Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, az MSZP- és SZDSZ-frakció többségének támogatásával. A törvény az idei 992 milliárd után jövőre 1060 milliárd forintos deficittel számol, a kormány szerint ez azonban az idei 3,9 százalék után jövőre a GDP növekedés miatt csak 3,8 százalékos deficitet jelent. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a költségvetés a magyar gazdaság középtávú növekedésének alapjait teremti meg.

Az Országgyűlés 201 szavazattal, 179 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül tegnap este elfogadta a jövő évi költségvetést. A büdzsé ellen szavazott az MSZP-s Warvasovszky Tihamér, a Gyurcsány-kormány korábbi önkormányzati minisztere, Gyenesei István, ám támogatta a volt fideszes Császár Antal független képviselő, illetve az SZDSZ-frakció többsége.

Ilyen korán még nem volt büdzsé

Ilyen korán még soha nem lett meg a büdzsé, mint az idén: az igyekezet részint a válságkezelésnek szólt, részint az áprilisban alakult Bajnai-kormány jelentős részben hitelességi kérdésnek tekintette, hogy az IMF-fel és az Európai Unióval egyeztetett makrogazdasági programhoz illeszkedő költségvetést mielőbb elfogadják, ne essék az a korai választási kampány áldozatává. A törvényjavaslat a három hónapos vita során megőrizte eredeti karakterét, hála annak is, hogy a beterjesztés előtt egyeztettek a részletekről az MSZP-vel, így a vita során csak néhány látványos kérdésben tért el a frakció és a kormány javaslata.

Az elfogadott törvény szerint 2010-ben az államháztartás 15 694 milliárd forintos bevétellel gazdálkodik, 1060,3 milliárd forintos hiány mellett. A beterjesztett változathoz képest a fő számok nem változtak, mivel a vitás kérdések fedezetére megfelelő céltartalékot képzett a kormány.

A nyugdíjakon vágtak a legtöbbet

Az államháztartás kiadásai az ideihez képest mintegy 450 milliárd forinttal csökkennek, legalábbis papíron.

Az önkormányzatok mintegy 70 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak,

a MÁV támogatása 190 milliárd forintról 150 milliárdra mérséklődik (azt még nem látni, hogy a kormány ezt miként hozza össze).

A nyugdíjkiadásokon 80 milliárd forintot spórol meg az állam a 13. havi nyugdíj megszüntetésével,

a lakástámogatási kiadásokat 48 milliárd forinttal, 147 milliárdra csökkentik.

Az energiatámogatásokra fordított kiadásokon 55 milliárd forintot spórol a költségvetés, melynek fedezete az energiaszolgáltatók "Robin Hood-adója"

a költségvetési szervek működési kiadásain 140 milliárd forintot fognak vissza.

Az önkormányzatok támogatáscsökkenésén a vita során némileg sikerült faragnia a parlamentnek: a településektől mégse vonják el azt a 17 milliárd forintot, amit eredetileg a gyermekétkeztetési normatíva csökkentésével takarított volna meg a kormány.

Végül nem változtatott a kormány a távhő áfája ügyében, ezzel 18 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le.

A kieső bevételek ellenére a jövő évi hiánycél nem emelkedett, a kormány e vitás pontok finanszírozását az eredetileg 125 milliárdos céltartalék szétosztogatásával oldotta meg.

A céltartalék felosztása után 98,6 milliárd forintmaradt stabilitási tartalékra - az idei és a beterjesztett 80 milliárd forinthoz képest -,

50 milliárdot különítenek el adósságszolgálati tartalékba és

57,3 milliárd forintra rúg az általános tartalék.

A bevételi oldal tervezete

Kellenek a tartalékok hiszen a bizonytalan makrogazdasági környezetben rizikós a bevételi oldal:

a személyi jövedelemadónál 68 milliárd forintos kockázatot lát a Költségvetési Tanács, de

a fogyasztási adóknál is 10 milliárd forintos mínusztól tart a testület.

Más adónál viszont túlteljesülésre számít a tanács, így összességében mindössze 13 milliárd forintos kockázatot látnak a bevételi oldalon.

A fogyasztási adóknál további kockázatot jelent, hogy a kormány a beterjesztetthez képest csökkentette jövő évi inflációs előrejelzését: a büdzsében számolt 4,1 százalékkal szemben most 3,9 százalékos pénzromlással kalkulál 2010-re.

Ennek költségvetési hatásait ellensúlyozhatja a büdzsében számoltnál kisebb GDP-visszaesés: a költségvetés tervezete még 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt, ez mára 0,6 százalékra mérséklődött.

A belobbizott útépítés

A korábbi évekkel ellentétben alig néhány koherenciazavart megszüntető módosító javaslat érkezett a jövő évi költségvetés végszavazásához, néhány technikai módosító javaslat mellett egy sztrádatámogatás átrendezésre kerített sort a parlament.

A szocialista Molnár László még a módosítók tárgyalása során arra tett javaslatot, hogy a választókerületét is érintő M44 autóút Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszának építésére hárommilliárd forintot különítsenek el a sztrádaprogramból. A javaslat a kiadásokat nem növelte volna, csak a pénz egy részét címkézte volna meg - ezért a kormány nyugodt lélekkel támogatta. A múlt heti szavazás során azonban a baranyai szocialista lobbi a Fidesz szavazataival az M44-es helyett az M60 Pécs-Szentdénes közötti szakaszának építését támogatta. A tegnapi végszavazásra Molnár László visszacsempészte korábbi javaslatát, amit a parlament el is fogadott: megszavazta a M44-es építésének támogatását.

