M Imre üzente 3 hete
Sátoraljaújhely: Világrekordernek szánt 4 milliárdos kötélhíd alatt csupaszították le a hegyet | 2024. 04. 02.
A borsodi település beírná magát a rekordok könyvébe, itt épül ugyanis a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja. A beruházók korábban 2,8 milliárd forintra tervezték a projektet, amelynek számlálója végül 4 milliárd körül áll majd. Ráadásul veszélybe került a világrekord egy hasonló cseh híd miatt. A város fideszes vezetése nem szívesen beszél arról, hogy az építkezés során a hídfők alatti erdős, Natura 2000 területet szép csendben lecsupaszították, anélkül, hogy környezeti hatástanulmány készült volna. (videó)
https://24.hu/belfold/2024/04/02/satoraljaujhely-nemzeti-osszetartozas-hidja-natura-2000-video/
Így néz ki egy olyan projekt, aminek a természetre semmilyen negatív hatása sincs... . a kormány szerint.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/satoraljaujhely_lecsupaszitottak_a_hegyet__nemzeti_osszetartozas_hidja
___
A Nemzeti összetartozás hídja épülő gyalogos kötélhíd Sátoraljaújhelyen, két hegy, a Szárhegy és a Várhegy között, amelyet 2024 tavaszán terveznek átadni. A 2015-ben a Pont-TERV Zrt. által készített tanulmánytervben meghatározott 700 méter hosszával úgy számoltak, ez lesz a leghosszabb kötélhíd a világon.
(A kormány 2021 októberében a Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította...)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_%C3%B6sszetartoz%C3%A1s_h%C3%ADdja
M Imre üzente 1 hónapja
Fű alatt buktathatja meg a magyar kormány a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletet!
2024. március 1-jén az Európai Parlament támogatta a természet-helyreállítási rendeletet, mely a természeti környezet és az élőhelyekre támaszkodó klímavédelem megerősítését célozza. Az ülésen az EP- képviselők többsége - a Fidesz képviselőivel együtt - megszavazta az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú jogszabálytervezetet, valamint a korábbi tanácsi fordulókban azt a magyar kormány is támogatta. Néhány nappal a végső döntést meghozó Környezetvédelmi Tanács ülése előtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető. Mindez megpecsételheti a kezdeményezés sorsát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország levélben fordul Dr. Bóka Jánoshoz, az európai uniós ügyekért felelős miniszterhez, hogy hazánk tartsa fenn eredeti álláspontját és támogassa a természet helyreállítását.
Bővebben:
https://wwf.hu/fu-alatt-buktathatja-meg-a-magyar-kormany-a-termeszet-helyreallitasarol-szolo-unios-rendeletet/
M Imre üzente 1 hónapja
Már a Dunában is kimutathatóak a káros és nagyon sokára lebomló PFA-vegyületek
Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak. Március 22-ét, a Víz Világnapját idén az osztrák Der Standard-dal együttműködésben a Dunának szenteljük.
Kietlen környék Bécs külvárosában, januári mínuszok, metsző szél, két osztrák és egy magyar újságíró. A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) laboratóriumába tartunk, ahol Ernis Saracevic kémcsövek és vízminták között fogad bennünket. Fehér köpenyben vezet végig minket a laboratóriumi szobákon, ahol a csapata leeresztett redőnyök mögött, neoncsövek fényénél vizsgálja a PFA-anyagok jelenlétét vízmintákban.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/03/22/mar-a-dunaban-is-kimutathatoak-a-karos-es-nagyon-sokara-lebomlo-pfa-vegyuletek/
M Imre üzente 1 hónapja
A Szeged-Csanádi egyházmegye sportcentrumát termálvízzel fűtik, de úgy látszik, nem az engedélynek megfelelően kezelik a termálvíz maradékát, amit a város önkormányzata által kiépített csapadékvíz-elvezető csatornába engednek, ahonnan a Tiszába folyik.
Elkészült a független, hitelesített laboratórium elemzése, amelyhez korábban mintát vettek a termálvízből, amit a szegedi Szent Gellért Fórum területéről engednek a városi esővízgyűjtő csatornába.
-- A termálvíz hőmérséklete 43,2 fok volt a mintavétel februári napján, ezzel szemben az engedélyezett legmagasabb vízhőmérséklet 30 fok lenne.
Fodor Antal, a körzet önkormányzati képviselője, a Telex kérdésére azt is elmondta, hogy a hiteles mérési eredményekről tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely eredetileg kiadta az engedélyt az egyháznak arra, hogy a termálvizet a földbe való visszanyomás nélkül felhasználja, majd az esővízgyűjtő csatornába engedje, ahonnan a Tiszába folyik a termálvíz.
Fodor Antal képviselő szerint az továbbra is kérdéses, mi történik a Szent Gellért Fórumban a vízzel együtt a felszínre kerülő metángázzal, mert erről nem kapott tájékoztatást. A termálvíz mellett előszivárgó, egyébként színtelen és szagtalan metánt, amely a földgáz egyik alkotórésze, az előírásoknak megfelelően kell kezelni a termálkutaknál. Ez a gáz mérgező, a levegővel keveredve robbanékony, egyébként pedig az üvegházhatást, a Föld felmelegedését előidéző gázok egyike.
https://telex.hu/belfold/2024/03/22/az-engedelyezettnel-melegebb-termalvizet-enged-a-szabadba-az-egyhazi-sportkozpont-szegeden
M Imre üzente 1 hónapja
A Hungaroring 18 milliárd forintot, a sárlavina károsultjai egy fillért sem kapnak
Több költségvetési átcsoportosításról is döntött a kormány, derül ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből. Többek közt
-- 8,1 milliárd forint értékben átvállalja az állam a mezőgazdasági gazdálkodók öntözési vízhasználati díját,
-- 11 milliárd forintot kivett a központi tartalékból a kabinet, hogy abból 1,1-et civilszervezeteknek, 4,1 milliárdot a Honvédelmi Minisztériumnak, és 3,9 milliárdot a Nagy Márton vezette tárcának adjon turisztikai fejlesztésre (!).
-- 18 milliárd forintot kapott a Hungaroring „szakmai feladatainak támogatására”.
A Rezsivédelmi Alapból 150 milliárdot osztottak ki közműszámlára állami intézményeknek.
-- 29 milliárd jutott a Klebelsberg Központnak
-- 13 milliárdot kaptak más köznevelési intézmények,
-- 4,7 milliárd ment az öt állami egyetemnek és az egy darab állami főiskolának.
https://444.hu/2024/03/22/kifizeti-a-gazdak-ontozesi-vizhasznalatat-az-allam
Fű alatt sunnyogták el a recski sárlavinakárosultak Orbán által belengetett 500 millióját
Kiderítettük, hogy a kormányfő által elkülönített félmilliárd forint nem kerül Recskre, így ebből a pénzből senki nem számíthat segítségre azok közül, akiket elöntött Kósa Lajos barátjának bányája. Pedig a károsultak jellemzően szegény, szerény jövedelemből élő emberek. A kft. eközben tavaly háromnegyed év alatt közel 90 milliós profitot termelt.
... érkezett derült égből villámcsapásként, hogy pár napja az ATV reggeli műsorában Nagy Sándor recski polgármester váratlanul kijelentette: az 500 milliós támogatás okafogyottá vált, ezért már nem is számolnak vele.
A polgármestertől bővebb kifejtést kért a 24.hu, Nagy pedig elmagyarázta: az Orbán Viktor által kiszignózott 500 milliós támogatást „csak úgy nem adják oda, ahhoz kellett volna a Belügyminisztérium támogatói okirata is. Ez viszont nem született meg.” Ennek oka pedig az,
-- hogy a sárlavina által érintett recski ingatlanokat több szakértő is felmérte, jöttek az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, illetve a Heves Vármegyei Kormányhivatal részéről is a Belügyminisztérium felkérésére, de ezek a vizsgálatok mind azt támasztották alá, hogy a házak statikailag nem sérültek meg. Nekem mondták is már akkor a szakértők, hogy erre nem fognak 500 milliót adni, higgyem el nekik. Mert ha erre adnának félmilliárdot, akkor nem lenne megállás, a nagyobb viharkárokat is mind a kormánynak kellene fizetnie. Így aztán a lakók visszaköltözéséhez elég volt egy takarítás, mert az ingatlanok nem váltak életveszélyessé
– magyarázta a független polgármester.
Recski lakosok: valaki elégedett, valaki dühös
... az MR Lakásalap -az 500 millió forintot az MR Lakásalap kapta volna meg, ez a szervezet rendelkezhetett volna felette- nem klasszikus kártalanítást végez, hanem a kezelésében lévő ingatlanokat ajánlja fel a recskieknek bérlésre vagy megvásárlásra – kinek mire van kerete, lehetősége. De nem automatikus cserére, legfeljebb beszámításra. Azaz segítséget nyújtanak, ami valakinek lehet megoldás, másnak nem feltétlenül, esete válogatja.
Vegyük Szajkó György példáját, amelyből az is látszik, hogyan működik mindez a gyakorlatban. Szajkóék háza a sárlavina által egyik leginkább érintett ingatlan volt tavaly nyáron. A férfi azt mondja, ők egy olyan megoldást találtak – mert már épp aláírásban vannak az MR Lakásalappal –, hogy most beköltöznek egy, a korábbi házuk méretének megfelelően közel 60 négyzetméteres lakótelepi lakásba Recsken, az utóbbi értéke 5 millió forint. Ezért jelenleg nekik havonta 25 ezer forintot kell fizetniük egészen addig, amíg a szintén 5 millió forintra felértékelt, a sárlavina által elöntött ingatlanukat nem értékesíti a Lakásalap, azaz amíg – jó esetben – meg nem veszi a NER-közeli bánya, ahogy ez eddig már egy család esetében megtörtént. Ha tehát megtörténne ez a vásárlás, akkor Szajkóék nullán lennének, és lakbért sem kellene fizetniük a továbbiakban. „Elégedettek lennénk, ha ez lenne a vége” – mondja a férfi.
Ugyanakkor Farkas Krisztina, Szajkóék szomszédja azt mondja, ő nem tudja megengedni magának, hogy más hibája miatt havi 30–50 ezer forintot fizessen, ki tudja, meddig.
-- Megépítettük a házunkat, szerettük, gondoztuk, más miatt ment tönkre, és akkor még én fizessek?! Ez nem igazságos. És nem igaz, hogy egy takarítással rendbe hozható, annál sokkal nagyobb kár érte a házunkat, meg is süllyedt
– mondja. Krisztináék jelenleg egy másik ingatlanban laknak szívességi alapon, és fogalmuk sincs, hogyan másznak ki ebből segítség vagy értelmezhető kártérítés nélkül. „Nagyon nehéz, idegileg megterhelő helyzetben vagyunk most már régóta a gyerekekkel együtt” – teszi hozzá az asszony.
https://24.hu/belfold/2024/03/22/recsk-sarlavina-banya-orban-viktor-kartalanitas/
M Imre üzente 1 hónapja
A Civil Díj 2024 döntősei
Az idei évben 170 jobbnál jobb pályázat érkezett be, amelyek közül a zsűri 27-et juttatott a döntőbe. Nagy örömmel osztjuk meg veletek a döntősök listáját!
https://civildij.hu/a-civil-dij-2024-dontosei/
M Imre üzente 1 hónapja
Recsk: a bányában továbbra is zajlanak robbantások
narancs.hu 2024. március 12.
Miközben még folyik a sárlavina miatti a rendőrségi vizsgálat. A károsultakhoz meg még azóta se jutott el a megsegítésükre elkülönített állami pénz.
https://magyarnarancs.hu/belpol/nepszava-a-recski-banyaban-tovabbra-is-zajlanak-robbantasok-266363https://magyarnarancs.hu/belpol/nepszava-a-recski-banyaban-tovabbra-is-zajlanak-robbantasok-266363
M Imre üzente 2 hónapja
A lakossági ellenállásnak köszönhetően mégsem vágják ki a szegedi erdőt az iskola megépítéséhez | 2024. február. 15.
Egy új helyen 10 hektárnyi területet ajánlott fel ingyen a mórahalmi önkormányzat az iskola megépítésére.
Mégsem irtja ki a Szeged-Csanádi Egyházmegye azt a hat hektáros szegedi területet, ahol korábban általános- és középiskolával egybekötött sportközpontot akartak létrehozni, írta meg az aHang közleményében.
A csongrádi megyeszékhelyen található hat hektáros erdőt korábban az állam ajándékozta az egyházmegyének, ahol iskolát szerettek volna építeni. Ehhez azonban a területen található fák jelentős részét ki kellett volna vágni.
A tervezett projekt viszont a városvezetés és a helyi lakosok komoly ellenállásba ütközött. Az aHang helyi szervezete, a szegedi aPont aláírásgyűjtést, számos megmozdulást, akciót, tüntetést, és több alkalommal telt házas lakossági fórumot szervezett annak érdekében, hogy ezt a beruházást megakadályozza. Az egyházmegye viszont továbbra is ragaszkodott a területhez.
Végül február 14-én mégis bejelentették, hogy a projektet Mórahalmon valósítják meg, ahol az ottani önkormányzat ingyenesen felajánlott egy közel 10 hektáros területet a tervezett infrastruktúra felépítéséhez.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240215_szeged_erdokivagas_iskola_epitese_civil_ellenallas_aHang
A szeged-csanad.hu oldalon található tájékoztató szerint az egyházmegye terveiben szerepel az eredeti helyszínként kijelölt terület megszépítése. Az általuk szennyezettnek mondott területet megtisztítanák és futófolyosókat, valamint sétáló ösvényeket hoznának benne létre, amellyel céluk egy ápolt erdőt kialakítása.
http://szeged-csanad.hu/2024/02/14/morahalom-lesz-az-otthona-a-szeged-csanadi-egyhazmegye-uj-projektjenek/
M Imre üzente 2 hónapja
„Minden lehetséges jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy megvédjük a szegedi erdőt, amit a püspök azért akar kivágni, hogy focipályákat alakítson ott ki” – írja közösségi oldalán Botka László. A tervezett három edzőpályáról mi is beszámoltunk csütörtökön. Kiss-Rigó László megyéspüspök ekkor beszélt nyíltan arról egy szülői értekezleten, hogy a stadion melletti hat hektáron tervezett fakivágás három edzőpálya miatt lehet szükséges.
A szegedi polgármester szerint ebben a történetben „tényleg benne van minden a mai magyar valóságból”. Úgy véli, lehetne normális kompromisszum, de helyette erőből politizálás van. A polgármester egy 1994-es történetet is megosztott oldalán, amikor egyéni országgyűlési képviselő lett 21 évesen, Horn Gyula akkori miniszterelnök állítólag azt mondta neki: „Tanuld meg Lacika kisfiam, nem attól leszel nagy politikus, hogy mindent megteszel, ami hatalmadban áll, hanem attól, hogy sok ilyen dolgot nem teszel meg.”
Botka még a Közéleti Kávéház rendezvényén beszélt a város és a püspökség közötti konfliktusról. „Egyszer azt hallom, hogy ez a futballakadémia egy hihetetlenül magas szintű oktatási intézmény lesz. Ha kell, én simán elhiszem, hogy a következő Nobel-díjasaink onnét fognak kijönni” – tréfálkozott a polgármester, aki szerint „máskor meg azt kommunikálják, hogy szegény gyerekeknek építik ezt az intézményt. Jó lenne, ha eldöntenék az irányt”.
-- „Az egyházmegye kétszer elküldött bennünket a francba”
– fogalmazott a polgármester annak kapcsán, hogy az önkormányzat alternatívaként javasolt egy közeli 3,3 hektáros helyszínt, ám az egyházmegye azzal indokolta a fakivágás szükségességét, hogy az nem férne el a beruházás.
https://szegeder.hu/helyi/2024-02-02/botka-az-egyhazmegye-ketszer-elkuldott-bennunket-a-francba/65bd443247d3c06f2e841fa7
M Imre üzente 3 hónapja
Kikotornák a Balabán-lagúnát, hogy „szebb” legyen | 2024. január 23.
Ennél rosszabb nem is történhetne a Ráckevei-Duna-ághoz kötődő árokkal és élővilágával a természetfilmes szerint.
Megalakult a Balabán-árokért és Ráckeve Természeti Értékeiért Egyesület, amely szeretné elérni, hogy a Balabán-ároknak, -lagúnának és -csatornának is nevezett vízterület revitalizációja minél hamarabb elkezdődjön.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1053563992382214&set=pcb.1053576329047647
A kezdeményezők szerint a lagúna alacsony vízállásnál lehangoló látvány, és ha nem kezdenek vele semmit, „néhány év múva bűzös, sáros, egészségtelen iszapsáv marad a helyén”.
Az egyesület együttműködési megállapodást kötött Ráckeve önkormányzatával, amely a hírek szerint támogatja a kezdeményezést. Várják azokat, akik szeretik és meg akarják óvni a természetet, a környéken élnek, oda járnak pihenni, vagy kajakozni, kenuzni szoktak a lagúnában, megcsodálva élővilágát, hangulatát, izgalmas látnivalóit. Évi 24 ezer forint tagdíjat szed az egyesület, e bevételből módszertani tanulmányt készíttet a revitalizációra.
„Ismét azért akarnak valamit »revitalizálni«, hogy aztán többet lehessen keresni belőle csónakkölcsönzéssel” – ez a Budapest halai nevű Facebook-oldal készítőjének, Szendőfi Balázs halkutatónak és természetfilmesnek a véleménye a kezdeményezésről.
https://www.facebook.com/budapesthalai
Szerinte a Balabán-árkot nem kell megmenteni semmitől, mert természeti értékekben most is gazdag, és tovább gyarapodik.
„Kisebb-nagyobb rendszerességgel immár 15 éve figyelemmel kísérem a faunáját, valamint 2019-2021 között az RSD – A marasztalt folyó c. filmem forgatásakor hónapokat töltöttem a partján víz alatti és feletti felvételeket készítve.
https://port.hu/adatlap/film/tv/rsd-a-marasztalt-folyo-rsd-a-marasztalt-folyo/movie-231514
Itt vettem fel a csukák ívását, itt úszott rengeteg őshonos hal a kamerám elé, itt láttam mocsári teknősök tömegét és itt kísértem az RDHSZ széleskárász-anyahalbefogó különítményét fajmegőrzési célú szaporításhoz, melynek során előkerült az általam valaha látott legnagyobb és legszebb széles kárász” – írja Szendőfi Balázs.
A természetfilmes szerint a Balabán-árokért és Ráckeve Természeti Értékeiért Egyesületet döntően olyan emberek hozták létre, akik a vízbe dőlt fában, az iszapban és a hínárban is akadályt, hulladékot látnak, számukra a könnyen hajózható, horgászható, kikotort meder a rendezett környezet. Két tagnak is van csónakkölcsönzője a közelben.
Szendőfi figyelmeztet, a kotrás elpusztítaná a mocsári élővilágot, és megnyitná a Balabán-árokba az utat a Duna-ág főmedrében élő inváziós fajok – ezüstkárász, törpeharcsa, amur – előtt. Szerinte a Balabán-árkot nem revitalizálni kell, hanem természetvédelmi oltalom alá helyezni.
https://magyarnarancs.hu/lokal/kikotornak-a-balaban-lagunat-hogy-szebb-legyen-265114
M Imre üzente 3 hónapja
Kikapcsoltatta a kamerát, és töröltetni akarta a felvételt Novák Katalin kísérete Szegeden, ezt állítják a Momentum politikusai. A köztársasági elnök ugyanis magánprogramon volt. A videón arra próbálták rábírni Novákot, hogy írja alá a petíciójukat, amiben azt követelik, védjenek meg hat hektár szegedi erdőt. A területre a kormány engedélyével fociakadémiát építene a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A terv ellenzői szombaton tüntetést is tartottak.
https://rtl.hu/hirado/2024/01/20/novak-katalin-szeged-erdoirtas-fociakademia
M Imre üzente 3 hónapja
Több százan tiltakoztak az egyházmegye tervezett erdőirtása ellen a szegedi püspöki hivatal előtt szombat délután.
A tüntetők váratlanul összefutottak Novák Katalinnal is, de a köztársasági elnök jelezte, magánprogramon vesz részt, írja a Telex.
A kormány még tavaly októberben adományozott 6 hektárnyi erdőt a Szent Gellért Fórum mellett a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy iskolát építsenek, azonban a szegedi önkormányzat attól tartott, hogy az építkezés miatt teljesen ki fogják irtani az egyik utolsó, nagyobb méretű egybefüggő szegedi erdőt. Mivel a kormány semmiről sem egyeztetett a városvezetéssel, azt tervezték, hogy a november 17-ei közgyűlésen rendeletben tiltják meg 3 évre az átminősítést, hogy másik helyszínt kelljen keresni az iskolának. A kormány viszont beelőzte a szegedi önkormányzatot,
-- a közgyűlés előestéjén, november 16-án este kijött egy rendelet, amivel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított katolikus iskola építésénél nem alkalmazható változtatási tilalom.
https://444.hu/2024/01/20/tobb-szazan-tuntetek-a-szegedi-egyhazmegye-erdoirtasa-ellen
M Imre üzente 3 hónapja
Bosnyák tér - gigaberuházás
-- Zugló Városközpont, Bayer Construct Zrt.
Naponta több ezer köbméter termálvíz folyhat majd a Rákos-patakba a Bosnyák téri gigaberuházásból, de mit szól ehhez a fenékjáró küllő és a vörös mocsárrák?
Közel hatszorosára növelnék annak a zuglói termálkútnak a kapacitását, amivel a sok vitát kiváltó, kormányzati hátszéllel épülő Bosnyák téri gigaberuházás épületeit kívánják hővel ellátni. A kút bővítése ügyében már zajlik a környezetvédelmi hatósági eljárás, de a lépés aggodalmat váltott ki a helyiek körében. A Rákos-patakba borítani tervezett napi közel 3000 köbméter sósabb és meleg víznek nem örülnek majd a védett fenékjáró küllők, de az inváziós vörös mocsárrákok már fenik rá az ollójukat.
Többszörösére növelné termálvíz-kitermelési igényét a Zugló Városközpont néven gyakorlatilag kormányzati negyedet építő Bayer Construct Zrt. a Bosnyák téri nagyszabású ingatlanfejlesztés beruházója, amelynek tulajdonosa a kormányfői vejét, Tiborcz Istvánt korábban lekötelező Balázs Attila.
De miért van szükség termálvízre a jelentős kormányzati hátszéllel megvalósuló fejlesztéshez, amelyet korábban kiemelt beruházássá is nyilvánítottak, majd a kormány 245 milliárdért előre megvásárolta az ott kialakítandó irodaépületeket, amelyeket eredetileg még lakóépületeknek szántak?
https://hvg.hu/ingatlan/20230309_ingatlanberuhazas_zuglo_bosnyak_ter_zaha_hadid_bayer_properties
(elengedik az ezerlakásos lakóparkot, a helyén mega-irodapark körvonalazódikÖ
-- Az eredeti tervekhez képest kevesebb mint ötödannyi lakás épülhet a 250 milliárdos kiemeltté nyilvánított Bosnyák téri gigaberuházás keretein belül. A korábban tervezett lakóházak háromnegyede 153 ezer négyzetméter irodaként épül fel a módosított mesterterv szerint.
A geotermikus energia hasznosítása miatt. Ehhez egy 1200 méter mély kutat fúrtak, hogy az innen kinyerhető 70-72 Celsius fokos vízzel lássák el az épületkomplexum fűtési és melegvíz-igényét. A környezet- és klímabarátnak számító geotermikus energia felhasználására külön fel is hívják a figyelmet a beruházásról szóló tartalommarketinges népszerűsítő anyagokban. Csakhogy úgy tűnik, kevésnek bizonyult az, amivel eredetileg számoltak, a korábban megszerzett vízjogi engedélyben napi 490 köbméternyi termálvíz volt megadva. Ezért az engedély módosítását kérték, amihez környezetvédelmi hatósági eljárást kezdeményeztek.
Ez a december 4-én a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatósága által a hivatal honlapján közzétett közleményből derül ki, ahogy az is, hogy meglehetősen alálőttek a vízigénnyel az előzetes kalkuláció során. Bár közleményében a hivatal úgy fogalmaz, hogy “a tervezési munkák során a kútból nyert kitermelendő vízigény pontosításra került”, ez a pontosítás meglehetősen drasztikusnak tűnik:
-- A meglévő kút kapacitásbővítését követően a termál karsztvíz kitermelése 2897 m3/nap mennyiségre, az éves összes vízigény pedig 490 012 m3 mennyiségre növekedik
- olvasható a dokumentumban. Vagyis az eredetihez képest 5,7-szeres vízmennyiséget kívánnak kitermelni, és ezt a hőenergia kinyerését követően egy puffertartály közbeiktatásával a Rákos-patakba engednék. A kapacitásbővítés még jóváhagyás előtt áll, egyelőre a környezetvédelmi hatósági eljárás zajlik, az engedéllyel kapcsolatban tavaly december közepéig lehetett még észrevételeket tenni.
Egy vízügyi hatóságnak, attól függetlenül, hogy nem kötelező a visszasajtolás, megvan a jogosultsága, hogy a víztestek állapotára való hivatkozással megtagadja vízjogi engedély kiadását visszasajtolás nélkül – mondta a hvg.hu-nak Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnöke. [Ez a zuglói projektnél eddig még nem történt meg. - a szerk.]
Dedák Dalma (WWF Magyarország): ... van is olyan hidrogeológus kutatói gárda itthon, amely a világ élvonalába tartozó szakemberekből áll. Az ő kutatásaik támogatásával, a jó geotermikus adottságokkal rendelkező Magyarország a világ éllovasává is válhatna a területen, ha erre is biztosítanának forrásokat, csakhogy
-- nem látni, hogy a klímabarátnak ígérkező, várhatóan tömegessé váló geotermikus beruházásokat átfogó kutatások előznék meg, a beruházók csak a hasznosítási célnak megfelelő kutatások elvégzésére szorítkoznak.
https://hvg.hu/zhvg/20240113_zuglo_varoskozpont_bayer_construct_geotermikus_energia_termalvizkut
Hogy miért hangsúlyozzák a fenntarthatóságot, arra többek között a Miskolci Egyetem kutatói által 2020-ban a geotermikus energia projektek kockázatairól írt tanulmányból is választ kaphatunk.
https://tkp2020-nka.uni-miskolc.hu/files/19692/16.pdf
M Imre üzente 4 hónapja
Putyin háborúja miatt az orosz tulajdonú hazai Sberbankot bezárták, így a Greenfo BT is váltott a Raiffeisen Bankra.
Támogasd munkánkat! Részletek:
https://greenfo.hu/hir/uj-szamlan-tamogathato-a-greenfo/
M Imre üzente 4 hónapja
A környezetromboló cégek megúszhatják a büntetést – interjú a WWF szakértőjével
A magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, olykor egészségük, életéveik árán – többek között ezt állítja közleményében a nagy port kavaró, szeptemberi kormányrendelet ellen tiltakozó egyik környezetvédő szervezet, a WWF Magyarország.
Az új szabály szerint a környezetet szennyező cégek hatósági szerződéssel kerülhetik meg a károkozás esetén kiszabott bírság megfizetését.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kornyezetrombolo-cegek-meguszhatjak-a-buntetest-interju-wwf-szakertoje/32653662.html
Podcastunkban többek között erről is beszélgettünk a szervezet szakértőjével, Dedák Dalmával, aki meghívott előadója volt a parlament Fenntartható Fejlődés Bizottságának a rendeletről rendezett ülésén.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kornyezetrombolo-cegek-meguszhatjak-a-buntetest-interju-az-wwf-szakertojevel/32656405.html
M Imre üzente 4 hónapja
Újra életre kel a bűzölgő Gyálai-Holt-Tisza
A múltbeli természetkárosítás egyik markáns esete a gyálai Holt-Tisza példája. A Szeged közelében lévő vízterület teljes rehabilitációjára több mint húsz évet kellett várni. Még 2000-ben jelent meg egy cikk a Délmagyarország hasábjain, amely a holtágak máig is fennálló problémájára, a feliszaposodásra hívta fel a figyelmet.
http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/27200/1/dm_2000_055.pdf
Akkoriban mindenki a Tisza ciánszennyezésével volt elfoglalva, és annak apropóján kerültek előtérbe a holtágak, hogy talán segíthetnek újjáéleszteni a folyót. A cikkből kiderült, hogy a gyálai abban az állapotában aligha. Ugyanis a belvizek műtrágyát vittek a tóba, mivel a víz partjáig felszántott mezőgazdasági területek szűrőzóna hiányában szennyezőforrások, de a szennyezést növelte a kertészeti termálkifolyó, és az ott lakók részéről a szennyvíztartályok tartalmának vízbe eresztése is. Szeged és néhány városi cég szennyvize is több mint két évtizeden át a holtág Fekete-víznek nevezett részébe folyt, melyek eredményeként az iszapfeltöltődés helyenként 1-1,5 méteres lett. A Fekete-víz újjáélesztésére akkor (2000-ben), 200 millió forint kellett volna. Most, 23 év múlva 2,5 milliárdos uniós támogatás és 4,5 milliárd forintos költségvetési projekt keretein belül kármentesítik az ország egyik legnagyobb holtágát.
https://gyalaholtag.ovf.hu/
Szegeden véget ért az a 7 milliárd forint értékű kármentesítési-tájrehabilitációs program, amellyel a Gyálai-Holt-Tisza két szakaszát hozták rendbe. A környéken élők évtizedek óta várták, hogy a kertjük alatt végre tisztább legyen a folyó holtágának bűzlő, mocsaras medre és környéke.
Tavaly a munkálatok kezdésének idején beszámoltunk arról, hogy a holtág környékén élők évtizedek óta vártak arra, mikor hozza végre rendbe az állam a Gyálai-Holt-Tiszát. Az 1960-as években még strandoltak ott, ahol néhány évtizeddel később már büdös és nagyon szennyezett volt a víz, időnként még lila színűre is változott. Mint a munkálatokat megelőző, a meder több pontján végzett 600 mintavételből kiderült, az egészségre káros anyagok, köztük az arzén koncentrációja néhol elérte a megengedett határérték háromszázszorosát.
Az elszennyeződés oka, hogy sokan a mederbe vagy a nádasba borítottak mindenféle hulladékot a használt ólomakkumulátoroktól az elromlott hűtőgépeken át a háztartási szemétig. Emellett a holtágba évtizedeken át tisztítás nélkül engedték be ipari üzemek, egy sertéstelep és a környék lakóinak szennyvizét, továbbá egy üvegházas kertészet termálvizének a maradékát. Ezeket a szennyvízbevezetéseket most, a holtág medrének rendezésekor kivétel nélkül megszüntették.
-- A munkálatok során 13 ezer köbméter szennyezett iszapot vittek el veszélyeshulladék-kezelőbe, és 60 ezer köbméternyit helyben, biológiai módszerrel tisztítottak meg a biológiai maradványoktól.
Új szivattyútelepet és zsilipeket építettek, szabályos medret alakítottak ki, amelyben a víz természetes módon mozoghat. A holtágba a Tiszából fognak friss vizet beengedni a zsilipeken keresztül. A jelenlegi vízszintet még emelni fogják. Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs munkálatok előtt 40 centis átlagos vízmélység ezután 1,4 méter lesz a holtágban. Fürödni talán már nem fognak újra a vízben, de a horgászok várják a haltelepítést, mivel a munkálatok előtt lehalászták a holtágat. A vadkacsák azóta már visszatértek.
Az Ativizig megállapodást kötött Szeged önkormányzatával és a holtág területén majd újra működő horgászegyesületekkel arról, hogy közösen vigyáznak a Gyálai-Holt-Tisza és a part állapotára. Emellett az Ativizig szükség esetén a következő években is kotortatja majd a medret, hogy az állóvizekre jellemző eliszaposodást csökkentsék.
https://telex.hu/belfold/2023/11/24/szeged-gyalai-holt-tisza-rendezes
___
Még mindig Tisza...
Ki legyen a holtágak gazdája?
Tarródy Nagy Géza az állam és a vízügyi igazgatóságok felelősségét is hangsúlyozta a holtágak fenntartása tekintetében. Szerinte az állam nem jó gazda, függetlenül a politikai rendszerektől, az önkormányzatok alkalmatlanok, felelős üzemeltetőjük a vízfelületeknek pedig nincs. Ha mindez meglenne, akkor nem kellene milliárdokat költeni egy holtág esetén a vízminőség és a környezet javítására, a lakosság egészségesebb életkörülményeinek kialakítására. A szakember elmondta, egyesületénél úgy vélekednek az állami kezelésről, hogy „ki kellene venni a kezükből a természeti kincseinket”. „Egyesek zsákmányterületnek nézik a vízterületeket és az egyre jobban felértékelődő parti zónát” – emelte ki az egyesületi vezető. A lakosság egyre jobban kiszorul, a hasznosítást pedig leginkább a horgászatra korlátozzák.
Szalma Elemér viszont úgy gondolja, nem jó, ha minden az idegenforgalomról szól. „Leterheli a környezetet, ha a vizek átmennek jóléti társadalmi szolgálatba” – jegyezte meg. A Nagyalföldi Környezetvédő Egyesületnél ugyanakkor azt vallják, új szereplők kellenek a környezetvédelemben és a tájgazdálkodásban, mert ma nincsen érdekütköztetés és érdekvédelem. Tarródy Nagy Géza azt mondta, amikor az 1970-es években a vízügyi igazgatóságok felügyelete alá került a környezetvédelem, volt egy pozitív lendület, de sajnos ez a rendszerváltásra kifulladt. „A háború előtti víztársulatok voltak a legjobb fenntartók. Ők felelősséggel tartoztak a földtulajdonosoknak, gazdálkodóknak és a leginkább polgár- és természetbarát intézkedéseket hozták meg” – emelte ki az egyesületvezető. Szerinte ma egy civilszolgálatra lenne szükség, szakemberekkel kiegészülve, hogy kivegyék az állam kezéből a létesítmények gondozását.
-- Civilekre bízni ezt nem szabad
– ez pedig Szalma Elemér véleménye. A holtágak esetében ugyanis léteznek geológiai, geofizikai, biológiai, botanikai problémák. A kutató szerint a holtágak az állam tulajdonában vannak a legjobb helyen, mert óriási pénzmennyiségre van szükség a kezelésükhöz. Abban egyetértett a környezetvédő egyesülettel, hogy össze kell szervezni a különböző gazdálkodási ágakat: az erdészetet, a tájvédelmet, a vízgazdálkodást, hogy komplex szemléletű tájgazdálkodás történjen, és ne az extraprofiton legyen a hangsúly.
Az Országos Vízügyi Főfelügyelőség a holtágak kezelésének dilemmájával kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, a holtágfenntartási és -rehabilitációs feladatok elvégzésére az államon kívül más szereplőt nem látnak megjelenni, vélhetően azért, mert ez a piac számára nem minősül megtérülő befektetésnek.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ki-lenne-jobb-gazdaja-folyovizeink-holtagainak-az-allam-vagy-a-civilek-259970
___
Mindamellett, hogy a problémák egy részét az elmúlt ötven évben megoldották, azért tennivaló még lenne. Erről értekezik a két évvel ezelőtt megjelent Alcsi-Holt-Tisza Kódex, egy iránymutatásokat megfogalmazó, környezettudatos magatartás szabálygyűjtemény. A kiadvány feladatának azt tűzte ki, hogy feltárja az öregedő holtág problémáit és megoldási lehetőségeket ajánl a döntéshozóknak. A tanulmány megállapította, hogy a Szolnokhoz és Szajolhoz közeli alcsi holtág esetében ökológiai és növénytani szempontból kedvezőtlen a mezőgazdasági területek, nyaralóépületek, stégek nagyszámú jelenléte. A holtág igen intenzív emberi hatásoknak van kitéve, nagyfokú a parti beépítettség (60 százalékos), a társadalmi beavatkozás növényfajokat irtó szelektáló hatása érvényesül.
https://kotiweb.vizugy.hu/doksik/alcsi_kodex.pdf
___
A vízfelületek tulajdonosa az állam, kezelői pedig a területi vízügyi igazgatóságok. Az 1990-es évek elején megnőtt a holtágak iránti jóléti célú érdeklődés, de úgy látszik, nem mindenkinek derengett, hogy megóvandó természeti értékekről van szó, mert „át nem gondolt használat, rablógazdálkodás folyik és a vizek az adott térség érdekeltjeinek használatában vannak” – számolt be egy 1999-es, Katona Kálmán akkori közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jegyzett országgyűlési jelentés.
https://www.parlament.hu/irom36/1466/1466.htm
M Imre üzente 4 hónapja
Kínai érdekeltségű vízerőművek ellen tiltakoznak a bosnyákok
A Neretva folyóra tervezett vízerőműprojektek leállítását sürgették egy tüntetésen november 11-én a boszniai Konjic városában. A tömeg elsősorban a boszniai Szerb Köztársaságban épülő Ulog gát építése ellen tiltakozott. A projektben érintett vállalat, a kínai állami tulajdonban lévő Sinohydro szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján Iránnal folytatott üzletei miatt. Emellett több mint harminc másik, kisebb vízerőművet terveznek a Neretva folyó felső szakaszán, amelyet a környezetvédők inkább védett területként szeretnének megőrizni. (videó)
https://www.szabadeuropa.hu/a/kinai--vizeromu-ellen-tiltakoznak-bosznia/32684258.html
A Neretva Európa egyik legszebb hegyi folyója...
M Imre üzente 4 hónapja
Előzmény
- A Főváros sürgeti a V0 megvalósulását és a Déli Körvasút felülvizsgálatát
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-fovaros-surgeti-a-v0-megvalosulasat-es-a-deli-korvasut-felulvizsgalatat
- A Kiserdő Egyesület pere a Pest Megyei Kormányhivatallal: a Galvani-projekt környezetvédelmi engedélye
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-kiserdo-egyesulet-pere-a-pest-megyei-kormanyhivatallal-a-galvani-projekt-kornyezetvedelmi-engedelye
M Imre üzente 4 hónapja
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Déli Körvasút
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal megadta a Déli Körvasút megépítésére a környezetvédelmi engedélyt, amit a bíróság kétszer is elutasított – írja a Szabad Európa a határozat alapján, amit a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület küldött el a lapnak.
Mint megírtuk, a perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a több száz fa kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt. A bíróság egy beadvány nyomán még januárban azonnali hatállyal minden munkálatot felfüggesztett.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megkapta-a-kornyezetvedelmi-engedelyt-a-deli-korvasut/32698456.html
Augusztusban azonban a kormány
-- az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel”
egy rendeletben
-- „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé”
nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hatalmas-letfontossagu-katonai-beruhazasra-keszul-a-kormany-budapest-belvarosaban-az-ukran-haboru-miatt/32642982.html
Az engedély ráadásul külön kizárja az azonnali jogvédelem lehetőségét, így ha bárki bíróságon támadná meg a határozatot, a munkálatok egy jogerős döntésig folytatódnának.
Mint tavasszal megírtuk, a beruházó a korábban elrendelt jogvédelem ellenére (ami a munkálatok azonnali felfüggesztését jelentette), a leendő körvasút területén tovább dolgozott.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hiaba-a-birosagi-tiltas-dolgoznak-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasan/32429335.html
A Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület tagjai dokumentálták, hogy a héten – napokkal a határozat megszületése előtt – ismét résfalazás folyt a vasút ferencvárosi szakaszán.
A Déli Körvasút kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt., amely egy kormányhatározattal 101 milliárd forint előleget kapott a beruházásra.
https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-csuszasban-levo-vasuti-beruhazas-tobb-mint-110-milliard-forint-kozpenz-meszaros-lorinc-cegeinek-elolegkent/32621367.html
M Imre üzente 5 hónapja
Hónapok óta nem sikerül rendezni a recski sárlavina károsultjainak helyzetét
Június 8-án öntötte el az andezitbánya felől lezúduló sárlavina a recski Hunyadi utca házait. A katasztrófa 21 családot érint. Helyzetük máig megoldatlan, noha a kormány félmilliárd forintot különített el erre a célra. A NER-közeli bányát a szabálytalanságok miatt alig 3 millió forintra büntették. (podcast)
https://www.szabadeuropa.hu/a/recsk_andezit_banya_sztoriban_kertesz_adam/32675831.html
M Imre üzente 5 hónapja
Dél-koreai gumigyár épül Rácalmáson
Úgy tűnik, Rákay Philip is jól járt az üzlettel.
A Hankook Tire 210 milliárd forintos beruházással 450 új munkahelyet hoz létre Rácalmáson – jelentette be Szijjártó Péter. A dél-koreai vállalat kifejezetten tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz fog abroncsokat gyártani.
A Hankook a világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártójának számít, és már most is körülbelül háromezer embernek ad munkát Magyarországon. Az új rácalmási üzemben évente mintegy 800 ezer nagy teherbírású gumiabroncsot állítanak elő a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz.
A kormány támogatást nyújt a projekthez, de ennek mértékét majd csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra – tette hozzá Szijjártó. „Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a miénk legyen Európa legversenyképesebb beruházásösztönzési rendszere. Ezt a célunkat sikerült is elérni” - szögezte le a miniszter, aki azzal is elhencegett, hogy az idei beruházások mértéke meghaladta a 13 milliárd eurót. Igaz, a kormány a legtöbb beruházásba pénzt is öntött.
A 24.hu korábban arról írt, hogy Rákay Philip kormányközeli fontosember földeket vett ott, ahol most az üzem épül. A 917 millió forintra értékelt 42 hektáros ipari területet ugyanis nemrégiben Rákay szerezte meg Rácalmás külterületén, mégpedig az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Rákay korábban cáfolta, hogy akkumulátorgyár épülne ott, végül a gumiabroncs-gyár vette meg a területet, és elővásárlási jogot is vásárolt a szomszédos telkekre.
https://magyarnarancs.hu/belpol/del-koreai-gumigyar-epul-racalmason-263652
M Imre üzente 5 hónapja
Több ezer négyzetméteren pusztították el az erdőt a budai Mikes Kelemen utcánál, mindenfajta engedély nélkül
„A héten tarra vágtak egy nagyobb területet a Mikes Kelemen utcánál” – írja szomorú fotókkal illusztrált fb-posztjában Őrsi Gergely kerületi polgármester.
https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/posts/pfbid0tmDzb7Kj1m3TXeJCtsDp8RckWiPFXJSbdopgvjcTCSLRp2rT7kikHyTJrDWtn7ghl
A bejegyzésből kiderül, az érintett terület több ezer négyzetméter, a fakivágás pedig engedély nélkül történt. A telkek ugyan magántulajdonban vannak, ám tarvágásra semmilyen körülmények között nem kerülhetett volna sor, ezért az önkormányzat feljelentést tesz természetkárosítás miatt, az eljárást megindították.
„Sajnos az építési engedélyezési jogköröket 2020-ban elvették az önkormányzatoktól, így egyelőre nem világos, hogy milyen építkezést terveznek – írja Őrsi Gergely. Hozzáteszi: – Építkezéssel kapcsolatban kérhető engedély fakivágásra szabályozott módon, esetenként pótlási kötelezettséggel, de ebben az esetben semmilyen engedélykérés nem érkezett az önkormányzathoz, és fontos hangsúlyozni, hogy
-- tarvágásra semmilyen körülmények között nem kérhető engedély.”
https://444.hu/2023/11/19/tobb-ezer-negyzetmeteren-pusztitottak-el-az-erdot-a-budai-mikes-kelemen-utcanal-mindenfajta-engedely-nelkul
M Imre üzente 5 hónapja
Lenti, Celldömölk: Tompos Márton fellép az illegális szemétlerakás ellen
Egy államtitkár bátyja 28 ezer tonna abroncs-hulladékot hordott össze Zalában.
„Itt vagyunk Lentiben és hoztunk a polgármester úrnak egy kis ajándékot, aki nem akar mit kezdeni a Fidesz szemetével. Ugyanis egy államtitkár bátyja, Benkő Ádám 28 ezer tonna abroncshulladékot hordott a zajdai laktanyába illegálisan” – mondta élő bejelentkezésében Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese, miközben az illegális szemétből több gumit is elhelyezett a polgármesteri hivatal előtt.
https://www.facebook.com/watch/live/?v=319289084295153
Szerinte aggasztó, hogy a fideszes vezetők mindig azt mondják, hogy nincs baj a környezetvédelemmel, csak sosem az ő kertjük végébe van lerakva az illegális szemét, vagy az akkuhulladék.
Ezek után Tompos továbbment Celldömölkre, ahol az elé a ház elé rakott le gumikat, ahova Benkő több cége is be van jelentve. A politikus másik videójában megszólalt egy nagykölkedi lakos is, akinek a hazától alig pár száz méterre van egy illegális szemétlerakat.
https://www.facebook.com/watch/live/?v=261595129863806
A férfi elmondta: „Az elmúlt 3 évben több tízezer köbméter abroncsot raktak le a területre, mindenféle engedély nélkül. Pert indítottam a tevékenység ellen, de nem vezetett sikerre”.
https://magyarnarancs.hu/belpol/tompos-marton-fellep-az-illegalis-szemetlerakas-ellen-263518
M Imre üzente 5 hónapja
Szigorítja a környezetkárosítás büntetését az Európai Tanács
A szándékos károkozást akár 10 év börtönnel is büntethetik.
Megállapodott az Európai Parlament és a tagállami Tanács arról, hogyan újítsák meg az uniós környezetkárosító bűncselekmények szabályozását – írja a Telex. Frissítik az uniós szintű, környezetet romboló bűncselekmények listáját, a mostani kilenc elemhez képest duplájára bővítik a listát. Ezentúl büntethető lesz, ha valaki inváziós özönfajokat hurcol be vagy illegálisan kimerít vízkészleteket. De szigorúbb büntetéseket vezetnének be arra is, ha valaki nagy kiterjedésű erdőtüzet okoz, védett területen élőhelyeket semmisít meg vagy rontja a levegő, a talaj vagy a víz minőségét.
Ha a bűncselekmény szándékos és valaki belehal, akár tíz év börtön járna érte, a minősített esetekre pedig nyolc.
A cégekre kiszabható bírságok plafonja akár az összbevételük öt százalékára emelkedne – amellett, hogy többek között az eredeti állapot visszaállítására és az okozott károk megtérítésére is kötelezhetőek lennének – tudatta a lap.
Az EP közleményében azt is kiemelte, hogy a közérdekű bejelentőket is védenék, illetve rendszeres képzést nyújtanának a bíráknak, ügyészeknek és rendőröknek. Ezt a szövegeket még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, de ez már inkább formaság.
https://magyarnarancs.hu/kulpol/szigoritja-a-kornyezetkarositas-bunteteset-az-europai-tanacs-263489
M Imre üzente 5 hónapja
Egy kormányrendelettel megoldották, hogy egy egész erdőt kivághassanak Szegeden
Az egyház és az állam ragaszkodik hozzá, hogy a tervezett iskola Kiss-Rigó László püspök stadionja mellett épüljön fel.
A polgármester közölte, az önkormányzat egyeztetést kezdeményezett a püspökséggel és a kormányhivatallal, és az érintett területtől néhány száz méterre három alkalmasabbnak tűnő terület ajánlott a fejlesztéshez, ahol fakivágás nélkül megvalósulhatna az iskolaépítés.
https://magyarnarancs.hu/belpol/egy-kormanyrendelettel-megoldottak-hogy-egy-egesz-erdot-kivagjanak-szegeden-263490
___
Háborognak Nagymaroson, hogy a város túl olcsón ad bérbe közterületeket és ingatlanokat
Duna-parti büfét havi 75, főtéri borozót 114, fagyizót húszezer forintért ad ki Nagymaros önkormányzata a bérlőinek, de van olyan galéria is, amelyet ingyen használnak. A helyiek háborognak, hogy kevés bevétele származik a dunakanyari településnek az ingatlanaiból.
https://magyarnarancs.hu/belpol/haborognak-nagymaroson-hogy-a-varos-tul-olcson-ad-berbe-kozteruleteket-es-ingatlanokat-263278
___
Megakadályozható-e, hogy akkugyár települjön Győrszentiván határába?
Vagy más, különösen veszélyes, ipari tevékenységet folytató cég? Jogosan vetődik fel a kérdés az után, hogy kiderült: jóval a beígért vizsgálatok, hatástanulmányok, valamint a helyiek tájékoztatása előtt meghozták a döntést, ráadásul nem is helyben, hanem kormányszinten. A terület tudniillik ún. GIPZ-besorolást kapott, azaz jelentős zavaró hatású ipari övezetnek minősítették. Megkérdeztük az így előállt helyzetről a fideszes győri polgármestert, de nem válaszolt.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megakadalyozhato-e-hogy-akkugyar-telepuljon-gyorszentivan-hataraba-263471
___
A vízzel működő motor: képzelet és valóság
Igazán nem értjük, hogy akkor az akkumulátorból jövő árammal miért nem mindjárt az autó villanymotorját hajtanák meg? Igaz, ekkor mindenki kénytelen lenne szembenézni a ténnyel:
-- a hihetetlenül zöld, karbonkibocsátás szempontjából látszólag semleges, „vízhajtású” motort végeredményben az akkumulátorba töltött jó magyar árammal hajtják meg, ami túlnyomórészt fosszilis energiahordozókból (földgáz, pakura, lignit), jobb esetben Paks I-ből származik.
Ha viszont azt feltételezzük, hogy a feltaláló azt akarja velünk elhitetni, hogy az autóba töltött vizet kisebb energiamennyiség felhasználásával sikerült kémiailag felbontani, mint amennyi a keletkező hidrogén+oxigén reakciójánál felszabadul (pláne: hasznosul is!), máris kiléptünk az áltudomány, jelen esetben a megmaradási törvényekre és termodinamika tételeire fittyet hányó parafizika birodalmába.
https://magyarnarancs.hu/tudomany/a-vizzel-mukodo-motor-kepzelet-es-valosag-263297
M Imre üzente 5 hónapja
A határértékeket ezerszeresen is meghaladó rákkeltő anyagokat talált a Greenpeace a Duna-parton
A határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben rákkeltő arzént és benzolt talált a Greenpeace a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban, közölte a zöldszervezet. Október közepén a Telexen is megírtuk, hogy a budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál szúrós, büdös szagot sodor a kutyasétáltatók, horgászok orrába a szél, amikor ugyanis olyan extrémen alacsony a Duna vízállása, megindul a volt gázgyár rákkeltő mérgekkel szennyezett talajvize a folyóba. A Greenpeace szerint az eredmények alapján már nem lehet halogatni a kármentesítést.
A szervezet követeli a Duna folyamatos további szennyezésének befejezését is, mert ez az ország egyik fő ivóvíz bázisa.
„A súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. A mérés eredményei alapján az egyik folyadékminta összes cianid tartalma is meghaladta a talajvíz határértéket, erről itt található részletes táblázat.
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2023/11/e4503900-839266_greenpeace___2023_k_11611___gazgyar_1_gdpr.pdf
A Greenpeace már többször is vizsgálta a szennyezést, és felszólította a hatóságokat, hogy kezdődjön meg a teljes kármentesítés, de azt írják, hogy semmiféle előrelépést nem tapasztaltak, mert többször is elhalasztották a kármentesítés határidejét. Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. lett volna, ezt a határidőt az MVM Next kérésére módosították 2024. december 31-re (egyes részterületek kármentesítésére 2026. április 30-ra), olvasható a Greenpeace közleményében.
https://telex.hu/belfold/2023/11/09/greenpeace-obudai-gazgyar-mergezo-szivargas
___
A Duna az ország egyik fő ivóvíz bázisa
Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég - jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. - végrehajtsa a kötelezettségét. Öt évvel első mérésünk után most egy még kiterjedtebb vizsgálattal mértük fel a szennyezettséget. Az eredmények még minket is sokkoltak. Volt olyan méreg, amely 8580-szorosan haladta meg a talajvízre megadott határértéket. (Greenpeace Magyarország)
M Imre üzente 5 hónapja
Némileg váratlanul újra téma lett a Városliget átalakítása, egészen pontosan a beígért zöldfelületek méricskélése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze állt bele ismét a vitába a héten, amikor kiposztolt Facebookra egy műholdas elemzést a Városligetről. Ebben egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával azt mutatják be, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása. Bardóczi szerint a felvételek alapján egyértelmű, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a „Városligetben nőtt a zöldfelület".
A posztra reagált Baán László, a Liget Budapest miniszteri biztosa a Mandineren. Baán azt írja, hogy „tulajdonképpen bámulatos az érvelés öntudatos, nyílt arcátlansága: ahogy egy három évvel ezelőtti felvételnek jelen idejű érvényességet tulajdonít, miközben pontosan tudja, hogy a ligeti zöldfejlesztések zöme éppen az azóta eltelt három évben valósult meg, vagyis messzemenően érvényes a mai állítás a ligeti zöldfelületek mennyiségének és minőségének növekedéséről”.
Zene Háza miatt ki kellett vágni 50 nagy fát, és ezek pótlására, lévén az előírt pótlásra nem volt elég hely, kitalálták, hogy elültetnek 130 db spéci miniatűr tiszafa fajtát, amely 30 éves állapotban is maximum 4 m magas lehet majd, de feltételezhetően jóval kisebb lesz. Fásszárú? Az. Darab darab, nem igaz? Szeretném azért jelezni, hogy a tiszafa (Taxus baccata) egy mérgező növény, ezért közparkokba nem is nagyon javasoljuk az ültetését. Egyszóval én a mérete mellett már csak emiatt sem büszkélkednék vele. Tudja: gyerekvédelem!”
https://444.hu/2023/11/11/varosligeti-csata-bamulatos-arcatlansag-vs-ott-nott-csak-a-zoldfelulet-ahol-kinott-a-gaz
M Imre üzente 5 hónapja
A Marcali Járási Ügyészség veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat egy Marcaliban lakó férfival szemben - közölte honlapján az ügyészség.
Idén januárban egy férfi úgy döntött, hogy megszabadul néhai édesanyja holmijaitól. Úgy csinálta meg, hogy az elhunyt asszony ruháit, háztartási eszközeit, személyi- és egyéb hivatalos iratait, továbbá a saját mikrohullámú sütőjét és olajjal szennyezett kannáit Marcali külterületére vitte, majd egy bozótos területen kirakta. Mindez három köbméternyi volt, s veszélyes hulladéknak számít. Azonban a rendőrök megtalálták a már említett iratokat, így villámgyorsan felkeresték a férfit, aki ennek hatására elszállította a hulladékot.
Az ügyészség a Marcali Járásbíróságra benyújtott vádiratában az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett miatt a férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
https://nepszava.hu/3214467_veszelyes-hulaldek-marcali-szemet
M Imre üzente 5 hónapja
Már a lavina előtt is vizsgálódtak Recsken, az andezitbányában most is egymást érik a robbantások
Eladatná, illetve bérlakásra cseréltetné a recski sárlavinában érintett házakat az MR Közösségi Lakásalap. A polgármester szerint ezzel csak a lakók változnának, a probléma nem.
-- A júniusi sárlavina után elrendelt vizsgálat szerint a vállalkozó már a 2025-ös és 2026-os években kitermelni szándékozott területről is letakarította a talajt, illetve a meddőt.
Így a felszín 1-10 méterrel lejjebb került a korábbi talajszintnél. A letermelt földből és meddőből kialakított depó, töltés helyenként 10 méterrel is túllógott a bánya kijelölt határán – áll a határozatban. A jogsértéssel okozott hátrány a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) égisze alatt működő országos bányakapitányság szerint nem visszafordítható, a depó megszüntetése legfeljebb a kialakult jogsértő állapot orvoslását eredményezi. Ezzel együtt kötelezték a vállalkozót a depónia felszámolására, a talaj geotextíliával való stabilizálására és növényborítására, valamint a csapadékvíz elvezetésének biztosítására. A határozatból az is kiderül, hogy idén januárban – azaz a sárlavina előtt – már érkezett egy lakossági bejelentés a szabálytalan tevékenységről, felvetve a töltés megcsúszásának veszélyét, ám a „téli, rossz látási viszonyok között, bányaművelési térkép hiányában csak annyit lehetett megállapítani, hogy a töltés stabil”. A bányakapitányság mindezek ellenére a bírság összegét jóval a kiszabható – önmagában sem túl magas 10 milliós – felső határ alatt állapította meg és 3 millió forint megfizetésére kötelezte a vállalkozót, ezzel párhuzamosan pedig kimondták, hogy nem határozható meg a „jogsértéssel okozott hátrány”.
– A károk és sérelmek megtérítésére már csak azért is a per marad az egyetlen út, mivel az érintett ingatlanokban élők a kormányhatározat alapján megígért állami segítségből sem kaptak semmit, sőt, a kormányhatározat szerint kijelölt MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. is csak most jutott el odáig, hogy az érintett ingatlanokat szakértővel vizsgáltassa meg – magyarázta lapunknak Magyar György.
-- „A bányavállalkozó által okozott kártalanítási kötelezettséggel kapcsolatos kérdések megválaszolása nem a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik”
– válaszolta a tárca a NER-közeli vállalkozóra vonatkozó kérdésünkre.
A kormány mindenesetre júliusban úgy döntött, hogy 500 millió forintot különít el a Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezésére. Arra a kérdésünkre azonban, hogy ez a pénz mikor juthat el a károsultakhoz, vagy a feladattal megbízott MR Lakásalaphoz, megkötötték-e már a támogatási szerződést, nem kaptunk választ. A BM csupán annyit közölt, hogy „a rendkívüli időjárási körülmény következtében károsodott lakóingatlanok nem minősülnek lakhatatlannak”. A tárca ismeretei szerint a lakásalap folyamatosan egyeztet a bánya tulajdonosával és a lakosokkal.
https://nepszava.hu/3214404_vizsgalat-lavina-elott-recsk-banya-robbantas
M Imre üzente 5 hónapja
Pilisszentiván mellett a Nagykovácsihoz tartozó, a Nagy-Szénáson, fokozottan védett, Európa Diplomás területen, egy természeti értékekkel teli dolomitsziklagyepen valaki(k) illegálisan emelt(ek) egy keresztet
Egy olyan területen történt ez, ahová a turistautakról letérve jogszerűen, engedély nélkül egy átlag polgárnak be sem szabadna lépnie (elsősorban a taposásérzékeny növények miatt). Csakhogy a súlyosan kapacitáshiányos nemzeti park igazgatóságoknak alig van lehetőségük ellenőrizni a rájuk bízott területeiket: kevés a terepi szakember, a jármű, az üzemanyag és egyéb erőforrás. Eközben a különleges dolomitsziklagyepeket az agglomeráció egyre növekvő lakossága és a természetbe vágyó budapestiek egyre inkább járják, tapossák. Fájdalmas ez is számomra, hiszen aki jól ismer, az tudja rólam, hogy hivatásos természetvédőként nem tekintek magamra úgy, mint akinek több joga van, különösen törekszem arra, hogy magamra nézve is betartsam a szabályokat, az érdekes növények és állatok kísértésének ellenállva megelégszem azzal, ha pusztán a turistaútról csodálhatom a természetet, miközben számtalan alkalommal láttam, hogy az értékes növények hátaslovak és túltartott vadak patái alatt, vagy kerékpárgumikra felkenődve végzik.
De visszatérve a nagy-szénási kereszthez: az illegálisan állított keresztet a nemzeti park igazgatóság – bár jogszerűen megtehette volna – lelkiismereti okokból nem szállította el. A kereszt betonalap nélkül létesült, így többször kidőlt, végül – vélhetően ittas, bulizó fiatalok – elégették. Ezután egy új kereszt állításának ötlete merült fel, immáron betonalappal és legálisan. A hatóság a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseivel szemben kiadta az engedélyt a kereszt létesítésére, miközben a nemzeti park igazgatóság, a terület természetvédelmi kezelője ezt vitatta, hiszen jogszerűen oda nem épülhetne semmi. (Itt kell megjegyezni, hogy ez nem pusztán jogászkodás, nem maga a keresztállítás a gond, hanem az, hogy egy olyan objektum, mint egy kereszt vonzó látványosság, a turistaforgalmat növeli az amúgy is túltaposott, hivatalosan megközelíthetetlen gyepen. A kereszthez vonzott turisták pedig a legjobb szándékuk ellenére, önkéntelenül is természetkárosítókká válnak.)
-- Ilyen esetben egy normális országban leülnek a felek egymással és keresnek a keresztállításhoz egy alkalmas helyszínt.
Egy olyan helyszínt, ahol a természet „temploma” és a keresztény hitünk szimbóluma nem árt egymásnak. Isten azért adott nekünk észt és hangot, hogy ezeket a dolgokat képesek legyünk megtárgyalni, egymás álláspontját megérteni. Legnagyobb sajnálatomra és mély fájdalmamra azonban ma Magyarországon a munkáját jogszerűen és helyesen végző nemzeti park igazgatóságot – azt a nemzeti park igazgatóságot, ami a legkompromisszumkészebb és ezzel együtt a legkiválóbb szakmai szervezet a magyar közigazgatásban – keresztégetőnek, keresztényüldözőnek állítják be. Szembe állítják a természetvédelmet a keresztény értékekkel. Propagandát csinálnak abból, ha egy állami szerv végzi a munkáját.
https://greenfo.hu/hir/ne-csinaljon-a-fidesz-kdnp-antizold-propagandat-abbol-ha-egy-nemzeti-park-vegzi-a-munkajat/
M Imre üzente 5 hónapja
Recsk - bányaomlás: 120 napot kapott a cég, hogy lebontsa a balesetet okozó földsáncot
A hatóság tanulmánya szerint a szabálytalanul és szakszerűtlenül hányták fel földsáncot, ami végül júniusban ráomlott a házakra. Erre egyébként az ott lakók már január óta, mióta az andezitbánya megkezdte a működését, próbálták felhívni a figyelmet.
-- A határozatban arra kötelezték a társaságot, hogy bontsa vissza a szabálytalan és veszélyes földsáncot, terítse be a területet geotextillel, telepítsen rá növényeket és építsen vízelvezető árkokat.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/recski-banyaomlas-120-napot-kapott-a-kosa-kozeli-ceg-hogy-lebontsa-a-balesetet-okozo-foldsancot-262946
M Imre üzente 6 hónapja
Újabb lehetőséget szalasztott el Magyarország, most a klímavédelemben
Magyarország frissített uniós energia- és klímatervéből is kimaradtak azok az elképzelések, amelyek forrásokat hozhatnának, javíthatnának a gazdaságon, csökkentenék függőségünket és növelhetnék az emberek jóllétét – fogalmaz több hazai zöld- és civil szervezet.
A szakértők üdvözlik, hogy Magyarország az előző változatban 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest mért, 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési szintet 50 százalékra emelte. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a közös uniós cél 2021 óta 55 százalék. Ha egy tagállam ennél kevesebbet vállal, egy másiknak annyival többet kell.)
Irreális és felelőtlen elképzelések
Bár a kormány széles körben hangoztatja, hogy a hazai szén-dioxid-kibocsátás és energiafelhasználás a GDP-bővülés ellenére csökkent, e folyamatok jó része nem tervezett hatásokra, hanem a szocialista nagyipar 1990-et követő összeomlására, a 2008-as pénzügyi válságra, a Covidra, az energiaárválságra és az ukrajnai háborúra vezethető vissza - hívja fel a figyelmet a Másfélfok. Így Magyarország GDP-növekedése változatlanul „nyersanyag-zabáló”. Miközben a friss NEKT szerint a kormány klímapolitikája „reális és felelős”, a Föld országainak érvényben lévő elképzelései szakmai számítások szerint még mindig 2,7 Celsius-fokos felmelegedést eredményeznek. Ez nálunk is az időjárási szélsőségek fokozódásával fenyeget. A szakmai és civil szervezetek „minden ellenkező híreszteléssel szemben” a tudományos szempontból helyes irány és a megvalósítási lehetőségek bemutatására összpontosítanak - írják.
Az előző körben utolsók lettünk
A NEKT első változatát a kormány közel fél évtizede nyújtotta be Brüsszelnek. A számos szakmai bírálatot megért irat 2020-as brüsszeli értékelésének számszerűsíthető mutatói alapján Magyarország a vállalások színvonala tekintetében 27 tagállamból az utolsó helyre került.
Szerény célok
A NEKT-frissítés 2030-ra az eddigi 21 százalék helyett 29 százalékos megújuló-részarányt javasol. A közös uniós cél ehhez képest már 42,5 százalék. Az anyag emellett a 2021-es 802 petajoule – PJ - tükrében 2030-ra 750 PJ-s végső energiafelhasználást ígér. Ez a viszonylag szerény csökkentés ugyanakkor a kormány szerint a GDP remélt növekedése tükrében a hatékonyság jelentős javulását feltételezné.
https://nepszava.hu/3212911_klimavedelem-magyarorszag-elszalasztott-lehetoseg-unios-energia-es-klimaterv
M Imre üzente 6 hónapja
Hatékonyabb EU-s természet-helyreállítási törvényt követelünk!
Közös nyilatkozatott adott ki 200 civil szervezet
https://www.restorenature.eu/en/our-work-past-actions/trilogue-joint-restorenature-statement
arról, hogy az elmúlt hónapokban fokozatosan gyengítették az EU-s természet-helyreállítási törvényt, ezért együtt követelnek sokkal határozottabb fellépést. A nemrég az Európai Parlament által elfogadott természet-helyreállítási törvényről (Nature Restoration Law) korábban a Nagy Tavak is beszámolt a honlapján.
https://nagytavak.hu/2023/07/10/european-living-lakes-allasfoglalas-tavak-vizes-elohelyek-helyreallitas/
Az alábbi nyilatkozatot,
https://www.restorenature.eu/File/FINAL%20RestoreNature%20joint%20statement%20-%20September.docx.pdf
amiben szigorúbb fellépést követelnek az erdők, a tőzeglápok és a tengerek védelmében, a Nagy Tavak szövetség is osztja.
“Az aláíró 200 civil szervezet nevében felszólítjuk az összes EU-tagállamot, az Európai Parlament képviselőit és az Európai Bizottságot, hogy sürgősen fogadjanak el egy olyan erős természet-helyreállítási törvényt, ami alkalmas mind a biodiverzitási-, mind a klímaválság kezelésére.
Zajlik a biológiai sokféleség nagyarányú csökkenése és a klímaválság, és ezek veszélyeztetik az általunk ismert élet alapfeltételeit. A tudomány álláspontja nagyon egyértelmű ezekben a kérdésekben. Az eddigi erőfeszítések nem voltak elegendőek a válságok kezelésére és a természettel való kapcsolatunk helyreállítására. Nem meglepő, hogy az egyre gyakoribbá váló aszályok, árvizek és erdőtüzek – amint idén nyáron is láthattuk – Európa-szerte egyre jobban láthatóvá teszik a válság hatásait. Nyilvánvalóan nagyléptékű, hatékony helyreállítási intézkedésekre van szükségünk.
Az EU természet-helyreállítási jogszabálya ennek az évtizednek a nagy lehetősége arra, hogy a folyamatos hanyatlás felől a regenerálódás útjára lépjünk, hogy a természettel harmóniában lévő, biztonságos és reziliens jövő felé induljunk el. A természet a legnagyobb szövetségesünk az éghajlatváltozás leküzdésében, egyben a saját egészségünk, jólétünk, illetve a megélhetésünk és gazdaságunk is a természeten múlik. A természet helyreállítása a legjobb befektetés, amit társadalmunk tehet. De sajnos kezdünk kifutni az időből.
