A középiskolák úgy készülnek, hogy jövő hétfőn újraindul az élő tanítás, de senki sem tud semmit

A 444 tudomása szerint egyre több hazai középiskola jelzi a diákoknak és a szülőknek: úgy készülnek, hogy a jövő héten megnyitnak. Van, ahol előre közlik a tervezett biztonsági intézkedéseket és akad olyan intézmény, ahol már az ebédpénzt is beszedték.

Csakhogy, mint megtudtuk, ennek nem az az oka, hogy a KLIK bármiféle - akár nemhivatalos - információt adott volna nekik az újranyitás valós esélyeiről. Hanem egyszerűen az, hogy az érvényben lévő, vonatkozó kormányrendelet szerint 11-én véget ér a középiskolák bezárása és mivel nem kaptak semmiféle segítséget vagy háttérinformációt arról, hogy ez ne így történne, kénytelenek eszerint cselekedni.

A jövő heti giminyitás mellett szól az is, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs december 16-ai ülése utáni tájékoztatón kijelentő módban közölte, hogy a téli szünet után az általános iskolákban január 4-én, a középiskolákban pedig január 11-én kezdődik újra a helyszíni oktatás.

https://444.hu/2021/01/05/a-kozepiskolak-ugy-keszulnek-hogy-jovo-hetfon-ujraindul-az-elo-tanitas-de-senki-sem-tud-semmit

Válasz

Egyre több digitális oktatásban tanulót veszélyeztet a kiégés | 2020. december. 12.

A sokak által csak Jocó bácsiként ismert Balatoni József, középiskolai osztályfőnök szerint a diákok már annak is örülnek, ha konzultációra mehetnek hozzá, mert legalább egy kicsit kimozdulhatnak otthonról.

A brit Országos Diákszövetség novemberben készített egy kutatást, amelyből kiderült, hogy az online tanuló hallgatók körében komoly gond a stressz és a depresszió - számolt be róla az RTL Híradó.

Ettől félti a diákjait Balatoni József - vagy ahogyan sokan ismerik Jocó bácsi -, középiskolai osztályfőnök is. Ő úgy pórbál segíteni a diákjain, hogy kettesével konzultál velük az iskolában, hogy addig is kimozdulhassanak otthonról.

Az RTL Klub Híradója által megkérdezett pszichológus szerint az általában a felnőtteknél tapasztalható burnout szindróma, vagyis a kiégés egyre többször jelentkezik a koronavírus miatt otthonról tanuló diákoknál.

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/diakok-otthon-tanulas-szocialis-elet-kieges-depresszio

-- Elsősorban a motiválatlanság, ami a tanulásnál jól látszik. De tulajdonképpen attól is lehet már kiégéses szindróma, ha túl sokat van képernyő előtt a gyerek, és ettől megváltozik a személyisége - mondta.

Az ingerek hiányát a téli depresszió is súlyosbíthatja, ezért szerinte fontos, hogy a szünet az valóban szünet legyen a diákoknak, így pihenhetnek és feltöltődhetnek a következő iskolai időszakra.

https://eduline.hu/kozoktatas/20201212_egyre_tobb_a_kiegett_diak

Válasz

Digitális oktatás újra: a birodalom visszavág | 2020. november 28.

Tavasszal a digitális munkarendre való átállás mindenképpen különleges helyzet volt az iskoláknak és a tanároknak is. Péntek reggel a miniszterelnök még fizetés nélküli szabadsággal fenyegette a tanárokat, majd este már bejelentette, hogy hétfőtől zárva lesznek az iskolák.

-- Nyugodtan mondhatjuk, hogy az oktatásirányítás magára hagyta a tanárokat és az igazgatókat, egy pár hét késéssel megjelent link gyűjteményen túl nem sok segítséget adott nekik.

A végén persze sikerként könyvelte el az egészet, rámutatva, hogy milyen sok jegy született, és milyen kevés volt a bukás. A digitális oktatásból kihulló tíz százalékra pedig a kormányzat a Csernobil sorozatból elhíresült nem jó, de nem is rettenetes hozzáállással reagált.

Ez a különleges helyzet, ahol az évek óta halálba centralizált közoktatást – amiben még a WC-papír vásárlásról sem dönthetett az iskola, nemhogy arról, hogy például melyik könyvből tanítson – hirtelen ennyire magára hagyták, sok pozitív és legalább annyi negatív következménnyel is járt. Kiderült (amit eddig is lehetett tudni), hogy nagyon nagyok a különbségek az iskolák között Magyarországon, azonban nemcsak a diákok szociális hátterében és az eszközellátottságban nagyok ezek, hanem az innovációra való hajlamban is. Eldugott települések iskolái szervezték meg egy hétvége alatt a hatékony átállást, míg elit iskolák fulladtak bele a káoszba az elkövetkező hónapokban. Miközben az elvárások a helyzet különlegessége miatt sem voltak túl magasak azzal szemben, hogy minek is kellene történnie a karanténoktatás idején, nagyon sok tanár próbált ki teljesen új megközelítéseket, szembesülve azzal, hogy a klasszikus módszerek itt nem alkalmazhatók. A tavaszi karantén legnagyobb tanulsága az volt, hogy rámutatott arra, valójában mennyire elavult és mennyire értelmetlen az a paradigma, amibe a magyar oktatás ragadt benne egy gyorsan változó világban.

Kiderült, hogy amint nincsenek fizikailag arra kényszerítve a diákok, hogy a tanári előadást hallgassák, nem is fogják ezt megtenni.

-- Amint az óráknak az Among Us játékkal vagy éppen a Witcher sorozattal kell versenyezniük a diákok figyelméért, nem sok esélyük van.

Látványos lett, hogy mennyire elavult az a tudáskoncepció, ami a magyar iskolákat még mindig meghatározza. Az elmúlt évek egyik szimptomatikus vitája a minisztérium és a Történelemtanárok Egylete között arról folyt, hogy vajon a történelematlasz végén legyen-e részletes kronológia, vagy sem. A tanári szervezet amellett érvelt, hogy ha a diákoknak nem az évszámokat kell megtanulniuk, akkor esetleg lehetőségük van arra, hogy a társadalmi folyamatokra, történelmi összefüggésekre figyeljenek, míg a minisztérium szerint a kronológia tulajdonképpen csalás, mert onnan kinézhető, hogy mikor mi történt. Természetesen nem a szakmai szervezet nyert, és az új segédanyagban alig vannak évszámok, hiszen a klasszikus felfogás szerint a konstanzi zsinatból a legfontosabb azt tudni, hogy pontosan melyik évben volt, nem pedig azt, hogy ott mi és miért történt. Amint az online oktatási rendszerben megakadályozhatatlanná vált, hogy a diákok a Google-t is használják, látványossá vált, hogy ilyenfajta tudásra ma már csak milyen korlátozottan van szükség.

A legnagyobb csapást az értékelés és számonkérés rendszere
http://tanarblog.hu/cikk/fegyverletetel
szenvedte el, a klasszikus számonkérési formák tulajdonképpen használhatatlanok, ha nem az iskola mesterséges környezetében alkalmazzák őket.

-- A diák, miközben dolgozatot old meg, online használhatja az internetet, és a telefonján beszélhet a társaival, sőt a legtöbb online tesztmotor esetén egy kattintással megnézheti a forráskódból, hogy mi is a helyes válasz. Ebből még világosabbá válik, hogy a dolgozatok és felelések számonkérési rendszere valójában mennyire nem kapcsolódik a valósághoz.

A való életben szinte soha nincs olyan helyzet, amikor minden erőforrás nélkül, egyedül kellene valakinek egy problémát megoldania, amit jól ismer, és aminek a megoldását begyakorolta. Jellemzően olyan problémákkal találkozunk az életben, amik újak a számunkra, másokkal együtt kell megoldanunk őket, és ehhez használhatunk mindenféle eszközt.

Aki kicsit is kritikusan gondolkodik az iskoláról, tanításról, annak rá kellett jönnie, hogy a tavaszi problémákat, gondokat a karantén nem okozta, csak látványossá tette. Az iskola már nagyon rég le volt maradva a világtól, ami abban a pillanatban, hogy megszűnt az a mesterséges környezet, amiben működött, csak még látványosabbá vált.

Így ért véget a tanév, és jött el a nyár, amiben nagyon sok dolog történhetett volna, hiszen mindenki tudta, hogy ősszel jön a második hullám. Lehetett volna alaposan összegezni a tapasztalatokat,
http://tanarblog.hu/cikk/most-jon-a-neheze
és nem elintézni annyival, mint a Pedagógus Kar tette, amely szerint a rendszer négyesre vizsgázott. Ki lehetett volna dolgozni azt a rendszert, amiben a rászorulók és kimaradók eszközökhöz és internethez jutnak, ehelyett egy kampányhajrában átadtak egy darab, közadakozásból szerzett laptopot. Lehetett volna módszertani ajánlásokat, segítséget adni a tanároknak.
Valami ilyesmit például: http://tanarblog.hu/cikk/a-digitalis-tanulas-kezikonyve
A központi adminisztrációs rendszer, az eKréta nagy csinnadrattával beharagozott fejlesztése a Digitális Kollaborációs Tér
http://www.tanarblog.hu/cikk/ekreta-digitalis-kollaboracios-ter-de-hol-a-kollaboracio
tulajdonképpen csak dokumentumok feltöltésére használható, amolyan Google Classroom light, nem véletlen, hogy alig használja valaki. A minap az eKrétába integrálták a Cisco Webex szolgáltatását, ami már lehetővé teszi az online órák megtartását, ami legalább egy lépés afelé, hogy a digitális tanítás több legyen a munkafüzet oldalszámainak elküldésénél.