Ezt a gyorsforgalmi útprogramra elkülönített 10,8 milliárd forintos keretből csippentette le az országgyűlés, így

2010-ben útépítépítésre alig 8,3 milliárd forint marad, ami kb. négy kilométer megépítésre elegendő.

Gyorsan borulhat a magyar büdzsé

A Napi által megkérdezett elemzők mind úgy vélik, hogy jelentősek a kockázatok a jövő évi költségvetésben, könnyen veszélybe kerülhet a 3,8 százalékos hiánycél.

Az idei és a jövő évi költségvetési hiány is magasabb lehet négy százaléknál - véli Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. Több kockázat is övezi a jövő évi hiánycél teljesülését: a költségvetési intézmények késleltetett kifizetései a jövő évi elszámolásban jelentkezhetnek, a helyi önkormányzatok pedig rekordmagas, GDP-arányosan 2 százalékos likvideszköz-állomány felett rendelkezhetnek, aminek elköltése jelentős kockázatokat hordoz magában. A közösségi közlekedés vállalatainak elvonásai megfelelő struktúraátalakítás hiányában további pótlólagos költéseket indukálhatnak, akár már jövőre. E három kockázati tényező hatására a jövő évi deficitarányos hiány magasabb lehet a korábban prognosztizáltnál - tette hozzá a szakember.

A 2010-es bevételek terén az OTP Bank elemzője úgy számol, hogy az szja-ra és a tb-járulékra vonatkozó várakozások teljesülhetnek, de az áfa-, a társaságiadó- és az ingatlanokhoz kapcsolódó bevételek egyenként 20-20 milliárd forinttal maradhatnak el a tervezettől. A növekedést illetően a szakértő derűlátóbb, mint a kormány: mindössze 0,3 százalékos GDP-visszaeséssel számol 2010-re. A magyar kormányzatnak nincs lehetősége anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni - jegyezte meg -, ezért a növekedési lehetőségeket alapvetően a külgazdasági partnerek teljesítménye határozza meg, a belső keresleti komponensek továbbra sem tudnak majd pozitívan hozzájárulni a felíveléshez.

Az egyszeri tételek nélkül számolva lényegesen magasabb, akár 5,5 százalékos is lehet a 2010-es GDP-arányos költségvetési hiány - mondta a Napinak Barcza György, a K&H elemzője. A kockázatok mind bevételi, mind kiadási oldalon számottevőek: az áfa-, az szja- és a jövedéki adóbevételek a GDP-hez viszonyítva 0,5-1 százalékkal maradhatnak el és a kiadási oldalon is várható egy 0,5 százalékos túlköltekezés.

Az önkormányzatok költései a normatíva csökkenése miatt nőhetnek meg, továbbá a jövő évi választások is kockázatot hordoznak magukban - figyelmeztetett Barcza. A 2010-es adóváltozásokkal kapcsolatban a K&H szakembere úgy véli, az szja-csökkentés jó lépés, de félmegoldás, ugyanis az összes teher nem változik, így ennek valahol meg kell majd jelennie elvonás formájában.

Szakértői berkekben korábban felmerült, hogy a Bajnai-kormány még a választásokig hátralevő időben megkezdheti az eurócsatlakozás előkészítését, az ehhez szükséges első lépést, az ERM-II rendszer bevezetését azonban jelenleg irreálisnak tartja Barcza György.

Az árfolyamrendszerbe való belépés után biztosítani kell, hogy a forint legalább két évig benn maradjon a +/-15 százalékos sávban, márpedig a K&H elemzője szerint a jelenlegi stabilitás csak látszat. A mostani válság bebizonyította, hogy az eurózónabeli tagság óriási stabilizáló hatással van, ez pont az olyan mutatón látszik, mint például a munkanélküliség vagy a belső fogyasztás, melyek Magyarországon drámai mértékben zuhantak - mondta a Napinak Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Ezért a lehető leghamarabb csatlakoznunk kell az euróövezethez - a szakértő szerint erre legkorábban 2013-ban lehet mód, az ERM-II-be pedig akár már jövőre beléphet Magyarország.

Mindezek ellenére 2014 előtt nem valószínű a közös európai valuta átvétele. A kormány által várt makropálya óvatos költségvetési tervezést mutat, a 0,6 százalékos GDP-visszaesésre vonatkozó előrejelzés mértéktartó - véli a Kopint-Tárki kutatási igazgatója, aki akár szerény növekedést is elképzelhetőnek tart 2010-re. (vg.hu)

A benyújtás óta eltelt időben a büdzsé érdemben nem változott meg - indokolta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke parlamenti sajtótájékoztatóján a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának elutasító álláspontját -, ugyanolyan rossz a magyar gazdaságnak, mint amilyen a beterjesztés pillanatában volt. A politikus kifejtette: az ellenzéknek „váratlan támogatói" is lettek ebben a kérdésben. Példaként megemlítette a közgazdászok által is jegyzett szombati nyílt levelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank novemberi inflációs jelentését.

A jegybank szakértői is úgy látják - idézte az MTI a volt pénzügyminisztert -, hogy a következő év költségvetési hiánya nem a kormány által tervezett 3,8 százalék lesz, hanem a konszolidációs igényeket is figyelembe véve 7 százalék körül alakul.