Csak idén eddig 36 ezren érkeztek illegális bevándorlóként Olaszországba. A döntéseket a Vatikán és több emberi jogi szervezet is bírálta, mert azok szerintük a Kelet-Európából érkezett cigány bevándorlók ellen irányulnak. Silvio Berlusconi – aki pedig jóban Orbán Viktorral - szerint azonban csak a bűnözőktől akarják megvédeni az olaszokat. Mikor lesz nálunk is olyan politikus a Parlamentben, vagy olyan miniszterelnökünk, aki kimondaná: a Magyar Gárda szükséges feladatot lát el, mert a bűnözőktől védi meg az embereket?

A Magyar és Olasz Gárda kormányzati elfogadottságának homlokegyenesen ellentétes volta megvilágítja hazánk és a Nyugat-Európa többi országa közötti alapvető különbséget, nálunk még mindig nem az  az adófizető polgárok védelme a fontos.

Maroni szerint a gárda újabb közbiztonsági törvényt sürget: önkéntes polgárőrség kell, azt akarjuk, hogy az emberek rész vegyenek a közbiztonság védelmében”.

A tervezett rendelkezés szabad utat nyit a városi polgárőrségek előtt, amelyekből most is tucatnyi létezik. Alkalmasságukról az önkormányzat dönt majd, a lényeg, hogy nem lehetnek katonai jellegű szerveződések, pártok, szakszervezetek, szurkolótáborok csoportjai. A polgárőrségeknek külön nyilvántartása lesz.

 

Nápolyban másfajta őrség alakult: elítéltek alkotják, feladatuk a turisták segítése. Egykori zsebtolvajok, jó magaviselettel szabadult gyilkosok, összesen 426-an sárga mellényben Nápoly központjában, segítenek az úttesten való átkelésben, elkísérik a sikátorokra kíváncsi turistákat. Az 500 eurós fizetés nagyon jó, egyetlen szépséghibánk, hogy börtönviseltként néha a kelleténél durvábban bánunk a látogatókkal – ismerték el.

A Bajtársiasság Napja

Morvai Krisztina levele a Fővárosi Bíróság Titkárságához!

A Magyar Gárda Egyesület feloszlatására irányuló eljárásban május 19-re kitűzött tárgyalás nyilvánosságával összefüggő levelemre nem kaptam érdemi választ Önöktől, ezért kénytelen vagyok a nyilvánossághoz is szóló nyílt levelet írni. Úgy tűnik, a Tisztelt Fővárosi Bíróság titkársága nem értette meg, miért olyan jelentős a Magyar Gárda tárgyalásán a lehető legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása – noha ez lenne összhangban az irányadó alkotmányos normákkal és jogszabályokkal. Erre megismétlem az elmúlt időkben több irányból és többször előadott kérést: biztosítsák a Fővárosi Bíróság legnagyobb tárgyalótermét, a többszáz fő befogadására alkalmas esküdtszéki termet erre az alkalomra. Figyelemmel arra, hogy ezidáig ez érthetetlen okokból a bíróság ellenállásába ütközött, az alábbiakban szeretném tágabb összefüggéseiben is feltárni, hogy bírói szakvizsgával is rendelkező jogászként miért tartom ezt igen jelentősnek.

 

Magyarországon 2006. szeptember 17. óta emberi jogi válsághelyzet van. Ennek legtragikusabb szakaszát a két évvel ezelőtti ősz tömeges rendőri brutalitásai, önkényes letartóztatásai, börtönbeli - ÁVH-s jellegű- kínzásai jelentették. A civil társadalom bátorsága miatt a teljes magyar ellenzék megfélemlítésére irányuló látványos és szégyenletes brutalitás és bebörtönzés sorozat az akkori formában ezidáig nem ismétlődött meg.

 

A hazugsággal hatalomra került kormány azonban nem tett le arról, hogy az őt leváltani kívánó magyarokat folyamatosan „fegyelmezze", terrorizálja, emberi jogainkat korlátozza.

