A személyi jövedelemadó változásaival kapcsolatban leginkább az egyetlen adókulcs, a családi kedvezmény és a söralátét fogalma ismerős. 

Az biztos, számos változással lehet számolni 2011-ben az személyi jövedelemadó területén. Vegyük csak sorba!

Az adótábla jövőre egyetlen sávban adóztat, szuperbruttó (+27 százalékkal növelt) alapra vetített 16 százalékos kulccsal.

Az adójóváírásnál is szerepet játszó összes jövedelem fogalmából kikerül az osztalékelőleg és a bíróság által megítélt bér. Az adójóváírás ugyanakkor a bér 16 százaléka, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint lesz. A jogosultsági határ 2,75 millió forint. Az adójóváírás e felett 3,96 millió forintnál tűnik el véglegesen. A családi kedvezmény, mivel adóalap-kedvezmény megelőzi az adójóváírást, amely évközi megosztási és az adójóváírás tekintetében igénybevételi problémákat okozhat.

Az egykulcsos adó következménye, hogy az adó és az adóelőleg között nem lehet eltérés (kivéve az adójóváírás esetét és az adókedvezmények igénybevételénél kialakuló különbözetet). Az adóbevallás elkészítésére továbbra is „megkérhető” a munkáltató, a magánszemély pedig azt benyújthatja adónyilatkozatként (söralátét), APEH általi, vagy saját bevallásaként.

A családi kedvezmény jelentősen emelkedik, de adóalap-csökkentő tételként, adózási hatása gyermekenként 10.000 forintos adókedvezmény, 3 vagy annál több eltartott gyermek esetén pedig 33.000 forint gyermekenként. A kedvezményt teljesen az tudja kihasználni, aki nemcsak jogosult, de folyósítják is a családi pótlékot a számára. Nemcsak a bevallásban, de a közös háztartásban lakó házastársak, élettársak év közben is megoszthatják a kedvezményt. Mindezek mellett a jövedelemkorlát megszűnik!

Az adókedvezmények igénybevételének sorrendje a következő lehet: lakáscélú-, személyi-, őstermelői-, egyéb kedvezmény.

A bérlapon fel kell tüntetni az adóelőleg alapját, a szuperbruttósítást, a családi kedvezményt, az adójóváírást és a többi adókedvezményt, valamint az adónyilatkozat (söralátét) alkalmazhatóságára vonatkozó esetleges tiltást.

Továbbra is nyilatkozni kell az adóelőleg megállapításához a munkáltató felé, amely azonban már csak a költség, adójóváírás, családi kedvezmény és a fogyatékkal élők körében gyűjt adatokat. A hibás költség-nyilatkozat esetén továbbra is 39 százalék, hibás kedvezményi nyilatkozat esetén 12 százalék automata megállapítandó bírságot kell fizetni a bevalláskor.

A „söralátét” nagyságú adóbevallás csak akkor alkalmazható, ha kizárólag ugyanazon munkáltatótól származik a jövedelem és nincs költségelszámolás, nincs családi kedvezmény-megosztás, és csak a munkáltatón keresztül vesz igénybe adókedvezményt és adójáról az önkéntes kölcsönös pénztárának nyilatkozatot és nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot nem ad.

„Söralátéten” vallhat az is, akinek vagy a munkáltatói kifizetéseinél nincs ezer forintnál nagyobb adókülönbség, vagy más kapott jövedelme nem haladta meg alkalmanként a 100 ezer forintot, akkor, ha nem számol el költséget (kivéve az átalány 10 százalékot), nincs adójóváírása és családi kedvezménye, adójáról az önkéntes kölcsönös pénztárának nyilatkozatot és nyugdíjpénztári előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, valamint az adót hiánytalanul levonták.

A „söralátétként” emlegetett egyszerű bevallást a munkáltató akkor köteles kizárni az éves, január 31-ig kiadandó igazoláson, ha az adókülönbözet ezer forintnál nagyobb, míg a kifizető a 100 ezer forintnál nagyobb kifizetésnél tünteti fel ezen tiltást.

Praktikus információ, hogy a személyi jövedelemadó elszámolásánál is bevezetik az ezer forintra történő kerekítést.

A „természetbeni juttatások” elnevezés megszűnik. A nem pénzben történő juttatás adóalapja a juttatás 1,19-szeres érték lesz, amit a munkáltató (nyújtó) fizet meg a juttatás értéke után (+27százalék EHO). A béren kívüli juttatások közül 19,04 százalék az adó (1,19 alapra vetített 16 százalékkal számítva) a következő tételekre: üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, étkeztetés (hideg-meleg étkezési utalvány), iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói hozzájárulás és a megújulási kártya. Az internethasználat (legfeljebb háromhavi számlával való elszámolás esetén) 5000 forintig tartozik a körbe.

A reprezentáció fogalma szűkül azokkal a rendezvényekkel, eseményekkel, ahol aránytalanul alacsony a szakmai program. Az üzleti ajándék egyedi értéke a minimálbér 25 százaléka lett. A társasági adó alá tartozók is ezt a fogalmat használják!

Megszűnik a külön adózó jövedelem, ezeket a jövedelmeket is az egyetlen szuperbruttós 16 százalékos adókulccsal kell leadózni.

A változások eredménye az is, hogy a nem egyéni vállalkozó bérbeadó és szállásadó az értékcsökkenést akkor is elszámolhatja, ha az ingatlan 3 évnél régebbi.

Aki munkaviszonyban csak az egyéni vállalkozás szüneteltetésének időszakában áll, az alkalmazhatja az átalányadózást.

Az örökösödési és ajándékozási illeték alapja (mint szerzési érték) a hagyatéki leltárban feltüntetett összeg is lehet. Az ajándékozásnál az illetékhatározatig a bevétel 50 százalék, később a bevétel 75 százaléka lehet szerzési érték.

Az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárba történő más személy általi befizetés és a nem nyugdíj kifizetés nem jövedelem.

Az elhalálozást követően, de a halál időpontjáig járó bért az elhunyt adóbevallásában kell feltüntetni.

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) és a hozzá kapcsolódó piaci érték szabályai 2011-től megszűnnek. A tjk korábbi, jogszabályellenes alkalmazása miatt az adóhatóság nem szabhat ki mulasztási- adóbírságot.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök