Szenes Zoltán: A hadseregben humánpolitikai kísérlet zajlik | 2024. július 18.

A nyugállományú vezérezredes és a Magyar Honvédség egykori parancsnoka szerint a hadseregben furcsa ellentmondás tapasztalható: míg a hivatásos tiszteket nem engedik kiválni a rendszerből, bizonyos életkor felett tömegesen bocsátják el őket. A seregben komoly egzisztenciális félelem van.

[...]

Miközben ilyen mértékű hadiipari fejlesztés zajlik, megjelent a honvédek jogállásáról szóló új kormányrendelet, amely sokak szerint visszalépés az ötvenes évek felé.

Ez azért irodalmi túlzás, de kétségtelen, hogy a régi világban is törvényi szinten voltak szabályozva a jogállási kérdések. A rendeleti kormányzás a veszélyhelyzettel függ össze, és talán az is hozzájárult, hogy a honvédelmi miniszter gyorsítani szeretné a modernizációt. A haditechnikai területen 2026-ig erre nem nagyon van lehetőség, hiszen a fejlesztéseknek megvan a menetrendjük, kötik a szerződések, jönnek a szokásos csúszások, nagy sikereket nem lehet felmutatni. A hadsereg átalakításának viszont több területe van, ebből csak egy a technikai. Másik nagy rész a humán terület, ahol a miniszter mint üzletember klasszikus piaci módszerekkel kísérletezik. De nehéz elképzelni, hogy az „embert a vasra” pénzügyi szemlélet hosszú távon sikeresen fog működni. Csak hogy érzékeljük: nyolc általánossal érkező kiskatona havi 737 ezer forintot kap, hogy Lynx páncélgránátos vagy PzH 2000 tüzér katona legyen. A sima lövész katona 450 ezret keres, a zászlóaljparancsnoknak pedig több a fizetése, mint a dandárparancsnoknak. Ezek a beavatkozások megbontják a rendszert, sérülnek a hagyományos elvek, módszerek és eljárások. Az új kormányrendelet e téren már szintet lépett, új, sávos illetményrendszert vezet be az egész honvédségben, ahol a fizetés megállapítása az eddigi szabályokon alapuló bérezés helyett a parancsnok bölcsességére bíz mindent. De Churchilltől tudjuk: a haderő nem egy kft., nem egy élettelen ház, a hadsereg élő dolog. „Ha becsapják, duzzog, ha boldogtalan, senyved, ha gyötrik, belázasodik, ha túlzottan felzaklatják, hervadttá válik és sorvad, s majdnem meghal. És amikor közeledik ehhez az utolsó, súlyos állapotához, csak sok-sok idővel és pénzzel kelthető életre.”

Ez bekövetkezhet?

A szolgálati érdeknek mindent felül kell írnia, ez így volt a szocialista világban is. Tőlem ez nem idegen, mert a katonai pályám első felében a néphadseregben szolgáltam, ahol csak feladat volt, munkaidő nem. De a rendszer olyan volt, hogy a szolgálaton kívül nem kellett semmi mással, csak a hivatással foglalkozni, amelyhez egy privilégiumi háló tartozott. Amikor annak idején áthelyeztek, az új helyőrségben kaptam lakást, a feleségem állást, a gyerek pedig mehetett a honvédségi óvodába. Nem volt gondom a hátországgal. Mára már ezek az előjogok nincsenek: véglegesen megszűnt az egyenruhásállampolgár-modell, nincs kórházunk, nincs idősek otthona a veteránoknak, még katonai szóvivőnk sincs, pedig ez minden haderőben működik. Ugyanakkor az új rendelet újabb többletkötelezettségeket ír elő, terminológiájában is riasztó – nincs szabadság, csak szolgálatmentesség –, alapvető jogbiztonságot érint. Ráadásul olyan gyorsan történik, hogy bele vannak kódolva a hibák. Az új jogállási rendre való áttérés nagy bizonytalanságot okoz, így az állomány nem a fő feladattal, a haderő-modernizációval foglalkozik, hanem az új szabályzás személyi hatásai izgatják. A kedvezőtlen változások visszavetik a kezdeményezőkészséget, az innovációt, a töretlen alkotókedvet. A rendszerváltás utáni haderőreformok egyik nagy tapasztalata, hogy az átszervezések sohasem segítették a haderő előtt álló új feladatok megoldását.