 

Az európai összehasonlításban rendkívül visszafogott méretű és cselekvőségű demonstrációkat tragikomikusan aránytalan rendőri erőfitogtatásokkal „verik le". Egy –egy ilyen alkalommal százas nagyságrendben állítanak elő és zárnak minden jogalap nélkül rendőrségi fogdába embereket. A nem tetsző véleményeket megfogalmazókkal szemben rendre büntetőeljárásokat indítanak (pl. Budaházy György vagy Szima Judit, a Tettrekész Rendőrök Szakszervezetének vezetője ellen).

 

Ahogy 2006. őszén, úgy most is igyekeznek szélsőséges, veszélyes, mindenre elszánt randalírozóknak beállítani azokat, akik élni mernek emberi jogaikkal.

Több mint ezren gyűltek szombaton össze a Sándor-palota melletti téren, hogy résztvevői legyenek a Magyar Gárda első avatóünnepségének. Az Árpád-sávos és nemzeti színű zászlókat lobogtató közönséget a Kárpátia zenekar felvételei szórakoztatják. Az érkező alapítókat – Pörzse Sándor, Bencsik András –, az avatást végző Für Lajost és a bevonuló újoncokat hatalmas taps fogadta.

Véradást szerveztek

Az avatóünnepséget hatalmas magyar és nemzetközi sajtófigyelem kísérte. „A gárda elsősorban a kormánynak tartozik köszönettel, hiszen az egyesület költségvetése nem engedett volna meg ekkora reklámkampányt" – utalt erre beszédében Pörzse Sándor a Magyar Gárda első avatóünnepségén hozzátéve, hogy megvan az első évi büdzséjük is, mivel „a gatyájukat leperelik" ezekről a rágalmazó politikusokról.

Mint mondta, az egyik gárdatag nem tud részt venni az avatáson, mivel saját településén arcon lőtték gázpisztollyal.

A Magyar Gárda első hivatalos akcióján vér fog folyni – jelentette be Pörzse. A szervezet ugyanis véradást fog szervezni.

Pörzse megjegyezte, hogy szerinte a Gárdát Gyurcsány Ferenc hívta életre, mert az ő kormányzása alatt hazánk gazdaságilag, erkölcsileg és szellemileg egyaránt mélypontra került.

	A Magyar Gárda tagjai

Lakitelektől az iwiwig

Az újoncok avatása elött Wittner Mária szólt az egybegyültekhez, majd Usztics Mátyás a gárda országos főkapitánya olvasta fel a gárdisták esküszövegét. Az eskü végeztével Usztics, Für Lajos és Vona Gábor átadta az avatást igazoló okleveleket a gárdistáknak.

Az ünnepélyes ceremónia után, programon kívül Für Lajos is felszólalt, aki Arany János egyik verséből vett idézettel üzent a fiataloknak: "Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem."  Mint mondta ez akár a jelszava is lehet a Magyar Gárdának, de az egész magyarságnak is, bárhol éljenek is.

Vona Gábor a Magyar Gárda egyesület elnöke elmondta: Azért jött létre a szervezet, hogy megvalósítsa az igazi rendszerváltást. A gárda előzményei közé sorolta a lakitelki mozgalom, a Magyar Út Körök Mozgalmat, valamint a Polgári Körök mozgalmat is. Ezek azonban Vona szerint nem érték el a céljukat, de az ő munkájukat folytatja a Magyar Gárda, csak másképpen.

Az ünnepség végén Pörzse bejelentette, hogy több ezren jelezték csatlakozásukat a Magyar Gárdához. Az iwiw-en 14 ezren fejezték ki szimpátiájukat a szervezet iránt.

Azóta, a Magyar Gárda cigányrendbontás elleni korrekt fellépéseit látva és tapasztalva ennek többszörösére nőtt a szimpatizánsaik száma.