Az elmúlt hónapokban példátlan ellenállást tapasztaltunk az EU természet-helyreállítási jogszabályával szemben, ami a jogi szöveg elfogadhatatlan gyengüléséhez, sőt, majdnem teljes elvesztéséhez vezetett. Ezért határozottan felszólítjuk a nemzeti kormányokat, az Európai Parlament képviselőit és az Európai Bizottságot, hogy térjenek vissza a helyes útra az EU természet-helyreállítási rendeletének alábbi kulcsfontosságú elemeinek megőrzésével:
-- Biztosítani kell, hogy minden szárazföldi és tengeri élőhelyre számszerűsített, időhöz kötött és végrehajtható célok vonatkozzanak a Natura 2000-es területeken és azokon kívül is
-- Biztosítani kell az ökoszisztémák állapotromlásának elkerülését a beruházások és a hosszú távú előnyök védelme érdekében, összhangban Európa éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos kötelezettségvállalásaival
-- Tartalmazza a mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítását, kiegészítve a lecsapolt tőzeglápok helyreállítását célzó célokkal. A mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása kulcsfontosságú az élelmiszerrendszerek és a mezőgazdasági ágazat ellenállóképessége szempontjából. A tőzegláp helyreállítása kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében, és az ahhoz való alkalmazkodásban.
-- Tartalmazzon indikátorokat az erdei ökoszisztémák helyreállítására, minden fajta erdőtípusra
-- Egyértelmű biztosítékokat adjon a tengeri élővilág megőrzéséhez, hogy a Közös Halászati Törvény (Common Fisheries Policy) ne akadályozza a tengerek helyreállítását
-- Biztosítson célzott költségvetést a helyreállítási intézkedések finanszírozására
-- Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést
-- Biztosítani kell, hogy a törvény azonnal, előfeltételek nélkül hatályba léphessen, hogy a helyreállítási célokat időben és biztosan el lehessen érni.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy késleltessük a fellépést, gyengítsük az ambíciókat vagy korlátozzuk a törvény hatályát. Ez csak drágábbá és lassabbá tenné a következmények kezelését. Kockára tennénk a saját jövőnket és a többi élőlény jövőjét. Most azonnal működésbe kell hozni a #RestoreNature -t, most kell helyreállítani a természetet!”
https://nagytavak.hu/2023/10/16/eu-termeszet-helyreallitasi-torvenyt-koveteles-restorenature-restore-nature-termeszet/
További információ itt:
https://www.restorenature.eu/en
M Imre üzente 6 hónapja
2500 hektárnyi ártéri erdőt állítanak vissza a Mura – Dráva – Duna mentén
2023 októberében elindult az új EU által társfinanszírozott LIFE RESTORE for MDD projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.
Az öt országban 17 intézmény, köztük a természetvédelmi, vízügyi, erdőkezelő és regionális közigazgatási hatóságok, valamint egyetemek és civil szervezetek a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként” emlegetett területen.
-- A projekt keretében a következő öt év során 20 millió eurós költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el szakemberek élőhely-helyreállításokat – a cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására. Ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.
„Ez a számos innovatív elemet tartalmazó LIFE projekt a nemzetközi együttműködés és közös természet-helyreállítási erőfeszítések példaértékű modellje, amely életre kelti az UNESCO Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra-rezervátumot – mondta Lisa Wolf, a WWF Ausztria LIFE projektmenedzsere. – Ez az eddigi legnagyobb élőhely-helyreállítási projekt a régióban, és így jelentős lépés környezetünk és a természet védelme érdekében.”
https://greenfo.hu/hir/2500-hektarnyi-arteri-erdot-allitanak-vissza-a-mura-drava-duna-menten/
M Imre üzente 6 hónapja
Óbudai Gázgyár - méregszivárgás: Borzasztó a szag, égette az arcunkat
Extrém alacsony dunai vízállásnál – ellennyomás hiányában – elkezd szivárogni az egykori óbudai gázgyár szennyezett talajvize a folyóba. Ezt történik a napokban ismét. Annak ellenére, hogy a sárgászölden, barnán habzó, szúrós szagú folyadék korábbi mérések szerint rákkeltő, csak halogatják a terület kármentesítését. A Greenpeace öt év után újabb, részletesebb méréseket végzett a helyszínen, hogy felmérje a szennyezés alakulását és felhívja a figyelmet a veszélyre. Mint szakértőjük elmondta: a helyszínen borzasztó a szag, égette az arcukat.
Egy 2018-ban készült videóban jól látszik, milyen undorító anyagok fakadnak itt a parti szakaszból, a helyzet azóta sem változott.
https://index.indavideo.hu/video/Rakkelto_mereg_szivarog_a_Dunaba_Obudanal
A budai Duna-parton, az újpesti vasúti hídtól délre, körülbelül az Óbudai-sziget északi csúcsánál ismét szúrós, büdös szagot sodor a kutyasétáltatók, horgászok orrába a szél. Amikor ugyanis olyan extrémen alacsony a Duna vízállása, mint a napokban, megindul a volt Gázgyár rákkeltő mérgekkel szennyezett talajvize a folyóba. Ez történt 2018-ban, majd 2022-ben, és ezt a trutyit látja bűzölögni a parton most is az, aki arra jár.
https://telex.hu/belfold/2023/10/12/obuda-gazgyar-rakkelto-mereg-talajviz-szivargas
M Imre üzente 6 hónapja
M Imre üzente 6 hónapja
Az a baj – foglalta össze a ma érvényes balatoni filozófiát az egyik érintett település polgármestere –, hogy aki tóparti telket vagy házat vesz, azt hiszi, azzal megkapja a nádast és az aktuális tópartot is, s azt csinál, amit akar. A tavat, a helyi élővilágot viszont nem érdekli, egyszerű horgász vagy miniszterelnöki vő játssza ki a törvényeket. Csak pusztul csendben, de folyamatosan.
https://nepszava.hu/3210631_csak-pusztul
M Imre üzente 7 hónapja
A kormány egy rendelettel végső csapást mért a hazai környezetvédelemre
A kormányzati döntés "a környezetvédelmi hatóságok eszközeinek lenullázásával egyenértékű", vélik a civil környezetvédők.
A Kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással elrendelte, hogy a mai naptól, a környezetvédelmi hatóságok a környezetszennyező gyárak jogsértő működésének megállapítását követően, elmarasztaló hatósági döntés helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthessenek.
Ez annyit jelent, hogy a jövőben környezetszennyezésen ért gyárak esetében a hatóságnak
# nem kötelező
-- majd bírságoló,
-- vagy működést korlátozó,
-- esetleg működést felfüggesztő,
-- vagy végső soron működést megtiltó döntést hoznia,
# helyette
-- szerződést köthet a hatóság a gyárral, melyben a gyár vállalja, hogy megpróbál a jövőben jogszerűen működni.
A hírt a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) osztotta meg közösségi oldalán.
https://www.facebook.com/profile.php?id=100091405532381
Az egyesület a Mikepércs szomszédságába tervezett akkumulátorgyár elleni tiltakozás jegyében alakult.
Ez azt jelenti, írja a civil szervezet, hogy "amennyiben újabb környezetszennyezés történik e hatósági szerződés ideje alatt, a hatóság nem tesz semmit, várja, hogy a gyár egyszer majd megfelelően, jogszerűen, nem környezetszennyező módon kezdjen működni".
-- A rendelet ma hatályba lépett és a már megvalósult jogsértések esetében is alkalmazni kell.
"Ez a hazai környezetvédelem megsemmisítésével, a környezetvédelmi hatóságok eszközeinek lenullázásával egyenértékű kormányzati döntés" – fogalmaz közleményében a MIAKÖ.
Hogy mit jelenthet a gyakorlatban a ma meghozott rendelet, azt az augusztus végén felfüggesztett bátonyterenyei akkumulátorgyár esete mutatja meg, ahol a környezetvédelmi hatóság felfüggesztette a gyár működését, miután az sorozatosan megszegte a működéssel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos szigorú előírásokat.
Igyekeztek a fokozatosság elvét is érvényesíteni:
-- hat alkalommal összesen közel százmilliós bírságot szabtak ki, azonban minden hatástalan volt.
A Kormány 432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelete a környezetvédelmi hatósági szerződésről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1. §(1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival.(2) Nincs helye a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-a és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a környezetvédelmi hatósággal környezetvédelmi hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a szerződés megkötésére sor került.2. §(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni kell.
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-kormany-egy-rendelettel-vegso-csapast-mert-a-hazai-kornyezetvedelemre-261988
M Imre üzente 7 hónapja
Siófok: Közterületet zárt le magának négy szálloda a Balaton-parton, Siófok most próbálná újra megnyitni
Siófokon van a parti sétánynak egy szakasza, amely közterületnek számít, az ott lévő négy szálloda mégis lezárta a nagyközönség elől. Az önkormányzat egy előterjesztés nyomán elkezdte beleásni magát az ügybe, és érdekes dolgok derültek ki.
A siófoki Petőfi-sétányon álló Balaton, Lidó, Hungária és Európa hotel előtti partszakasz közterület, a szállodák mégis lezárták maguknak. Tavaly szeptemberben a siófoki képviselőtestület tárgyalt egy DK-s előterjesztést, miszerint nyissák meg a parti sétányt teljes hosszában a nagyközönség előtt, ennek jogi vizsgálata során bukott ki, hogy a lezárás törvénysértő. Ráadásul a szállodák előtti lezárt sétányszakaszon az önkormányzat intézi a közvilágítást, úgy, hogy ott szezonon kívül senki sem jár.
A tavaly szeptemberi előterjesztés után a hivatal a hónapokig tartó vizsgálat során arra jutott, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely jogszerűen biztosítaná a Parti sétány időszakos megnyitását a gyalogos forgalom előtt, ezért a képviselő-testület „az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel a parti sétány időszakos megnyitásától eltekint”. A képviselő-testületi ülésen Virág Erzsébet, Juhász Attila és Völgyi Lajos a Becsülettel Siófokért Egyesület tagjai az általuk elnökölt bizottságok nevében egyet is értettek a javaslattal, hogy maradjon minden ugyanúgy.
Lengyel Róbert független polgármester (akit a demokratikus pártok és egyesület támogatásával választottak meg) nem ezen az állásponton volt. Módosító javaslatként jogi elemzést kezdeményezett,
-- „hogy a jelenlegi szerződéses konstrukció akkor, a megkötés időpontjában a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e, illetve van-e és milyen lehetőségünk arra és milyen áron, hogy mégiscsak megnyissuk a közforgalom előtt ezt a partszakaszt”.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kozteruletet-zart-le-maganak-negy-szalloda-a-balaton-parton-siofok-most-probalna-ujra-megnyitni-261638
M Imre üzente 7 hónapja
A Balaton lélegeztetőgépen van
Egy véges, természetes erőforrás, amelyet végtelennek tekintünk. Ezt mondja Zlinszky András, biológus, a szabadonbalaton ökológusa, a Balatorium program egyik alkotója. A Balatorium program pedig az EKF egyik legfontosabb kezdeményezése, amely kulturális és művészeti projekteken keresztül kezdeményez párbeszédet a Balaton ökológiai rendszeréről és értékeiről. (podcast)
https://open.spotify.com/episode/2gaNfupxN4zTpUluuLwxAW
M Imre üzente 7 hónapja
Előtte-utána képeken, ahogy a NER letarolta a Svábhegyet Tiborcz István új elitklubja körül
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.
-- „A XII. kerületi önkormányzat észrevehette volna, hogy itt gyakorlatilag egy erdő van, de nem így tett. Meghagyta beépíthető lakóövezetnek, aminek látható a következménye”
– írja az MKKP elnöke.
A BDPST Group új exkluzív elitklubja egyébként „az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni”. Az XII. kerületi Költő utcai, több épületből álló komplexum stílusával és méreteivel egyelőre látványosan kilóg a környék házai közül. Nem is szeretik, ha fotózzák, fotós kollégánknak a helyszínen őrködő biztonsági emberek nem igazán örültek, próbáltak a kamera útjába állni. A Botaniq helyén korábban egy kisebb épület állt, ebben működött a Fonográf Klub, majd később a Svábhegyi Kisvendéglő, ami nemrég bezárt, a régi épületet pedig lebontották.
https://telex.hu/belfold/2023/09/08/svabhegy-tiborcz-istvan-ner-tarolas-erdo-elitklub
M Imre üzente 7 hónapja
„Balaton-bitorlás folyik” – a vízügy elkezdte lebontani az illegális stégeket
Szakemberek szerint akár az ezerhétszázat is elérheti a Balaton nádasaiba vágott bejárók és az ezekhez kiépített stégek száma. Most több helyen elkezdték lebontani a stégeket és a bejárókat, ami megosztja az érintetteket. Vannak, akik örülnek, más azonban szerzett jogára hivatkozik.
https://www.szabadeuropa.hu/a/balaton-bitorlas-folyik-a-vizugy-elkezdte-lebontani-az-illegalis-stegeket/32567985.html
De érdemes végignézni, sok-sok fura dolog derül ki...
M Imre üzente 7 hónapja
Vecsési Madárles: A Vecsési Tájékoztató augusztusi számában megjelent cikkben szó esik a Kosboros-rét védetté nyilvánításának történetéről, illetve arról, mit kell tennünk, hogy ez az értékes terület még sokáig megmaradjon.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=134263466421381&set=a.132418863272508
M Imre üzente 8 hónapja
Gellérthegy; Balatorium; TeFeszt! (rádió adás)
A Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesületének kérésére lakossági egyeztetést és bejárást tartottak csütörtökön a Filozófusok kertje és a Sárkányrét házirendjéről, fejlesztéseiről az I. kerületi vezetőkkel. Beszámoló Szabadházy Andrástól.
Kapcsoljuk Tihanyt, ahonnan dr. Zlinszky András biológus, a SzabadonBalaton szakértője, valamint Novák Lea és Kovács Kristóf (Sajnos Gergely, helyszínelő) az MKE Kortárs Művészetelméleti és Kurátori Ismeretek mesterképzésének hallgatói számolnak be a Balatorium Ökológiai X Kulturális Hét eseményeiről.
https://www.facebook.com/events/199585179741325/?active_tab=discussion
https://balatorium.hu/
TE!Feszt 2023. - zajlik aTerézvárosi fesztivál a Podmaniczkyn, az Izabella és a Szinyei sarok között. Hívjuk a helyszínen Fülöp-Lehoczky Rellat, az Eötvös10 kommunikációs munkatársát.
https://www.facebook.com/events/658925645744571/?active_tab=discussion
M Imre üzente 8 hónapja
Megpróbáltunk bejutni a szántódi Balaland kerítéssel elzárt, de elvileg mindenki számára hozzáférhető Balaton-partjára
Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. E cikkünkben arról írunk, hogy a tavasszal átadott szántódi Balaland építtetője szerint a tó úgysem körbejárható, miért pont nekik kéne biztosítaniuk a szabad parti sétányt. A luxusberuházás ugyanis egy komplett partszakaszt elfoglalt és kerítéssel zárt el, ahova ugyan a köznép állítólag bemehet, de fürdeni, napozni nem szabad. Megnéztük, milyen az úgynevezett szabad bejutás a Balaland területére.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megprobaltunk-bejutni-a-szantodi-balaland-keritessel-elzart-de-elvileg-mindenki-szamara-hozzaferheto-balaton-partjara-260952
___
Cikksorozatunk első részében Holovits Huba balatonföldvári fideszes polgármestert kérdeztük a település Nyugati strandján létesülő e-kikötőről:
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfodvar-polgarmestere-nem-latok-eselyt-arra-hogy-megsem-epulne-meg-az-e-kikoto-260953
A Narancs.hu azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről – így a Balalandról is – ebben a cikkünkben írtunk:
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terkepen-mutatjuk-hogyan-epiti-korbe-a-ner-a-balatont-260005
M Imre üzente 8 hónapja
Recsk: újabb sárlavina, ismét sárban úszott a bányához közeli utca
Ez egy sebtében megnyitott, átgondolatlan és nagyon felszínes engedélyezési eljáráson átment bánya – mondta a Szabad Európának Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park volt munkatársa, akit érdemtelenségre hivatkozva bocsátottak el. Szerinte érthetetlen az egész bányanyitás, mert építőkőre alkalmas andezit kitermelésére kaptak engedélyt, miközben olyan típusú kőzet ott csak nyomokban található. Ez a hegy metaszomatikusan és hidrotermálisan bontott, főleg ércásványvagyonnal rendelkezik, mint a szomszédos Lahóca, ahol a recski ércbánya működött – ismertette.
Az, amit most kitermelnek, földes követ, úgy tudja, a Debrecenben épülő akku- és autógyárak alá kerül töltésnek, mert másra alkalmatlan, magas ércásványtartalma miatt viszont a magyar ércvagyon pazarlása – mondta Baráz Csaba.
Az engedély úgy szólt, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal töltéséhez termelnek ki követ, amelyhez viszont nagyon kemény andezit kell. A recski bányából kinyert kőzet szerinte nem alkalmas rá, vagy csak nagyon kevés.
Mint mondta, ezért nem kellett volna csaknem ötven hektár erdőt kiirtani, széttúrni egy hegyet, és létrehozni egy agyagnyerő gödröt a falu fölött, veszélyeztetve az ott élőket és az egész ökoszisztémát. A nyereség, amihez itt jutnak, nincs arányban a környezetpusztítással, amivel a bánya jár – tette hozzá.
Szerinte a bánya nem tudja megakadályozni, hogy ismét sárlavina zúduljon a falura egy nagy esőzés következtében, sőt ennél súlyosabb tragédia is történhet.
A hegy bontott anyagból, mállott kőzetekből áll, amit „egy-két üde ér, andezittallér jár át”, ez tartja egyben a hegyet – magyarázta. A hegyről a kiirtott erdő miatt most leszalad a víz, de vannak lefolyástalan területek, amelyek magukba szívják a vizet, ami beszivárog a talajba, képlékennyé téve a hegyet, ami ezáltal megsuvadhat, vagyis a hegyoldal lecsúszhat a falura – magyarázta.
„A hegy elveszítheti azt az egyensúlyi állapotát, ami évmilliók alatt alakult ki, és amit az emberi beavatkozás megbontott. Lehet ilyen suvadásokról hallani például Kínából, ahol hatalmas léptékben alakítják át a természetet, hogy micsoda hegyomlások, partfalszakadások történnek, főleg löszös területen.”
https://www.szabadeuropa.hu/a/recsk_baraz_csaba_sarlavina_banya_fiak_istvan/32544275.html
M Imre üzente 8 hónapja
Köz nélküli közmeghallgatást tartanak a déli körvasútról és az útjában álló ezer fáról
„Az érintettek személyes megjelenése nélkül” tart közmeghallgatást a Pest Megyei Kormányhivatal a déli körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszának bővítéséről annak ellenére, hogy a helyiek évek óta komoly ellenállást tanúsítanak a többek közt ezer fa kivágásával járó beruházással szemben. A lakosság augusztus 13-áig küldheti el írásban kérdéseit, észrevételeit a kormányhivatalnak, arról azonban nem tudhatunk meg többet a hatóság közleményéből, hogy milyen formában válaszolnak majd ezekre.
A Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Kft. által kivitelezett déli körvasút környezetvédelmi engedélyét a bíróság korábban kétszer is hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A kormány idén június 5-én harmadjára is nekifutott az engedélyeztetésnek, a beruházás pedig olyannyira sietős, hogy a most „közmeghallgatásra” bocsátott környezetvédelmi engedélyezés gyorsítása érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították az eljárást.
A környékbeli lakosokat és a vasútbővítés által érintett Hamzsabégi sétányt szeretőket képviselő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület nemrég arról írt közösségi oldalán: most fontosabb, mint valaha, hogy az érintett lakók hallassák a hangjukat, és megírják saját észrevételeiket a tervezett beruházással kapcsolatban a kormányhatóságnak. Amellett, hogy a Hamzsabégi sétány ezer fájának megmaradása a tét, a civilek aggódnak amiatt is, hogy a beruházással jelentősen sűrűsödni fog a (személyvonatoknál sokkal hangosabb) tehervonatok száma, valamint a várható környezeti károk, az építendő óriás objektumok nyomasztó betonmennyisége, és a sok évig elhúzódó nagy építkezés káros hatásai is jelentősek.
A tervek szerint ugyanis a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének, és egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból.
A V0 a tervek szerint valóban az országon áthaladó vasúti tranzitforgalmat szolgálná ki, és elviekben jelenleg is előkészítés alatt áll – kérdéses azonban, hogy mikor készülne el. A kormány – és Vitézy Dávid akkori közlekedési államtitkár – álláspontja szerint a most fejlesztendő déli körvasúton eleve a személyforgalom kiszolgálása érdekében fejlesztenek. Félő ugyanakkor, hogy amennyiben a V0 megvalósítása csúszik – és jelenleg úgy tűnik – a civilek által említett növekvő teherforgalmat is ezen a pályán vezetnék el, miután alternatíva nincs. E tekintetben persze a V0 elkészültéig így is, úgy is ezen a pályán kellene haladniuk a tehervonatoknak, akár építenek újabb vágányt, akár nem.
A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. Mint a civilek felhívják a figyelmet, az emiatt tervezett több emelet magas (és igen drága) beton támfal és zajvédő fal örökre megváltoztatná lakóövezet és az egész kerület arculatát.
-- „Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen. A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik!”
– fogalmaznak.
A pályaszakasz ráadásul már most az ország legforgalmasabbika, a teher és a személyforgalom is nagyon nagy, a zaj és a rezgés pedig éjjel-nappal terheli a lakosságot.
Mivel a civilek és az LMP szerint egyértelmű, hogy a kormányhivatal egyáltalán nem kíváncsi a sétány környékén élők véleményére, közösen alternatív közmeghallgatást tartanak augusztus 10-én, az összegyűlt kérdéseket, észrevételeket pedig továbbítják a kormányhivatalnak.
A kormány április végén döntött úgy, hogy az
-- úgynevezett háborús veszélyhelyzetre hivatkozva
lehetőséget ad a hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy „az érintett személyek megjelenése nélkül” – vagyis
-- köz nélkül is lehessen közmeghallgatásokat tartani.
A lehetőséggel pedig hamar éltek is a hatóságok: július elején a Samsung gödi akkumulátorgyára ügyében tartottak köz nélküli közmeghallgatást.
Mint arról beszámoltunk, az ukrajnai háborúval valójában nem magyarázható rendelkezés feltehetőleg elérte a célját a Pest megyei kisvárosban: túl körülményessé és nehezen értelmezhetővé tenni a közmeghallgatást, elkerülni a lakosság nyilvános felháborodását, és erősíteni az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kormányzati narratívát, miszerint minden a lehető legszabálykövetőbben működik.
És, ahogy az várható volt, a hatóságok más konfliktusos ügyek kapcsán is úgy döntenek, nem kérnek a lakosság panaszainak több órányi meghallgatásából, helyette inkább elolvassák leveleiket – hátha azokból kevesebb érkezik.
https://merce.hu/2023/08/08/koz-nelkuli-kozmeghallgatast-tartanak-a-hamzsabegi-setany-ezer-fajanak-kivagasarol/
___
Előzmény
A Főváros sürgeti a V0 megvalósulását és a Déli Körvasút felülvizsgálatát
2022. június 8-án egy igen meghatározó fővárosi döntés született a Budapesten áthaladó tehervonatokról és a Kelenföld-Ferencváros közötti vágánybővítés szükségességének kérdésességéről. Ezek alapján hazánk és fővárosunk közlekedési stratégiái is korrekcióra szorulnak.
A döntés értelmében a főpolgármester azonnal kezdeményezi a kormánynál a „V0” teherforgalmi vasútvonal megépítését, egyben nem engedélyez olyan vasúti beruházást Budapesten, ami teherforgalom erősödését eredményezheti. Ez az eredmény a közlekedési stratégiák részévé kell váljon, így Budapest saját hatáskörben beilleszti azt a BMT-be (Budapesti Mobilitási Terv), és felkéri a kormányt, hogy a vonatkozó BAVS (Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia) és NKS (Nemzeti Közlekedési Stratégia) is ennek figyelembevételével alakuljanak.
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-fovaros-surgeti-a-v0-megvalosulasat-es-a-deli-korvasut-felulvizsgalatat
M Imre üzente 8 hónapja
,,Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt."
https://www.szabadeuropa.hu/a/balatonvilagosi-elmenypark-hazudott-a-polgarmester-a-kormanyhivatalnak-/32539092.html
M Imre üzente 8 hónapja
Örvényes: traktorral forgolódtak az érintetlen örvényesi Balaton-part közelében egy magánterület határában, miközben cölöpöket vertek le, amit hatósági felszólítás ellenére is folytattak. A helyiek szerint a terület tulajdonosa négyszáz fős szállodát és mélygarázst tervez oda építeni, ami ellen tiltakoznak. A polgármester szerint csak a helyiek beleegyezésével épülhet ott bármi.
Bejelentés és engedély nélkül kezdtek fémcölöpöket leverni Örvényesen egy rét-legelő besorolású, kilenchektáros magánterület határán, amelyen mélygarázst, négyszáz fős wellnesshotelt és egyéb létesítményeket tervez építeni a tulajdonos – mondta a Szabad Európának egy helyi, aki nem akart névvel nyilatkozni. Mint mondta, többen is odamentek megnézni a munkálatokat, úgy vélik, körbe akarják keríteni a területet, ami szerintük szabálytalan.
A helyszínen megjelent a tihanyi főépítész és az aljegyző, akik Örvényesért is felelnek. Indulatos szóváltást követően felszólították a munkálatokat végzőket, hogy hagyják abba a cölöpök leverését, mert mezőgazdasági külterületet a helyi építési szabályzat szerint tilos bekeríteni, csak zöld sövény ültethető – mondta a helyi férfi, hozzátéve, hogy a munkások levonultak, de egy óra múlva visszatértek, és folytatták a cölöpök leverését.
A helyiek szerint másnap már nem folytatódott a munka, nem értek körbe a cölöpökkel. Azt hivatalosan továbbra sem tudják, hogy mi volt a cölöpverés célja, arra gyanakodnak, hogy egy könnyű drótkerítéssel akarták lekeríteni a hatalmas, 126 focipályának megfelelő zöldterületet, amely majdnem a Balaton partjáig nyúlik a nemzeti park határában.
A munkálatok közben traktorral bementek a nádasig, ahol védett növények és állatok élnek, ezt saját szemével látta, fotókat is készített. Valószínűleg a telekhatáron dolgoztak, de szerinte már az is védett övezetnek minősül, egy mocsaras-lápos terület nádassal, mintegy harminc méterre a természetes vízparttól.
Ha ott hotel épül, az lesz az első, hogy kiirtják ezt a mocsaras-lápos területet. A büntetés felső határa hárommillió forint, ami elhanyagolható összeg a tervezett beruházás költségvetéséhez képest – mondta a helybeli.
Huszár Zoltán független polgármester hangsúlyozta: Örvényes önkormányzata már bizonyította, hogy természetvédő, mert 2001-ben hitelből megcsinálták a csatornarendszert, amely a nyaralókat is érintette, a szennyvíz így nem tudott a Balaton vizébe szivárogni. Azóta is igyekeznek a természet védelmét szem előtt tartani, de a másik oldalról meg az a helyzet, hogy míg a környező településeken a fejlesztések hatására hatvan–kétszázmilliós az éves bevétel, addig Örvényes 32 millióból gazdálkodik, amiből maximum évi egymillió jut fejlesztésre – mondta Huszár Zoltán.
Azt ígérte a helyieknek és a nyaralótulajdonosoknak, hogy bármilyen terv esetén tájékoztatják őket, figyelembe fogják venni a véleményüket.
-- „Itt nem lehet semmiféle sumákolás. Amit a helyi lakosság szeretne, annak kell lennie, persze a demokratikus szabályokat betartva”
– fogalmazott.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-vedett-balaton-part-kozeleben-szabalytalanul-kezdhettek-munkalatokba-orvenyesen/32532645.html
A helyiek petíciót is indítottak májusban, amit már több mint ötezren aláírtak:
https://www.peticiok.com/orvenyes_pusztitas_balaton
___
Beszélnél arról
Amit mindenáron próbálsz játszani
Én csak fizetek
Miközben te minden szabályt megszegsz
Minden jel, amit találok
Aláhúzva
Ördögök gyarapodnak a vezetésben
Bőséges az üzemanyag
http://autovezetes.network.hu/video/zene/depeche_mode__a_pain_that_im_used_to
M Imre üzente 8 hónapja
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint másodfokon eljáró hatóság, a csopaki volt BAHART kikötő elé tervezett "védőmólónak" titulált kőszórás vízjogi létesítési engedélyét felülvizsgálta és azt megsemmisítette.
Civil szervezetek - Nők a Balatonért Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, EMLA Egyesület - sikeres jogorvoslati eljárásainak köszönhető, hogy Csopakon egyenlőre nem szórnak 12 000 köbméter követ a Balatonba.
Nagyon örülünk ennek a döntésnek, az eljárás megindításáról szóló végzések hirdetményezésére vonatkozó javaslat pedig abszolút előremutató, pozitív irányt jelent a joggyakorlatban!
Idézet az elutasító határozatból:
"A fentiekben részletezettek alapján megállapítottam, hogy az Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásba nem vonta be a hatásterületen működő környezetvédelmi tevékenységgel érintett civil szervezeteket.
A jogszerű eljárás lefolytatása érdekében javasolt az eljárás értesítő hirdetményezése, annak érdekében, hogy a hatásterületen működő valamennyi környezetvédelmi tevékenységgel érintett civil szervezet részére az eljárásba történő ügyfélkénti belépése biztosított legyen, ezáltal az ügyféli jogait gyakorolni tudja.
A Határozatot a fent részletezett tényállás alapján és a jogszabályi hivatkozások értelmében az Ákr. 123. § (1) bekezdés g) pontja alapján megsemmisítettem."
-- Nők a Balatonért Egyesület NABE
https://www.facebook.com/photo/?fbid=678451530994310&set=a.470763348429797
M Imre üzente 8 hónapja
Tíz éve „rohad” egy baranyai falu határában több ezer tonna vegyes hulladék
Több mint egy évtizede húzódik egy baranyai kis falu, Egyházasharaszti kálváriája egy hatalmas szemétheggyel. Többen – elsőként egy volt fideszes képviselő – jó üzletet láttak abban, hogy vegyes összetételű, nem veszélyes hulladékot szállítanak a volt tsz-telephelyre, mindössze 150 méterre a lakóházaktól. Tulajdonosok jöttek-mentek, repkedtek a felszólítások és a bírságok, de a szeméttel nem kezdtek semmit, csak gyűlt, és a nagyjából ezer tonna hulladék mára négyezerre hízott. A jelenlegi befektető legutóbb 12 kamionnyi olasz szemetet hozott a telepre illegálisan, amiért 3 millió forint büntetést kapott. A cég azt ígérgeti, hamarosan megkezdődik a munka a területen, de egyelőre a legújabb engedélyekre várnak.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/26/tiz-eve-rohad-egy-baranyai-falu-hataraban-tobb-ezer-tonna-vegyes-hulladek/
Videóriport:
https://www.youtube.com/watch?v=QfE1urL1ZKA
Nemcsak a Holdról látszik..., hanem közelről is:
-- mindössze 150 méterre a lakóházaktól.
(nem, még mindig nem Felcsútról van szó)
M Imre üzente 8 hónapja
Váratlan fejlemény Balatonvilágoson: leszavazták a polgármestert, nem lesz vízi élménypark
A képviselő-testület szerdai rendkívüli ülésén döntött erről, mondhatni, lakossági, civil nyomásnak engedve.
Ilyen szavazás még nem volt a hétfős balatonvilágosi testületben: az a négy képviselő, aki eddig Club Aliga-ügyekben és a most napirendre került balatonvilágosi strandi élménypálya témájában is együtt szavazott (Takács Károly polgármesteren kívül Tretykó István alpolgármester, Bartek Róbert és Kovács Tamás), ezúttal nem volt egységes. A háromfős „ellenzék” egyik képviselőjének, Bukovszki Andrásnak a javaslatát, miszerint a testület vonja vissza a vízi élménypark létesítéséhez adott februári hozzájárulását, nem csak a hármak szavazták meg, hanem Tretykó István is, Bartek Róbert tartózkodott, nemmel pedig Takács Károly polgármesteren kívül csak Kovács Tamás képviselő voksolt.
Az ülés után nem sokkal jött a hír: a Hajózási Hatóság visszavonta a balatonvilágosi vízisport-élménypályára kiadott létesítési engedélyt. Budapest Főváros Kormányhivatala azt közölte: miután az engedélyt korábban megadták a beruházásra, helyi, vízparti ingatlantulajdonosoktól több beadvány is érkezett a Hajózási Hatósághoz. A tulajdonosok érdeksérelemre hivatkoztak. Ha kiderült volna korábban, hogy érintettek, a létesítési engedélyezési eljárásba be kellett volna vonni őket ügyfélként. Ezt a jogi helyzetet a hatóság úgy oldotta meg, hogy saját hatáskörben visszavonta a létesítési engedélyt, és az eljárás folytatásáról döntött. Ezután – írták akkor – mérlegelni fogja az érintett ügyfelek és mindazok álláspontját, akik még igazolják, hogy ügyfeleknek számítanak ebben az eljárásban, és ez alapján fog dönteni.
„Jelentsd fel a testületet!”
Az eljárás és a döntés azonban a szerda reggeli balatonvilágosi testületi szavazással okafogyottá vált. Időközben egyébként megszületett a polgármester által forszírozott jogi állásfoglalás is (Takács közzé is tette a község weboldalán), melyet úgy lehetne röviden összefoglalni: a parti ingatlanok tulajdonosainak sem joga, sem lehetősége nincsen beleszólni abba, hogy mi történik a Balaton medrében. Ehhez képest a fővárosi kormányhivatal vezetője, Sára Botond éppen azt írta az élménypark vízjogi létesítési engedélyét visszavonó határozat indoklásában: az érintetteket az eljárás során nem kérdezték meg. ...
Győztünk, írja az AFE
„Győztünk, győzött az igazság, történelmi győzelmet arattunk, megakadályoztuk a példátlan, immár a Balaton vízének kisajátításával és körbezárásával járó, ezzel az egész Balatonra tekintve rossz precedensként szolgáló vízisport élménypálya létesítését – reagált az ülés után Facebook-oldalán az Aligai Fürdőegyesület. – Az egyesületünk meglátása szerint sokszor a helyi érdekek ellen hozott önkormányzati döntéseknél megszokott 4:3-as szavazati arányt sikerült megfordítani kitartó, a közvetlenül érintett parti ingatlantulajdonosokkal összefogásban végzett és helyi és országos felháborodást is kiváltó létesítmény elleni érvelésünkkel, tiltakozásunkkal.”
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/varatlan-fejlemeny-balatonvilagoson-leszavaztak-a-polgarmestert-nem-lesz-vizi-elmenypark-260555
M Imre üzente 9 hónapja
Ezúttal az M2-est és M3-ast összekötú út, valamint egy Mogyoród és Fót között tervezett lekötőút borzolja a kedélyeket Pest megyében. A beruházás Natura 2000-es területet, lakóövezetet, tanyákat és vadgazdálkodási területet is érint, miközben nagy szükség lenne a forgalom csillapítására a környéken.
„Kapcsolatban voltam önökkel a tavalyi év során, a mogyoródi lekötővel kapcsolatban felhívtam a figyelmüket, hogy ez a változat pont a tanyánkat szeli ketté. Hadd mutassam be a családomat. Meg szeretném köszönni, hogy tekintettel voltak ránk és a mi életünket tönkre teszik ezzel az úttal” – többek között ez is elhangzott azon a feszült hangvételű közmeghallgatáson, amelyet még májusban tartottak Gödtől nem messze.
Ezúttal nem a Samsung SDI akkumulátor gyára miatt, hanem a 214. és a 215. számú főút megépítésével kapcsolatban. A mogyoródi fórumra környékbeli települések, így Fót, Veresegyház, Szada, Csomád és természetesen Mogyoród lakosságát várták.
Ugyan nem a Samsung SDI hatásai miatt hívták össze a lakosokat, a fejlesztés kapcsolódik az akkumulátorgyárhoz: 2022 márciusában számolt be róla az Átlátszó, hogy páratlan értékű természetvédelmi területet veszélyeztetne az a 18 kilométeres útszakasz, melyet az M2-es autóút és az M3-as autópálya között kíván megépíteni – az azóta megszüntetett – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF).
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/03/02/okologiai-folyoso-kozepen-vezetnek-at-a-godi-samsung-gyarat-is-kiszolgalo-uj-foutat/
Ugyan minden bizonnyal lesz pozitív hozadéka a beruházásnak, ugyanis Veresegyházról és Csomádról könnyebben tudnak majd bejutni a lakosok a fővárosba, a beruházást vélhetően ennél prózaibb okok indokolják: a gödi Samsung-gyárba való beszállítást és gyors elérhetőséget is biztosít az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó gödöllői, salgótarjáni és bátonyterenyei cégek számára.
Miután megszűnt a NIF Zrt., a projekt az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) került. ...
A közmeghallgatáson egy 13 éves lány is felszólalt: mint mondta, azért tiltakozik az út ellen, mert megszűnne a nyugalom, átmenne sok fán, a szomszéduk és a családja területén is. Az állatoknak el kell menekülniük, a szép, békés hely, zajos, büdös, szeméttel teli lenne. „Átgázolna” a területükön, melyet évekig építettek, ezért szeretné, ha béke lenne, és minden megmaradna olyannak, mint amilyen most.
A kivitelezők részéről érdekes válasz érkezett: eszerint elindították az eljárást a kijelölt nyomvonalra, és ha megkapják az engedélyt, akkor megvizsgálják, hogyan lehet nagyobb mértékben elkerülni a 13 éves lány családjának birtokát. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy lehet kártérítésért folyamodni, ha számukra kedvezőtlen döntés születik. Egyébként pedig azt sem tudták megígérni, hogy tovább terveződik az út, ugyanis mostanában az állam nem bővelkedik forrásokban.
Többen voltak, akik a zajterhelésre vonatkozóan tettek fel kérdéseket, azt firtatva, hogy milyen módszerekkel számolták ki az előzetes értékeket, a kapott eredmények pedig validak-e (a beruházás fóti mezőgazdasági kisterületeket és külterületi lakóövezeteket is érintene). Az egyik kérdező meghívta magához a kivitelezőket kávézni, hogy hallgassák meg, már most milyen zajterhelést okoznak a környékbeli utak. Ugyancsak többször szóba került, hogy
-- a fejlesztés valójában nem oldja meg a települések elkerülését, hanem éppen, hogy forgalmat generál majd, és a szállítmányozók, multik érdeke, hogy a természetvédelmi területen jussanak keresztül.
https://magyarnarancs.hu/belpol/meg-szeretnem-koszonni-hogy-tonkre-teszik-az-eletunket-260256
M Imre üzente 9 hónapja
Bardóczi Sándor: Az Alkotás és Hegyalja út sarkán a volt mentőállomás helyén bővül csarnoképületekkel és ahogy látjuk sajnos műfüves (!) pályákkal a Testnevelési Egyetem. A kiemelt állami beruházás egyes közművesítési munkákra kért még 2022 augusztusában tőlünk zöldfelület-kezelői engedélyt, amit meg is kapott az általuk korrekten elkészíttetett favédelmi vizsgálat és a mi kezelői előírásaink mellett. Amelyekből nem tartott be szinte semmit az építkezés. Például nem rendelt a FŐKERT-től szakfelügyeletet, a munkavégzés során fittyet hányt arra, hogy védje a fatörzseket, nagy vezérágakat tört le, túl közel ment gépi munkavégzéssel a fák stabilitását biztosító statikai védőzónához. A korrekt favizsgálatot és favédelmi tervet nem volt műszaki ellenőr, aki betartatta volna. Na most ez egy kiemelt állami beruházás a XII kerületben, ahol ezrek szeme láttára történik ilyen. Azt kell mondjam, ez a szokásos hozzáállás egy magyar munkaterületen.
Éppen ezért volt meglepő, hogy az ezt tapasztalva megtartott helyszíni vizsgálatunkon a kivitelező képviselői első szóra elismerték, hogy kárt okoztak, és aláírták a megállapított faérték csökkenésről szóló jegyzőkönyvet. Az Alkotás úton 2,8 milliós zöldfelületi kár keletkezett, és 4 fát veszélyesség miatt ki kell vágni. A kivágás, a maradó sérült fáknál a faápolás és majd a pótlás mihamarabbi megtörténte - lévén ez egy munkaterület - a kivitelező feladata és kötelessége.
De itt még nem ért véget a történet, mert a Hegyalja úton a húzóvizsgálatok eredményére várunk, könnyen lehet, hogy ott is milliós kár keletkezik, és veszélyesség miatt fákat kell kivágni. Mindez borzasztó könnyen elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Egy éve már létezik a tájépítész műszaki ellenőr jogosultság. Evidenciának kéne lennie minden kivitelezésnél, ami fasorokat érint, hogy a kivitelező alkalmazzon olyan műszaki ellenőrt, aki a zöldfelületekhez is ért. Evidencia kellene legyen a zöldfelület üzemeltetővel szakfelügyeleti szerződés megkötése, amit mi 2019 óta bele is foglalunk a kezelői előírásokba.
A meglévő fáink megbecsülése ma még egyetlen hazai kivitelezésnek sem az alapgondolata, sok tervezésnél sem kerül elő ez a szempont, mi azért vagyunk, hogy már a tervasztalon előkerüljön, így sikerült 2019 óta 1800 esetben lebeszélni arról tervezőket, hogy egészséges fákat veszélyeztessenek a terveikkel. Óriási probléma, hogy a települési zöldfelületeken nincs alapítva hatósági jogkör, ennek hiányában bírságot nem tudunk kiszabni, tulajdonosként a faérték kár megfizetésére kötelezhetjük a fanyűvő kivitelezőket, amit ha azok nem ismernek el, akkor a polgári peres út marad.
A zöld szakmák érdekképviseletei egy évtizede sulykolják, hogy a helyzet a települési zöldfelületek védelmében tarthatatlan, törvényi szabályozásért, abban megfogalmazott önkormányzati jogkörökért kiált. Ezek hiányában csak gúzsba kötve tudunk táncolni a favédelemben, és csak igen ritkán tudunk erőteljesen fellépni a rongálás időben történő megakadályozása érdekében. Települési Zöldinfrastruktúra Kerettörvény. Jogot a fáknak, amelyek az ilyen nyári melegben szeretnének bennünket megóvni a hőgutától, de semmire sem becsüljük őket a magyar jogrendben.
https://fbshort.com/Testnevelsi_Egyetem-BardocziSandor
M Imre üzente 9 hónapja
Recsken június 8-án már egyszer sárlavina zúdult az andezitbánya közelében lévő Hunyadi utcára, több helyen a házakba is betört, a lakosok elmenekültek – voltak akik rokonokhoz, voltak akiket a helyi sportcsarnokban tudtak elszállásolni. Ezután arról lehetett hallani, hogy elindult egy vizsgálat és a bányászcég elkezdte megerősíteni a védfalakat. Majd a múlt hét pénteki, országosan károkat okozó esőzés miatt megint elöntötte újra elöntötte a sár a településrészt.
Aki látott képet arról, hogy hogy néz ki, hol helyezkedik el ez a bánya a házakhoz képest, annak nem lehet meglepő, hogy nem sikerült megfelelő védfalat építeni – mondta Nagy Gergely Miklós, a 24.hu újságírója a Reggeli gyorsban.
https://www.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=33963
A Hunyadi utca a domboldal alján helyezkedik el, a lakói jellemzően nagyon szegények. A domboldal tetejére rengeteg földet húztak ki a kőbányából – a kő kitermelésének a feltétele, hogy az andezit darabokról lehúzzák a földet – magyarázta Nagy. Kicsit abszurd látvány, van egy picike falu, a végén egy dombbal, aminek a tetejét tarra vágták és amire szinte "piramisszerűen" felhalmoztak egy csomó földet – mesélte az újságíró, aki többször is járt a helyszínen.
A helyiek már hónapok óta tartottak hasonló katasztrófától. Ehhez nem kell bányamérnöki végzettség, józan paraszti ésszel belátható volt a látvány alapján, hogy egy nagyobb eső sárlavinához vezet majd – mondta Nagy, aki szerint –felvethető az állami szervek felelőssége, kérdés, egyáltalán hogyan engedhették meg a hatóságok, hogy ez a helyzet előálljon. Eső azért szokott esni Magyarországon. Két és fél hete sok csapadék esett le a Mátrában, de azért az egy bő órás heves esőzés volt, nem egy egész napos – mondta az újságíró.
Kérdés az is, lesz-e ennek bármilyen következménye. A bánya egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István. Az ügy téma lett a parlamentben is, az látszik, hogy kormánypárti keretezésében a bánya felelőssége, vagy az, hogy a sár a bányából ömölhetett le, nem merült fel, mind az energiaügyi miniszter, mind a körzet országgyűlési képviselője árvizet emlegetett. Ez számomra nagyon régi időket idéz fel, történelemkönyvekből ismerek csak olyan példát, hogy történik egy ipari katasztrófa és megpróbálják elmismásolni – mondta Nagy.
https://www.klubradio.hu/adasok/recski-sarlavina-ipari-katasztrofa-elmismasolasat-eddig-csak-a-tortenelemkonyvekbol-ismertem-136537
M Imre üzente 9 hónapja
A Balatonból két hektárt lekerítő vállalkozó vízi élményparkja ellen tiltakoztak
„Átverték a képviselő-testületet? Mennyibe kerül felmondani a szerződést?” – sorjáztak a kérdések Balatonvilágos képviselő-testületének hétfői ülésén, amelyen a helyi lakosok és üdülőtulajdonosok is részt vehettek, hogy tiltakozzanak a már épülő vízi élménypark ellen, amelyet úgy engedélyezett az önkormányzat, hogy előtte nem tájékoztatta a lakosságot.
A helyiek csak akkor értesültek a vízi élményparkról, amikor már elkezdték építeni a 120 négyzetméteres stéget a Balatonban, valamint hatalmas cölöpökkel és bójákkal lekerítettek egy majdnem húszezer négyzetméteres vízfelületet, miközben korábban hétezer négyzetméterről volt szó, ráadásul a parttól beljebb.
A beruházó átverte az önkormányzatot, háromszor akkora vízfelületet kerített el, mint amiről korábban beszélt, és a parthoz is közelebb van a terület, mint ahogy ígérte – mondta a Szabad Európának Bukovszki András független önkormányzati képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.
A civil szervezet szerint a vízi élménypark nem lakott területre való, a beruházás sérti a településképet, az élővilágot és a pihenni vágyók érdekeit is. Leginkább annak a 22 üdülőtulajdonosnak az érdekei sérülnek, akiknek vízparti nyaralója előtt lenne az élménypark.
„Az biztos, hogy nem fogunk beletörődni”
Nem lehet bemenni úszni, mert száz méterre már le van zárva a terület, hatalmasat kell kerülni, hogy beljebb tudjanak menni – mondta a helybeli.
Hétezer négyzetméterről tudott a testület, abból majdnem húszezer lett, valamint nem volt térképen lerajzolva, hogy hol lesz az elzárt vízfelület, és látványtervek sem voltak – tette hozzá.
https://www.szabadeuropa.hu/a/tiltakoznak-a-vizi-bananozas-ellen-balatonvilagoson/32478056.html
A Balatonvilágosra terezett vízi élményparkkal a Szabad Európa riportere, Benyó Rita is foglalkozik Balatonról készülő videóriportjának második részében, a Szabadon újabb epizódjában, amely hamarosan elérhető lesz a Szabad Európa oldalán és YouTube-csatornáján. Az első részt itt nézheti meg:
https://www.szabadeuropa.hu/a/32455599.html
M Imre üzente 9 hónapja
A kormány szerint semmi közük ahhoz, hogy Recsken a házak felett nyithatott meg egy bánya
Az energiaügyi miniszter nevében Koncz Zsófia államtitkár annyit válaszolt, hogy
„a bányanyitásokkal kapcsolatos bányafelügyeleti hatósági eljárások függetlenek a kormány tevékenységétől, a hatósági eljárásokba nem avatkozik be. Az ügyben önálló szabályozó szervként a Szabályozott Tevékenységek Hatósága jár el”.
Ezt a hatóságot két éve hozták létre, az élére pedig Orbán Viktor közeli emberét, Bíró Marcellt nevezték ki. A hatóság már vizsgálja a recski esetet.
Ugyanakkor a bányanyitáshoz szükséges környezetvédelmi engedélyt a Heves Megyei Kormányhivatal adta ki 2021 decemberében 5 évre a Andezit-Bau Bányászati Kft-nek. A cég egyik tulajdonosa Kósa Lajos ügyvédje, Fiák István, akinek még a Fidesz alelnökét behülyítő örökösnővel is volt közös cége, de korábban Kósa feleségével is üzletelt. Egy testületi jegyzőkönyv szerint Paks II.-höz, a Belgrád–Budapest vasútvonalhoz szállítják a itteni köveket.
https://444.hu/2023/06/27/a-kormany-szerint-semmi-kozuk-ahhoz-hogy-recsken-a-hazak-felett-nyithatott-meg-egy-banya
M Imre üzente 9 hónapja
„Nem lesz napirendi pont az élménypark” – bocsátotta előre az ülés elején Takács Károly (a hétfős testületből a Club Aliga ügyében is a polgármestertől és többségtől eltérő álláspontot képviselő „szokásos” kisebbség, három fő kérte ezt írásban is), mire a hallgatóság egy emberként morajlott fel, azt kiabálták, hogy pedig ők ezért jöttek és szót kérnek. A településvezető úgy reagált:
-- „Nem hallgatunk meg senkit, nem mi hívtuk ide önöket, a hallgatóság hallgasson, vagy hagyja el a termet!”.
Mivel ezek után sem lett csend, Takács kilátásba helyezte, hogy kiürítteti a termet, de gyorsan jött a felelet a mintegy félszáz fős közönség soraiból: „Meg lehet próbálni, mi vagyunk többen!”
Testületi ülésből Hyde Park
Végül mindenki győzött, hiszen a polgármester valóban nem kezdeményezte a vízi élménypark ügyének napirendre vételét, a hallgatóságnak azonban megérte megvárni az ülés végét, hiszen akkor Takács mégiscsak szót adott a megjelenteknek.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-a-baj-az-udulotulajdonosokkal-hogy-mindenhova-ingyen-akarnak-bemenni-viharos-kepviselo-testuleti-ules-balatonvilagoson-259795
-- „Az a baj, b..ki, hogy ti mindenhová ingyen akartok bemenni...”
-- „A hallgatóság hallgasson!”
-- „Nem hallgatunk meg senkit, nem mi hívtuk ide önöket, a hallgatóság hallgasson, vagy hagyja el a termet!”
-- „Meg lehet próbálni, mi vagyunk többen!”
M Imre üzente 10 hónapja
Kvíz: Mi sem fogjuk már látni? – Mi marad a Balatonból az építkezések után?
Minek a szinonimája mostanában a szanatórium a beruházási szakzsargonban? Mit ígért a kormány a Balaton-törvény módosításakor, és mi történik azóta a magyar tengerrel? Mi épült például az idei strandszezonra a földvári szabadstrandon? Nézze meg a legutóbbi Szabadont, és töltse ki kvízünket!
https://www.szabadeuropa.hu/a/kviz-balaton-ner-beruhazas-kozerdek-maganerdek-termeszet-kizsakmanyolas-strand-kikoto-epitkezesek/32451542.html
M Imre üzente 10 hónapja
Állami vizsgálat indult a recski kőbányánál történtek miatt – tájékoztatta a 24.hu-t a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Az állami szerv szűkszavú válaszában közölte: a „recski eset feltárására az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el, melynek lezárultáig további információt nem tudunk megosztani.” Hozzátették:
-- A bányavállalkozó összefoglaló jelentést küldött a bányafelügyeletnek.
További részletekről, például hogy mi a vizsgálat célja és fókusza, az állami szervezet egyelőre nem adott tájékoztatást.
https://24.hu/belfold/2023/06/17/recsk-banya-iszapomles-andezit-bau-kosa-lajos/
M Imre üzente 10 hónapja
Ráomlott a bánya a házakra, 70-80 ember vesztette el az otthonát
Több utcát öntött el egy villámárvíz után a sáros iszap Recsken. A házak fölött, a hegy tetején egy bánya működik. A lakók szerint innen érkezett a sáros ár. A házak egy részét méteres iszap borítja, így a lakók nem tudnak visszaköltözni. A károsultak szeretnének a házaik helyett másikat kapni.
https://www.atv.hu/videok/20230614/raomlott-a-banya-a-hazakra-70-80-ember-vesztette-el-az-otthonat
___
De tulajdonképpen miért érdekes Recsk? A pesszimista számítások szerint is százmillió tonna olyan érc van a Heves megyei lelőhelyen, amelyet ki lehet termelni. S minden adottság megvan arra, hogy a bányabeli kutatást folytatva négy-öt éven belül el lehessen jutni arra a szintre, ahol a művelés elkezdődhetne. Ehhez politikai akarat kell és gazdasági erő. Úgy tűnik – lásd az állam képviseletében eljáró MNV-t –, hogy összejöhet.
https://figyelo.hu/penz-beszel/a-recski-banya-titka-8205/
___
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, újabb bányát nyitottak Recsken a Valéria-hegyben található andezit miatt. A fákat eltüntették, jelentős tájsebet okozva. Már akkor arról beszéltek a bánya alatt lévő utca lakói, hogy fejükre fog omlani az egész, hiszen már a próbarobbantásoknál is kövek gurultak le a kertjeikbe. A lakott területről mintegy 600 méterre nyitott bányából sárlavina zúdult az ott élők nyakába a múlt hét csütörtöki felhőszakadás után. A 444 úgy tudja, hogy az utcából ki kellett menekíteni 70-80 embert, akiknek egy része rokonoknál, más része a település kisebbségi klubjában vagy a lepusztult falusi sportcsarnokban húzta meg magát.
Egyértelműen látszik, hogy ott omlott le a sárlavina, ahonnan kitermelték az erdőt. A Hunyadi útiak közül sokan vissza sem akarnak költözni, mert bármikor jöhet egy újabb zivatar, ami tovább bonthatja a bányából odatúrt földet.
A helyiek elmondása szerint a fent dolgozó munkagépek csak akkor ástak gyorsan egy vízelvezető árkot, amikor a földsánc már ráomlott a házakra.
https://168.hu/itthon/banya-recsk-260590
M Imre üzente 10 hónapja
A tatai tóvédők: egy érdekvédelmi kampány története | Közélet Iskolája Podcast
A Tatai-tó partjára építendő szálloda ügye bejárta a sajtót, miután 2020 májusában a helyiek csoportba szerveződtek, hogy megakadályozzák a környezetromboló beruházást. A Közélet Iskolája Podcast első epizódjában az érdekvédelmi kampányt vizsgáljuk meg szervezői szempontból. Vajon hogyan váltak aktivistákká és szervezték meg magukat és a kampányukat az addig politikával nem foglalkozó lakók? Miért válhatott országos jelentőségűvé a Tatai-tó ügye, és ajánlanák-e másoknak a helyi népszavazást mint eszközt a kezdeményezők? Hogyan tovább a győzelem után? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről mesél Seres Lili és Bauer Flóra hostoknak Szalay Ildikó, a Stop Avalon Tata alapító aktivistája.Hogyan tudunk demokratikus és fenntartható civil szerveződéseket és mozgalmakat építeni, és hogyan lesz ezektől igazságosabb a közös jövőnk? Erről szól a Közélet Iskolája Podcast, amely esettanulmányokon keresztül járja körbe civil érdekérvényesítés sikeres példáit.
https://open.spotify.com/episode/7mx8xdTJhe1gXEdnaS7QOt?nd=1
A sorozatot a szervezet tagjai vezetik egymást váltva, és minden adásban egy-egy meghívott vendéget faggatnak a tapasztalatairól: érdekvédelmi kampányokról, bátor állampolgári kiállásról, hosszú távú stratégiaépítésről, mozgalmi történelemről, és arról, hogy miként lehet a közéleti részvételt tanulni.Még többet a Közélet Iskolája munkájáról a szervezet honlapján tudhatsz meg:
https://kozeletiskolaja.hu/
M Imre üzente 10 hónapja
Tévhit: A tarvágás már nem divat
Egyelőre széles körben alkalmazzuk a tarvágást. Nemcsak a faültetvényekben, hanem őshonos fafajú erdeinkben is. A végeredményét tekintve hasonló hozzá a fokozatos felújító vágás is, amikor nem egyszerre, hanem két-három lépésben vágják le az erdőt. Természetvédelmi szempontból mindkettő igen drasztikus beavatkozás, hiszen az erdő, mint élőhely, jókora területen, hosszú évtizedekre megszűnik.
A fotó 2022-ben készült.
https://fbshort.com/megiskopaszahegyoldal
M Imre üzente 10 hónapja
Már az 50-es években világszínvonalú terv készült a Balatonra, de a kukában végezte
... arra is van néhány példa, hogy egy település behúzza a kéziféket, és igyekszik gátat vetni az egyre intenzívebb beépítésnek, ahogyan azt Paloznak tette. Fontos tanulság lehetne, hogy nem muszáj mindenáron minden talpalatnyi földből pénzt csinálni, lehet kicsit távlatosabban is gondolkodni a község identitásáról, települési közösségről, bevándorlókról, új építésekről. De persze én sem tudom, hogy meddig tudják azt a féket behúzva tartani, és mi következik utána.
https://www.valaszonline.hu/2023/05/26/wettstein-domonkos-interju-balatoni-epiteszet-konyv-taj-urbanisztika/
___
"Amit ott építenek fent, az kié?" – dühös helyiek a beépítés ellen Balatonhenyén – I. rész
Szinte egy emberként támadta Balatonhenye lakossága az önkormányzat fejlesztési tervét. A csöndes zsákfalu lakói és nyaralótulajdonosai nem kérnek a szállodaépítésből és a kormány-közeli nagyberuházásból. Videónkat hamarosan folytatjuk.
https://www.szabadeuropa.hu/a/amit-ott-epitenek-fent-az-kie-duhos-helyiek-a-beepites-ellen-balatonhenyen-i-resz/32409266.html
M Imre üzente 11 hónapja
Így lesz lakópark az erdőből – nagyberuházás készül a város egyik legértékesebb telkén a Normafánál
Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ-óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
Amikor ez a cikk megjelenik, éppen közmeghallgatást tartanak a Városmajori Gimnázium dísztermében egy olyan beruházásról, amely – ha megvalósul – látványos természetrombolást jelent majd a főváros legkedveltebb kirándulóhelyén, a Normafánál. Egyáltalán nem váratlanul, a semmiből érkezik a projekt, amely 78 lakást tartalmazó lakópark, vagy inkább egyetlen óriási, látszólag különálló házakból álló épületmonolit felhúzását jelenti a Konkoly-Thege Miklós úton, a Gyermekvasút csillebérci megállója mellett. Az építkezés tulajdonképpen logikus végjátéka lenne a rendszerváltás óta tartó folyamatnak, amelynek során a közvagyon előbb magántulajdonná alakult, aztán a szabályozási környezet is úgy változott meg szép lassan, hogy lakóparkot lehessen felhúzni az erdőből kihasított, döntően még ma is fás telekre. Ez a város egyik legértékesebb ingatlana: közel egy hektár jól megközelíthető, beépítetlen terület Buda zöld tüdejének közepén, exkluzív környezetben, beépítési mutatói pedig a kerület sajátos hozzáállása miatt igen liberálisak. Az egyetlen szépséghiba, hogy egy az egyben a Budai Tájvédelmi Körzet része, valamint európai uniós Natura 2000 védelem alatt áll. Hogy a természetvédelmi oltalom elvileg létező legmagasabb szintje mennyit ér manapság Magyarországon, azt nehéz lenne megjósolni.
Valójában ez már a második nekifutás: 2019-ben egy kilencszintes, mélygarázzsal és felszíni parkolóval is ellátott többlakásos lakóépületre, tulajdonképpen toronyházra adtak be engedélykérelmet, de a kormányhivatal a nemzeti park ellenállása miatt ezt első- és másodfokon is elutasította.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park viszont érzékelhetően próbál még ellenállni a nyomásnak, tavalyi szakvéleményükben ragaszkodtak ahhoz, hogy védett területeken épületeket felhúzni anomália, ezért legfeljebb olyan jellegű és mértékű beépítést tartanak elfogadhatónak, mint ami a területen korábban volt, a lakóparki funkció pedig ellentétes a tájvédelmi körzet rendeltetésével, létrehozásának értelmével, és mindeddig nem is volt a Budai Tájvédelmi Körzetben ilyen. Mindez persze evidencia, de nem hazai viszonyok között. A nemzeti park adta a legkomolyabb kritikáját annak a több éve tartó szabályozási buherálásnak is, amivel az önkormányzat tulajdonképpen kaput nyitott az építkezés előtt.
https://www.valaszonline.hu/2023/05/17/normafa-lakopark-konkoly-thege-ut-hegyvidek-termeszetvedelem-futo-peter-kisz-vagyon/
-- Normafa erdői
M Imre üzente 11 hónapja
Buzgárként tört fel a toxikus fémekben dús lötty Lőrinciben, és most is környezetszennyezés fenyeget
Veszélyes szennyezőanyag szivárgott tavaly nyáron a környezetbe a lőrinci pernyehányóban üzemelő lerakóból, nem is először. A júliusban kifolyt folyadékban olyan koncentrációban találtak toxikus fémeket, amilyet át sem vehettek volna a telepen. Ráadásul a veszélyes lötty olyan több tízezer köbméternyi anyagot tartalmazó tárolómedencéből szivárgott, ahol semmi keresnivalója nem volt.
Régi történet
A pernyehányó az 1995-ig Lőrinciben működött Mátravidéki Erőműhöz tartozott, de területe már az 1940-es évektől hulladéklerakóként szolgált. Az erőműből ide hordták a Petőfibányán 1973-ig bányászott lignit (majd utána olaj) elégetése során keletkezett pernyét és salakot, de más ipari hulladékokat – gumigyárból és műanyagüzemből is – leraktak itt. A Reg Kft. 1992 óra végzi a terület rekultivációját, mint a honlapján olvasható “a mindenkori törvényeknek megfelelően”.
A környékbeliek nem alaptalanul aggódnak. Egyrészt vannak korábbi rossz tapasztalatok: a Lőrinci északi határában fekvő Selypen egykor működő cementgyár éveken keresztül mérgezte azbeszttel a környéket, többeknél alakult ki halálhoz vezető daganatos betegség, két özvegy kártérítési pert is nyert még 2014-ben – nyolc év pereskedés után
https://hvg.hu/zhvg/20230514_veszelyeshulladek_kornyezetveszelyeztetes_lorinci_pernyehanyo_reg_kft
___
Miközben Hatvanban a képviselő-testület nyilvános ülésen döntött arról, hogy a hatóság oldalán csatlakoznak ahhoz a perhez, amelyben a Lőrinci határában működő REG Kft. megtámadta a számára hátrányosnak ítélt korábbi döntést addig a lőrinci testület zárt ülésen döntött arról, hogy ők viszont nem.
https://egriugyek.hu/kornyek-ugye/lorinci-inkabb-nem-csatlakozott-a-hatosaghoz-a-pernyehanyon-mukodo-ceg-peres-ugyeben
M Imre üzente 11 hónapja
A nagy vízrablás: aszályosítás uniós mutyipályázatokkal a Homokhátságon. Újabb hungarikum a „homokdomb töltés – gát korona sétány”
A természetnek katasztrófa, de egy szűk körnek jó üzlet a záportározók létesítése a hatóságok asszisztálásával. Eddig 40 adatigénylést indítottak a civilek, mivel az állami hivatalok sértésnek veszik, és titkolják, ha a polgárok érdeklődnek a környezetük állapota iránt. Több településen is hasonló mutyigyanús forgatókönyv alapján csatornázzák a vizet és a közpénzeket.
A magas vízállású területeken mélyítenek, ásnak hatalmas gödröket. Ismert módon a talajvíz ezekbe benyomul így azt a hamis látszatot mutatják, hogy sikeres a vízvisszatartás és okosan költjük az Uniós 10 milliárdokat. Ezeknek a vizeknek azonban egy cseppje sem az összegyűjtött visszatartott csapadékvízből származik, hanem ez az a víz ami ott van a talajszemcsék közötti résekben és talajvíznek nevezzük, a talajt kiemelve a gödröt kitölti az oldalról beáramló talajvíz, és beáll a nyugalmi talajvízszint.
Ez azzal jár, hogy az ásással megszüntetjük a felszíni növénytakarót, amik mindegyike védett növények özönét hordozza. Gondosan elkerülve az előzetes botanikai felmérést. És a Kormányhivatal azzal pecsételi le a hozzájárulást, hogy nincs ismert védett érték. Engedélyezi. Holott ránézésre látszik, ami egy kékperjés láprét.
A műszaki kiviteli tervek érdekes módon már a pályázat előtt elkészültek, és módosítás nélkül kapnak vízjogi létesítési engedélyt, többször úgy, hogy a kötelező dokumentumokat késve vagy pótolva, részben-egészében valótlan adatokkal adják be.
Ez zajlott Zsombón, ahol lassan másfél éve engedély nélkül „üzemel” a záportározó, és ez indul újra Bordányban.
https://greenfo.hu/hir/a-nagy-vizrablas-aszalyositas-unios-mutyipalyazatokkal-a-homokhatsagon-ujabb-hungarikum-a-homokdomb-toltes-gat-korona-setany/
M Imre üzente 11 hónapja
"Amit ott építenek fent, az kié?" – dühös helyiek a beépítés ellen Balatonhenyén – I. rész
Szinte egy emberként támadta Balatonhenye lakossága az önkormányzat fejlesztési tervét. A csöndes zsákfalu lakói és nyaralótulajdonosai nem kérnek a szállodaépítésből és a kormány-közeli nagyberuházásból. Videónkat hamarosan folytatjuk.
https://www.szabadeuropa.hu/a/amit-ott-epitenek-fent-az-kie-duhos-helyiek-a-beepites-ellen-balatonhenyen-i-resz/32409266.html
M Imre üzente 11 hónapja
„a Gyermekvasút Csillebérc megállója és az MTA Csillagvizsgálója szomszédságában lakótelepet szeretnének építeni.
Az engedélyezési folyamat részeként jövő szerdán május 17-én 10 órakor közmeghallgatást tartanak a Városmajori Gimnázium dísztermében.
Kérünk mindenkit, aki ebben a lehetetlen időpontban el tud menni, és nem szeretné, ha a Normafa erdőibe lakótelepet építsenek, jöjjön el, és hallassa a hangját!”
https://fbshort.com/Mzb8
Lakótelep az erdőben? Közmeghallgatás
2023. május 17., 10:00–12:00
Városmajori Gimnázium Díszterme
https://fbshort.com/Mzb9
M Imre üzente 11 hónapja
Új fejlemény a Club Aliga-sztoriban: a hajdani pártüdülőt tulajdonló Pro-Mot Hungária elnevezésű cégben meghatározó tulajdonrészt szerzett Bayer Property Zrt. – melynek ügyvezetője Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő – ajánlatot tett Balatonvilágos önkormányzatának új településrendezési szerződés megkötésére. A társaság a március 16-án tartott zárt körű, nem sajtónyilvános lakossági tájékoztató után szombaton délután újabb hasonló sátras, bográcsos rendezvényt tart a Club Aligában...
Fürdőegyesület:
-- „Vagyis a milliárdosok üdülő- és lakótelepén nemkívánatosak leszünk mi, egyszerű emberek, helyi lakosok – fogalmazott Bukovszki. – De lesz szép orvosi rendelőnk, községházánk, sőt, kilátónk a magasparton – arról nézhetünk majd le a Club Aligára, ennyi maradna a köznek az egykori Balaton-parti községből, Balatonaligából, mármint szerintük, csakhogy mi a vízpartunkat akarjuk, mert azt közben ellopták, ami világbotrány. Hát el lehet venni a magyar néptől a Balaton partját, ráadásul az érintett balatoni település polgármesterének az asszisztálásával? Mi ebbe nem fogunk beletörődni, hiszen az unokáink majd megkérdik: hol voltunk, amikor ellopták a Balaton-partunkat?”
-- azt akarjuk, hogy a közutak, a közpark, a strand és a parti sétány is kerüljön visszavonhatatlanul köztulajdonba az ingatlannyilvántartás szerint,
és ezek után jöhet a fejlesztés.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/milliardos-ajanlatot-tett-a-balaton-parti-falunak-a-club-aliga-fejlesztoje-258662
M Imre üzente 11 hónapja
Budapest, 2023. május 6., szombat (OS) - Kocsis-Cake Olivio: Újabb érintetlen balatoni partszakaszra csapnak le a Fidesz-közeli ingatlanvállalkozók?
Újabb balatoni partszakasz került veszélybe: sajtóhírek szerint
ezúttal Örvényes eddig érintetlen természetes területén készülnek
luxusszállodát építeni, és a természetpusztító beruházást ezúttal is
a helyi emberek félresöprésével, titokban készítik elő.
Az Árnyékkormány szerint meg kell akadályozni, hogy a Balaton a
milliárdos fideszes elit magántavává váljon, ezért azonnal le kell
állítani az örvényesi szállodaberuházás előkészítését és meg kell
kérdezni a helyi embereket az építkezésről. Meg kell védeni a
Balaton-part megmaradt, érintetlen természetes részeit a kapzsi
ingatlanvállalkozóktól. Ezért küzd az Árnyékkormány például a
balatonföldvári luxusjacht-kikötő építése ellen, amivel az uniós
pénzből felújított strandot számolnák fel. Ezért az Árnyékkormány
Magyarország egyetlen reménye arra, hogy megóvjuk a Balaton
természetes környezetét a kapzsi ingatlanvállalkozóktól.
Kocsis-Cake Olivio
Környezetvédelmi ügyekért felelős árnyékkormánybiztos
Kiadó: Demokratikus Koalíció
M Imre üzente 11 hónapja
Katasztrofális romániai folyószennyezés
Két nagy bányavidék van, és az említett Cuprumin bányát leszámítva lényegében nem folyik kitermelés, a szennyezés viszont továbbra is fennáll. Egyikük Erdély északi részén Nagybánya környéke, az innen érkező patakok, folyók vizét a Szamos gyűjti össze. A másik bányavidék Erdély déli részén van, innen a patakok az Aranyosba, a Marosba, és kisebb mértékben a Fekete- és Fehér-Körösbe hordják a szennyeződést. Minden a Tiszába kerül végül. Beszéltem az állandó szennyezésen túl a katasztrófákról is, melyeket többnyire esőzéseket követő úgynevezett inverz szonda problémák, bányaáradások és gátszakadások idéztek elő. És megemlítettem a 2000-es ciánszennyezést is, aminek következtében elpusztult a Tisza élővilága. A nehézfémszennyezés kapcsán kiemeltem, hogy például a Szamos üledékében Szatmár felett a kadmium esetén a megengedett maximális érték hétszeresét, a cink esetén pedig az ötszörösét mértem. És beszéltem természetesen a műanyagszennyezésről is, amelyik legalább olyan súlyos probléma, mint a toxikusfém szennyezés.
Hantz Péter erdélyi tudományos kutató szeretné elérni, hogy a román hatóságok végre érdemi lépéseket tegyenek a folyók szennyezése ellen – különösen annak fényében, hogy a víz egyre értékesebb kinccsé válik, gondoljunk csak a kiszáradó dél-európai folyókra. Az eldobált műanyaghulladék, illetve a bányákból szivárgó, nehézfémekkel szennyezett víz számos folyó ökológiai állapotát rontja, ami esetenként olyan mértékű, hogy teljesen kiöli a faunát több tíz kilométeres szakaszokon. A kutató, miután méréseinek eredményeit az illetékes román, magyar és európai hatóságok figyelmébe ajánlotta, meghívást kapott, hogy tartson egy bemutatót az Európai Parlament Petíciós Bizottsága előtt. A szerdai prezentációt követően az erdélyi tudós a Transtelexnek elmondta: nagyon örülne, ha a bizottság tagjai eleget tennének a meghívásának és eljönnének Erdélybe, hogy a saját szemükkel lássák a kérdéses folyók állapotát. Véleménye szerint ugyanis nemzetközi összefogásra, és ugyanakkor nyomásgyakorlásra is szükség lenne a helyzet rendezése érdekében.
https://transtelex.ro/zold/2023/04/27/hantz-peter-folyoszennyezes-nehezfem-erdely-szamos-maros-tisza
M Imre üzente 11 hónapja
A Duna elterelése egy időre elvágta őket, most határhíd épül a Szigetköz és Csallóköz között
Évekig kétséges volt, megépül-e, ám mostanra minden akadály elhárult: a többletköltségeket is vállalta a két ország, így gyalogos és kerékpáros határhíd épül a Dunán a Szigetköz és Csallóköz között Dunakilitinél. Bár az elterelt Öreg-Dunában alig maradt víz, a hidat mégis látványosan magasra, a folyó mértékadó árvízszintje fölé kell emelni. Ha elkészül, három magyarok lakta falut ismét közelebb hozhat Magyarországhoz, ezek a folyó fogságába kerültek, amikor 1992-ben Szlovákia elterelte a Dunát.
A Duna túlsó felén fekvő három magyar települést a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta: Doborgaz (szlovákul Dobrohost), Vajka (Vojka) és Nagybodak (Bodíky) 1992-ben ráadásul a folyó fogságába került, amikor Szlovákia elterelte a Dunát, így a mesterségesen kialakított üzemvízcsatorna és az Öreg-Duna között rekedtek. Ők a folyó másik partján lévő Somorjába (Šamorín) már csak Bős vagy Pozsony felé kerülve jutottak át (igaz, azóta egy komppal át lehet kelni a túlpartra). Ezek a magyar falvak folyamatosan keresték a kapcsolatot a szemközti szigetköziekkel is, akikhez gyakran rokoni kapcsolatok is fűzték az ott élőket.
2010 környékén aztán szóba is került Dunakiliti és a szemközti Doborgaz összekötése, de míg államtitkári szinten egy kompban gondolkodtak, addig a falvak inkább hidat szerettek volna. Ez még akkor is inkább csak álomnak tűnt, amikor 2012 novemberében egymillió eurót nyertek: egy határon átnyúló együttműködési projektben a Szlovák Állami Vízgazdálkodási Vállalat, Doborgaz és Dunakiliti önkormányzata, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Ister Régiófejlesztési Ügynökség (a projekt menedzsere) sikeresen pályázott a híd tervének előkészítésére.
Ezek elkészülte persze még messze nem jelentett garanciát arra, hogy egyszer a kivitelezésre is lesz forrás, hisz egy dunai határhíd megépítése nem két forint. Ráadásul a tervek csak gyalogos és kerékpáros műtárgyra szóltak, azt ráadásul az elterelt Öreg-Dunán kell megépíteni, ahol alig maradt víz, mégis a folyó mértékadó árvízszintje fölé kell emelni a szabályozás alapján.
A létesítmény fő – az államhatáron átívelő – műtárgya a 250,25 méter hosszú, 3 nyílású, Doborgaz és Dunakiliti közötti gyalogos és kerékpáros Duna-meder híd, de mindkét oldalon odavezető (gyalogos és) kerékpárút és kisebb átvezető hidak is épülnek.
A tervek szerint jövőre kész is lehet a határhíd, s érdekesség, hogy az arra kerekezőknek a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerben megépült, de kihasználatlan dunakiliti duzzasztóművön is át kell tekerniük.
https://telex.hu/belfold/2023/05/01/szigetkoz-csallokoz-szlovakia-hid-kerekparos
M Imre üzente 1 éve
Többméteres hab úszik a patakban Ceglédbercelnél
Többméteres hab lepte el a Gerje-patakot Ceglédbercelnél, a szennyeződés akkora, hogy a gyalogoshidat is belepte.
Valószínűleg a közeli szennyvíztisztító okozza a problémát, ennek a csatornája közvetlenül a patakba vezeti a vizet.
-- A Kötivizig igazgatóságát én azonnal felhívtam, ahogy a problémát észleltük és azt mondta az ügyeletes, hogy már a pénteki napon kint jártak is és vízmintát vettek és várják a laborvizsgálat eredményét
– mondta Földi Áron ceglédi önkormányzati képviselő az RTL Híradónak.
A politikus úgy tudja, hogy az albertirsai szennyvíztelep túlterhelődése esetén
-- mindent kisodor a plusz víz, mindenféle szennyeződést. A szennyvíz iszapot is, és ez a szennyvíz iszap itt marad velünk.
A szenny Ceglédig is eljut, ahol egy turistaútvonalat terveztek pályázati pénzből megvalósítani,
-- de hát ki az a turista, aki egy pöcegödörszagú folyó mellett szeretne sétálni?
– tette fel a költői kérdést Földi.
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2023/04/11/cegledbercel-gerje-patak-hab-vizszennyezes/
M Imre üzente 1 éve
A balatonboglári Tinódi és Kodály utcában, a 100 éves, (egyenként több millió forintos értéket képviselő) platánfa egyedek közé, az Önkormányzat parkolóhelyek kialakítását tervezi. Kérjük, hogy a beruházást ne kezdjék el, ne bolygassák meg a fák környezetét!
Köztudott, hogy a platánfák gyökerei a felszínhez igen közel vannak, így a legkisebb mértékű földelhordás is veszélyes a fák további biztonságos fejlődésére, egészségére, és főleg stabilitásukra. Mindennemű károkozás ami egy építkezésen a munkagépek mozgásából, emberi felelőtlenségből, nemtörődömségből, (gyökerek átvágása, törzs, kéreg megsértése, gyökérnyak megsebzése, stb,) adódhat, végzetes következményekkel járhat!
A hatályos Magyar Szabvány, MSZ 12042:2019 egyértelműen rendelkezik a fák környezetében végezhető munkákról, a favédelmi zónák kiterjedéséről, és a szükséges szakértői felügyeletről. Ennek értelmében a "Statikai védelmi zónában" (törzsátmérő 4x-ese a törzs körül) a munkavégzés TILOS, illetve csak kivételes esetekben, szigorú szakfelügyelet mellett megengedett! Ebben az esetben ez nem biztosított, a kivitelezésnél a rombolás előre borítékolható!
Mindkét fasor közel 100 éves, és jóval több mint 100 egyedről beszélhetünk. Ráadásul a platánfák városunk szimbólumai is. NE TEGYÜK TÖNKRE ŐKET!
A városban bevezetésre kerülő fizető parkolás anomáliáit ez a beruházás ebben a formában nem oldja meg, az itt beszedésre kerülő pénz messze alatta marad a fák elvesztéséből adódó környezeti károknak! A fák olyan komoly értékkel bíró közvagyont jelentenek, amik mindannyiunk jóllétét szolgálják. VIGYÁZZUNK rájuk!
Miért fontos?
Az oxigén fontos! Ha nincs fa, nincs levegő. Ha nincs levegő, nincs kismadár. Ha nincs levegő, nincs semmi! Van viszont por, van CO2, van zaj. Ha nincs fa, nincs jövő ... Mi mondasz majd az unokádnak? Írd alá, hogy elmondhasd neki, hogy legalább aláírtad!
https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-epitsenek-parkolokat-a-platanfak-koze-balatonboglaron
M Imre üzente 1 éve
A Kúria elkaszálta, mégis épül a NER-es vitorláskikötő a balatonföldvári strand helyén
Hiába az ellenkező tartalmú bírósági döntés, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal új építési engedélyt adott a balatonföldvári kikötő beruházójának. Ezt helyi civilek megtámadták, és a Kúriáig jutott az ügy, ami március 28-i határozatában fenntartotta a Pécsi Törvényszék döntését.
Ennek ellenére a kikötő építése továbbra is gőzerővel zajlik, az önkormányzat pedig
-- saját maga számol be arról, hogy a kormányhivatallal karöltve szembemennek a Kúria ítéletével.
-- „Az e-kikötő építtetője, a Balabo Kft felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Pécsi Törvényszék ítéletével szemben a Kúriára. A ma kézhez kapott ítélet hatályában fenntartotta a Pécsi Törvényszék Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal szemben meghozott döntését. A jelenleg is zajló építési munkálatok az említett ítélet óta meghozott jogerős, új szakhatósági engedélyek birtokában zajlanak. Az önkormányzat munkaterületet április végéig biztosított a beruházónak”
– áll az önkormányzat közleményében.
Herényi Károly, a projekt ellen küzdő Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnökét a Népszava szólaltatta meg. Véleménye szerint a „Kúria döntése elé egyértelmű, hiszen megállapította, hogy az első engedély elutasításakor jól döntött a bíróság. Ez alapján reménykedünk, hogy a második engedéllyel kapcsolatban is hasonló tartalmú verdikt születik majd.
-- Nem véletlen, hogy a kivitelező gőzerővel dolgozik, vélhetően abban reménykedve, hogy eljut ez olyan készültségi fokig, amikor már kérhet a fennmaradási engedélyt.”
Herényi bővebben kifejtette gondolatait a Facebookon is, minek keretében a nagy nyilvánosságot kapott, teljesen értelmetlen lombkoronasétányokhoz hasonlította a kikötő ügyét azzal a megkötéssel, hogy azokkal szemben nem pár tucat millió forintba kerül, hanem sokkal drágább lesz – az 1,6 milliárdos összköltségből 897 millió forintot az állam áll.
Emlékeztet rá, hogy a korábbi bírósági döntés után
-- a kormányhivatal másfél nappal adta ki ismételten az engedélyt,
és azt is bejelentette, hogy miután ismét bírósághoz fordultak, április 26-án lesz a következő tárgyalás. Az önkormányzat fenti közleménye szerint éppígy, április végéig biztosítanak munkaterületet a beruházónak.
https://merce.hu/2023/03/30/kuria-itelet-ner-kikoto-balatonfoldvar-strand/
Ezeket nem szeretik a kardszárnyú delfinek, avagy a Balatonban még nincs ilyen emlős...?
M Imre üzente 1 éve
„Milyen szép” erdőt csináltak a csepeli RSD sétányon a birkózó csarnok mellett! Fészkelési időben, nullára vágták és szárzúzózták a bokros-cserjés aljnövényzetet. Viszlát fülemülék, vörösbegyek, barátkák, feketerigók, széncinegék, kékcinegék, ökörszemek… (képek)
https://www.facebook.com/groups/101039410437925/posts/1365938633947990/
M Imre üzente 1 éve
Viszló Levente nyílt levele a Csíkvarsai-réttel kapcsolatban | 2023. március 03. péntek
A víz háborúja elkezdődött...
A Csíkvarsai-rét vizes élőhelyének működtetésével kapcsolatban több, mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezem.
Az első „vízügyes beavatkozásomat” 1979. december 1-jén követtem el, amikor még illegálisan elzártam a Csíkvarsai fasorban levő vízfolyást, a hőskornak megfelelő módszerrel, fa karókkal, műanyag zsákokkal, melyet gyepcsomókkal, földdel tömítettem.
Aztán nagyot fordult a világ, én hivatásos természetvédő lettem, és 1982-ben sikerült védetté nyilvánítanunk a Csíkvarsai-rétet, mely e státuszát pont a Velencei-tó érdekében tett akkori aktuális környezetpusztításnak köszönhette, melyet akkor "térségi melioráció" néven emlegettek. Ekkor épült ki a réten máig funkcióban levő vízháztartást biztosító zsiliprendszer, melynek a rét újraéledését és mai élővilágát köszönheti. E rendszert élőhely-rekonstrukciós beruházásként, a térségi vízügyi szakemberek ötleteivel és támogatásával 2010-11-ben európai uniós pénzből fejlesztettük tovább. A rét élővilága lassan visszatért, visszatértek a csákvári rét rejtélyes madarai a guvatfélék, s köztük a vízicsibék, melyekről világhírű tanulmányt írt Szabó László Vilmos csákvári szerzetes tanár. 1990-es évek második felétől visszatértek a harisok, a rét ragadozó élőlényei a vidrák, sasok, sólymok s így a helyreállított ökológiai folyamatok eredményeként ismét zárult a tápláléklánc, ezzel is jelezve a természetes működést. A 60-as évek hagyományait folytatva a Pro Vértes évtizedeken keresztül szervezte először a csákvári, s mostanra a Vértesi Natúrpark iskoláiban, óvodáiban azokat az ismeretterjesztő vetélkedőket, melyeken a helyi gyermekek generációi nőttek fel, megismerve a rét vízgazdálkodását, működését, élővilágát.
Talán mindezek eredményeként választotta a Csíkvarsai-rétet olvasói szavazatok alapján 2019-ben Fejér megye lakossága a megye hét csodája közé.
A csapadékviszonyok térségünkben is tapasztalható változásai miatt a Vértesi Natúrpark Tanácsa többször is tanácskozott, s a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében már korábban is több intézkedést tett. Folyamatban van a natúrparkba tartozó területeknek, mint vízgyűjtőknek a felmérése, kategorizálása, s a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében teendő lehetséges beruházások, intézkedések meghatározása. Az eddigi döntések két alapvető fontosságú része a térség erdőinek megóvása, s a vízgazdálkodás új alapokra helyezése, amely szerint a víztározás elsőbbséget kell, hogy élvezzen! Minden egyes kis vízfelület, azon túl, hogy élőhelyet jelent számos élőlénynek, a térségben élő emberek életminősége az erdő- és mezőgazdálkodás szempontjából is alapvető fontossággal bír!
A 2023. január 27-én a Velencei-tó vízszintje miatt tartott megbeszélés eredményeként a velencei-tavi polgármesterek és a horgász szervezetek felvetésére elrendelték a Csíkvarsai-rét részleges lecsapolását.
A vízgazdálkodást és természetvédelmet biztosító jogforrások, valamint a Velencei-tó partján vagy a Vértesi Natúrparkban élő emberek között sincsen olyan hierarchikus viszony, mely egyiket a másik fölé helyezné! A Velencei-tó élővilága, s az ott élő emberek sem élveznek előnyt a Csíkvarsai-rét vagy más Vértesi Natúrparkban található apró vagy nagyobb, akár többezer éves tavakkal (pl. Csákvár, Pátka) s azok élővilágával, vagy az ott élő emberekkel szemben. Egyenlők!, melyek egyre inkább kimondásra kerülnek, a jogszabályokban és a víz keretirányelv európai intézkedései között is!
Ilyen követelődzés évtizedenként megfogalmazódik legalább egyszer, amikor a Velencei-tó vízszintje a természetes csapadékváltakozást követően lecsökken, s tóként kiválóan működik, azonban a rátelepített új funkcióinak, jelesül üdülő- és vitorlázótó s egyéb, már nem tud megfelelni. Ilyenkor mindenki vízügyessé válik s számolatlanul önti javaslatait a „tó megmentése érdekében”, legyen az más élőhelyek tönkretétele vagy apró tavacskák lecsapolása. A Velencei-tó partján ennek az ötletelésnek több évtizedes hagyománya van. Springer Feri Bácsi ezen ötleteket rögtön magáévá tette, s azokat végig is vitte, elintézte, tehát csak meg kellett úgymond rendelni, s azok teljesültek.
Remélhetőleg nagyot változott a világ azóta!
Az 1995-ben elfogadott vízgazdálkodásról szóló törvény kimondja, hogy az ingatlanra lehulló csapadék az ingatlan tulajdonosáé, s arról nem egy népgyűlés dönt.
A vízkorlátozások közérdekből történő elrendelésének is van egy jogszabályban rögzített menete. Ezek szerint legelőször az idegenforgalmi, turisztikai célú hasznosítást kell korlátozni, s az összes többi, tehát az ökológiai vízhasználat csak több lépcsővel utána következik. Ezek alapján jelen esetben, mikor az egész vízgyűjtőn csapadékhiány van, akkor legelőször az idegenforgalmi célokat szolgáló Velencei-tónál kell elrendelni vízkorlátozást, nem pedig az ökológiai vízkészlettel rendelkező Csíkvarsai-réten!
Jelen szabályozás szerint a tulajdonost a tulajdonától, a vizes élőhelyet a lételemét jelentő víztől megfosztani nem lehet!
Négy évtizedes tapasztalatom szerint, ezen rendszeresen visszatérő problémák mindig fellángolnak, amikor az alacsony vízszint miatt a Velencei-tó, ugyan mint élőhely kiválóan működik, de idegenforgalmi és gazdasági viszonyai sérülnek. Általában a tiltakozók köre is ugyanaz, egyszer a kevés, másszor a sok víz miatt tiltakoznak.
A klímaváltozás új és új szélsőségeit megtapasztalva a vízügyes szakma ma már egyre inkább egyetért azzal a felvetéssel, hogy „alföldi területeinkből vagy visszaadunk a víznek, vagy elviszi a sivatag”!
Tapasztalataimból adódó véleményem szerint, mint az előző évtizedekben, most is csak az idő és a Természet tudja megoldani e problémánkat, addig azonban közösen kellene felkészülni a klímaváltozás hatásainak legalább mérséklésére.
Csöbörben, vödörben, rohamsisakban tároljuk be a vizet akkor, amikor van!
Az elmúlt évtizedekben rengeteg munkát, számos sok szép élményt is jelentett a rét teljesen új szempontok szerint történő működésének, kezelésének, gazdálkodásának megszervezése, kiépítése. Ezen „élő anyagból történő építkezés”, munka, s terepen töltött idők alatt rengeteg szép élmény ért. Nyomon követhettem az élővilág egyes képviselőit, ahogy ismét birtokba vették egykori élőhelyüket, vagy mint új lehetőség, belakták azt. Minden egyes lépést, eredményként és élményként is megélhettem, s örültem, hogy a világ számos helyén levő folyamatokkal ellentétben van egy kis hely, ahol a Natúrpark és a Pro Vértes célkitűzéseivel összhangban speciális élőhelyi igényű élőlényekkel egyre gazdagodik szűkebb Hazám!
A Pro Vértes 25 évét bemutató filmben korábban azt mondtuk: … „a Pro Vértes… eközben láthatóvá tette a Természet apró teremtményeit, s képviselte őket ott, ahol ők még gondolat szintjén sincsenek jelen”
Most is ezt tesszük, az Ő érdekükben cselekszünk!
Viszló Levente
https://provertes.hu/index.php/hirek/1047-viszlo-levente-nyilt-levele-a-csikvarsai-rettel-kapcsolatban
M Imre üzente 1 éve
„Húzzanak a tarkába" – másodjára sem akarják a kavicsbányát a madocsaiak
Az országos tendenciához hasonlóan a Paks-közeli Madocsa és Bölcske határában is természetromboló beruházást tervez egy cég immár hét éve: kavicsbányát hoznának létre, részben Natura 2000 területen. A különbség annyi, hogy a helyi önkormányzatok itt nem támogatják a terveket, és a lakossággal összefogva próbálják megakadályozni a bányanyitást. A Bet-Kavics Kft. azonban – egy érvényes elutasító népszavazás, és korábbi ígérete ellenére – újra nekifutott az engedélyeztetési eljárásnak. Az általuk megrendelt környezeti hatástanulmány szerint ugyanis a lakosságot nem is érintené a kitermelés. Az ügy érdekessége, hogy a cég korábbi tulajdonosi köre köthető a tanulmányt elkészítő Mecsekérc Zrt.-hez. A közelmúltban a kormányhivatal lakossági fórumot tartott az ügyben, ahol elszabadultak az indulatok.
Videóriport:
https://www.youtube.com/watch?v=xLxsm08Pq3A
Cikk:
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/17/maguknak-ez-aranybanya-nekunk-meg-egy-kavicsbanya-lesz-tiltakoznak-a-lakosok-madocsan/
A beruházó, Bet-Kavics Kft. embere azt mondja a videó elején, hogyha a falubeliek nem szeretnék a bányát (népszavazás), akkor ezt tudomásul fogják venni..., de ezt egyszer már megígérte, és nem tartotta be.
M Imre üzente 1 éve
Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben
https://www.youtube.com/watch?v=x57YdTNmJtY
A lombkorona sétány kivitelezése nettó 60 millió forint uniós forrásból valósult meg, az építkezés közben azonban kivágták a fákat. Nemcsak néhányat, hanem
-- az egész erdőt tarra vágták körülötte,
erről tanúskodnak a helyszínen otthagyott tuskók. Pedig
-- az eredeti tervek szerint az 50 méter hosszú sétányt a fák lombkoronájának szintjébe álmodták meg.
„Mindenkinek eljön az a pont az életében, amikor azt érzi, hogy felért a csúcsra, abba lehet hagyni. Az elmúlt években igyekeztem olyan helyszíneket bemutatni, amik képileg is megmutatják azt az iszonyatos szervezett lopást, ami az elmúlt 10 évben az európai uniós pénzekkel történt. Én úgy gondolom, hogy ennél szebb helyszínt, ennél szimbolikusabb helyszínt nemigen fogunk találni” – mondta Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, aki szintén a saját szemével akarta
-- látni a lombok nélküli lombkorona sétányt.
A beruházásra mint magánszemély Filemon Mihály, a falu polgármestere nyerte el a támogatást. A lombkorona sétányt az uniós adófizetők állják, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt. ...
A telek szintén a fideszes polgármesteré. Ha megnézzük a 16,5 hektáros telek tulajdoni lapját, akkor ott Filemon Mihály nevét találjuk.
Az olvasónktól kapott képek arról tanúskodnak, hogy 2022 februárjában még megvoltak a fák. A Google Earth műholdfelvételei szerint is erdő volt a területen; a fákat tavaly nyáron termelték ki. A közbeszerzési értesítőben jelezték is azt a problémát, ami fellépett a lombkorona sétány építése közben. „A teljesítési helyen időközben tarvágás történik, ezért a területen 2022.06.01.-től 2022.08.31-ig munkavégzés nem történhet.”
Maga a lombkorona sétány is csak egy tákolmány. A rétegelt fenyőből készült építmény a látogatásunkkor nem volt lekezelve. A lépcső falécein pedig már repedések jelentek meg, a fokok sincsenek rendesen alátámasztva, így ha azokra rálépünk, meghajolnak.
A közbeszerzési értesítő szerint a projekt „erdei ökoszisztémák funkcióinak fejlesztése” címszó alatt fut.
Filemon Mihály 2019 óta polgármester Nyírmártonfalván.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/23/tarra-vagtak-az-erdot-az-unios-tamogatasbol-epult-lombkorona-setany-epitese-kozben/
Hogyan építs lombkorona sétányt lombkoronák nélkül!
M Imre üzente 1 éve
Fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg a napokban, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba
Pro Vértes: Küzdelem a Csíkvarsai-rét élővilágáért
Számos alkalommal megtapasztalhattuk már azokat a drasztikus következményeket, amelyek azért jelentek meg, mert az ember beavatkozott a törékeny, több millió év alatt kialakult természetes folyamatokba. Az emberi tevékenységnek köszönhető, hogy Magyarország vízhálózata kiugróan fiatal, alig több mint százéves, és döntő többségében gazdasági-társadalmi érdekek mentén alakították ki.
A természetben minden mindennel összefügg, és ez az állapot a Kárpát-medencében közel 50 millió év eredménye. Ez az idő elegendő volt arra, hogy egymás mellett buja, egyedülálló élőhelyek alakuljanak ki a rajtuk élő páratlan növény- és állatvilággal, mindennek az alapja pedig a víz.
Földtörténeti léptékben mérve az elmúlt évszázad csupán egy pillanat, de ez alatt az ember feldúlta a világot, megteremtve a szélsőségek táptalaját a saját élőhelyén. A folyómedrek lerövidítése, meder- és kanyarulatátvágások, teljes folyóágak elzárása, mederkotrások, gázlók felszámolása, csatornák építése és a medencék lecsapolása miatt a növény- és állatvilág egyik pillanatról a másikra vesztette el otthonát, amely mára már csak szigetszerű jelleggel talál magának menedéket Magyarországon.
Ilyen menedék az élőlények számára a Csíkvarsai-rét is. A rét léte a Pro Vértes 40 évnyi élőhely rekonstrukciós munkálatainak köszönhető, amely képes volt visszahozni egy letűnt ősi magyar táj képét. A hajdani lápok, ősi puszták és a gazdag mocsárvilág már nem csak a könyvekben, vagy az idősebbek emlékezetében van jelen, hanem a saját szemünkkel láthatjuk.
A rét kapott egy második esélyt, és mi kaptunk egy új lehetőséget, hogy jól bánjunk vele.
Mindemellett sajnos megelevenedtek a korábban elkövetett hibák is, amikre többé már nem lehet úgy hivatkozni, hogy nem ismerjük a hatásaikat. 2023. március 1. egy ilyen hiba elkövetésének a napja, megkezdődött a csíkvarsai víz egy részének leeresztése.
A Velencei-tó természetes okokból csökkenő vízszintjének tervszerű pótlása érdekében egy fokozottan védett természeti értéket és Natura 2000 területet veszélyeztetnek, és előre tudható, hogy az utasítás eredménytelen és értelmetlen lesz.
A délelőtti órákban némán álltunk a rét zsilipjénél, miközben egy traktor emelte ki a hosszú idő óta mozdulatlan reteszt. Körülöttünk a mocsárvilág élőlényei kérlelve figyeltek minket, és sokunkban megfordult a gondolat, „Tudjuk-e garantálni, hogy fennmarad a menedékük?”. Az utóbbi időben sokezer vándormadár számára Csákvár ismét az égi országút egy városa, számtalan élőlénynek pedig az otthont jelenti.
Ezen a történeten sajnos nincs mit szépíteni, a gazdasági és idegenforgalmi érdekek felülírták a természetvédelmi érdekeket, egy nagyon fontos dolgot viszont nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Arrogancia azt gondolni, hogy az ember már nem tagja az adott élővilágnak. Veszélyeztethetjük azt, de mi is hozzá tartozunk, egészséges életünk alappillérét jelenti, ezért sérülékenyebbek vagyunk, mint hinnénk. Az viszont még hátravan, hogy ezt felismerjük!
https://www.facebook.com/ProVertes/posts/pfbid035wgEE1oygCeHZvfda8M2YfFX4trV82nxZwqcGGsF4sA7fyFEp29oy7B24FtLdmcKl
___
Üdülés < természetvédelem
A Viszló Levente által idézett vízgazdálkodásról szóló törvény a vízigény kielégítését nézve a következő elsőbbségi sorrendet állítja fel:
-- a létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
-- gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
-- állatitatási, haltermelési,
-- természetvédelmi,
-- öntözési,
-- gazdasági,
-- egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat.
A jogszabály azt is jelzi, hogy ha vízkorlátozásra van szükség, akkor fordított sorrendben kell elkezdeni korlátozni a jelzett tevékenységek vízhasználatát.
https://hvg.hu/gazdasag/20230311_velenceito_vizpotlas_csikvarsairet_aszaly_vizallas_vizhaboruk
M Imre üzente 1 éve
Fokozottan védett természetvédelmi területre folyt ki a cement az aszófői betonüzemből a Séd-patak völgyében
A tavaly tavasszal észlelt, 165 méteres „cementfolyóról” a helyiek azonnal értesítették a környezetvédelmi hatóságot. A kormányközeli vállalkozókkal jó kapcsolatot ápoló cég, amely a károkozást elkövette,
-- csak idén márciusban kezdte meg a cement eltávolítását, ráadásul szabálytalanul.
„Jelentős mennyiségű, mesterséges eredetű iszapszennyeződés került országos jelentőségű, fokozottan védett természetvédelmi területre” – állapította meg a Veszprém Megyei Kormányhivatal tavaly nyáron, egy lakossági bejelentésre történt vizsgálat nyomán.
A határozat szerint a 165 méter hosszú, 1 méter széles szennyezés olyan területen történt, amelyen Magyarország legnagyobb téltemető-állománya található. A növénynek általában február végén indul meg a virágzása; a közvélekedés szerint a sárga virágszőnyeg a tél végét és a tavasz beköszöntét jelzi. A kiemelkedő botanikai értéknek számító, védett téltemető (Eranthis hyemalis) az Aszófői-Séd völgy egyik nevezetessége.
A cementkifolyás eredete a hatósági határozat szerint a 040/19. helyrajzi számú aszófői ingatlan. A dokumentum szerint ott egy telephely működik, annak nevét azonban gondosan kitakarták egy közadatigénylésre válaszul küldött dokumentumban.
A nyilvánosan elérhető adatok szerint a fenti helyrajzi számon a Molnárbeton Kft. aszófői betonüzeme működik. ...
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/21/fokozottan-vedett-termeszetvedelmi-teruletre-folyt-ki-a-cement-az-aszofoi-betonuzembol/
M Imre üzente 1 éve
A petíciónk aláírói is hozzájárultak ahhoz, hogy az Energiaügyi Minisztérium 2023. március 2-án megsemmisítette a Dunakanyarba, Pilismarótra tervezett sóderbánya környezetvédelmi engedélyét és új eljárásra kötelezte a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt!
A Minisztérium végzése ellen önálló jogorvoslat lehetősége kizárt. Bírósági felülvizsgálatra csak az új ismételt eljárást lezáró döntéssel egyidejűleg van lehetőség.
Miért is örülünk neki ennyire? Az elmúlt két évben nagy tapasztalatra tettünk szert a bánya ügyével kapcsolatban és már nem ér minket váratlanul, ha újra elindítják az eljárást. A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület immár bejegyzett szervezetként veled együtt jelentős véleményt képvisel a Dunakanyar megvédése érdekében.
Mi is történhetett? A Kormányhivatal – miután rájött az eljárási hibákra – mindent megpróbált, hogy visszavonassa a kiadott engedélyt. Az elvesztett bírósági tárgyalás után fordultak az Energiaügyi Minisztériumhoz augusztusban, törvényességi felülvizsgálatot kértek a termőföld védelmére és jelentős közérdekre hivatkozva, valamint kérték a környezetvédelmi engedély megsemmisítését.
Egyesületünk december 17-én jelezte a Kormányhivatalnak, hogy a pilismaróti közmeghallgatáson átadott több mint 20.000 aláírást tartalmazó bányaellenes petíciókra [1, 2, 3] nem kaptunk választ az önkormányzattól. Ezek azok:
-- Dunakanyar tájegység védett természeti területté nyilvánítása
https://szabad.ahang.hu/petitions/dunakanyar-tajegyseg-vedett-termeszeti-terulette-nyilvanitasa-1
-- Nemet mondunk a sóderbányára a Dunakanyarban!
https://szabad.ahang.hu/petitions/nemet-mondunk-a-soderbanyara-a-dunakanyarban
-- Őrizzük meg a Dunakanyart!
https://szabad.ahang.hu/petitions/orizzuk-meg-a-dunakanyart
December 21-én saját hatáskörben a Minisztérium elindította a felügyeleti eljárást a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal által benyújtott kezdeményezés alapján.
Még nem dőlhetünk teljesen hátra, hiszen sok munka van még, de most itt az öröm ideje! Egyesületünknek célja a végleges megoldás, hogy ezt a területet helyi védelem alá vegyék, és senkinek ne legyen lehetősége bányát nyitni a Dunakanyar szívében!
Köszönjük a támogatást!
Üdvözlettel:
Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület” és az aHang
M Imre üzente 1 éve
207 európai természetvédelmi szervezet köztük a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és tagjai írták alá azt a levelet, amelyben arra kérik az EU és a tagállamok döntéshozóit, hogy minél előbb fogadjanak el egy ambiciózus természet helyreállítási törvényt, ami EU-s szinten segítheti elő a leromlott élőhelyek helyreállítását.
Sajnos Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek megpróbálják blokkolni az új EU-s Természet helyreállítási jogszabályt, ezért a hazai civil szervezetek igyekeznek meggyőzni a magyar kormányt, hogy igazodjon ígéretéhez és ne folytasson Janus arcú politikát (erős vállalásokat teszünk például az ENSZ Biológiai Sokféleség védelmével foglalkozó keretegyezményének keretében, miközben valójában egyre több természetes és természetszerű élőhelyet teszünk tönkre).
https://greenfo.hu/hir/termeszet-helyreallitasi-jogszabaly/
M Imre üzente 1 éve
Március 1-jén jelentette be a balatonvilágosi civileket képviselő Aligai Fürdőegyesület, hogy a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a balatonaligai magaspart tetejére tervezett lakópark építési engedélyét. A beruházásról korábban a Válasz Online is részletesen beszámolt, cikkünkben azt írtuk, hogy a legkártékonyabb eleme kétségtelenül a geológiai különlegességnek számító magaspart tönkretétele lenne, de az elképzelés egyébként is borzasztó, a plató tetején elhelyezett, 16-20 méter magas épületmonstrumok uralnák a Balaton egész keleti medencéjének látképét. Az építkezést január végén elindította a beruházó Bayer Property Zrt., de még csak két hatalmas alapozási gödröt ástak ki, a munkálatokat a bíróság leállította.
Az Aligai Fürdőegyesülettől megkaptuk a Pécsi Törvényszék írásba foglalt ítéletét; a szöveget elemezve levonható a következtetés, hogy
-- a civilek csatát nyertek, de messze nincs még vége az egykori pártüdülőért folytatott háborúnak.
A Pécsi Törvényszék a lakópark építési engedélyét elsősorban azért semmisítette meg, mert a vármegyei kormányhivatal lényeges eljárásjogi hibát vétett, amikor nem értesítette az Aligai Fürdőegyesületet az eljárás megindításáról, és ezzel kirekesztette a civileket a folyamatból. A nyilvánosság már csak az építési engedély kiadásáról értesülhetett: az erről szóló hirdetményt december 22-én függesztették ki, és még az igazgatási szünet alatt, december 28-án le is vették. A bíróság szerint ezzel a kormányhivatal megsértette az alaptörvényt, az információk szabad hozzáféréséról rendelkező aarhusi nemzetközi egyezményt, valamint a „szakszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.” Az utóbbi mondat plasztikusan írja le az általános hatósági gyakorlatot a kormány számára kedves köz- és magánberuházások ügyeiben. [...]
https://www.valaszonline.hu/2023/03/16/birosagi-itelet-aligai-oriasprojekt-civilek-furdoegyesulet-pecsi-torvenyszek-aligaliget/
M Imre üzente 1 éve
Megsemmisítette a pilismaróti sóderbánya környezetvédelmi engedélyét a kormány
Megsemmisítette a Pilismarótra tervezett sóderbánya környezetvédelmi engedélyét az Energiaügyi Minisztérium – közölte Facebook-oldalán a helyi civileket képviselő álló Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület. Részleteket egyelőre nem közöltek, annyit írtak, hogy a további lépésekről a későbbiekben adnak tájékoztatást, valamint megköszönték az ügyben közreműködő környezet- és jogvédő szervezetek munkáját.
Mint arról több alkalommal beszámoltunk, a Komárom-Esztergom megyei faluba tervezett kavicsbányával szemben évek óta erős ellenállást fejtenek ki helyi civilek. A bánya felépítése ellen küzdő Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület elemzése szerint a bánya működése az egyre gyakoribb aszályos időben könnyen vízhiányhoz vezethet a környékbeli településeken, továbbá a talajvíz elszennyezése által veszélyezteti az ivóvízkészlet minőségét is.
https://www.facebook.com/DUNAKEKE2021/posts/pfbid02gAeppkqbLVqa6S68MdN1w3uNRzHgNMoBHbJ45kp9R4PpfwgLdTefbgZssqDudDRil
Miután a váci GM-PRO Kft. beruházásáról 2020-ban utólag értesült a lakosság, petíciót indított és tüntetést is tartott, a polgármester lemondott, a képviselő-testület pedig feloszlatta magát. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya korábban már visszavonta ugyan a tervezett kavicsbánya engedélyét, ám a beruházó, a GM-Pro Kft. közigazgatási per keretében megtámadta a döntést, és úgy nézett ki, végül mégis zöld utat kapott az építkezés.
A környezetvédelmi engedély mostani, immáron minisztériumi szintű visszavonásának közvetlen előzménye, hogy a múlt héten a Helyi Választási Bizottság két igen és egy nem szavazattal átengedte a bányanyitással kapcsolatos helyi népszavazási kezdeményezést.
A helyiek már tavaly decemberben népszavazást követeltek, miután közmeghallgatást és falugyűlést tartottak a kavicsbánya kapcsán.
https://merce.hu/2023/03/10/megsemmisitette-a-pilismaroti-soderbanya-kornyezetvedelmi-engedelyet-a-kormany/
A pilismaróti bánya ügyében írt cikkeink itt olvashatók.
https://merce.hu/tag/pilismarot/
M Imre üzente 1 éve
Balatoni partszakaszt vett Balatonfenyves
A polgármester szerint ha adódik lehetőség a Balaton-part bármely kis részének közcélokra történő visszaszerzésére, élni kell vele.
-- Balatonfenyves önkormányzata vásárolt egy 107 méter hosszú, több mint 3 ezer négyzetméteres partszakaszt nettó 45 millió forintért
– közölte a település polgármestere csütörtökön. Lombár Gábor (független) polgármester – aki egyben az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke – elmondta, szeretnének ezzel a lépéssel példát mutatni. "Felelőssége a 44 tóparti önkormányzatnak, akármilyen kicsi is,
-- ha adódik lehetősége a Balaton-part bármely kis részének közcélokra történő visszaszerzésére, a mai nehéz helyzetben is tegyen meg mindent érte"
– fogalmazott. Hozzátette, Balatonfenyves 7 kilométer hosszú partszakasszal, három nagyobb és két kisebb szabadstranddal rendelkező falu, mégis azt lehet mondani, hogy a település már kinőtte fürdőhelyeit, főszezonban nagy a zsúfoltság. Ezért döntött a helyi képviselő-testület egyhangúlag az ingatlanvásárlás mellett a múlt év végén, amikor a volt Postás-üdülő tulajdonoscseréjénél felmerült, hogy az önkormányzatnak elővásárlási joga van.
A 2400 lakosú Balatonfenyves idei, szűkösre tervezett költségvetése 1,1 milliárd forint. Gyakorlatilag az idei tartalék java részének felélését jelentette ez az adásvétel, amit azért sem habozott meglépni a testület, mert egyrészt helyi turizmusstratégiai célokat szolgál, másrészt nemzetgazdasági érdek a tópartot megvédeni a további beépülésektől – hangsúlyozta a polgármester. Az adásvétel nem járt a település számára vagyonvesztéssel, hiszen a vételárnál már most többet ér a vízparti terület – mutatott rá. Megjegyezte, hogy bár nagy a támogatottsága a döntésnek a településen, akad, aki aggódik a költségvetési tartalék alakulása miatt, az önkormányzati intézmények magas rezsiköltsége okán.
Lombár Gábor kitért arra is, hogy tárgyalásokat kezdeményez a kormányzattal mint a BSZ elnöke, hogy kaphassanak az önkormányzatok valamiféle támogatást a Balaton-part ilyen jellegű visszaszerzéséhez. A megvett terület mögötti társasházak és nyaralók tulajdonosaival pedig arról kíván tárgyalni, hogy járuljanak hozzá az ingatlanjaik értékét is növelő szabadstrand mielőbbi kialakításának költségeihez, hiszen erre nem maradt forrása az önkormányzatnak. "Nem utolsó sorban nagyon bízunk a Magyar Turisztikai Ügynökség strandfejlesztő pályázatain elnyerhető újabb támogatási lehetőségben is" – hangsúlyozta.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatoni-partszakaszt-vett-balatonfenyves-256765
M Imre üzente 1 éve
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik. Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre.
A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.
http://utitars.network.hu/video/folyok_tavak_tengerek_/vadludak_utjan_a_ferto_hansag_nemzeti_park
-- Vadludak útján: A Fertő Hanság Nemzeti Park
M Imre üzente 1 éve
Mészáros szállodaépítését nem állítja meg mások háza | 2021. máj. 4.
Az állam Mészáros Lőrinc cégét bízza meg egy sokmilliárdos beruházással. Láttunk már ilyet. Fertőrákoson viszont egy nemzeti parkba, egy természetvédelmi területre vonultak fel a gépek, hogy ott szállodát, apartmanházakat, sportközpontot és efféléket építsenek. Mindezt állami pénzből úgy, hogy azt sem tudni, ki üzemelteti majd ezeket a szolgáltatásokat. Sőt, ahhoz, hogy ezt megtehessék, mások partmenti házait egyszerűen elbontatják a tulajdonosok saját költségére.
https://www.youtube.com/watch?v=w_cK83Aco8g
M Imre üzente 1 éve
Sikerült megszüntetni a természet zavaró jelenlétét - Fertőtlen Part (Litkai Gergely)
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/sikerult_megszuntetni_a_termeszet_zavaro_jelenletet__fertotlen_part_litkai_gergely
___
Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” | 2022. nov. 3.
Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
Több jogszabályt is sért a Fertő tavi beruházás – hangoztatják a környezetvédő aktivisták és szervezetek. A világörökségi helyszínen folyó építkezés azonnali leállítását kérte tavaly az UNESCO, és emiatt európai uniós eljárás is indult. A szakminisztérium szerint ez megtörtént.
Korábbi megkeresésünkre a riportunk megjelenése után küldte ezt a választ az Építési és Beruházási Minisztérium: "A Fertő-tavi beruházás felfüggesztésre került, a munkálatok további folytatásáról még nem született kormányzati döntés. 2023. január 1-től az Építési és Beruházási Minisztérium felel az érintett beruházásért. Minden, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítés kifizetésre kerül."
https://www.youtube.com/watch?v=47xDpNz5hkc
M Imre üzente 1 éve
„Mondhatnak itt bármit, hogy ki volt függesztve hivatalba' ... hát a Hivatal be volt zárva, nem volt ügyfél fogadás (pandémia), .. hogy lehetett volna megtekintetni?”
"Félünk, hogy ránk omlik a hegy" – bányanyitás Recsken
Lakóházak közelében nyílik újra egy kőbánya Recsken. A helyiek egy része aggódik a várható por, zaj, és környezeti kár miatt. A polgármester bízik a hatóságokban és a bányát nyitó vállalkozókban, és a várható iparűzési adóbevételre hivatkozik. Többen politikai szálat emlegetnek az ügy kapcsán.
https://www.youtube.com/watch?v=8NTf_al1cm0
___
Recski bánya
Recsken pár tíz méterre húztak fel kőbányát a lakóházaktól, mindenféle előzetes tájékoztatás vagy véleményeztetés nélkül. El is mentünk a helyszínre, ahol a recski lakosok meséltek arról, hogyan élik ezt meg, mitől félnek és mit gondolnak erről.
Kanász-Nagy Máté meg is invitálta Lantos Csaba minisztert, hogy jöjjön el ő is Recskre és nézze meg saját szemével, hogy mi történik ott.
___
Meg kell akadályozni a recski andezitbánya újranyitását!
Az elmúlt hetekben komoly vihart kavart a helyiek körében a bányanyitás terve. A tervezett bánya melletti utca lakóit ugyanis semmilyen formában nem tájékoztatták arról, mi fog történni.
Arra, hogy a bányászati tevékenység „por- és kőmentesen fog zajlani”, semmilyen garancia nincs. Ahogy arra sincsen semmi garancia, hogy egy nagyobb esőzés után nem lepi el a sártenger az ott élők otthonait. Lehet arról beszélni, hogy az utcában álló épületek mennyire értékesek, de az biztos, hogy az azokban élőknek ez minden vagyonuk.
https://www.youtube.com/watch?v=AGR9KGdqtg0
M Imre üzente 1 éve
Nem lesz népszavazás az akkumulátorgyárról Debrecenben
A helyi választási bizottság elutasította a Momentum és a Mi Hazánk kezdeményezéseit.
Annak ellenére sem hitelesítette a debreceni Helyi Választási Bizottság a városba tervezett akkumulátorgyárról szóló népszavazási kezdeményezést, hogy a város az elmúlt hetekben tiltakozásoktól volt hangos.
Népszavazási kérdések a Momentumtól, a Mi Hazánktól és egy magányszemélytől is érkeztek. A Momentum kérdése arra vonatkozott, hogy tilos legyen a 130 köbméter nagyobb óránkénti vízigényű ipari létesítménynél nagyobbat építeni, a szélsőjobboldali párt pedig az évi 100 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátásnál és a napi 10 ezer köbméternyi ivóvízigényű veszélyes üzemekre kérdezett rá.
„Sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer” – közölte a mai napon a Momentum. – „A döntés tisztázta a helyzetet: a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége. A Momentum Mozgalom azonban nem hagyja cserben azokat, akik az igazságért küzdenek - nincs alku: stop akku! Bírósághoz fordulunk és fellebbezést adunk be a Helyi Választási Bizottság döntésével szemben.
Korábban az LMP is népszavazást kezdeményezett az ügyben, azt akkor átengedték volna, de a párt úgy döntött, inkább országos népszavazást indítana. Azt még nem bírálták el.
https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-lesz-nepszavazas-az-akkumulatorgyarrol-debrecenben-256537
M Imre üzente 1 éve
A lakóparképítésnek a legkártékonyabb eleme kétségtelenül a magaspart tönkretétele lenne, de az elképzelés egyébként is borzasztó: öt hatalmas, hatszintes épület, összesen 105 lakással és 145 parkolóhellyel egy zárt lakóparkban, amihez medence is tartozna "rekreációs épülettel".
Az épületek léptéke messze meghaladja a környéken megszokottat, jóval nagyobbak lennének a pártüdülő kiszolgálására épült, szomszédos minilakótelep, a Gagarin házainál is. Mindezt a lakópark földrajzi fekvése tenné igazán romboló hatásúvá: a magas plató tetején elhelyezett monstrumok uralnák a Balaton egész keleti medencéjének látképét. Ez a hatás még a beruházó által készített, nyilvánvalóan meggyőzési célú látványterven is jól érzékelhető.
További látványtervek az ÉTDR-ben böngészhetők:
https://www.etdr.gov.hu/Nyilvanos/202200236507
Elmentem megnézni az építkezés helyszínét, ahol két hét alatt máris sikerült kiásni két hatalmas alapozási gödröt a tervezett ötből. A plató tetején lévő telek egyébként önmagában nem értékes természeti szempontból: a szocializmus idején is beépítetlen maradt, talán a pártüdülőhöz tartozó kertészet, csemetekert foglalta el, amennyire a régi légi felvételeken látható, értékes növényzete nincs.
De nem véletlenül maradt beépítetlen. A lakópark ugyanis nemcsak azért elhibázott beruházás, mert tönkreteszi a balatoni panorámát. Senkinek nem javasolnám, hogy lakást vegyen ezekben az épületekben, bármilyen csodás is a kilátás az erkélyről.
A Balaton keleti szegélyét több mint 8 km hosszan kísérő, szakadozott magaspart csodálatos természeti képződmény: ősi tengeri üledékből és löszből álló plató, amely meredeken szakad le a tó felé, helyenként vízmosások, mély suvadások tarkítják. A magaspart folyamatosan morzsolódik, hátrál, valószínűleg még 2-300 éve is jó néhány méterrel szélesebb volt, mint ma.
A beszivárgó eső állandóan mállasztja a puha anyagot, ami csak távolról tűnik kőzetnek, valójában kézzel morzsolható, ahogy a videóban is látszik. Mindig újabb nagy darabok szakadnak le róla, a mellékelt képeken egy egész friss, hatalmas leomlás látszik, ami több fát is kidöntött Club Aliga elvadult, bozótos parkjában.
A hátráló part lábánál széles törmeléklejtő képződött az évezredek alatt, ezen erdő is nőtt mostanra, a partfaltól távolabbi részeit a 20. században teraszosan elegyengették, hogy építkezni lehessen rajta. Ide, az 1940-es években emelt, pusztulásában is gyönyörű, Olgyay-féle Községház sávjába akár lehetne is villákat építeni. De a part tetejére? Épeszű ember biztonságban érezné magát a morzsolódó part tetején álló, hatszintes társasházakban? Épeszű ember vájna-e medencét a puha anyagba, ami pont a szivárgó víz hatására indul meg?
A helyszínrajzot látva persze kiderül, hogy a partél jó messze esik az épületek helyétől, ebben a vonalban ma is vannak családi házak. A tervezők és a beruházó bizonyára azt gondolja, a magaspart rézsűsítésével örökre megoldja problémát. Csakhogy a rajzot jobban megnézve látszik: az épületek mögött is fut egy mélyút, sőt a legszélső házat már arra a keskeny földnyelvre tervezték, ami a mélyút és a partra levezető völgy között magasodik. Látszólag remek, hogy ez ott van: közvetlen lejárót biztosít a lakóknak a partra, tervezik is, hogy árnyas sétánnyá alakítják.
Jártam ebben a szurdokban is, és az a helyzet, hogy nem véletlenül mondja a helyszínrajz egyik felirata "eróziós ároknak": ezt az erdős szurdokot valóban az erózió, a lefutó vizek vájták bele a platóba, és falai pont úgy viselkednek, mint a magaspart külső, Balatonra néző oldala: töredeznek, szakadnak, mállnak. Aki ennek a tetejére házakat épít, pár méterre a szélétől, magának a természetnek üzen hadat. Sok szerencsét hozzá, szükség lesz rá!
https://www.facebook.com/andras.zsuppan.3/posts/pfbid0tJkXFioAnkTRXY5DLr9fArSVgw4ptXFDn51p443NkQVb1TLhUEUPNT4XRqx8fwS9l
(képek)
M Imre üzente 1 éve
Egyelőre megmenekült az aligai magaspart | 2023. február 16.
A bíróság kimondta, le kell állítani a január 31-én megkezdett építkezést.
Az Aligai Fürdőegyesület (AFE) kezdeményezésére a Pécsi Törvényszék elrendelte a balatonaligai magaspartra tervezett öt társasház építésének felfüggesztését – írja a hvg.hu a civil szervezet Facebook-posztja alapján.
Az AFE azonnali jogvédelem elrendelését kérte annak érdekébe, hogy a 105 lakásos társasház január 31-én megkezdett építkezése – amely az aligai löszfal megbontását is tartalmazza – ne folytatódhasson. A bíróság megadta az azonnali jogvédelmet, így a magaspart egyelőre megmenekült.
Az egyesület által közzétett végzés kimondja, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egyelore-megmenekult-az-aligai-magaspart-256357
A Narancs.hu Club Aligával foglalkozó valamennyi cikke itt érhető el:
https://magyarnarancs.hu/kereses?search_txt=Club+Aliga
M Imre üzente 1 éve
Precedenst teremthet a Balatonnál, ha kikötő épülhet a földvári strandra
A beruházó az év végére szeretne elkészülni a Nyugati strandra tervezett létesítménnyel.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/precedenst-teremthet-a-balatonnal-ha-kikoto-epulhet-a-foldvari-strandra-256156
___
Az építkezés megkezdődött, a kikotort iszapot a tóban rakják le.
A helyi Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület eközben perre ment az engedélyek visszavonása érdekében, azonnali jogvédelmet kérve.
A Lánchíd 375 méter hosszú, a leendő kikötő egyik mólószára 381 méteres, vagyis hosszabb. A két mólószár kettészelve a strandot, véget vetne az eddigi békés strandhasználatnak, továbbá BM-rendelet is tiltja a fürdést kikötők 100 méteres körzetében.
-- környezeti hatástanulmány sem készült.
A kormányhivatalok azt is engedélyezték a vállalkozónak, hogy a Balaton közepén rakja le a kikotort iszapot.
2006-ban még tiltották
Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke egy 2006-os dokumentummal érkezett, úgy mondta, hogy „abból az időből amikor még léteztek valódi környezetvédelmi hatóságok”. Ebben állítása szerint az áll, hogy a Nyugati strandra nem lehet kikötőt építeni. „Az pedig a józan észnek is ellentmond, hogy a földvári jegyző azt nyilatkozta az engedélyezési eljárás során: a kikötő megépítésével nem változik meg a strand funkciója. Ezek szerint
-- toronyházat is lehetne ide építeni, hiszen akörül is lehet strandolni.
Ugyanúgy, mint anno, a hatalom ma is azt gondolja, hogy azt tehet, amit akar. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy nem tehet azt, mit akar” - fogalmazott az egykori MDF-es politikus.
A Covid miatt maradt el az egyeztetés
Herényi Károly egy korábbi sajtótájékoztatón azt javasolta, hogy a balatonföldvári önkormányzat is kérjen azonnali jogvédelmet. Az önkormányzat a Facebook-oldalán válaszolt erre. E szerint „sem az önkormányzat, sem a polgármester nem kérhet azonnali jogvédelmet, mert az ügyben nem peres fél. Egyébként meg a bírósági eljárás során a bíróság hangsúlyozta, hogy a kikötő vízi létesítményei a vízjogi létesítési engedély birtokában építhetőek meg, az azonnali jogvédelem iránti kérelemmel az építkezés nem akasztható meg.”
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-lanchidnal-is-hosszabb-lenne-a-balatonfoldvaron-epiteni-kezdett-e-kikoto-egyik-moloszara-256366
M Imre üzente 1 éve
Balogh Csaba -Göd ellenzéki polgármestere- civilként folytatná tovább, mert „civilként végre nem kell engedélyt kérnem a NER fideszes és DK-s tagjaitól ahhoz, hogy pert tudjak indítani azok ellen, akik megérdemlik, és meg tudjam védeni magam a hazugságaik ellen. Civilként nem nekem kell majd magyaráznom azt, hogy mi folyik a Samsungban. Civilként végre kimondhatom azt, hogy Magyarországon és Gödön nem működik a demokrácia és az önkormányzatiság”.
https://444.hu/2023/02/10/lemondott-god-ellenzeki-polgarmestere-a-dk-es-a-fidesz-koalicioja-miatt
M Imre üzente 1 éve
Két hatalmas robbantás volt pénteken Recsken, ahol a lakosság megkérdezése nélkül,
-- a lakott területtől párszáz méterre
nyit bányát egy Kósa Lajos ügyvédjéhez köthető cég.
Az LMP képviselője, Kanász-Nagy Máté szombaton élőben jelentkezett be az úgynevezett kőzetjövesztő robbantások helyszínéről, ahol a helyiek azt mondták, korábban ígéretet kaptak a vállalkozótól, hogy
-- a robbantás előtt értesíteni fogják őket, de ez nem történt meg.
Volt, aki álmából riadt fel a robbanásra, és az ágy is megremegett alatta, míg többek kiszaladtak az utcára vagy rokonoknál húzták meg magukat.
A térségben évtizedek óta zajlik bányászati tevékenység - a politikus szerint ezzel önmagában nincs is semmi baj, sőt -, de nem a település közigazgatási határán belül, az utca végében, hanem onnan több kilométerre. A Kósa Lajos fideszes képviselő ügyvédjéhez köthető Andezit Bau Kft. kőfejtője - amit egy helyi lakos elmondása szerint negyven éve éppen a házak közelsége miatt állítottak le - egy kődobásnyira van Recsk központjától.
Az újranyitásról a környezeti károk, a szennyezés és a zaj miatt aggódó helyieket nem kérdezték meg, sőt, kiderült, hogy a bánya beüzemelésére már a koronavírus-járvány alatt megadta az engedélyt a település polgármestere, akinek egyszemélyes döntési joga van, és a pandémia miatt a lakossági fórum is elmaradt. Nagy Sándor a döntést azzal indokolta, hogy a bányából származó bevételek nélkül nem tudnák üzemeltetni az óvodát a faluban.
https://444.hu/2023/02/11/a-lakossag-megkerdezese-nelkul-a-hazaktol-parszaz-meterre-robbantanak-az-ujranyitott-recski-kobanyaban
M Imre üzente 1 éve
Legújabb számunkban Grecsó Krisztián ír a debreceni akkumulátorgyár közmeghallgatásait rögzítő videókról.
https://www.es.hu/cikk/2023-02-10/grecso-krisztian/debreceni-hazialdas-.html
Ülnek az elvtársak a pulpituson, és csak egy dolog fontos, nem szabad kijönni a formából, nem lehet kiabálni, izgulni, idegesnek lenni. Aki felszólal, ha Gödről jött, ha helyi, ha tanár, ha kisnyugdíjas, mind ingerült lesz, remeg a hangja, felszorul.
A cikk szabadon olvasható a reklám megnézése után.
M Imre üzente 1 éve
„Hangsúlyozni kell, hogy az ilyesfajta projektek kizárólag a megfelelő állampolgári részvétellel valósíthatóak meg”
– fogalmazott lapunknak a türingiai kormány. Bár a kelet-németországi tartományban nem gigaprojektről van szó, ugyanúgy stratégiai beruházásnak tekintik azt, mint az Orbán-kormány a debrecenit. Az ottani vezetés mégis fogadókészebbnek mutatkozik a lakossági észrevételekre.
-- „Az ilyen méretű gazdasági beruházásokat átlátható, nyilvános vitának kell kísérnie, és a helyben érintett polgárokkal együtt kell megvalósítani. A környezetvédelmi szervezetek aggályait és kifogásait is komolyan kell venni, és ki kell zárni a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Így valósult meg az arnstadti üzem”
– ismertette álláspontját a türingiai kormány.
A gyakorlatban is visszatükröződik a különbség: míg hazánkban lejárató kampány indult a projekttel szembeni kifogásokat emelő- vagy tiltakozó helyiek megbélyegzésére, addig a Türingiában a döntéshozók a párbeszédet keresték és keresik velük.
Fontos tényező, hogy a németeknek nincs okuk kételkedni abban, a környezetvédelmi hatóság lelkiismeretesen elvégzik munkájukat, míg nálunk a gödi akkumulátor-gyár körüli titkolózás megrendítette a közbizalmat. Az sem elhanyagolható differencia, hogy Magyarországgal ellentétben Türingiában nem sajátítottak ki magánterületeket a beruházáshoz és a beépített zöldterületet – az ottani törvényeknek megfelelően – erdőtelepítéssel kompenzálták. A vízfelhasználással kapcsolatos magyar aggályok odaát fel sem merültek, sőt – mint a tartományi pénzügyminisztériumtól megtudtuk – az üzem miatt egy új csatlakozó csomóponttal bővítették a helyi ivóvízhálózatot.
M Imre üzente 1 éve
A tihanyi kilátást is akarja a NER Siófok-Törekiben
Míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el.
Töreki apró zsákfalu Siófoktól délnyugatra, közigazgatásilag a városhoz tartozik. Igazán szép környék: délről az árnyas somogyi erdők határolják, vannak halastavak, mezők és a Jódi-hegy fennsíkja, ahonnan pazar panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre. Ezt a területet szemelte ki magának néhány politikai és gazdasági potentát. Van, akinek sikerült már dácsát építeni mezőgazdasági tevékenység álcájával, van, aki csak most szerzi az aranykalászt.
Hivatalosan úgy lehet épületet emelni külterületen, ha az ember igazolja, hogy a gazdálkodáshoz szüksége van rá. Ezzel azonban nem nehéz visszaélni; elég például azt mondani, hogy „diótermesztő őstermelő vagyok, és kell a zsákoknak a hely”, vagy hogy „van 10 sor szőlőm az ötven méter hosszú telken, kéne egy pince hozzá”. A kormányhivatal jellemzően nem kérdez ennél többet, máris nyomják a pecsétet az engedélyre – így lett például a Fidesz siófoki székhelyű országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak emeletes, légkondis „pincéje” Balatonlelle-Kishegyen, badacsonyi kilátással, amelyhez egy utat is leaszfaltoztak szóbeli engedéllyel.
Valami ilyesmi készül Törekiben is, ahol évek óta zajlik a földek felvásárlása egy jól behatárolható körhöz köthetően. A helyiek elmondása szerint a Jódi-hegyen rendszeresen látják NER-hatalmasságok autóját például Jászai Gellért 4iG-vezér úszómedencés, emeletes, Tihanyra néző fészere körül, amit Barna Sándor szórakoztatóipari nagyvállalkozótól (Symbol, Palace Disco, Plázs) vásárolt. Barnáék egy kicsit lejjebb költöztek a hegyen.
Egy hektárnál kevesebb földet nem aranykalászos gazda magánszemélyként is vehet elvileg. Az ügymenet szerint ha valaki el akarja adni a földjét, akkor megállapodik a vevővel, megírják az adásvételi szerződést, amit azonban ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalban és fel kell tölteni egy elektronikus felületre is. Ha 60 napon belül senki (szomszéd, helyben lakó gazda) nem él elővásárlási jogával, akkor felterjesztik az adásvételt a földbizottsághoz jóváhagyásra. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az ügyletet, akkor a földeladás meghiúsul.
A helyiek azonban egészen extrém döntésekről mutattak nekünk hivatalos iratokat, amelyek azt mutatják, hogy
-- míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-tihanyi-kilatast-is-akarja-a-ner-siofok-torekiben-256124
M Imre üzente 1 éve
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésével
A magyarországi gyárak felelnek majd az EU piacaira kerülő akkuk ártalmatlanításáért. Kevéssé valószínű, hogy valahol máshol, ahol drágább a munkaerő és szigorúbbak a környezetvédelmi szabályok, új kapacitásokat építenek ki a hulladékkezelés kedvéért.
Kiterjesztett gyártói felelősség – ez a kulcsszava a jelenleg hatályos (a hulladék keretirányelvre és az elektronikus hulladék irányelvre épülő) európai előírásoknak a hulladékká váló gépjármű-akkumulátorokkal kapcsolatban, és ezt járatja csúcsra a készülő új szabályozás is, amelynek alapelveiről tavaly decemberben állapodott meg az Európai Parlament a Tanáccsal, vagyis a tagállamok kormányainak képviselőjével. A legfontosabb, hogy az akkumulátor visszagyűjtése és feldolgozása egyértelműen az első forgalomba hozó felelőssége lesz, vagyis azé a vállalaté, amely legyártja, és az EU területén működő autógyáraknak átadja, vagy bármilyen más formában értékesíti az akkumulátorokat.
Az első forgalomba hozó – a magyarországi gyárak vonatkozásában – nem a dél-koreai Samsung vagy a kínai CATL anyacége, hanem a hazánkban létrehozott leánycég, amely az itteni gyárat működteti. Az EP és a Tanács megállapodását rögzítő dokumentum úgy fogalmaz: a kötelezettség abban az EU-tagállamban realizálódik, ahol az akkumulátort először hozzáférhetővé tették (vagyis ahol kijön a gyárkapun). A legkeményebb előírás, hogy a gyártóknak ingyenesen vissza kell venniük az elektromos járművek elhasznált akkumulátorait, és könnyen elérhető gyűjtőpontokat kell létrehozniuk, illetve finanszírozniuk.
Az elektromos járművekbe való akkumulátorok olyan egyedi „digitális útlevelet” kapnak, amely a teljes életútjukat végigkíséri, és tartalmazza például a bennük felhasznált újrahasznosított anyagokra vonatkozó, valamint a hulladékfeldolgozást megkönnyítő információkat is. Így a visszavételi és feldolgozási kötelezettséget a gyakorlatban lehetetlen lesz elkerülni, mert minden akkumulátor gyártója – a hulladék gazdája és felelőse - egyértelműen azonosítható lesz.
https://nepszava.hu/3184016_akkumulatorgyartas-magyarorszag-hulladek-feldolgozas
Köszönjük... Viktor.
M Imre üzente 1 éve
Egy dokumentum szerint – ami gyorsan eltűnt a kormányhivatal oldaláról – akár 60000 köbmétert is fogyaszthat a jövőben a déli ipari park (benne a CATL giga akkumulátorgyára), az önkormányzat által terjesztett propaganda röplap szerint azonban még 40 ezret sem fog. Így csúsztat a fideszes városvezetés.
Néhány nappal a megjelenése után eltűnt az illetékes kormányhivatal oldaláról az a tanulmány, amely szerint a kínai CATL Debrecenben megépíteni tervezett akkumulátorgyárának vízfogyasztása naponta 40-60 ezer köbméter lesz – vette észre a 24.hu.
A tanulmányt a debreceni önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készítette el az Enviro-Expert Kft.-vel az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez. Azért nyújtották be a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy az lefolytathassa a vezetékek megépítését megelőző vizsgálati eljárást, és kiadja az engedélyeket.
A decemberben elkészült dokumentumban az olvasható, hogy a déli ipari park ivóvíz-ellátásához közel 7 kilométer hosszúságú távvezetéket kell építeni, a létesítmény várható fogyasztása pedig
-- a felfutást követően megrendelői adatszolgáltatás alapján ~1770 m3/h (~42 500 m3/nap), melyet egyenlőtlenségi tényezővel számolva a reális vízigény 40 000-60 000 m3/nap intervallumon belül lesz”.
A tanulmány készítője azt is megjegyezte, hogy emiatt vízbeszerzési fejlesztésekre lesz szükség, amikor ugyanis az ipari park cégei 60 ezer köbmétert fogyasztanak majd, az a város lakossági fogyasztásával együtt közel kerül a debreceni kutak maximális teljesítményéhez.
A dokumentumból a cikk szerint az is kiderül: az ipari park szennyvíztermelése is olyan jelentős lesz, hogy előbb-utóbb új szennyvíztisztító telep létrehozására lesz szükség.
https://greenfo.hu/hir/vitak-celkeresztjeben-a-vizfalo-debreceni-giga-akkugyar/
Hazudtunk éjjel, s nappal...
M Imre üzente 1 éve
OS - Az Egyesület a Római Partért közleménye (2. rész)
Budapest, 2023. február 2., csütörtök (OS) -
Az érvényes jogi szabályozások szerint egy változtatási tilalmat
maximum 3 évig lehet érvényben tartani! Jogellenesen sanyargatják
ezen szabályozásnak álcázott teherrel is az itt élőket!
3. Feltártuk és bizonyítottuk semleges és auditált külföldi
laboratóriumok mérési eredményeivel, hogy az árvizeket követően a
Római-parton maradt kórokozók súlyosan károsíthatják az ide
kilátogatók és az itt ingatlannal rendelkezők, élők egészségét az
árvízi fertőzésveszély miatt! Általános, átfogó fertőtlenítés
egyetlen kétezres (2002, 2006, 2010, 2013) árvíz alkalmával nem
volt, sem a Római-parton, sem a Hajógyári-szigeten!
4. Feltártuk, hogy a Római-part 70 hektáros területének
csatornázatlansága környezeti és egészségügyi problémákat vet fel.
Ezeket folyamatosan jeleztük a hatóságok felé, akik azonban
negligálják azóta is ezeket a jelzéseket.
5. Feltártuk és bizonyítottuk, hogy az árvizeket követően a
részleges fertőtlenítések miatt is, a fertőtlenítő szerek egészségre
és környezetre gyakorolt ártalmas hatása következtében, súlyos
környezeti és egészségügyi problémák léphetnek fel. Az árvizek
okozta fertőzésveszély miatt, azonban ezen szerek alkalmazása
elkerülhetetlen.
6. Feltártuk és jelentettük az illetékes hatóságoknak, hogy a
Békási Szennyvíztelep a békási szennyvizet a Dunába üríti, amely a
Római parton rakódik le, ahol a hatóságok szabadstrandot
engedélyeztek!
Kiadó: Egyesület a Római Partért
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
A kormány önkényesen építhet szennyvíztisztító telepet Vácott
A váci polgárok és az önkormányzat a jelek szerint hiába tiltakoznak az intézkedés ellen. Igaz, már bírósághoz is fordultak az ügyben.
Most a kormány egészen pontosan arról határozott, hogy a gödi Samsung gyár esetében, a külön meghatározott ingatlanok (Göd, Sződliget, Vác, Dunakeszi, Sződ) helyszínén a víziközmű-beruházásokat „kiemelten közérdekűvé” nyilvánítja - írta meg a 24.hu.
https://24.hu/belfold/2022/11/03/kozlony-samsung-szennyviz-kozerdek-vac/
Az új vezetéken napi 27 ezer köbméter ipari és ivóvíz érkezik majd a gödi különleges gazdasági övezetbe. Ez az infrastrukturális beruházás 32 milliárd forintba került, és a Mészáros és Mészáros Kft. végzi Natura 2000-es területeken keresztül - írta meg korábban az Átlátszó.
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/05/annyi-vizet-fogyaszt-majd-naponta-a-godi-samsung-mint-egy-nagyvaros/
A Váci Napló mai beszámolója - amelyet szintén a 24.hu szemlézett -,
https://vaci-naplo.hu/2022/11/kiemelten-kozerdekuve-nyilvanitottak-a-samsung-vacot-is-erinto-terjeszkedeset/
arra emlékeztetett, hogy a város közéletét elég erőteljesen felkavarta az esetleges szennyvíztisztítótelep létesítésének veszélye, és az önkormányzat az érintett földterületet kiemelt fejlesztési területté nyilvánította. Sőt bírósági keresetet is beadtak az ügyben. A városvezetés többször megfogalmazta azt is, hogy
-- a kormány nem helyezheti egy multinacionális cég érdekeit az itt élő emberek szempontjai elé.
https://frisshirek.hu/cikk/20221103_a-kormany-onkenyesen-epithet-szennyviztisztito-telepet-vacott
M Imre üzente 1 éve
-- Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált
- írta meg az Átlátszó. Kitartó oknyomozásának hála január elején végre megkapták a kiperelt dokumentumokat, amelyből döbbenetek információk olvashatók ki.
-- A gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát.
!Sőt, 2018-ban be is temették.
Ebből a víznyerőből derülne ki az, hogy a Samsung gyár szennyezi-e a talajvizet. Ha nincs ellenőrző kút, nincs szennyezés? A lap felhívja a figyelmet arra, hogy ez a magyar hatóságok felelőssége.
-- Egy független mérés a gyár területén kívül lévő kutakban olyan oldószert mutattak ki, amely magzatkárosító hatású, és amelyet az akkumulátor-gyártáshoz használnak.
https://frisshirek.hu/cikk/20230113_betemettek-azt-a-kutat-amely-kimutatna-ha-a-godi-samsung-mergezne-a-talajvizet
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
Első alkalommal állt a debreceniek elé a város polgármestere, Dr. Papp László az augusztusban bejelentett CATL-akkumulátor-gyár ügyében. A nyilvánosság bevonására most is csupán amiatt került sor, mert a veszélyes üzem katasztrófavédelmi engedélyének kiadása miatt kötelező volt közmeghallgatást tartani. A közel ezer fős hallgatóság azonban nem kért a hatósági tájékoztatóból és dühödten tiltakozott magának az akkugyárnak a város határában történő létesítése ellen.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/13/eloszor-zudult-nepharag-a-fideszes-polgarmesterre-a-debrecenbe-tervezett-kinai-akkugyar-miatt/
M Imre üzente 1 éve
Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/12/pert-nyertunk-es-kiderult-betemettek-a-kutat-ami-megmutatna-mergezi-e-a-talajvizet-a-godi-akkumulatorgyar/
M Imre üzente 1 éve
Címzett: Pilismarót PÜB Elnöke: Bartal Achilles; Természetvédelemért felelős helyettes államtitkár: Balczó Bertalan
Dunakanyar tájegység védett természeti területté nyilvánítása (petíció)
###
Az alábbi petíciót írd alá és oszd meg:
https://szabad.ahang.hu/petitions/orizzuk-meg-a-dunakanyart
###
Tisztelt Bartal Achilles Úr! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
Kérjük nyilvánítsák országos védett természeti területté a Dunakanyar tájegység Pilismaróti szakaszát.
Miért fontos?
Pilismarót a rendezett földekkel, a Pilismaróti Nagy-öböl - Megyei Értéktárban bejegyzett -vízfelületével, a mellette lévő akácos erdővel, valamint az őshonos fákkal beültetett Duna-parttal, szerves részét képezi a Dunakanyar kultúrtájnak.
Aki felsétál a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjára, Dobogókőre, Prédikálószékhez vagy a Maróti hegyekbe erre a területre tekintve páratlan látványban van része.
A terület szervesen kapcsolódik a Natura 2000 védelmet élvező Dunához.
A területen védett fajok, növények (Turbán liliom, Farkasalma lepke, Nagy szarvasbogár) madarak (gyurgyalag, parti fecske), valamint két régészeti lelőhely is megtalálható.
A Dunakanyar kultúrtáj szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján.
A terület nem csak mint védettségre alkalmas természeti környezetet képvisel, hanem az ezen a területen végzett emberi tevékenységek - mint a horgászat, a hajózás, a vízi sportok, a fürdőzés, a homokos területek megművelése, továbbá szőlő, gyümölcsök és egyéb haszonnövények termesztése - évszázados múltra visszavezethetően a helyi kultúrtörténet és településtörténeti múlt, és ezzel a helyi identitástudat alapkövei, eszmei értékük
felbecsülhetetlen. Eltűnésük vagy megcsonkításuk a helyi emberi közösség létére is nézve súlyos veszteséget jelent.
Mindannyiunk felelőssége, hogy a területet megvédjük és megőrizzük a jövő nemzedékei számára, hogy megakadályozzuk a jövőben tervezett természetkárosító beruházásokat, az engedély nélküli fakivágásokat, a kontrollálatlan építkezéseket és a hulladék illegális lerakását.
https://www.youtube.com/watch?v=lZ2fLfqMGyU
Forrás:
https://szabad.ahang.hu/petitions/dunakanyar-tajegyseg-vedett-termeszeti-terulette-nyilvanitasa-1
M Imre üzente 1 éve
Pilismaróti bánya: a vállalkozó szerint jövőre már indulhat a kitermelés
A tiltakozás egyre nagyobb méreteket ölt, a civilek mindent megpróbálnak, hogy megakadályozzák a beruházást. Zebegény is beszállt, a Duna túloldalán az idegenforgalmat féltik. A bányavállalkozó felszólította az önkormányzatot, hogy jogi lépések következnek, ha nem tesznek eleget a korábban aláírt szerződésben foglaltaknak. A térség két országgyűlési képviselője ezidáig nem szólalt meg az ügyben, pedig forrósodik a helyzet.https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vegen-meg-kiegyenesitik-254757
Feszült hangulatú lakossági fórumon vannak túl a pilismarótiak, ahol az esetlegesen megnyitásra váró sóderbánya ügye volt terítéken. Ahogyan arról november elején beszámoltunk,
https://magyarnarancs.hu/belpol/lesz-e-kavicsbanya-a-dunakanyar-kapujaban-254732
a 2020-ban már lezártnak tűnt történet idén újraindult, ugyanis a környezetvédelmi engedéllyel bíró bányavállalkozó tárgyalni kezdett a nemrégiben megválasztott polgármesterrel a bányanyitásról.
Igyekeztünk a témát töviről hegyire átrágni, ugyanis az eggyel korábbi községvezető és a képviselő-testület is belebukott a tervezett projektbe, akkora népharagot váltott ki az emberekből. Egyesek most úgy vélik, a község jelenlegi vezetője, Hunyadi Balázs becsapta őket, ugyanis a májusi időközi választást megelőző kampányban számukra úgy tűnt, ellenzi a bányanyitást. A polgármester viszont novemberi megkeresésünk során azt mondta, hogy nem foglalt állást az ügyben.
Helyi civilek, élükön a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesülettel (Dunakéke), úgy vélik, hogy a bányanyitás komoly környezetvédelmi és társadalmi károkat okozna a településen és a térségben, azonban a vállalkozó szerint ez nem igaz, és a tevékenység amúgy is csak szakértők által bevizsgált módon, szigorú jogszabályok mentén folyhatna.
A bányanyitáshoz ugyanakkor módosítania kellene a képviselő-testületnek a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot, jelenleg ez akadályozza bánya megnyitását. Az önkormányzat előző vezetése viszont már leszerződött a GM-Pro Kft.-vel, így fennáll egy jogi kötelezettségvállalás is a cég felé.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pilismaroti-banya-a-vallalkozo-szerint-jovore-mar-indulhat-a-kitermeles-254985
M Imre üzente 1 éve
Csúszik és drágul a verőcei dunai limes kilátó, a kormány állja a pluszköltségeket
Már 2019-ben ismert volt, hogy Verőce déli határában, az egykori római hídfőállás területén emlékművet alakít ki az önkormányzat 220 millió forintból. A projekt befejezésének időpontja az év végére volt kitűzve, de jelenleg egy építés alatt lévő fémszerkezet látható csupán a Duna partján. A beruházás a munkadíj és építőanyagárak miatt megdrágult, az átadás időpontját tavaszra tolták. Az önkormányzat szerint az utolsó feladat, egy gyalogos-átkelőhely kialakítása van hátra.
A fémszerkezettel kapcsolatban a helyi Facebook-csoportokban elindult a találgatás, hogy vajon mi készül itt és mikorra valósulhat meg, ezért megkerestük az MNM-et és Verőce önkormányzatát. A múzeum nem reagált, de Grauszman György válaszolt levelünkre.
2021 júliusában az UNESCO világörökségi bizottsága felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztrai-szlovákiai szakaszát. A magyar szakasz is felkerülhetett volna, csakhogy Magyarország kilépett a közös pályázatból. Ennek okaival a Magyar Narancs részletesen foglalkozott.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csuszik-es-dragul-a-verocei-dunai-limes-kilato-a-kormany-allja-a-pluszkoltsegeket-255004
M Imre üzente 1 éve
Erőltetett menet a békési gázmezőn: hiába fordult egy földtulajdonos a kártalanítás miatt a bírósághoz, a kormányhivatal már kiadta az engedélyt az építkezéshez és a próbaüzemhez is.
Az építési engedély megadása mellett a beruházó megkapta a hatóságtól a próbaüzem engedélyét is, ami két hónapra szól. Ennek három feltétele van: a próbaüzemet a megkezdése előtt 8 nappal a Bányafelügyelőséghez be kell jelenteni, ezzel együtt egy próbaüzemi tervet is meg kell küldeni a hatóságnak, s végül a próbaüzemet csak a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének írásba foglalt engedélyével lehet majd megkezdeni.
Mindez két dolgot jelent. Az egyik, hogy az érintett földtulajdonos kártalanítási ügyben folyó bírósági beadványa és eljárása a legkisebb mértékben sem akadályozza és akasztja meg az erőltetett menetben folyó jogi, közigazgatási, építési és egyéb, a kitermelés előkészítésével összefüggő munkálatait, de már magát a beruházás fizikai kivitelezését sem. Ezzel pedig szoros összefüggésben viszonylag nagy biztonsággal kijelenthető:
-- ha törik, ha szakad, itt a jövő év első hónapjaiban mindenképpen megpróbálják beindítani Békésben a földgáz-kitermelést.
Hogy milyen eredménnyel és költséggel, az a jövő zenéje.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/eroltetett-menet-a-bekesi-gazmezon-kiadtak-az-engedelyt-a-kutak-epitesere-255091
M Imre üzente 1 éve
-- „A parkba logisztikai, illetve városi disztribúciót végző szolgáltatókat, könnyűipari gyártókat és összeszerelő vállalkozásokat várnak, de ki tudják elégíteni a speciális igényeket is.”
– olvasható a HelloParks ismertetőjében, Vargha Nóra független fóti képviselő, környezetvédelmi tanácsnok szerint viszont az ipari park tulajdonosával folytatott tárgyalások során fel sem merült, hogy ilyen tevékenység érkezhet a lakott területek közelébe,
-- „ez az üzem semmilyen módon nem illik az önkormányzat elképzeléseibe.”
A képviselő kezdeményezésére a városvezetés is kifejezte tiltakozását: a hivatal környezetvédelmi szakértőt kért fel, hogy vizsgálja át a BYD Kft. előzetes vizsgálati dokumentációját, majd az október 20-ai testületi ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a hatóságtól környezeti hatásvizsgálat lefolytatását kérik. Az ülésen Dr. Vass György polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: alapvetően az volt az elképzelésük, hogy csak olyan logisztikai, raktározási tevékenység lesz az ipari parkban, amely sem zajjal, sem egyéb más módon nem terheli a környezetet. A testület a kormányhivatalnak 11 pontos észrevételt nyújtott be; ebben azokat a hiányosságokat sorolták fel, melyek szerintük az előzetes vizsgálati anyagból kimaradtak.
A cég ennek nyomán hiánypótlásként egy kiegészítő dokumentumot készíttetett, melyben megnevezték azokat a veszélyes anyagokat (főként ragasztókat), melyeket az akkumulátorcellák összeszerelésekor fognak használni. Szerintük azonban ezek az anyagok a környezetbe nem juthatnak ki, ezért hatásvizsgálati eljárást továbbra sem tartanak indokoltnak, az akkumulátorok összeszerelése pedig „nem veszélyes tevékenység”, így az üzem működéséhez katasztrófavédelmi engedélyre sincs szükség.
A cég dokumentációiból az is kiderült, hogy „a csarnokban, ahol az összeszerelő üzem létesül, egyéb cégek is jelen vannak, melyek mindegyike logisztikai tevékenységgel foglalkozik”,
de azt már nem fejtették ki, hogy az egyik ilyen cég a HTNS Hungary Kft., amely
-- négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz használt veszélyes anyagot
kíván ugyanabban az épületben raktározni.
Az Átlátszó úgy tudja, a dél-koreai cég, mely elsősorban a gödi Samsung-gyárral áll kapcsolatban, a bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nikel-oxid (NMC) és 1000 tonna alumínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezi. A veszélyes anyagok mennyisége miatt a raktár – a gödi Samsunghoz hasonlóan – felső küszöbértékű veszélyes üzemnek számítana, melyhez katasztrófavédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
Mindez 400, illetve 500 méterre Fót lakott területeitől.
https://merce.hu/2022/12/23/4000-tonna-akkumulatorgyartashoz-hasznalt-veszelyes-anyagot-tarolna-foton-egy-del-koreai-ceg/
M Imre üzente 1 éve
„Minden jogszerű eszközzel meg fogjuk akadályozni!”– akkumulátor-üzemek ellen tiltakoznak Fóton
A fóti ipari parkban két cég is akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó tevékenység végzését tervezi. A dél-koreai hátterű HTNS Hungary Kft. négyezer tonna, akkumulátor-gyártáshoz használt veszélyes anyag raktározására bérelne épületrészt, egy másik cég pedig akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene. A terv azonban nemcsak az üzemektől pár száz méterre élő lakosoknak, de a fideszes városvezetésnek sincs igazán ínyére. Fóton sokak számára ijesztő példa a gödi Samsung-gyár, amelyet rendszeresen büntetnek a hatóságok a biztonsági előírások megsértése miatt.
Váratlanul érte a hír a fóti önkormányzatot és a helyi lakosokat, hogy a város ipari parkjában két cég is szeretne akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó üzemet, illetve raktárat létesíteni.
Az egyik cég a hongkongi tulajdonú BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft., amely többek közt elektromos buszok gyártásával foglalkozik, s amelynek Komáromban van már egy telephelye. A cég egy 14 ezer négyzetméteres akkumulátor-összeszerelő üzemet létesítene a HelloParks Fót nevű ipari és logisztikai park egyik csarnoképületében.
Minderről a fóti önkormányzat csupán a BYD Kft. kérelmére indult környezetvédelmi eljárásból értesült, előzetesen a testület tagjainak semmilyen információjuk nem volt az üzem létesítéséről.
Vargha Nóra független fóti képviselő, környezetvédelmi tanácsnok októberben a Facebook-oldalán osztotta meg a hírt. Szerinte az önkormányzat elképzeléseivel nem egyezik meg egy ilyen jellegű üzem létesítése. „A HelloParksszal folytatott tárgyalások során fel sem merült, hogy ilyen tevékenység érkezhet nem messzire a lakott területeinktől.” – írta a képviselő.
A fóti ipari parkról – melynek csarnokait a Futureal csoporthoz tartozó HelloParks Management Kft. építi – készült ismertetőben ez olvasható: „A parkba logisztikai, illetve városi disztribúciót végző szolgáltatókat, könnyűipari gyártókat és összeszerelő vállalkozásokat várnak, de ki tudják elégíteni a speciális igényeket is.”
A HelloParks Kft. egyébként szép gyarapodásnak indult; a tavalyi évben közel 1,4 milliárdos árbevételt ért el, ami közel hatszorosa az előző évinek. A nyereség is hasonlóan jól alakult; 2021-ben ez 82 millió forintra ugrott a 2020-as év 16 milliós eredménye után.
A lakosok kétlik, hogy akkumulátorok összeszerelése „nem veszélyes tevékenység”
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/12/22/minden-jogszeru-eszkozzel-meg-fogjuk-akadalyozni-akkumulator-uzemek-ellen-tiltakoznak-foton/
M Imre üzente 1 éve
"EGYELŐRE a behavazott részek INGYEN használhatók.
...de a későbbiekben a Szent Anna-kápolna melletti sífutópálya - hasonlóan más síterepekhez - díjkötelessé válik"
Hamarosan a Normafa is kizárólag a tehetősek játszótere lesz (mint az ország nagy része)
https://magyarnarancs.hu/lokal/lehet-szankozni-a-normafan-254880
M Imre üzente 1 éve
A kormány nem spórol a közpénzzel, ha a távol-keleti akkumulátorgyár támogatásáról van szó. Összeszedtük, hogyan emelkedtek az üzem bővítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások költségei. A közel 100 milliárdos összeg arra megy el, hogy a gödi iparterülethez kiépítsék a szükséges áram-, földgáz- és vízellátást, illetve, hogy minél több kamion tudja megközelíteni a terjeszkedő üzemet.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/06/ujabb-22-milliardot-ont-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-infrastruktura-fejleszteseibe/
M Imre üzente 1 éve
Litkai Gergely humorista és Udvaros Dorottya színművésznő bemutatja a Fertő Partot: pontosabban azt, hogy milyen fájdalmasan abszurd az egész állami beruházás.
Aki még nem hallott volna róla: a sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló Fertőn a kormány legnagyobb idegenforgalmi beruházásának keretében 45 milliárd forint közpénzből épít üdülőkomplexumot, összesen 60 hektáron. A helyi civilek és a Greenpeace elszántak: addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.
Te is segíthetsz: oszd meg ezt a videót, hogy minél több emberhez eljusson az állami természetpusztítás híre. Fogjunk össze a Fertőért!
https://www.youtube.com/watch?v=Bfk49Cy0vTo
-- Térkővágóörs és Betononfüred: Litkai Gergely és Udvaros Dorottya új videója a Fertőről
M Imre üzente 1 éve
Már a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett törvényjavaslat vitája során is kiderült: csak azzal indokolják a tervezetet, hogy milyen értékesítési potenciállal rendelkeznek ezek a területek. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a Fidesz-kormány szándékai szerint a gazdasági érdekek felülírják a természetvédelmi érdekeket.
A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a klímaválság és az élővilág válsága, az egész világon már olyan mértékű a biodiverzitás, a természetes élőhelyek csökkenése, hogy az már az emberi társadalmat, az emberi életet is veszélyezteti. A természetes élőhelyek egy olyan láncolatot alkotnak, amiből nem lehet kivenni, eladni, privatizálni olyan részeket, amelyek nem véletlenül lettek korábban védetté nyilvánítva.
Amikor korábban a fideszes többség próbálkozott akár védett erdők, akár Natura 2000-es területek privatizációjával, az Alkotmánybíróság minden alkalommal kimondta, hogy a magánosítás nem lehet közérdek, és hogy alapvetően az állam feladata az, hogy ezeket a védett területeket megőrizze. Ráadásul az Alkotmánybíróságnak korábban már volt több olyan határozata, hogy Magyarországon a természetvédelem már elért szintje nem csökkenthető.
A Párbeszéd már korábban is jelezte, hogy ez a törvényjavaslat alkotmányellenes és ha Novák Katalin mégis aláírja, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk!
https://greenfo.hu/hir/novak-katalin-ne-irja-ala-a-vedett-teruletek-kiarusitasarol-szolo-javaslatot/
M Imre üzente 1 éve
Mentsük meg a Kárpátok erdeit! (petíció)
Tisztelt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke,
Frans Timmermans, ügyvezető alelnök,
Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos,
tisztelt Kormányfők!
A természet életünket fenntartó rendszerei végveszélyben vannak. És ezzel az egész emberiség is. A természetpusztítás mégis folytatódik egész Európában, még a jogszabályokkal „védett” területeken is.
Az egyre súlyosbodó, egész bolygónkat fenyegető válság ismeretében létfontosságú, hogy megvédjük a törékeny élőhelyeket és azt a fantasztikus élővilágot, amelyet ezek tartanak fenn. Most még megtehetjük, de már ketyeg az óra. Az Önök felelőssége is, hogy cselekedjenek és megállítsák az Európa-szerte zajló pusztítást, mielőtt túl késő lenne. A laza természetvédelmi célok nem bizonyultak elegendőnek. Nem lehetett velük megőrizni és helyreállítani Európa legértékesebb élőhelyeit, ezért létfontosságú, hogy az EU Biodiverzitás Stratégiája alapján szigorú és kötelezően teljesítendő célokat tűzzenek ki. A Kárpátok évszázadok óta a vadvilág egyik legkiterjedtebb menedéke Európában, amely több ezer állatfaj, köztük barnamedvék, hiúzok, farkasok, bölények és szirti sasok otthona. Az elmúlt évtizedekben azonban a Kárpátokat óvó védelmi rendszer veszélyesen töredezetté vált. Ez a felelőtlen fakitermelési gyakorlattal párosulva számos rendkívül értékes erdő elvesztéséhez vezetett. Az erdőgazdálkodás mindeddig a felelőtlen faanyagtermelésre, az erdők kizsákmányolására irányult.
Csak az elmúlt két évtizedben a Kárpátok értékes erdeinek 7,4%-át elvesztettük, ami kétszer akkora terület, mint Párizs, Berlin, Róma, Budapest, Brüsszel és Varsó együttvéve. Elsősorban a fakitermelés és más kizsákmányoló tevékenységek miatt az erdők nagyon sérülékennyé, kiszolgáltatottá váltak az olyan természeti jelenségekkel szemben, mint amilyen az erős szél vagy a különböző rovarok inváziója.
Az öreg erdők kritikus elemei az életet fenntartó hálózatoknak: óriási szerepük van az életközösségek működésének helyreállításában, és hatalmas mennyiségű szenet tárolnak. Ennek ellenére továbbra is felelőtlen erdőgazdálkodás zajlik és folyamatos az új erdészeti utak kialakítása még a nemzeti parkok területén is. Mindez károsítja az élővilágot, a talajt és ezek vízvisszatartó képességét is.
Ha a pusztítás folytatódik, az esélyét is elveszítjük annak, hogy megvédjük, ami minket is megvéd, és az unió 2030-ig szóló biodiverzitási stratégiája is csupán papírra vetett szó marad.
Önöknek megvan a hatalmuk, lehetőségük és felelősségük, hogy ezen változtassanak. Megállíthatják a pusztítást, ha napirendre tűzik a Kárpátok ügyét, a legfontosabb ügyek közé sorolják, és határozott cselekvési tervet dolgoznak ki a Kárpátok erdeinek tényleges védelmére.
A Kárpátok erdeit nem szabadna áruként kezelni. Úgy kellene tekinteni rá, mint ami a helyi közösségek vagyona. A mohó vállalatok gyors haszonszerzése nem lehet előrébbvaló, mint az élővilág megőrzése és a helyi emberek jóléte. Ki kell dolgozni egy olyan uniós forrással támogatott tervet, amely biztosítja a természet védelmét és a helyi közösségek tisztességes megélhetését. Fel kell térképezni, meg kell védeni és helyre kell állítani az öreg erdőket. Létre kell hozni egy összefüggő hálózatot olyan területekből, ahol tilos mindenféle beavatkozás, így megőrizhetjük a legfontosabb életközösségeket. Ki kell jelölni utak nélküli vadont, ahol számos ritka faj példányai menedékre lelhetnek, köztük barnamedvék és hiúzok is.
Addig is, amíg ez a cselekvési terv elkészül és életbe lép, meg kell állítani a pusztítást. Arra kérjük Önöket, hogy támogassák, és léptessék életbe a felelőtlen fakitermelés azonnali tiltását a Kárpátok erdeiben, valamint rendeljenek el tízéves moratóriumot új erdészeti utak létesítésére.
https://sites.greenpeace.hu/peticio/mentsuk-meg-a-karpatok-erdeit/
M Imre üzente 1 éve
Védett ártéri erdőket tettek tönkre (bűnügy)
Számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.
A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek következtében számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.
A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.
A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.
Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben tíz nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.
A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült.
Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, míg társait egy-egy rendbeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.
https://www.magyarvadasz.hu/index.php?p=vadaszhirek&id=5718
Forrás:
https://greenfo.hu/sajtofigyelo/
___
A kisfilm drámai képsoraival világít rá, hogy az élővilág sokféleségének csökkenése már elérte azt a szintet, ami a civilizációnk fennmaradását veszélyezteti, és valóban égető kérdéssé teszi a videóban megjelenő üzenetet: Meddig tart az élet?
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/meddig_tart_az_elet__kortars_tanccal_a_termeszetpusztitas_ellen_greenpeace
-- Meddig tart az élet? | kortárs tánccal a természetpusztítás ellen (Greenpeace)
M Imre üzente 1 éve
Balatonvilágos és Aliga nem kíván asszisztálni Balaton-partja elvesztéséhez
A valaha önálló Balatonaligát magába foglaló település képviselő-testületének pénteken arról kellett volna döntenie, kíván-e élni vagy sem az önkormányzatot megillető elővásárlási jogával a Club Aligában kialakított hat telek tekintetében.
E hat telek közös jellemzője: a 47 hektáros Balaton-parti komplexum NER-közeli tulajdonosai úgy parcellázták ki, hogy valamennyi a partig ér, elvéve azt a sétányt, ami eddig közforgalmú volt, amit tehát eddig bárki, a helyiek is szabadon használhatták. A világosiakat-aligaiakat tulajdonképpen ezzel „kompenzálták” a Club Aliga akkori tulajdonosai 2013-ban, amikor településrendezési szerződést kötöttek az önkormányzattal: abból a 10 hektárból, amit nem tulajdonba, hanem csak hosszú távú vagyonkezelésbe kaptak, utakat és parti hozzáférést biztosítottak a helyieknek, akiket még a Rákosi-éra fosztott meg a Balaton-partjuktól azzal, hogy a valahai Balatonaliga központját kisajátították pártüdülő céljára. A történettel számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu.
https://magyarnarancs.hu/kereses?search_txt=Club+Aliga&search_szerzo=&search_idoszak_tol=&search_idoszak_ig=&limit=12
A köz számára a Balaton-törvény előírásai szerint is kötelezően biztosítandó szabad parti sétány földhivatali bejegyzése azonban az elmúlt kilenc év során nem történt meg. A 47 hektárt birtokló Pro-Mot Kft.-ben időközben tulajdonosváltás történt, NER-közeli befektetők kerültek körön belülre (előbb a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg a Bayer Property, ügyvezető: Balázs Attila ), majd ezzel egyidőben a Club Aliga-fejlesztést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Ehhez több milliárd forintos turisztikai támogatást is „hozzácsaptak”, s mivel a kiemelő kormányhatározatba feketén-fehéren azt írták bele, hogy a területen „parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület nem alakítható ki, illetve nem áll fenn”, az új tulajdonosok bátran belevághattak a parcellázásba és az így kialakuló, partig érő telkek értékesítésébe. Hiszen az idézett rendelkezés úgy is lefordítható: nemcsak hogy nem lehet parti sétány a Club Aligában, de valójában nincs is.
500 milliós telkek
Korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk azzal, hogy a helyiek, leginkább is az Aligai Fürdőegyesület azonban nagyon is valóságosnak tartja a Balaton-parti sétányt, ám amint az a pénteki ülésen kiderült: sem a civil szervezet, sem a helyi képviselő-testület nem tudja megakadályozni az 540 méteres vízparti szakasz végleges elveszítését. Egyelőre ugyan még csak hat újonnan kialakított telekkel kapcsolatban kérte a Pro-Mot a testület állásfoglalását, hogy az önkormányzat élni kíván-e elővásárlási jogával, de várhatóan rövid időn belül valamennyi ingatlanra vevőt találnak és magánvillák épülhetnek. Az önkormányzatnak ugyanis nincs anyagi lehetősége arra, hogy megvegye az egyenként közel 500 millió forintért kínált telkeket.
A pénteki ülésen a balatonvilágosi testület mind a hat jelenlévő tagja egységesen tartózkodott, vagyis nem foglaltak állást. Ez, ahogyan Boda Zsuzsanna jegyző is elmondta, nem befolyásolja az említett ingatlanok földhivatali tulajdonbejegyzését.
-- Mivel az önkormányzat nem él elővásárlási jogával, szabad „préda” az aligai Balaton-part.
Ahogyan Bukovszki András képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke mondta, „Rákosi alatt még »csak« államosították a partunkat, most veszítjük el örök időkre”.
A gyertyák csonkig égtek.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonvilagos-es-aliga-nem-kivan-asszisztalni-balaton-partja-elvesztesehez-254088
M Imre üzente 1 éve
Civil aggodalmak a természetvédelmi területek elmutyizása miatt
Aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon újra és újra napirendre kerül az állami tulajdonban lévő védett természeti területek értékesítésének, vagyonkezelésük megváltoztatásának kérdése. Civil szervezetek nyílt levelet írtak két miniszternek a vagyontörvény módosítása ügyében.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország levelet intézett Nagy István agrárminiszterhez és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez a vagyontörvény módosítása ügyében. A civil szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok magánosítását könnyítő rendelkezések terve miatt.
https://greenfo.hu/hir/az-orban-kormany-kiarusitana-a-termeszetvedelmi-teruleteket-is/
Nyílt levelükben arra kérték a kormányt, hogy vonja vissza a törvény tervezetét és csak széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetés és egyetértés után terjessze be az Országgyűlés elé. Emellett többek között az is kérték, hogy hozzák nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyeknél felmerülhet a magánosítás.
“Tisztelt Miniszter Úr!
A Kormány benyújtotta az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról című törvény tervezetét, amely kibővíti a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét.
Aggodalommal tölt el minket, hogy a védett természeti értékekre potenciálisan jelentős hatású törvény tervezetét a Kormány a benyújtás előtt nem egyeztette a témában illetékes, országos hatáskörű természetvédő szervezetekkel. Az egyeztetés hiányában nem világos számunkra, hogy a Kormány milyen típusú ingatlanokat, milyen nagyságrendben akar magánkézbe adni, s ezek a lépések a Kormány meglátása szerint hogyan illeszkednek Magyarország Alaptörvényéhez, természetvédelmi jogszabályaihoz és stratégiáihoz.
Elismerjük a magyar állam igényét a költségvetési bevételek bővítésére, de véleményünk szerint ezeket a célokat elsősorban nem a védett területek értékesítésével kellene elérni. Meggyőződésünk, hogy a védett természeti területek vonatkozásában az elmúlt évtizedek céltudatos munkájával elért magas állami tulajdoni arány a hazai természetvédelmi eredmények záloga és egyedülálló lehetőség. A védelem alatt álló területek magánkézbe adása természetvédelmi kockázatokat rejt, mivel az értékesítésre felkínált ingatlanok vásárlóinak gazdasági érdekei miatt nyilvánvalóan meg fog növekedni a gazdasági és emberi tevékenység ezeken a területeken.
Az államnak tulajdonosként sokkal szélesebb eszköztára van a szükséges védelmi szint biztosítására, így jóval hatékonyabban tudja érvényesíteni a természeti erőforrások védelmével, fenntartásával és megőrzésével kapcsolatos, egyebek közt az Alaptörvény P) cikkelyében is rögzített feladatait, mint hatóságként. Ahogyan a 28/2017. (X. 25.) AB határozat is rögzíti: amíg természetes és jogi személyektől a hatályos jogszabályi előírások ismeretén és betartásán túlmenően általános jelleggel és kikényszeríthető módon nem várható el, hogy magatartásukat valamely, a jogalkotó által nem konkretizált absztrakt célhoz igazítsák, addig az állam oldaláról az is elvárható, hogy egyértelműen meghatározza mindazon jogi kötelezettségeket, melyeket mind az államnak, mind pedig a magánfeleknek be kell tartaniuk. Az Alkotmánybíróság a természeti oltalomban részesülő területek értékesítése kapcsán több döntésében is rámutatott: a már elért védelmi szinttől történő visszalépést megelőzendő olyan megelőző biztosítékok is kellenek, amelyek a károkat ugyanolyan valószínűséggel kizárják, mintha a terület állami tulajdonban és természetvédelmi szerv kezelésében lenne. Mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesíti az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia. Ez azonban álláspontunk szerint a törvénymódosítással nem valósul meg, nem találjuk elégségesnek a törvénytervezetben megfogalmazott garanciális elemeket, tekintettel például a folyamatosan növekvő munkaterheléshez nem igazodó intézményi keretek biztosítására, különösen a nemzeti park igazgatóságoknál működő természetvédelmi őrszolgálatok feladataikhoz mérten szűkös kapacitásaira, illetve olyan tisztázatlan problémákra, mint például a fokozottan védett területek értékesítésének lehetősége, a védett természeti területek integritásának megőrzése, a természetvédelmi célú kezelés elsődlegességének kikényszerítése a gazdasági szempontokkal szemben.
-- Aggasztónak tartjuk, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon újra és újra napirendre kerül az állami tulajdonban lévő védett természeti területek értékesítésének, vagyonkezelésük megváltoztatásának kérdése. Félrevezetőnek tartjuk továbbá az állami tulajdonú védett természeti területek “értékesítési potenciáljának” vizsgálatát is, hiszen ezen ingatlanok esetében a közcélok garantálása (természeti értékeink megőrzése a jövő nemzedékei számára) nem azok gazdasági értékén múlik. Emlékeztetünk arra, hogy az Alkotmánybíróság több döntésében is kimondta a visszalépés tilalmát egyes ilyen irányú lépésekkel kapcsolatban. Éppen ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy természetes élőhelyként funkcionáló vagy azokra közvetlenül hatással lévő védett természeti területek kerüljenek ki az állami tulajdonból, függetlenül annak tulajdonosi joggyakorlójától, vagy éppen művelési ágától.
A magyar társadalom többször mutatta ki érzékenységét a természetvédelmi kérdések iránt. Legutóbb a tűzifa rendelettel kapcsolatos társadalmi reakciók alapján is tapasztalhattuk az emberek érdeklődését és támogatását, amikor több mint százezren csatlakoztak a Kormánynak írt levelünkhöz.
Tisztelt Miniszter Úr! A fentiekre tekintettel kérjük, hogy
– a Kormány vonja vissza a vagyontörvény módosításának védett természeti területeket érintő pontjait, és csak széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetés és egyetértés után terjessze be az Országgyűlés elé;
– folytasson egyeztetést szervezeteinkkel, mint természetvédelemért felelős országos civil szervezetekkel, az állami tulajdonban álló védett természeti területekkel kapcsolatos értékesítési stratégiai elképzeléseiről a természetvédelmi szempontok érvényesítését szolgáló intézményi garanciák kiépítése érdekében;
– hozza nyilvánosságra mindazoknak a védett természeti területeken fekvő ingatlanoknak a listáját, amelyeknél felmerülhet a magánosítás;
– szíveskedjen rendelkezésünkre bocsátani az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló védett természeti területek listáját.
Előre is köszönjük a természeti erőforrások védelmét szolgáló lépéseit és válaszát,
Budapest, 2022. november 10.”
A nyílt levél itt tölthető le:
https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/hirek2022/20221111_nyilt_level_vagyontorveny/vagyontorveny-nagy-istvan-level-mme-mtvsz-wwf-pdf.pdf
Kapcsolódó anyagok:
Már a nemzeti parkok sem jelentenek menedéket az élővilágnak
https://greenfo.hu/hir/mar-a-nemzeti-parkok-sem-jelentenek-menedeket-az-elovilagnak/
Az Orbán kormány kiárusítaná a természetvédelmi területeket is
https://greenfo.hu/hir/az-orban-kormany-kiarusitana-a-termeszetvedelmi-teruleteket-is/
Az agrárminiszter hülyének nézi a magyar társadalmat……és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjait
https://greenfo.hu/hir/az-agrarminiszter-hulyenek-nezi-a-magyar-tarsadalmates-az-orszaggyules-fenntarthato-fejlodes-bizottsaga-tagjait/
Forrás:
https://greenfo.hu/hir/civil-aggodalmak-a-termeszetvedelmi-teruletek-elmutyizasa-miatt/
M Imre üzente 1 éve
Egy óriási baltát ábrázoló jelet rakott ki egy tarra vágott területen a Bükki Nemzeti Parkban a Greenpeace Magyarország, hogy felhívja a figyelmet a szemünk előtt zajló gátlástalan természetpusztításra. Az ország védett és Natura 2000 területeinek nagy részén már eddig is túlzott intenzitású fakitermelés zajlott, amit a kormány augusztusban elfogadott tűzifarendelete csak tovább súlyosbított, pedig a lakosság valódi tűzifaigénye a természetvédelmi korlátozások fellazítása nélkül is teljesíthető lenne. Ennek ellenére most, ebben a pillanatban is számos helyen zúgnak a láncfűrészek – a nemzeti parkjaink területén is, ráadásul egy nemrégiben benyújtott törvényjavaslat még erre is rátesz egy lapáttal azzal, hogy megnyitná az utat védett területeink értékesítésére.
https://tudatosvasarlo.hu/orias-balta-jelent-meg-bukki-nemzeti-park-erdoirtas/
M Imre üzente 1 éve
„Meg kell üzenni a városvezetésnek, hogy nem bízunk bennük”
Vasárnap olyasmi történik Tatán, ami még nem volt sehol az országban: egy magánkezdeményezésre helyi népszavazást tartanak.
A cél, hogy az Öreg-tó partján, az egykori Esterházy-lovarda területén ne épülhessen luxusszálloda.
A választók két évnyi várakozás után mondhatják el a véleményüket három kérdésben a nyár kellős közepén.
A városvezetés sokáig támogatta a szálloda építését, ám mintha a tataiak tiltakozása megváltoztatta volna a véleményüket.
Ebben a videóban összefoglaltuk a tatai Avalon-projekt és a helyiek ellenállásának történetét.
https://www.youtube.com/watch?v=pTfg_qsvfYE
M Imre üzente 1 éve
„Nem fogjuk elfogadni azt a pusztítást, amit itt csinálnak”
Szerdán hajnalban a Greenpeace aktivistái demonstrációba kezdtek a fertőrákosi parthoz vezető úton. Ott, ahol a Fertő part beruházás bejárata van. A biztonsági őrök bódéjánál építettek fel két rögtönzött állványt és leültek az úttestre. A tüntetésen részt vett Udvaros Dorottya is, aki régóta követi a Fertő tó ügyét.
https://www.youtube.com/watch?v=w9kIZhQp5z4
M Imre üzente 1 éve
Úgy fúrnak gázkutakat Békés megyében, hogy az engedélyezési eljárás el sem indult
Egymásnak ellentmondó válaszokat adott a minisztérium és a kormányhivatal a nyékpusztai gázmezőn folyó fúrással kapcsolatban az ellenzék képviselőjének. A témával lapunk is többször foglalkozott.
A békési gázmezőn kútfúráshoz elengedhetetlen engedélyezés még el sem indult, illetve nemrég mégis elindult, de ettől az egész dokumentáció titkossá vált. Ezt írta friss Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd parlamenti képviselője. „A magyar állam totális működésképtelenségének újabb bizonyítékát szolgáltatta a kormány, ezúttal a nyékpusztai gázvagyonnal kapcsolatban” – fogalmazott Tordai.
https://www.facebook.com/TordaiBenceParbeszed/posts/pfbid02HYTFXvRkG3upRyQUHCAJnS7Bui5pBnykDhGNFPmH81SBAjqzMEFSMSKQCJKg1BbYl
A Narancs.hu másfél hónappal ezelőtt már foglalkozott a békési gázmezőkkel. Cikkünkben többek között azt állapítottuk meg, hogy bár stratégiainak és lehetséges kitörési pontnak nevezik a térség fideszes országgyűlési képviselői az észak-békési gázmezőt, de nagyon mélyről, nehezen és drágán, esetleg egészségügyi kockázatokkal termelhető ki a földgáz.
A témával a héten megjelent friss lapszámunkban is írtunk. Az észak-békési gázmezők minél hamarabbi kiaknázása a Corvinus-projekt célja, amelyben a politikai elvárás erősebbnek tűnik a szakmai szempontoknál, miközben a remélt, nem egészen félmillió köbméter földgáz felszínre hozatalának költséghatékonysága legalábbis vitatott - olvasható cikkünkben. Mindeközben az érintett földtulajdonosokat komolytalan összegekkel kártalanítanák. Az egyik földtulajdonosnak felajánlott bányaszolgalmi jog összege fényévnyire van attól az összegtől, amit a tulajdonos képviselője által felkért ingatlanforgalmi szakember állapított meg: a 46 ezer és a majd 2,5 milliós összeg között 51-szeres a különbség.
Arról nem beszélve, hogy a Magyar Közlönyben augusztusban közzétett Corvinus-program előírja a környezetvédelmi hatásvizsgálatot, míg – alig pár héttel később – a nyékpusztai földtulajdonosok olyan tartalmú leveleket kaptak a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályától, hogy : (…) „a szénhidrogénkút termelésbe állítása és termelővezeték építése, üzemeltetése és felhagyása során nem várhatók jelentős környezeti hatások, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.”
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ugy-furnak-gazkutakat-bekes-megyeben-hogy-az-engedelyezesi-eljaras-el-sem-indult-253670
Csak egészség legyen...
___
Kockázatok és mellékhatások: hogy lesz termelés a nyékpusztai gázmezőn?
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kockazatok-es-mellekhatasok-hogy-lesz-termeles-a-nyekpusztai-gazmezon-252366
___
Mire hármat számolnak
https://magyarnarancs.hu/belpol/mire-harmat-szamolnak-253589
M Imre üzente 1 éve
Dézsi levédeti az ellene tüntető szervezet nevét
Az ipari park bővítése miatt zajló huzavona közepette meglepő eszközhöz nyúlt Győr polgármestere.
Vasárnap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján megjelent, hogy valaki le akarja védetni a Szívügyünk Szentiván!, a Szívügyünk Győrszentiván!, a Szívügyünk Nádorváros! és a Szívügyünk a Környezetvédelem! elnevezéseket.
Az Úgytudjuk.hu írása szerint az eljárásokat a győri önkormányzat tulajdonában álló Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. kezdeményezte, minden bizonnyal Dézsi Csaba András győri polgármester ötlete nyomán.
https://ugytudjuk.hu/cikk/2022-11-06_levedetessel-venne-el-dezsi-polgarmester-az-ellene-tunteto-szentivani-civilek-nevet
A portál élőben közvetített a Szívügyünk, Szentiván! nevű tömörülés szombati tüntetéséről, a jelenlévők a győri ipari park bővítése ellen tiltakoztak. Attól tartanak, hogy a közel 400 hektárnyi mezőgazdasági területet ipari területté minősíttetik át, a terület ipari üvezetbe kerül, és akkumulátorgyárat építenek oda. Bővebben:
https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-a-mereg-van-vele-253014
A demonstráció végén az egyik szervező, Szabó Andrea mondta el, hogy nemrég találkoztak a civilek a győri önkormányzati vezetéssel, és akkor közölte a polgármester, hogy sokáig már nem fogják tudni használni a civilek a Szívügyünk, Szentiván! nevet, mert levédeti, másik három elnevezéssel együtt.
https://magyarnarancs.hu/belpol/dezsi-levedeti-az-ellene-tunteto-szervezet-nevet-253707
Micsoda ötletelés...
M Imre üzente 1 éve
Tervezzük együtt az új Vérmezőt!
Gyakran látogatod a Vérmezőt és van véleményed a park zöld jövőjével kapcsolatban? Van ötleted, hogy hogyan lehetne megújítani a Vérmezőt? Szeretnéd elmondani, hogy mit kell megőrizni és mi az, ami hiányzik a parkból? Ha igen, akkor ott a helyed a négy alkalmas közösségi tervezésen!
A Vérmező kerületünk egyik legnagyobb közparkja, sok kerületi és budapesti lakos közkedvelt pihenőhelye. A Budavári Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat kiemelt céljának tekinti a Vérmező közpark fejlesztését, növényzetének gazdagítását, rekreációs szolgáltatásainak fejlesztését.
2021-ben a Fővárosi Önkormányzat elfogadta a vérmező megújítására vonatkozó stratégiai tervet, mely a terület fejlesztésének átfogó céljait, lehetséges projektjeit tartalmazza. Ennek keretében a Budavári Önkormányzat anyagi támogatásával gyepfelújítási, növénytelepítési munkákat, a Szitakötő játszótér gumiburkolatának felújítását, valamint a parki kukák és a padok cseréjét a Főkert munkatársai végzik el.
De nincs megállás, a park megújítása folytatódik, méghozzá együtt, veletek. A közösségi tervezés során a parkfelújítás következő fázisának részletes koncepcióját dolgozzuk ki a résztvevőkkel.
Időpontok:
2022. Szeptember 22. csütörtök, 17:00 – 20:00
2022. Október 6. csütörtök, 17:00 – 20:00
2022. Október 21. péntek, 17:00 – 20:00
2022. November 3. csütörtök, 17:00 – 20:00
A közösségi tervezésről bővebben:
https://budavar.hu/a-vermezo-kozossegi-tervezese/
Regisztráció és kérdések: zif@budapest.hu
A részvétel ingyenes, önkéntes, és nem elvárás mind a négy alkalmon való részvétel (ugyanakkor a folyamat érdekében javasoljuk ezt), de regisztrációhoz kötött.
A közösségi tervezés főszervezője a Főkert, de részt vesz benne Budapest Főváros Önkormányzata Várostervezési Főosztály Tájépítészeti Osztálya, a Nyitott Budapest Osztály és az I. kerületi Önkormányzat is.
https://www.facebook.com/events/1444396665972679/1444396675972678/
M Imre üzente 1 éve
Környezetvédelmi engedélyt kapott egy Pintér Sándor köreihez tartozó vadásztársaság egy óriási erdőterület lezárására a Velencei-tó közelében. A vadaskert bővítése egy jövőbeli vadászati központ közelében zajlana.
"Kirándulók, túrázók, gombászók, sportolók és kutyasétáltatók szorulhatnak ki a Velencei-tóhoz közeli Nadaphoz és Lovasberényhez tartozó erdőkből, a helyi vadásztársaság ugyanis egy kulcsfontosságú engedélyt már megszerzett ahhoz, hogy kerítéssel zárja el az erdőt a lakosság elől" – írja riportjában a 24.hu. A lap úgy tudja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal által jegyzett környezetvédelmi engedély alapján a korábbi vadaskerti terület több mint duplája, csaknem 700 hektár kerülhet most kerítés mögé.
-- Ez azt jelenti, hogy egy Józsefvárosnál is nagyobb terület válhat zárt vadaskertté a jövőben.
A kormányhivatal már tavaly kiadta a környezetvédelmi engedélyt a Tradicionális Vadásztársaság kezdeményezésére, de Nadap lakosságát erről senki sem tájékoztatta, ennél fogva beleszólásuk sem volt a fejleményekbe. Annak ellenére sem kaptak előzetesen tájékoztatást, hogy a kerítés a település szélén álló házak közelében futna, és Köteles Zoltán polgármester szerint a lekerítés a falu 26 százalékát érinti majd. A község lakói csak néhány hónappal ezelőtt vették észre, hogy valami készül, amikor megjelentek nyáron a földméréshez szükséges cölöpök az erdőszélen.
Köteles kiemelte, hogy az önkormányzat nem ért egyet a terület, a turisták számára átjárhatatlan körbekerítésével. Ragaszkodnak az erdő látogathatóságának biztosításához, akár átmászható (létrás) kerítés megoldással, akár kapukkal, időbeni megkötés nélkül. A polgármester kiemelte, hogy kerítés telepítéséhez további engedélyek szükségesek, így az ezekhez tartozó eljárások során mindent megtesznek majd a lakosság igényének biztosításáért.
A Tradicionális Vadásztársaságot 2016-ban alapították a Pintér Sándor belügyiminiszter bizalmasának számító Ecsedi Ferenc elnökletével. Megbízatása 2026-ig szólt volna, de Ecsedi októberben távozott a társaság éléről, helyét a társaság titkára, Brindza Tibor vette át, aki szintén üzleti kapcsolatban áll Pintér korábbi cégével, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel.
A 24.hu megjegyzi, hogy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. tulajdonolja a szóban forgó erdő melletti kormányüdülőt, ahova vadászati központot terveznek helikopterleszállóval és wellnessrészleggel.
Brindza Tibor a lapnak azt mondta, hogy semmi közük nincs az egykori kormányüdülőhöz, illetve azok tulajdonosához. Nincs velük szerződésük sem, habár azt nem zárta ki, hogy a majdani vadászati központból később bérvadászok igénybe vehessék a vadaskertet.
Ami az elzárt erdőt illeti, Brindza szerint egyelőre „képlékenyek” a terveik, nem biztos még, hogy a kormányhivatal engedélyével élni fognak. Ugyan a helyiek úgy tudják, hogy decemberben már építeni fogják a kerítést az erdő körül, a vadásztársasági elnök ezt nem erősítette meg, és állítása szerint még meg sem rendelték a kerítést.
A lap kérdéseire sem az állami tulajdonú Budapesti Erdőgazdasági Zrt., sem Agrárminisztérium, sem a nadapi és lovasberényi területeket kezelő Honvédelmi Minisztérium nem reagált.
https://hvg.hu/ingatlan/20221024_Hatalmas_erdot_zarnanak_el_a_Velenceito_kozeleben_a_lakossag_elol
M Imre üzente 1 éve
A tarvágást engedélyező rendelet után itt van a kormány újabb botrányos javaslata: mostantól védett természeti területek is értékesíthetőek lennének
A kormány egy új törvényjavaslata az “állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról” címet viseli.
https://www.parlament.hu/irom42/01622/01622.pdf
Már a cím alapján is gyanús volt a javaslat, és ez egy módosító rendelkezéssel be is igazolódott. A tarvágást engedélyező rendelet után itt van az újabb botrányos javaslat: mostantól védett természeti területek is értékesíthetőek lennének.
Önmagában már az is felháborító, hogy ilyen formában folytatnák a természeti értékeink kiárusítását, de az, hogy a fakitermelést engedélyező rendelet utáni több ezres tüntetések
https://greenfo.hu/hir/ne-bantsd-az-erdot-ne-bantsd-a-fat/
és több tízezres tiltakozó aláírások miatt részben visszavont javaslat után még egy szintet lépnének, már egyenesen megdöbbentő.
https://greenfo.hu/hir/orbanek-szemet-vetettek-a-termeszetvedelmi-teruletekre-is/
M Imre üzente 1 éve
64 ezer fát vághatnak ki az MVM észak-magyarországi területein
Miközben a tűzifa hiánycikké válik, az MVM egy közbeszerzésben több ezer hektáron rendelt erdészeti munkákat. A kiírásban több tízezer fa kivágása is szerepel, de az Átlátszónak az állami cég azt mondta, nem fakitermelést indítanak, csak a villanyvezetékek biztonságos működtetése miatt van szükség gallyazásra.
Összesen nettó 2,7 milliárd forint az értéke annak a közbeszerzési eljárásnak, amelyet az MVM Émász Áramhálózati Kft. szeptemberben zárt le. Az európai uniós közbeszerzési adatbázisban található tájékoztató alapján az áramszolgáltató Észak-Magyarországon, az ÉMÁSZ területein rendelt erdészeti szolgáltatásokat. Ezek között található számos, az elektromos vezetékek környékének tisztításához kapcsolódó feladat, de több tízezer fa kivágása is szerepel a tenderben.
64 ezer fa Észak-Magyarországon
A feladatok részletezésénél gallyazás, erdőnyiladék-tisztítás, bozót- és cserjeirtás, transzformátor állomás környezetének gyomtalanítása, oszloptő tisztítás (növényzet eltávolítása szabadvezeték hálózat egyedi oszlopairól), továbbá fakivágás és tuskózás (a kivágott fák tuskóinak eltávolítása) szerepel hatalmas mennyiségben.
-- a sárospataki elosztóhálózatnál 5 140 db fa,
-- a miskolci elosztóhálózatnál 4 297 db,
-- az egri elosztóhálózatnál 2 017 db,
-- a gyöngyösi elosztóhálózatnál 3 000 db,
-- a salgótarjáni elosztóhálózatnál 2 496 db,
-- a sárospataki-miskolci főelosztóhálózat területén 22 430 db,
-- az egri-gyöngyösi főelosztóhálózatnál pedig 24 988 db fa kivágásról írnak.
Szerepel továbbá a szövegben fák pótlása is, de az itt megadott szám töredéke a kivágandóknak: átlagosan 11-15 régiónként (a gyöngyösi körzetben 46), de a két főelosztóhálózat területén 0 db fapótlásról írnak.
A közbeszerzési leírás alapján úgy tűnik, hogy az áramszolgáltató jelentős területeken tervez fakitermelést.
Igaz, a tender szövegében is szerepel, hogy a megadott számadatok csak tájékoztató jellegűek, vagyis nem biztos, hogy valóban ennyi fát vágnak majd ki. „A megadott mennyiségi adatok valamennyi rész esetében a jelenlegi igényeknek megfelelően 3 (három) évre kalkulált, kizárólag tájékoztató jellegű információk, melyek megadására a tervezhetőség érdekében került sor” – olvasható a szövegben.
A Global Forest Watch adatai szerint tavaly 84 hektárral csökkent a magyarországi erdőterületek száma. A kiírásban több mint 64 ezer fa kivágása szerepel, ami mintegy 40 hektárnyi erdőterületet jelent. Ha tehát valóban ennyi fa tűnne el, az három év alatt is láthatóan megdobná az ország deforesztációs rátáját.
Az MVM szeptemberben egyébként más régiókban is pályáztatott cégeket felsővezetékek karbantartására, amelynek természetes része a belógó ágak lemetszése. Ezekben azonban nem esik szó több ezer fa kivágásáról.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/10/12/64-ezer-fat-vaghatnak-ki-az-mvm-eszak-magyarorszagi-teruletein/
M Imre üzente 1 éve
Van 5 perced megmenteni 5 hektár balaton-parti zöldterületet? Hétfőig megteheted!
A Tihanyi Kenderföldeken immár a harmadik beruházást tervezik pár éven belül. Az elsőt megakadályoztuk a bíróságon, a másodikat sikerült megnehezíteni és így elhalasztani egy környezeti hatástanulmány előírásával. Most megjelent az eddigi legnagyobb, közel 5 hektárt érintő fejlesztés terve.
Tehetsz ellene Te is, ha nem szeretnéd, hogy eltűnjön a Tihanyi-félsziget keleti oldalának utolsó nagy összefüggő parti zöldfelülete, ha megkímélnéd a félszigetet a megépítésükkel járó természetpusztítástól.
Mindössze annyit kell tenned, hogy Te is beküldesz egy állampolgári észrevételt a beruházást vizsgáló Veszprémi Kormányhivatal részére, amelyben leírod aggályaidat a tervezett beruházással kapcsolatban. Ehhez mintákat is adunk, melyeket itt találsz. Persze a legjobb, ha saját gondolataidat írod le, vagy kiegészíted:
Kenderföldek állampolgári észrevételek klíma-biodiverzitás
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Kenderfoldek_allapolgari_eszrevetelek_klima_biodiv.docx
Kenderföldek állampolgári észrevétel rövid
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Kenderfoldek_allampolgari_eszrevetelek_rovid.docx
Kenderföldek állampolgári észrevételek településterv
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Allampolgari_eszrevetelek_telepulesterv.docx
Fontos, hogy kérd a hivatalt környezeti hatástanulmány elkészítésének elrendelésére. Ez egy jóval komolyabb vizsgálat a most folytatottnál, amely vizsgálja a beruházás tágabb környezetére tett hatásait is. Felszólalásod beküldheted e-papíron, vagy akár levélben is. Még egy címzésmintával is segítünk (Az észrevételek beérkezési határideje: 2022.10.17. éjfél!):
https://epapir.gov.hu
Témacsoport: Kormányhivatali ügyek;
Ügytípus: Környezet-és természetvédelmi feladatok;
Címzett: Veszprém Megyei Kormányhivatal).
Ügyiratszám: VE/30/07555/2022.
vagy
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
8200, Veszprém
József Attila u. 36.
ügyiratszámot érdemes ráírni a borítékra: VE/30/07555/2022.
Köszönjük a Balaton nevében is!
https://mtvsz.hu/hirek/2022/10/van-ot-perced-megmenteni-a-balaton-parti-zoldteruletet
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
Győrszentiván lakói augusztus eleje óta tudják, hogy a falu határában, pár száz méterre a lakóházaktól épülhet Győr legújabb ipari parkja.
A város projektcége el is kezdte a termőföldek felvásárlását az építkezés tervezett helyszínén.
Ha ez megvan, átminősítenék majd a földeket és ún. GIPZ, azaz jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet besorolást kapnának.
Az egész falu arról beszél, akkumulátorgyárat építenek majd.
Ebből nem kérnek, de nincs, aki meghallgatná őket, vagy egyáltalán válaszolna a kérdéseikre.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/gyorszentivan_akkumulatorgyar_a_hazak_tovebe
-- Győrszentiván: akkumulátorgyár a házak tövébe
M Imre üzente 1 éve
Továbbra sem adják a Bükköt
A miskolci Mentsük meg a Bükköt civil szerveződés az elsők között reagált a kormány fakitermelések lazítására vonatkozó rendeletmódosítására.
Augusztus 12-én csaknem 400 fős békés demonstrációt tartottak Miskolc belvárosában. Azonban itt nem álltak meg, ugyanis igen sok javaslat érkezett a hegység védelmét szolgáló tevékenységekre a szimpatizánsoktól.
Noha a közfelháborodás és a hullámzó indulatok csillapodni látszanak, a háttérben továbbra is terítéken van a téma. A maroknyi civil környezetvédő és természetbarát összefogásából létrejött munkacsoport folyamatosan azon ötletel, hogyan tudnák megvédeni a Bükköt, és elérni a rendelet visszavonását, amelyet néhány hónapra, egy jogszabálynak nem minősülő miniszteri utasítással enyhítettek, de utána ismét teljes körűen érvényben lesz.
– Mindannyian rendszeresen járjuk az erdőt, túrázunk, kerékpározunk a szabadban, és a saját szemünkkel látjuk, hogy bizony már megy is a favágás, méghozzá a vegetációs időszakban, amikor nem lenne szabad bántani az erdőt, hiszen így belenyúlunk a természetes önfenntartó rendszerébe, hatalmas pusztítást okozva ezzel. Sírni volna kedvem, amikor ilyennek vagyok szemtanúja, és azt érzem, hogy meg kell akadályoznunk! – mondta Bukovenszki-Nagy Eszter, a munkacsoport egyik alapító szervezője.
– Természetesen nem az a célunk, hogy ellehetetlenítsük a fakitermelést, hiszen szükség van rá, használunk fát, fából készült dolgokat. Hajlamosak vagyunk végletekben gondolkodni, és fekete-fehérben látni a világot. Mi nem ezt szeretnénk. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem a fakivágás teljes tilalma, a fakitermelés ellehetetlenítése a célunk, hanem a fenntartható erdőgazdálkodás, egy észszerű és mindenki számára megfelelő kompromisszum, de nem csak papíron, a törvény szövegében, hanem a gyakorlatban is. A Bükk-hegység erdőségeinek nagy része védett, mégis egyre erőteljesebben látjuk az éghajlatváltozás hatásait: az élőhelyek, erdők rohamos tempóban száradnak ki. A hegylábi településeken és a fennsíkon kopogtatnak és olykor már be is nyitnak az ajtón a természeti katasztrófák: villámárvíz, sárlavina, erdőtűz. Hogy felkészülhessünk az alkalmazkodásra, nyíltan kell arról beszélnünk, hogy számolnunk kell ezek egyre gyakoribbá válásával. A mi javaslatunk az örökerdő gazdálkodás, azaz az állandó erdőborítottságot biztosító gazdálkodás, amely a fenti hatásokat jelentősen csökkentheti, de egyben az erdők egészségét, az erdei ökoszisztémát is jobban megóvhatja. Ennek érdekében szeretnénk a közeljövőben kerekasztal beszélgetésre hívni a szakma helyi képviselőit, hogy érdemi párbeszédet kezdhessünk az ügyben – tette hozzá Eszter.
A szakmai fórum mellett elindítottak egy interneten elérhető, erdővédő bejelentő felületet is,
https://zoldkapcsolat.hu/bukkierdovedok
illetve egy családi pikniket is szerveznek, előre láthatólag szeptember utolsó hétvégéjére, tette hozzá a lelkes környezetvédő. Megmozdulásaik továbbra is maradéktalanul civil, politikamentes és pártsemleges események. Folyamatosan hallatni fogják a hangjukat, és nem adják a Bükköt, ígérte.
A civil szerveződés szimpatizánsai a Facebook oldalukon értesülhetnek a programjaikról, eredményeikről:
https://www.facebook.com/Ments%C3%BCk-meg-a-B%C3%BCkk%C3%B6t-106580712159242/
-- Bükki Magazin
M Imre üzente 1 éve
Gőzerővel készül a “nemzetveje” Tiborcz-közeli közel 300 lakásos luxuslakópark, amely a nyári AB-döntés miatt az egyik utolsó vízközeli beruházás lehet. A lakók aggódnak a monstre projekt miatt.
Toronydaruk magasodnak a keszthelyi Helikon strand mellett az egykori Zalatour kemping terültén, ahol egymást érték a teherautók, munkagépek az utóbbi hónapokban: óriási lendülettel építik a vízparti telken a Balaton legújabb luxuslakóparkját, 12 társasházban 288 lakás alakítanak ki. A jelentős közvetlen vízparti munkálatok sokakban meglepetést kelthetnek, hiszen – mint arról a sajtó írt már – az Alkotmánybíróság júliusban alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, kimondva többek között, hogy a tó szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével épületet nem lehet felhúzni. A tiltás egyértelmű és szigorú, csakhogy maradt egy kiskapu: a döntés a már engedélyes projektekre nem vonatkozik. Márpedig a keszthelyi beruházás mögött állók jól időzítettek, még az AB-döntés előtt sikerült engedélyeztetni a projektet.
https://greenfo.hu/hir/tovabb-pusztitja-a-balaton-partjat-orban-veje-felporgott-tiborcz-legujabb-luxuslakopark-epitese-keszthelyen/
M Imre üzente 1 éve
Hatalmas lépést tett az Európai Parlament a világ erdeinek megmentéséért. Megszavaztak egy új, erős erdővédelmi rendeletet, amely kitiltaná az erdőirtással és az emberi jogok megsértésével előállított termékeket az uniós piacról. Köszönjük mindenkinek, aki együtt követelte velünk az EU-tól, hogy hozzon egy erős erdővédelmi rendeletet.
Emlékeztetőül, erről a kampányról van szó:
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/7537/europa-szo-szerint-felfalja-a-vilag-erdeit-most-itt-a-lehetoseg-hogy-megallitsuk-az-erdoirtasokat/
M Imre üzente 1 éve
A péceli Csunya-erdő a nevével ellentétben gyönyörű, nem véletlenül ihlette meg az egykor Pécelen élő Lázár Ervint, aki ebben az erdőben sétálva teremtette meg népszerű mesekönyve, a Négyszögletű Kerek Erdő lakóit, Vacskamatit, Dömdödömöt, Ló Szerafint és a többieket. A Csunya-erdőbe azóta sem érkeztek meg a pomogácsok, viszont jött egy náluk is sokkal ijesztőbb szörny, az aszály – és szinte teljesen megsemmisítette az erdő szélén lévő Csunya-tavat, amely korábban a kirándulók és a horgászok paradicsoma volt.
-- „A haverokkal rendszeresen szoktunk a Csunya-tónál biciklizni, de ezen a nyáron megdöbbentő volt, hogy milyen rövid idő alatt és mennyire látványosan lepusztult a tó. Kevesebb mint egy hónap alatt szinte teljesen kiszáradt, pedig azt reméltük, hogy az intenzív esőzések, amik augusztus vége felé voltak, javítanak a helyzeten. Most a tóból gyakorlatilag egy pocsolya maradt, az iszap tele van döglött hallal, és a környéken iszonyú szag terjeng”
– írta olvasónk, Gergő, szeptember elején, és megrázó képeket is küldött a péceli tó állapotáról.
https://telex.hu/belfold/2022/09/11/pecel-csunya-to-kiszaradas-horgaszok-aszaly
M Imre üzente 1 éve
A Fővárosi Közgyűlés által elfogadott rendeletbe ütközik a Budapest egyik védett erdejében tervezett tarvágás | 2022. szeptember 10.
A tegnapi napon a Főváros főjegyzője természetvédelmi hatósági jogkörével élve azonnal végrehajtható határozatban tiltotta meg a tarvágásos fakitermelést a X. kerületi, Felsőrákosi-rétekhez tartozó védett erdő területén. Erre azért volt szükség, mert a terület tulajdonosa az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatalhoz bejelentette, hogy a területen tarvágást kíván folytatni, és ezt a kormányhivatal – bár erre péntekig még lehetősége lett volna – nem tiltotta meg.
A védett terület a Rákos-patak mentén a város egy természetes állapotban fennmaradt kincse, tele őshonos fafajokkal, színes élővilággal. A Fővárosi Közgyűlés augusztus 31-án éppen az ilyen erdők védelme érdekében döntött a védett természeti területen található budapesti erdők tarvágásának tilalmáról szóló rendelet elfogadásáról, miután a Kormány a veszélyhelyzetre hivatkozással egyes természetvédelmi célú törvényi tilalmakat jelentősen fellazító rendeletet alkotott.
A fővárosi rendelet szeptember 7-én hatályba lépett, ennek ellenére a tarvágást a kormányhivatal helybenhagyta, így a fővárosi rendelet szerinti tilalom érvényesítése a természetvédelmi hatóság feladata.
A természetőrök a helyszínen folyamatosan ellenőrzik a határozat betartását. Fontos ugyanakkor, hogy a terület sorsát, a természeti értékek védelmét szívükön viselő civilek is segítsék ezt a munkát, és ha bármilyen, a védett erdő tarvágásos kitermelésére utaló körülményt tapasztalnak, azt jelezzék a természetőrök számára.
https://budapest.hu/Lapok/2022/a-fovarosi-kozgyules-altal-elfogadott-rendeletbe-utkozik-a-budapest-egyik-vedett-erdejeben-tervezett-tarvagas.aspx
M Imre üzente 1 éve
A Pest Megyei Kormányhivatal zöld utat adott egy X. kerületi természetvédelmi terület kiirtására. Ezt mi nem fogjuk hagyni!
A kormány nem is olyan rég úgy döntött, lehetővé teszi még a természetvédelmi területen fekvő erdők irtását is. Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy tudjuk, mennyire felelőtlen, szűk látókörű, a klímaváltozás szempontjából is veszélyes döntés ez a kormányrendelet. Amiből később valamelyest visszakoztak, de úgy tűnik a budapesti főispánhoz a visszakozás híre nem jutott el. Éppen ettől tartva fogadtuk el a Fővárosi Közgyűlésben azt a rendeletet, amelyik tiltja, hogy Budapesten természetvédelmi területen tarvágást végezzenek.
A 10. kerületi, Felsőrákosi-rétekhez tartozó erdő most mégis veszélybe került. A természetvédelmi terület közkedvelt kirándulóhely, tele őshonos fafajokkal, színes élővilággal. A Pest Megyei Kormányhivatal szembemenve a Fővárosi Közgyűlés döntésével, meg akar fosztani minket ettől.
Pénteken a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője határozatban tiltotta meg a tarvágást, a természetőrök ki is mentek a helyszínre. Az ügynek még nincs vége, de egy biztos: nem fogjuk hagyni, hogy feléljék a jövőnket, hogy kivágják a budapesti erdőket!
https://ezalenyeg.hu/zold-varos/budapest-foispanja-zold-utat-adott-egy-x-keruleti-termeszetvedelmi-terulet-kiirtasara-288720
M Imre üzente 1 éve
„Nem ezért vettünk itt nyaralót! Ez egy üdülőövezet, semmi szükség az újabb vendéglátóhelyekre!”
A szabadstrandot féltik helyiek a fonyódligeti Árpád sétányon, ahol a népszerű és keskeny sávba vendéglátóhelyeket húzna fel a fideszes önkormányzat. A polgármester szerint csak egy új egység épülne, de a tiltakozók nem akarnak újabb óriási épületeket.
Olyan kevés ilyen nyugodt hely van már a Balatonon, miért kell tönkre tenni ezeket? Csak itt, a Zrínyi sarkon hét fát jelöltek meg, hogy ki kell vágni, különben nem fér el az új épület. Ezért is írtuk a petícióban:
-- Ne hagyjuk, hogy az ésszerűtlen beruházásokkal elfoglalják ezt a gyönyörű szabadstrandot, maradjon meg az nekünk itt élőknek, nyaralóknak, fürdőzőknek, pihenni vágyóknak! Sérülne az egészséges környezethez való jogunk, ezt nem hagyhatjuk!
https://nepszava.hu/3168745_fonyod-fidesz-onkormanyzat-vendeglatohelyek-uduloovezet-tiltakozas
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
„A debreceniek joggal érezhetik, hogy a fejük felett döntöttek” – még a helyi képviselők sem tudnak semmit a debreceni akkumulátorgyár-beruházásról
-- Miközben a magyar kormány tárt karokkal várja az akkumulátorgyárakat, láthatóan semmilyen különösebb elvárást nem támaszt
https://merce.hu/2022/07/28/szijarto-peter-lelkesedese-a-godi-samsung-irant-sotet-jovo-josol-azoknak-akiknek-szomszedjaba-veszelyes-uzem-epulhet/
velük szemben a lakosság és a környezet védelme érdekében.
Mint arról a Mércén 2018 óta folyamatosan tudósítunk, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, miközben újabb és újabb szabálytalanságokra derül fény, ami egy felső küszöbértékű veszélyes üzem esetében igencsak rémisztő – de írtunk már a koppánymonostoriak életét megkeserítő SK akkumulátorgyáráról is, és vélhetően a győrszentivániak is egy akkumulátorgyár zúgását hallgathatják madárcsicsergés helyett hamarosan.
-- A folyamatos zajhatárérték-megsértés, a szabálytalan működés, a munkahelyi balesetek, a helyiek alapvető jogainak lábbal tiprása azonban rendszerint kisösszegű – a multik gigabevételéhez képest pláne – bírságok kiszabásával jár, a hatóságok nem lépnek érdemben a lakosság érdekének védelmében.
Mindezek fényében különösen érdekes a debreceni polgármester közleménye, mely szerint
-- „A debreceni önkormányzat visszautasítja és hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban.”
Mint írják, Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik, az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve tervezték meg, így aggodalomra szerintük ezen a téren sincs ok.
https://merce.hu/2022/08/17/a-debreceniek-joggal-erezhetik-hogy-a-fejuk-felett-dontottek-meg-a-helyi-kepviselok-sem-tudnak-semmit-a-debreceni-akkumulatorgyar-beruhazasrol/
M Imre üzente 1 éve
Győr polgármestere szerint egy német akkumulátorgyár kevésbé káros, mint egy keleti
A pártok hergelésével kapcsolatos kijelentése már csak azért is furcsa, mert a helyi civilek külön kérték az ellenzéki pártokat, hogy maradjanak ki az aláírásgyűjtésből.
Azt még nem tudni, hogy milyen gyár érkezne a tervezett ipari parkba, de Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy tervezett akkumulátorgyárat, mikor az Audi tervezett beruházásairól beszélt a térségben:
-- „Tárgyalások folynak a Volkswagen konszernnel egy akkumulátorgyár létesítéséről is Győr környékén”.
Dézsi sem beszélt konkrétumokról, de így már érthetőbb lenne, miért preferálja a polgármester a nyugati környezetpusztító nagytőkét a keletivel szemben.
-- A helyzet külön érdekessége, hogy Dézsi említett Facebook-posztjában kiemeli, hogy minden, az ipari parkra pályázó céget a győri egyetem fog felülvizsgálni, aminek egyik karát maga az Audi alapította, aminek az anyavállalata a Volkswagen.
https://merce.hu/2022/08/18/gyor-polgarmestere-szerint-egy-nemet-akkumulatorgyar-kevesbe-karos-mint-egy-keleti/
M Imre üzente 1 éve
Bár 1150 milliárd forintnyi beruházást takarékossági okokból felfüggesztett a kormány, a felcsúti mesterséges szigetre vezető hattyúhíd és az üvegfalú étterem tovább épül. Hadházy Ákos szerint az eltékozolt uniós és költségvetési pénzek jelképe lesz a látványosság. A hivatalos indoklás szerint a híd Felcsút turisztikai fejlesztését szolgálja majd.
https://rtl.hu/hirado/2022/08/17/felcsut-hattyuhid-unios-penz-hadhazy-akos
(videó)
M Imre üzente 1 éve
„Ha most bemennénk, akkor azt látnánk, hogy a nádast kiirtották!” – nem hagyják magukat a Fertő-tavat védelmező civilek
Legyen beleszólásuk abba, hogy mit építenek a Fertő-tó partján – ezt követelték civilek azon a tüntetésen, amit a Fertő Tó Barátai Mozgalom szervezett. A tópartra tervezett luxusszálloda- és sportközpont építését júliusban állította le a kormány részben a pénzhiányra, részben a projekt felülvizsgálatára hivatkozva. A civilek azt szeretnék, ha kisebb, természetközeli beruházásra költenék a pénzt.
https://rtl.hu/hirado/2022/08/20/ha-most-bemennenk-akkor-azt-latnank-hogy-a-nadast-kiirtottak-nem-hagyjak-magukat-a-ferto-tavat-vedelmezo-civilek-belfold
(videó)
M Imre üzente 1 éve
Az alsóörsi polgármestert nagyon zavarja, hogy helyi civilek közérdekűadat-igényléseket küldenek az önkormányzatnak, mert ez szerinte felesleges munkateherrel jár. A helyiek közül van, aki a polgármesterrel ért egyet, mert eddig is mindent meg lehetett beszélni Ilikénél, a kocsmában.
Egy másik esetben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal arról tájékoztatta ügyfelünket, hogy mivel "személyes motivációval bír" az ügyben, így nem jogosult a kért adatok megismerésére.
De mi a baj azzal, ha az önkormányzat és az állami szervek így állnak a kérdéshez?
https://ataszjelenti.444.hu/2022/08/19/facebookon-panaszkodik-a-polgarmester-a-balaton-beepitese-ellen-kuzdo-lakosokra
M Imre üzente 1 éve
Pár napja besétáltam oda, ahol ilyenkor normál esetben még úszhatnék. A Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében jártam, ahol sajnos már csak bokáig ér a víz, de emellett már hatalmas területek szárazon vannak. Az “Ember alkotta paradicsom” készülő természetfilm forgatása miatt mentem ki, amit Szendőfi Balázzsal és Fehér Zoltánnal közösen forgatunk. Most egyedül mentem ki és ez a látvány fogadott. (képek)
A Tisza-tóban közel 80 cm-rel kevesebb víz van, mint normál nyári vízszintnél. A Tiszavalki-medence átlagos vízmélysége mindössze 70 cm. Itt található a madárrezervátum, és a legnagyobb védett terület is, igazi madár paradicsom. Különleges és csodaszép minden évszakban! De most már arcát mutatja, mint amihez hozzászoktunk.
https://www.facebook.com/dimitryfilms/posts/pfbid0VFUi2YtJn2DifDpkhqrsuvRt1zqfnE25bDypPnahiGPV64McxKCR5zTe9LVBsjkjl
-- Ljasuk Dimitry films
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
Az eredeti, augusztus 4-én kiadott tűzifa-kormányrendelet az orosz–ukrán háború miatt bevezetett veszélyhelyzetre és az energiaválságra hivatkozva könnyített a kitermelési szabályokon, és részben felülírta az erdő- és természetvédelmi törvényt is. A rendelet többek között azt is lehetővé tette, hogy természetvédelmi területen lehessen tarvágással kitermelni az erdőket.
A kedden kiadott miniszteri utasítás pontosított: „természetvédelmi vagy Natura 2000 elsődleges rendeltetésű, őshonos fafajokból álló természetes erdőnek, természetszerű erdőnek vagy származékerdőnek minősülő természetességi állapotú, az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó célállományt alapul véve természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben” nem végezhető tarvágás.
Közben Nagy István sajtóközleményt is kiadott, amelyben azt írta:
-- Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása.
https://24.hu/belfold/2022/08/16/nagy-istvan-tarvagas-betiltas-allami-erdok/
___
A józan ész irányába egy pici lépés, hogy belátta a kormány a hibáját és módosítja a fakivágás rendeletét, de ez még nem elég. Nem módosítani kell, hanem visszavonni.
https://www.facebook.com/karacsonygergely/posts/pfbid02VFhGTGDVXERZye1r2aRSsyPxSmXe7LCfLJq7Cv6CNYfQyepLc7ek4fvijC2KJPYml
M Imre üzente 1 éve
Két végigküzdött év után végre időt nyertek azzal a Fertő tavi civilek, hogy az állam befagyasztotta a „Soproni Fertő Part fejlesztés”-projektet. No, nem mintha a kormány bölcs belátása okán történt volna mindez, hiába kérték a beruházás leállítását a helyiek, a természetvédők, az ellenzék, vagy akár az UNESCO. Egyszerűen megérkeztek a szűk esztendők, el kellett zárni a pénzcsapot. Ez egyben arra is alkalmat adhatna a kormánynak, hogy legalább a látszat kedvéért gesztusokat tehetne, olyan gesztusokat, amelyekben tükröződik, hogy figyelembe veszi a helyiek akaratát és zöld szempontokat. Volt erre már más esetben gyámoltalan példa, emlékezzünk Lázár János építési miniszter parlamenti felszólalására az aligai szállodaépítési kapcsán.
Hogy ilyen gesztusokra még csak ne is számítsanak a civilek a Fertő parti komplexum kapcsán, azt jól megmutatta Csepreghy Nándor beruházási miniszterhelyettes válaszlevele Szabó Rebeka párbeszédes képviselőnek, aki a projekt állapotáról és jövőjéről érdeklődött. Lázár János jobbkezének reakciójában nagyjában minden benne van, amiért a tóparti civileknek és a környezetvédő szervezeteknek nem szabad abbahagyniuk a Fertő tavi küzdelmet: Csepreghy meglehetősen barátságtalan hangvétellel korábban már többször megcáfolt érveket hozott a hotelépítés mellett.
Az államtitkár legfőbb kapaszkodója ugyanis a klasszikus „ha az osztrákoknál lehet szálloda, nálunk miért ne lehetne” gondolat volt,
amelyet vissza lehetne utasítani annyival, hogy nekünk miért lenne muszáj a rossz példát követnünk. Ennél azonban fontosabb, hogy mindennek van – a Fertő Part-ügyben egyébként már ezerszer tárgyalt – történeti magyarázata is, amely például a Greenpeace honlapján könnyen elérhető.
https://sites.greenpeace.hu/ferto-termeszetpusztitas-kozpenzbol/
Ennek lényege az, hogy az osztrák oldal azért sokkal beépítettebb, mert a most ott látható infrastruktúra még az előtt épült meg, hogy az egész Fertő tavat 1991-ben nemzeti parkká nyilvánították volna. A természetvédők egyébként arra is felhívják a figyelmet, hogy
-- „a magyar oldal természeti értékekben mindig is sokkal gazdagabb volt amiatt, hogy az északról délre irányuló szél és vízmozgás a magyar oldalon halmozta fel az üledéket, iszapot, és ezen tudott ez a hatalmas, viszonylag érintetlen nádas a rengeteg értékes élőlénnyel kialakulni. Hogy ez ilyen épségben megőrződött, az részben annak is köszönhető, hogy a vasfüggöny lebontásáig ez a terület elzárt, háborítatlan terület volt, ahová nem lehetett belépni”.
Nos, ha a számos egyéb indok egyike sem jutna hirtelen eszünkbe, például ezért nem célszerű osztrák mintára beépíteni a tópartot.
https://merce.hu/2022/08/11/lazar-helyettese-a-ferto-partrol-ha-az-osztrak-oldalon-lehet-szalloda-a-magyaron-miert-nem/
___
A beruházás ellen közdő Fertő tó barátai csoport augusztus 20-ára „békés egészségügyi sétát” szervez az állami beruházás miatt 4 éve elzárt tóparti területen,
https://merce.hu/2022/08/03/tobb-nadtetot-kevesebb-betont-a-ferto-to-visszafoglalasara-keszulnek-civilek-augusztus-20-an/
az egykori cölöpházak, kikötő és strand környezetében.
https://merce.hu/2022/08/11/lazar-helyettese-a-ferto-partrol-ha-az-osztrak-oldalon-lehet-szalloda-a-magyaron-miert-nem/
M Imre üzente 1 éve
Kiss László, a Momentum agrárpolitikai szakértője arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy szavazzák meg ősszel pártjuk aszálymentő csomagját. Ennek elemei a következők:
• A kárenyhítési alapot töltsék fel 500 milliárd forinttal,
• az állam adjon az állattenyésztőknek állategységenként 100 ezer forint támogatást a megnövekedett takarmányköltségekre,
• a gazdáknak nyújtott hitel moratórium alatt az állam vállalja át a hitellel kapcsolatos terheket,
• a területalapú támogatásokat még szeptemberben fizessék ki a gazdáknak,
• víztározók létrehozása, minél sürgősebben.
Úgy látják, az ország jelenleg egy „lefolyóhoz” hasonlít, ahonnan több víz távozik, mint amennyi érkezik. – Ehelyett „szivaccsá” kellene válnunk. Ki kell használnunk a Tisza holt ágait és további víztározók létesítésével kell öntözhetővé tenni a magyar földeket – zárta a sajtótájékoztatót a Momentum agrárpolitikusa.
https://www.facebook.com/momentum.mozgalom/videos/1149388965621545
M Imre üzente 1 éve
A jövőben nemcsak magánszemélyek, hanem mezőgazdasági társaságok is hozzájuthatnának állami földekhez a nemzeti parkok területein – állítja értesüléseire hivatkozva a Népszava. Eddig ezeket a földeket haszonbérlőkként művelték. Az Agrárminisztérium jövőre háromszázmilliárd forintos bevételre számít az állami tulajdonú ingatlanok eladásából, ehhez viszont szakemberek szerint hozzá kell nyúlni az erdőgazdaságok vagyonához. A minisztériumból érkező, hivatalosan meg nem erősített információk is ezt erősítik a Népszava szerint.
Egy névtelenséget kérő agrárszakember szerint a nemzeti parkok nagyjából 480 ezer hektáros területét igénybe véve új Földet a gazdáknak programot indíthatnak. A forrás hozzátette, fontos lenne tudni, az eladások mennyire érintik az egykori állami gazdaságok megmaradt földjeit és a mintagazdaságokat. Továbbá minimum ötven hektár szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdasági tevékenység működőképes lehessen. A szakember úgy tudja, szeptember végére lesz kész az új magánosítási terv.
A területért egykor felelős szocialista államtitkár, Gőgös Zoltán úgy nyilatkozott a Népszavának: a nemzeti parkok ingatlanjainak értékesítésével egyszer már kísérleteztek, de az Alkotmánybíróság (Ab) akkor is közbelépett, és megakadályozta a dolgot. Abban ugyanakkor nem biztos, hogy a mai Ab is hasonlóképp tenne.
https://nepszava.hu/3165414_nemzeti-park-gazdalkodas-penz-orban-kormany-fold-eladas
M Imre üzente 1 éve
Több ezren tüntettek a Kossuth téren a kormány rendelete ellen, ami fellazítja a fakitermelés szabályait. Az értelmét senki sem látta, de a veszélyeit annál inkább, az LMP-s Ungár Péter pedig azt ígérte, hogy oda fogják láncolni magukat a kivágandó fákhoz. A tüntetés végén néma csendben ült a tömeg a Parlament előtt, végül spontán hídfoglalás kezdődött, aminek a rendőrök vetettek véget.
A videónkban 7:40-nél helytelenül szerepel a felszólaló: ő Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája.
https://www.youtube.com/watch?v=UKTDx0guFJk
M Imre üzente 1 éve
Hosszú bejegyzés következik egy fontos és aktuális témában, amely bár megosztó a mai közbeszédben, úgy gondoljuk, lehet és kell világosan fogalmazni vele kapcsolatban.
Egyesületünk alapító tagja, Zlinszky János írta az alábbi, idézett sorokat tagságunknak és minden teremtett világ iránt felelősséget érző embernek.
“A ti beszédetek legyen igen - igen, nem - nem" (Mt 5, 37)
“Nagy port vert fel a közelmúltban a "fakitermeléses"rendelet, hullámai még korántsem csitultak el. Ahhoz hogy bárki "sine ira et studio" gondolkozzék erről, tisztában kell lennie a tényállással. Magyarul: mi változott valójában?
Mivel a jogszabályok már csak olyanok, hogy ennek megértéséhez nem elegendő magát a megváltozott szabály-szöveget elolvasni, hasznos lehet egy rövid összefoglaló. Erre teszek kísérletet. A szöveg az enyém, az én felelősségem. Nincs mögötte kutatás, csak a jelenlegi ismereteim.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egyes civil szervezetek részéről (pl. WWF, Levegő munkacsoport) szakmailag korrekt megszólalások hangzottak el az ügyben eddig is. Alant tehát a kormányrendelet szövege, és magyarázó megjegyzéseim (zárójelben a szövegben):
§ § §
A Kormány 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról
-- A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva…
## (Erre a hosszú bevezetésre azért van szükség, mert meg kell indokolni, hogy a Kormány olyan szabályokat (pl. törvényt) módosít, amelyeket eredetileg az Országgyűlés (nem pedig kormány!) hozott meg. A (jog)szabályokat ugyanis az a szerv módosíthatja amely kiadta őket.)
-- …a következőket rendeli el:
1. § (1) Fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.
## (Ez a rendelkezés sommás, teljes félretevése a fakitermelés, fakivágás tilalmi időszakainak.
Miről szólhatnak egyébként a tilalmi időszakok, illetve korlátozások, azaz mit szolgálhatnak?
Például, hogy
- fészkelési időben ne vágják ki a fákat a madarak alól,
- ahol van védett aljnövényzet, ott ne olyankor termeljenek, amikor ez az aljnövényzet pusztulását is magával hozza,
- inkább ritkítsák az állományt, mint hogy teljesen eltüntessék, és így tovább.)
-- (2) Védett természeti területen
a) idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető;
## (Tehát ahol védett területen kivágják az özönfajokból, idegenhonos fajokból álló, kártékony állományt, ott azt hagyni lehet újra felújulni, nem kell hazaira cserélni. Az özönnövények ellen alaphelyzetben nem csak védett területen kellene küzdeni, hanem mindenütt, a felújulásukat sehol sem lenne szabad hagyni, védett területen végképp nem.)
-- b) őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető.
## ("Véghasználat" az, amit a köznyelv tarvágásnak hív, tehát amikor nagyobb területről az egész állományt levágják, a termőhelyet lecsupaszítják. Az ilyen típuszú kitermelést az utóbbi időben igyekeztek visszaszorítani. Most tehát lehet mindenütt "tarra vágni" a területet. A kitermelés után pedig nem muszáj ültetni, nem muszáj magról újítani, nem muszáj szelektálni, elég ha a tuskókból sarjad vissza az állomány.)
-- (3) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.
## (Azaz az állami erdészetek által kezelt erdőkben a természetvédelmi (vagy bármely más) hatóság engedélye nélkül lehet dózerolni, utat építeni bárhol.)
-- (4) Az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is alkalmazni kell.
## (Ez azt jelenti, hogy az állami erdőkben nem kell megvárni a vágással a vágásérettségi kor elérését. Mivel Magyarországon igen kevés a természetes erdőállomány, ezért a legtöbb erdőről tudni lehet, hogy a "lényeges", uralkodó fajokból álló állomány mennyi idős, hiszen emberi beavatkozás eredménye a telepítés vagy felújítás, nevelt erdőről van szó. A fákat fajtól és rendeltetéstől függően más-más életkorban érdemes és szabad kivágni: ez a vágásérettségi kor. Ettől lehet most eltekinteni.)
-- (5) Az Evt. 51. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést cser és nemestölgy főfafajú erdő esetében is alkalmazni kell.
## (Eddig csak az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz volt sarjról újítható, mert ezek természetesen is sarjadnak. Most a tölgyeknél sem kell magvetéssel vagy ültetéssel vesződni. Ez természetesen csökkenti a gazdálkodó költségeit, de nem garantálja, hogy ugyanolyan erdő nő a levágott helyén.)
-- (6) Az erdő felújítása során az Evt. 51. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
## (Ez a rendelkezés a következő lenne: "Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni." Most már nem kell.)
-- (7) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok vonatkozásában – az Evt. 41. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ez irányú döntése alapján is sor kerülhet.
## (Lényegében azt mondja, hogy ha még így is maradt a rendszerben valami korlát, azt a miniszter egyedi döntéssel felülírhatja.)
-- (8 ) Az Evt. 41. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az erdőgazdálkodó a tevékenység megkezdését legkésőbb 8 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezheti. A bejelentés elbírálása során szakkérdés vizsgálatában közreműködő hatóság az állásfoglalását 3 napon belül adja meg.
## (Ezek a határidők lehetetlenül szűkek, betarthatatlanok. Ha a hatóság a bejelentésre nem (tud) reagál(ni) határidőre, az jóváhagyásnak minősül. Márpedig a természetvédelmi hatóság szűkös állománya és költségvetése már eddig sem tette lehetővé a szükséges számú és gyakoriságú kiszállást, helyszíni szemlét.)
-- 2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.
(2) Ez a rendelet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
___
## A módosítások indoka a Kormány szerint a tűzifa-ellátás gyors megnövelése, már az idei télre.
A rendelet azonban ezt nem tudja elérni (csak az akác tekintetében, az akácot végesetben lehet rögtön használni), viszont számos más hatása várható.
Ha a most kivágott fát azonnal eltüzeljük, azzal nagyobb kárt okozunk mint hasznot: nedves, nem hatékony, füstöl. De ha úgyis csak két év múlva használhatjuk (ésszerűen és hatékonyan) a most kivágott tűzifát, akkor miért is nem lehet a normális vágásidőben kivágni, aztán eltenni szárítani?
De a jogszabály-változás sem arra nem terjed ki, hogy csak az eredetileg is tűzifának nevelt erdők vágását könnyítsék, sem annak az ellenőrzéséről nem rendelkezik, hogy a korábbi szabályoktól eltérően kivágott fa csakis tűzifaként kerüljön felhasználásra.
Emiatt tarolni fognak bútor- és épületfa-állományokat is. Sőt, várhatóan igazából erre fognak rárohanni a kitermelők, mert a nagy üzlet nem a tűzifában van, hanem az épületfában és a bútorfában.
Az ország helyzetét véleményem szerint nem könnyíti hanem súlyosbítja, ha minden zsilipet feltépünk mind a megújuló, mind a nem-megújuló erőforrások felhasználása előtt,
egy olyan helyzetben, ahol már most is túlhasználat a jellemző.
Merthogy a most megszüntetett korlátok két célt szolgáltak:
- hogy lehetőleg csak az erdők "kamatát" használjuk fel, azt a mennyiséget ami évről évre megtermelődik, és
- hogy maguk az élőhelyek, az ökoszisztémák, a többi élőlény, a táj ne károsodjék, pusztuljon a fakitermelés által. Ez azért (volt) fontos, hogy az erdőállományok más jótékony hatásai - mikroklímára, vízmegtartásra, széndioxid-elnyelésre, tájképre, üdülésre, élőhelyekre, ökológiai folyosókra stb. - megmaradjanak. Ezek közül ma különösen is fontos lenne a klímavédelemben és a vízháztartásban játszott szerep.
Zlinszky János”
(Zlinszky János biológus, környezetpolitikai szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Közszolgálati Egyetem oktatója, a Naphimnusz Egyesület és a 72 Tanítvány mozgalom tagja.)
___
A rendelet tartalmáról és várható következményeiről több más korrekt elemzés is napvilágot látott. Mi itt még egy tudományos forrásra hivatkoznánk, amelytől talán legtávolabb áll a "napipolitika" (noha emlékeztetünk XVI. Benedek tanítására [Caritas in veritate kezdetű enciklika 7. pont], amely szerint a közjót szolgáló és védő szabályok és intézmények létrehozásán, tökéletesítésén és működtetésén való munkálkodás "politikai szeretet", amely nem alábbvaló a személytől személyig irányuló szeretetnél).
https://ecolres.hu/az-okologiai-kutatokozpont-allasfoglalasa-a-veszhelyzet-alatt-a-tuzifaigenyek-biztositasahoz-szukseges-szabalyok-modositasarol-cimu-kormanyrendeletrol/
Többek között a WWF és más szervezetek petíciót intéztek a Kormányhoz a rendelet visszavonása, de legalábbis módosítása érdekében, melyet itt találtok:
https://peticio.wwf.hu/
Szíves tájékoztatásul írjuk, hogy ehhez a petícióhoz a Naphimnusz Egyesület szervezetként és több tagtársunk magánszemélyként is csatlakozott.
Hasonló életünket és élő környezetünket hosszú távon is jelentősen befolyásoló kérdésekben igazán fontosnak tartjuk a társadalmi és szakmai párbeszédet. Ilyet kezdeményezni, ebben partnerként részt vállalni úgy gondoljuk, mindannyiunk keresztényi felelőssége.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0QVB6MdCzocew6bkqtjWUUG8BcmDGqnn1NM6XGzyK9Jn3BGrWnqZvDPBfRjgG18NXl&id=106580712159242
M Imre üzente 1 éve
Fakitermelés. Vészhelyzet?
A fakitermelés lazítása kapcsán ez most nem tudományos mű, de szükségét éreztem a közvélemény figyelmét felhívni korábbi kutatási eredményeinkre. Próbálok közérthetően fogalmazni, a tudományos ellenőrizhetőség igényével.
Medgyasszay Péter PhD
építészmérnök, MBA, épületenergetikai szakértő
Röviden:
-- Van-e valós előnye a napokban megjelent fakitermelést megkönnyítő rendeletnek épületenergetikai szempontból? Szerintem nem sok.
-- Van-e kockázata a várhatóan megnövekedő kitermelésnek? Szerintem rengeteg.
https://belsoudvar.hu/friss_tartalom/fakitermeles-veszhelyzet/
M Imre üzente 1 éve
Ertem, hogy energetikai veszhelyzet van. Sajnos a 60as evek ota azon dolgozunk (a folyamatosan dotalt energiaarakkal), hogy a vilag egyik legenergiapazarlobb epuletallomanya lehessen a mienk, ezert ez most nagyon husba vag.
Meg azt is nagy nehezen el tudom fogadni erdomaniaskent is, hogy az emberek teli melegen tartasa fontosabb lehet egy ilyen veszhelyzetben, mint az en faimadatom.
Az is igaz, hogyha ovatosan csinalunk egy ilyen veszhelyzeti fallomany kitermelest, es kozben ezerrel dolgozunk a problema gyokereinek a megoldasan (legyen vegre nullenergias epuletallomanyunk, hogy senkinek se kelljen nagyjabol semmilyen energia a teli melegen tartashoz), hogy ez tenyleg csak ideiglenes veszmegoldas legyen, valamint azon, hogy a kitermelt erdok minel gyorsabban es ertekesebben tudjanak ujranoni - akkor a termeszet, az erdők regeneralodnak, a felszabadult co2 ujra megkotodik, hosszu tavon a termeszet elfelejteti velunk a nehez evet.
De azt nem ertem, hogy a rendeletben miert kell pont a regeneraciorol szolo szabalyokat ervenyen kivul helyezni, sot, felmenteni a kitermelot a megujitas kotelezettsege alol? Miert engedjuk meg pl a koltesi idoszakban es egyeb, okkal vedett.idoszakokban valo fakitermelst? Miert mentjuk fel a kitermelot, hogy az idegenhonos fajokat lecserelje a kitermeles utan honosokra?
Nagyon halas lennek, ha a rendelet kidolgozoi vagy szakmai tanacsadoi kozul valaki ezeket nekem megmagyarazna. (Politikai indittatasu kommenteket nem kerek, politikai felhangok nelkuli szakmai magyarazatokert halas vagyok)
Alabb a Kormanyrendelet, Perneczky László -n keresztul es az o NAGYBETUS kiemeleseivel.
- - -
287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet a VESZÉLYHELYZET ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a SZOMSZÉDOS ORSZÁGBAN FENNÁLLÓ FEGYVERES KONFLIKTUS, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) FAKITERMELÉS TILALMI IDŐSZAKÁRA vonatkozóan jogszabályban vagy hatósági döntésben megállapított KORLÁTOZÁST NEM KELL ALKALMAZNI.
(2) VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEN
a) idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - NEM SZÜKSÉGES FAFAJCSERÉS SZERKEZETVÁLTÁST VÉGEZNI, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető;
b) ŐSHONOS FAFAJOKBÓL ÁLLÓ és sarjeredetű természetes felújulásra képes ERDŐÁLLOMÁNY VÉGHASZNÁLATA az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 10. § (2) bekezdésében és a Tvt. 33. § (5) bekezdésében foglalt KORLÁTOZÁSOKTÓL MENTESEN VÉGEZHETŐ.
(3) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó KÖZELÍTŐNYOM-HÁLÓZAT HATÓSÁGI ENGEDÉLY NÉLKÜL ALAKÍTHATÓ KI.
(4) Az Evt. 71/A. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit az állam 100%-os tulajdonában álló erdőre is alkalmazni kell.
(5) Az Evt. 51. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést CSER ÉS NEMESTÖLGY FŐFAFAJÚ ERDŐ ESETÉBEN IS alkalmazni kell.
(6) Az erdő felújítása során az Evt. 51. § (6) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) Az Evt. 1. mellékletében felsorolt állami erdészeti társaságok vonatkozásában - az Evt. 41. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - ERDŐTERVBEN NEM SZEREPLŐ FAKITERMELÉSRE az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ez irányú döntése alapján is SOR KERÜLHET.
(Az Evt. 41. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az erdőgazdálkodó a tevékenység megkezdését legkésőbb 8 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést követően végezheti. A bejelentés elbírálása során szakkérdés vizsgálatában közreműködő hatóság az állásfoglalását 3 napon belül adja meg.
2. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
3. § *"
https://www.facebook.com/diana.urgevorsatz/posts/pfbid0K1NcPrvqFQStXeBig6sa7hMHDViCPtfuvpHV2L1MFqDdqH6o6ffv8Qntqk8zwJq6l
-- Ürge-Vorsatz Diana
M Imre üzente 1 éve
Kedves Barátaink!
Köszönjük a sok-sok pozitív visszajelzést!
Rengeteg félrevezető információ megjelent a mai napon, ezért megerősítjük: mindaddig, amíg nem vonják vissza a Kormányrendeletet, folytatjuk az akcióinkat!
Kérjük, terjesszétek tovább az esemény linkjét!
Írjátok alá a bükki petíciót (is)!
Vegyetek részt minél nagyobb számban a péntek délutáni demonstrációnkon!
Előre is köszönjük!!
Esemény:
https://www.facebook.com/events/5387101858023025/?ref=newsfeed
Petíció:
https://www.peticiok.com/mentsuk_meg_a_bukkot_a_korlatlan_fakivagasoktol
Face oldal:
https://www.facebook.com/Mentsük-meg-a-Bükköt-106580712159242
M Imre üzente 1 éve
Úgy tűnik, a vizeinket elvesztettük, de az erdeinket nem engedjük!
A fakitermelés fokozását engedélyező rendelet ellen tüntettek péntek délután Miskolcon. Az eseményen a szervezők bejelentették: védőrséget állítanak fel, hogy megvédjék a Bükköt.
- Szüleink korosztályának az volt a kérdése a gyerekvállalás előtt, hogy tudják-e a gyermekeknek biztosítani a társadalmi mobilitást, az előrelépés lehetőségét, az anyagi jólétet. A mi generációnk már ennél sokkal elemibb kérdéseket tesz föl. Tud-e majd a gyermekünk olyan színvonalon élni, ahogyan mi éltünk? Képesek leszünk-e az egyre szűkölő javakból annyit biztosítani számukra, amennyi a jóléthez szükséges? A jólét ma már nem azt jelenti, amit a szüleink korosztályának, már nem az anyagi javakat, hanem a tiszta ivóvizet, annak az elérhetőségének a lehetőségét. A tiszta levegőt, és az élhető környezet. Ezt veszélyezteti a kormányrendelet, ami miatt most itt vagyunk – hangsúlyozta Plank-Vass Kitti, aki nyomatékosan megkérte a főispánt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, a kormány visszavonja a fakivágások engedélyezéséről szóló kormányrendeletet.
F. Nagy Zsuzsanna végül hozzátette, a Mentsük meg a Bükköt! nevű civil csoport folyamatos akciókat fog szervezni egészen addig, amíg a rendelet hatályát nem veszti, egyúttal felkérte a természetjárókat: túrázókat, kerékpárosokat, futókat, családokat, baráti társaságokat, hogy állítsanak fel védőrséget, és jelezze mindenki a nyilvánosság felé, ha favágást tapasztal a Bükkben. „Ezek a teherautók és megrendelőik láthatatlanok. Tegyünk róla, hogy láthatóvá váljanak!" – zárta a Zöld Kapcsolat elnöke.
https://minap.hu/cikk/ugy-tunik-vizeinket-elvesztettuk-de-az-erdeinket-nem-engedjuk
___
Karinthy Frigyes: Ki kérdezett? (Kézdy György)
http://netpolgar.network.hu/video/vers_mindenkinek/karinthy_frigyes_ki_kerdezett_kezdy_gyorgy
M Imre üzente 1 éve
Jelenleg nem alakul ki elegendő talajvíz mennyiség a vizeink fenntartásához, illetve a mezőgazdaság részére. Nincs mocsár, láp, ártér (vízpuffer), azaz, ami víz beérkezik Magyarországra, az bármilyen szétterülés nélkül gyorsan ki is folyik... (ezt a szakemberek is tudják, és mindez a múlt század elhibázott, félrement vízgazdálkodásának következménye)
Ez a koncepcionális vízlevezetés.
Az a szemlélet vagy értékrend, ami nem tűri a vizet a tájban. Ha víz jelenik meg, azt mielőbb és minél teljesebben le akarja vezetni, de legalábbis összegyűjteni egy jól ellenőrizhető helyre, ami határozott és állandó határvonallal rendelkezik.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/fenntarthato_vizgazdalkodas_taji_szinten__13_resz_magfalva_2022_balogh_peter
M Imre üzente 1 éve
Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar
Újraterveznék a fertőrákosi öbölbe tervezett, de nemrégiben pénz híján leállított állami turisztikai óriásberuházást – értesült lapunk.
Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.
Érdeklődésünkre a tárcától, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.-től is pontosan ugyanazt a választ küldték el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekbe, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”
A napokban Farkas Ciprián soproni fideszes polgármesternek is hasonlóan dodonai válasszal kellett beérnie. Mint azt a Mérce megírta, a polgármester a tárcánál tudakolta, hogy mi lesz a tóra 2015 óta tervezett óriásberuházással, mire válaszában Lázár az ilyenkor szokásosnak mondható szóvirágok mellett – a levél így kezdődött: „Magyarország kormánya hűséges a hűség városához” – csak annyit közölt, a kormány nem állt el a beruházástól, ám „elhalasztja, átütemezi” annak végrehajtását.
https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany
M Imre üzente 1 éve
Európában is páratlan értéket tesz tönkre a tatai óriáshotel, de áterőszakolják | 2011.
Egy ideje mintha csend lenne a Hell energiaital-gyártó csoport tatai szállodaprojektje körül, amely tavaly országos botrányt okozott. A Válasz Online bemutatja, hogy a háttérben bizony most is gőzerővel zajlik az akadályok elhárítása az építkezés elől. Elfogadták ugyanis az építési szabályzatot, ami utat nyit a hotelnek. Minden jel arra mutat: a város vezetése a végsőkig elszánt, hogy tönkretegye Tata európai szinten is páratlan értékét. Egészen ritka csoda ugyanis, hogy egy város szíve egyetlen mesterien megkomponált, festői angolkert. Ebben az ügyben tehát sokkal nagyobb a tét, mint hogy valahova felhúznak egy mégoly ronda épületet.
Tavaly ilyenkor attól volt hangos minden, hogy egy óriáshotel építése fenyegeti a tatai Öreg-tavat. A Hell energiaital csoporthoz tartozó Avalon Park Kft. a város egyik kiemelten szem előtt lévő pontját, a tó nyugati partján található egykori Esterházy lovarda telkét nézte ki magának egy 120 szobás, többemeletes luxusszálloda felépítésére. Bár egy ideig úgy tettek, mintha több helyszín is „versenyben lenne” a beruházás elnyeréséért, az első pillanattól látszott, hogy Tata lesz a „szerencsés” kiválasztott.
A terv helyben is komoly tiltakozást váltott ki. Stop Avalon néven civil szervezet jött létre, hogy megszervezze az ellenállást, tüntetést tartottak a tóparton, és népszavazási kezdeményezés indult, amelynek a kérdéseiből többet hitelesített a Helyi Választási Bizottság. Az ősz folyamán a szavazás kiírásához szükséges számú aláírás is összegyűlt. A beruházó ezt látva engedményeket tett: nyáron bejelentették, hogy megváltozik a koncepció, a szálloda kisebb lesz, és reagálnak a műemlékvédelmi és természetvédelmi szervezetek aggodalmaira.
Azóta Tatán látszólag csönd van, most éppen más brutális óriásberuházásoktól hangos a sajtó, például a Balaton partjára tervezett és kiemelt beruházásként gyorsított ütemben, minden addigi szabályt felülírva máris engedélyezett, balatonvilágosi giga-társasház ügyétől, amelynek egészen elképesztő látványtervei azt mutatják, hogy a NER-közeli befektetőcsoport számára a Costa Brava legtaszítóbb óriásépületei jelentik a követendő mintát.
Közben azért a fogaskerekek Tatán is forognak: Michl József polgármester a pandémia időszakát arra használja fel, hogy kész helyzetet teremtsen és minden akadályt elhárítson az Avalon beruházása elől. Ameddig tart a járvány, a tervezett helyi népszavazást nem lehet megtartani, a vészhelyzet után pedig félő, hogy nem lesz érdemes, mert okafogyottá válik – az ellenzőknek valójában az építési engedély megszerzéséig van valós lehetősége a projektet megakadályozni. Az idő pedig fogy.
-- A tét azonban óriási: nem pusztán arról van szó, hogy felépül-e egy mégoly ronda szálloda, hanem egy európai szinten is páratlan érték megsemmisüléséről.
Tata igazi különlegessége ugyanis nem más, mint hogy a város szíve a maga egészében egyetlen mesterien megkomponált, festői tájképi kertet alkot. Olyan együttest, amelyben minden elemnek megvan a maga helye, és amely jelenleg még harmonikusan őrzi a 19. század folyamán kialakult állapotát. (Az egyetlen jelentősebb 20. századi hozzátétel, az Eötvös József Gimnázium épülete pedig jól egészíti ki a régebbieket.) Magyarországon nincs másik példa arra, hogy egy főúri tájképi kert elemei az egész várost átszövő rendszert alkossanak, de valószínűleg Európában máshol se nagyon találni hasonlót. Ez az érzékeny csoda egy-két elrontott kisebb épületet még úgy-ahogy elvisel, az Avalon Lake Hotelt azonban – méreténél fogva – már nem.
S hogy mi történt a pandémia hónapjaiban a hotel ügyében?
November 8-án az Avalon bemutatta a szálloda átdolgozott látványterveit, amelyekről a beruházó úgy gondolja, hogy már minden „megfontolandó és építő jellegű” érvet figyelembe vesznek, és a méretét 5000 m2-rel csökkentették.
A látványterv-sorozatból három képet mutatunk...
A fenti kép az Esterházy lovarda telkét ugyanúgy kelet felől, vagyis a tó irányából mutatja, mint a mai helyzetet rögzítő nyitóképünk. Az okosan kiválasztott madártávlati szög látszólag csökkenti a hotel nagyságát, amely viszont így is legfeljebb a bukórepülésben szálló madarak számára lesz kevésbé zavaró.
Az északi nézet mutatja az átdolgozás lényegét: a hotel nagy részét egy mesterséges domb alá rejtik el, azt zöldtetővel borítják, így próbálva elérni a tájba illeszkedést. Az eredmény olyan, mintha a Zsákos Bilbó nevezetes földbe vájt hobbitházát, a Zsáklakot megvásárolta volna egy ukrán oligarcha, de kénytelen lenne a hobbitfalvai építési szabályzat kekeckedő előírásai miatt a helyére épített betonhegyet dombocskának álcázni.
A fenti két látványterv azt hivatott ábrázolni, hogy az Öreg-tó körbejárható marad, a jelenlegi sétány nem szűnik meg. A hotel a tó felé kültéri medencékkel fordul, amelyeket barlangfürdő-szerűen alakítanának ki, vagyis a város egy új fürdőt is kapna cserébe a beruházás elfogadásáért.
Csakhogy a sétány egyébként sem tartozik az Avalon tulajdonában álló, majd’ kéthektáros telekhez. Az nem ér ki a tóig, csak az egykori Esterházy lovardát és a mellette lévő, ma látszólag közterületnek tűnő, bekerítetlen, de valójában magántulajdonú és építési helynek minősített egykori lófuttató területet foglalja magában. Ennek alapján a tó körbejárhatósága valóban nem lehet kérdés, bár a luxusszálloda üzemeltetői részéről egy idő után természetszerűleg jelenhet meg egyfajta nyomás a városvezetés felé, hogy engedjék le a hotelt egészen a partig – és az eddigiek alapján az ilyen nyomásoknak Tatán nehéz ellenállni.
Megkérdeztük az előző tervet jegyző és az Avalonnal több helyen együtt dolgozó Csikós Mihály építészt, hogy ezeket az őszi terveket is ő készítette-e, de válaszában azt írta, hogy a beruházásról csak az Avalon adhat ebben a szakaszban felvilágosítást, az Avalon pedig azt írta részletes kérdéssorunkra, hogy „a beruházásról a korábbiakon túl, mivel az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többet és újat egyelőre nem tudunk mondani. Amint lesz újabb fejlemény és az már olyan szakaszba érkezik, értesíteni fogjuk a közvéleményt, ahogy ezt idáig is tettük.”
Pedig nagyon is vannak új fejlemények. Decemberben a város önkormányzata közzétette az Avalon által elkészített telepítési tanulmánytervet, amely részletesen megalapozza a beruházást. A több mint 400 oldalas dokumentumot egy neves tervezőintézet, a VÁTI készítette, és igen alaposan körüljárja a telek történetét, megközelíthetőségét, természeti adottságait, valamint a tervezett hotel várható hatásait. Terjedelménél fogva várhatóan kevesen fogják elolvasni, bár érdemes lenne: tanulságos dokumentuma annak, amikor nagy tudású, alapos szakemberek hétrét görnyedve, fejenállást bemutatva igazolnak egy minden ízében védhetetlen beruházást. A tanulmányterv a Worldinvest Zrt., vagyis az Avalon megbízásából készült, így egy percig nem lehetett kérdéses, hogy milyen végkövetkeztetésre jut: minden kockázat menedzselhető, a károk nem jelentősek, és a várható haszon minden területen ellensúlyozza a veszteségeket.
Tata országszerte híres az őszi-téli vadlúdvonulásáról, amikor a madarak nagy számban használják pihenőhelyként az Öreg-tavat – valódi különlegesség, hogy egy ilyen természeti jelenség egy élő, működő város közelében történik. Tata ki is használja ezt a rendkívüli adottságot, a járvány előtt a Vadlúd Sokadalom a város legnépszerűbb idegenforgalmi rendezvénye volt. Arra a kérdésre, hogy a vadludakat nem fogja-e zavarni a tervezett luxushotel zaja és fényszennyezése, a tanulmány többek közt azt a választ adja, hogy majd megszokják:
-- „ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez.”
Ez egyébként nem csak a vadludak és a lámpafény, hanem az emberek és a kártékony óriásberuházások relációjára is igaz. Ettől még próbáljunk ránézni friss szemmel erre a tervre, és még egyszer összeszedni, hogy miért nem lett volna szabad még csak felvetődnie sem.
-- A tatai Öreg-tó látványa egyike Magyarország ikonikus helyeinek. Az ilyen látványok megváltoztatását minden esetben kerülni kell, ha nem egyértelmű, hogy az kedvező irányú. A tapasztalatok szerint a kortárs jelhagyási szándékot az utókor nagyon gyakran jóvátehetetlen rongálásként értékeli, például a Duna-korzó szocialista szállodasora esetében. Túlzott és indokolatlan önbizalom azt hinni, hogy a szteroiddal telinyomott Zsáklak megítélése pozitívabb lesz, ha az újdonság megkopott.
-- A terület sokszorosan érzékeny, és ezért mindenféle védelem alatt áll: tájképvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterületéhez tartozik, vízbázis fölött helyezkedik el, a vizes élőhelyek megőrzését szolgáló ramsari egyezmény védelme alá tartozik. A lovarda maga műemlék. A védelmek valódi célja pont az ilyen óriásberuházások megakadályozása, nem az, hogy a VÁTI szakembereinek komolyabb intellektuális erőkifejtést okozzon annak a megindoklása, miért lehet a hotelt mégis mindennel összeegyeztetni.
-- A festői tájképi kert, amit az Esterházy család a tóparton a kastélya körül kialakított, és amibe befoglalta a középkori vár romját, Európában egyedülálló módon határozza meg Tata városának arculatát. A lovarda (eredetileg tehenészet) ennek a történeti együttesnek volt a része, a szálloda pedig ezt csonkítja meg. A tájképi kert lényege a festőiség, ami számokkal és százalékokkal nem írható le, de mindenki érzékeli, ha találkozik vele: ezért van Tatának annyi szerelmese. A festőiség fogalmából következik, hogy akkor is odavész, ha a park nagy része nem károsodik: elég egy kellően brutális méretű és megjelenésű új elem a megtöréséhez.
A fentiekhez képest szinte részletkérdés, hogy egy műemlékkel eleve nem lenne szabad úgy bánni, mint ahogy a lovardával fognak. A látványtervekről ugyanis látszik, hogy kizárólag az istálló épületét akarják megtartani, a kőből épített kerítésfalat, a barokk kaput és a melléképületeket nem. A tanulmányterv ugyan megpróbálja kimutatni, hogy ezek nem is részei a műemléknek, de ez tényleg teljesen alaptalan: mindezek az elemek már szerepelnek a 19. századi felmérési rajzokon, tehát régiek, és a 2006-os műemlékjegyzék is épületegyüttesről beszél. A szállodához üvegtetőkkel kapcsolt, kipreparált épületcsonk megtartása (már ha túléli az építkezést) az örökségvédelem megcsúfolása. Őszintébb lenne bontani az egészet.
Maga az épületegyüttes egyébként svájci tehenészetnek (Schweytzerey) épült 1807 és 1810 között, de a 19. század második felében az Esterházy család lóistállóvá alakította, ahol 1925-ig Esterházy Niki gróf világhírű lipicai ménesét tartották. Ebben az időben a magyar lósport egyik fellegvára volt, de a hagyományokat a szocializmus idejében is folytatta a Tatai Állami Gazdaság, amely lovas iskolaként hasznosította. A szomszédos lófuttató pályát (a nagy üres mezőt az épület mellett, amelyre szintén rátelepedne a szálloda) ekkor alakították ki. A rendszerváltás után a terület magánkézbe került, üressé vált, leromlott, az udvarról több épületet le is bontottak. A szálloda melletti érvek egyetlen valós eleme, hogy ez ma Tata szívének egyik szégyenfoltja. Kétségkívül az. A jó megoldás azonban a műemléki felújítás lenne, akár a történelmi örökséget megőrizve lovagoltatás céljára, akár étteremnek, kisebb panzióval kiegészítve.
Nagyobb épület elhelyezésére már csak azért sem lenne alkalmas, mert ehhez az egész környékét meg kell erőszakolni. A lovardának ugyanis nincs kapcsolata semmilyen közúttal, valójában a közparkká alakult egykori kastélypark közepén áll. A kapuhoz odavezet ugyan egy aszfaltozott sétány, de ez nem közút. A sétány a város felé egy szűk barokk kapuval nyílik, amiről a tanulmányterv igazolta, hogy csak az 1930-as évek végén épült, ezért nem is értékes – milyen jól jön ez, ha az építkezési teherautók hónapokig a parkon keresztül közlekednének, és ezt a kaput le kéne bontani. A másik alternatíva, hogy az építkezést déli irányból bonyolítják le, a természetvédelmi területen át. Ma még nem tudni, melyiket választhatják, de egyik sem jó.
Arra viszont megvan a válasz, hogy honnan fogják a szállodát a vendégek és a dolgozók autóval megközelíteni a működés időszakában: a lovarda fölötti domb tetején épülhet a kiszolgáló garázs az üresen álló egykori piarista rendház mellett. A rendház korábban iskolaként szolgált, és mellette egy aszfaltozott, felhagyott kézilabdapálya található. Ez alá rejtenék el a részben földbe süllyesztett, kétszintes garázst, ahonnan a vendégek egy gyalogos lépcsőn közelíthetnék meg az óriáshotelt. (A garázs másik szintjét a város használhatná.)
Ez látszólag jobb megoldás annál, mintha a lovarda kapujához vezető sétányt alakítanák közúttá, gyakorlatilag szétverve a városközponti parkot, de ettől még a szálloda egész forgalma továbbra is a város közepét terhelné, főként a Fazekas utcát és a Kastély teret. Az ötlet egyébként már 2018-ban megszületett, mivel szerepel a szabályozási terv módosításához ekkor készült alátámasztó munkarészben, amely ezt „innovatív gondolatnak” nevezi.
Január 29-én az önkormányzat elfogadta a Tanoda tér környékének új rendezési tervét, amely lehetővé teszi a garázs megépítését, és ezáltal a szállodának is zöld utat nyitott. A közvetlen közelben található fedeles lovarda telkét az eddigi K-id (különleges idegenforgalmi övezet) besorolásból átminősítette településközponti vegyes felhasználásúvá. Az új szabályzat erre 60 százalékos beépíthetőséget határoz meg, 10 méteres legnagyobb építménymagassággal. A térszint alatti beépíthetőség 90%-os. Ha hasonló besorolású lesz az istálló telke is, az megfelel annak, ami a látványtervek alapján várható volt: az egész telket beépítik, cipőkanállal beszuszakolva a szállodát.
Külön szép, hogy az új szabályozást nem tudta megvitatni a képviselőtestület, mivel a pandémia miatt a polgármester a katasztrófavédelmi törvény alapján egy személyben hozta meg a döntést: ez a hotel tényleg Michl József örök időkre szóló hagyatéka lesz Tata városának.
Habár a rendeletet a tiltakozás egyik vezéralakja, Popovics Judit ellenzéki képviselő megtámadta a kormányhivatal törvényességi felügyeleti osztályán, mivel a joggal való visszaélésnek tartja, hogy a polgármester a pandémiával egyáltalán nem összefüggő kérdésben hoz egyszemélyi határozatokat (illetve a képviselő még számos más jogi és tartalmi kérdésben is kifogásolhatónak tartja az új szabályzatot), nem sok esélye van annak, hogy ezt az erős hátszéllel rendelkező beruházást beadványokkal meg lehet állítani. A Tata szépségét féltőknek mára egyetlen, utolsó reménységük maradt: a népszavazás. Ám amint láttuk, abból is könnyen lehet hiú remény.
https://www.valaszonline.hu/2021/03/22/tata-epitkezes-muemlekvedelem-michl-jozsef/
M Imre üzente 1 éve
Nagyon sokan voksoltak a referendumon, de egyelőre úgy tűnik, ezen az úton nem tudják megakadályozni a beruházást. A Stop Avalon alapítója lapunknak azt mondta, sikernek könyveli az eredményt.
Vasárnap három kérdésben tartottak Tatán helyi népszavazást, melynek kezdeményezői azt szerették volna megakadályozni, hogy az Avalon-csoport szállodát építhessen az Öreg-tó partján.
Kevés hiányzott, de végül nem gyűlt össze az elegendő szavazat, így a referendum nem lett érvényes.
– mondta a 24.hu-nak Szalay Ildikó. A Stop Avalon alapítója szerint picivel több mint 8300 tatai szavazott, 90 százalékuk a beruházás ellen, többek között ezért sem csalódott az eredmény miatt.
Nulla pénzből, hatalmas ellenszélben értük el ezt az eredményt. Ráadásul a nyár közepén sikerült több, mint 8000 tatait mozgósítanunk. Úgy gondolom, ha a népszavazás tavasszal vagy ősszel lett volna, 13 ezernél több voksot szerzünk, és simán átmegy a referendum
– nyilatkozta lapunknak.
A népszavazás érvénytelenségét a jegyző is megerősítette, Horváth József az urnák lezárása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az előzetes adatok szerint a szükséges 50 százaléknál (10 281 fő) kevesebben, 8360-an vettek részt a népszavazáson, így a voksolás érvénytelen lett.
A választási bizottság a beérkezett jegyzőkönyvek átvizsgálása után megállapítja a végeredményt, amely még nem jogerős, az eljárás az esetleges fellebbezések, óvások miatt elhúzódhat – tette hozzá a jegyző.
Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhatott volna a szavazással ellentétes döntést.
A számokat mindenesetre érdemes összevetni a 2019-es önkormányzati választás eredményével:
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpermalink.php%3Fstory_fbid%3Dpfbid02GV8exGZjTQkWGZzVUNBFBrpLaGLSY3jKK6wGm5Wmeqi71ckJcQRp3xf2z8aHuPgHl%26id%3D103631628282710&show_text=true&width=640
Forrás:
https://24.hu/belfold/2022/07/31/ervenytelen-lett-a-tatai-oreg-to-partjara-tervezett-luxusszallodarol-kiirt-nepszavazas/
M Imre üzente 1 éve
Ma népszavazáson dől el, hogy kié a tatai Öreg-tó: a természeté és az embereké vagy a beruházóké
A Miénk a Grund Városvédő Egyesület szerint délután egyig 4417-n szavaztak.
Korábban írtuk
Két év húzás-halasztás, késleltetés után ma végre helyi népszavazást tartanak Tatán. A Miénk a Grund Városvédő Egyesület posztja szerint délelőtt 11 óráig már közel 3000 tatai voksolt, az érvényességhez 10 281 szavazat kell. A népszavazást kezdeményező STOP Avalon nevű civil csoport célja, hogy megakadályozza az állam által előszeretettel támogatott Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon 95 szobás, tóparti luxusszállodájának megépülését. A város fideszes polgármestere nem sokkal a népszavazás elött már visszakozott, kijelentette, hogy az önkormányzat nem támogatja a beruházást, csupán a „szükséges szakmai és társadalmi viták” lefolytatását szerette volna és szeretné továbbra is elérni.
Eredetileg az Avalon cégcsoport kész tények elé állította a városlakókat: egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát készült építeni Tatán, a most kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakította volna át. Ehhez még 2020 májusában vásárolt meg az Öreg-tó partján két telket. A bejelentésen a polgármester is részt vett, akkor nem tűnt úgy, hogy a dologba a városlakóknak lenne beleszólásuk.
A beépítés ellen azonban a helyiek szervezkedni kezdtek. Az első komolyabb tüntetés után az Avalon finomított az elképzelésein: bemutatták az új, visszafogottabbnak szánt terveket, 120 szobás monstrum helyett „csupán”95 szobás, zöldebb épületet ígértek (kép alább). A tataiak azonban ebből sem kértek, tovább folytatták a kampányolást, így végül népszavazáson dönthetnek a beruházásról.
A Törvényszék által elfogadott három népszavazási kérdés:
1) Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
2) Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
3) Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.
https://merce.hu/2022/07/31/ma-nepszavazason-dol-el-hogy-kie-a-tatai-oreg-to-a-termeszete-es-az-embereke-vagy-a-beruhazoke/
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
Népligeti bringa-ügy; Újbudai Saroktelek védők; Futárszövetkezet a Gólyában
Július 27-én reggel a Kismartoni utca Népligetbe való becsatlakozását betontömbökkel zárták el a közlekedők, sétálok elől. Valaki önkényesen és illegálisan kerékpárral behajtani tilos táblákat helyezett ki, és egy kerékpárosok és gyalogosok által is rendszeresen használt utat próbált meg így lezárni. Az érthetetlen állapotot azonnal jelezték a bringások és civilek egymásnak és a hatóságnak: a kerület rövid időn belül felszabadította az utat. Ismeretlen elkövető, de ismert konfliktus van a háttérben. A Kőbányai bringás Egyesület nevében Balla Tamás, a Tegyünk együtt az élhető Népligetért! csoport képviseletében Petus Márta mondja el, mit történt.
https://telex.hu/belfold/2022/07/28/nepliget-kerekparozas-tiltas-onhatalmulag-kismartoni-ut-tablakihelyezes
Hogy nem lesz társasház egy szép, fákkal teli saroktelken? Sikertörténet Újbudán, a Zsombolyai - Kökörcsin utca sarkán: "Mindenki tanult az elmúlt másfél év történéseiből. Sok év után végre volt lehetőség a parkban sétát tenni. Szó szoros értelemben ön-kormányzás élménye lehetett az embernek..." szól az egyik bejegyzés a Saroktelek2.0 csoportban. A részletekről és a már elindított közösségi tervezésről beszél Simonyi Balázs.
https://www.facebook.com/groups/487801669255876
A Gólya Szövetkezet a koronavírus-járvány kezdetekor futárszövetkezet építésébe kezdett. Most ezt a formát fejlesztenék a kata kiváltására.
A részletekről Birtalan Gergőt kérdezzük
https://tilos.hu/episode/utcaradio/2022/07/29
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
A főváros és egy civil egyesület is perli a Galvani-híd környezetvédelmi engedélyét
A Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) szerint a beruházásról már régen döntés született, azzal a szakma is egyetért. A fejlesztésről szóló tájékoztatójuk kijelenti: „A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A ’90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor.”
Az állítás azonban ebben a formában enyhén szólva sántít. Budapest déli városrészeinek összekötése és egy déli híd megépítése valóban régi elhatározás,
a híd és az ahhoz kapcsolódó utak helyszínéről és a tervezett létesítmények jellegéről, méretéről, funkciójáról viszont egyáltalán nincs konszenzus.
Nem is lehet, hiszen valódi, a kormány által kezdeményezett szakmai vagy társadalmi párbeszédre nem adtak lehetőséget az elmúlt években.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/07/28/a-fovaros-es-egy-civil-egyesulet-is-perli-a-galvani-hid-kornyezetvedelmi-engedelyet/
M Imre üzente 1 éve
Egy befolyásos vállalkozó
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Mandula Petrát és Czink Melindát is felnevelő Ábris Teniszakadémia és Sportközpont az ellehetetlenülés szélére jutott, mert a tulajdonosok szerint a szomszédos lakóparkot fejlesztő cég, illetve annak tulajdonosa, a Fideszbe beágyazott, és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságában is benne levő személy, Tamás László egyenesen hadjáratot folytat ellenük: „Először levélben szólítottak fel minket, hogy hagyjuk el az ingatlant 30 napon belül. A levélben indoklás nem szerepelt, de a nyomaték kedvéért elzárták a csatornát, és elvágták a villanyvezetéket is, a közművek ugyanis a lakópark területén haladnak végig – panaszkodott akkor Gödry Ádám, a pályát üzemeltetető tulajdonos.
Simon Tibor, az intézmény jogi képviselője szerint a legdurvább történet az volt, amikor elzárták a szennyvízelvezetést, ezért az iskola és a teniszklub zavartalan működését biztosítandó, egy biotartályt készültek beüzemelni, de a tartálynak szánt gödör kiásásakor egy markológép jelent meg, és a kerítésen kívülről próbálta szabotálni a munkálatokat. A felvételen jól látszik, hogy a markolót a szomszédos Taraliget lakóparkot építtető Tara Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosa, Tamás László személyesen instruálja. A civil ellenállásnak köszönhetően a biotartály végül megépült, és ismeretlen tettes ellen eljárás indult. ...
https://hvg.hu/kkv/20141003_A_hatosagok_tetlensege_okozhatta_a_tenisz
M Imre üzente 1 éve
Népliget, Kárpáti Zoltán sétány majdnem teljes eltorlaszolása a teniszklubnál
https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/106084/nepliget-karpati-zoltan-setany-majdnem-teljes-eltorlaszolasa-a-teniszklubnal
___
Haladéktalanul elbontatja a Kőbányai Önkormányzat a Kismartoni úti kerékpáros akadályt
Tisztelt Kőbányaiak!
Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a Kismartoni út Népligetbe való becsatlakozásának lezárására és a kapcsolódó forgalmi táblák elhelyezésére ismeretlen személy által a Budapest Közút Zrt. engedélye nélkül, jogellenesen került sor.
Tekintettel arra, hogy a betontömbök kihelyezése balesetveszélyes helyzetet eredményezett, a Kőbányai Önkormányzat és a Budapest Közút Zrt. a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.
D. Kovács Róbert Antal
Kőbánya polgármestere
https://www.kobanya.hu/?module=news&action=show&nid=198724
___
Így nyúlnak le egy fővárosi teniszklubot?
https://hvg.hu/kkv/20140618_Elsportolokat_nevelo_teniszklub_vesztere
– A Tamás László személyében észlelt, a fővárosi önkormányzatot és Kőbánya önkormányzatát érintő összeférhetetlenség miatti panaszunkkal természetesen
-- először Tarlós István főpolgármestert kerestük meg (panaszos levelünket mintegy 300 tanár, diák, sportoló, közéleti személy írta alá!), de részéről támogatást nem kaptunk, panaszunkat lényegében elutasította érdemi vizsgálat indítása nélkül.
Levelet írtunk
-- Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki szintén nem válaszolt megkeresésünkre.
Az Emberi Erőforrás Minisztériumhoz delegálták az ügyet, ahol is tudtunkkal érdemi intézkedés nem történt – mondta el Gödry Ádám, majd megerősítette, véleményük szerint tűrhetetlen, hogy ,,közterületeken magánérdek szerint eljáró, esetleges politikai, személyi összefonódásokat feltételező hatalmi struktúrák alakuljanak ki", amelyek alapítványukat, iskolájukat és sport intézményeiket tönkreteszik. Jelenleg szervezeteik "kétségbeesetten és egyelőre tehetetlenül kénytelenek végignézni azt a méltatlan és rendkívüli károkat okozó magatartást", amelyre orvoslatot még egyetlen hatóság sem nyújtott!
Törvényes, bírósági úton, keresetben kérték a tárgyi ingatlanra a tulajdonjoguk megállapítását, amely eljárások jelenleg is folyamatban vannak. (2014.)
http://www.10kerkult.hu/kobanya-mindennapok/8-koz-elet/5260-az-utolso-szalmaszal-nyilvanossag.html
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
A rendőrség is vizsgálni kezdte, hogy miért apadt el a Tarna patak vize. A kápolnai önkormányzat alpolgármestere, Szalóki Péter a 24.hu-nak azt mondta, hogy a nyomozók kedden hatósági tanú jelenlétében helyszíni szemlét tartottak annál az aldebrői borászatnál, amely saját ültetvényeinek öntözésére szivattyúzta ki a vizet.
Szalóki Péter volt az egyik tagja annak a csapatnak, (az akcióról készült videó már 1,2 millió megtekintésnél tart)
https://www.facebook.com/watch/?v=390360139886027
amely a múlt hét végén Kápolnáról indult, hogy felkutassa a Tarna gyors kiszáradásának okait. ...
A kápolnai csapat összetűzésbe került a borászat tulajdonosaival, és végül önhatalmúlag elbontotta a vízfolyás útjából a gátat. A rekord alacsony vízhozam azonban már nem volt elég ahhoz, hogy újra megtöltse az utóbbi hetekben teljesen kiszáradt medret.
A szivattyút működtető Tóth és Tóth Pincészet körül a történtek miatt politikai vihar alakult ki. Hétfőn Mirkóczki Ádám egri polgármester bojkottot hirdetett a borászat termékeire.
https://24.hu/belfold/2022/07/27/tarna-patak-illegalis-gat-rendorseg-eger-bojkott/
____
Bóday Pál állatvédő aktivista, a Kápolnai Macskaárvaház kuratóriumi elnöke most elmondta: Szalóki Péter, Kápolna alpolgármestere, Zele Sándor, a Zele-Bau Kft. tulajdonosa és Besenyei András kompolti önkormányzati képviselő mindent elkövetnek, hogy még több vizet juttassanak a mederbe. Besenyei András traktorral ezer liter vizet vitt oda, később még 10 ezer liter fog leszállítani. – Maradt a Tarnán egy kis öböl, ahol az életükért küzdő halak szenvedtek, ahogy ezt a részt friss vízzel kezdtük tölteni,
-- azonnal megjelentek a gémek, a fokozottan védett fekete gólyák, hogy végre ihassanak
– mesélte most Bóday Pál, aki szerint szívszorító volt a látvány.
A vízkivételezést megvalósító vállalkozóról egy, a helyszínre érkezett, öntözéses gazdálkodásban jártas szakember azt mondta:
-- a szőlőoltványok locsolása a lehető legpazarlóbb módon történt, aminek nincs létjogosultsága ilyen aszályos időkben.
Miközben az oltványok sorokba rendezve voltak egy irányba, a locsolószerkezetek keresztbe-hosszába, mindenfelé spriccolták a vizet, lévén volt bőven. Ezáltal rengeteg olyan területet locsoltak, aminek nem is volt szüksége vízre. Ahelyett, hogy a víztakarékos, csepegtetős, gyökérhez vezetős módon öntöztek volna, a levegőbe fellőve, a víz egy részét már ott elpárologtatva locsoltak mindent, ami a locsoló sugarában volt. Mint valami dél-amerikai drogbáró ültetvényén – fogalmazott a szakértő.
Szalóki Péter, kápolnai alpolgármestert a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság arról tájékoztatta, hogy a sajtóban (elsőként az Eger Hírek oldalán) napvilágot látott hírek után vizsgálatot indítottak az ügyben.
https://egerhirek.hu/2022/07/21/videoban-mutatjuk-a-tarna-megmenteset/kozelet/egerhirek
___
Az Eger Hírek információi szerint megérkezett a rendőrséghez az első büntetőfeljelentés a Tarna vízének kiszivattyúzása és ökológiai katasztrófa előidézése miatt. Úgy értesültünk, hogy a büntetőfeljelentést Gyetvai Péter természetfotós, turisztikai szakújságíró, a Fidesz Kál-Kompolt csoportjának vezetője tette. Gyetvai Pétert egyelőre nem értük el, de a hírt portákunknak megerősítette Bóday Pál, a Kápolnai Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Tarnáért vívott csata egyik irányítója.
https://egerhirek.hu/2022/07/25/megtortent-az-elso-buntetofeljelentes-a-tarna-vizenek-kivetele-es-allatvilaganak-elpusztitasa-miatt/kozelet/egerhirek
M Imre üzente 1 éve
Mint Balaton-imádó magyar állampolgár mondom: nem kell több természetpusztító luxusberuházás és a NER-elitnek épített yachtkikötő a Balatonhoz!
Érthetetlen, hogy 2022-ben miközben energia- gazdasági -és megélhetési válság vesz körül minket még mindig ott tartunk, hogy érvelni kell amellett, hogy betonozó, térkövező mánia helyett védjük, óvjuk a természetet. Lehet építkezni, lehet és kell is fejleszteni, de nem a természet kárára. Legyen a vízpart mindannyiunké, betontömbök építése helyett pedig védjük meg az élővilágot!
Ha egyetértesz a Párbeszéd akciójával, itt tudod aláírni:
https://actionnetwork.org/forms/nagytavak
-- Karácsony Gergely
___
A Balaton mindenkié!
Nem engedhetjük, hogy a Balaton a fideszes haverok kezébe kerüljön! A kempingek kisajátításával megszülető vízparti magánlakóparkok azt jelentik, hogy lassan már csak fideszesek nyaralhatnak a Balatonnál, ha pedig más is akar, akkor nekik kell fizetnie érte, az árat pedig ők szabják meg. Támogasd te is, hogy a kempingek és strandok területén csak olyan beruházás születhessen, amitől azok kempingek és strandok maradnak, mindannyiunk örömére!
https://balaton.mszp.hu/
-- MSZP
___
Potocskáné Kőrösi Anita ellenzéki pártok képviselőivel közösen, a balatonvilágosi Club Aligánál tartott sajtótájékoztatón közölte: a helyiek attól tartanak, hogy a rendelettel lehetővé válik közparkok, közutak lezárása, megakadályozva számukra a tópart elérését.
„A Balaton környékén mindenhol a NER terjeszkedik, Orbán oligarchái mindenütt megvetették a lábukat a Balaton partján" – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy ezzel területeket vesznek el a magyar emberek, a családok elől.
Hangsúlyozta, a közös ellenzéki sajtótájékoztató annak a szimbóluma, hogy mindannyian a civilek mellett állnak. Szeretnék, ha Balatonvilágoson a jelenlegi állapot nem változna meg, ebben kérik mindenki segítségét, mert ez lakóhelytől függetlenül minden magyar ügye.
Gurmai Zita, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese úgy vélte, ellenzéki politikusként az a dolguk, hogy megvédjék az ott élőket, megvédjék a Balatont, mert „a Balaton mindannyiunké". Jelezte, hogy már több mint százezren írták alá a szocialisták „El a kezekkel a Balatontól!" kezdeményezését. Kijelentette: a Club Aliga ügyében nincs párbeszéd, nincs konzultáció.
Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja arról szólt, hogy nincs Magyarországon olyan ember, akinek ne fűződne emléke a Balatonhoz, kötelességüknek érzik, hogy ezt megvédjék.
„Ez a kormány adófizetői pénzből ellopja a Balatont, adófizetői pénzből felújítja és elvárja, hogy a magyar emberek itt költsék el kuporgatott forintjaikat és az ő zsebeiket tömjék meg, mi ezt nem hagyjuk" - közölte. Hozzátette: ha a következő hetekben, hónapokban is szüksége van rájuk a helyi lakosoknak, újra eljönnek. „Ide fogjuk magunkat láncolni és küzdeni fogunk azért, hogy a Fidesz ne tehesse meg ezt a magyar emberekkel" – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok elnöke azt mondta, „neki fognak menni" a kormánynak és azon nagyberuházóknak, akik „érdemtelenül vesznek el olyan területeket, pénzösszegeket, amelyek valamennyi magyar polgárt megilletnének". Megkezdődött a benyomulás a közösségi tereinkre ugyanúgy, ahogy a kultúra, az iskola és minden olyan területre, amely elméletileg arról szól, hogy a helyi közösség rendelkezik fölötte – tette hozzá.
Szendefy Mária, az LMP Somogy megyei elnöke azt mondta: hisznek abban, hogy a kis közösségek előbb-utóbb kiharcolják, ami nekik jár, kiharcolják a hozzáférést a Balatonhoz vagy bármilyen természeti kincshez. „Az LMP-ben azon dolgozunk, hogy a Balaton-part kiemelt természeti védelmet élvezzenek, ne lehessen közvetlenül a part mellett építeni, ne lehessen a partot lezárni" – mutatott rá. Kiemelte, hogy ennek mentén kezdeményezni fogják az építési törvény és a Balaton-törvény módosítását.
Kamasz Julianna, a Momentum fonyódi alapszervezetének elnöke kitért arra: 2022-ben véget fognak vetni a „rabló privatizációnak, a mindent átszövő korrupciónak". „Minden Balaton-parti településnek joga van a szabadstradokhoz, mert a Balaton mindenkié" – hangoztatta.
Az ellenzéki sajtótájékoztató előtt az Aligai Fürdőegyesület lakossági tájékoztatót tartott a Club Aliga-beruházásról és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletről.
https://www.youtube.com/watch?v=-PSYszanU5g
https://veszpresszo.hu/ellenzek-balaton-mindenkie
___
-- Balaton mindenkié, ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak
– mondta Lázár János december közepén a kormányinfón (2017.).
Nem ez volt az első eset, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyugtatni igyekezett a Balatonért aggódókat. Már 2015-ben azt nyilatkozta, hogy a tó körbesétálásával kapcsolatos új területrendezési terv 2017. december 15-ig elkészül. A miniszter szavai azért is érdekesek, mert
-- 2016-ban éppen az ő javaslatára módosították a Balaton-törvényt. A változtatás pedig szabad utat adott az új beruházásoknak, a part menti részek beépítésének.
Most már nincs szükség vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekre, kiemelt beruházások esetén csak partvonal-szabályozási tervet kell készíteni, amelynek a kötelező tartalmi elemei kikerültek a törvényszövegből. Ráadásul a miniszter most már többszöri ígérete ellenére az a tendencia látszik, hogy
-- kormányközeli és eddig ismeretlen vállalkozók vásárolják fel Balaton-part legértékesebb telkeit. ...
https://24.hu/belfold/2017/12/28/igy-valt-a-ner-jatszotereve-a-balaton/
M Imre üzente 1 éve
Kedves csoporttagok! Az év fája 2022 döntősei közül én is mindegyikre szavaznék, mert megérdemlik. értékesek, szépek, hősök, ott ahol élnek. Kedvenceik városnak, kerületnek, falunak, utcának.
A csoportunk tagjaként, azért minimum lojalitásból, szavazzatok a Gyógyító fa Népliget fára. A szavazás két lépésből, áll. Be kell írni az e-mail címet, rányomni a mellette lévő zöld keretben álló szövegre. Erre kaptok egy e-mailt, ahol a linket megnyitva, lesz érvényes a szavazat. Azért ez nem olyan bonyolult!
Azt gondolom, hogy ennek a versenynek az egyik célja, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő természet adta értéket, és szépséget. Tudjuk azt is értékelni, hogy egy 60-70, vagy 250 éves fa mit tud adni nekünk. A platán ami a Népligetben áll, pedig nekünk lehet a kedvencünk, és felhívhatja a figyelmet a környezetre a Népligetre, ahol él.
Az oldal, ahol szavazhatsz:
https://evfaja.hu/dontosfak
-- Tegyünk együtt az élhető Népligetért!
M Imre üzente 1 éve
2016 - Akkor még ilyen volt a Népliget. Ez az újligeti teniszpálya mellett van, ahol most a legkatasztrofálisabb pusztítás folyt/folyik az építkezéssel.
Több helyen nyitva hagyott csap, ami életben tartotta a környező fákat, zölden a füvet, volt hol inniuk a madaraknak. Tudomásom szerint a vízmű zárta el őket. Értem, egyes parklátogatók és a hajléktalanok brutál dolgokat csináltak. Volt olyan sétány, ahol bokáig érő víz állt (amúgy a kutyák nagy örömére).
OK, az idei egészen szélsőséges év csapadék szempontjából. De tutira nem lehet valahogy visszavarázsolni a vizet a ligetbe? Csapadékvíz begyűjtéssel, nem tudom. Nem műtavat, aminek a fenntartása elég komoly összeg, hanem sok ilyen kis tocsogóval, ami a rovaroknak és a madaraknak létfontosságú lenne.
https://www.facebook.com/photo?fbid=1678817672495697&set=gm.1397297784073288
M Imre üzente 1 éve
Jordán Ferenc: egy bombaerős intézet ki tudna állni a Balatonért, de most a politikai irányítja a tudományt
Jordán Ferenc a Tihanyban található Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója volt 2019 és 2020 között. Az ellentmondásos megítélésű biológus kirúgásához nagyban hozzájárult, hogy nem félt a konfrontációktól, és nyíltan felszólalt a tó körbebetonozása ellen.
Jordán úgy véli, hogy a Balatont kutató intézet 2021-ben csak papíron önállósodott, és szerinte a politika érezhetően rátelepedett a tihanyi kutatóintézetre. A BLKI ugyanis az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tagja, aminek az elnöke az a Maróth Miklós, aki Orbán Viktor tudománypolitikai tanácsadója. Mindez azért különösen problémás Jordán Ferenc szerint, mert pont ez az intézmény tudna kiállni a tó természeti érdekeiért, miközben a Balaton-partot évek óta próbálja elfoglalni a fideszes elit és más nagyvállalkozók. Azt persze mindenki tudja, hogy nem kellene kiirtani a nádast és luxusingatlanokat építeni a partra, de jelenleg nincs olyan intézmény, ami ezért elég hangosan kiállna.
Jordán Ferenc (1973) hálózatkutató biológus, az MTA doktora. 2019 és 2020 között a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója volt, jelenleg a pármai egyetem kutatója. (riport)
https://greenfo.hu/hir/jordan-ferenc-egy-bombaeros-intezet-ki-tudna-allni-a-balatonert-de-most-a-politikai-iranyitja-a-tudomanyt/
M Imre üzente 1 éve
... a Fidesz egykori zöldpolitikusa, Illés Zoltán 2010-ben nagy elánnal ugrott neki az öntözés megszervezésének, ám hamar elgáncsolták a főnökei. A jelenleg regnáló agrárminiszter is hiába jelentette be 2019-ben, hogy a következő 10 évben 170 milliárd forint jut az öntözésre, az ügyben továbbra is egy helyben toporognak. Pedig az öntözés és az aszálytűrő technológiák abban is segítenének, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége végre legalább a felét elérje annak, amit az unió magországai produkálnak.
Illés Zoltán úgy látja, a miniszterelnökben most sincs meg a szándék, hogy lépjen, hiszen Orbán Viktor krédója az, hogy a klímával összefüggő környezetügy csupán a nyugatiak úri huncutsága.
Illés Zoltán, kitartva korábbi álláspontja mellett, most is azt mondta a HVG-nek, hogy ha nincs a vízgazdálkodásnak a környezet- és természetvédelemmel, valamint a klímaügyekkel is foglalkozó, önálló minisztériuma, akkor nem lesz megoldás a problémákra.
https://greenfo.hu/hir/illes-zoltan-a-vizhianyrol-kornyezetvedelem-helyett-szabadrablas-van/
Szerinte egy kézben kellene összefutnia a tudományos elemzésnek, a végrehajtásnak, valamint az ellenőrzésnek, plusz még egy ösztönzőrendszer kidolgozását is szükségesnek látja. A volt államtitkár szerint az elmúlt nyolc évben bőven volt rá lehetőség, hogy a tervezett hat-hét nagy víztározóból legalább kettő megépüljön, a kormány azonban – a pillanatnyi politikai haszonra gyúrva – csak a Magyar falu programra szórja a pénzt.
Igaz, Mészáros Lőrinc már most túl van néhány vizes projekten. ...
https://greenfo.hu/hir/mikozben-az-orszag-kiszarad-meszarosnak-jut-par-vizes-projekt/
M Imre üzente 1 éve
Mérföldkőhöz érkeztünk! A mai napon a Kiserdő Egyesület felperes lett a Pest Megyei Kormányhivatallal, mint alperessel szemben.
24 oldal terjedelmű keresetet nyújtottunk be az Új Duna-hidak, valamint a kapcsolódó úthálózat I. szakaszának (Budapest, XI. kerület Fehérvári út és Budapest IX. kerület Gubacsi út között) létesítésére vonatkozó környezetvédelmi engedély tárgyában.
Keresetindításunk céljából egy rövid részletet idézünk nektek:
-- „Tekintettel arra, hogy a rendkívüli erőforrásokat elfecsérlő nagyberuházást teljességgel hamis közlekedéspolitikai indokokra alapozzák, nevezetesen arra, hogy az új útvonal és Duna-híd tartósan tehermentesít majd egyes belvárosi területeket és más hidakat, a felperesek nem látnak olyan társadalmi-gazdasági értékeket az engedélyezett tervben, ami miatt bármilyen környezetvédelmi és természetvédelmi kompromisszumot vállalni lehetne. Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy a projekt nehezen védhető voltát ékesszólóan támasztja alá az a formai sajátosság, hogy a hatásvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tanulmány terjedelmét nagyrészt irreleváns, módszertani útmutatókból kiollózott szövegek, illetőleg a nyomvonal mentén, bár attól meglehetősen távol elhelyezkedő tucatnyi ipari létesítmény környezeti állapotának a leírása foglalja el.”
A segítséged kell! A perhez jelentős anyagi támogatásra van szükségünk!
Minden összeg, akár 1000-2000 forint is nagyon számít most, mivel minimum 2,5 millió forintot kell összegyűjtenünk őszig!
Ahová akár mostantól utalhatsz
Kiserdő Egyesület: MagNet Bank – 16200144-18548729
A közlemény rovatba kérjük írd be: Per2022
___
Galvani Projekt - választói fórum 2022:
https://www.facebook.com/kiserdovedok/videos/962102981114506
42:15...
(44:15) Alapvetően téves modell az, amely abból indul ki, hogy van egy adott mennyiségű autóforgalom, és ezt át kell vezetni a városon valamilyen módon. Ez nem fog működni. Ráadásul ez az adott mennyiség folyamatosan növekszik s az utak építésével nem csökkenni fog, hanem növekedni! Magyarán szólva, az mindig illúziónak bizonyult, hogyha új utakat építünk, új hidakat építünk, szélesebb utakat építünk, akkor majd könnyebb lesz a közlekedés. A közlekedés nem lett könnyebb, a forgalom lett nagyobb..
Muszáj visszamenni tehát az alapkérdésekhez, milyen fővárost szeretnénk.
-- lapozz lentebb, a blog végéhez:
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-kiserdo-egyesulet-pere-a-pest-megyei-kormanyhivatallal-a-galvani-projekt-kornyezetvedelmi-engedelye
___
Kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomeráció fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt?
A Qubit tett közzé egy érdekes cikket, amelyben azt a kérdést feszegetik, hogy kompakt város legyen Budapest, vagy inkább a vasúti agglomeráció fejlesztésére kellene helyezni a hangsúlyt.
https://qubit.hu/2020/03/02/kompakt-varos-legyen-budapest-vagy-inkabb-a-vasuti-agglomeraciot-eroltessuk
Az autóhasználat kiszolgálására épülő, korábbi várospolitikai elképzeléseket az elmúlt hónapokban felváltották azok a progresszív elképzelések, amelyek egy olyan város kialakítását tűzték ki célul, ahol az autóforgalom visszaszorul, a levegőminőség javul, és a közterek jelentős részét visszakapják az emberek.
A szétterüléssel az utazási távolságok is megnőnek és a kerékpárhasználat sem alkalmas az utazási igények kiszolgálására. Emiatt a kiköltözők nagy része autóval jár a város belső területeire, ahol a megnövekedő autóforgalom tovább csökkenti az életminőséget, és még többen költöznek ki az agglomerációs zónába. Egy kompakt városban a várostérség úgy néz ki, hogy a térségben lakók túlnyomó része a városon belül lakik, ahol a viszonylag nagy sűrűség és kisebb utazási távolságok lehetővé teszik, hogy az utazások nagy része tömegközlekedéssel, illetve kerékpárral valósuljon meg.
https://www.octogon.hu/epiteszet/ket-egymast-uto-elkepzeles-harcol-a-budapesti-varosfejlesztes-jovojeert/
M Imre üzente 1 éve
Titokban egyeztettek a Velencei-tó vízutánpótlásáról
„Érdekes dologra bukkantunk a mai napon” – tudtuk meg egy informátorunktól. Itt tulajdonképpen be is lehetne fejezni ezt a cikket, de mivel Jules Verne A rejtelmes sziget című robinzonád regénye a kanyarban sincsen ahhoz képest, ami a Velencei-tóval történik, folytatjuk. Az egész dolog annyira rejtelmes, hogy ha nem lenne meg a dokumentum eredetiben, hivatalos forrásból, nem mernénk közölni. Egy ember arról számolt be, hogy egy országgyűlési „képviselő úrral egyeztettek a Velencei-tavi településekkel a Velencei-tó vízpótlása kapcsán. Persze csak válogatott településekkel”, mivel a tó partjának egyik polgármestere például nem kapott az eseményre meghívót – mondta forrásunk.
Néhány napja volt egy másik egyeztetés is, a címe „A Velencei-tó és vízgyűjtő területének vízgazdálkodása a klímaváltozás árnyékában” volt, a beszélgetést kerekasztal jelleggel tartották meg. Az egyik magyarországi településen, közel Székesfehérvárhoz. A kerekasztali megbeszélés két téma köré csoportosult: vízminőség és vízpótlás. A két témában a következő felvetéseket és észrevételeket foglalta össze forrásunk:
• A természetnek jót tesz az időnkénti alacsonyabb vízállás, azonban a vízhasználók ezt nem tudják tolerálni.
• A horgászat szennyezése nem elegendő ahhoz, hogy a vízminőséget lerontsa Pátkán vagy Velencén, vizsgálni és megszüntetni kell a külső szennyező forrásokat. Jó példa erre a Balaton.
• Kevés a víz, ezért a külső vízpótlás rendszeresen szükséges lehet, ha nem fordul csapadékosabbá az időjárás. Vizsgálni kell a gazdaságosságot, és a különböző kockázatokat (szennyvíz, karsztvíz, élővíz).
• Élővíz kell a tóba.
• Fontos a közös kommunikáció, mivel gazdasági károkat tud okozni egy-egy rosszul sikerült nyilatkozat, médiamegjelenés.
• Kutatás kell, melyhez alapot adhat a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) kutatási együttműködése a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) kutatóival.
• A kutatási forrásokhoz biztosítani kell a hozzáférést, ebben kell kérni az országgyűlési képviselő, továbbá a megyei önkormányzat közreműködését.
• A tározókra szükség van, és a felújításuk elkerülhetetlen, kell a forrás azokhoz.
Aggasztó a Velencei-tó vízszintje, de érdemi lépés a megmentésére nincs
Magyar Hang Plusz
Aggasztó a Velencei-tó vízszintje, de érdemi lépés a megmentésére nincs
Újabb csapás érte a tó idegenforgalmát: ledózerolják Agárd egyik központi terén a víztől 150 méterre lévő Nádas éttermet, hogy a helyén lakópark épüljön.
Ami a tó vízminőségét illeti, ebben nem a Vízügyi Igazgatóság, hanem a Fejér Megyei Kormányhivatal az illetékes, így a későbbiekben fontos a kormányhivatal bevonása a munkába.
A kerekasztal-megbeszélésen felvetődött, hogy szükséges lenne a környező mezőgazdasági és ipari eredetű szennyeződések vizsgálata, továbbá az erózióveszélyes területek agrotechnikai művelésének megváltoztatása. Szó volt arról is, hogy a csákvári szennyvíz a Váli-vízbe folyik, a tisztított szennyvizek rendkívüli mértékben rontják a vizek minőségét. A korábban vizsgált vízfolyások közül a Váli-víz volt a legrosszabb, ott a mikroszennyezések közül a gyógyszer- és hormonszennyeződés óriási. Mint elhangzott, nagy a kockázata a szennyvizek tisztítás utáni bevezetésének. A résztvevők aggódtak amiatt, hogy a tisztított szennyvíz a Velencei-tónál időnként tisztítatlanul is bejuthat a tóba.
A találkozón valaki kérdést tett fel arról, hogy a vízminőség javítása ügyében felvetődött-e, hogy mikroorganizmusokkal tisztítsák a tározókat. A szakemberek azt válaszolták, hogy ez nem megoldás, a hatása ismeretlen, nem tudni, mit okoz és vitatott a költséghatékonysága is.
A találkozó tanulságaként „a résztvevők kölcsönösen megállapították, hogy a jelenlegi helyzetben természeti katasztrófa nincs, a természetnek sokszor még hasznos is az időszaki alacsony vízállás (nádas szaporodása, az iszap aerob környezetbe kerülése, az iszapon növekedő növényzet tápanyagkivonó hatása, stb.)”.
A végén pedig arra jutottak, hogy a vízminőség fontos, de egyesek szerint nem elegendő a meglévő víz mennyisége, ezért nem szabad elvetni a Duna területéről származó élővizek átvezetésének gondolatát. A Velencei-tó turisztikai érték – mondták –, el kell dönteni mi a fontos: ha kell a víz, akkor meg kell találni a pótlás módját, mivel a jelenlegi vízrendszer nem mindig alkalmas a pótlásra. Elhangzott az is, hogy felül kell vizsgálni, mik azok a fejlesztések, amelyekről a települések a vízminőség és a mennyiség érdekében lemondanának, illetve kisebb összegű EU-s pályázatokon tudnának indulni az önkormányzatok, segítve a kutatáshoz szükséges eszközök beszerzését, de arról is szó volt, hogy ezek olyan összegekbe kerülnek, amelyekhez ezek a kis pályázatok nem elegendőek.
A Velencei-tó vízszintje szerdán délután 76 centiméter volt. A Vízügyi Főigazgatóság vízszintszabályozási protokollja szerint a tó ideális vízszintje 130 és 170 centiméter között van, tehát a minimum lenne a 130 centiméteres érték.
http://hang.hu/belfold/titokban-egyeztettek-a-velencei-to-vizutanpotlasarol-142853
(tehát a szokásos,beszélgetni kell róla minél többet, hátha... megoldódik magától)
M Imre üzente 1 éve
Aggasztóan alacsony a Velencei-tó vízszintje, de továbbra sincsen semmilyen érdemi lépés a megmentése ügyében. Nem csak a hatóságokat, a fürdőzőket sem érdekli a drámai helyzet. Időközben újabb csapás érte a tó idegenforgalmát: ledózerolják Agárd egyik központi terén a víztől 150 méterre lévő Nádas éttermet, hogy a helyén lakópark épüljön. Ehhez a helyi építési szabályzatot is módosítják.
http://hang.hu/magyar-hang-plusz/aggaszto-a-velencei-to-vizszintje-142762
M Imre üzente 1 éve
Osztrák lapok szerint Ausztriának és Magyarországnak meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket arról, hogyan fogják megmenteni a Fertő tavat a kiszáradástól, és biztosítani a terület vízellátását a magyar oldalról. A G7 által szemlézett írás szerint a helyzet annyira rossz, hogy bizonyos területeken már hajók állnak a sárban, és a fürdőzőket is figyelmeztetni kell, hogy ne ugorjanak a derékig sem érő vízbe.
A Wiener Zeitung szerint a tó vízszintje az 1965-ös méréskezdés óta rögzített legalacsonyabb értékhez közelít: egyszer, 2003-ban volt ennél 4 centiméterrel alacsonyabb.
A cikk kiemeli, hogy a korábbi elgondolás, mely szerint a Fertő tó vízkészletét a Mosoni-Dunából kellene pótolni, fontosabb mint korábban bármikor.
A Fertő tó partjára egyébként éppen a Mészáros és Mészáros Kft. tervez vitorláskikötőt és százszobás szállodát egy hatalmas turisztikai beruházás keretei között. Ez ellen civil csoportok és a Magyar Tudományos Akadémia biológus akadémikusai is tiltakoztak.
https://g7.hu/kozelet/20220705/kiszarad-a-ferto-to-magyar-oldalrol-kellene-potolni-a-vizet/
M Imre üzente 1 éve
Íme, a magyar sivatag! - Ez Magyarország jövője?
A legnagyobb hőségben az ország legszárazabb részén jártunk.
http://autovezetes.network.hu/video/fenntarthato_fejlodes_kozlekedes_kornyezet_/ime_a_magyar_sivatag__ez_magyarorszag_jovoje
M Imre üzente 1 éve
Bölcsődével, védőnői szolgálattal mentenék meg az ősfás újbudai parkot
Bő egy éve még feszülten küzdöttek a civilek a vad zöld telekért a sűrű város közepén, most már a közösségi tervezésnél tart az ügy.
Úgy tűnik, jó irányba, legalábbis a környékbeli lakosok számára kedvező irányba halad az újbudai Saroktelek, azaz az eldzsindzsásodott, Ulászló-Kökörcsin-Zsombolyai utcák által határolt ingatlan sorsa. Több cikkben beszámoltunk már a történetről, hogyan sikerült ciklusokon átívelően, jobb- és baloldali önkormányzatoknak elérni, hogy a félig állami tulajdonban lévő telekre építési terveket készítettek, hogy az építkezés az elhanyagolt, évek alatt a természet által visszafoglalt zöld sziget eldózerolásával, fakivágásával járt volna, illetve hogy sikerült civil összefogással elérni, hogy nullázzák a lakótömbépítési terveket.
https://24.hu/belfold/2022/07/05/saroktelek-ujbuda-bolcsode-vedono/
___
Közel a Kosztolányi térhez egy elhanyagolt, de fákkal szegélyezett, romos volt sztk-épületekkel terhelt telek várja sora jobbra fordulását. Az önkormányzat soklakásos társasházat vizionál, a környékbeliek félnek a nagyarányú beépítéstől és a zöldfelület eltüntetésétől. Sok fa is áldozatul esne az építkezésnek, amit részben az államtól megkapott területen hajtanának végre, miután a kerület eladta egy vállalkozónak a területet. A helybeliek felvették a kesztyűt a ciklusokon átívelő projekt ellen.
https://24.hu/kozelet/2021/04/24/osfas-paradicsomkertert-feszult-egymasnak-egy-varosnegyed-es-ujbuda/
M Imre üzente 1 éve
Döntött az Alkotmánybíróság a Balaton-törvényről
A törvény néhány bekezdését az alkotmány-ellenesnek nyilvánította a testület, és kimondta: a part 30 méteres sávjában nem lehet építkezni.
Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Balaton-parti területek közcélú felhasználásának korlátozását lehetővé tevő egyes törvényi rendelkezéseket, ezért azokat megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) határozatában.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/alaptorveny-ellenesek-a-balaton-parti-teruletek-kozcelu-felhasznalasanak-korlatozasat-lehetove-tevo-egyes-torvenyi-rendelkezesek
A testület honlapján megjelent közleményben azt írták: az Ab eljárását kezdeményező országgyűlési képviselői indítvány szerint a sérelmezett rendelkezések olyan kivételeket tartalmaznak, amelyek a környezet és a vízpart védelmében hozott környezetvédelmi szabályok lazítását szolgálják. Lehetővé teszik, hogy miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely megkerüli a magasabb, törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat.
A támadott jogszabályhelyek az indítvány szerint nem biztosítják az állam alaptörvényben előírt természetvédelmi kötelezettségét. A rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól garanciák nélkül adnak felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintről. Így az alsóbb szintekre delegált alapjog-korlátozási hatáskör következtében megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos követelmények.
Az Ab határozatában megállapította, hogy az egészséges környezethez való, az alaptörvényben rögzített alapjogot (és ennek részeként az alacsonyabb védelmi szintre visszalépés tilalmát) érvényre juttató, illetve az alaptörvényben rögzített állami intézményvédelmi kötelezettség teljesülését biztosító garanciális törvényi szabályok alóli kivételeket is csak törvényi szinten lehet szabályozni, azok alkotmányosan nem delegálhatók alacsonyabb, rendeleti szintre. Jelen esetben azonban a szabályozás a törvényi szinten rögzített szabályok alól úgy teremt kivételt, úgy teremti meg a kivételes rendeleti szabályozás lehetőségét, hogy azzal gyengíti az egészséges környezethez való alapjog garanciáit.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeni hatállyal megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi törvény több rendelkezését.
A megsemmisítést követően a törvény az alábbi szöveggel marad hatályban: „A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül − a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével − épület nem helyezhető el. Jogszerűen épített épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.”
A döntés szerint „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.”
A normakontrollt az MSZP kezdeményezte.
https://infostart.hu/belfold/2022/07/01/dontott-az-alkotmanybirosag-a-balaton-torvenyrol
M Imre üzente 1 éve
OS - A Közjóért és Közbizalomért Egyesület közleménye
Budapest, 2022. június 24., péntek (OS) - Az akkumulátorgyárak működése az ország jövőjének felélését, az ország természeti kincseinek fillérekért történő kiárusítását jelenti, amelyet egyetlen sajáthazáját szerető polgár sem akarhat. Követeljük, hogy már működő gyárak (Göd, Komárom-Tata) esetében a kormány azonnali intézkedéseket tegyen az üzemek káros környezeti hatásának megszüntetése érdekében és addig minden folyamatban lévő beruházást függesszen fel és további gyárak telepítését tiltsa meg! A beruházásokra szánt állami támogatásokat inkább a jövő szempontjából lényegesebb oktatási területre irányítsa!
Magyarországon a gazdasági növekedésnek a természeti környezet
megóvásával összhangban kell megvalósulnia, az nem ronthatja az
életfeltételeket.
Egyesületünk tiltakozik további akkumulátorgyárak Magyarországi
telepítése ellen! Az elektromos autók működésük közben kisebb
szennyezést okoznak, mint hagyományos autók, azonban az
akkumulátorgyártás előállítása olyan környezettszennyezéssel jár
együtt, ami összevethető a hagyományos gépkocsik által kibocsátott
összes káros anyag kibocsátással.
Az akkumulátorgyártás a jövőre nézve nem jelent stratégiai előnyt
Magyarországnak, hiszen nem rendelkezünk az akkumulátorok
gyártásához szükséges ritka fémekkel, így ez csak az ország
kiszolgáltatottságát növeli.
Göd, Komárom - Tata és Várpalota példái azt is mutatják, hogy az
akkumulátorgyárak működése vizeink elszennyezésével, kihasználásával
jár együtt, amelynek a kárvallottja az ott élő lakosság.
Kiadó: Közjóért és Közbizalomért Egyesület
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
M Imre üzente 1 éve
M Imre üzente 1 éve
A nyaralószezon közepén népszavazhatnak a tataiak a luxusszállodáról
Tiltakozás Tatán, az Öreg-tó mellett tervezett luxusszálloda ellen
A rosszindulatú szemlélőben az a gyanú ébredhet, a NER mindent elkövet azért, hogy a tatai Öreg-tó partján természetvédelmi, műemléki környezetben a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport felépíthessen egy luxusszállodát. De még a jóindulatúban is. A civilek küzdelme fordulópontjához érkezett, kiírták ugyanis a beruházás ellen indított népszavazás időpontját. Mit ad Isten, július 31-ére, mely időpontban meglehetősen sokan nyaralnak. Márpedig ahhoz, hogy a voksolás eredményes legyen, legalább tízezer embernek kell szavaznia.
A népszavazáson megválaszolandó három kérdés:
-- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
-- Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20.)) és helyi építési szabályzata (38/2005. (XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
-- Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?
A tataiak közül többen nem értették a kérdéseket, ezért Szalay Ildikó, a Stop Avalon Tata civilszervezet alapítója segített azok értelmezésében, három igen válaszra buzdítva a szavazókat. Leegyszerűsítve:
-- Azt akarjuk, hogy az embereké, a madaraké és a fáké maradjon a tópart?
Igen.
-- Meg akarjuk védeni a tópartot a betonmostrumtól?
Igen.
-- Meg akarjuk őrizni a tópart jelenlegi látképét?
Igen.
http://hang.hu/belfold/a-nyaraloszezon-kozepen-nepszavazhatnak-a-tataiak-a-luxusszallodarol-141671
M Imre üzente 1 éve
Hőszigethatás – Amit nem reklámoznak Debrecen iparvárossá fejlesztése kapcsán
A XXI. századi Magyarország egyik legnagyobb volumenű iparosítási kísérlete zajlik Debrecenben. A beruházás indokaként leggyakrabban hangoztatott kormányzati érv a munkahelyteremtés és a város regionális szerepének erősítése. Arról kevesebb szó esik, hogy a gyárépítéseknek, például az azokhoz használt betontömegnek milyen hatásuk lesz a környezetre. Ennek próbáltunk utánajárni.
https://www.szabadeuropa.hu/a/hoszigethatas-amit-nem-reklamoznak-debrecen-iparvarossa-fejlesztese-kapcsan/31876797.html
M Imre üzente 1 éve
Három kerületben elkezdődött Budapest szivacsvárossá alakítása
Városi Eső néven tavaly indult el Magyarországon az első, városi helyszínekre, azaz budapesti kerületekre szabott esővízkezeléssel foglalkozó projekt a szivacsváros-koncepció jegyében. Jelenleg még az előkészítő szakasz zajlik.
Mi az a szivacsváros?
Az esővíz komplex, rendszerszintű kezelése egy adott területen (elemei bárhol
megvalósíthatóak, de rendszerszinten költséghatékony módon csupán újonnan kialakított és épített területeken). A szivacsváros elemei: a lezúduló csapadékot hasznosító esőkertek, az ún. Stockholm Faültetési Rendszernél is alkalmazott szerkezeti talajok, vízáteresztő burkolat alatti sávok, (szükség esetén tisztított) csapadékvizet gyűjtő folyókák, zárt vagy nyílt csatornák, szikkasztósávok és kifejezetten erre a célra kialakított, időszakosan elárasztható, mélyvonalakban megtervezett, vésztározóként működő közparki zónák. Bécsben Seestadt Aspern most épülő utcáit, tereit, fasorait és parkjait a szivacsváros koncepció alapján alakítják ki. A Budapestre tervezett Diákvárost is hasonló szemlélettel építették volna meg.
https://telex.hu/belfold/2022/06/09/harom-keruletben-elkezdodott-budapest-szivacsvarossa-alakitasa
M Imre üzente 1 éve
Tavaly áprilisban írtunk arról, hogy a Fertő tó jellegzetes látképét meghatározó cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanok lebontására, ami több tízmilliós költséget jelent nekik. Többen egyből szót is fogadtak, mert nem akartak pereskedni a magyar állammal. A háztulajdonosok egyébként egy magyar cégtől 100 ezer eurós (akkori árfolyamon kb. 36 millió forint) árajánlatot kaptak a beruházón keresztül, de volt, aki megoldotta egy másik céggel 30 ezer euróért (kb. 10,8 millió forint akkoriban) a bontást.
... a kiegészítő melléklet szerint az SFTFN-t is perlik: összesen 262,7 millió forintot szeretnének behajtani rajta valakik. Ezekben az ügyekben a dokumentum szerint még nem volt tárgyalás, de az állami cég ellenkérelmében már kérte a bíróságot, hogy az „szíveskedjen elutasítani” a felperesek követelését, mert az szerinte megalapozatlan.
Vélhetően a cölöpházak tulajdonosai perlik kártérítésért a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, hiszen mérettől és állapottól függően 40–100 millió forintot érhetett egy-egy cölöpház. A tó természetesen állami tulajdonban van, ezért a háztulajdonosok a mederhasználatért komoly bérleti díjat is fizettek, de a ház a sajátjuk volt, amibe hatalmas összegeket fektettek az évek során. Az állam pedig a turisztikai gigaberuházás miatt egyszerűen lebontásra ítélte őket, mindenféle ellentételezés nélkül.
Szerettük volna megtudni, hogy hány tulajdonostól akarja behajtani az SFTFN a 88 milliós bontási költséget, és hányan perlik összesen 262,7 millió forintra, de az állami cég nem reagált az e-mailben elküldött kérdéseinkre.
Elértük viszont az egyik lebontott cölöpház tulajdonosának jogi képviselőjét, dr. Stelli-Kis Sándort. Az ügyvéd érdeklődésünkre elmondta, hogy ügyfelén nagyjából 20 millió forintot szeretne bevasalni az SFTFN bontási költségként, ők azonban az egykori ház és a hozzá tartozó stég miatt 200 millió forint körüli kártérítésre perlik az állami céget. Az ügy még perfelvételi szakaszban van, a következő tárgyalás szeptemberben lesz.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/06/02/a-lebontott-colophazak-tulajdonosaitol-88-millio-forintot-kovetel-a-ferto-tonal-epitkezo-allami-ceg-a-bontasi-koltsegekre/
M Imre üzente 1 éve
Újabb ezer sebből vérző engedélyt adott ki a Fertő tavi állami óriásberuházásra a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Egy eljárás során megpróbálták korrigálni a Fertő tavi óriásberuházás sorozatosan feltárt törvénysértéseit környezetvédelmi működési engedély kiadásával. A Greenpeace Magyarország megtámadta a határozatot az illetékes bíróságon. A Greenpeace nem adja fel a Fertő tó megmentéséért indított küzdelmet. A zöld szervezet elindította a második perét is, hogy bíróságon szerezzen érvényt azoknak a hazai és nemzetközi jogszabályoknak, amelyeket a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a határozatával a szervezet szerint megint semmibe vett.
A Greenpeace megtámadta ezt a döntést, és a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kéri a bíróságtól.
https://sites.greenpeace.hu/wp-content/uploads/2022/05/KERESET_GREENPEACE_vs_GYMSMKormHiv_Redacted.pdf
A Fertő tó kiemelt jelentőségű nemzeti és nemzetközi kincsünk, Ausztriával közös nemzeti parkunk, amelyet a magyar állam közpénzből finanszírozott óriásberuházással tesz tönkre. 60 hektáros területet szakítottak ki és taroltak le egy olyan hazai és nemzetközi jogszabályok által védett, értékes vizes élőhelyből, amely állat- és növényfajok ezreinek adott otthont és madarak százezreinek biztosított táplálkozó-, fészkelő- és vándorlásuk során pihenőterületet.
Egész országunk drámaian szárazodik. Ezrével tűnnek el hazánk kisebb-nagyobb tavai, folyóvizeink harmada kiszáradóban van. És nemcsak a globális felmelegedés sújtja országunkat, hanem az élővilág egyre gyorsuló pusztulása is. Egy ilyen válságos helyzetben a döntéshozók, a kormány legfontosabb feladata az kellene, hogy legyen, hogy mindent megtesz a még megmaradt vizes élőhelyek védelmében, sőt, megpróbálja a már tönkrement területeket is újraéleszteni.
A Kormányhivatal úgy adott környezetvédelmi működési engedélyt a beruházásra, hogy egy olyan fenntartási tervre hivatkozott, ami tulajdonképpen kiveszi a beruházás területét a Natura 2000 kormányrendelet által érdemben védendő területek közül.
Csakhogy a fenntartási terv nem több, mint egy szakértői ajánlás: semmiképpen nem írhatja felül a jogszabályokat, nem üresítheti ki a Natura 2000 kormányrendeletet azzal, hogy a beruházás igényeihez igazítva, önkényesen kiveszi a beruházás területét az érdemben védendők közül.
A beruházásra most kiadott környezetvédelmi működési engedély olyan létesítményeket is szabályszerűnek tekint, amelyekre soha semmiféle hatásbecslést nem készítettek, ezért engedélyezve sem lehettek sohasem. Ilyenek az üdülőházak, vagy azok a létesítmények, amelyek minden létező vízjogi szabállyal szembemenve közvetlenül a vízpartra, sőt, egyenesen a mederbe épülnének.
https://greenfo.hu/hir/a-greenpeace-ujabb-pert-inditott-a-ferto-to-vedelmeben/
___
... az erőből cselekvés, a természeti értékeket önzően kihasználó, sőt akár beáldozó fejlesztés nem hoz, nem hozhat fejlődést a szó igazi értelmében. Már ha a fejlődést nem azonosítják a fékevesztett építkezéssel, betonozással. Az sem kizárt, hogy ez a minden körültekintést nélkülöző fellépés később ráfizetést okozhat a fejlesztőknek, bár lehet, hogy közpénz használata esetén ez nem fájna? A tatai hotelépítéssel kapcsolatban azt is lehetett hallani a beruházó szájából, hogy nincs megtérülési kényszer!
De ugye minden rosszban van valami jó, örvendetesen erősödik a tervekkel szemben fellépő hazai civil szerveződések, egyesületek, szakmai szervezetek összefogása, együttműködése, „…csapatként megvalósított közös tevékenysége egy kitűzött célért…”
E cikksorozat keretében Kun Zoltán által írtakkal egyetértve elkeserítőnek tartom, hogy a Fertőnél nemzetközi szinten is számon tartott értékek megóvásáért eleinte csak a szűkös erőforrásokkal rendelkező civilek léptek fel. Ugyanakkor fontos állomása az ügynek, hogy az MTA Biológiai Tudományok Osztálya már két ízben is állást foglalt egy jóval mérsékeltebb, „szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztés” mellett és több akadémikus személyesen is többször fejtette ki véleményét a nagyberuházás természetkárosító hatásairól. Fontos rámutatni, hogy sem a civilek, sem az akadémikusok nem eleve a fejlesztést utasították el.
https://greenfo.hu/hir/gigaberuhazas-a-ferto-tonal-egyuttmukodes-vagy-eropolitika/
M Imre üzente 1 éve
Sajó-szennyezés: hetek után válaszolt a külügy Donáth Annának
Szijjártó Péter válaszában felemlegette, hogy Nagy István agrárminiszter és Ján Budaj szlovák környezetvédelmi miniszteri találkozott és azt, hogy a szlovák miniszter szerint országa konkrét lépéseket tesz a szennyezés megállítása érdekében, ami alapján már el is kezdődtek a kármentési munkálatok.
Nagy István agrárminiszter rövidesen Szlovákiába látogathat az ügy miatt. Nincs garancia arra, hogy nem éri el a szennyezés a magyar szakaszt.
Azonban Donáth szerint ez az állítás erős túlzás: „egyelőre a szlovák kormány valójában csak annyit vállalt, hogy mérsékli a kiömlő szennyeződést 80 százalékkal. Arról még szó sincs, hogy kármentesítési munkálatokba kezdenének, például a már a mederben és a környékén lerakódott szennyeződést semlegesítésére, eltávolítására vonatkozóan. Erre azért is lenne szükség, mert a magyarországi helyzet is törékeny, mindössze egy áradás kell ahhoz, hogy a Szlovákiában lerakódott veszélyes üledék Magyarországon kössön ki.”
Az ellenzéki politikus azonban most azért sürgeti a magyar és szlovák kormányokat, hogy kérjenek segítséget az EU-tól. „Az EU ugyanis a természeti katasztrófahelyzetekre is fenntart egy rendszert: a polgári védelmi mechanizmust. Ezen keresztül a tagállamok a hasonló helyzetek megoldására szakértői és technikai segítséget kaphatnak.”
Donáth Anna és az Európai parlamenti frakciója, a Renew Europe ezen kívül javaslatot tett arra, hogy hozzák létre az EU környezetvédelmi ügyészségét, bővítsék ki az Európai Ügyészséget és a jogköreit. „Legyen az Európai Unióban olyan ügyész, aki nem csak a pénzügyekkel, gazdasági bűncselekményekkel foglalkozik. Legyen olyan hivatal és személy, aki a környezeti és társadalmi károkkal foglalkozik, felelősségre vonja azokat, akik természeti kincseinket károsítják, emberéleteket sodornak veszélybe és kockáztatják a jövőnket.”
http://hang.hu/belfold/sajo-szennyezes-hetek-utan-valaszolt-a-kulugyminiszterium-donath-annanak-141522
M Imre üzente 1 éve
A szlovák környezetvédelmi és gazdasági minisztérium idáig egymásra mutogatott a Sajó szennyezése ügyében, most az állam arra tett ígéretet, hogy 80 százalékban csökkenteni fogják a lezárt bányából kifolyó, magas arzén, cink- és vastartalmú szennyvíz mennyiségét. A folyómederben több tonna káros anyag rakódott le. A környezetvédők figyelemfelkeltő akciókkal próbálják a hatóságokat gyorsabb beavatkozásra sarkallni. Videóriport a helyszínről.
https://24.hu/belfold/2022/06/01/sajo-mergezes-halpusztulas-kornyezetvedok-akcio-video/
M Imre üzente 1 éve
Letarolt hegyvidéki erdő
A jelentős fairtással és terepmunkával járó építkezésekről és azok hátteréről 2020 májusában a Kétfarkú Kutyapárt számolt be elsőként.
https://ketfarkukutya.mkkp.party/2020/05/06/mit-epitenek-a-svabhegy-tetejen-tiborcz-a-piaristak-es-a-vicces-nevu-gorog-ur/
Tiborcz István nem a fenti Sportklub-projekt kapcsán tette először tiszteletét a környéken. A mai napig is tartó lakóparki beruházások elindulása előtt, 2016 decemberében a miniszterelnöki vej BDPST Zrt.-je szerezte meg azt a 2000 négyzetméteres ingatlanegyüttest, amely az utca másik oldalán, a Hangya utca 30. alatt található. Az ingatlanról az Átlátszó számolt be elsőként 2018-ban egy, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cégek ingatlanberuházásait összegző videójában.
https://vimeo.com/290290135
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/05/25/nyerges-zsolt-koltozott-a-letarolt-hegyvideki-erdo-kornyeken-tiborcz-istvan-cege-altal-epitett-luxusvillaba/
M Imre üzente 1 éve
Akkumulátorgyártó nagyhatalom leszünk… De milyen áron?
A gödi akkumulátorgyár körüli problémák és az ezekről megjelent cikkeink kapcsán beszélgetésre hívtunk két környezetvédelmi szakembert. Egyik meghívottunk Nagy László, felszín alatti víz- és talajszakértő, másik vendégünk pedig Dr. Bera József zajvédelmi szakértő volt.
https://www.youtube.com/watch?v=1QnvdWRT2_4
A beszélgetés során nemcsak a gödi gyár okozta környezeti ártalmakról, hanem a hazai környezetvédelmi szabályozás hiányosságairól is sok szó esett. „A világ legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitásai Magyarországon épülnek” – jelentette be minap Orbán Viktor. Milyen következménnyel járhat a Duna mellé, lakóövezetek közvetlen közelében telepített veszélyes üzemek sokasága? Miért nem nyilvánosak a gyárak kibocsátási adatai? Milyen lépéseket kellene tenni a lakosság biztonsága és egészsége védelmében? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ meghívott vendégeinkkel.
https://radio.atlatszo.hu/2022/05/27/akkumulatorgyarto-nagyhatalom-leszunk-de-milyen-aron-kornyezetvedelmi-szakertokkel-beszelgetett-kollegank-az-atlatszo-podcast-adasaban/
M Imre üzente 1 éve
A Sajó – amelyet egyik versében még Juhász Gyula is méltat – a Szlovákiában található Gömör–Szepesi-érchegységből indulva egyre több mellékvízzel gazdagodva gyűrűzik Magyarország felé, s csatlakozik a Tiszába. E szép folyóval azonban nemrégiben valami egészen elképesztő dolog történt, olyan, ami a szakértőket is sokkolta: színe vörössé változott, 30 kilométeres szakaszán kipusztultak belőle a pisztrángok és a folyami rákok, ökoszisztémája – most már kijelenthető – halott. Az egykori Siderit üzem telephelyéről hónapok óta vastartalmú szennyvíz ömik belé, és bár a katasztrófa előrelátható volt, a szlovák hivatalok és minisztériumok mégsem tettek semmit, jelenleg is csak egymásra mutogatnak. A magyar szakaszon egyelőre még az egészségügyi határértéket nem érte el a szennyezés mértéke, de nem kizárt, hogy a helyzet rosszabbra fordul.
Lassan júniust írunk, és még mindig nem történt érdemi előrelépés, a szlovák hatóságok még mindig tétlenkednek. Hiába van állami kézben az említett bánya, a Természetvédelmi Minisztérium mutogat a Gazdasági Minisztériumra, a Gazdasági meg a Természetvédelmire.
https://kepmas.hu/hu/sirva-fakadhatnak-biologusok-es-minden-termeszetszereto-ember-tobb-honapja-omlik-vastartalmu
M Imre üzente 1 éve
Elon Musktól kér tanácsot Göd polgármestere Samsung-ügyben
A Twitteren fordult a Tesla alapítójához, a világ leggazdagabb vállalkozójához Balogh Csaba gödi polgármester, mert az Orbán-kormányra ebben nem számíthatnak.
Az Elon Musknak címzett háromrészes üzenet arról szól, hogy a vállalkozó bizonyára tudja, az üzleti életben ellenfele, a Samsung arra törekszik, hogy a legnagyobb akkumulátorgyártó legyen a világon. Sajnos a Samsung gyártókapacitása nincs olyan messze a lakott területektől, mint a Tesláé Afrikában. Magyarországon történetesen az út másik oldalán van az üzem, és minden jel arra mutat, hogy NMP-vel szennyezi az ivóvizet, a helyieknek pedig nincs elég információ a kezükben ahhoz, hogy meg tudják védeni az érdekeiket.
Balogh Csaba megkérdi Elon Muskot:
„Tudnád esetleg támogatni a lakosainkat gyakorlati tanácsokkal, és a hangunk felerősítésével? Orbán Viktor kormánya sajnos az ellenkezőjét teszi.”
To @elonmusk 1/3
I'm sure you know that @Samsung, your biggest opponent is aiming to be the biggest in accumulator production. Unfortunately they are not working far from the local citizens as Tesla's factury in Africa..
https://twitter.com/BaloghCsabaPM/status/1527279251556376577
— Balogh Csaba (@BaloghCsabaPM) May 19, 2022
Ami a szennyezést illeti, a gödi polgármester valószínűleg az NMP (N-metil-2-pirrolidon) nevű oldószerre gondol, amelyről nemrég az Átlátszó írt.
Arról van szó, hogy egy vizsgálat, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület rendelt meg, olyan anyagokat talált a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung gyára is használ, például az NMP-ből évente több tízezer tonnányit. A törvény ugyan ezeket a vegyületeket nem sorolja a veszélyes anyagok közé, de ettől még mérgező hatásúak, az NMP például bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, és károsíthatja a születendő magzatot. A hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait.
https://magyarnarancs.hu/belpol/elon-musktol-ker-tanacsot-god-polgarmestere-samsung-ugyben-248968
M Imre üzente 1 éve
NER-közeli cég emel látványos épületet természetvédelmi területen
A zöld hegyoldalból előretörő markáns dolomitfalat elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a II. kerületi Apáthy-szikla a főváros egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, látványnak és kilátónak is különleges, és a megmászásához nem kell képzett alpinistának, de még csak gyakorlott túrázónak sem lennünk. A 376 méter magas Látó-hegy sziklaképződménye távolról vonzza a tekintetet, az elmúlt években azonban tájidegen elemként már egy építkezéshez használt daru is feltűnt a látképen. A fémszerkezet lábánál előbb hatalmas gödröt vájtak, majd abból másfél év alatt tekintélyes épület nőtt ki. Mivel az Apáthy-szikla évtizedek óta természetvédelmi körzet, a ház nem csupán esztétikai szempontból tűnik problémásnak.
A terület eredetileg geológiai értékei miatt lett védett, olvasható a Főkert honlapján. A dolomitsziklákon jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei is figyelemre méltók. A növénytársulások közül legjellemzőbbek a melegigényes mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes- és cserszömörcés karsztbokorerdő, valamint a nyílt dolomitsziklagyepek. Kiemelkedő értéket képvisel a nyúlfarkfüves gyep is, a jégkorszaki maradványfajból legalább hatezer tő található itt. Az állatok közül elsősorban a rovarok különlegesek, hét védett futrinkafaj is él a területen, amely hőscincéreknek, imádkozó sáskáknak és több lepkefajnak is otthont ad, de a gyíkok is gyakori látogatói az Apáthy-sziklának. Utóbbiakat napozásuk közben könnyen megfigyelhetjük, már ha nem vonja el a figyelmünket a szikláról nyíló kilátás. A Normafától az Erzsébet-kilátón át a Kis- és a Nagy-Hárs-hegyig pazar csúcsokat láthatunk, de az alattunk elterülő hűvösvölgyi, és a belvárosi látképre sem panaszkodhatunk. Nehéz betelni a látvánnyal, és úgy tűnik, van, aki sosem akar betelni vele: házat épít az oromra.
2020 novemberében az olvasók figyelmeztetése nyomán a Telex írt elsőként az akkor még csak alapjaiban létező épületről. – A telek szinte az utolsó négyzetcentiméterig fel van túrva. A két ott dolgozó markolóval jócskán belemartak a hegy oldalába (ami nem egyenlő a turistaút másik felén található sziklával) – olvashattuk a helyzetjelentést. Bár a ház még nem készült el, mára visszavonhatatlanul rátelepedett a környezetére, a kráter a daruval sem volt szívderítő látvány, a sziklán trónoló épület talán még riasztóbb. A Telex cikkéből kiderült, hogy a kerületi rendezési terv szerint az ingatlan olyan építési övezetben fekszik, ami kertvárosias beépítést tesz lehetővé (tekintélyes mértékű beépíthetőséggel). Mivel azonban az épület az Apáthy-szikla természetvédelmi terület védőzónájába tartozik, „a rajta bekövetkező változások alapvetően és közvetlenül befolyásolhatják a védett érték állapotát”. A jogszabály szerint ezért a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges az építési engedélyezési eljárásban. Ez, ahogy mára egyértelműen kiderült, nem akadályozta a beruházót a munkálatok lebonyolításában.
http://hang.hu/budaihang/budai-hang-haz-a-sziklak-felett-140004
M Imre üzente 1 éve
Rendeződött a hármashatárhegyi repülőtér sorsa, célt ért a környéken élők, a kirándulók és a repülés szerelmeseinek összefogása, a védetté nyilvánítás és a rengeteg egyeztetés
– írja Facebook-posztjában Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere.
A részletekből kiderül, a II. kerületi önkormányzatban még, 2020 nyarán kezdeményezte a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér védetté nyilvánítását.
2021 nyarán a kerület közösségi költségvetésében az ott élők által kiválasztott javaslatok közé került az „értékmegőrzés és repüléstörténeti hagyományok továbbörökítése a Hármashatárhegyi Sportrepülőtéren”. Ennek keretében a kerületi önkormányzat 8 millió forinttal támogatja egy repüléstörténeti gyűjtemény létrehozását is a Hármashatárhegyi Sportrepülőtér területén.
A következő lépés az volt, hogy 2021 szeptemberében Örsi kezdeményezésére a Kerületfejlesztési Bizottság felvette a repteret az értéktárba, vagyis a területen a repülési funkció is védett értékké vált a természeti értékek mellett. Ugyanekkor vette át azt a petíciót, amely a Hármashatárhegyi repülőtér fennmaradásáért született.
Mostanra pedig hosszú távon is rendeződött a terület sorsa, miután a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület 2022. május 3-án 10 évre szóló szerződést kötött a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, 2022. május 10-én pedig megtörtént a birtokba adás.
http://hang.hu/belfold/rendezodott-a-harmashatarhegyi-repuloter-helyzete-140698
M Imre üzente 1 éve
Udvaros Dorottya: Beült az emberek agyába a Térkővágóőrs meg a Betononfüred
A természet rengeteget ad nekünk, és én ezt szeretném meghálálni valahogy – mondta el Udvaros Dorottya. A színművész mindennapjaiban is törekszik a környezettudatosságra, a Greenpeace-szel együttműködve pedig igyekszik minél több emberhez eljuttatni a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket.
https://mmonline.hu/cikk/udvaros-dorottya-beult-az-emberek-agyaba-a-terkovagoors-meg-a-betononfured/
M Imre üzente 1 éve
A vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Bár mi a cikkünkben nem állítottuk, hogy az oldószer a Samsung gödi gyárából került a vízbe, cikkünk megjelenésének napján a vizsgálatok gödi helyszíneit koreai dolgozók keresték fel, hogy vízmintát kérjenek a lakosok kútjaiból.
Majd a következő napon felhívás jelent meg a Facebookon, melyet a gödi önkormányzat Samsung-kapcsolattartással megbízott önkormányzati képviselője, Fülöp Zoltán (LMP) tett közzé.
Eszerint „a Samsung SDI Hungary jelentős erőfeszítést kíván tenni a szennyezés kiterjedtségének felmérésére”,
-- ezért a lakosokat kéri, hogy ajánlják fel kútjaikat vízmintavételre. A gyár „az ajánlott mintavételi helyek közül fog választani, hogy felmérhesse a hatásokat. A szakszerűen vett mintákat laborvizsgálatokkal értékelik ki” – olvasható a felhívásban, amely fél napos határidőt adott meg a helyi lakosoknak jelentkezésre.
A képviselő május 5-ei köszönő-posztja szerint hatvan lakos ajánlotta fel a kútját vízmintavételre. Azokra a lakossági kérdésekre, hogy a Samsung milyen szempontok alapján választ a jelentkezők közül, s hogy mely akkreditált laboratóriumot bízza meg a vizsgálatok elvégzésével, a képviselő nem adott választ.
A Samsung SDI szintén nem tett közzé tájékoztatást a vízvizsgálati kampányáról, és a korábbi monitoring adatokat sem hozta nyilvánosságra; sajtómegkeresésünkre sem válaszolt.
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/11/cikkunk-nyoman-a-hatosag-vizsgalatot-inditott-a-godi-kutak-szennyezese-ugyeben/
M Imre üzente 1 éve
180 civil szervezet önálló környezetvédelmi minisztériumot kér a miniszterelnöktől
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a Föld napján felhívta a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A három szervezet ekkor egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez 180, a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezet csatlakozott.
A nyílt levélben – Magyarország Alaptörvényével összhangban és a magyar lakosság egyre növekvő környezeti tudatosságára alapozva – a civil szervezetek olyan kormányzás szükségességére hívják fel a figyelmet, ami amellett, hogy ápolja és megóvja a Kárpát-medence környezeti értékeit, biztosítja a természeti erőforrások védelmét és megőrzését a jövő nemzedékek számára. Fontos, hogy ez minden ágazati politikát áthasson – legyen az energiapolitika, mezőgazdasági és vidékpolitika, ipar- és fejlesztéspolitika vagy oktatás- és társadalompolitika.
A civil szervezetek úgy látják, hogy a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a környezet védelmére erős felhatalmazású, önálló tárca alakuljon, összefogva a környezet- és természetvédelem, a víz-, illetve vízgyűjtő-gazdálkodás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás területeit. Az önálló környezetvédelmi tárca az egyedüli garancia arra, hogy a kormányzati működésben a fenntarthatóság elve teljességgel és gazdasági érdekektől függetlenül érvényesüljön, ezért az aláíró szervezetek arra kérik a Kormányfőt, hogy környezetünk védelmét önálló minisztérium szolgálja az újonnan megalakuló kormányzati struktúrában.
Háttér:
A Nyílt levél szövege
https://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/hirek2022/zoldcivil_nyiltlevel_erosebbkornyezetvedelem_2022majus.pdf
A Föld Napján közzétett felhívás
https://www.mme.hu/civilek-fold-napjan-az-eros-kornyezet-es-klimapolitika-nemzetbiztonsagi-erdek
A WWF kutatása a lakosság környezet- természetvédelmi elvárásairól
https://wwf.hu/hireink/egyeb-termeszetvedelem/eros-kornyezetvedelmet-varnak-a-magyarok-a-kormanytol/
A következő kormányzati ciklusban olyan veszélyekkel kell szembenéznie az országnak, mint az ukrajnai háború, a gazdasági és energiaválság vagy a biodiverzitás- és klímaválság, és nem zárható ki újabb járványveszély sem. Ezen körülmények között a felelős politikának a kormányzati stratégiában jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a környezet védelmére többek között azzal, hogy a természeti erőforrásaink védelmének és megőrzésének szempontjait minden gazdasági és társadalmi ágazat döntései során figyelembe veszi.
https://www.mme.hu/180-civil-szervezet-onallo-kornyezetvedelmi-miniszteriumot-ker-miniszterelnoktol
M Imre üzente 1 éve
Elismerte a kormányhivatal, hogy Rogán-Gaál Cecília engedély nélkül építkezik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén – közölte Facebook-oldalán Hadházy Ákos, aki még februárban fordult közérdekű adatigényléssel a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz. Hadházy már korábban is beszámolt róla, hogy az érintett területen lerombolták azt a villát, amit Rogán-Gaál 143 millióért vett meg korábban, majd egy új épület felemelésébe fogtak.
„Tudta, hogy illegálisan építkezik, ezt egy három méteres paravánnal próbálta leplezni… Ennél csak az állampárt által uralt Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának viselkedése volt a bizarrabb. A kérdésemre arra hivatkozva késleltették a válaszadást, hogy JÁRVÁNYVÉDELEMMEL VOLTAK ELFOGLALVA. Az építésügyön… A válasz azért kellően ködös, egyrészt ír arról, hogy büntettek és az építkezés leállítására szólítottak fel, de azt is írja, hogy az eddigi tevékenység nem volt engedélyköteles (nyilván a bontásra gondol). Azért a hivatal megküldte a bejelentés szövegét is, amiből jól látszik, hogy miről van szó” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.
http://hang.hu/belfold/kormanyhivatal-oroksegvedelmi-birsagot-kellett-kiszabni-rogan-gaal-cecilia-epitkezesere-139907
M Imre üzente 1 éve
– Az üzemeltetési szabályzat kimondja, hogy a két tározónak mindenek felett a Velencei-tó töltése a feladata, ennek semmilyen más tevékenység nem mehet a rovására - állítja Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány tagja. Szerinte ha a két tavat megfelelően karbantartották volna, akkor most nem kéne olyan vészmegoldásokon gondolkodni, mint az ivóvíznek használt karsztvíz és a kezelt szennyvíz tóba eresztése.
https://nepszava.hu/3155797_velencei-to-viz-pusztulas-viz-potlas
M Imre üzente 1 éve
Elsőként a Magyar Narancs írta meg 2021 júliusában,
https://magyarnarancs.hu/belpol/eveken-belul-bezarhatjak-a-volt-kerteszeti-egyetem-villanyi-uti-campusat-240547
hogy a budai karoknak 2025-ig költözniük kell, ezt az egyetemről kiszivárgott információkra alapozták. „A MATE Budai Campusának illetékeseihez az utóbbi hetekben olyan megkeresések érkeztek, hogy [mondják meg] mekkora területi igényeik vannak ahhoz, hogy a jelenleg a Villányi úton működő intézmény Gödöllőre költözzön” – írta a lap. Orosz Anna, a kerület akkori momentumos alpolgármestere egy videóban már arról beszélt: az egyetem el fogja adni az értékes ingatlant, hogy azon „valamilyen luxusberuházást, lakóparkot vagy szállodát építsenek fideszes oligarchák”.
https://www.facebook.com/watch/?v=284396580115268
A választási kampányban témává is vált az ügy. Simicskó István, a kerület fideszes képviselőjelöltje az egyetem vezetéséhez fordult, és arcpirító hazugságnak nevezte az állítólagos eladási terveket. „A Budai Campus és a Budai Arborétum jövője nemcsak biztosított Újbudán, de a kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a tervezett fejlesztést” – írta tavaly szeptember 15-én kiadott közleményében. Gyuricza Csaba rektor Simicskó kampánylapjában vállalt kötelezettséget arra, hogy az arborétumot az egyetemnek esze ágában sincs felszámolni.
A dolog látszólag ennyiben maradt. A malom azonban csendben őrölt tovább: 2022. január 27-én a MATE alapítványa közbeszerzést írt ki a nagyszabású gödöllői campusfejlesztés megtervezésére.
https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_1385_2022/
A Válasz Online-hoz most eljutott dokumentum ennek a közbeszerzésnek a mellékletét képezte, de a nyilvános felületen nem volt elérhető. Az egyetemi fejléces tanulmány a campusfejlesztéshez kapcsolódó Közbeszerzési Műszaki Leírás / Előzetes Tervezési Program / Műszaki irányelvek címet viseli, és a CÉH Zrt. készítette a MATE számára. Dátum is van rajta: 2021. augusztus 16., vagyis nagyjából akkor készült, amikor az első hírek felröppentek a költöztetési szándékról.
Összességében tényleg páratlan értékről van szó: óriási zöld területről az egyre sűrűbben beépülő Buda szívében. Egyszerre szolgálja a környéken lakókat és az oktatást, és hosszú időn át tartó, szerves fejlődés tette ilyen vonzóvá, teremtette meg az épített és a természeti környezet ritka harmóniáját. Ez a környezet már önmagában is szemléletformáló, és fontos üzenetet hordoz a jövő tájépítészei és kertészei számára. Talán a legfontosabbat, amit a 21. században át lehet adni.
Az épületek mindenesetre akkora helyet foglalnak el, hogy a műemléki védelem megszüntetése esetén hatalmas ingatlanfejlesztési lehetőség nyílna meg a Gellért-hegy oldalában, Buda egyik legértékesebb ingatlanán. Ehhez még az Arborétum nagy részét sem kellene bántani, a vonzóbb régi épületek közül is több megőrizhető, afféle szépségtapaszként. Az ilyen jellegű fejlesztéseket szokás mostanában kiemelő rendelettel kivonni mindenféle szabály alól – gondoljunk csak a Dürer Kertre vagy Balatonaligára. Ez azonban egyelőre csak a lehetőségek latolgatása. Az egyetemi oktatás Gellért-hegyi jövője azonban tényleg bizonytalannak látszik, bár könnyen lehet, hogy az egész gödöllői egyetemvárost elsodorja a költségvetés válságos állapota. A Budai Campus eddig mindent túlélt.
Nem igaz az sem, hogy a kertészet vagy a tájépítészet kimondottan agrár jellegű tevékenység, sőt ezek a szakmák egyre inkább a városi élethez kapcsolódnak: a kertészeti tevékenységek mintegy 50%-a ma már városi környezetben zajlik, és Budapest a rengeteg parkjával, magánkertjével és fasorával a legnagyobb hazai kertészeti termesztőkörzetet alakította ki. A tájépítészeti képzés szintén döntően a városokhoz kötött munkára készíti fel a diákokat.
-- Egyszerűen téves tehát az a leegyszerűsítő szemlélet, hogy ha egy felsőoktatási intézmény növényekkel foglalkozik, akkor annak vidéken kell lennie.
Maguk a konkrét növények viszont a Gellért-hegyen vannak: a 3,5 hektáros arborétum közel 2000 fásszárú fajt és fajtát, valamint több száz hagymás és évelő dísznövényt magába foglaló növényállományával élő tanteremként működik, ahol beállt, nagy eszmei értékű és változatosságú növényzetet tanulmányozhatnak az órákon és az órák szüneteiben a diákok. Egy 160 éves kertet nem lehet egyik napról a másikra megteremteni, ha pedig a képzés távolabb kerül, az arborétum oktatási szempontból gyakorlatilag fölöslegessé válik.
Egy lapunk birtokába került, tavaly nyári tanulmány szerint veszélyben van a Gellért-hegy lábánál fekvő, 160 éves Budai Campus, a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvára. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nagyszabású fejlesztést tervez Gödöllőn, az itteni oktatást pedig megszüntetnék. Az egyetem tagadja, hogy bármi ilyesmit tervezne, de a kerület vezetése és a helyi civilek is aggódnak. Amennyiben a campusnak végül mennie kell, a rendkívül értékes Budai Arborétum és a műemlék épületek jövője is kérdésessé válik.
https://www.valaszonline.hu/2022/05/03/budai-campus-gellert-hegy-mate-egyetem-arboretum-koltozes-godollo/
M Imre üzente 1 éve
Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.
Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt.
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb. 800–1000 méterre találhatók.
A vizsgálat során készült jegyzőkönyv és szakértői elemzés tanúsága szerint mindhárom vízmintában kimutatható volt a lítium, illetve az N-metil-2-pirrolidon viszonylag magas jelenléte, amelyek akár a Samsung gyárából is származhatnak.
A földtani közeg és felszín alatti vizek szennyezettség-vizsgálatáról szóló rendelet ugyan nem sorolja ezeket az anyagokat a veszélyes anyagok közé, biztonsági adatlapjuk alapján – a vizsgálati anyagban ezek is megtalálhatók – toxikus hatásúak és használatukat számos előírás szabályozza.
Az NMP nevű oldószer bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a születendő magzatot.
Használatának szigorú feltételeit az EU-s előírások nyomán a Samsung 2018-as építési engedélye is hosszan részletezi.
Bemosódhatott a talajvízbe a szennyezőanyag
A most végzett vízvizsgálatok szakértői véleménye szerint a légszennyező-anyagként kibocsátott NMP a talajra kiülepedve a csapadékvízzel mosódhatott be a talajvízbe. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer szerint ebből az anyagból 2020-ban 354 kilogrammot bocsátott ki a gyár. Bár nem tudni, hogy az anyag hogyan került a vízbe, nem zárható ki, hogy a Samsung gyárából.
Az NMP elvileg a talajvízen át is eljuthatott messzebbre, de ahhoz, hogy az egy kilométernyi távolságban lévő kutakban is megmutatkozzék, nagy szennyező forrásnak kellene lennie a gyárban – ha valóban az a forrása.
Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelmi hatóság öt alkalommal büntette meg a céget több mint száz tonna veszélyes anyag többszöri, engedély nélküli tárolása és használata miatt. Büntetést kapott a cég azért is, mert mérgező iszap folyt ki a gyár szennyvízkezelőjében.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/05/02/akkumulatorgyartashoz-is-hasznalt-mergezo-oldoszert-talaltak-a-godi-kutak-vizeben/
M Imre üzente 1 éve
Takács Károly független polgármester álláspontja
A testületi ülésre készült előterjesztésben azt írta, az, hogy a Club Aliga-fejlesztés kiemelt kormányzati beruházás lett, csak a fejlesztés tempóját gyorsítja, ami egyezik a település érdekeivel, hiszen mielőbb elkészülhet, turistákat vonzhat, adóbevételt jelenthet és munkahelyeket teremthet. Takács Károly szerint a civilek „hangulatkeltő, mondvacsinált rémképekkel riogatnak”.
Minderre Bukovszki András és képviselőtársai úgy reagáltak, ők sem a fejlesztés és a fejlődés ellen vannak. „A mi álláspontunk azonban az, hogy a fejlesztést úgy kívánatos és csak úgy törvényes, alkotmányos és tisztességes megvalósítani, ha a közutak, a közpark és a parti sétány a falu közösségéé marad. A településnek ez az egyetlen Balaton-partja van. A Club Aliga útjait közútként használtuk eddig, a kiemelő rendelet azonban ezt eltörli, nem hagy közutakat, azok átmennek magántulajdonba, akárcsak a parti sétány, amit már fel is parcelláztak, hogy partig érő telkeket értékesíthessenek” – mondta Bukovszki András. Kifogásolta, hogy a Club Aliga tulajdonosai folyton változnak, és bár azt állítják, odaengedik a partra a helyi lakosokat és az üdülőtulajdonosokat, de kérdés, ki garantálja, hogy ez így is marad.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megtamadjak-a-helyiek-a-club-aligara-kiadott-kormanyhivatali-engedelyt-248292
M Imre üzente 1 éve
Az ellenzéki képviselők egy testületi ülésen azt firtatták, hogy miért akar eladni az önkormányzat egy 12 hektáros, Duna-parti, ártéri területet egy állami vállalatnak, és mi épülne oda. Minderre a testületi ülésen nem derült fény, ugyanakkor egy későbbi tanulmánytervből kiderül, hogy egy szabadidőparkot és atomerőmű-látogatóközpontot álmodtak a területre. Kis nehézséget jelent azonban, hogy ehhez méterekkel fel kellene magasítani, vagyis nagyjából félmillió köbméter talajjal fel kellene tölteni az árteret. Az elképzelés szerint ezt a hatalmas földmennyiséget a Paks II építési területről hordanák oda, a park kialakítását pedig természetesen az államkasszából finanszíroznák.
Ugyanakkor sem a képviselő-testületi üléseken, sem a nyilvánosság előtt nemigen esett szó arról, hogy a terület feltöltése azzal járna, hogy szinte teljesen letarolnák a fákat a Duna-partról.
A paksi önkormányzat és a paksiak ugyan esetleg nem kifogásolják az állami támogatás tényét, a többi háromezer településen lakó állampolgár viszont joggal gondolkodhat el azon, hogy miért szükséges az állami Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozni egy paksi szabadidőparkot, ráadásul úgy, hogy a park létrehozásához jelenleg nagyjából egyetlen feltétel sem adott.
Sem a terület nem megfelelő, sem a területhasznosítási besorolások, az ingatlanok tulajdonjoga rendezetlen, a Paks II nem halad, és a jelek szerint talán soha el nem készül (bár gödröket ásogatnak azért).
És nem utolsósorban: egy nagyjából természetes állapotában megmaradt, ártéri funkciót (mert ez egy funkció!) ellátó területet kellene ledózerolni azért, hogy büféket meg kiállítótermet építhessen oda az állam.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/04/27/eladna-es-letarolna-a-duna-partot-az-onkormanyzat-a-paksi-bovites-kedveert/
M Imre üzente 1 éve
Jó hírt kaptak az Öreg-tó védelméért harcoló tataiak, a mai napon ugyanis arról döntött a Helyi Választási Bizottság (HVB), hogy az összegyűlt aláírások száma alapján ki kell írni a helyi népszavazást – tudtuk meg Szalay Ildikótól, a Stop Avalon Tata civil mozgalom alapítójától.
https://merce.hu/2022/04/29/dontott-a-valasztasi-bizottsag-lesz-nepszavazas-tatan-az-oreg-to-partjara-tervezett-szallodarol/
M Imre üzente 1 éve
Tegyünk együtt az élhető Népligetért!
Pénteken Pálinkás Jánossal, a Józsefváros újság munkatársával beszélgettem. Több témáról, nehézségről, a Népligetet érintő veszélyről osztottam meg gondolataimat. Igyekeztem természetesen azokat a célokat megfogalmazni, ami a csoport működését meghatározzák, és fontos alapelv. Tudom, persze, hogy másoknak más lehet a prioritás, és másképpen gondolkodunk bizonyos dolgokról, de ez nem baj. Ebben a beszélgetésben egy kicsit én vagyok, az én látásommal, elképzeléseimmel.
Köszönjük a Józsefváros újságnak a csoport munkája iránti érdeklődést, és azt, hogy a Népliget és Józsefváros ilyen formában is kapcsolódik egymáshoz.
https://jozsefvarosujsag.hu/ujje-a-nepligetben-nagyszeru
-- Petus Márta
M Imre üzente 2 éve
Megkezdődhet a budakalászi Lenfonó-terület kármentesítése
Mint arról egy éve lapunk beszámolt, a budakalászi önkormányzat és az evangélikus egyház óvodát szeretett volna építeni az egykori Lenfonó és Szövőgyár mellett, ám kiderült: határértéket meghaladó toxikus szennyeződés van a talajban. Sőt, mivel a talajvíz- és talajszennyezés a szentendrei regionális déli vízbázis védőterületén található, veszélyeztetheti a Dunakanyar vízellátását is.
Az elmúlt egy évben az önkormányzati vizsgálat eredményeinek ellenőrzése és annak megállapítása zajlott, ki fogja helyreállítani a környezetet ért károkat, az egykori állami irányítású gyár okozta szennyezést. Az Agrárminisztérium most hivatalosan is megkereste az önkormányzatot annak érdekében, hogy elkezdődhessen a terület szennyezésének több tízmillió forint értékű részletes feltárása, ami a Lenfonó rehabilitációjának első állomása.
De hogy került egy textilgyárba kőolaj?
A vizsgálat idején előkerültek szemtanúk, régi textilüzemi munkások, akik visszaemlékeztek, hol milyen tevékenység zajlott a gyárban. Ezek szerint vasúti kocsikkal hozták a kőolajszármazék tüzelőanyagot az üzembe, és a legkritikusabb rész az volt, amikor ezt az anyagot csöveken kiszippantották-lefejtették. Annyira nehéz és gusztustalan munka volt, hogy nagyon kevesen vállalkoztak rá. Van, aki emlékszik olyan estére, amikor a munkások elaludtak, éjszaka kifolyt a szmötyi, reggel pedig már térdig lehetett gázolni benne. Már akkoriban is nagyon elavultnak számított a lefejtésnél használt technológia, de nem akartak rá költeni, mert sokba került volna, ehelyett azt várták, hogy a földgáz odaérjen, és akkor majd kidobják az egészet – csak nem ért oda.
A könnyű kénes fűtőolajat, más néven pakurát kazánfűtésre, valamint a gyártási technológiához szükséges gőz- és melegvíz-termelésre használták. A különféle vasúti tartálykocsikon más és más méretű leeresztő csatlakozások voltak, a telepen pedig csak egyfajta volt, így a lefejtéskor rengeteg mellé folyt. A kifolyt pakura miatt a környéken éveken át állandósult az olajsár. A lefejtő állomás messziről mindig úgy nézett ki, mintha hatalmas eső után állna mindenütt a víz, de a szagok pontosan jelezték a fényképen is látszó és állandóan bokáig érő sár valódi okát. 1989–90-ig napi egy vasúti tartálykocsit fejtettek le így. A gyár fénykorában egyébként 1700 főt foglalkoztatott.
Hol vörös, hol indigókék volt a patak...
https://telex.hu/belfold/2022/04/19/megkezdodhet-a-budakalaszi-lenfono-terulet-karmentesitese
M Imre üzente 2 éve
Őshonos erdőt hoznak létre a Beliczay-szigeten
A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemes nyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenálló képesség, a területen egyre több a pusztuló fa.
A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás keretében és az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafajcserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel 10 hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében.
Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki.
Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart el kellett távolítani.
A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe 10 000 db fehér nyár, 34 000 db szürke nyár, 2000 db vénic- és 3300 db mezei szil, 12 000 db korai juhar és 10 000 db mézgás éger csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként – több ezer platánfa is.
A Beliczay-sziget Érd déli részén található, a környék legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát megőrző része. Valaha a szigetet egy vékony Duna-ág választotta el a szárazföldtől, de idővel ezt lecsapolták, így egy félkör alakú lápos terület alakult ki.
Az ártéri erővel borított területen néhány éve kialakították a Tőzike Tanösvényt, tájékoztatótáblákkal, tornaeszközökkel, tűzrakókkal, pados kiülőkkel.
A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom megyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Területét évente 30 millió látogató keresi fel.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2022_03_27/oshonos_erdot_hoznak_letre_a_beliczayszigeten
M Imre üzente 2 éve
Most kell cselekedni, üzenik a Velencei-tó környéki polgármesterek
A csapadékszegény tavaszt még aszályosabb nyár követheti, így akár azt a 40-50 centiméternyi vizet is elveszítheti a Velencei-tó, amelyet az elmúlt hónapokban sikerült visszajuttatni bele. A víz világnapján ezért írtak alá közösen megfogalmazott, a kormány felé intézett javaslatot a tó környéki települések vezetői.
Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Molnár Krisztián megyei közgyűlési elnök is támogatta az összefogást.
-- „Levélben tájékoztattuk Magyarország Kormányát a Velencei-tó jelenlegi helyzetéről és arról, hogy jelentős csapadék hiányában a nyári kánikula idejére a tavalyihoz hasonló helyzet alakulhat ki, ezért javaslatot tettünk arra, hogy most kezdjük meg a vízpótlás lehetőségének kiépítését”
– írta közleményében a feol.hu szerint Tessely Zoltán.
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2022/03/velencei-to-most-kell-cselekedni-hogy-nyaron-ne-legyen-rosszabb-a-helyzet
„Első körben azt az 1993–94-ben kiépült vezetékrendszert kell működésre alkalmas állapotba hozni, amely épp erre a célra épült” – mondta el Tóth István, Gárdony polgármestere. Előzetes számítások szerint körülbelül 40 millió forintból megoldható a rendszer rendbetétele. Ezért azzal a határozott kéréssel fordultak a helyi vezetők a döntéshozók felé, hogy tegyék meg mihamarabb az ügy érdekében, amit lehet.
-- „Ha az április eleji esőzések elmaradnak, akkor a tó gyors apadásba kezd, és augusztus végére a tavalyinál is kritikusabb helyzet alakulhat ki. Ezért, ha szükséges, a javaslatot támogató tó környéki önkormányzatok beszállnak a költségekbe, hogy még ha kisebb mértékben is, de sikerüljön a vízpótlást folytatni”
– hangsúlyozta a gárdonyi polgármester.
Kardos Ádám, Pákozd polgármestere ugyan nem vízparti település vezetője, „jó szomszédként” mégis fontosnak tartotta, hogy szintén aláírja a kérést – húzta alá a feol.hu tudósítása.
-- „Külön a települések kevesek ahhoz, hogy eredményt érjenek el, de együtt már tehetünk valamit. Ezért született ez a levél, amelyet korábbi egyeztetések előztek meg. Nem nézzük tétlenül az eseményeket, s bízom benne, hogy születik megoldás”
– fogalmazott Kardos.
A támogatók között volt Sukoró is. Mészárosné Hegyi Gyöngyi betegség miatt nem tudott részt venni az aláíráson, de a feol.hu portálnak a sukorói polgármester is azt nyilatkozta, hogy a régió legfontosabb kérdése a vízpótlás megoldása.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2022_03_31/most_kell_cselekedni_uzenik_a_velenceito_kornyeki_polgarmesterek
M Imre üzente 2 éve
Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas területe1.
A Balaton nem lesz többé természetes tó, ha az ember kiirtja a nádasokat – mondta Pomogyi Piroska hidrobiológus, aki évtizedek óta figyelemmel kíséri a Balaton növényvilágának sorsát. A törvényi tilalom ellenére 2015-ben 72 helyszínen 4 hektár nádast pusztított el az ember, 2020-ban pedig már 826 helyszínen 28,2 hektárt.
A Balatonon 1200 hektáron van nádas, de a területe csökken, a minősége pedig romlik – összegzett az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő. A legutóbbi felmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas területe. A nádasokat öt minőségi osztályba sorolják, és a legjobb minőségű, első osztályú nádasok területe az elmúlt 20 évben a harmadára csökkent, míg a harmadosztályú, azaz a közepes minősítésű, valamint a negyed-ötöd osztályú, gyengébb minőségű nádasok területe nőtt – magyarázta Pomogyi az infostart.hu szerint.
-- A nádasokat a stégbejárók és a feltöltések miatt pusztítja az ember, pedig ezt tiltja a törvény
– tette hozzá a hidrobiológus.
A Balaton a balatonfenyvesi szabadstrandról fotózva 2022. február 22-én Fotó: MTI/Varga György
-- 2000-ben a Balaton-törvény tartalmazta először az első-, másod- és harmadosztályú nádasok károsításának a tilalmát.
A Balaton-törvény ugyan hatályát vesztette 2019. március 15-én, de helyette életbe lépett az országos területrendezési törvény, amely a nádaskárosítási tilalmat átemelte, ugyanakkor a negyed- és ötödosztályú nádasokban megengedte a maximum 20 férőhelyes csónakkikötők létesítését – ismertette az infostart.hu a törvényi szabályozást.
https://infostart.hu/belfold/2022/03/27/nadasok-nelkul-mesterseges-furdomedence-lesz-a-balatonbol
A rádióadás a forráscikkre kattintva meghallgatható.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2022_04_01/ot_ev_alatt_hetszeresere_nott_a_kiirtott_nadas_terulete
M Imre üzente 2 éve
Hiába büntette meg hatszor is a katasztrófavédelem a gödi Samsungot, az ügyészség szerint nem alakult ki közveszély
Visszautasította a gödi civilek panaszát az ügyészség, miután a rendőrség nem volt hajlandó nyomozást elrendelni helyi Samsung-elektrolitgyár körül dokumentált kihágások miatt – írta ki Facebook-oldalára a Göd-ÉRT civil egyesület.
Az Átlátszó februárban írta meg, hogy a Göd-ÉRT Egyesület januárban megszerezte a gödi Samsung-gyárban történt katasztrófavédelmi kihágások és az emiatt kiszabott igen csekély, összesen mindössze tizennégymillió forint összegű büntetések dokumentumait.
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/11/tobb-mint-szaz-tonna-veszelyes-anyagot-talaltak-a-samsung-gyar-egy-csarnokaban-ahol-nem-is-lehetett-volna/
A Mércén ebben a cikkben foglalkoztunk katasztrófavédelem által kiszabott, nem túl erélyes büntetésekkel.
https://merce.hu/2022/02/15/hatszor-mulasztott-el-szolni-a-hatosag-a-samsung-kihagasairol-hetedszer-is-hulyenek-lehet-nezni-a-godieket/
Ezek alapján a katasztrófavédelem hatszor büntette meg a gyárat az utóbbi években, mert hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések azokban az üzemrészekben, ahol több száz tonna mérgező- vagy robbanóanyaggal dolgoztak, mérgező iszaptócsák álltak a szennyvízkezelőben, katasztrófavédelmi engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat, vagy engedély nélkül folyt a gyártás több üzemegységben.
A civil egyesület egy tagja a megszerzett dokumentumokra támaszkodva rendőrségi feljelentéseket tett közveszély-okozás és foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. A rendőrség februárban mindhárom feljelentést elutasította azzal, hogy nem történt bűncselekmény.
A Göd-ÉRT szerint a rendőrség elképesztő indoklásokat fűzött a feljelentések „visszapattintásához” például, hogy bár valóban engedély nélküli helyszíneken, szabálytalanul tárolt anyagok között folyt a munkavégzés, mivel senki nem sérült meg, így nem történt veszélyeztetés.
A civilek nem nyugodtak bele abban, hogy lerázza őket a hatóság, ezért panaszt tettek az ügyészségnél is, ahonnan április 1-jén elutasító választ kaptak: az ügyészség szerint a rendőrség mindenben helyesen járt el, nyomozás az ügyben továbbra sem indul, és újabb panaszra sincs lehetőség.
„Nem alapos”
A Göd-ÉRT eljuttatta szerkesztőségünkhöz a panaszt elutasító ügyészségi határozatot, amely az ügyészség a következőkre hivatkozik:
-- „A panasz nem alapos.”
-- „Jelen ügyben sem kialakult közveszélyről, sem a közveszélyhez vezető okfolyamat megindulásáról nem beszélhetünk, ebből adódóan pedig sem a közveszélyokozás bűntette, illetve annak kísérlete, sem a gondatlan közveszély okozásának vétsége nem merülhet fel.”
-- „A feljelentett cselekmények egyike sem bűncselekmény, azok törvényi tényállási elemei hiányoznak.”
Tuzsonnál már nem próbálkoznak többet a civilek
A panasz elutasításáról szóló Facebook-bejegyzésben a Göd-ÉRT arról is ír, hogy többször már nem fogják keresni a Samsung ügyében a térség (Pest 5. OEVK) április 3-án újraválasztott fideszes képviselőjét, Tuszon Bencét, aki szerintük két éven át elzárkózott minden megkeresésüktől, és szervezett fórumra sem ment el.
-- „Aki tudja, mit kellene tenni, keresse meg vele az újraválasztott képviselőt! Mi máshol próbálunk megoldást találni arra, hogy biztonságban élhessünk Gödön”
-teszik hozzá.
https://merce.hu/2022/04/15/hiaba-buntette-meg-hatszor-is-a-katasztrofavedelem-a-godi-samsungot-az-ugyeszseg-szerint-nem-alakult-ki-kozveszely/
M Imre üzente 2 éve
Szociális célú természetrombolás folyik az orrunk előtt
Irtják a fákat Veresegyházon, hiába tiltakoznak a civilek
Én aránylag későn, 2016 januárjában hallottam először arról, hogy valami baj van a veresegyházi fákkal. Nem mintha barlangban éltem volna, vagy nem érdekelne a környezetvédelem, csak valahogy nem tudatosult bennem, hogy az a pali, aki 2015-ben egy hátizsáknyi hideg élelemmel felmászott egy közel százéves fára, odaláncolta magát, és onnan üvöltött le a fa kivágására érkező napszámosoknak, az ugyanaz a Téglás Zoltán, aki az USA-ban pelikánokat ment, civilben meg mindenféle punkrock- és rockzenekar frontembere.
Aztán eltelt pár év, közben Téglással jóban lettem, megismertem a Tavirózsa Egyesület munkásságát, és konstatáltam, hogy a város rekordtartó polgármestere, Pásztor Béla, aki 1965 óta irányítja „Verest” (annak idején tanácselnökként, 1990-től polgármesterként), valóban elég szabadon értelmezi a törvény, rendelkezés, szabad, tilos és környezetkárosítás szavakat.
Fa, fa, nem mindegy?
-- Azon kaptuk magunkat, hogy a védett területnek számító Malom-tó partján kiépített tóstrand gátjáról eltűnt pár jegenyefa. Mivel 18-20 méter magas fákról van szó, ráadásul nem több száz állt a parton, hanem kábé tíz, nem volt nehéz észrevenni a hiányukat. Rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy a polgármester teknővájóknak adta oda őket. Ez meglehetősen ritka szakma, de azt lehet tudni róla, hogy a mesterek egészséges fákkal dolgoznak, korhadt anyagból teknőt vájni nem nagyon lehet. Közel százéves fákról van szó, a kivágásuk pedig azért felháborító, mert nem erdőt ritkítottak, hanem tízből kivágtak kettőt.
2015 márciusában a jegyző a helyi horgászegyesület kérelmére engedélyt adott 28 darab, zömében középkorú (40 év körüli), nem rossz állapotú nyárfa kivágására a Pamut-tó partján. Az indok „életveszélyes helyzet kialakulása” volt, amit Tatárék egyesülete azért furcsállt, mert a fák elfogadható állapota miatt ezt szinte kizártnak tartották. A menthetetlen fákat ki kell vágni, ezzel egy természetvédő egyesület sem vitatkozik, de a jó állapotúak – amiken előfordulhatnak korhadt ágak – kezeléssel megmenthetők (a teljesen egészséges fák kivágását pedig ép ésszel eleve nehéz megindokolni). Egy-egy fa kezelése magasságtól és kortól függően 50-200 000 forintba is belekerülhet. „Egy olyan városban, ahol milliókat szavaztak meg egy oroszlánmenhelynek, ez nem lehet tétel.”
A legújabb faügy középpontjában Téglás Zoli fái állnak, melyek persze nem az övéi, hanem a városé. Ezek a fekete nyárfák a Malom-tó partján állnak, Téglás szerint az üknagyapja ültette őket. Az énekes családja 1650-ben költözött az 1520-ban alapított helységbe, felmenői hosszú évtizedeken át birtokoltak szántóföldeket, de az övék volt a Malom-tó, egy fenyves, egy hordógyár, étterem és sörgyár is. Aztán amikor a kommunisták hatalomra kerültek, az összes családi birtokot, földet, malmot, eperültetvényt, tavat, mind elvették tőlük.
-- Nagybátyám, Molnár Feri bácsi, aki Veresegyház postamestere volt, javasolta Pásztor Bélát a település első emberének
– idézi fel a múltat Téglás. Ő dr. Tatár Sándorhoz hasonlóan fényképekkel és dokumentumokkal tudja igazolni állításait. „2017-ben kezdődött ez a menet, azzal, hogy szakszerűtlenül vágták vissza a fákat, az ágakat nem rézsútosan, hanem egyenesen vágták el, a sebet kezeletlenül hagyták, abba beletapadt jég, hó, eső, madárszar, minden.” Téglás viszont az a fajta faszi, aki, ahogy az amerikai közmondásban is áll, puts his money where his mouth is, azaz nem szájkaratézik, hanem a saját pénzét tolja bele olyan ügyekbe, melyeket fontosnak tart. Felfogadott egy favédelemmel foglalkozó céget, akik helyreállították ezeket a fákat, a vágásokat szakszerűen lekezelték, és elég feltűnő, kék pecséttel látták el.
„Elmentem turnézni, telefonálnak otthonról, hogy baj van Zolikám, megint vágják a fákat. Kiderült, hogy a polgármester a lepecsételt ágakat ismét visszavágta, szerintem azért, hogy a fa beteg legyen és kivághassa. Mert a tópartra utat akar építeni, a lakosság tiltakozása ellenére is.” Pásztor Béla azzal viszont nemigen számolt, hogy Téglás makacs típus. Megbízott egy céget a fák állapotfelmérésével, akik ultrahangos módszerrel szépen meg is vizsgálták azokat, amiket a polgármester mindenképpen ki akart vágatni, és arra jutottak, hogy egészségesek, ritkító metszésen és szárazgallyazáson túl nem kellene piszkálni őket, biztonsági faktoruk 6036 és 2008 százalék között mozog, azaz lényegében semmi bajuk.
A polgármester pár hónappal később ezeket a fákat kivágatta (a faanyagot szociális... tudják, nem írom le még egyszer), a többit meg úgy visszavágatta, hogy csak torz csonkok maradtak belőlük.
Téglás 2017 novemberében azt kérte az önkormányzattól, hogy hadd vizsgáltassa meg és kezeltesse azt a tizenegy fát, melyek a tó partján, közvetlenül a háza előtt állnak. A polgármester nagy kegyesen belement, hogy az önkormányzat helyett egy magánszemély állja ezeket a költségeket, azaz a visszavágás és a pecsétek elhelyezésének díját. A fákat lekezelték, Téglás a polgármesteri hivatalnak 698 ezer forintot át is utalt, és azóta is ellenőrizteti az állapotukat, a fák továbbra is egészséges minősítésűek. Ezek a fák – egyelőre – megúszták, de a tópartra, a Találkozók útjára tervezett útépítés miatt közvetlen veszélyben vannak, ahogy a többi, nem Téglás háza előtt álló fa is.
Az énekes többször felajánlotta, hogy valamennyit átvállal a fák kezelésének költségeiből – évente 10-15 fa lenne az, amennyit saját zsebre meg tudna menteni, de a polgármesternek is bele kellene tolnia némi pénzt az üdvösséghez. Erre pár hónapja megjelentek az első útkitűző fémkarók a tóparton, a nyomvonalat nézve a fáknak annyi lesz. Április 9-én a polgármesteri hivatal, annak ellenére, hogy ígéretet tett Téglásnak, hogy a fákat nem vágják ki, lakossági fórumot tartott a tóparton, melynek témája az útépítés és az ezzel járó tereprendezés volt. A fákat pedig fehérrel megjelölték, amitől a Tavirózsa Egyesület és Téglás is kis híján agyvérzést kapott, mert a fent olvasható gyakorlatból kiindulva a láncfűrész már a kanyarban berreghet.
https://index.hu/belfold/2019/07/11/veresegyhaz_pasztor_bela_fakivagas_termeszetvedelem_tavirozsa_egyesulet_teglas_zoli/
M Imre üzente 2 éve
Térkővágóörs és Betononfüred: Litkai Gergely és Udvaros Dorottya új videója a Fertőről
Litkai Gergely humorista és Udvaros Dorottya színművésznő bemutatja a Fertő Partot: pontosabban azt, hogy milyen fájdalmasan abszurd az egész állami beruházás.
Aki még nem hallott volna róla: a sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló Fertőn a kormány legnagyobb idegenforgalmi beruházásának keretében 45 milliárd forint közpénzből épít üdülőkomplexumot, összesen 60 hektáron. A helyi civilek és a Greenpeace elszántak: addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.
Te is segíthetsz: oszd meg ezt a videót, hogy minél több emberhez eljusson az állami természetpusztítás híre. Fogjunk össze a Fertőért!
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/terkovagoors_es_betononfured_litkai_gergely_es_udvaros_dorottya_uj_videoja_a_fertorol
___
Budapest, 2022. március 30., – Újabb videóval jelentkezik Litkai Gergely, aki ezúttal Udvaros Dorottya színművésznővel mutatja be a Fertő tavi, és más kiemelt beruházások természetvédelmi és jogi abszurditásait. A sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló Fertőn a kormány legnagyobb idegenforgalmi beruházásának keretében 45 milliárd forint közpénzből épít üdülőkomplexumot, összesen 60 hektáron. A helyi civilek és a Greenpeace elszántak: addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.
Udvaros Dorottya és Litkai Gergely új videója a Fertőről
Több mint 600 ezren látták már Litkai Gergely A halott állat a jó állat című videóját, amelyet tavaly novemberben készített a Fertő Part nevű üdülőkomplexumot építő állami cég propagandakiállításán. A humorista és Udvaros Dorottya színművésznő most újabb videóban mutatják be az úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, köztük a fertői abszurd részleteit.
„Az embernek az az érzése, hogy a természetes állóvizeink egy gigantikus hotel jacuzzijává váltak, és a természet csak zavaró tényező.” – mondja Litkai Gergely a legújabb Fertő tavi videójában. „Talán jobb lenne egy új természetvédelmi kategóriát bevezetni: Egykori Nemzeti Rezervátum, azaz E-NER. A Fertő pedig elnyerhetné a Térkővágóőrs, esetleg a Betononfüred elnevezést.” – teszi hozzá Udvaros Dorottya.
Udvaros Dorottya sem először csatlakozik a Fertő tavi beruházás ellen küzdő Greenpeace aktivistákhoz. 2021 nyarán kenuban eveztek az azóta elpusztított cölöpházakhoz a fecskék védelméért, idén februárban pedig egy egész napon át tiltakoztak a helyszínen az építkezés ellen.
„Nem véletlen, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban zajló természetpusztító beruházás egyszerre verte ki a biztosítékot egy Kossuth-díjas színésznőnél és egy Karinthy-gyűrűs humoristánál. Hiszen a Fertő tavi beruházásban koncentráltan jelenik meg az, ahogy a természettel bánunk. Védett területen fejlesztésnek nevezett pusztítás zajlik: nádast irtanak, iszapot kotornak, betonoznak, tereprendeznek, hogy mederbe nyúló luxusszálloda, óriási vitorláskiötő, és műfüves focipálya épülhessen. Mindezt ráadásul 45 milliárd forint közpénzből.” – mondta el Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakembere.
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/9538/terkovagoors-es-betononfured-litkai-gergely-es-udvaros-dorottya-uj-videoja-a-fertorol/
M Imre üzente 2 éve
Baán állítólag kultúrember, tudnia kéne, levegő nélkül a kultúra is halott...
Liget-projekt: Baán László szerint a kormány a választásokig "hajlandó volt" tudomásul venni a főváros álláspontját
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa szerinte a Liget-projekt egyes építkezéseinek leállítása eddig is túlnyúlt a fővárosi önkormányzat hatáskörén, de a kormány a választásokig „hajlandó volt” tudomásul venni a városvezetés álláspontját. Az Indexnek adott interjúban azt is mondta: drágulnak az új épületek, mert a fővárosi vétó miatt szüneteltetni kellett az építkezést.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója az Indextől azt a kérdést kapta: "Eddig tehát csak „jófejségből” nem kezdtek hozzá a Liget-projekt további elemének a megépítéséhez?". Erre közölte: „A miniszterelnök már a választások előtt, a Magyar Zene Háza megnyitóján kijelentette, hogy ennek a vitának a végére az április 3-i választások tesznek majd pontot. Vagyis a kormány hajlandó volt egy, a főváros hatásköri kompetenciáján messze túlmutató ügyben a helyi választások eredményére figyelemmel a fővárosi vezetés álláspontját tudomásul venni – egészen addig, míg a soron következő, s immár az ügy szintjének megfelelő, azaz országos választásokon a választók el nem döntik, melyik politikai erőt bízzák meg a kormányzás feladatával és hatásköreivel. Ez múlt vasárnap elég egyértelműen megtörtént. S ez az erő – immár az aktuális és kellő szintű választói legitimáció birtokában – dönteni fog abban a kérdésben is, hogy mi legyen a sorsa a Liget-projektnek, ...”
https://www.klubradio.hu/hirek/liget-projekt-baan-laszlo-szerint-a-kormany-a-valasztasokig-hajlando-volt-tudomasul-venni-a-fovaros-allaspontjat-125548
M Imre üzente 2 éve
Nincs már akadály, hatósági döntéssel nyílt meg az út Rahimkulov Ruszlán orosz milliárdos cégének angyalföldi projektje előtt
A Pest megyei kormányhivatal szerint a 332 lakásos társasház létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, ezért felmentést adott a környezeti hatásvizsgálat elkészítése alól.
A bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túl nagynak, környezetéhez nem illeszkedőnek találta és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg, Csakhogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így a kerület elutasítása már nem akadály. A rendelet indoklása szerint „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”. A kormányzati beavatkozás korántsem meglepő, hiszen a beruházó cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahmikulov család cégcsoportja az OTP Bank és a MOL legnagyobb külföldi részvényese. Angyalföld önkormányzata tavaly novemberben Alkotmánybírósághoz fordult, amely azóta se tárgyalta az ügyet.
https://nepszava.hu/3152963_rahimkulov-angyalfold-tarsashaz-kiemelt-beruhazas-orban-kormany
M Imre üzente 2 éve
A Városligetben tiltakozna a főváros vezetése, ha tényleg nekiállna építkezni a kormány | 2022. április 7.
„Ilyenkor fontosabb a politikai ellenállás, mint bármilyen jogi kérdés, hiszen bármire alkothatnak törvényt a kétharmad birtokában. Egyre nem tudnak törvényt alkotni: ha azok a választók, akik a támogatásukról biztosítottak minket, és akár az utcán is meg tudnak jelenni, azok velünk együtt esetleg a Városligetben is megjelennek” - mondta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, amikor arról kérdeztük, milyen eszközökkel tiltakozhatna a Fővárosi Önkormányzat a Városliget beépítése ellen.
Orbán Viktor szerdán azt mondta, a választási eredmény eldöntötte, hogy a Liget-projekt úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték. Pedig amikor 2019-ben Karácsony Gergelyt főpolgármesterré választották, a kormány felfüggesztette a tervek befejezését, arra hivatkozva, hogy csak olyasmit építenek meg, amit a budapestiek is szeretnének. Így nem épült meg az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a gyerekszínház sem.
Kiss szerint a mostani választás nem írta felül a korábbi helyzetet, hiszen Budapesten többséget kapott az ellenzék.
https://444.hu/2022/04/05/ha-a-budapestieken-mulik-akkor-az-ellenzeknek-lett-volna-ketharmada
Karácsonyhoz hasonlóan úgy látja, a kormány nehezen találna több százmilliárd forintot a beruházásra,
https://444.hu/2022/04/07/karacsony-szerint-azert-sem-folytatodik-a-liget-projekt-mert-nem-lesz-ra-penz
miközben a várt uniós forrásokkal együtt is költségvetési kiigazításra lesz szükség. „Inkább más zöldterületek fejlesztéséről beszéljünk közösen” - mondta.
https://444.hu/2022/04/07/a-varosligetben-tiltakozna-a-fovaros-vezetese-ha-tenyleg-nekiallna-epitkezni-a-kormany
___
Csakazértis Városliget
Orbán szerint a választás eldöntötte, hogy a Városliget úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték.
A 2019-es önkormányzati választások után a kormány felfüggesztette a tervek befejezését, arra hivatkozva, hogy csak olyan dolgot építenek meg, amit a budapestiek is szeretnének.
-- „Magyarország kormánya nem kíván olyan fejlesztéseket végrehajtani Budapesten, amit Budapest felelős vezetői nem akarnak. Várjuk, sőt kérjük is, hogy a közgyűlés hozzon egyenként döntéseket, és mondják azt, hogy ez kell, ez nem kell. Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás”
- mondta Orbán, miután Karácsony Gergelyt választották Budapest főpolgármesterének.
Így nem épült a Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a gyerekszínház sem. Ezek szerint most mégis nekiállnának, pedig ha a budapestieken múlt volna, az ellenzéknek lenne kétharmada.
https://444.hu/2022/04/06/orban-uj-korszak-kovetkezik-ehhez-kell-szabni-az-oroszpolitikat
M Imre üzente 2 éve
M Imre üzente 2 éve
Orbán Viktor nemrég Szerbiában járt, hogy átadja a Budapest-Belgrád vasútvonal már elkészült, szerbiai részét. Ezen a látogatáson készült az a felvétel, amelyen jól látszik, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök úgy tesz, mintha tömeg várná őket, akiknek integethet. A felvételen viszont az is látszik, hogy senki nincs ott, a semminek integet.
https://twitter.com/yugopnik/status/1508423001980686337
A semmibe integetésbe időnként Orbán is beszáll, de ő aztán zavartan abbahagyja. A videón az is látszik még, hogy Orbán idegen nemzetről és autonómiáról beszél Vucsicsnak. Szerbiában ugyanúgy választások lesznek vasárnap, mint nálunk.
https://24.hu/belfold/2022/03/28/orban-vucic-vonat-integetes/
M Imre üzente 2 éve
Már maga az alapfelvetés is abszurd, hiszen egy nemzeti park területére – amely Natura 2000 terület és Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület is egyben – squash pályát, műfüves focipályát és négycsillagos szállodát építeni ellentmond minden logikának. Egy nemzeti parknak az a feladata, hogy fenntartsa, ha szükséges javítsa az adott élőhely állapotát és védje az élővilágot. Burkolatra nem fog egyik faj se költeni. Tehát amikor mintegy 60 hektárnyi plusz funkciót visznek be a nemzeti park területére, súlyos élőhelyvesztés történik, nehezen visszafordítható károkat okozva a természetnek. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatója is elismerte, hogy a beruházással természetkárosítást hajtottak végre, amely közvetlen károkozásnak minősül:
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_ferto_to_bejarasa_vagatlan
M Imre üzente 2 éve
Őshonos erdőt hoznak létre a Beliczay-szigeten
A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemes nyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenálló képesség, a területen egyre több a pusztuló fa.
A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás keretében és az erdők teljes körű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafajcserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel 10 hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében.
Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki.
Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart el kellett távolítani.
A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe 10 000 db fehér nyár, 34 000 db szürke nyár, 2000 db vénic- és 3300 db mezei szil, 12 000 db korai juhar és 10 000 db mézgás éger csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként – több ezer platánfa is.
A Beliczay-sziget Érd déli részén található, a környék legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát megőrző része. Valaha a szigetet egy vékony Duna-ág választotta el a szárazföldtől, de idővel ezt lecsapolták, így egy félkör alakú lápos terület alakult ki.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2022_03_27/oshonos_erdot_hoznak_letre_a_beliczayszigeten
M Imre üzente 2 éve
Nádasok nélkül mesterséges fürdőmedence lesz a Balatonból
Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas területe, márpedig enélkül már nem lenne Balaton a Balaton – mondta Pomogyi Piroska hidrobiológus.
A Balaton nem lesz többé természetes tó, ha az ember kiirtja a nádasokat – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó hidrobiológus, aki évtizedek óta figyelemmel kíséri a Balaton növényvilágának sorsát. A legutóbbi felmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott nádas területe, a törvényi tilalom ellenére 2015-ben 72 helyszínen 4 hektár nádast pusztított el az ember, 2020-ban pedig már 826 helyszínen 28,2 hektárt – tájékoztatott Pomogyi Piroska.
A Balaton tómedréből 1200 hektáron van nádas, de a területe csökken, a minősége pedig romlik – mondta a szakértő. Azt is kifejtette, hogy a nádasokat öt minőségi osztályba sorolják, és a legjobb minőségű, első osztályú nádasok területe az elmúlt húsz évben drasztikusan, a harmadára csökkent, míg a harmadosztályú, azaz a közepes minősítésű, valamint a negyed-ötödosztályú, gyengébb minőségű nádasok területe jelentősen nőtt.
A nádasokat a stégbejárók és a feltöltések miatt pusztítja az ember, pedig ezt tiltja a törvény – tette hozzá Pomogyi Piroska.
A nádasokat már korábban is védték alacsonyabb rendű jogszabályok, de 2000-ben a Balaton-törvény nevesítette először az első-, másod- és harmadosztályú nádasok károsításának a tilalmát. A Balaton-törvény hatályát vesztette 2019. március 15-én, de helyette életbe lépett az országos területrendezési törvény, amely a nádaskárosítási tilalmat átemelte, ugyanakkor a negyed- és ötödosztályú nádasokban megengedi a kis méretű, maximum 20 férőhelyes csónakkikötők létesítését.
"A törvényi tilalom a nádasok bármilyen szintű károsítására ma is létezik" – mondta Pomogyi Piroska, és hozzátette: a nádasokra szüksége van a Balatonnak, hogy halakkal teli élő természetes tó maradjon, ne pedig egy mesterséges fürdőmedence.
Hang:
https://infostart.hu/audio/58B16/58B165E3.mp3
https://infostart.hu/belfold/2022/03/27/nadasok-nelkul-mesterseges-furdomedence-lesz-a-balatonbol
M Imre üzente 2 éve
„A Tarna-Lázbérci Tájvédelmi Körzet talán eddigi legnagyobb erdőtüzével áll szemben a tűzoltóság és kollégáink Borsodbóta, Nekézseny, Sáta környékén. A tűz terjedését hétfő óta nem sikerül megfékezni” - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a Facebookon.
https://444.hu/2022/03/24/hetfo-ota-eg-a-tarna-lazberci-tajvedelmi-korzet
M Imre üzente 2 éve
Nem hagyják magukat a balatonvilágosiak a Club Aliga ügyében
Két héttel a választások előtt tulajdonost váltott az egykori aligai pártüdülőt fejlesztő projektcég. A balatonvilágosi polgármester pénteken rendkívüli képviselő-testületi ülésen próbált a befektetőknek kedvező határozatokat elérni.
Bukovszki András szerint Takács Károly független polgármester a befektetők érveit ismételte meg. „Bár a polgármester szerint a Club Aliga fejlesztése ellen vagyunk és hangulatkeltő rémképekkel traktáljuk a nyilvánosságot, a fejlesztés szükségességét senki sem vitatja. Mi azt akarjuk, hogy valaki garantálja: a helyiek, ahogy eddig, továbbra is használhatják a Club Aliga közútjait, továbbá lejuthatnak a parti sétányra, a strandra. A fejlesztést kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet azonban egyértelműen leszögezi: a 47 hektáros területen közutak nem maradhatnak, a parti sétányt meg beépíthetik. Az előző tulajdonos, az Appeninn képviselője ha máshogy nem is, legalább szóban ígéretet tett: ezek a szerzett jogaink nem csorbulnak. De mi, a helyieket képviselő civilek kezdettől fogva azt kérdezzük: ki garantálja ezt nekünk? És ha tulajdonosváltás lesz, akkor mi kötelezi az újakat az előző szóbeli ígérvény betartására? Ez most be is következett: megtörtént a tulajdonosváltás, az újakat nem ismerjük, kíváncsian várjuk az álláspontjukat. Ami pedig az alkotmányossági normakontrollt illeti, azt szeretnénk bizonyítani, hogy a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító kormányrendelet alkotmányellenesen korlátozza Balatonvilágos önkormányzatát, lakosságát. Visszavonását legfeljebb még a kormánytól lehetne kérni. Egyelőre szerintünk nincs miről tárgyalnunk a befektetőkkel, hiszen ők nem tudnak kormányrendeletet se módosítani, se visszavonni.”
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-hagyjak-magukat-a-balatonvilagosiak-a-club-aliga-ugyeben-247109
M Imre üzente 2 éve
Két miniszter is megfogta a debreceniek kezét
Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője februárban a Jelenben megjelent publicisztikájában említette (de 2019-ben már az Azonnalinak is kifejtette ), hogy ha nem Debrecenben kell keresni a város valódi vezetőjét, akkor leginkább Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyében lehet megtalálni. Valóban sok jelét láthatjuk annak, hogy Palkovics miniszteri teendőihez képest mintha szorosabban kötődne a városhoz. ...
De nem Palkovics László volt az egyetlen, aki az elmúlt években látványosan sokszor szerepelt a várossal kapcsolatban: Szijjártó Péter a kormány másik Debrecen-ügyi nagy bejelentője. A külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben számos alkalommal járt a hajdú-bihari megyeszékhelyen, ebből három alkalommal arra is időt tudott szakítani, hogy beüljön a helyi önkormányzati televízió, a DTV stúdiójába – ez éppen hárommal több tévészereplés, mint amennyit Palkovics vállalt. ...
A hajdú-bihari megyeszékhelyen közkeletű nézet, miszerint a polgármesteri székből 2014-ben történő távozása ellenére máig Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő hozza meg a várost érintő valódi döntéseket. Az elmúlt években azonban nemigen voltak olyan történések Debrecenben, amelyekből valóban ezt a következtetést kellene levonnunk.
A politikus rendszeresen megjelenik különböző városi eseményeken, a legkülönfélébb (és legváratlanabb) helyszíneken pózol és nyilatkozik az önkormányzati média kamerái előtt. Tavaly ősszel például felbukkant a várostól keletre, egy erdőspusztai kirándulóhelyen, ahol arról értekezett, hogy azért kell összeszedni az ott elhelyezett kukákat, mert másképp az erdő állatai széthordanák a szemetet.
https://www.dehir.hu/videogaleria/termeszetvedo-akciot-inditott-a-nyirerdo/
Ezek az akciói ugyanakkor inkább az országgyűlési képviselői státuszából erednek, a politikus minden bizonnyal igyekszik ily módon megmutatni a választóinak, hogy végzi a munkáját.
Hamarabb jelent meg a kormányrendelet, mint hogy a közgyűlés döntött volna
Ezek alapján nehéz eldönteni, hogy melyikük van nagyobb befolyással Debrecen fejlődésére, de az biztos, hogy az elmúlt években számos olyan esemény történt, amelyek azt bizonyítják: az igazán fajsúlyos kérdések nem a városban dőlnek el. Ezek közül a leglátványosabb egyértelműen az volt, amikor idén januárban Debrecen közgyűlése döntött arról, hogy ingyen átadja az államnak a debreceni repülőteret üzemeltető cégben lévő 51 százalékos tulajdonrészét. Ahogy Szabó Bence, a Momentum önkormányzati képviselője az ülésen felhívta Papp László polgármester figyelmét: a szavazást megelőző este már megjelent a Magyar Közlönyben egy állami tulajdonban álló gazdasági társaságokat felsoroló táblázat, amelyben szerepelt a debreceni reptércég. A kormány tehát már azelőtt deklarálta, hogy övék a többségi tulajdon, mielőtt erről egyáltalán tárgyalhatott volna az önkormányzat elvileg legfőbb döntéshozó testülete.
https://www.szabadeuropa.hu/a/debrecenben-ugy-tunik-hogy-a-kormanyzati-akarat-es-a-nagyvallalatok-lobbiereje-lenyomja-az-onkormanyzatot/31755924.html
M Imre üzente 2 éve
A szlovák környezetvédelmi felügyelet elrendelte, hogy a szlovák állami Ércbánya-vállalat egy héten belül oldja meg a Sajóba szivárgó szennyeződés kiszűrését, írja az MTI. Februárban észlelték először, hogy vöröses színe lett a folyónak, majd vizsgálatok során kiderült, hogy egy egykori Siderit-üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányából került a szennyeződés a vízbe. Az Ércbánya-vállalatnak egy hete van előállni azzal, hogyan tervezi megoldani a folyó vízének tisztítását.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a víz vastartalma 12-szerese a normálisnak, és más fémek is a vízbe kerültek, mint a mangán vagy a nikkel, ráadásul ezeknek is magasabbak az értékei a megengedettnél. A hazai mérések egyébként azt állapították meg, hogy a magyar szakaszon a toxikus fémek mennyisége még határérték alatt van.
https://telex.hu/belfold/2022/03/17/egy-hete-van-megoldania-a-szlovak-banyacegnek-a-sajoba-omlo-szennyezodest
M Imre üzente 2 éve
Vörösiszap folyhat a Sajóba
Orosz Örs szlovákiai magyar politikus, jogvédő aktivista Facebook-oldalán figyelmeztet: „Immár több mint két hete az alsósajói vasércbánya altárójából vörösiszappal kevert szennyezett víz folyik a Sajó folyóba az egykori Siderit üzem telephelyénél”.
A politikus szerint „állítólag a folyó vizének vas szintje jelenleg 2000-szerese a megengedett értéknek, de ami rosszabb, hogy jelentős mennyiségű kén is kerül a vízbe, így az egyébként kristály tiszta folyót teljesen élhetetlenné teszi az állat és rovarvilág számára”. A folyó sajópüspökinél lép Magyarországra, számos településen, köztük Miskolcon is átfolyik, míg Tiszaújváros fölött egyesül a Tiszával.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a 24.hu megtudta, hogy hivatalos értesítés hazánkba semmiféle szennyezésről nem érkezett. Ők is a Facebookról értesültek az esetleges „vörösiszappal kevert szennyvíz” beszivárgásáról, és rögtön felvették a kapcsolatot a szlovák kollégákkal. A vízkárelhárítási szakemberek viszont azonnal munkába álltak: megkezdték a méréseket a folyó hazai szakaszán, illetve egy csapat már elindult Szlovákiába az eset felderítése céljából.
Magyarán: hivatalosan nem tudták sem cáfolni, sem megerősíteni, hogy milyen szennyezésről lehet szó, illetve azt sem, hogy történt-e egyáltalán szennyezés. Ettől függetlenül a magyar vízügy több fronton is akcióba lépett, hogy szükség esetén azonnal közbe tudjon lépni.
https://24.hu/tudomany/2022/03/13/vorosiszap-sajo-szennyezes/
M Imre üzente 2 éve
Hétszeresére nőtt a balatoni “nádirtási aktivitás” (MTI)
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagysága, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével – közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
https://www.hirbalaton.hu/hetszeresere-nott-a-balatoni-nadirtasi-aktivitas-mti/
M Imre üzente 2 éve
Így tette tönkre az Orbán kormány az elmúlt 10 év alatt a hazai természeti erőforrásokat
Az elmúlt évtized gazdasági növekedése nem fenntartható, mert az uniós átlagot bőven meghaladó mértékben rombolja a természeti erőforrások mennyiségét és minőségét. A NER elmúlt évtizedét minden területen a természeti tőke felélésének irányába ható teljesítmény jellemezte. A magyar teljesítmény az anyagfelhasználást tekintve Európa egyik legrosszabbja.
A cikk első mondata nem egy ellenzéki politikus állítása, hanem a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsé, amelynek elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke. A tanács tavaly decemberben publikált jelentése szerint „fejlődésünk lényegesen elmarad mind a V3 (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), mind pedig az EU átlagától”.
2013 márciusában a magyar Országgyűlés 2024-ig szóló Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát fogadott el. Ehhez kapcsolódóan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) – melynek tagjai szakértők mellett érdekképviseletek, egyházak és parlamenti pártok képviselői – kétévente előrehaladási jelentést (NFS) készít. Eddig négy jelent meg: 2015-ben, 2017-ben, 2019-ben és az utolsó 2021 decemberében.
Ebben a cikkben a NER fenntarthatósági teljesítményét az utolsó jelentés, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának, Bartus Gábornak a Tárki 2020-as Társadalmi riportjába írt tanulmánya alapján foglalta össze a Szabad Európa. Az utóbbiban szereplő számokat frissítették az utolsó elérhető adatokkal. Az összképet a BME egyetemi docense, Pálvölgyi Tamás segített értelmezni.
A cikk csak a szűkebben vett fenntarthatósággal foglalkozik, a társadalmi – oktatási, egészségügyi stb. – és költségvetési mutatókkal nem. A szomszédos országokhoz, valamint az EU átlagához és 2010-hez viszonyítva vizsgálták a folyamatokat.
https://greenfo.hu/hir/igy-tette-tonkre-az-orban-kormany-az-elmult-10-ev-alatt-a-hazai-termeszeti-eroforrasokat/
M Imre üzente 2 éve
A Tisza-tónál is építkezésekkel rombolják a környezetet
Elsüllyedt egy munkagép, majd a rajta segíteni igyekvő másik is a mély iszapba ragadt Abádszalóknál a Tisza-tó medrében február elején. Vélhetően valamilyen műtárgyépítési munkát végezhettek, de erről a helyiek csak találgatnak és főleg bosszankodnak. Az esettel kapcsolatban ugyanis elemi erővel tört fel belőlük a düh az egyik közösségi oldalon, hogy a saját területükről szorítják ki őket az úgymond szupergazdagok. A Tisza-tónál is elkezdődött az a fajta természetkárosítás, ami a Balatonnál és a Fertő-tónál folyik.
L. Oláh Imre korábbi helyi képviselő, volt tűzoltóparancsnok és vízi mentő írta ki Facebook-oldalára február első napjaiban: lassan már mindent kerítés mögé zárnak a Tisza-tónál. Az abádszalóki partoknál is ez megy: előbb kerítés, majd építkezés. Szinte mindent beépítenek az immár lazának mondható tóparti viszonyok között az ügyes vállalkozók, akiktől – a kiszivárgó hírek szerint – nem egy közismerten NER-közeli egyén is bérel épületet. Több tízmilliós hajók, negyven-hatvanmilliós úszóházak ringatóznak a vízen, és még drágább bungalók épülnek a parton a kerítéstől elzárt, őrzött területeken.
A megfeneklett kotrógépek által kiváltott népharag egyébként tavaly alapozódott meg azzal, hogy egy másik partszakaszon fáradt olajjal locsolták fel és gyújtották meg a nádast.
Lapunknak név nélkül nyilatkozó és a helyi történéseket jól ismerő forrásaink szerint az utóbbi tíz évben látványosan felgyorsult a Tisza-tó beépítése. Helyi strómanokon keresztül nagy nevek állnak a közpénzből megvalósult beruházások mögött. Ma már nem érdekes a tó természetközelisége, a vízi világ csodája. Ezek csak jó fedősztorik. A helyi önkormányzatok tehetetlenek.
Jól mutatja a helyzetet, hogy az elsőfokú építéshatósági feladatokat áttették például Tiszafüredről, ahonnan elég hosszú partszakaszt "felügyeltek", a karcagi kormányhivatalba. Karcag márpedig köztudottan fideszes fellegvár, így aztán innen akadálytalanabbul lehet ügyeket intézni. A természetvédelem esetében ma már a látszatra sem adnak. Korábban a Hortobágyi Nemzeti Park engedélye nélkül egy part menti nádast sem lehetett megbolygatni, ma már mindezt szemmel láthatóan elengedték forrásaink szerint. Mindenhol kikötők, idegenforgalmi egységek épülnek, mert most ez nagy biznisz. Tíz évvel ezelőtt alig volt kikötő a Tisza-tavon, ma egymást érik. Tiszafüreden, Tiszaörvényen és Sarudon is fideszes potentátokat sejtenek a "fejlesztések" mögött.
Gyakorlatilag tehát ugyanaz folyik a Tisza-tónál is, mint amiről lapunk nemrégiben cikkezett a Balaton kapcsán:
-- Leszólnak fentről, hogy ne történjen semmi - és közben ellopják a Balatont
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/leszolnak-fentrol-hogy-ne-tortenjen-semmi-es-kozben-ellopjak-a-balatont-244915
-- Vesztésre áll a Balaton a természetkárosítókkal szemben
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vesztesre-all-a-balaton-a-termeszetkarositokkal-szemben-244835
A hasonlóan természetpusztítással párosuló építkezéseket a Fertő-tónál is elkezdte a NER a Mészáros és Mészáros Kft. kivitelezésében:
-- Fertő tavi beruházás: 25 milliót kérnek a Greenpeace-től, hogy egyáltalán...
https://magyarnarancs.hu/belpol/ferto-tavi-beruhazas-25-milliot-kernek-a-greenpeace-tol-hogy-egyaltalan-megvizsgaljak-a-beadvanyukat-245036
Egy másik, a Tisza-tavat érintő problémáról, konkrétan arról, hogy szennyezett patakok vize folyik a tóba, a múlt év végén számoltunk be:
-- Évek óta szennyezett víz folyik a Tisza-tóba, és ez egy darabig még így is lesz
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/evek-ota-szennyezett-viz-folyik-a-tisza-toba-es-ez-egy-darabig-meg-igy-is-lesz-244648
Forrás:
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-tisza-tonal-is-epitkezesekkel-romboljak-a-kornyezetet-246340
M Imre üzente 2 éve
Sittlerakó helyett fák a nagytétényi Duna-parton!
A nagytétényi Duna-part Budapest egy kiemelten fontos természetvédelmi értéke lehetne. A környékről sokan járnak oda kutyát sétáltatni, kikapcsolódni, és több védett növénynek is otthont ad a Duna-parti nagyrét. Nemrég azonban arról kaptunk bejelentést, hogy munkagépek jelentek meg a területen és illegális földmunkába kezdtek.
Megszólal a Tóth Endre, országgyűlési képviselő-jelölt, és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a helyszínen mondja el, hogy mit fog tenni a Fővárosi Önkormányzat a természetkárosítás megakadályozásáért.
Videó:
https://www.facebook.com/watch/?v=700788517592997
-- Budapest Városháza
M Imre üzente 2 éve
Nem kaphat uniós támogatást az a tagállam, amelyik gyengíti a környezetvédelmi jogszabályait. Magyarországon azonban sajnos az elmúlt két évtizedben folyamatosan ilyen gyengítéseknek voltunk tanúi. Ilyen például az, hogy a kormány rendszeresen »nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak« minősít, és ezzel gyakorlatilag kivon a hatályos környezetvédelmi jogszabályok hatálya alól komoly környezeti ártalmakkal járó beruházásokat. Képesek lennénk meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek révén elhárulhatnak az akadályok az uniós támogatások további folyósítása elől. Ehhez a Levegő Munkacsoport részletes javaslatokat dolgozott ki, amelyekről az Európai Bizottság is elismerően nyilatkozott. További részletek honlapunkon:
https://www.levego.hu/hirek/2022/02/tudjuk-mikent-juthat-hozza-a-kormany-az-unios-penzekhez/
Rövid videó az uniós támogatásokkal kapcsolatos főbb orvoslásra váró problémákról:
https://www.youtube.com/watch?v=0HircCkqIB0&t=10s
-- Levegő Munkacsoport
M Imre üzente 2 éve
Tiltakozás a balatonföldvári kikötőépítkezés ellen
https://www.peticiok.com/balatonfoldvari_kikot
A kikötő tervezéséhez annak ellenére kezdtek hozzá 2020 végén, hogy a területrendezésről szóló törvény, és a balatonföldvári helyi építési szabályzat paragrafusai is rögzítik: a strand területe nem csökkenthető, funkciója nem változtatható. Márpedig ha a kikötő megépül, akkor a jelenlegi strand partjáról nem lehet, és tilos is lesz a Balatonba lépni, azaz megszűnik a strand, amint azt a rajz mutatja.
M Imre üzente 2 éve
Udvaros Dorottya is csatlakozott a Greenpeace élő láncához a fertő tavi gigaberuházásnál
A magyarországi Greenpeace szerda hajnalban élő lánccal próbálta megakadályozni, hogy a munkások bejussanak a fertő tavi építkezésre.
Az aktivistákhoz ezúttal a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, Udvaros Dorottya is csatlakozott, aki egy ,,Elég a természetpusztításból" feliratú táblát tartott a kezében. Ezt a szlogent egyébként egy molinón az egyetlen bevezető út fölé is kifeszítették a környezetvédők.
A Greenpeace nagykövete, Udvaros Dorottya elmondta: itt az ideje, hogy több tiszteletet mutassunk a földi élet iránt.
-- Bámulattal tölt el az élet, ami évmilliók alatt kialakult ezen a Földön. Az emberiség kreativitása és fantáziája lenyűgöző módon teljesedett ki az elmúlt évszázadokban. Megmutattuk az erőnket, és most mutassuk meg azt is, hogy milyen alázatosak tudunk lenni.
A szervezet azt szeretné elérni, hogy a kormány állítsa le a ,,a terület élővilágát pusztító megaberuházást". A Greenpeace az elmúlt hónapokban minden létező jogi eszközzel megpróbálta akadályozni a nemzeti parki területen zajló természetrombolást, a csörtének azonban nem lett eredménye. Az időhúzás a kivitelezőnek kedvez, hiszen jogerős döntés híján folytatódhat a beruházás. Eddig több mint 45 milliárd forintot öntöttek az építkezésbe. Minél több tégla és pénz kerül a Fertő tó környékére, annál nehezebb lesz megállítani a folyamatot.
-- az UNESCO-tól az Európai Unión át a Magyar Tudományos Akadémiáig minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ezt a beruházást most azonnal le kellene állítani. Végtelenül elkeserítő, hogy a szemünk láttára önös érdekből pusztítják el ennek az egyedülálló nemzeti parknak az értékeit.
Ahogy azt az Euronews is már korábban megírta a Fertő tó egy olyan vadregényes vízi világ, amely madarak tízezreinek nyújt otthont. Nem csak nemzeti park és Natura 2000 terület, de a vízi madarak és a vizes élőhelyek védelmére létrehozott úgynevezett Ramsari Egyezmény is felvette a különlegesen értékes vizes élőhelyek listájára, valamint UNESCO világörökségi terület is.
https://hu.euronews.com/2022/02/16/udvaros-dorottya-is-csatlakozott-a-greenpeace-elo-lancahoz-a-ferto-tavi-gigaberuhazasnal
M Imre üzente 2 éve
Fa Nándor mólót épít, de nincs szerződés
Az SFTFN egy külön honlapon és a hozzá tartozó Facebook-oldalon (Fertő Part – Az élmények otthona) népszerűsíti a beruházást látványtervekkel, videókkal, fotókkal, interjúkkal, a kormánymédia támogató cikkeivel, képrejtvényekkel, egyebekkel.
Ezen a Facebook-oldalon tették közzé 2021. december 8-án azt a képgalériát, amely szerint az északi kikötő mólórendszerét Fa Nándor vitorlázó építi, aki „hatalmas tapasztalattal rendelkezik a kikötői mólórendszerek gyártásában és telepítésében is”.
December 16-án videón is bemutatták, mit csinál pontosan Fa Nándor, és ő részleteket is mondott az általa kiépített pontonrendszerről.
Még aznap közadatigénylésben kértük ki az SFTFN-től a Fa Hajó Kft.-vel (Fa Nándor kikötőépítő cégével) kötött szerződést minden mellékletével együtt, hogy megtudjuk, mennyiért végzi a mólórendszer kialakítását.
A beruházást irányító állami vállalat 15 nappal később, 2021. december 31-án meghosszabbította a válaszadási határidőt 15 nappal az Infotörvény 29.§ (2) bekezdésére (ha túl sok adatra vonatkozik az adatigénylés, vagy a válaszolás akadályozná az adatgazda alaptevékénységének ellátását, akkor 15 nappal meghosszabbítható) hivatkozva.
A hosszabbítás letelte után, 2022. január 17-én megérkezett a válasz. Azonban nem szerződést küldött az SFTFN, hanem közölte, hogy olyan nincs.
-- „A SFTF NZrt. és a Fa Hajó Kft. között nincs hatályos szerződés.”
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/24/fa-nandor-cege-epiti-a-ferto-tavi-kikoto-pontonrendszeret-valoszinuleg-meszaros-lorinc-cegenek-alvallalkozojakent/
M Imre üzente 2 éve
Egy budapesti lakás (jó, nem panel) áráért, 64,8 millió forintért kínálta volna eladásra a miskolci önkormányzat azt a közvetlenül a Diósgyőri vár mögött található, 15 718 négyzetméternyi, a köznyelvben ma már Tündérkert néven futó területet, amire a bérlő iparági források szerint akár 1 milliárdot is költhetett az elmúlt években. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban jelezte, hogy a terület a biztonságos ivóvízellátás érdekében védett, így nem értékesíthető. Erről az önkormányzatnak is tudnia kellett, mégis meghirdette az ingatlant. Hogy miért, arról csak találgatások vannak. A területet bérlő cég mindenesetre ragaszkodik az ingatlanhoz, és keresi a megoldást a megtartására.
A diósgyőri várra korábban már sok milliárdot költött az állam és az EU. A szakma megbotránkozására most éppen 17 milliárdért alakítják át a 200 forintos papírpénzről jól ismert középkori romokat, hogy a vár úgy nézzen ki, mint egy Disney-rajzfilmben szereplő kastély.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/27/vedett-teruletet-adnanak-vennenek-a-diosgyori-varnal-meghozza-potom-penzert/
M Imre üzente 2 éve
Körülbelül 80 tüntető gyűlt össze szombat délután Sopronban, tiltakozva a Fertő tó környezetét nagyban károsító állami fejlesztések ellen. A soproni demonstráció a Civil Kollégium Alapítvány STOP! Kiemelt Beruházások kampányának újabb állomása volt, melynek keretein belül az ország különböző helyszínein zajló, a lakosság érdekeit, az önkormányzat szempontjait figyelmen kívül hagyó, a természeti és épített értékeket romboló kiemelt kormányzati beruházások ellen egyedülálló módon az érintettek közösen, a helyi ügyekben egymást támogatva állnak ki.
