.org/news/2016/05/europe-eu-poll-basic-income-support/

 European Citizens' Initiative for an Unconditional Basic Income
http://basicincome2013.eu/

 Basic Income as a policy option: Can it add up? (OECD, 2017)
https://web.archive.org/web/20230529152438/https://www.oecd.org/social/soc/Basic-Income-Policy-Option-2017-Presentation.pdf

 Gébert Judit-Tőzsér János: Ami jár, az jár (Magyar Narancs, 2013. július)
http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ami-jar-az-jar-87185

 A LÉT munkacsoport ajánlata a magyar társadalomnak, (2014. tanulmány)
https://web.archive.org/web/20220928054838/https://let.azurewebsites.net/upload/tanulmany.pdf

 A szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos fontosabb indikátorok, (2010–2015), KSH
Stadat
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zaa007.html

Készítette: Horváth Irén
Képviselői Információs Szolgálat
E-mail: infoszolg@parlament.hu
Internet: www.parlament.hu/infoszolg
Intranet: intra.parlament.hu/infoszolg/
Tel.: (1) 441-4529; (1) 441-6486
Az információs jegyzet az országgyűlési képviselők tájékoztatása céljából készült.
A dokumentum az összeállítás elkészültének időpontjában fennálló aktuális helyzetet mutatja be.
Az információs jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll.

Feltétel nélküli alapjövedelem 2017/52.
2017. június 7.

-\\-

A feltétel nélküli alapjövedelem egyik legismertebb németországi élharcosa Götz Werner, a DM Drogeriemarkt áruházlánc elnök-vezérigazgatója, Németország egyik leggazdagabb embere. Werner Karlsruhe híres műszaki egyetemén közgazdaságtant is oktat.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Felt%C3%A9tel_n%C3%A9lk%C3%BCli_alapj%C3%B6vedelem

Feltétel nélküli alapjövedelem – Mit tudhatunk meg a kísérletekből? 1. rész
Diószeghy Dóra, Husi Anett, Kecskés Zsófia 2022. 08. 14.
https://ujegyenloseg.hu/feltetel-nelkuli-alapjovedelem-mit-tudhatunk-meg-a-kiserletekbol-1-resz/

A feltétel nélküli alapjövedelemről
Informatika és a világ - dinamikus prezentáció
Készítette: Nagypál Anna
2022.11.09.
Hogyan vélekedik az EU lakossága az FNA bevezetéséről?
Mi is az a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA)?
https://prezi.com/p/aueun7mk4sha/feltetel-nelkuli-alapjovedelem/

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a ...

M Imre írta 1 napja a(z) Elon Muskról és emberszerű robotjáról, optimusról: Bazsó Gábor, szakújságíró (F.P.62.) videóhoz:

Boston Dynamics: új Atlas http://autovezetes.network....

M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:

Udvaros Dorottya férfiszerepben látható – A népszerű, jelenleg...

M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:

HVG: távozik Dezső András tényfeltáró újságíró és Nagy...

M Imre írta 1 napja a(z) Hit Rádió: vendégünk dr. Gál András, a bicskei gyermekotthon áldozatainak ügyvédje videóhoz:

Még 106 református értelmiségi írta alá azt a nyílt levelet, amely...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál | Április 29-től május 12-ig 30 helyszínen, közel 50 program lesz látogatható 2024.04.29.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A héten az Egyesült Arab Emírségekre és Ománra ...

M Imre írta 1 napja a(z) Párhuzamos államot épít a kiszervezett közvagyonból a Fidesz videóhoz:

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – ...

M Imre írta 1 napja a(z) Orbán Viktor személyisége blogbejegyzéshez:

„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Schmidt Éva emlék-idő sorozat, újra kezdődik - folytatódik | 2024. április 19. 18:00, Sambhala központ: l. ker Attila u 123. 2024.04.19.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu