A légi háborút forradalmian megváltoztató eszközök, madár és rovar nagyságú drónok kifejlesztésén dolgoznak az amerikai haderő mérnökei – közölte június 20-ai hétfői számában a The New York Times.

Ok, de mi az a drón?

A drón (az angol drone – here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön- vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Vagyis ez egy pilóta nélküli repülőgép. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép többször felhasználható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pilóta nélküli gépek ma is kulcsszerepet játszanak a hadviselésben, például a tálib felkelők ellen Pakisztánban végrehajtott csapásokban és az afganisztáni légi felderítésben.

 

 

 

 

 

Egy kaliforniai cég műkolibrija, a parányi madárnál csak a szárnyfesztávolsága nagyobb.

A gépmadár távirányítású, repülését kizárólag két szárnyának gyors verdesése biztosítja.

 

Fesztávjuk 16,5 centiméter. A műkolibri tömege 19 gramm, teste madáralakú. Hogy a műkolibrira szerelt kamera milyen nehéz - avagy a madár tömege azzal együtt értendő-e -, arra nem tért ki az AP hírügynökség.

 

A műmadarat katonai kutatási projekt keretében fejlesztette ki az AeroVironment cég. Érdekessége méretén túl pont az, hogy valóban kolibriként képes viselkedni - vagyis nagyon gyors szárnyverdesése miatt akár lebegni is képes, de ha arról van szó, pillanatok alatt eliszkol a helyszínről.

Az egyre többre képes, s ugyanakkor folyamatosan zsugorodó drónok új generációjának tervezői azt tanulmányozzák, hogy a sólymok vagy molylepkék mozgásának utánzásával hogyan tudnák elleplezni a szerkezeteket az avatatlan tekintet elől. Mivel a rovarok repülése könnyebben modellezhető a madarakénál, a csapkodó szárnyú szerkezetek fejlesztése elsősorban az ízeltlábúak imitálásának irányába fognak haladni.

A 2001. szeptember 11-i események óta a drónok világában a Cessna kisrepülőgép méreteihez fogható Predatorok uralták el az eget. A Pentagon - vagyis az összes fegyvernem - a tíz évvel ezelőtti ötvenhez képest jelenleg 7 ezer pilóta nélküli repülővel rendelkezik, s ezek alkalmazása a jövőben egyre hangsúlyosabbá válik. Ezen belül az amerikai légierő azt tervezi, hogy a következő tíz évben, miközben csökkenti repülőgépeinek számát, a drónállományát megnégyszerezi; ezek száma eléri az 536-ot. A fegyvernem csak az idén 350 távirányító pilótát képez ki.

A Pentagon a jövő évre 5 milliárd dollárt kér a kongresszustól drónokra, s azt tervezi, hogy 2030-ban már kamerával-szenzorokkal felszerelt "kémlegyekkel" fürkészi ki az ellenséget, a nukleáris fegyvereket, vagy a romok alá szorult áldozatokat. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a denevérszárnyú, RQ-170 Sentinel elnevezésű drónnal végzett videó-megfigyelést Oszama bin Laden pakisztáni búvóhelye felett. A szerkezet a Kandahári Fenevad nevet kapta. Pakisztán törzsi területein amerikai pilóta nélküli repülők 2006 óta több mint 1900 felkelővel végeztek, de a Pentagon és a CIA vetett be drónokat Líbiában és Jemenben is. Pilóta nélküli gépeket használtak az észak-koreai nukleáris létesítmények és a meghibásodott japán atomerőművek megfigyelésére is.

Februárban az AeroVironment nevű cég bemutatta a kolibri-drón prototípusát, amelyet az amerikai katonai kutatásokat irányító DARPA ügynökség megbízásából fejlesztett ki. A szerkezet óránként 18 kilométeres sebességgel repül, s képes akár egy ablakpárkányra is leszállni. 2001 óta az amerikai légierő 32-szeresére növelte a légi megfigyelések számát, elsősorban a drónokra támaszkodva.

A fegyvernem szakértőinek ma napi 1500 órányi videó-felvételt és mintegy 1500 fotót kell elemezniük. A dróntechnika alkalmazásának, úgy tűnik, egyelőre a véges emberi elemzőkészség szab határt.

Ilyen mennyiségű adat mellett talán nem meglepő, hogy a dróntechnika alkalmazásának egyelőre a véges emberi elemzőkészség szab határt. Az egykamerás modellek helyét a több kamerás, akár egyszerre egy egész várost megfigyelni képes Gorgon Stare (gorgói pillantás) technológia veszi át. Amíg a mai drónok egyenként még "csak" 19 elemzőt látnak el munkával, egy-egy sokszemű repülő adatainak kiértékelésére kétezer emberre lesz szükség.

Bírálóik szerint a drónok, mivel alkalmazásuk révén csökken amerikai emberveszteség, könnyen újabb háborúkba sodorhatják bele Amerikát.

A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű, UAV, volt az első megnevezésük, aztán a Remotely Piloted (Aerial) Vehicle – Távolról Irányított (Légi) Jármű, RPV. A legkisebbeket meg már drónoknak becézik, hiszen lassan méhre emlékeztet a zümmögése és a mérete is. Mi lesz ebből?

Forrás: honvedelem.hu