Mi és hogyan változik 2009-ben?

Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés 2009-ben

A rokkantnyugdíj mellett munkát vállalók esete sem egyszerűsödik. A 50-79 százalékos egészségkárosodással élők rehabilitációs járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. A rehabilitációs járadék 3 évig jár maximum, s 9,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak belőle – szolgálati időnek számít.

A rokkantnyugdíj melletti munka megszorításai az 50-79 százalékosokat érintik (a korábbi III. csoport). A törvény kereseti határt szabott meg: ha hat havi átlagkeresete meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező kereset 90 százalékát vagy a minimálbért, akkor a rokkantsági nyugdíjat felfüggesztik. Például ha valaki 2005-ben ment rokkantsági nyugdíjba, akkor az akkori átlagkeresetet "feldinamikázzák" 2009-re (az emelésekkel). Ha az így megállapított jövedelem például 100 ezer forint, akkor addig kaphatja a nyugdíjat és a fizetést is, amíg havi átlagkeresete a 90 ezret el nem éri. Alacsonyabb kereset esetében, ha például ez a 90 százalék 50 ezer forint, akkor a minimálbérig kereshet nyugdíj-szüneteltetés nélkül.

„Mintha a fogvatartottnak azt mondanák, hogy szabad vagy, fuss, amerre látsz, de időközben tüzelne a kivégzőosztag” – mondta Futó Gábor tb-szakértő a rokkantnyugdíjasok munkavégzését érintő rendelkezésről. Véleménye szerint az lenne az rokkantnyugdíjasokkal szemben korrekt megoldás, ha januárban mindenki személyre szabottan megkapná, mekkora összegig dolgozhat anélkül, hogy megszűnne a rokkantsági nyugdíjának folyósítása. A helyzet persze nem annyira egyszerű. Futó szemléletes példával is szolgál: ha valaki 1992-ben lett rokkant, az 2008-ig több mint 30 különböző nyugdíjemeléssel számolhat, vagyis ebből kellene kiszámolni ("feldinamikázni"), hogy mennyi is a nyugdíj alapját képező jövedelem átlaga. A szakértő felhívta a figyelmet: ez leginkább a szellemi munkával foglalkozókat érinti majd.

Hogyan tudom megnézni, hogy be vagyok-e jelentve? – kezdte előadását Soltész Lászlóné, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzési osztályának helyettes vezetője. A szakember az egyik leggyakrabban elhangzó mondatként aposztrofálta a kérdést. A biztosítottá válást be kell jelenteni – ahogy eddig is – az APEH-hez, ahonnan az adatok az OEP-hez kerülnek, érdeklődni tehát itt lehet. Telefonon nem adnak felvilágosítást, de az ügyfélszolgálaton személyesen, vagy az ügyfélkapun keresztül tisztázható a kérdés. Adatellenőrzésre alkalmas még az az igazolás, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól, az pedig az APEH-től kap, amikor bejelentést tesz a foglalkoztatásról. (Amennyiben olyan dolgozó érkezik egy céghez, aki máshol biztosított vagy például nyugdíjas, akkor neki nem kell kiadni az – APEH-től kapott – igazolást, csak akkor, ha kéri.) Ha valaki az új bejelentést követően 30 napon belül mégis piros lámpát kap egy orvosnál, arra azért számíthat, hogy egy hónapon belül ellátják az egészségügyi intézmények, s ez idő alatt utána nézhet a problémának, igazolhatja jogosultságát. Például az adóhatóságtól kapott igazolással (ez 2007-től létezik), vagy ha korábbi belépő (s nincs igazolása), akkor például a fizetésről kapott papírral. „Ez tehát azt jelenti, hogy nem kell külön munkáltatói igazolás” – fűzte hozzá a szakember, hozzátéve, hogy a nyugdíjas nyugdíjas-igazolvánnyal, nappali tagozatos diák a tanulmányi osztályról kért papírral tisztázhatja a helyzetet.

A munkavállalókon kívül jogosultággal bírók – például kiskorúak, passzív eltartottak, fogvatartottak, megváltozott munkaképességű (50 százalék felett) – közvetlenül az OEP-hez jelentenek, s így kerülnek az ottani nyilvántartásba. Ha valaki gyesben részesül, arról a Magyar Államkincstár értesíti az OEP-et. A gyesben részesülők – ha mégis igazolniuk kell jogosultságukat – ezt például a gyesről szóló határozattal tehetik meg az OEP ügyfélszolgálatán.

