Elhunyt Czakó Gábor, a Duna Charta elnökhelyettese
2024. február 22. | Zöld portré

A nekrológok a József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett író irodalmi munkásságát méltatják, kevésbé ismert a Duna mozgalomban kifejtett tevékenysége.

Czakó Gábor lelkes és elkötelezett Duna védő volt, a rendszerváltásban nagy szerepet játszó Duna mozgalom tagja. 1997-ben ő is csatlakozott a Karátson Gábor által életre hívott Duna Chartához, amely az 1998 februárjában szervezett, 50 ezer embert megmozgató tüntetéssel állította meg Horn Gyulának a Duna-kanyarba, a visegrádi-hegy lábához álmodott gátépítő terveit. A Duna Chartának több mint egy évtizeden keresztül, a haláláig elnökhelyettese volt.

A tolna megyei Decsen született, a gemenci Duna-ágak szomszédságában, és már gyerekkorában rácsodálkozhatott – mai nyelven nevezve – a vizes élőhelyek sokszínűségére, a folyó és az ember közös munkájával kialakított ártéri kultúrtáj szépségére, gazdasági hasznára és fenntarthatóságára. Maga is annak az ártéri gazdálkodás visszaállításának híve volt, melynek gyökereit Andrásfalvy Bertalan tárta fel.

Czakó Gábor konzervatív ember volt. Gondolkodásának a vallás, a hazaszeretet, a nyelv féltése mellett meghatározó része volt a féleleme a világ hanyatlása miatt. Ahogy alapító elnökünk, Karátson Gábor a világ romlásának egyik okaként a nekrofíliát, a természetes dolgok helyett a holt dolgokhoz, anyagokhoz való vonzódást nevezte meg, hasonlóképp Czakó Gábornál is visszatérő elem volt úgy a műveiben, mint beszélgetéseiben a kultúra hanyatlásával előretörő konzumidióta lét dominássá válása a társadalmunkban.

A 2000-es évek legelejétől fogva ő adott helyt az ó-békásmegyeri, gyönyörűen felújított sváb parasztházában a Duna Charta vezetősége üléseinek. Felejthetetlen szép emlékkel gondolunk a nagy asztalánál töltött beszélgetésekre, a szívélyes vendéglátására, a mindig asztalra tett, „hazai” decsi borra, ahogy jó házigazdaként és mintegy bölcs tanítóként, sajátos humorral ügyelte a beszélgetés menetét és annak stiláris helyességét.

75. születésnapját a Duna Charta tagjai még a kapuja előtt megkezdett hegedű kísért énekszóval köszöntötték, a nagy diófája alatt beszélgetéssel töltve a délutánt. Később, már tolókocsiba kényszerülve, betegségét méltósággal viselve, a rá jellemző derűvel, örömmel fogadott minket, de sajnos a 80. születésnapján már csak egy képeslappal üzenhettük neki, hogy gondolunk rá.

Halálával egy kiváló írót, közéleti embert és Duna védőt veszítettünk.
Nyugodjék békében!

A Duna Charta elnöksége nevében
Bárdos Deák Péter


Czakó Gábor

2024 február 21-én hajnalban elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze. Hosszú betegség után, életének 82. évében távozott – közölte a családja az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, ezt követően egy ideig jogászként dolgozott. Majd az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként tevékenykedett. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, a kilencvenes években a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

Egy időben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, majd 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jelentős alkotása a Várkonyi krónika című regény és a Luca néni föltámadása. Megváltó című – első kiadásában erősen cenzúrázott – regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.

A nyolcvanas évektől vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota, általa rémmesének nevezett keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).

Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus “kerti emlékműveket” készített. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: a többi között József Attila-díjjal és Prima Díjjal, majd 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották.
https://greenfo.hu/hir/elhunyt-czako-gabor-a-duna-charta-elnokhelyettese/

Válasz

25 éves a Duna Charta -\\- 2023. október 8.

A Duna Charta megalakulását a Horn kormányzat Duna politikája tette szükségessé. 1997-ben titkos tárgyalásokon készítettek elő egy, a hágai per ítéletével ellentétes, Magyarországra hátrányos, a nemzetgazdaságot jelentősen megterhelő, és hatalmas környezeti kárral járó megállapodást Szlovákiával, hogy megépítik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer alsó duzzasztóját a Duna-kanyarban. Karátson Gábor vezetésével sikerült összefogni a tiltakozókat, és a magyar kormányt megszólító nyílt levélhez pártállástól függetlenül a művészeti, tudományos és társadalmi élet 134 ismert képviselője csatlakozott. Az 1998. február 28-án szervezett demonstráció a rendszerváltás utáni legnagyobb tömeget mozgósította, ami nem csak azt bizonyította meggyőzően, hogy az emberek többsége elutasítja a gátépítők tervét, de a tüntetés küszöbön álló országgyűlési választás kimenetelét is eldöntötte.

A Dunát féltő tiltakozók Karátson Gábor köré gyűlve Duna Charta néven, kezdetben be nem jegyzett civil szerveződésként vették fel a küzdelmet a gátépítő lobbival. Az elkövetkező években a határozott fellépésük háttérbe szorította a valójában Szigetköz totális vízügyi szabályzását szorgalmazó „rehabilitációs” terveket. 2015-2016-ban és 2018-ban sikerült megakadályozniuk, hogy az egész Duna folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszát alakítsák ki Szigetközben.
https://www.facebook.com/photo?fbid=364266299267444&set=a.210527367974672

Előzmény

Válasz

Sólyom Lászlóra emlékezve

A Duna Charta a tegnap elhunyt Sólyom Lászlóra, mint a Duna védelméért és a természet értékeiért elkötelezett környezetvédőre emlékezik. -\\- 2023. október 9.

Sólyom László a Duna mozgalomhoz már a kezdetekben csatlakozott, részt vett a bős-nagymarosi vízlépcső elleni demonstrációkon, emellett a Duna Kör tevékenységét jogi tanácsadással segítette.

2000-ben, már leköszönt alkotmánybíróként, a Tisza ciánszennyezése okán megalakult Védegylet vezetőségének tagja volt.

2004-ben kiállt a Pécshez közeli Zengő-hegyre tervezett NATO lokátorállomás megépítése ellen. 2005 szeptemberében pedig már államfőként vett részt a hegy megmentése érdekében szervezett Zengő-túrán. A lokátor építés tervét nem sokkal ezután a honvédelmi minisztérium elvetette, illetve más helyszínt jelölt ki.

Államfőként 2006-ban kifogást emelt a bős-nagymarosi erőmű atyjaként aposztrofált Mosonyi Emil magas állami kitüntetésével szemben, de a díj adományozását megakadályozni nem tudta.

Szintén államfőként látogatta végig az ország nemzeti parkjait 2007 és 2010 közötti, hogy tájékozódjon, és felhívja a figyelmet hazánk védendő természeti szépségeire és ökológiai értékeire.

2015-ben a Duna Charta decemberi, „Beszélnünk kell a Dunáról - Duzzasztás, vagy fenntarthatóság?” című konferenciáján is jelen volt a hallgatóság között, az akkor készült fotóval búcsúzunk tőle.
https://www.facebook.com/photo?fbid=364838945876846&set=a.210527367974672

Előzmény

Válasz

31 éve terelték el a Dunát

1992 október végén, a nemzeti ünnepünkhöz igazítva, Csehszlovákia a Pozsony alatti Dunacsúnynál elterelte a Dunát, aminek következtében a Dunába jutó víz mennyisége az eredeti vízhozam 5-10 százalékára csökkent, a szigetközi mellékágrendszer 70%-a kiszáradt.

Az érintett mintegy 40 kilométeres szakaszon a Duna vízhozamának túlnyomó része azóta is egy mesterséges kialakított betonmederben folyik a Bősnél megépített vízerőműbe.

A szomorú évfordulóra az alábbi képekkel emlékezünk.
https://www.facebook.com/photo?fbid=375121684848572&set=pcb.375121984848542

Válasz