A Napi Gazdaság cikke
Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a
nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során.
Az év végén megjelent kormányrendelet
értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások
megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi
átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6
százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a
degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték
a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó
átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).
A korábban
hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt
megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos
jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a
feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a
degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933
forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek
alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az
egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a
többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás
azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó
ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV
Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A
részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az
egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé
haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást
érintett a degresszió, mint a skála közepén.
Kapcsolódó hírek:
Nyílt levél az oktatásért, gyermekeinkért ...
Szakértő válaszol: jövedelem beszámítása a nyugdíjba
Hogyan nézne ki az ideális nyugdíjrendszer - Németh György írása
A nyugdíj melletti munka új adózási szabályai