Mi az oka ennek a nagy rohanásnak?

A veszélyhelyzet miatt a kormány rendeleti úton akar szabályozni mindent, mert talán úgy gondolják, hogy így lehet legjobban előrehaladni. A miniszter azt szeretné, hogy az idősebb tiszti állomány minél előbb kiváljon a haderőből, és fiatalok vegyék át a helyüket. Fiatalítás címszóval tavaly több száz, 45 év feletti főtisztet és tábornokot bocsátottak el, egy csökkentett – úgynevezett honvédelmi szolgálati juttatás – fizetés meghagyása mellett. Engem személyesen is rosszul érintett, hiszen másfél tucat kiváló volt vezérkari diákomat, alezredeseket, ezredeseket rúgtak ki. Amellett, hogy a tiszti korfa valóban torz, a teljesen esetleges és indoklás nélküli elbocsátások kontraproduktívak voltak, mert ma már főtiszti szinten is hiányok vannak. Nem beszélve arról, hogy a pluszkiadásokkal sem számoltak, kiderült ugyanis, hogy sokba került ez a humánpolitikai „innováció”. A mostani kormányrendelet már meg is szüntette a honvédelmi szolgálati juttatást és a nyugdíj előtti rendelkezési állományt. Legújabban pedig az 55 év feletti állomány az újabb célpont: akire nem tartanak igényt, mehet az állami szervekhez dolgozni, vagy lehet belőle pedagógus.

Mennyire életképes ötlet, hogy 55 éves kor felett átképeznék a katonákat tanárnak?

Semennyire, rendszerében ezt nehéz elképzelni. Igaz, nagyon sok a kvalifikált katona, aki tudna tanítani, de a tanári pálya is egy önálló hivatás, pedagógiai felkészültséget és oktatási tapasztalatot igényel. A HM most kísérletileg elindított egy honvédelem című tantárgyat a középiskolákban, ott szükség lesz katonai tapasztalatra. De nagy kérdés, hogy ennek tanítása hány főállású katonatanárt igényel. Sporadikusan eddig is voltak példák a katonák tanári működésére: egy történészdiplomás volt kollégám 55 évesen, nyugdíj után elment középiskolába tanítani. Három év után ő lett az igazgató, és az is maradt három cikluson keresztül. Tavaly, még nyolcvanévesen is hívták az érettségi bizottságba vizsgáztatni.

Honnan jöhetett ez az ötlet? Hisz a fiatal, akár alfa-generációs gyerekekhez egy diplománál jóval több képesség kell.

A kormányzati logikából következik: ha tanárból hiány van, idősebb katonából meg többlet, a kettőt ki lehet egyenlíteni. Miközben persze nem mindenki alkalmas a tanításra, az oktatás ennél sokkal több.

A törvényt felváltó kormányrendelet szerint akár börtönviselteket, illetve büntetett előéletűeket is felvesznek a legénységi állományba.

Igen, ez tényleg hihetetlen. Minden területről igyekeznek embereket toborozni, annyira kevés a katona. Erre háború idején láttunk példát, először az oroszok, ma már az ukránok is toboroznak a börtönökben. De békeidőszakban? Nem irigylem azokat a kollégákat, akiknek meg kell fogalmazniuk az új honvédkódexet.

Akadnak olyan értelmezések, hogy az új jogi helyzetben a katona teljesen kiszolgáltatottá vált a miniszternek és a vezérkari főnöknek.

Az igaz, hogy a kormányrendelet szerint a miniszter korlátlan felhatalmazást kapott, de az első katona hatásköre szerintem inkább gyengült. Déjà vu érzésem van, talán Czinege Lajosnak volt ekkora hatalma a régi világban, mint most a miniszternek. Egy biztos, hogy vége annak a három évtizedes gyakorlatnak, hogy a miniszter a vezérkari főnökön keresztül irányítja a honvédséget.