A bejelentések módja nem változik tehát, de a bírságolás igen – hívta fel a figyelmet Soltész Lászlóné, hangsúlyozva azt is: legkésőbb a munkakezdés napján be kell jelenteni a biztosítottat. Változás, hogy 2009-től nemcsak a céget, hanem a bejelentés megtételéért felelős munkatársat is megbüntetik, ha a munkavállalót nem jelentik be – például feketefoglalkoztatás esetén.

Fontos és sokszor problémás a fizetés nélküli szabadság bejelentése is. Ez idő alatt ugyanis szünetel a biztosítás (míg az állásidő esetén nem), s ezt 8 napon belül be kell jelenteni. Ennek elmulasztása 500 ezer forint büntetést jelent  –munkavállalóként. Ha hosszabb ideig fizetés nélküli szabadságon van valaki, akkor ismételt munkába állását az első napot megelőzően vagy legkésőbb a munkába állás napján kell bejelenteni. Ha a foglalkoztatott nyugdíjas és beteg lesz: jár neki a betegszabadság, de táppénzt nem kap, munkabért nem kap, tehát szünetel a biztosítása – ezt is be kell jelenteni. Ha valaki 45 napnál hosszabb ideig van fizetés nélküli szabadságon, akkor célszerű felhívni a figyelmét arra, hogy 45 napig még biztosított, de utána piros lámpát kaphat, ha orvoshoz fordul. Gyakori kérdés, hogy meddig biztosított egy végzett diák: tanulók esetében, például érettségi után a diákigazolvány lejárta utánig 45 napig.

Jövőre az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék 4350-ből várhatóan 4500 forintra emelkedik, a fizetési feltételek azonban nem változnak majd. Ha valaki nem fizet, a TAJ-száma "mögött" nincsen jogosultság. Az OEP ezeknek az állampolgároknak az adatait negyedévente átadja APEH-nek. Az adóhatóság megnézi, hogy fizették-e neki a 4350 forintot. Akik nem, azokat felszólítja, hogy igazolják a jogosultságukat. Ha ezt nem teszik 8 napon belül, akkor fizetési határozatot rónak ki rájuk – így szól a jövő évi rendelkezés.

Ha valaki külföldön dolgozik, kell-e fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? – szintén gyakran elhangzó kérdés. Ha valaki EGT-tagállamban dolgozik, például Londonban, akkor ott lesz biztosított, munkáltatója ott fizeti járulékait, itthon nem kell fizetnie. Az adatok és információk tisztázása érdekében jövőre az OEP-nél egy adatlapot rendszeresítenek, amelyen be kell jelenteni, hol, milyen biztosítási számon, mikortól biztosított a külföldön munkát vállaló. Abban az esetben azonban, ha valaki így él, dolgozik külföldön, akkor Magyarországon nem lesz biztosított – akkor sem, ha például karácsonyra hazautazik. Mielőtt hazajön, kérjen európai egészségbiztosítási kártyát – példánk szerint Londonban. Itthon csak sürgősségi ellátást kaphat – tulajdonképpen külföldi turista lesz itthon. Arra a kérdésre, hogy megoldás lehet-e az, hogy kint fizeti valaki a járulékait, ellenben itthon is lerója a jövőre már 4500 forintot, „biztos, ami biztos”, a szakember nemmel válaszolt.

Ha valaki 3. államban (vagyis nem EGT-tagállamban, illetve olyan országban, amellyel Magyarországnak nincsen semmilyen egyezménye) – például Japánban – dolgozik, akkor más a helyzet. Az OEP erre is összeállított egy adatlapot, amely a honlapján megtalálható. Ugyanakkor az is igaz: egy 1992-es törvény alapján, amennyiben 3 hónapon túl egy 3. államban tartózkodunk, akkor ezt be kell jelentenie a jegyzőnek, lakcímbejelentőn. Az erről szóló igazolást meg kell őrizni. Ezesetben kijelentkezünk az állandó lakcímről, tehát nem kell itthon fizetnünk a 4350 forintot. Ha ez nem történik meg, hiába élünk huzamosabb ideje külföldön, itthon is számon kérik rajtunk a havi 4350 (4500 forintot).

A nyugdíj mellett munkát vállalóknak is számos szabályra kell odafigyelniük 2009-ben. Ha egy előrehozott nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas jövedelme már meghaladta a minimálbér 12-szeresét, tehát nyugdíjfolyósítása szünetel, akkor elkezdeni fizetni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ennek viszont az a következménye, hogy jár neki táppénz. Így, ha elmegy betegállományban ugyanolyan orvosi igazolványt kell vinnie a munkáltatójának, mint bárkinek. A nyugdíj melletti munkát érintő szigorítások a 2008 előtt előrehozott, kedvezményes nyugdíjba vonulók esetében 2010-től érvényesek. Arra is felhívta a figyelmet Soltész Lászlóné: ha egy például novemberben megbetegedő nyugdíjas munkavállaló januárban még mindig beteg, akkor már nem kaphat táppénzt – a nyugdíj folyósítása ugyanis minden évben újra indul – ekkor szünetel a biztosítotti viszony, amit a munkaadónak le kell jelentenie. Futó Gábor tb-szakértő, a konferencia másik előadója azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki decemberben meríti ki a nyugdíjkeretet, vagyis az év utolsó hónapjában még utalják neki a nyugdíjat, pedig már átlépte a 12-szer 69 ezres összeghatárt, akkor később azt vissza kell fizetnie.

Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés 2009-ben
A rokkantnyugdíj mellett munkát vállalók esete sem egyszerűsödik. A 50-79 százalékos egészségkárosodással élők rehabilitációs járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. A rehabilitációs járadék 3 évig jár maximum, s 9,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak belőle – szolgálati időnek számít.

A rokkantnyugdíj melletti munka megszorításai az 50-79 százalékosokat érinti (a korábbi III. csoport). A törvény kereseti határt határozott meg: ha hat havi átlagkeresete meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező kereset 90 százalékát, vagy a minimálbért, akkor a rokkantsági nyugdíjat felfüggesztik. Például: ha valaki 2005-ben ment rokkantsági nyugdíjba, akkor az akkori átlagkeresetet „feldinamikázzák” 2009-re (az emelésekkel). Ha z így megállapított jövedelem például 100 ezer forint, akkor addig kaphatja a nyugdíjat és a fizetést is, amíg havi átlagkeresete 90 ezret eléri. Alacsonyabb kereset esetében, ha például ez a 90 százalék 50 ezer forint, akkor a minimálbérig kereshet nyugdíj-szüneteltetés nélkül.

„Mintha a fogvatartottnak azt mondanák, hogy szabad vagy, fuss, amerre látsz, de időközben tüzelne a kivégzőosztag” –mondta Futó Gábor a rokkantnyugdíjasok munkavégzését érintő rendelkezésről. Véleménye szerint az lenne az rokkantnyugdíjasokkal szemben korrekt megoldás, ha januárban mindenki személyre szabottan megkapná, mekkora összegig dolgozhat anélkül, hogy megszűnne a rokkantsági nyugdíjának folyósítása. A helyzet persze nem annyira egyszerű. Futó Gábor szemléletes példával is szolgál: ha valaki1992-ben lett rokkant, az 2008-ig több mint 30 különböző nyugdíjemeléssel számolhat, vagyis ebből kellene kiszámolni ("feldinamizálni"), hogy mennyi is a nyugdíj alapját képező jövedelem átlaga. A szakértő felhívta a figyelmet: ez leginkább a szellemi munkával foglalkozókat érinti majd.

Futó Gábor arra a jogos és fontos változásra is felhívta a figyelmet, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató saját jogán nyugdíjas egyéni és/vagy társas vállalkozónak, amennyiben több cége is van, már csak egy helyről kell lerónia a 4350 (4500) forintot jövőre.

Arra is felhívta a figyelmet, a magánnyugdíjpénztári tagság körüli zavar tisztázására van lehetőség. A pénztártagság után érdeklődhet a munkaadó, mégpedig a Pénzügyi ás Számviteli Felügyeleten (PSZÁF) belül működő Pénztárak Központi Nyilvántartásából. A foglalkoztató TAJ-szám és egyéb személyi adatok alapján lekérdezheti, hogy a munkavállaló tagja, tagja volt-e pénztárnak. A levélben azonban nyilatkozni kell az adatfelhasználásról, annak okáról. Futó Gábor azt is javasolta: a munkaadók rendszeresítsenek egy nyomtatványt az új belépőknél, amelyen a munkavállalónak nyilatkoznia kell magán-nyugdíjpénztári tagságáról.

forrás: hvg