Nagyjából ilyen felkészültséggel szakadt rá a következő digitális szakasz a középiskolákra, és félő, hogy egyhamar talán az általánosokra is. A tanárokkal való beszélgetésekből, az internetes fórumok hangulatából érzékelhető azonban, hogy a tavaszhoz képest megváltozott az iskolák, a tanárok és a diákok hozzáállása is. Az iskolák felismerték, hogy valamit tenniük kell ebben a rendszerben, nem úszható meg pár feladat elküldésével a tanítás. Azt is sok helyen belátták, hogy kell valamilyen egységesség a keretrendszerekben és a digitális órarendben is. A legtöbb helyen azt is előírják, hogy valamilyen formában meg kell tartani az online órákat. Jellemző, hogy ezek a lépések többnyire adminisztratív szemléletűek, tehát a mennyiséget és nem a minőséget próbálják kontrollálni. Legyenek megtartva az órák, mindegy, hogy azokon mi történik. Ennek köszönhetően azután ezek

-- az órák többnyire online előadások, a frontális tanítás digitális változatai, amelyek a diákoktól alig követelnek meg bármilyen aktív tevékenységet. Nem véletlen, hogy a tanulók napi négy-öt, képernyő előtt töltött, teljesen passzív óra után, ahol még a szünetben sem tudnak a társaikkal szaladgálni, igazi ülő halottak lesznek, menekülnek is a helyzetből.

A legegyszerűbb, ha a tanár zsongító hangja mellett valamilyen más dologgal foglalják el magukat. Erre reakcióként jön az ukáz, hogy az óra alatt mindenkinek be kell kapcsolnia a kameráját, ami persze szintén könnyen kijátszható, csak jó szögben kell a kamerát elhelyezni. A dolgozatok is maradnak a régi rendszerben, a változás csak annyi, hogy olyan sok kérdést kell adni olyan kevés időre, hogy a diáknak ne legyen ideje mással kommunikálni. Ha más nincs, marad a felelés, ahol van olyan tanár, aki ahhoz ragaszkodik, hogy a felelő bekapcsolt kamerával, de csukott szemmel beszéljen, mert úgy nem tudja a képernyőről olvasni, amit mond.

Az új remény, amit minden nehézsége ellenére a tavaszi rendszer ígért, hogy ki lehet lépni a már régóta kontraproduktív oktatási paradigmából, csalókának bizonyult. Pedig lehetett volna mire építeni, tavasszal az első ijedtségen és sokkon túl nagyon sok tanár fedezte fel újra, hogy a tanári hivatás egy alkotó értelmiségi szakma, hogy lehet a diákokkal és a szülőkkel partneri viszonyt kialakítva, a bizalomra épülő rendszerben dolgozni. Ezekre a tapasztalatokra építve lehetne a digitális munkarend a magyar oktatás megújulásának nagy esélye, míg most sokkal inkább úgy tűnik, csak egy rémálomszerű epizódja marad.

A szerző középiskolai tanár, a Tanárblog szakértője.

https://telex.hu/velemeny/2020/11/28/digitalis-oktatas-ujra-a-birodalom-visszavag

Válasz

Mert ez a hivatásuk

Látott bárki is óvó nénit, dadát, tanító nénit, hátrébb lépni, ha egy kisgyerek ölelésre tárt karokkal állt elé? Olyat, aki eltolta magától hozzá bújó kis tanítványát, mert akkor mi lesz a másfél méterrel?

Elképzelhető, hogy óvó néni vagy dadus maszkban, gumikesztyűben ül le a gyerekek közé a szőnyegre? Vagy a tanító néni ugyanilyen védőfelszerelésben nyúl a füzet után?

Életszerű, hogy óvó néni vagy dadus csak távolról magyarázza a helyes ceruzafogást? Vagy a tanító néni a kettes farkincáját nem segít azonnal kiigazítani, ha csáléra sikerül?

Magára hagyja-e az óvó néni vagy dadus az orrát ügyetlenül fújó gyermeket, vagy hozzálép és segít neki „beletrombitálni” a zsebkendőbe? A tanító néni el tud-e minden tüsszentés elől időben hajolni?

Látta-e a pedagógusokon kívül más, hogyan viselkednek féléves kihagyás után a gyerekek az óvodában, iskolában? Hallotta-e, milyen szavakat használ egy részük? Tapasztalta-e, sokan mennyire elfelejtettek minden megtanult magatartási formát?

Belelát-e az óvó nénik, tanító nénik napi felkészülésébe bárki is, aki nem családtag? A keserves igyekezetbe, hogy pótolják, ami még ideális körülmények között nevelkedő gyermekek esetében is alig pótolható?

Látja-e bárki is, a titokban hullatott könnyeket, mert nem megy, mert szinte lehetetlen, de mégis meg kell próbálni? Mert nem veszhet el egy generáció?

Átélte-e az óvó néniken, tanító néniken kívül azt az önmarcangoló kétséget, hogy alkalmas-e a hatalmas feladatra? Hogy lesz-e elég ereje, türelme, mosolya?

Adott-e valaki biztatást egy ismerős pedagógusnak? Hogy veled vagyunk és sikerülni fog? Szülőként partner leszek, barátként szurkolok neked, ismerősödként tisztelem, amit csinálsz?
Elgondolkodott-e az, aki írta, azon, hogy „mikor hozza neki a postás a pedagógus fizetését?” Tényleg sajnálta, hogy megkapják rendesen a veszélyhelyzet idején is? ( Ózdon legalább a tanítók, tanárok.)

Belegondolt-e aki sajnálta tőlük a pénzt, hogy ők minden nap több tucat gyermekkel érintkeznek közvetlenül, több százzal pedig közvetve?

A csoportszobában, tanteremben maszk nélkül? Mert úgy nem lehet gyermekekkel foglalkozni, hogy az ember arca el van takarva?

Hogy az óvó nénit, dadus nénit, tanító nénit odahaza a saját családja várja? Férj, gyermek, gyermekek? Akiknek hazaviheti a betegséget? Akiket megbetegíthet úgy, hogy nem is tud róla esetleg, hogy ő maga tette?

Hogy az óvó néninek, dadusnak, tanító néninek is vannak szülei, akikről gondoskodniuk kell? Olyan korúak, akiknél végzetes lehet, a haza hurcolt vírus?

Hogy maguk az óvó nénik, dadák, tanító nénik az életükkel játszanak, nap mint nap? Mert nem tagadják meg a szeretetet a gyermekektől, mert megölelik őket, mert odahajolnak hozzájuk? Mert sokszor anyjuk helyett az anyjuk?

Tudják-e az emberek, mennyire bántó és fájó a hülye viccük, mely szerint „nem szagolni, tanítani?” Akik még mindig mondják, tudják-e, hogy már régen immunisak az óvó nénik, dadák, tanító nénik a szagokra?

Tudják-e, hogy megedződtek és elviselik a bántó szavakat is, a lekicsinylő megjegyzéseket is? Nem a gyerekektől. A gyerekek pontosan tudják, mit tesznek értük az óvó nénik, dadusok, tanító nénik.

És az óvó nénik, dadusok, tanító nénik meg is teszik értük mindazt, amit kell, amit lehet. Ami az erejükből telik. Többet. Minden nap. Újrakezdve. Hittel, reménnyel, szeretettel. Ezekben a nehéz időkben is.

Mert ez a hivatásuk. Az óvó néniknek. A dadusoknak. A tanító néniknek.

Szentandrássy Béla
(A tanító nem őrmester)

Válasz

Mikor lesz az őszi szünet a vidéki felsőoktatási intézményekben? Mutatjuk a nagyobb egyetemek időpontjait.

Korábban már megírtuk, hogy mikor lesz az őszi szünet a fővárosi egyetemeken.
https://eduline.hu/felsooktatas/20201005_oszi_szunet_az_egyetemeken
Most pedig annak jártunk utána, mikor pihenhetnek a nagyobb vidéki városok egyetemistái.

Az egri Eszterházy Károly Egyetemen október 26-tól 30-ig, a veszprémi Pannon Egyetemen pedig október 30-tól november 2-ig lesz az őszi szünet.

A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán - az Állam- és Jogtudományi Karon, a Bölcsészet és Társadalomtudományi Karon, az Egészségtudományi Karon, a Kultúratodományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, a Műszaki és Informatikai Karon, a Természettudományi Karon, illetve a Művészeti Karon - október 26-tól 30-ig pihenhetnek a hallgatók. A Közgazdaságtudományi Karon viszont valamivel korábban, október 19. és 23. között lesz az őszi szünet.

A Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem nem tart (egységes) őszi szünetet. Ugyanakkor az október 23-a mindenhol ünnepnap, így egy hosszú hétvégétek biztosan lesz pihenni.

http://eduline.hu/felsooktatas/20201005_oszi_szunet_a_videki_egyetemeken

Válasz

Rendszergazdák is felügyelhetnek a gyerekekre az iskolákban
Infostart | 2020. szeptember 18.

Hivatalosan nincs pedagógushiány, de azért több ponton könnyített a kormány a gyermekfelügyelettel kapcsolatos előírásokon annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a szakemberhiány az óvodákban és az iskolákban.

Törvény helyett kormányrendelet szabályozza már a pedagógusok végzettséggel és szakképzettséggel kapcsolatos követelményeit. Jelentős változás az intézmények létszámgazdálkodásának megkönnyítése érdekében, hogy idén szeptembertől már nemcsak pedagógusok láthatják el az iskolai ügyeleti feladatokat, a szünetekben a gyerekek felügyeletét vagy az ebédeltetést, hanem a pedagógusokat segítő munkatársak is, pél­dául iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek vagy akár rendszergazdák is - közölte a Magyar Nemzettel Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő.

Mivel a mindennapos testnevelés megszervezése is kihívást jelent sok intézményben, ezért a 2024-2025-ös tanévig a felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel, vagy testnevelő-edzői szakképzettséggel rendelkezők is megtarthatják a tornaórákat.

-- A lap idézi a kormány álláspontját, mely szerint rendszerszintű pedagógushiány nincs.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban úgy nyilatkozott: a pedagógusok létszáma az elmúlt tíz évben 167 ezer és 170 ezer között alakult. Az idei pontos statisztikát ugyan csak november elejére várják, de az állami intézményeknél úgy látják, hogy nőtt a létszám, ezért nincs ellátatlan feladat a magyar közoktatásban. Ugyanakkor a 2030-ig szóló köznevelési stratégia célkitűzése az, hogy a pedagógusok tehermentesítése érdekében a nem pedagógiai jellegű feladat (például a mérés, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése, hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció) asszisztensekre is rábízható legyen. Egyébként utóbbiakból is sokkal többre lenne szükség.

A tanügyigazgatási szakértő arról is beszélt a lapnak, hogy hasonló könnyítést kaptak az óvodák is. Az óvodapedagógusnak már nem kell a teljes nyitva tartási időben jelen lenni a csoportban, a 8 órás nyitás előtt és délután dajka vagy pedagógiai asszisztens is vigyázhat a kicsikre. Óvodapedagógus nélkül azonban nem folytatható nevelési jellegű vagy fejlesztő foglalkoztatás.

A lap beszámolt arról is, hogy a friss kormányrendelet szerint az új Nemzeti alaptanterv által bevezetett tárgyakat kik és milyen végzettséggel oktathatják majd. A digitális kultúra tárgyat például az informatika és a számítástechnika szakos pedagógusok taníthatják, a technika és tervezés tantárgyat csak technika szakosok, a hon- és népismeretórákat pedig történelem, magyar nyelv és irodalom, vizuális kultúra, illetve ének-zene szakos végzettséggel is meg lehet tartani.

https://infostart.hu/belfold/2020/09/18/ebben-kaptak-konnyitest-a-letszamgondok-miatt-az-iskolak

Válasz

Hidegháborús remények és tragédiák: Samantha Smith vakációja a Szovjetunióban

A hidegháború csúcspontján, 1982-ben, az akkor 10 éves amerikai Samantha Smith levelet írt a Szovjetunióban...

https://www.szabadeuropa.hu/a/samantha-smith-artek-soviet-usa-cold-war/30823793.html

Válasz

Feuer Yvette, színész, drámapedagógus, a Láthatáron Csoport alapítója. A középiskolás korosztályt megszólító, egy-egy fontos társadalmi-családi problémát középpontba helyező színházi nevelési előadásaikat budapesti és vidéki színházakban, középiskolákban és gyerekotthonokban egyaránt játsszák. A Láthatáron Csoport 2017 óta felnőtteknek is készít előadásokat, széles rétegeket megszólító témákban kortárs színházi formanyelven, részvételi színházi elemekkel. Szeptember 18-án (újra)bemutatóval készülnek. A Pitbull Kamilla Gimnázium című előadásuk témája kapcsán többek között az iskolai zaklatásról és a színházi nevelés fontosságáról is beszélgettünk.

– A bullying vagyis iskolai zaklatás kifejezés nagyjából tíz éve létezik a köztudatban, de jóval régebbre nyúlik vissza, csak épp nem nevezetük nevén. Neked milyen személyes indíttatás kellett ahhoz, hogy ezzel az érzékenyítő témával foglalkozz, mint a Láthatáron Csoport alapítója és mint színész?

https://papageno.hu/featured/2020/09/feuer-yvette-fontos-hogy-tudjunk-kozosen-gondolkodni/

Válasz

Egészséges és nehézségekkel küzdő gyerekeknek ugyanúgy segíthet a pszichodráma. Nagyon sok problémára megoldást tud hozni. Az hogy a gyerekek egy kis csoportban kipróbálhatják magukat, segítségül szolgálhat számukra a legkülönbözőbb helyzetekben. Például abban, hogyan viszonyuljanak a másikhoz, hogyan képviseljék a saját véleményünket, hogyan tudják késleltetni a saját akaratukat, ami kisebb, mondjuk óvodás gyerekeknél jelentkező probléma, mondta Gellért Fruzsina, a Ferencvárosi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa. Maga a játék felszabadító hatású a gyerekekre. A gyerekdrámában elutaznak a fantázia világába a szimbólumok, mesék, jelmezek segítségével. Mindenki azzá válhat, akivé csak szeretne. Katartikus élményt jelent, hogy a játékban a gyermek olyan új szerepekben cselekedhet, amilyeneket a hétköznapokban nem tud kipróbálni. Ennek a katarzisnak az énerősítő hatása beépül a személyiségbe, ami hosszú távon sok pozitív hatással jár.

Nem csak katasztrófák idején hasznos

Eltérő, hogy az iskolák, tanárok milyen helyzetben tartják indokoltnak a pszichodráma csoport elindítását. Amikor kiugrik egy gyerek az ablakon, és ott meghal a többiek szeme előtt, akkor elhívnak egy dramatistát, mondja Janda Zsuzsa kiképző gyerekdráma-, pszichodráma vezető. Vagy ha egy osztályból 20 gyerekből 8 elmegy, és kérdésessé válik, hogy a következő tanévben el tud-e indulni az osztály, akkor is elhívnak egy dramatistát. Csakhogy nem ekkor kellene. „Szerintem nagy baj, hogy csak a katasztrófák ébresztik rá a pedagógusokat a pszichodráma szükségességére. Régebben vezettem pszichodráma csoportot egy iskolában. Az osztályokban periférikus helyzetben lévő iskolások szüleinek ajánlották fel, hogy heti rendszerességgel egy tanéven keresztül járhatnak a gyerekek a csoportba. Ehhez természetesen szükséges volt, hogy az alsós igazgató fontosnak gondolja a beavatkozást, és lehetőséget adjon arra, hogy a szülői értekezleteken minden osztályban elmondjam, miről is van szó. A szülő ugyanis könnyen megijed: „Úristen, a gyerekem a periférián van?” és ettől „befeszül”. Ugyanakkor, ha meg tudjuk értetni vele, hogy ez micsoda lehetőség, nem kötelező, de jó lesz a gyereknek, jó esetben belemegy, hogy kipróbálja.” tette hozzá a pszichodráma vezető.

Önismeret fejlesztésre és közösségépítésre is kiváló

A gyermekpszichodráma módszertanát elsősorban terápiás célú alkalmazásra dolgozták ki. Játékos eszköztára azonban kiválóan alkalmas önismereti csoportokban és csapatépítő programokon való használatra is. A játék során a gyerekek jobban megismerik önmagukat és egymást. Rácsodálkoznak a társaik megoldásaira. Kipróbálnak saját maguk számára is szokatlan, új megoldásokat, szerepeket. Visszajelzést adnak és kapnak. Mindezt egy védett közegben, amelynek magatartási szabályrendszere előírja a kölcsönös tiszteletet és elősegíti az egymásra való ráhangolódást. Valódi csodákra képes az a módszertan és szemléletmód, ami a gyerekdrámát jellemzi. Pár évvel ezelőtt egy vízivárosi általános iskolai osztályt például, ahol a kíméletlen versengés és agresszivitás már olyan méreteket öltött, hogy a gyerekek és tanárok többségének egyaránt szenvedés volt elviselni az együtt töltött órákat, a pszichodráma segítségével egy év alatt sikerült „megszelídíteni”, együttműködő közösséggé tenni.

https://hogyanmondjamelneked.hu/onismeret/2016/12/19/onismeret-fejlesztes-az-iskolaban

Válasz

Szerzőnk, a történelemtanár Balatoni József „Jocó bácsi” azt mondja, hogy tanárként fontos feladatának érzi, hogy észre vegye, ha egy gyereket piszkálnak, zaklatnak, vegzálnak. „Mert ennek azért vannak jelei: megváltozhat a viselkedése, a tanulmányi eredménye, a hangulata. Fontos, hogy ismerjük a diákjainkat, és olyan kapcsolatot alakítsunk ki velük, hogy merjenek hozzánk fordulni, ha baj van. Drámajátékkal, csoportos foglalkozásokkal, érzékenyítéssel felkészíthetők a gyerekek a támadások kivédésére, kezelésére, a lelki sérülések feldolgozására. Ha konfliktus van, akkor mediátorként kell fellépni, az érintett feleket le kell ültetni egymással és közösen megbeszélni, megoldani a helyzetet.”

Van erre kapacitás?

Sokan erre azt mondják, „na, igen, de túlterheltek a tanárok, rengeteg a feladat, nagy létszámúak az osztályok, tengernyi az adminisztráció”… Vagyis a gyerekek közti kommunikáció figyelemmel követése, az erőszakos helyzetek kezelése púp a pedagógus hátán. Vannak közülük, akik úgy érzik, nem az ő feladatuk a diákok közti csetepaték rendezése, pláne, ha iskolán kívül zajlik a konfliktus, mondjuk, a Viberen. Jocó bácsi írta egy korábbi cikkében a WMN-en: „Lehet, hogy a tanár úgy érzi, az iskolán kívüli ügyek – pláne azok, amelyek az online térben folynak – nem az ő feladatai. Neki talán nincs Facebookja sem, nem is tudja, hogy mi ez az egész. Akkor meg miért foglalkozzon vele?”

A saját kérdésére a szerző úgy válaszolt, hogy szerinte igenis ez is a tanár feladatai közé tartozik. „Meg kell védenie a gyerekeket. Ha tetszik, ha nem, a diákok kommunikációjának egyik fontos terepe a virtuális tér. Nem tehetünk úgy tanárként, mintha ehhez nekünk semmi közünk nem lenne csak azért, mert »a mi időnkben ez még máshogy volt«. Meg kell tanítanunk nekik a helyes viselkedést a virtuális térben is. (…)

-- Egy intő nem old meg semmit. A hátradőlés pedig még annyira sem. Mert a folytatásban nem változik semmi, legföljebb csendben, némán folyik tovább. Ami sokkal rosszabb.”

Bántalmazottból agresszor

Gyakori, hogy a kiközösített, bántalmazott gyerek egy másik szituációban maga válik zaklatóvá. A pszichológiai magyarázat nem túl bonyolult: a saját frusztrációját éli ki ezáltal – a megismert, saját bőrén tapasztalt feszültség-levezető séma mentén. Ha a felnőttek nem mutatnak a gyerekeknek másfajta mintákat, akkor a közösség kommunikációjának rendezőelve az erőszak lesz.

A konfliktushelyzetek a mindennapi élet részei, nincs velük baj, ha feloldódnak, ha előrevisznek minket, ha nem rombolók, hanem építők, és nem torkollnak erőszakba. Asszertivitás: sokat hallott és hangoztatott fogalom manapság. Nem mást jelent, mint megfelelő konfliktuskezelési készségeket.

Az élet minden területén szükségünk van asszertivitásra, ha viszont nem vagyunk rá képesek, az senkinek sem jó.

-- A kutatók szerint sok gyerek azért erőszakos, mert nem rendelkezik megfelelő konfliktusmegoldó készségekkel. A megoldás tehát az lenne ideális esetben, ha büntetés helyett megtanítanánk a gyerekeket asszertíven kommunikálni, amelynek alapja, hogy képesek legyenek dekódolni és tiszteletben tartani mások érzéseit – és a sajátjaikat is.

„Az iskolák megfélemlítésre nevelnek?”

– teszi fel egy népszerű blogger, középiskolai tanár a kérdést, nem nálunk, hanem Új-Zélandon – de akár nálunk is feltehetné. Egyébként az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport oldalán olvastam Richard Wellsről, aki úgy tapasztalta saját iskolájában, hogy a 14 éves korosztály, és a lányok körében okozza a legtöbb problémát az iskolai „szívatás”. A konfliktusok fóruma pedig elsősorban a net.

-- Virtuális profilok mögül mindent kontrollt elvesztve piszkálják, zaklatják egymást a gyerekek.

Wells az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatás híve. Diákjaival először is megpróbálja megértetni, hogy a bántalmazó gyerek maga is szenved, mert agressziója feltételezhetően egy mélyebben gyökerező, iskolai vagy családi konfliktus folyománya.

Wells sem hisz a hagyományos, büntetésen alapuló nevelési módszerben, a megfélemlítésben – abban, hogy üdvözítő lehet, ha az agresszorokat valamiképpen megfenyíti a tanár annak érdekében, hogy leálljanak mások terrorizálásával.

Szerinte a retorzió ritkán segíti a kapcsolatok helyreállítását, ráadásul negatív példát mutatunk: erőszakkal válaszolunk erőszakra.

Igaz, sokszor gyorsabb és egyszerűbb megoldásnak tűnik a klasszikus eszközökkel: intővel, szidással, megszégyenítéssel elérni az engedelmességet, de hosszú távon ennek a módszernek nincs értelme.

Ellentétben a konfliktuskezelés megtanításával, ami viszont nagyon időigényes. Különösen azért, mert sokszor az iskolákra hárul az a feladat, hogy közvetítsen a szülők és a diákok között, előbbiek ugyanis sokszor nem látnak bele a gyerekek napközbeni konfliktusaiba, különösen az online akciókba – véli Wells.

-- A konfliktuskezelés lényege Wells szerint az tehát, hogy papolás helyett megfelelő mintát mutassunk – saját konfliktuskezelő magatartásunkkal is, és kialakítsuk az egymás iránti együttérzést, valamint kreatívan erősítsük a kapcsolatot, az összetartást az összes résztvevő (bántalmazó, bántalmazott, szülök, a bántalmazást szemlélő gyerekek, tanárok) között, visszaszorítva a negatív viselkedésformákat.

Wells egy vírushoz hasonlítja az erőszakot

Amely sorra fertőzi meg az arra érzékeny gyerekeket. Ha így nézzük a jelenséget, akkor nyilvánvaló: az egész közösségnek együtt kell foglalkoznia a problémával. És ennek a „foglalkozásnak” rendszeresnek kell lennie, nem csupán alkalomszerűnek, miután már súlyos dolgok történtek.

De nem kell Új-Zélandig utaznunk hasonlóképpen gondolkodó pedagógusokig.

Kökéndy Ákos tanár, iskolaigazgató sem mond mást a bullying kezeléséről, mint kollégája. „Az egyik legnehezebb probléma, amivel manapság a tanároknak meg kell küzdeniük, az mindenképp az agresszió. Remek módszertanok vannak a nyelvek, matematika stb. tanítására, ám sajnos nincs odaírva az apró betűs részben, hogy »csak szelíd és együttműködő gyerekek esetében hatékony!«. Mondhatni, folyamatosan »helyzet« van az iskolákban. Hol inkább a fizikai-, hol pedig a lelki terror az erősebb, ez korosztályonként is változik.

-- Kökéndy azt vallja, hogy tanárként nem a tantárgyáért felelős, hanem a gyerekekért, akiket tanít. „Ha precíz definíciókat meg tudok nekik tanítani, de az alapvető szociális készségeik folyamatos ápolásával, gyógyításával nem foglalkozom, akkor sajnos nem vagyok jó tanár” – mondja.

És ezt kiegészíti azzal, hogy „a szülőkkel az állandó és bizalomteljes kapcsolat kiépítése nagyon fontos, mert ebben a helyzetben lehet kideríteni, hogy egy gyermek miért kerülhet bántalmazó vagy bántalmazott helyzetbe. Ezeket a szerepeket egyébként minden gyerek kipróbálja, de akkor van nagy baj, ha ezekbe bele is ragad.

A közösség fejlesztése kulcskérdés, mert a gyerekek viselkedésére nagyon nagy hatással van a helyzeteket közönségként szemlélő közösség: meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy az agresszort csillapítsák, a bántalmazottat pedig védjék. Akkor is szükséges ápolni a gyermeki lelket, ha a bántó viselkedése a problémáiról árulkodik, és akkor is, ha a bántalmazott szerepbe ragad bele! Ma sokkal nagyobb feladat a gyerekek lelki nevelése, mint az intellektuális, a legfontosabb kérdés ugyanis az ma a jövőnk szempontjából, hogy milyen lelkület válik meghatározóvá a világban.”

