Magyarországon 15 ezer méhész 25 ezer tonna mézet termel évente. Az édes nedű 80-85 százalékát a méhészek acélhordókban adják el. Hazánk mézfogyasztása rendkívül alacsony, 40-50 dekagramm mézet eszünk meg évente fejenként, ami mindössze fele az uniós fogyasztásnak. Magyarország 5-6 százalékkal vesz részt a világ mézkereskedelmében.

Szakmatörténeti pillanatnak lehetünk tanúi, a magyar méhészek elkészítették a termelői mézesüveget – jelentette ki Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az egyesület a sajtóban is oly nagy port kavart mézhamisítások kivédése érdekében a magyar méz eredetiségét és minőségét szavatoló üveget terveztetett.

Azt reméljük, hogy a fogyasztó is keresni fogja a valódi termelői mézet – mondta el Bross Péter. Ezzel az üveggel az a célunk, hogy a fogyasztó meg tudja különböztetni a szupermarketekben megvásárolható hamis mézet a közvetlenül a termelőtől származótól – tette hozzá az elnök. Az ötlet egyáltalán nem új keletű, hiszen már az 1800-as években is voltak hasonló kezdeményezések, most pedig a méhészek régi vágya vált valóra.

Eddig egymillió üveget gyártatott le az egyesület egy orosházi gyárral, ezek az üvegek abban különböznek a hagyományos befőttesüvegektől, hogy 730 milliliteresek, Magyarország térképe látható rajtuk méhsejtekből kirakva, valamint az egyesület logója az alapítási évszámával – ismertette az elnök. Bross arról is beszámolt, hogy az uniótól kapnak némi támogatást, az EU ugyanis azzal segíti a méhészek piacra jutását, hogy az üveg szerszámköltségét támogatja, így a magyar méhészek gyakorlatilag olcsóbban juthatnak majd a logóval ellátott üveghez, mint a sima befőttesüveghez.

Zárszalag: visszakereshető a méz

A mézesüveget kiegészíti még az úgynevezett zárszalag, amelynek segítségével visszakereshető, melyik termelőtől származik a megvásárolt méz. Annak a méhésznek, aki zárszalagot akar vásárolni, szerződnie kell az egyesülettel, ezzel azonban azt vállalja, hogy a szalaggal ellátott terméke bármikor bevizsgálható akkreditált laboratóriumban. Ez is a vásárlót védi, ugyanis az üvegen található hatjegyű számot a fogyasztó az OMME honlapján megtalálhatja, így lenyomozhatóvá válik a megvett termék. Az egyesület a zárszalagos mézeket bármikor rajtaütésszerűen bevizsgáltathatja külföldi akkreditált laboratóriumokkal. A formatervezett mézesüveghez csupán olyan méhészek juthatnak hozzá, akik tagjai az egyesületnek, ők is csak igazolással – válaszolta Bross az MNO kérdésére. 

(Képek: Tóth Tibor/Magyar Nemzet)

Két ősi anyag találkozott

Történelmi pillanatnak nevezte a mézesüveg megvalósítását Gyenge Éva is. Az O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft. kereskedelmi menedzsere két ősi anyag, a méz és az üveg egymásra találásáról beszélt. Gyenge beszámolt arról, egyelőre csak 730 milliliteres mézesüvegeket gyártottak, de tervezik a 90 dekagrammnyi és az egy kilogrammnyi méz tárolására alkalmas üvegek készítését is.

„Uborka ki, méz be”

„Uborka ki, méz be” – ebből lett elegem – szögezte le a sajtótájékoztatón Nagyernyei Attila, a mézesüveg atyja. Ez az üveg sem valósulhatott volna meg, ha a méhészek tömegével nem támogatták volna – tette hozzá az OMME Tolna megyei szervezetének elnöke.

Azt, hogy az új üvegekben kiszerelt nedű mikor kerülhet a boltok polcaira, egyelőre még nem tudták megmondani.