A korábbi jogállási törvény 280 paragrafust tartalmazott, az új 32 paragrafusból áll. Ez miről árulkodik?

Arról, hogy sok minden kimaradt belőle, amelyet miniszteri rendeletekben szabályoznak. A Magyar Közlöny 69. száma már együtt tartalmazza a kormányrendeletet és a nyolc új miniszteri rendeletet, amely a korábban törvényben meghatározott kérdéseket (szolgálati viszony, személyügyi szabályok, élelmezési, ruházati és egészségügyi szabályok, fegyelmi kérdések) szabályozza. Az alapprobléma – még egyszer – itt az, hogy míg technikai vonatkozásban zajlik a modernizáció, a humán terület teljes válságba kerülhet. A gyorsítási törekvések mindent alááshatnak: bajtársiasságot, szövetséget, jogbiztonságot, érdekvédelmet. Mindent szigorúsággal és kényszerítéssel akarnak megoldani, ami egyszerűen nem fog tudni jól működni.

A szövegből az is kiolvasható, hogy akár a testi fenyítés is lehetséges.

Ilyen szabály nincs a kormányrendeletben, ezt az olvasatot nyilvánvalóan a bizonytalanság és a félelem sugalmazza. Ha a szabályok nincsenek pontosan lefektetve, akkor bármit meg lehet tenni. Olyan ez, mint a szükségállapot: a hadsereg bevethető, de ennek részletei homályosak. Márpedig a szabályozás pongyolasága miatt sok minden elképzelhető. Mondok egy másik példát: úgy kezdte a hadsereg építeni a kerítést a szerb határon, hogy nem volt rá jogszabály. Már rég készen volt, amikor a jogi háttér elkészült. A jogbiztonság hiánya minden szinten megjelenik, még az egyes számú katonáknál is. 2010 óta három vezérkari főnököt küldtek el, pedig ötéves megbízatással rendelkeztek. Sőt még indoklás sem volt arról, hogy kit miért bocsátottak el.

Ezzel hogyan egyeztethető össze, hogy közben a honvédségnél 2020 áprilisától felmondási tilalom van érvényben? Pedig lejárt a Covid miatt elrendelt egészségügyi veszélyhelyzet. Aztán a kormány egy Alaptörvény-módosítással lehetővé tette, hogy „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” esetén is elrendelhesse a veszélyhelyzetet. Így a katonák nem mondhatnak fel.

A kettő nehezen egyeztethető össze, de van egy kényszerhelyzet. Nincs ember, kevés a katona, ezért a szerződés lejárta előtt a szerződéses katonákat sem engedik el. Furcsa ellentmondás: amíg egyik oldalon a hivatásos tiszteket sem engedik kiválni a rendszerből, a másik oldalon bizonyos életkor felett tömegesen bocsátják el. 2012-ben a kormány megszüntette azt a lehetőséget, hogy az idősebbek öt év korkedvezménnyel nyugdíjba mehessenek, 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt. Ennek az lett az eredménye, hogy a főtiszti létszám feltorlódott a felső korhatárnál, mert nem tudnak kimenni a rendszerből. A tavalyi listázás csak tüneti kezelés volt, mert az alapproblémát nem tudták megoldani, a kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjtörvényhez. És amitől az egész még érthetetlenebb: mindezt háborús helyzetben. Lényegében ma egy humánpolitikai kísérlet zajlik a honvédségnél. A fura az, hogy a rendvédelmi szerveknél nincsenek ilyen típusú mozgások, mintha a háborús veszélyhelyzet csak a honvédségre lenne igaz.

Humánpolitikai kísérlet?

Igen. Hisz nekiestek ennek a területnek a következmények mérlegelése vagy bármilyen hatástanulmány nélkül. Nem értem, hogy miért. Mindeközben teljesen elbizonytalanítják a katonai hivatást, csökkentik a hosszú távú kiszámíthatóságát, gyengítik a hadsereg reputációját. Idén a főiskolai tisztképzésre már harminc százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Hiába javítják a pénzügyi kondíciókat, a pénzzel nem lehet mindent megoldani. Már a katonaszülők sem ajánlják a pályát a gyermekeiknek. A fiatalítással megtörték a tiszti kar gerincét, a mostani kormányrendelettel pedig teljesen elbizonytalanítják a katonai pályát.

Az ön tanácsát nem kérik ki egy-egy ilyen jelentős döntés előtt?

Nem, ezeket a döntéseket nagyon szűk körben hozzák meg. A honvédelmi tárcánál – bár tervezik – még nincs tanácsadó testület.

Mennyire szűk ez a kör?

Nagyon, de pontosan nem tudom, a HM szervezeti és működési szabályzatából ez nem derül ki. Legutóbb a vezérkari főnök menesztése meglepte a minisztérium több vezetőjét is.
https://www.szabadeuropa.hu/a/szenes-zoltan-a-hadseregben-humanpolitika-kiserlet-zajlik/33026906.html

Előzmény

Válasz

Előzmény: Megjelent a kormányrendelet a honvédek jogállásáról | 2024. június. 29.

Belenyúl a kormány több tízezer honvéd életébe.

Törvényre már nincs szükség, mert az Országgyűlés – az Alaptörvényt is módosítva – a kormányra bízta a honvédek jogállásáról szóló alapvető fontosságú szabályozást.

https://hvg.hu/itthon/20240619_honvedek-jogallasa-rendelet

A hosszú ideje előkészített jogszabály egyebek mellett kimond olyan alapelveket,

https://hvg.hu/itthon/20240318_konszenzussal-atirni-nem-tudta-igy-inkabb-eltorli-a-kormany-a-honvedek-jogallasarol-szolo-torvenyt

hogy a honvéd szolgálatteljesítési időn kívül, valamint az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely nem felel meg a katonai szolgálattal kapcsolatos erkölcsi elvárásoknak, illetve sérti a honvéd etika szabályait, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.

Az elöljáró az alárendeltjei irányába megkülönböztetésmentes, semleges magatartást köteles tanúsítani, így különösen tartózkodni köteles a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat sértő érzelmi, lelki és testi jellegű kapcsolat létesítésétől. A szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. De nem minősül a másik fél joga vagy jogos érdeke sérelmének különösen az olyan magatartás tanúsítása, amely igazodik a katonai rend és fegyelem fenntartásához szükséges mértékhez.

Most már a törvénynél alacsonyabb rendű jogszabály határozza meg, hogy az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat, illetve nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes. A honvéd a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot. Internetes közösségi portálokon, képmegosztó felületeken való megjelenését a miniszter, a vezérkari főnök és a katonai titkosszolgálat főigazgatója megtilthatja vagy korlátozhatja, ha az honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdeket sérthet, vagy a honvédelmi szervezet, illetve a KNBSZ társadalmi megítélését ronthatja.

A rendelet meghatározza a katonák illetményét is. A „műveleti besorolású” tisztesek 490 000 és 1 510 000, az altisztek 550 000 és 1 800 000, a zászlósok 625 000 és 1 890 000, a tisztek 690 000 és 2 120 000, a főtisztek 745 000 és 2 580 000, a tábornokok 1 000 000 és 3 540 000 közti összeget kaphatnak. Az adminisztratív munkát végzők ennél jóval kevesebbet.

Az önmagában is terjedelmes kormányrendeletet nyolc – 150 nyomtatott közlönyoldalt elfoglaló – honvédelmi miniszteri rendelet egészíti ki, egyebek között a katonák alkalmassági ellenőrzéséről, fegyelmi szabályairól, élelmezéséről és ruházatáról. Mindez hétfőtől, július 1-jétől hatályos, tehát lesz mit olvasniuk az érintetteknek a hétvégén.
https://hvg.hu/itthon/20240629_kormanyrendelet-honvedek-jogallasa-alaptorveny-modositasa

Válasz