Szakértőink véleményével egybecseng az Európa Tanács által támogatott „egész iskolára kiterjedő megközelítés”, amelynek középpontjában a párbeszéd, a barátságos, biztonságos és demokratikus iskolai környezet megteremtésének szándéka áll. A tanulmányok azt mutatják, hogy a komplex, egész iskolai közösséget bevonó kezdeményezések, programok nagyobb valószínűséggel csökkentik a bántalmazást, mint csak egy-egy osztályt érintő tüneti kezelés.

https://wmn.hu/ugy/50174-nem-lehet-passziv-a-tanar-ha-bantjak-egymast-a-gyerekek---agressziokezeles-az-iskolaban

Válasz

Nem biztos, hogy azzal kellene hónapokig stresszelni egy 10 vagy 12 éves gyereket, hogy meg tudja-e írni a középiskolai felvételit 45 perc alatt. Márpedig nem sok mást tanul meg a tesztből – mondja Juhász Péter tehetséggondozó matematikatanár, A Gondolkodás Öröme Alapítvány kuratóriumának elnöke. A civil szervezet most a Csányi Alapítvánnyal fogott össze a hátrányos helyzetűek oktatásában.

Hamarosan, január 19-én lesz az idei központi középiskolai felvételi tesztírás. A szülők évek óta panaszkodnak, hogy az iskolák nem készítik fel a gyerekeket a megmérettetésre, teljesen más típusúak a feladatok itt, mint a matematikaórán. Hogyan lehetne áthidalni ezt?

Azt gondolom, hogy sok ember fejében a célkitűzés rossz, és a Nemzeti Alap Tanterv (NAT) asszisztál ehhez. Mintha csak az lenne a célja az oktatásnak, hogy érettségire mindenki tudja a koszinusztételt, a háromismeretlenes egyenletrendszer megoldását vagy a logaritmust! Pedig ha valaki értelmes és megtanul jól gondolkodni, ezek magától értetődők lesznek.

-- Az a baj, hogy sokszor a tanárok sem értékelik a gondolkodást.

Ha valaki például más módszerrel jut el az eredményig, azt nemhogy megdicsérnék, hanem rossz jegyet adnak neki. Holott a tananyag nagy része azért van, hogy a gondolkodást fejlesszük. József Attila verseit sem azért kell memorizálni, hogy minél több szöveget tudjon a diák fejből, hanem többek között azért, hogy megértse, milyen volt a világ a 20. század elején.

A felvételi tesztben azért vannak kompetenciát, gondolkodást tesztelő feladatok.

Erre a vizsgára, a sablonos feladatokra elég jól fel lehet készíteni a gyerekeket, az okos szülők hónapokig idomítják is őket a tesztírásra. Az a baj, hogy nonszensz a 45 perces időtartam, ami alatt meg kell írniuk a tesztet. Ráadásul kettőt, a matekot és a magyart egymás után, 15 perces szünettel. Akinek fontos a felvételi, az biztosan áldozna rá két szombat délelőttöt is. Nagyon sok értelmes gyereket ismerek, aki nem gyors. De nem biztos, hogy azzal kellene fél évig stresszelni egy 10 vagy 12 éves gyereket, hogy meg tudja-e írni a felvételit 45 perc alatt. Márpedig nem sok mást tanul meg a középiskolai tesztből.

https://forbes.hu/legyel-jobb/mintha-csak-az-lenne-a-celja-az-oktatasnak-hogy-erettsegire-mindenki-tudja-a-koszinusztetelt/

Válasz

2017. március 7.
Egy sümegi apuka iskolaérettségi vizsgálatra vitte óvodáskorú gyerekét. Az általános iskolával egy épületben működő pedagógiai szakszolgálathoz szeretett volna eljutni, ám miközben áthaladtak az épületen, kénytelen volt szembesülni a nagy magyar valósággal. A – túlzás nélkül – megrendítő képeket a Facebook-oldalára posztolta. A bejegyzéshez az iskola igazgatónője is hozzászólt, melyben azt ecsetelte, hogy a képek nem a teljes valóságot tükrözik, hiszen vannak szép, felújított részek is... Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember reakciója a történetre.

Néha az az érzése az embernek, hogy egy Patyomkin-faluban élünk. Szép díszletek, távolról igaznak tűnő adatok, hangzatos szalagcímek a tömegeknek... és mögöttük a megrendítő, csupasz valóság, amit csak kevesek látnak.

Fotók egy magyar iskolából, 2017-ben:

https://wmn.hu/ugy/46404-az-igazsag-odaat-van---dobbenetes-allapotokat-fotozott-egy-apuka-egy-iskolaban

Válasz

Egy gyermekpszichológus kidolgozott egy zseniálisan egyszerű új módszert | 2017-08-13

Nyisd ki gyermeked iskolai füzetét! Mit fogsz először észrevenni? A rengeteg piros javítást, ami a hibákat emeli ki. Nem csoda, hogy nem szereti az adott tantárgyat és nyaggatni kell, hogy foglalkozzon vele! Gyermekkorban az önértékelést negatívan érintő hatások különösen sokat árthatnak, hiszen felnőttként is tovább cipelhetjük őket.

Tatiana Ivanko gyermekpszichológus kidolgozott egy módszert, amivel megoldást találhatsz erre a semmiségnek tűnő, ám valójában komoly problémára. Mikor egyik nap a kislánya otthon maradt, közösen gyakorolták az írást. Az édesanya pedig ahelyett, hogy bepirosozta volna az elrontott vonásokat, zöld tollal emelte ki a legjobban sikerült részeket. Kislányának nagyon tetszett az újfajta módszer és minden sor végén rákérdezett, hogy most melyik írás sikerült a legjobban, melyik kapja a zöld jelölést.

A lényege a zöld toll módszernek, hogy a korábbiak helyett nem a hibákra hívja fel a figyelmet, azaz nem azt tudatosítja a gyermekben, hogy mit tud rosszul. Ezzel szemben azt emeli ki, amit a gyermek jól, ügyesen csinált. Pozitív érzéseket közvetít és megerősítést ad a tanuláshoz, arra ösztönöz, hogy a gyermek még jobb eredményt akarjon önszántából elérni. A különbség a kettő között óriási!

https://ketkes.com/egy-gyermekpszichologus-kidolgozott-egy-zsenialisan-egyszeru-uj-modszert-a-gyerekek-imadjak/

Válasz

2018. április. 20.
Hiába szabta át a kormány a tanterveket, változtatott az óraszámokon és alakította át a szakképzést, nem javult a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok matematikai és szövegértési készsége - igaz, nem is romlott. A szakközépiskolások átlageredménye viszont siralmas: a szakmát tanuló tizedikes diákok a hatodikos általános iskolások szintjét sem érik el matematikából és szövegértésből.

http://eduline.hu/kozoktatas/a_2017es_kompetenciameres_eredmenyei_1ZUJXA

Válasz

Több tanár használjon informatikai eszközöket az órákon, csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, és legyen használhatóbb nyelvtudása a diákoknak - többek között ezek is szerepelnek a 2021 és 2030 közötti köznevelési stratégiában. Mutatjuk, milyen célokat tűzött ki a kormány a következő tíz évre.

Korábban már beszámoltunk róla,
http://eduline.hu/kozoktatas/20200826_2021es_strategia
hogy augusztus végén megjelent az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia, ami a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozik majd. A stratégia 5 specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg. A legfontosabb célkitűzéseket most pontokba szedtük:

-- Minél több 4-5 éves gyerek járjon óvodába.

-- 2030-ra az országos kompetenciamérésben a nyolcadikosok szövegértésből legalább 75 százalékot, matematikából legalább 65 százalékot érjenek el - a 2018-as 71,1 és 58,4 százalékhoz képest. 2019-ben egyébként az előző évekhez képest javultak a magyar tanulók eredményei: matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624 pontot, szövegértésből pedig átlagosan 1608 pontot értek el a tanulók, ami a mérések kezdete óta mindkét tárgyból a legjobb eredmény - a tavalyi kompetenciamérés eredményeiről itt olvashattok bővebben.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200313_orszagos_kompetenciameres_eredmenyek

-- Javulást szeretnének látni a dákok fittségében. A cél, hogy a tanulók maximum 15 százaléka tartozzon a fejlesztést igénylők kategóriájába. A 2019-es mérés szerint ez jelenleg 27,7 százalék - erről itt írtunk korábban.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200414_fittseg_es_egeszseg_a_diakoknal

-- Legalább a tanárok fele használjon informatikai eszközöket az órái 40 százalékában - most csak 33,12 százalék tesz így.

-- Az EU célkitűzéseinek megfelelően tovább kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát, amely 2019-ben 11,8 százalék volt.

-- Ugyancsak tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számát - 7,46-ról legalább 6,5 százalékra. A legfrissebb adatok alapján
https://eduline.hu/kozoktatas/20200227_Aggaszto_adatok_van_ahol_minden_negyedik_tanulot_veszelyeztet_a_lemorzsolodas
ma Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló, több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma.

-- A diákok 60 százalékának legalább egy idegen nyelvből használható nyelvtudással kell rendelkeznie - 2016-ban ez 42,4 százalék volt.
A kormány külföldi nyelvtanfolyamokkal is szeretné a magyar diákok nyelvtudást fejleszteni. A 2020/21-es tanévtől indították volna el a programot,
https://eduline.hu/kozoktatas/20191216_Kozepiskolasok_figyelem_Elindult_a_kulfoldi_nyelvtanulasi_program_hivatalos_honlapja
melynek keretében évente 140.000 kilencedikes és tizenegyedikes diák mehetne két hétre külföldre nyelvet tanulni, mindezt kísérőtanárok jelenlétében. A célországok között szerepel Egyesült Királyság, Írország, Málta, Franciaország, Németország, Ausztria és Kína is. A kint töltött idő alatt nyelvtanfolyamon tanulhatnak angol, francia, német vagy akár kínai nyelvet. A koronavírus miatt azonban egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200312_kulfoldi_nyelvtanfolyamok

-- 2030-ra a tantermek 60 százalékát felszerelnék interaktív táblával, ugyanis ez az arány 2019-ben még csak 50,19 százalék volt.

Mindemellett külön fejezetben taglalják a pedagógusokkal és a segítő szakemberekkel kapcsolatos célokat. Mint írják, Magyarországon az OECD-országoknál kedvezőbb a diák-tanár arány: egy tanárra átlagosan 12 tanuló jut, azaz nincs rekordszintű pedagógushiány - az OECD legfrissebb kutatásáról itt írtunk részletesebben.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200908_oecd

Ugyanakkor azt belátják, hogy a tanárok rengeteg időt szánnak a nem oktatási feladatokra -adminisztrációra, étkeztetésre, kíséretre, mérésekre -, ezért "egyes esetekben a pedagógusok számának növelése helyett a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (röviden: NOKS) arányának emelése indokolt" - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők nem feltétlenül mester szintű végzettséggel rendelkező, a pedagógiai folyamatot átlátó, az innovációban jártas szakemberek.

Továbbá javaslatokat fogalmaztak meg az iskolai zaklatások csökkentésére, ugyanis a PISA-felmérés szerint Magyarországon a 15 éves diákok 23 százaléka jelezte, hogy az előző hónapban legalább egyszer zaklatták a társai. Viszont azt is fontosnak tartják, hogy manapság a "hagyományos" iskolai bántalmazáson túl az iskolás korosztályt már inkább online bántalmazás (cyber-bullying) éri, ezért az érintett korosztályok fokozott védelme és a tudatos médiamagatartásra való nevelés is a kiemelt célok között szerepel.

A teljes stratégiát itt olvashatjátok el:


-- Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban

Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200908_oecd

Forrás: http://eduline.hu/kozoktatas/20200914_koznevelesistrategia

Válasz

A legtöbb állami iskolában nincs hőmérő és elegendő fertőtlenítő, illetve maszkot sem viselnek a diákok, míg az egyházi intézményekben egyenmaszkra is futja.

A budapesti Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumba csak azok a diákok léphetnek be, akik átestek egy infrás lázmérésen - mondta a Népszavának az intézmény igazgatója, majd hozzátette: a járvány elleni védekezés részeként automata fertőtlenítő-berendezéseket is felszereltek az iskolában, amelyeket viszont már szülői adományokból vásároltak.

A Kecskeméti Református Általános Iskolában viszont - az MTI fotóját nézve, amin a tanévnyitót örökítették meg - még egyenmaszkra is futotta. A lap megpróbálta kideríteni, hogy az intézmény saját költségvetéséből fedezi-e az óvintézkedésekkel járó többletkiadásokat, vagy léteznek erre a célra - akár egyházi, akár állami - források, az iskola igazgatója azonban azt mondta, nem nyilatkozik.

Papp Kornél, a református egyház zsinati oktatási irodájának vezetője viszont válaszolt a kérdéseikre. Mint mondta, jelenleg nincsenek kimutatások, becslések arról, hogy a református iskolákban összességében mennyi pénzt emészt fel a védekezés, de az tudható, a fertőtlenítőszereket az állam biztosította az egyházi és a magánfenntartók számára is. Egy konkrét, ezer fős református intézményt hozott példának, ahol 100 ezer forintot költöttek érintés nélküli lázmérőkre és 140 ezer forintot kétezer maszkra. Papp Kornél tájékoztatása szerint az intézmények saját költségvetésükből gazdálkodják ki a járványügyi veszélyhelyzettel összefüggő kadásokat.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja szerint egyházi intézmények eleve több költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak, ráadásul a fenntartójuktól is számíthatnak olyan juttatásokra, amilyeneket a tankerületek nem biztosítanak az államiaknak. A PDSZ-hez érkezett visszajelzések alapján a tankerületek mostanában elkezdtek fertőtlenítőszereket osztani az állami iskoláknak, viszont mást nem kapnak. Ezért a járványügyi kiadásokra a szülők adják össze a pénzt, vagy a tanárok finanszírozzák a papírgyűjtésből befolyó plusz pénzből, esetleg a pedagógusok adományaiból - hozta fel a saját példáját Nagy Erzsébet.

Egyes állami iskolákba viszont a tanévkezdésre ígért fertőtlenítőszerek sem érkeztek meg, így a szülői munkaközösség vásárolt be az intézménynek.

https://eduline.hu/kozoktatas/20200904_koronavirus_kulonbsegek_egyhazi_es_allami_sulik

Válasz

Megnéztük, hogy a járványügyi intézkedési terv szerint mit kell csinálni, ha valaki beteg vagy betegnek érzi magát az iskolában.

Több helyen vitát váltott ki vitát, hogy ki és mi alapján döntheti el, hogy egy gyerek beteg és távol kell maradnia az iskolától. Kisgyerekek között nagyon gyakori az orrfolyásos, enyhe lefolyású betegség, nehéz eldönteni, hogy menyire súlyos a helyzet a fertőzés szempontjából.

Több orvos is kampányolt az ellen, hogy az intézmények „egészséges igazolást” kértek a háziorvosoktól. Most megnéztük, hogy a járványügyi intézkedési terv szerint mit kell csinálni, ha valakiről kiderül, hogy beteg, betegnek érzi magát az iskolában. Az iskolakezdés óta pedig több iskola jelentette be, hogy koronavírus-fertőzés miatt rendkívüli szünetet rendelnek el.

Az intézkedési tervben külön pontot szántak arra, hogy a mi a teendő beteg személy esetén. Eszerint, ha egy gyereknél vagy pedagógusnál, vagy más iskolai dolgozónál fertőzés tüneteit észlelik, akkor őt haladéktalanul el kell különíteni. Ha ez megtörtént, akkor értesítik az iskolaegészségügyi orvost, aki dönthet a további teendőkről az érvényes eljárásrend szerint. Ha diákot kell elkülöníteni, akkor értesíteni kell a szülőket is és fel kell keresni a háziorvost is.

Annak, aki ellátja beteg gyereket, kötelező a kesztyű használata és maszk használata, ha pedig felmerül a koronavírus gyanúja is, akkor azt jelezni kell egy megfelelő felkészültséggel rendelkező egészségügyi dolgozónak. A koronavírus - fertőzés gyanújáról a kezelőorvos nyilatkozhat. Amennyiben ez a gyanú fennáll, akkor értesíteni kell Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK). A tanuló akkor térhet vissza az iskolába, ha orvosi igazolással rendelkezik, ezt az intézménynek el kell fogadni.

A rendelet szerint egyébként csak a bölcsődés korú gyerekeknél kötelező igazolni az egészséges állapotot, az óvodásoknál és az iskolásoknál a hiányzás időtartamának igazolására van szükség. Így ez a pont némileg ellentmond az orvosokra vonatkozó rendeltnek. Ha olyan gyerekről van szó, aki krónikus beteggel él együtt és speciális eljárást igényel, akkor ebben az esetben a kezelőorvosnak kell döntenie, mely alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni – írják a rendeletben,

-- de arra nem térnek ki, hogy melyek ezek az intézkedések.

https://eduline.hu/kozoktatas/20200901_Mi_a_teendo_ha_valaki_beteg

Válasz

Tanévkezdés a közoktatásban

Idén nem meglepő, ha nem indul minden iskolában 8-kor a tanítás. Debrecenen több suli kísérleti jelleggel egy évig 8:30-kor indítja a tanítási napot, Győrújfaluban pedig nem is indulhatott el szeptember 1-jén az oktatás, ugyanis a komplett tanári kar karanténba került. Az Óbudai Nagy László Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában három pedagógus koronavírusos tesztje is pozitív lett. A XIII. kerületi Berzsenyi Dániel Gimnáziumban pedig többen a gólyatáborban fertőződtek meg. Ezekről itt írtunk. Az I. kerületi Lisznyai Utcai Általános Iskolából koronavírus gyanú miatt hazaküldött diákokról pedig itt számoltunk be.

A hét további részében egy kőbányai és egy hajdúböszörményi óvodai is bezárt, a mohácsi gimnáziumban és több salgótarjáni középiskolában pedig digitális oktatásra állnak át. Péntek estig összesen tíz oktatási intézményben kellett rendkívüli szünetet elrendelni. A diákoknak tesztelés nélkül, 10 napig kell otthon ülniük, ha kiderül, hogy valaki koronavírusos volt az osztályukban. Ez járványügyi protokollból következő orvosi döntés, a probléma azonban az, hogy így hamar kiürülhetnek az iskolák és szeptember 20-ig bedőlhet az oktatás.

Részletek:

https://eduline.hu/felsooktatas/20200905_het_hirei

Válasz

A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése és a hallgatók egészségének megóvása érdekében szigorú intézkedések mellett, vegyes oktatási renddel kezdődik a tanév hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).

A közlemény szerint a gyakorlati órákat személyesen, az előadásokat a járványügyi szabályok betartásának függvényében jelenléti és online formában tartják meg. Az intézmény a határon túli hallgatók esetében rugalmasan kezeli a jelenléti oktatás tényleges kezdési dátumát. Amennyiben a hallgató szeptember 7-től nem tud csatlakozni a jelenléti oktatáshoz, akkor online kell jelentkeznie, és részt vennie a képzésben legfeljebb október 25-ig.

Az elsőévesek beiratkozása során, valamint a kollégiumi és könyvtári látogatások alkalmával kötelező a pre-triázs kérdőív kitöltése és a testhőmérséklet ellenőrzése. Az SZTE épületeibe belépő hallgatóknak - többek között - kötelező az intézmény területén a védőtávolság megtartása. A kollégiumokban szünetel a vendégfogadás, tilos az alkoholfogyasztás és rendezvények tartása, a közös helyiségekben és a közlekedőkben pedig a távolságtartás szabályai érvényesek.

Emellett az intézmény egy alkalommal térítésmentesen biztosítja a karanténkötelezettség alóli mentesítéshez szükséges két darab PCR-teszt elvégzését a 2020/21-es tanév első félévében azon nemzetközi és határon túli magyar hallgatóknak, akik részére az országba történt belépésekor karanténkötelezettséget állapítottak meg. Akiknek a karantén idejére a lakhatásuk más módon nem biztosított, karantén-kollégiumi elhelyezést tesz lehetővé az SZTE.

Arról, hogy a többi egyetemen milyen formában és milyen járványügyi intézkedések mellett indítják a tanévet, itt írtunk korábban:

https://eduline.hu/felsooktatas/20200903_egyetemi_tanevkezdes

https://eduline.hu/felsooktatas/20200905_SZTE_tanevkezdes

Válasz

Melyik az a kicsi európai ország, amely idáig 2,4 millió koronavírus tesztelést végzett?

A helyes megfejtés a címben feltett kérdésre: Dánia.

A koronavírus kitörésekor arról írtam, milyen volt Dániában a koronavírus kezelése. Ezúton is köszönöm szépen a sok gratulációt és visszajelzést, továbbá a sokezres olvasottságot és a sok Facebook Like-t. Azért is említem ezt, mert e blog 3 éves története során ez a blogposzt volt idáig a legsikeresebb.

Itthon mélységes hallgatás van a koronavírus tesztekről. Arról is, miért csak ennyit tesztelünk, és arról is, hogy mi a stratégia velük. Ha pedig nem tudunk róla, akkor csak feltételezünk.

A magyar kormány koronavírus honlapjáról lehet tudni, hogy idáig (az alábbi adat időpontja: 2020. augusztus 31.) Magyarország 428.150 darab koronavírus tesztet végzett el.

Forrás: https://koronavirus.gov.hu/ 2020. augusztus 31.

Dánia pedig, amint az alábbi, internetes forrásból kivágott adatközlésből látszik, 2020. augusztus 30-ig 2,433 millió tesztelést végzett.

Forrás: Betegbiztonsági Ügynökség (Styrelsen for Patentsikkerhed) és Állami Szérum Intézet (Statens Serum Institute).

Forrás: https://www.dr.dk/nyheder/indland/status-paa-coronavirus-lige-nu

Ugye látható, hogy mindkét szám adatállami forrásból származik? Akkor menjünk tovább, és nézzünk egy egyszerű kis matekot!

Dánia lakossága: 5,7 millió
Magyarország lakossága: 9,8 millió

Egy millió főre eső tesztek száma a fenti adatokból számítva:

Dánia: 426 976
Magyarország: 43 689

Az egyszerűség kedvéért: Dánia tízszer annyit tesztel lakosság arányosan, mint Magyarország.

A koronavírus terjedésében azok az országok sikeresek idáig, amelyek tesztelnek és tesztelnek. Ilyen ország például Dél-Korea és Németország is.

Mivel a dánok sokat utaznak a világban, márciusban, a vírus megjelenésekor gyorsan szaporodtak az esetek, aztán nagyon gyorsan cselekedtek, és így sikerült féken tartani a vírust. Idáig 16 891 hivatalosan nyilvántartott dán fertőződött meg, és közülük 624 hunyt el. Július végén Dániában is, akárcsak más európai országokban, elkezdett emelkedni a napi fertőzöttek száma. A legmagasabb adat 174 fő volt augusztus 6-án. Hangsúlyozom, a magyarnál tízszer nagyobb tesztelés mellett.

Magyarországon ezzel szemben a lényegesen alacsonyabb tesztelés mellett 6 139 beazonosított fertőzött van, és közülük 615 ember hunyt el. Az elmúlt napokban pedig a napi fertőzöttek száma 178, előző napon pedig 292 volt. Azt is tegyük hozzá, hogy hazánkban jelenleg többet tesztelnek, mint a tavaszi hónapokban.

Akkor döntsük el, melyik ország a zöld és melyik a piros!

A koronavírus elleni védekezési stratégia egy fontos eleme a tesztelés, mondja Röst Gergely matematika professzor egy mai interjúban, amit érdemes teljes terjedelmében elolvasni.

Röst Gergely: A tesztelésnek több funkciója is van. Egyrészt létezik egy klinikai funkciója: ha valaki beteg, tesztelik, és akkor tudják, hogy milyen osztályon kell elhelyezni, milyen kezelésre van szüksége. Másrészt van egy megfigyelési funkciója: fontos minél pontosabban tudni, hogy hány beteg van az országban, ők jellemzően melyik régióban vannak, a társadalom mely csoportjában. Ennek köszönhetően értjük, hogy a járványnak mekkora a kiterjedtsége, ez alapján lehet célzott intézkedéseket tervezni. A harmadik fontos szerepe, hogy ha megtalálunk egy fertőzöttet, őt izoláljuk, így megszakítjuk a fertőzési láncokat.

Kérdés: Hogy állunk a tesztelés háromfajta szerepének betöltésével Magyarországon?

R.G.: Jelenleg ebből a három funkcióból Magyarországon csak az első, a klinikai érvényesül. Ezt le is modelleztük: ha az a stratégiánk, hogy csak a komolyabb tünetekkel rendelkező betegeket teszteljük, az ő izolálásuk a járvány dinamikájára elenyésző hatással van. Már tudjuk, hogy valaki a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző.

Kérdés: Ha kizárólag a tünetesekre fókuszálunk, akkor nagyon sok időt veszítünk.

R.G.: Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni. Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére.

Kérdés: Vagyis Ön szerint a hatékonyabb tesztelés és kontaktuskutatás lenne a legfontosabb eszköz most a járvány elleni védekezésben.

R.G.: Ez egy fontos eleme egy jó védekezési stratégiának.

A tesztelés 3 funkciója közül tehát láthatjuk, hogy Magyarország sajnos csak egyet használ. Ez felelőtlenség. A határzár és focimeccs szervezés (6000 külföldi szurkolóval) helyett inkább követni kéne a jó nemzetközi példákat a teszteléssel kapcsolatban. Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a tesztelés itthon nem játszik fő szerepet a vírus terjedésének megfékezésében. Mindeközben Dánia a turistákat is ingyen leteszteli.

Magyarországon ilyen kevés számú tesztelés mellett ne legyenek illúzióink! A napi új fertőzöttek és a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek hivatalosan publikált számai jóval alacsonyabbak a ténylegesnél. Az interjúban elhangzott felderítési arány borzasztó alacsony. A H-UNCOVER felmérés szerint a tavasszal ez a szám 6 % volt. Mostanra a megnövekedett tesztelés miatt ez a szám valamennyire emelkedett. A lényeg, hogy sokkal kevesebb fertőzöttről van tudomása a hatóságnak, mint amennyiről nincs tudomása. Lehetne ezt másképp is csinálni...

https://maniamdania.blog.hu/2020/08/31/melyik_az_az_kicsi_europai_orszag_amely_idaig_2_4_millio_koronavirus_tesztet_vegzett_el

Válasz

Nem tervezik központilag szabályozni a reggeli iskolakezdés időpontját
2020. augusztus. 21.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, nincs tervben, hogy központilag szabályozni fogják, hogy reggel mikor kezdődjön az iskola.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tervezi, hogy központilag szabályozza a reggeli iskolakezdés időpontját - ezt az ATV Híradó kérdésére
http://www.atv.hu/belfold/20200820-az-emmi-nem-tervezi-hogy-kozpontilag-szabalyozza-a-reggeli-iskolakezdes-idopontjat/hirkereso
közölte a tárca annak kapcsán, hogy a főpolgármester írásban kérte a budapesti iskolafenntartókat: támogassák, hogy 8 óra helyett fél 9-kor vagy 9-kor kezdődjön a tanítás a középiskolákban.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200820_fel_9es_iskolakezdes

A főpolgármester kifejtette, a járványhelyzet alakulásával – érthető módón –, sok budapesti és az agglomerációból közlekedő újra visszaült az autójába, ami közlekedésügyi szempontból nehéz helyzetet teremt, nem beszélve az M0-ás híd lezárásáról, ami több ezer autót tolt be a városba. „Mindezek miatt attól félünk, hogy szeptemberben komoly közlekedési problémák lesznek, amiket viszont kisebb részben megoldana a javaslat elfogadása” – magyarázta Karácsony Gergely.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint eddig is voltak és most is vannak iskolák, ahol nem 8-kor csengetnek be, és helyesnek tartják, hogy nem a minisztérium dönt a javaslatról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az ATV kérdésére azt közölte, hogy „eddig sem volt, és ezután sem lesz központi szabályozás az ügyben.

-- A jogszabályok nem írják elő a 8 órai iskolakezdést, kizárólag a negyed 8 előtti kezdést tiltják, így az iskolák ebben a kérdésben önállóan dönthetnek.

- írták válaszukban.

Forrás:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200820_az_emmi_valasza

Előzmény

Válasz

él 9-es iskolakezdést javasol a középiskolákban Karácsony Gergely
2020. augusztus. 20.

Karácsony Gergely újra felvetette, hogy szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődjön a tanítás. Ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.

Az ATV információi szerint a főpolgármester szerdán levélben fordult a fővárosi középiskolák fenntartójához, amelyben újra felveti annak a lehetőségét, hogy a koronavírus járvány második hullámára készülve a gimnáziumokban a szokásos 8 óra helyett 8:30-kor kezdődjön a tanítás, így a diákok el tudják kerülni a közlekedési csúcsforgalmat.
http://www.atv.hu/belfold/20200819-szeptembertol-8-30-as-iskolakezdest-javasol-a-kozepiskolakban-karacsony-gergely

A főváros június végén vetette fel először a csúsztatott iskolakezdést, amit azzal indokoltak, hogy a reggel 7 és 8 óra közötti budapesti tömegközlekedésen utazók egyharmada diák, főként középiskolás és felsőoktatásban tanuló. A Budapesti Közlekedési Központ szerint lépcsőzetes kezdéssel 20 százalékkal lehetne csökkenteni a reggeli utasszámot a járműveken.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200630_csusztatott_iskolakezdes

Gulyás Gergely azonban korábban azt mondta, több - a csúsztatott iskolakezdés - ellen szóló érvet lát, mint mellette. "Azt nem tartom egy helyes indoklásnak, hogy ha 9 órakor kezdődne az iskola, a BKV-n kisebb lenne a tömeg, hiszen ma már a munkahelyek jelentés részén 8, fél 9, illetve 9 óra a munkakezdés időpontja" - mondta a miniszter. Semmivel sem lenne kevésbé tömött a BKV, ha 9-kor kezdődne az iskola - tette hozzá.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200701_9_orai_iskolakezdes

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor az ATV megkeresésére azt írta, nincs jogszabály arról, hánykor kezdődjön a tanítás, erről az intézmények maguk dönthetnek.

Döcögősen indulhat az iskolakezdés az új járványügyi intézkedési tervek miatt:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200819_iskolakezdes_velemenyek

Két hét múlva kezdődik az iskola, de általános vélemény, hogy a nemrég nyilvánosságra hozott ajánlások nagy része nem megvalósítható. Milyen rendszerben indul az iskola?

Forrás:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200820_fel_9es_iskolakezdes

Válasz

Kötelező lesz a szájmaszk a belga iskolákban
2020. augusztus. 21.

Belgiumban szeptemberben kinyitnak az iskolák, maszkban fognak tanulni a diákok.

Az utóbbi hetekben sorra jelentették be az országok, hogyan indítják el a következő tanévet a járványhelyzet idején. Egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mi a jelenlegi állás más országokban.

A belga nemzetbiztonsági tanács csütörtökön döntött úgy, hogy szeptembertől újranyithatnak az iskolák. A 12 éven felüli tanulóknak és a tanároknak kötelező lesz a szájmaszk viselése, azért hogy elkerüljék a koronavírusos járványgócok kialakulását az iskolákban.

Sophie Wilmés kormányfő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a gyerekek visszatérése az iskolákba elengedhetetlen, de az is nagyon fontos, hogy ne legyenek kitéve a fertőzés veszélyének.

"Nem tudunk visszatérni a megszokott kerékvágásba, amíg nincs oltóanyagunk. Addig meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal" - fogalmazott.

Forrás:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200820_iskolak_belgiumban

Előzmény

Válasz

Újranyitnak vagy zárva maradnak az iskolák a többi országban? Tanévkezdési körkép
2020. augusztus. 19.

Az utóbbi hetekben sorra jelentették be az országok, hogyan indítják el a következő tanévet járványhelyzet idején. Elég eltérő megoldások születtek, ezért most összegyűjtöttük egy cikkben, hogy mi a jelenlegi állás.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Lengyelországban hagyományos formában, egészségügyi szabályok betartásával, de szájmaszk kötelező használata nélkül kezdődik az oktatás szeptemberben.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200805_lengyelorszagi_oktatas

A jelenlegi járványhelyzet Ausztriában is lehetővé teszi a normális tanévkezdést,
https://eduline.hu/kozoktatas/20200805_iskolakezdes_ausztriaban

illetve Skóciában is az iskolák újranyitásával terveznek.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200730_skocia_ujranyitas

Olaszországban szintén a szokott időben kezdik a tanítást, ugyanakkor van még néhány kérdés az iskolakezdéssel kapcsolatban.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200806_olasz_iskolakezdes

De hat hónapos zárva tartást követően szeptemberben újranyitnak a franciaországi egyetemek is.
https://eduline.hu/felsooktatas/20200807_francia_egyetemek

Az már biztos, hogy szeptember elsején elkezdődik a tanév Szerbiában és Izraelben, de a tervek szerint nem minden nap és nem mindenki járhat majd be személyesen az órákra.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200810_Szerbia_es_Izrael_ujranyitas

Romániában minden településen más-más - zöld, sárga, vörös - forgatókönyv szerint zajlik majd az oktatás, ami a helyi járványhelyzettől függ.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200813_kulfoldi_iskolak_tanevkezdes

Törökországban a koronavírus-járvány miatt távoktatással indul a 2020/2021-es tanév. A tervek szerint a diákok a negyedik tanítási héten, szeptember 21-étől fokozatosan fognak visszatérni az iskolapadokba, így kezdetben csak csökkentett létszámban lesznek jelen a tantermekben.

Mindeközben New Yorkban a tanárok, a diákok és a szülők úgy gondolják, az iskolák nincsenek felkészülve a diákok fogadására a koronavírus-járvány idején, ezért az újranyitás ellen tiltakoztak. A tüntetésről készült képeket itt nézhetitek meg:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200804_New_York_tiltakozas

Arról pedig, hogy egy zsúfolt iskolai folyosóról készült kép posztolása miatt függesztettek fel egy amerikai diákot, itt írtunk korábban:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200810_zsufolt_folyoso

Mexikóban az oktatásügyi miniszter szerint a mintegy harmincmillió diák számára még nem biztonságos visszatérni a tantermekbe, ezért televíziós és rádiós műsorok keretében fogják eljuttatni a tanulókhoz a tananyagot.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200804_Mexiko_tavoktatas

Bolíviában viszont a vidéki területek nagy részén nincs internetelérés, ezért 2021-ig már sem tantermi, sem online oktatás nem lesz.
https://eduline.hu/kozoktatas/20200806_Bolivia_iskolak_bezarasa_egesz_evre

Több németországi tartományban már újranyitottak az iskolák, de öt nappal később be is kellett zárni őket, mert Graal-Müritzben egy diák, egy ludwigslusti gimnáziumban pedig egy tanárnő koronavírus-tesztje lett pozitív, itt írtunk:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200808_nemet_iskolak_bezarasa

A szabadban tartanak órákat a libériai diákoknak - képgaléria:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200814_Liberia_kepgaleria

A koronavírus-járvány miatt Monroviában sem járhatnak iskolába a diákok, ezért a szabadban tartották meg az óráikat. Libériában egyébként hamarosan újranyitják az iskolákat, hogy le tudják zárni a 2019/2020-as tanévet.

Forrás:
https://eduline.hu/kozoktatas/20200818_kulfoldi_iskolak_tanevkezdesi_korkep

Válasz