Előzmények, ami miatt ezt az intézkedést meg kellett tenni:

Hiába van hatóságunk, főállatorvosunk, a boltok mégis tele vannak szeméttel.

Úgy tűnik, Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára lapunk nyári mézhamisításokat leleplező cikke nyomán csak odáig jutott, hogy lepakoltatta a kritikán aluli minőségű hamisítványokat a Tesco áruházlánc polcairól, feljelentést azonban nem tett. Legalábbis múlt hét csütörtök óta nem kapunk választ arra, hogy a szaktárcánál sor került-e további lépésekre, miután az általunk elvégeztetett laboratóriumi vizsgálat kiderítette, hogy az Alimenti Kft.-nek a Tesco üzleteiben forgalmazott akácméze a legegyszerűbb vizsgálattal is bebizonyítható hamisítvány. A főállatorvosnál készségesebbnek bizonyult az érintett cég, amelynek illetékese közölte: semmiféle eljárás nem indult ellenük. Holott a büntető törvénykönyv értelmében „aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Emlékezetes, hogy Süth hivatala tavasszal hasonló okok miatt tett feljelentést egy másik mézcsomagoló vállalat, az Aranynektár Kft. ellen, amelynek következtében egy időre bezáratták a cég dunavarsányi üzemét. Ez a büntetőeljárás már lezárult. A főállatorvos feljelentése nem bizonyult megalapozottnak, az ügyészség bűncselekmény elkövetésének hiánya miatt lezárta a nyomozást – tájékoztatta lapunkat Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. ügyvezetője, tulajdonosa, aki a jövő héten sajtótájékoztatón kíván beszámolni az általa koncepcionálisnak minősített eljárásról.

Mindez felveti a kérdést, hogy mi alapján indít eljárást a hatóság egyes cégek ellen, míg másokkal – amelyekről rendre kiderült, hogy termékük hamisítvány – nem foglalkozik. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) ugyanis már több éve végeztetett laboratóriumi vizsgálatokat a piacon fellelhető mézekről, ám ezektől az élelmiszerek biztonságát garantálni hivatott állami szerv rendre elzárkózik, azzal az indokkal, hogy a mézmintavétel nem szabályos. Az OMME idei vizsgálata során kiderült, hogy üzletláncok polcain továbbra is nagyon magas, negyvenszázalékos a hamis mézek aránya, vagyis a fogyasztók jogai súlyosan sérülnek. Az egyesület egy uniós szinten elismert laboratóriumban vizsgáltatott meg harminckét mézet, amelyből tizenháromról derült ki, hogy hamisítvány. A Méhészet című lapban közölt adatok szerint a Klenáncz Méhészet, az Apimel-R Kft., a Molnár Méz Kft., az Apiker Kft., illetve a Nagy és Fia Kft. által forgalmazott mézek közül egyesek hamisítványok. Az OMME vizsgálatai között nem szerepelt a lapunk által vásárolt és laboratóriumba küldött, Alimenti Kft. által forgalmazott akácméz, amelyről ugyancsak kiderült, hogy hamis.

Jól vizsgáztak viszont a Sparban forgalmazott Hungaronektár Plus Kft., illetve az Alba Méz Kft. akácmézei, továbbá a Rotschildban vásárolt Méhecske Bt. akác- és virágméze. A Pluszban forgalmazott mézek közül eredetinek bizonyult az Aranynektár Kft. virág- és akácméze, illetve az Amiel nevű német márka erdei méze. Virág- és akácmézével a Tescóban is jól szerepelt az Aranynektár Kft., amely üzletláncban Bertalan Imre virág- és akácméze is eredetinek bizonyult. Vagyis az az érdekes helyzet állt elő, hogy Süth Miklós főállatorvos hivatala azon társaság ellen indít eljárást, amely a méhészek szakmai szervezete szerint jó minőségű mézet forgalmaz, míg a többi, kifogásolt terméket forgalmazó társaságot nem jelenti fel.

mno.hu