A napokban a civilek elindították a „Vessünk véget a kiemelt beruházások indokolatlan alkalmazásának!” című petíciójukat, melynek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a címzettje. A petícióval a kiemelt beruházásokról szóló törvény azonnali hatályon kívül helyezését; a jelenleg tervezés alatti és a már kivitelezés alatt álló, nem uniós forrásból megvalósuló kiemelt beruházások azonnali leállítását és a közcélú kiemelt beruházások törvényi szabályozásának széles körű társadalmi és politikai konszenzuson alapuló újratervezését követelik.
https://szabad.ahang.hu/petitions/vessunk-veget-a-kiemelt-beruhazasok-indokolatlan-alkalmazasanak
Mint arról a Mércén beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros és Mészáros Kft. által kivitelezni kívánt beruházás ellen a helyiek mellett húsz ország harminc civil szervezete is közösen tiltakozott,
https://merce.hu/2020/08/07/nemzetkozi-tiltakozas-indult-a-ferto-to-partjan-tervezett-gigaberuhazas-ellen/
sőt uniós kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben. Emellett olyan mérvadó szakmai szervezetek is felszólaltak a tó védelmében, mint az UNESCO világörökségi szakbizottsága, az ICOMOS, a Magyar Tudományos Akadémia vagy az ügyben pert indító Greenpeace. Mindeközben Nagy István agrárminiszter rendületlenül kiáll a környezetromboló állami beruházás mellett.
https://merce.hu/2022/01/15/a-fideszes-agrarminiszter-szerint-nem-kornyezetrombolo-a-luxusszallodat-es-sportkozpontot-is-tartalmazo-ferto-tavi-gigaberuhazas/
A beszédeket élőben közvetítettük Sopronból:
https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=265&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fmagyarinfo%2Fvideos%2F793540531603627%2F&show_text=false&width=560&t=0
A Fertő tóról a Partizán tegnap közölt megrázó videóriportot, amelyben két érintett mesél arról, hogyan forgatta fel az életüket egyik napról a másikra a Fertő-projekt.
https://www.youtube.com/watch?v=3lZ-DVNZT1U
https://merce.hu/2022/01/29/elegunk-van-abbol-hogy-a-kormany-onkenyesen-alkalmazza-a-nemzetgazdasagilag-kiemelt-beruhazasnak-nevezett-csodafegyveret/
Balatonaligáról is szó esik:
... amennyiben minden a beruházó tervei szerint halad, Aliga lesz az első Balaton-parti település, ahol nem lehet majd közterületen megközelíteni a vízpartot. ... a kormány az oda tervezett szállodaberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánította egy kormányrendelettel. Ezzel együtt egy tollvonással megszüntette az Aligai Fürdőegyesület harmincéves munkásságát is, melynek egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy biztosítottá vált minden állampolgár számára az egykor zárt Club Aliga hozzáférhetősége.
-- „El nem tudják képzelni, mit éreztünk ekkor” – mondta Bukovszki.
A kormányrendelet többek közt megtiltja 610 méter parti sétány közcélú használatát, a közparkot építési telekké minősíti, lehetővé teszi, hogy a strand területét 1000 négyzetméteres telkekre parcellázzák fel és hatemeletes épületeket is felhúzhat a beruházó. A helyi építési szabályzatot nem kell figyelembe vennie, az ősfás telkek akár 80 százalékát is beépítheti, és a településképet sem kell figyelembe vennie – emelte ki az egyesület alelnöke.
Az Aligai Fürdőegyesület szélmalomharcot vív: háromszor fordultak a Miniszterelnökséghez, valamint Orbán Viktornak is levelet írtak, felszólalva a kormányrendelet ellen, de egyszer sem kaptak választ. Az alapvető jogok biztosa több mint 100 helyi ingatlantulajdonos panaszát nem hallotta meg, az Alkotmánybíróság szerint a természetes környezethez való jog nem klasszikus alapjog. „Én meg azt állítom, hogy tévedtek ők már nagyobbat is, úgyhogy kénytelenek vagyunk Strasbourghoz fordulni”. Az aligaiaknak nem maradt más, mint a tiltakozás.
-- „Elegünk van abból, hogy a kormány minden indoklás nélkül, hatalmával visszaélve, önkényesen és tisztességtelen eljárással alkalmazza a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak nevezett csodafegyverét a védtelen parti települések ellen”
– mondta Bukovszki András.
M Imre üzente 2 éve
A Magyar Nemzeti Múzeum létrehozza a Nemzeti Régészeti Intézetet
Hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után a Kormány arról döntött, hogy 2022. január 1-től a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Magyar Nemzeti Múzeum részévé válik, így ismét a Nemzeti Múzeum végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig.
A Várkapitányság NZrt.-től a régészeti feladatellátással együtt 106 munkavállaló került a Nemzeti Múzeumhoz, akik a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatóságának, valamint a MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának az összeolvadásával létrejövő Nemzeti Régészeti Intézetben dolgoznak tovább változatlan feltételekkel.
A MNM összességében több mint 1300 régészeti projektet fog lebonyolítani, a lelőhely-diagnosztikai vizsgálatoktól, a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyeléseken át egészen a tervásatásokig, amelyek a régészek által kutatott témák mellett a magyar államisághoz és a nemzet történetéhez kapcsolódó lelőhelyeket fognak érinteni. A Magyar Nemzeti Múzeum mindezt a teljes hazai múzeumi világgal összefogva, a régészeti feltárásra jogosult intézmények koordinációjával végzi el, velük a legjobb szakmai partnerségre törekedve.
A Nemzeti Régészeti Intézet feladata lesz többek között a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkálatok országos koordinációja, a régészeti lelőhelyek országos felderítésének (régészeti topográfia) újraindítása, és a régészeti érintettséggel rendelkező műemlékek kutatásában való közreműködés. Emellett az integrációval új távlatok is nyílnak a régészet számára, hiszen mind a kísérleti régészet, mind a régészeti parkok és a közösségi régészet, mind pedig a tervkutatások területén komoly szándék van az előre lépésre. A fontos tudományos célok elérése, valamint a régészeti és múzeumi feladatok megvalósítása érdekében az MNM NRI együttműködik a régészeket képző tudományegyetemekkel, a tudományos testületekkel és intézetekkel, a vidéki múzeumokkal és a szakmai szervezetekkel. A hatékony és zökkenőmentes régészeti feltárások lebonyolítása során — figyelembe véve a nemzetgazdaság érdekeit — az MNM hangsúlyosan együtt kíván működni a vállalati szektorral, a beruházókkal, a NIF Zrt.-vel, a HIPA-val, illetve az építőipari kivitelező vállalatokkal.
A Nemzeti Régészeti Intézetet felállításával, azaz a Várkapitányságtól átvett szervezeti egység és a Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának az integrációjának a levezénylésével dr. Virágos Gábor megbízott főigazgató helyettest bízta meg L. Simon László főigazgató, de továbbra is vezető marad Kreiter Eszter és Pusztai Tamás is.
-- Magyar Nemzeti Múzeum
(Eddig hol voltak a régészek?)
M Imre üzente 2 éve
Veszélyben az aligai magaspart, bontani akarják
Ismerős ugye a látvány, ami a Balatonról Aligára nézve elénk tárul? Nos, ez az egyedi látkép került most veszélybe azért, mert a Club Aliga tulajdonosa telkeket kíván kialakítani a magaspart alatt, végig a Castro-villától az uszodáig. De a magaspart mozog, le-le omlik, mi tévő legyen hát a profitorientált befektető? Felkér neves geotechnikai tervezőket, hogy mondják meg, mit lehet tenni. A válasz pedig kézenfekvő: A magaspart jellegzetes élét le kell bontani! Mellékeljük a dermesztő terveket, melyeken a beavatkozásra kijelölt szakasz területe (kékkel jelölve), illetve az egyik metszete található. Az Aligai Fürdőegyesület határozottan tiltakozik Aliga jellegzetességének, egyedi természeti értékének ilyen barbár beavatkozása ellen!
El a kezekkel a magasparttól!
AFE, 2022.01.24.
A hivatkozott teljes tervcsomag innen tölthető le (317Mb; zip formátum):
https://filr.kh.gov.hu/filr/public-link/file-download/8a4880ee78643b8b017dbd59896553b8/115136/-6823564042268855664/3413_Aligaliget_KHV.zip
-- Aligai Fürdőegyesület
M Imre üzente 2 éve
Nyolc éve írták alá a Paks 2 szerződést
2022. január. 14. péntek
Az Egyenes Beszéd vendége Keresztes László Lóránt frakcióvezető, LMP.
https://www.atv.hu/videok/20220114/nyolc-eve-irtak-ala-a-paks-2-szerzodest
Petíció a kétsebességes Európa ellen
2022. január. 12. szerda
Az Egyenes Beszéd vendége Gyöngyösi Márton EP-képviselő, Jobbik.
https://www.atv.hu/videok/20220112/peticio-a-ketsebesseges-europa-ellen
M Imre üzente 2 éve
Újabb természetpusztítás, és hungarikum blöff a Dél-Alföldön.
A Szeged melletti Zsombó egy homokhátsági település, ahol felesleges az amúgy is kevés vizet sokszáz milliós uniós környezetvédelmi! pályázatból elpárologtatni. A vésztározó kikotrásánál keletkezett földből pedig esetleg egy 20 milliárd forintnyi védett növény élőhelyén hoznának létre repülőgép leszállópályát. A lokálpatrióta civilek tiltakoznak, a helyi önkormányzattól átvette a beruházást a fideszes Megyei Önkormányzat.
2021 június 9-i podcastunkban beszélt Kármán Balázs természetvédő arról,
https://greenfo.hu/hir/megmenekult-a-reptertol-a-20-milliardos-csoda-kosboros-nagy-bara/
hogy sikerült megmenteni a többek között általa felkutatott/felmért összesen 20 milliárd (!) forint eszmei értékű védett növényzetet (mely főleg különböző kosbor fajokból álló) a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó határában. Akkor mindenki örült a sikernek, hogy nem épül meg a repülőtér a falu mellett. De úgy látszik, hogy a beruházásban érdekelt körök nem adták fel, és most egy új trükköt vetettek be: EU-s pályázati pénzből egy teljesen felesleges záportározót és csatornarendszert építenek a falu másik határában, melyre az amúgy is állandóan száraz homokhátsági területen nincs is szükség.
Azt TALÁLTÁK KI, HOGY “HELYBEN TARTJÁK A CSAPADÉKVIZET,” ÚGY, HOGY VÍZELVEZETŐ ÁROK RENDSZERREL ELVEZETIK.
A létesítendőnek hazudott, valójában meglévő árokrendszerre ráolvasták, hogy milyen rettenetes mennyiségű többletvíz keletkezhet, ami indokol egy hatalmas záportározót. (Azzal sem foglalkoztak, hogy az árokrendszer nem lesz összekötve a kiásandó gödörrel!)
A gödör hatalmas, 1 km töltés öleli körbe a kiásott méteres gödröt! (AMIT MOST KÉTSZERESÉRE AKARNAK/FOGNAK NÖVELNI!)
A valóság azonban az, hogy a meglévő vízelvezető árkokon mindössze némi kozmetikát hajtottak végre, és ráadásul sok helyen megszüntették a szikkasztó, homok medrű árkokat, és befedték őket. Napnál világosabb, hogy 1 liter csapadékvíz többlet nem következik a hivatkozott “vizesárkokból”. De a kiásott sekély medrű nyílt vízfelület nem tud vizet visszatartani, már most is félig telt talajvízzel (rétegvíz) ami kitölti a tervezett kapacitás közel felét!
És itt figyelembe kell venni azt, hogy az éves párolgási veszteség egy ilyen nyílt felszínű talajvíz gödörnél meghaladja a 800mm-t, ami a duplája a lehulló egyre kevesebb évi csapadékösszegnek.
A töltéssel körbeölelt talajvízgödör a település legmélyebb részén került kialakításra amiből következik az hogy tavasszal a töltés mindkét oldalán víz fog állni!
A felszámolt gyep egy a történelmi időkben soha nem bolygatott páratlan botanikai értékű gyep. Ennek helyére lett kialakítva, minden szakmai tiltakozás ellenére az ásott gödör. A vízgazdálkodási övezetbe átsorolt Országos Ökológiai Hálózat Magterületen lévő gyepen több mint 200 millió Ft nyi védett eszmei értékű növényállomány él/élt. (plusz állatvilág)
Még el sem készült a “záportározónak hazudott” nyíltfelszínű talajvíz pazarló gödör, de felsőbb nyomásra “eldöntették”, hogy megduplázzák, azaz “meghosszabbítják Bicskéig ha kell Lovasberényig”, és a falu helyett a Megyei Önkormányzat fogja vezényelni a természetpusztítást, kizárva bármi helyi akadékoskodást.
Immár a természet, környezetpusztítást már több mint fél milliárd forintnyi Uniós pénz fogja támogatni amit eredetileg ” A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és klíma célok” érdekében adott az Unió!
https://greenfo.hu/hir/ujabb-termeszetpusztitas-es-hungarikum-bloff-a-del-alfoldon/
M Imre üzente 2 éve
Sajátos megoldást választott a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), hogy ne kelljen érdemben foglalkoznia a Greenpeace beadványával, amiben a Fertő-tóhoz tervezett állami óriásberuházás ügyében kiírt tendert kifogásolják: a testület a létező legmagasabb, 25 millió forintos igazgatási díjat kérte a panasz elbírálásáért. A Greenpeace azért fordult a KD-hez, mert a nemrég újra kiírt közbeszerzési eljárásból kiderült, hogy még a megkérdőjelezhető módon kiadott engedélyhez képest is jóval nagyobb területet építene be az állami beruházó cég.
A Greenpeace szerint a 2015-ös jogszabályra hivatkozva kiszabott elrettentő mértékű „igazgatási díj” azt a célt szolgálja, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a hazai közbeszerzéseket. A KD viszont közleményben azt írta: ilyen esetekben a beruházás becsült értékének a fél százalékát kérik el, ami szerintük „kirívóan alacsony”, „az uniós átlag mindössze egynegyede”. A KD leszögezte azt is: nincs jogosultsága arra, hogy ellenőrizze, megfelel-e a projekt a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre.
A KD eljárása annyiban nem meglepő, hogy az államapparátus igyekszik minden ellenvéleményt, bírálatot negligálni. A Fertő-Hanság Nemzeti Park előző, a projekttel kritikus vezetőjét például 2018-ban lecserélték egy kormányhivatalból érkezett új igazgatóra, aki azóta is gyakran korteskedik a Natura 2000-es területre, a madárrezervátum szomszédságába tervezett nagyberuházás mellett. Az építkezést bírálta Ausztria, az UNESCO és a Magyar Tudományos Akadémia is.
Időközben újabb 15 milliárddal nőtt a projekt költsége, mára 45 milliárd forintra drágult a beruházás, amely során turistacentrumot, vitorláskikötőt hoznak létre a Fertőrákosi öbölben.
https://nepszava.hu/3143052_lehet-panaszt-tenni-csak-epp-25-millioert
M Imre üzente 2 éve
A Válasz Online szerdai cikkében számolt be arról, hogy a Haggenmacher-villa a magyar történelem fontos helyszíne, de a régóta pusztuló házat a hozzá tartozó hatalmas erdővel és a mára tönkrement tavacskával együtt eladta a főváros egy távhővállalkozónak, akinek családja a közelben már megszerzett egy másik nevezetes, romos épületet.
A fővárosi vagyonkezelő cég, a BFVK Zrt. a privatizálást azzal magyarázta, hogy a svájci stílusú villa már 2016 óta szerepelt az értékesítésre szánt fővárosi ingatlanok között, vagyis az előző városvezetésnek ugyanez volt vele a szándéka. A vagyonkezelő azt is megjegyezte, hogy nem látja veszélyben a zöldterületet, mivel a Kerületi Építési Szabályzat az egész telket közjóléti erdő övezetbe sorolja, ahol kizárólag a meglévő épület 10%-os bővítésére van lehetőség, új épület egyáltalán nem építhető. A Válasz Online szerint viszont ebben az esetben kérdés, hogy ilyen paraméterekkel miért vesz valaki ingatlant, és mennyire reális az, hogy a vevő néhány év múlva nem kezdeményezi a szabályok lazítását, például arra hivatkozva, hogy a műemlék megmentésére másként nincs mód.
https://24.hu/belfold/2022/01/12/xii-kerulet-haggenmacher-villa-zugliget-eladas-furjes-balazs-valasztas-2022/
M Imre üzente 2 éve
Folytatjuk az elmúlt év eseményeit bemutató sorozatunkat.
https://archive.tilos.hu/cache/tilos-20210716-163000-180000.mp3
A Tilos rádió, Utca rádió c. 2021. július 16.-i adásának 47.percétől hallható a Népligetről szóló beszélgetés. Bardóczi Sándort kérdezték, a 2021. július 15.-i Tölgyfás játszótéri workshopp-ról.
Némi kiegészítést tennék. A szóban forgó kút nem két napja folyt, hanem hetek óta. /saját tapasztalat/
Jurta színház, jelenleg Cinema Holl rendezvény helyszín. Belső terek felújítva, megfelelő biztonsági szabályok betartásával újították fel és üzemeltetik.
A korábbi üzemeltető /COVID első hullámában bezárta a LIGET Disco nevet viselő szórakoztató egységet/ Az épület körüli területet nem állította vissza eredeti állapotába, így jelenleg környezetkárosító és balesetveszélyes a terület. /saját tapasztalat/
A tulajdonosi kör, jelezte a tulajdonos fővárosi önkormányzatnak, az állapotokat, de a nem történt semmilyen intézkedés a terület helyreállítása érdekében.
A tulajdonosi körrel és a jelenlegi működtetővel is jó kapcsolatot ápolunk. Kérésünket meghallgatva, rendezvényhelyszínt biztosítanak a csoport számára szükség esetén. Ezúton is köszönjük!
M Imre üzente 2 éve
Példák, hogy civilként is van esély a győzelemre a hatalom ellen
Amikor egy bányát akarnak újranyitni a Pilisben, vagy 40 méter magas adótornyot építenének a lakóházakhoz közel, vagy hatalmas toronyházakat a Balatonnál, vagy társasházat egy kis park helyén: sokan csak legyintenének, hogy úgyse tehetnek semmit. Vagy legfeljebb írnak egy dühös hozzászólást, hogy nem tetszenek a tervek. Páran azonban túlmentek az első felháborodáson, ötleteket, időt és munkát fektettek bele, és addig szervezkedtek, amíg győztek.
https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/01/04/civilek-gyozelem-a-hatalommal-szemben-adotorony-epites-park-helyett-tarsashaz
M Imre üzente 2 éve
Újabb területeket vett el a kormány Gödtől a Samsung-beruházás érdekében. A december végén közzétett rendeletek szerint transzformátorállomás, munkásszálló és újabb, „jelentős környezeti hatású” létesítmény építhető a 420 hektárra kibővített különleges gazdasági övezetben. Emellett a Samsung-gyár területén 10 százalékkal megemelték a beépítési arányt, és az új ipari park kedvéért kivágnak egy 8300 négyzetméteres erdőt is. Ugyanakkor az általunk közadatként kikért katasztrófavédelmi engedélyekből kiderült: a hatóság iparbiztonsági és tűzvédelmi okokból több üzemegység használatát megtiltotta a Samsung akkumulátorgyárában, a cég azonban a tiltás ellenére sem állította le a termelést.
December 27-én és 28-án több rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, amelyek szerint a kormány a gödi iparterület bővítéséről és újabb ipari beruházásokról döntött. Az „Egyes energetikai tárgyú jogszabályok módosításáról” szóló 787/2021. (XII. 27.) számú rendelet szerint újabb területeket sajátítanak ki az M2-es autóút gödi lehajtója mellett egy 400/132 Kv-os transzformátor állomás létesítése céljából. Erre a gödi iparterület áramellátása miatt kerül sor, amelyre a kormány eredetileg 22,5 milliárd forintot szánt, majd az összeget 30,2 milliárdra emelte.
Az Alsógödön élőket viszont leginkább egy másik tervezett transzformátorállomás fogja zavarni, az ugyanis csupán 4-500 méterre lesz a lakóházaktól.
A környéken lakó több ezer embert már eleve sújtja a gyár folyamatos zajszennyezése, a zajt pedig az új transzformátorállomás megépülésén kívül tovább fogja növelni a Samsungot kiszolgáló többsávos autóút forgalma is. Az engedélyeket kiadó hatóságok szerint viszont az új utaknak éppúgy nem lesz jelentős környezeti hatása, mint a Samsung már meglévő és most épülő gigaüzemeinek.
Ezért is keltett meghökkenést, hogy egy december 28-ai kormányrendelet szerint
-- újabb „környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények” helyezhetők el a gazdasági övezetben.
Igaz, ezek a várostól távolabb, az M2-es autóút túloldalán kijelölt ipari parkban létesülnek. De hogy milyen jelentős környezeti hatású létesítményekről lehet szó, ha még a Samsung több ezer tonna veszélyes anyagot használó, felső küszöbértékű üzemeit sem tekinti a hatóság jelentős környezeti hatású beruházásnak, az nem derül ki a rendeletből.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/01/04/420-hektarra-bovult-a-godi-kulonleges-gazdasagi-ovezet-meg-egy-erdot-kivagnak/
M Imre üzente 2 éve
Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal. Török Péter, a Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője szerzőtásaival a restaurációs ökológia vezető folyóiratában hívta fel a figyelmet arra, hogy a meggondolatlan fásítás helyett van, hogy többet érünk az őshonos gyepek védelmével.
https://mta.hu/tudomany_hirei/a-faultetes-nem-mindig-segiti-a-klimavedelmet-figyeljunk-inkabb-oda-az-oshonos-novenyzetre-111893
M Imre üzente 2 éve
Újabb óriáskikötő épülhet a Balatonnál, ezúttal Fonyódon
Óriási, 250 férőhelyes, 200-220 méter hosszú kiköt épülhet Fonyódon a Népszava értesülései szerint. A lapnak ezt az információt a Fonyód Yacht Klub vezetőségével és az önkormányzattal folytatott sikertelen kommunikáció után a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság erősítette meg, kijelentvén, hogy „A kiadott engedély alapján a meglévő keleti mólószár és a meglévő hullámvédő kőszórás bontását, a tervezett kikötő medence kotrását, a kikotort mederanyag elhelyezését, új keleti mólószár építését és a régi keleti mólószár helyén partvédelem kiépítését tervezik megvalósítani” a Somogy megyei településen.
A tervezett beruházásnak otthon adó földterület a kilencvenes évek második feléig önkormányzati tulajdonban volt, ezt követően pedig egy vállalkozás kezdett itt kikötőépítésbe. Ez a projekt azonban az érintett magáncég felszámolása alá kerülése és a tulajdonos és az önkormányzat között zajló hosszadalmas pereskedés miatt zátonyra futott, a telken sokáig csak egy épülettorzó éktelenkedett, amelyen idén kezdtek a felújítási munkálatokba.
A Népszava úgy értesült, hogy a kikötőhöz tartozó klubház területén éttermet, wellness-részleget és több tucat apartmant tervez a beruházó.
Az elmúlt években számos Balaton-körüli településen kezdődtek olyan építkezések, amelyek jelentősen korlátoznak a helyiek hozzáférést a tóhoz. Korábban beszámoltunk arról, hogy Balatonakarattyán, az egykori MÁV-üdülő területén épít többfunkciós rekreációs intézményt, valamint oktatási, és konferencia-központot a Magyar Nemzeti Bank cége, az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft., ettől azonban a Matolcsy Gyöngyi, a jegybankelnök volt felesége által vezetett falu lakói a legkevésbé sincsenek elragadtatva, mivel a beruházás jelentősen átalakítaná a tópartot.
-- Ráadásul a leendő kikötőt partmenti közterületen, egy 30-50 méter széles sétányon építik, noha oda már hosszú ideje csak a szomszédos strandokról lehet bejutni, miután a jelenleg is zajló építkezés elzárja a parttal párhuzamosan futó önkormányzati úttól.
Emellett a tóba 120-150 méter mélyen benyúló hullámtörő mólók (amik megakadályozzák, hogy viharos időben a Balaton hullámai kárt tegyenek a kikötőben lévő hajókban) véleményük szerint jelentősen megváltoztatnák Akarattya tópartját, ráadásul mederkotrásra is szükség lenne a kiépítéséhez.
Hasonló a helyzet Balaton északi partján található Csopakon is, ahol a 52 milliós kikiálltási áron árverésre bocsátott kikötőt végül 889,87 millió forintos áron vásárolt meg a már az első Orbán-kormány idején is jelentős útépítési közbeszerzésekből részesülő Abronits Róbert Major Kft. Ezt az árat a település fideszes polgármestere, Ambrus Tibor is értelmezhetetlenül magasnak nevezte és szerinte egyértelmű, hogy ha egy befektető többszáz millió forintért megvásárolja a területet, akkor be is szeretné építeni és hasznosítani azt a saját érdekében”. Ahogy a Válasz Online is megírta egy szeptemberi riportjában, a kikötő területét azóta elzárták a lakosok elől, vagyis
-- „Csopakon egyetlen falatnyi közterület sem maradt, ahol az ember szabadon odasétálhatna a Balatonhoz”.
Említésre méltó meg a Club Aliga ügye Balatonaligán, amivel a Helyközi Járat nevű, hét független sajtóterméket tömörítő együttműködés keretében a Mérce is kiemelten foglalkozik.
https://merce.hu/2021/12/28/ujabb-oriaskikoto-epulhet-a-balatonnal-ezuttal-fonyodon/
M Imre üzente 2 éve
Mégis lesz vízitelep a Fertő tavon? Megjelent az új pályázat
A visszavont gyorsított közbeszerzés után újra meghirdette a Fertő tavi vízitelep fejlesztésének második ütemét a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Ezúttal nem gyorsított, hanem csak egyszerű nyílt közbeszerzésen lehet ajánlatot tenni.
Az uniós közbeszerzési közlönyben megjelent felhívást az ajánlatkérő nyílt Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tette közzé.
A Napi.hu november 30-án írta meg, hogy a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. közzétette a Fertő tavi vízitelep fejlesztésnek II. ütemére szóló, nyílt és gyorsított közbeszerzési felhívását. Egyes tételeket már jövő tavasszal be kellene fejezni. Az ajánlatkérő a gyorsított közbeszerzési eljárást a következőkkel indokolta: "a természetvédelmi és Natura 2000 oltalom alatt álló fejlesztési terület jelenlegi, mélyépítési üteme a szerződés szerint 2022. április 17-én zárul, de egyes területrészek már a nyár végétől végleges állapotba kerültek. A természetvédelmi szakmai állásfoglalások szerint kiemelten fontos a munkavégzés, továbbá a fejlesztés folyamatosságának biztosítása, valamint a szünetmentesség lehetővé tétele a kivitelezési ütemek között, továbbá a végleges állapotba került területek továbbépítése során."
Ezt a felhívást az ajánlatkérő december 17-én visszavonta. Az indok: a potenciális ajánlattevők által feltett sok kérdést nem lehetett határidőben megválaszolni.
A kormány szeptemberben - határozatban - az idei központi költségvetésből több mint 4 milliárd, míg a jövő éviből 5,038 milliárd forinthoz juttatta a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t.
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/ferto-to-vizi-telep-beruhazas.742871.html
M Imre üzente 2 éve
Az 50’-es évek hangulatát idézi Baráz Csaba szerint kirúgása a Bükki Nemzeti Parktól -érdemtelenség miatt. Az igazgatóság természetismereti és oktatási osztályának, majd a környezeti nevelési csoportjának és a geopark munkacsoportjának ex vezetője amúgy az elmúlt 20 évben Pro Natura Emlékplakettet, és „a hazai természetvédelem érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységéért” a Pro Natura Díjat is kapott. A szakemberrel az UNESCO-nál elbukott geoparkról, az erdőkezelési anomáliákról, a félreértelmezett ökoturizmusról, és a kirúgás történetéről is beszélgetett Sarkadi Péter.
https://anchor.fm/sarkadi-pter/episodes/Oltatlan-termszetvdelem-e1c4grf
Kedves Barátaim, Ismerősem, (volt) Munkatársaim és Mindazok, akikkel munkakapcsolatba kerültem az elmúlt két évtizedben! Tájékoztatlak Benneteket/Önöket, hogy már nem dolgozom a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon: az állami természetvédelemben eltöltött két évtizedes kormányzati szolgálati jogviszonyomat a munkáltatóm, azaz a kormányzati igazgatási szerv, konkrétan annak igazgató asszonya a Kormányzati igazgatásról szóló törvényre hivatkozva 2021. november 22-én érdemtelenség miatt felmentéssel megszüntette. Így ennek alapján sem felmentési idő nem illet meg, sem végkielégítésre nem jogosultam. Ugyanakkor a Bükki Nemzeti Park igazgatója zároltatta a munkahelyi e-mail-fiókomat, megszüntette a hálózati hozzáférésemet, sőt a saját g-mail-es címemről is elérhetetlenné tette a többi bnpi.hu-s címeket – aminek következtében lehetetlenné vált a kommunikáció munkatársaimmal, valamint azokkal, akikkel az elmúlt két évtizedben munkakapcsolatba kerültem. Ezért vált lehetetlenné számomra a nemzeti park szerverén, az igazgatósági hálózaton és az e-mail-fiókomban tárolt szellemi alkotásaimhoz, az általam létrehozott szerzői jogi védelem alá tartozó dokumentumokhoz, a szellemi tevékenység folyamatai során keletkezett digitális anyagokhoz, leiratokhoz, elektronikus levelekhez való hozzáférés – kezdte elég terjedelmes levelét Baráz Csaba.
A teljes írás: Baráz Csaba adventi levele
https://greenfo.hu/wp-content/uploads/2019/05/Bar%C3%A1z-Csaba-adventi-levele.pdf
Az államilag félreértelmezett ökoturizmus – miért kell szállodamutyiba belemennie a nemzeti parkoknak? A legjobb ökoturista az, aki otthon marad. De hogyan is kellene definiálni, és meddig nem okoz problémát a környezetnek?
https://greenfo.hu/hir/oltatlan-termeszetvedelem/
Baráz Csaba honlapja: http://lithosphera.hu/
M Imre üzente 2 éve
Váratlanul módosított a parlament, a védett erdőkkel is lehet üzletelni | 2021. december 16. csütörtök
Döntött az Országgyűlés: a jövőben a természetvédelmi céllal megvásárolt védett állami területeket profitorientált erdőgazdaságok kaphatják meg. A december 14-én megszavazott "agrársaláta" módosító jogszabály emellett a védett természeti területek magánkézbe adását is megkönnyíti - írja a WWF Magyarország. A természetvédelmi szervezet szerint a módosítás kárt okoz a védett területeknek és ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért a köztársasági elnökhöz fordultak.
http://wwf.kampany.def.hu/gate/232/61bb09472551e/httpczovL3d3Zi5odS9wdWJsaWMvdXBsb2Fkcy90b2x0c2RsZS8xNjM5NjQ4OTQ3LXQtMTc0MzYtdG9ydmVueS13d2ZsZXZlbC1rZWgucGRm
Elfogadta az Országgyűlés azt az agrárminiszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely egyes agrártárgyú törvények technikai jellegű módosítása mellett - váratlan módon - a természetvédelem sarkalatos törvényekbe foglalt jogköreit is szűkíti. A kifejezetten természetvédelmi célból állami tulajdonba vett erdőterületek eddig kötelező módon a nemzeti park igazgatóságokhoz kerültek, hogy ott gazdasági érdekektől mentesen érvényesülhessenek a természet megőrzésének szempontjai - mostanáig.
A költségvetés minden évben meghatározott összeget biztosít a nemzeti park igazgatóságok számára, hogy védett és védelemre szánt területeket vásároljanak. Eddig ez a gyakorlatban úgy történt, hogy az így megvásárolt területek az állam tulajdonába kerültek, és az adás-vételt bonyolító nemzeti parkok a területek vagyonkezelőivé váltak - írja a WWF Magyarország természetvédelmi civilszervezet közleményében.
"A törvénymódosítás következtében megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután azonban nem a nemzeti park igazgatóság kap meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság. Ez olyan, mintha megvásárolnánk egy házat, amit a szomszédunk kezd el használni" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A civil szervezet aggasztónak tartja, hogy újabb területek kerülhetnek az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésébe. A védett területeken zajló faanyagtermelés és az erdős tájakat mindenhol felszabdaló vágásterületek nemcsak az élővilág állapotát rontják, a természetjáró emberek érdekeit is sértik.
Vannak konfliktusok a nemzeti parkok és az erdőgazdaságok között
A védett állami erdők mintegy 90 százaléka áll jelenleg az állami erdőgazdaságok vagyonkezelésében, de jogszabály szerint a természetvédelmi kezelés ezeken a területeken is a nemzeti park igazgatóságok felelőssége, ami miatt rendszeresek a konfliktusok a két szervezetrendszer között. ...
-- Abszurd, hogy még az olyan fokozottan védett területeken is lehet fát vágni, ahová a kirándulóknak sem szabad bemenni.
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/wwf-termeszetvedelem-agrarminiszter-ader-janos-erdogazdasag-eladas-nemzeti-park.742318.html
M Imre üzente 2 éve
Hiába fordultak az ombudsmanhoz a Club Aliga fejlesztései ellen tiltakozók, most a parlamenten keresztül próbálják érvényesíteni jogaikat
A beadványozók szerint a kormány 2020-ban született rendelete (24. oldal),
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/be9497fe19b35d37abb67116d9f1e0b86826c7a2/megtekintes
minek értelmében a beruházó gyakorlatilag azt és úgy építhet a patinás egykori pártüdülő területén, amit és ahogy a kedve tartja, sérti a település, a környékbeli lakosok, nyaralók és úgy általánosságban valamennyiünk, nem utolsósorban a jövő generációk érdekeit.
Noha nem nehéz belátni, hogy a part elvétele sértheti azok érdekeit, akik eddig használták, az ombudsman jogilag kétségkívül helyesen járt el. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis korábban már vizsgált hasonló jellegű panaszt: Balatonvilágos önkormányzata (melyhez Aliga is tartozik), az Aligai Fürdőegyesület (AFE), valamint egy magánszemély is kifogásolta a kormányrendeletet. Ahogy a Magyar Narancs beszámolójából kiderül, az AB 2021 nyári döntései alapján mindhiába,
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kornyezethez-valo-jog-nem-alapjog-elutasitotta-az-ab-a-helyiek-panaszat-a-club-aliga-miatt-239839
az AB ugyanis valamennyi panasz esetében a kormánynak adott igazat.
10 hektár maradt állami tulajdonban, de tartani lehet attól, hogy még azt is privatizálni fogják. (Már 37 hektár került magántulajdonba.)
Az aligaiak eddig mindenütt falakba ütköztek: a Fürdőegyesületnek a Club Aliga közterületeivel kapcsolatos panaszát az Alkotmánybíróság elutasította. Az alapvető jogok biztosa szintén nem hallotta meg több mint 100 helyi ingatlantulajdonos panaszát. A Miniszterelnökséghez címzett 3 levelükre sem érkezett válasz.
Ezért indított az Aligai Fürdőegyesület petíciót: hogy megakadályozzák a partszakasz kisajátítását, privatizációját.
“Alapvetően nem azzal van problémánk, hogy ha fejlesztések érkeznek a településünkre, hiszen ezek például remek munkalehetőséget teremthetnének a helyi lakosoknak.
A legfőbb aggodalmunk az, hogy a Club Aligába tervezett luxusberuházások csak egy szűk társadalmi réteg érdekét szolgálják, és egy egész települést szeretnének megfosztani az őt megillető partszakasz használatától. Ha a partszakasz kisajátítása megvalósul, akkor a Balaton-parti település lakóinak egy másik településre kellene elutazniuk, hogy lemehessenek a Balaton-partra. Ez teljesen abszurd.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_balaton_mindenkie__mi_tortenik_a_club_aligaval_es_mi_ennek_a_jelentosege_helykozi_jarat
De megnézhetjük azt is, hogy milyen mértékű, a Balaton-parton sajnos már megszokottnak vehető környezetrombolással járnának azok gigaberuházások, amiket ide terveznek, és ha a racionalitás talaján állnánk, akkor már csak ez elég okot adna ezek leállítására”
Ha szerinted is fontos, hogy a Balaton-part közterületeken megközelíthető maradjon, írd alá az Aligai Fürdőegyesület petícióját!
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiltakozas-a-club-aliga-kozteruleteinek-kisajatitasa-ellen
Üdvözlettel:
Az Aligai Fürdőegyesület és az aHang
M Imre üzente 2 éve
Tüntetést szervez vasárnap délelőtt 11-re, Sopronba a Greenpeace és a Fertő-tó Barátai helyi civil szervezet, hogy a tóra álmodott szálloda- és üdülőmonstrum ellen tiltakozzanak. A rendezvény facebookos meghirdetése itt található.
https://www.facebook.com/events/596037678387137
A Greenpeace közleményéből az is kiderül, hogy a környezetvédő szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul a beruházásra kiírt gyorsított közbeszerzési kiírás megsemmisítése érdekében.
Ahogy a szervezet közleményéből – és az Átlátszó cikkéből – kiderül, a gyorsított közbeszerzés és a munkálatok mihamarábbi megkezdésének indoklása, hogy
-- „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”.
Ami – tekintve, hogy jelentős részben védett állatokról van szó egy természetvédelmi területen – ha nem is okozna megoldhatatlan problémát, a beruházó számára mindenképp kényelmesebb ha eleve nincsenek ott, ha már egyszer sikerült őket elüldözni.
Ahogy a környezetvédő szervezet bejegyzéséből kiderül, korábban a „jogsértő beruházásra nemcsak, hogy kiadta az engedélyt a természetvédelmi hatóság szerepét is ellátó Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, de még azt is jóváhagyta bármiféle vizsgálat nélkül, amikor a beruházást végző Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. utóbb engedélymódosításban azt kérte, hogy az itt élő állatok vegetációs és költési időszakát figyelmen kívül hagyva egész évben építkezhessen. A kormányhivatalnak ebben a határozatában szerepelt az a megdöbbentő indoklás, hogy a Zrt. által megtett
-- »intézkedések hatására, a munkaterület a madarak és az emlősök számára kedvezőtlen élőhellyé vált, fészkelő példányok nem fordulnak elő, (…) a hüllők és kétéltűek a munkaterületet elkerülték.«
Magyarán: azért nem gond, ha folyamatosan zajlik az építkezés, mert az állatok a nagy felfordulás miatt már úgy sincsenek ott, így bántódásuk sem eshet.”
A kiírás azt is megállapítja, hogy az elüldözött állatok rögvest megpróbálnak visszatérni élőhelyükre, ha a munka leáll egy időre, már csak ezért is fontos folyamatosan munkálkodjanak az építkezésen.
Ezzel a szervezet szerint a beruházó önmagát leplezi le, miszerint törvénytelen tevékenységet végez a Natura 2000 besorolású, számos környezetvédelmi egyezmény által védett területen.
https://merce.hu/2021/12/10/tuntetest-szerveznek-vasarnapra-a-ferto-to-ner-es-lebetonozasa-ellen/
M Imre üzente 2 éve
M Imre üzente 2 éve
Lesújtó fejlemények egy nemzeti kincs tönkretételéről. Én nem is értem, hogy ezt a védhetetlen természetkárosítást miért kell erővel átütni.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/30/hamarosan-kezdodhet-a-szallodaepites-a-ferto-tonal-gyorsitott-eljarasban-keresik-a-kivitelezot-az-allatok-miatt/
M Imre üzente 2 éve
A Magyar Természetvédők Szövetsége, helyi természetvédők és civilek kezdeményezésére, közigazgatási pert indított az ügyben, kedden pedig jogerős ítéletet hirdettek a Veszprémi Törvényszéken. A bíróság a kiadott határozatot megsemmisítette, és arra kötelezte a kormányhivatalt, hogy egy megismételt eljárásban, további adatok beszerzése után újra vizsgálja meg azt a döntést, hogy származhatnak-e jelentős környezeti hatások a létesítmény megvalósításából.
https://telex.hu/belfold/2021/12/01/tihany-balaton-kapu-per-birosag-megsemmisitette-kormanyhivatal-engedelyet
M Imre üzente 2 éve
A Greenpeace a Fenntarthatósági Expó nyitónapján egy hatalmas Pac-Man molinóval hívta fel a figyelmet a kormány környezet- és természetrombolására. A szerdai akcióval a szervezet azt nyomatékosítja, hogy PR-mutatványok helyett érdemi cselekvést vár a mindenkori kormánytól. A Greenpeace egy honlapot is készített, ahol ismertetik, hogy mit tett a magyar kormány az elmúlt években a legfontosabb zöld ügyekben, illetve hogy az utóbbi évtized környezet- és természetrombolásának milyen hatásai lettek.
https://sites.greenpeace.hu/zold-szamvetes/
2013 és 2019 között a hazai kibocsátások például 12,6 százalékkal nőttek, aminek a fő oka a közlekedés. A közlekedésből származó emissziók 46 százalékkal emelkedtek az érintett periódusban. A kormány által 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkenési cél a szervezet szerint igen gyenge, a Mátrai Erőmű már elfogadottnak tekinthető bezárásával csaknem önmagában elérhető.
A Greenpeace szerint a megújulók energiaforrásokat tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban. Villamos energiát alig 10 százalékban állítunk elő megújulókból, ezzel hazánk a negyedik a legrosszabbul teljesítő uniós tagállamok között.
Magyarország a légszennyezettség által leginkább sújtott országok egyike Európában, több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő hatására. Hazánk a szennyezés miatti korai halálozás tekintetében rendre a legrosszabb országok között szerepel az EU-ban. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben elítélte Magyarországot az egészségkárosító PM10 (szálló por) szintje miatt, a határérték feletti NO2-szennyezettség következtében pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
A műanyag újrahasznosításában sem állunk jól, jóval az uniós átlag alatt teljesítünk. Az Eurostat becslése alapján a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41 százaléka volt újrahasznosítva az EU-ban 2019-ben, kilenc tagország esetében 50 százalék feletti volt az arány, az érték Magyarországon viszont csupán 33 százalék volt.
A Greenpeace friss kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság döntő többsége zöld kormányt akar 2022-től. A környezetvédő szervezet ezért azt várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra, újbóli megválasztása esetén kormánya milyen konkrét intézkedéseket tenne a klímakrízis és ökológiai válság kezeléséért.
https://24.hu/tudomany/2021/12/01/palkovics-laszlo-fenntarthatosagi-expo-greenpeace/
M Imre üzente 2 éve
Legutóbbi levelünkre ezt a választ kaptuk a Várkapitányságtól. Hamarosan reagálunk rá, majd azt is megosztjuk. Viduljatok.
https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert/posts/457550549123721/
> Tokeletes semmi! egyértelműen arra szolgál ez a levél, hogyha valaki, aki nem érintett, tehát nem tudja, pontosan mi történik (fakivágások, várgarázs és tsai), nem tudja, hogy mennyire ellenzi a helyi lakosság, hogy elvegyenek egy parkot tőlük, és nem tudja, hogy konkrétumokat kért a csoport a levélben, amire ez a válasz jön, akkor azt higgye, hogy itt minden rendben.
M Imre üzente 2 éve
Az első panel beszélgetésen bemutatkoztak a Víz Koalíciót alapító szervezetek:
Civil közösségek: Angyali-szigeti Civilek Egyesülete, Ráckeve, Angyali-sziget, CivilKalász, Budakalász, Civil Kotta, Szentendre, Eleven Gyál, Eleven Vecsés, Göd-ÉRT, Közösen a Városunkért Egyesület, Pomáz, PAD for environmental justice, Pomázi Civil Szövetség, Üllő Te Vagy.
Szakszervezetek: Alföldvíz Szakszervezet, Autonóm Területi Szakszervezet, Miskolc, Bácsvíz Szakszervezet, Fővárosi Vízművek ZRT. Munkahelyi Szakszervezet, Vasivíz Szakszervezet.
Ugye látjátok, milyen klassz csapat? Várjuk a további csatlakozó szervezeteket. A csatlakozó linket a petícióban találjátok.
Mindenki elmondta kinél, hogyan jelenik meg a vízprobléma, mit tapasztal. A közös nevező a forráshiány volt.
Erről szól a petíció is, amelyet itt lehet aláírni és terjeszteni:
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet
M Imre üzente 2 éve
Magyarország Kormányának célja, hogy egyetértési pontokat hozzon létre a magyarok mindennapjait meghatározó kiemelt ügyekben. Ezek közé tartozik a környezetvédelem is. Ezért online párbeszédet indítunk annak érdekében, hogy mindenki elmondhassa, mit gondol a környezetvédelem legfontosabb kérdéseiről: többek között az illegális hulladéklerakatok felszámolásáról, a megújuló energia népszerűsítéséről, vagy a zöldenergia közlekedésben való használatáról.
Az online kérdőív kitöltése csak pár percet vesz igénybe.
https://zold.kormany.hu/
M Imre üzente 2 éve
A halott állat a jó állat | 2021. november 18.
Alternatív tárlatvezetést tartott Litkai Gergely a Fertő Part nevű üdülőkomplexumot építő cég soproni propagandakiállításán. A humorista ízekre szedte a fejlesztésnek csúfolt fideszes/NER természetrombolást.
A sokszoros hazai és nemzetközi védelem alatt álló Fertőn a kormány legnagyobb idegenforgalmi beruházásának keretében 30 milliárd forint közpénzből épít üdülőkomplexumot, összesen 60 hektáron. A helyi civilek és a Greenpeace elszántak: addig folytatják a tiltakozást, amíg a kormány le nem állítja a fejlesztésnek titulált természetrombolást.
Sopron főterén állított fel egy kiállítást a Fertő Part nevű beruházást végző Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt., amely a leendő üdülőkomplexum vélt előnyeit ecseteli. Ezen a kiállításon tartott Litkai Gergely tárlatvezetést, ízekre szedve a fejlesztésnek csúfolt természetrombolást.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_halott_allat_a_jo_allat__litkai_gergely_tarlatvezetese_a_fertorol
A Greenpeace eközben új honlapot indított a Fertőről, és arról, hogyan veszélyezteti a terület különleges természeti értékeit a tervezett beruházás. Egy idővonalon pedig az is végigkövethető, hogy mit tettek eddig az ügyben a tiltakozó civilek, és milyen aggályokat fogalmaztak meg a beruházással kapcsolatban a nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió és az Unesco testületei. A https://greenpeace.hu/ferto oldalon most mindenki csatlakozhat, aki tenni szeretne a Fertő tó, és hazánk megmaradt természetes területeinek védelméért.
A Fertő egy vadregényes vízivilág, amely kis csatornáival, nádasaival madarak tízezreinek nyújt otthont. Különleges élővilága miatt hazai és nemzetközi védelem alatt is áll, nemzeti park és UNESCO világörökségi terület. Magyarország kormánya most mégis a legnagyobb idegenforgalmi beruházását hajtja itt végre: 30 milliárd forint közpénzből 100 szobás szállodát, apartmanházakat, 880 parkolót, vitorláskikötőt és fedett sportkomplexumot épít, és több további épületet, összesen 60 hektáron. A 100%-ig közpénzből finanszírozott komplexum üzemeltetőjének személye egyelőre nem ismert.
A civilek másfél éve tiltakoznak a túlméretezett beruházás ellen, a helyiek petícióját eddig több mint huszonnégyezren írták alá,
https://szabad.ahang.hu/petitions/a-ferto-to-korszeru-es-tajba-illo-fejleszteseert
és ugyanennyien csatlakoztak annak német nyelvű változatához is a tó osztrák oldaláról.
https://mein.aufstehn.at/petitions/fur-eine-moderne-und-der-ferto-neusiedlersee-kulturlandschaft-angemessene-bebauung
A civilek azt szeretnék elérni, hogy a túlméretezett, természetpusztító beruházás helyett csak egy kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen az állam, amely messzemenően figyelembe veszi a tó természetes adottságait és megóvja annak élővilágát, a fennmaradó pénzt pedig fordítsák inkább természetvédelmi projektekre.
A Fertőért indított kampányhoz csatlakozott Udvaros Dorottya színművésznő is, aki idén nyáron több aktivistával együtt szállt kenuba a fecskék védelméért a Fertő tavon.
https://www.youtube.com/watch?v=54dKwRw81Ao
https://greenfo.hu/hir/a-halott-allat-a-jo-allat/
M Imre üzente 2 éve
Átadtuk a méhek védelmét célzó aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának | 2021. november 15.
A Magyar Természetvédők Szövetsége képviselői átadták a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés keretében összegyűjtött magyar aláírásokat a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak. A kampány során 1,2 millió európai polgár támogatta – közte 22 ezer magyar – aláírásával egy beporzóbarát, a természettel harmóniában élő mezőgazdaság kialakítását.
A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés fő követelései:
1) a szintetikus növényvédőszerek európai felhasználásának 80%-os csökkentése 2030-ig és használatuk teljes felszámolása 2035-re,
2) intézkedések a biológiai sokféleség helyreállítására a mezőgazdasági területeken, továbbá
3) jelentős támogatás biztosítása a gazdák számára az agroökológiára történő átálláshoz.
Ez az európai kezdeményezés egyértelmű üzenetet küld az EU felé: az unió lakossága támogatja az Európai Zöld Megállapodásban a növényvédő szerek csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket, de az abban szereplő 50%-os csökkentésnél többet szeretnének, mert a tudósok szerint az nem elegendő a biológiai sokféleség összeomlásának megelőzéséhez. A szintetikus növényvédőszerek nélküli mezőgazdaság 15 éven belüli elérése kell, hogy legyen a cél – emelte ki Éger Ákos, a kampányt hazánkban koordináló Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
Az uniós szabályok szerint akkor sikeres egy európai kezdeményezés, ha összegyűlik legalább 1 millió érvényes aláírás. Korábbi hasonló kezdeményezések esetén az érvénytelen aláírások száma 10-15% volt. [1] Ez alapján a szervezők véleménye szerint az uniós szinten összegyűlt 1,2 millió aláírás elegendő kell, hogy legyen a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés sikeréhez.
Egy európai polgári kezdeményezés érvényességének az 1 millió aláírás mellett az is feltétele, hogy legalább hét országból összejöjjön egy bizonyos számú, lakosságarányos számú aláírás. Bízunk benne, hogy Nemzeti Választási Irodához eljuttatott 22 517 magyar aláíróból az ellenőrzések után egyértelműen meglesz a Magyarországra előírt számú 15 750 érvényes aláírás – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
Az európai polgári kezdeményezést megáldotta Ferenc pápa, hazánkban is számos döntéshozó és ismert személy támogatta a kampányt aláírásával, köztük Áder János köztársasági elnök, Nagy István agrárminiszter, Schmuck Erzsébet az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke, Karácsony Gergely főpolgármester, Weiner Sennyei Tibor költő is.
Jegyzetek:
[1] Napjainkig a 108 európai polgári kezdeményezésből mindössze hatot nyilvánított érvényesnek az Európai Bizottság (<6%).
[2] A Mentsük meg a méheket és a gazdákat hivatalosan támogató magyar civil szervezetek:
Magyar Természetvédők Szövetsége
Karátson Gábor Kör
Éghajlatvédelmi Szövetség
Magyar Permakultúra Egyesület
Reflex Környezetvédő Egyesület
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Védegylet Egyesület
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Országos Magyar Méhészeti Egyesület
Jane Goodall Intézet
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 34. számú Bükki Helyi Csoport
Magosfa Alapítvány
Zöld Kör
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány
[3] További részletek a kezdeményezésről:
- Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért - az európai polgári kezdeményezés melléklete.
https://www.mtvsz.hu/uploads/files/Melleklet_a_Mentsuk_meg_a_meheket_ECI_2021.pdf
https://mtvsz.hu/hirek/2021/11/atadtuk-a-mehek-vedelmet-celzo-alairasokat-a-nemzeti-valasztasi-irodanak
M Imre üzente 2 éve
Mellőzik a természetvédelmet Sopronban | 2021.11.12.
A Natura 2000-es területből kihasított részen alakították ki a város szabadtéri rendezvényterületét, ám az máig kihasználatlan. A harkai platón a felesleges beruházással visszafordíthatatlan folyamatok indultak el az élővilágban.
...
A harkai plató részben természetvédelmi terület, ismerte el annak idején a korábbi polgármester, és azt ígérte, hogy a védett övezet állapotát a közműfejlesztés során megőrzik, a létesítmény helyéről és nagyságáról ugyanis egy tanulmány készült.
- Ez így nincs rendben - vélte Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója. Mert az új helyszínen sem szabadna fesztivált rendezni. Ráadásul a VOLT egy addig érintetlen rész védett élőhelyeit veszélyezteti. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, mint az uniós ökológiai hálózathoz tartozó Natura 2000 terület kezelője talált alkalmas helyet a rendezvénynek. A város vezetői mégis ragaszkodtak a harkai platóhoz, ahol ezáltal visszafordíthatatlan folyamatok indultak el az élővilágban.
Az igazgató a hatóság, vagyis a természetvédelmi hivatal elnéző magatartását azzal magyarázta, hogy mostanában az államigazgatásban dolgozók, nem mindig tartják be az eljárási szabályokat. Ezért beható vizsgálat nélkül is adnak ki engedélyeket. Mivel a hatóságot a közigazgatás átszervezése óta a megyei kormányhivatal irányítja, ezért az önállósága megszűnt, és nem sok mindent tud tenni. Pedig a harkai plató igen fontos élőhelytípus, ahol még legeltetéses állattartással is lehet találkozni, ami ma nagyon ritka, ezért egyedi értéke van. Elfogadhatatlan, hogy amire használják, az előbb-utóbb a pusztulásához vezet.
Az tudott dolog, hogy nemcsak a Lővér Kemping, hanem a harkai plató is az uniós ökológiai hálózat része. Ezért mindegyik természetvédelmi oltalom alatt áll. Emiatt a zöldhatóság 2012-ben csak második nekifutásra engedélyezte a Volt megrendezését a kempingben, és öt év türelmi időt adott a szervezőknek, hogy rátaláljanak az új helyszínre. A határidő 2017-ben lejárt, a fesztivál mégis a kempingben maradt, noha a nemzetipark-igazgatóság egyidejűleg felkutatta az alkalmas helyet a sopronpusztai Páneurópai Piknik-emlékpark közelében, ami a voltosoknak is megfelelt. Csupán a közlekedés nehézségei miatt aggodalmaskodtak, ami azóta már megoldódott, mert az M85-ös út arrafelé is kész. A lehetőség így adott, ha netán a harkai platóra tekintettel a fesztiválszervezők mégis meggondolják magukat, és a költözésről döntenek.
A helyi önkormányzat régóta hallgat az alternatív lehetőségről, és messzemenően igyekszik kiszolgálni a rendezvényt. A soproni statisztika ugyanis számol a Voltra érkező mintegy százezer vendéggel, ami elfedi azt a szomorú valóságot, hogy a város idegenforgalma az utóbbi időben egyre jobban csökken.
Mennyivel szűkült a Natura 2000 övezet?
A kérdést még a hivatásos természetvédők nem merik megválaszolni. Akiknél érdeklődtünk azt mondták, hogy ezt senki nem fogja elárulni, mert aki megteszi, az biztosan elveszti az állását. Egyikük a vehemensebb fiatal kollégáival is igyekszik megértetni, hogy ott, ahol ők dolgoznak, ezt nem lehet megtenni.
Találgatni azért szabad, hogy vajon mi nem tetszik az ifjú generációnak. Az aligha, hogy csökken az európai ökológiai hálózathoz tartozó magyar terület, és ezt titkolják. Holott látható nyomai vannak. Ezek közé tartozik a harkai platón elkövetett erőszakos beavatkozás is, és még nincs vége. Mire befejezték, már kezdik újra az ásást. Jönnek a trafók és a nagyfeszültségű vezetékek is, amit a napokban fektettek le. Pedig ekkora feszültségre talán a Voltnak sincs szüksége. Szakemberek az újabb környezetkárosítás mögött ingatlanfejlesztést sejtenek. Ami nem zárható ki, mert a Lővér Kemping újjáépítését nem engedélyezte a hatóság, arra hivatkozva, hogy a területe közben Natura 2000 minősítésű lett. Ezzel szemben a Lővérek városrész rendezési tervét 2018-ban úgy fogadta el a fideszes többségű képviselő-testület, hogy a soproni régi kemping szomszédságában nem röstellt lehetőséget adni két magántelken új kemping kialakítására.
Nincs pénz a rég elavult ökológiai térkép megújítására
Ahogy a kormány, úgy számos önkormányzat sem törődik a természetvédelemmel, amire a Volt Fesztivál mindkét helyszíne jó példa - vélik szakértők. Sokkal könnyebb lenne a hatóságok dolga, ha elkészülne a már tíz éve esedékes felmérés, amit a minisztériumban a szakterület akkori vezetője többször szorgalmazott, de hiába. Nem kapta meg rá az egymilliárd forintot. Holott egyetlen vegetációs időszak elég lenne a Natura 2000 területek felülvizsgálatára, ami átfogó képet adna a védett területek jelenlegi állapotáról, és az oltalom alatt álló fajok meglétéről, elhelyezkedéséről, vagy eltűnéséről. Ehhez 8-10 ezer helyrajzi számon - a valamikori ÁFOR-kutakkal és volt téeszek romos épületeivel együtt - nyilvántartott ingatlant kellene átnézni, és így végre pontos információkat kaphatna a zöldhatóság arról, hogy rendezvények után egyes helyeken mekkora az esetleg bekövetkező természeti kár.
A jelenlegi adatok ismeretében a Natura 2000 területeink nagyságával Magyarország az uniós rangsor középmezőnyében foglal helyet, ám egy újabb felmérés után minden bizonnyal hátrébb szorulna. Mert a nyilvántartásban több olyan terület is lehet, amelyeknek egyes részei már régóta nem felel meg az előírásoknak. Pedig az EU-csatlakozás előfeltétele volt, hogy hazánk a Natura 2000 övezetek kijelölését követően, minden érintett helyen, vagyis az ország területének több mint egyötödén, betartja a közös irányelveket.
https://nepszava.hu/3137749_sporolni-kellene-a-nyugdijas-evekre
M Imre üzente 2 éve
Világszerte veszélyeztetett vörösnyakú ludat lőttek le a Hortobágyon | 2021. november 11.
Annak érdekében, hogy ez a szomorú eset a jövőben ne ismétlődhessen meg (melyre a Magyar Államot nemzetközi egyezmények is kötelezik) az MME az alábbiakat kéri az Agrárminisztériumtól:
— vadlúdvadászat beszüntetése az érintett Natura 2000 különleges madárvédelmi területeken;
— szakmai alapokon nyugvó vadászati kíméleti zónák kijelölése 2022-től a két fokozottan védett faj átvonulóhelyeinek számító Natura 2000 területek körzetében;
— a Minisztérium által jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési terv Minisztérium által vállalt feladatainak végrehajtása;
— vörösnyakú lúd fajmegőrzési terv elkészítése;
— közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi) tudományos jellegű vizsgálatok beindítása arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű vadkárt jelentenek az őszi gabonákban legelő vadludak;
— közös (vadászati, mezőgazdasági és természetvédelmi szakmai) program beindítása az illegális lelövések megelőzése érdekében.
A hosszabb madármészárlást is kilobbizta a MAGOSZ
https://greenfo.hu/hir/a-hosszabb-madarmeszarlast-is-kilobbizta-a-magosz/
Újabb méretes szög került a természetvédelem koporsójába. A vadászati idény meghosszabbítását a Tiszántúlon olyan fokozottan védett, a kipusztulás szélén álló fajok állományai fogják megsínyleni, mint a kis lilik, melynek egyedei a vadászható nagy lilik csapataiban vegyülnek el. A két fajt még a gyakorlott madarászok is nehezen különítik el egymástól az anyaföldön, nemhogy röptükben a vadászok, amikor sörétessel beledurrantanak egy ilyen vadlúdcsapatba. A fő baj „nem csak néhány” védett madár lelövése, hanem a zavarás. Tekintve hogy a kis lilik állománya az EU-ban nagyjából 60 ivarérett példány, ezért még egy lelőtt egyed is sok belőle.
Mindenre lőnek, ami mozog a Tisza-tónál – védett területen is
https://greenfo.hu/hir/mindenre-lonek-ami-mozog-a-tisza-tonal-vedett-teruleten-is/
https://greenfo.hu/hir/vilagszerte-veszelyeztetett-vorosnyaku-ludat-lottek-le-a-hortobagyon/
M Imre üzente 2 éve
A nemzeti konzultációk javarészt irányított kérdésekből állnak, amelyek előre sugallják a választ, és/vagy a kérdés megfogalmazásában a kormány (követendő) álláspontját. A kérdések gyakran vonatkoznak olyan témákra, amelyekben a kormány már döntött, vagy olyanokra, amelyekben nincs is szükség semmilyen intézkedésre. A válaszok jellemzően kellőképpen általánosak ahhoz, hogy a kormányon később semmiféle konkrét intézkedést ne lehessen számonkérni.
https://greenfo.hu/hir/magyarorszag-zold-uton-jar-ujabb-zoldrefesto-konzultaciot-indit-az-orban-kormany/
M Imre üzente 2 éve
Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál. A Velencei-tónál a helyi önkormányzatok sorra minősítik át a vízparti telkeket a nagyobb beépíthetőség kedvéért. Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének, ezért környezetvédők és helyi lakosok több szervezete Nagy Tavak Koalíció néven összefogott a magyarországi nagy tavak környékén zajló pusztítás ellen.
https://vimeo.com/555626696
Teljes sztori:
https://atlatszo.hu/2021/05/27/a-ner-elit-all-a-toparti-termeszetrombolo-beruhazasok-tobbsege-mogott/
M Imre üzente 2 éve
Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak.
https://vimeo.com/574784556
Teljes sztori:
https://atlatszo.hu/2021/07/14/illegalisan-epult-folduton-az-ellenorzest-kijatszva-szallitjak-a-hulladekot-a-zsambeki-lerakoba/
M Imre üzente 2 éve
Úgy épülhet gigatársasház a Duna Aréna mellett, hogy közben az önkormányzat kezét megkötötte a kormány
A társasház terveit a kerület korábban elkaszálta, mivel azt túl nagynak találta, ám ezt a döntést most felülírta a kabinet.
A kormány az elmúlt években sorra emelte ki a számukra fontos, sok esetben a holdudvar ismert befektetőihez kötődő, a helyi szabályozásokat átlépő beruházásokat, így azok sokkal tágabb határok közt mozogva születhetnek meg: a telkek nagyobb részét foglalhatják el, magasabbá válhatnak vagy épp kevesebb zöldterülettel kell azokat körülvenni.
A Magyar Közlöny szeptember 6-i számában
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3ca4398c26c06aa1a1ba7d192357e555cb86563b/megtekintes
újabb, nemzetgazdasági szempontból történő kiemelést tett közzé – derül ki egy, a XIII. kerületi önkormányzat oldalán olvasható közleményből.
https://www.budapest13.hu/2021/09/21/kozlemeny-kiemelt-beruhazassa-nyilvanitott-ingatlanfejlesztesrol/
Az írás szerint a Népfürdő, Bodor, Jakab József, illetve Dagálysétány utcák által körülvett terület Jakab József utca felé eső részén egy sportcsarnok, a Népfürdő utcai oldalán pedig egy lakóház születik majd, várható képüket, illetve a már rendelkezésre álló koncepcióterveiket azonban nem mutatták meg.
-- Új csarnok a kosárlabdasport fejlődéséért Budapesten, a Duna pesti oldalán, a Dagály fürdővel tervezünk új kosárlabdacsarnok-építést, aminek megvalósulása időhöz között – szűk egy év áll rendelkezésünkre. Hihetetlen lehetőségnek látjuk mind a saját, mind a budapesti, mind az országos kosárlabdasport életében a létesítmény megvalósítását. Egyesületünk nevelési elvei között az egyik legfontosabb, hogy játékosaink teljes körű szellemi és fizikai fejlesztésére törekszünk. Az új csarnok befogadóképessége lehetővé teszi, hogy több korosztály egyszerre szurkolhasson társainak, így jelentősen erősödhet az összetartozás érzése, fejlődni fognak fiatal játékosaink szociális készségei. A megvalósuló csarnok központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy ne csak akadémiánk igényeit szolgálja ki, hanem versenyzési lehetőséget biztosítson további fővárosi egyesületek és csapatok számra is. Így elmondható, hogy terveink a fővárosi – ezen keresztül pedig a teljes magyar – kosárlabdázás megerősítését szolgálják.
A szövegben jelzett szűk egyéves határidőt nyilvánvalóan nem sikerült tartani, így szóról szóra ugyanezek a sorok kaptak helyet a következő évi pályázatban is, sőt, itt a tervezési díj összegéről (69,85 millió forintról) is szó esett, további részletek azonban nem ismertek a projektről.
https://24.hu/kultura/2021/10/24/xiii-kerulet-nepfurdo-utca-tarsashaz-tervek-apr-bodor-projekt/
M Imre üzente 2 éve
Petíciók hete: Zamárdi, Göd, Vár
"Tiltakozunk! Ne épüljön nagyvárosi városnegyed nyolc emeletes házakkal Zamárdiban!" 13 089 aláírásnál tart ez a petíció, amiről múlt héten mi is beszámoltunk. Zamárdi Főterén múlt vasárnap délelőtt további, személyes aláírások gyűltek a petícióra. A partnerségi egyeztetés szerdára várható.
Visszatérünk GÖD és a Samsung ügyére, amiről Bodnár Zsuzsa aktivista számol be részben a petíció, részben a heti fórum alapján.
https://szabad.ahang.hu/petitions/kuldj-egy-levelet-god-megmenteseert
https://www.facebook.com/godert.hu/
https://www.godert.hu/kampany/
ÉS a legújabb tiltakozás: a Civil Kollégium Alapítvány aktivistái elhatározták, hogy kezdeményezik a kiemelt beruházásokról szóló törvény felülvizsgálatát. Byron Horváth Kertész Balázs CKA közösségszervező az elvekről és Molnos Attila építész, a 22esek csoport tagja a budai Várban készülő demonstrációról.
https://www.facebook.com/events/927365261493851
https://szabad.ahang.hu/petitions/kozos-a-var-tiltakozzunk-a-budai-var-onkenyes-kisajatitasa-ellen-1
https://archive.tilos.hu/cache/tilos-20211029-163000-180000.mp3
https://tilos.hu/episode/utcaradio/2021/10/29
M Imre üzente 2 éve
Közösen a Vároldalért Csoport
Tisztelt Várkapitányság!
Köszönjük válaszukat. Ezt a vitát, ahogy levelükben is jelezték, közösségi tervezés útján lehet rendezni. Ezért kérjük, hogy a továbbiakban a közösségi tervezés metódusát követve határozzuk meg a következő lépéseket és tisztázzuk az egyelőre még homályos pontokat.
Válaszukban azt írják, a közösségi tervezés hónapok óta zajlik. Mi a Közösen a Vároldalért Csoport tagjai, mint ennek a párbeszédnek a kezdeményezői, jelenleg nem érzékeljük ezt a folyamatot.
Nem ismerjük azt a konkrét személyt vagy személyeket, akik érdemi tárgyalásra fel vannak hatalmazva.
Nem tudjuk, hogy melyek azok a felvetéseink, amelyeket az önök által megbízott Pagony Tájépítész Iroda jelenleg vizsgál, illetve amelyek alapján a tervmódosításokat készíti.
Továbbra sem ismerjük a kert kialakításának költségkeretét és a hosszú távú fenntartás tervezett büdzséjét, sem ennek forrását.
Így azt sem tudhatjuk, hogy az áttervezés kapcsán csökkenek-e a kiadások, amik átcsoportosíthatóak lennének egyéb, a helyi közösség számára hasznos ötletekbe.
Nem kaptunk tájékoztatást a fákkal kapcsolatban, ez a petíciónk sarkalatos pontja. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél több fa maradhasson életben. Ezt egyrészt a növények, a parkban élő állatok miatti aggodalom és tisztelet hajtja, másrészt az egyre melegedő nyarak, a városi hősziget jelenség, a budai Vár túlépítettsége, az elviselhető városi létezéssel kapcsolatos jövőkép iránti aggodalmunk adja. Az általunk készített online fakatalógus nagy segítséget nyújthat abban, hogy közösen áttekinthessük az érintett növényeket. A link működik, ezért ismét kérjük, küldjenek egy listát a kivágni tervezett fák számával és indoklással.
https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1juelufmEXQfAsBYsgi1WAusfqsy4Cr2c&ll=47.49832039439975%2C19.03519864481524&z=17
Kitartunk az álláspontunk mellett, hogy a Fehérvári rondella alatt elterülő, jelenleg teljesen önfenntartó park 40+ életkorú fáival hosszú távon észszerű és költséghatékony, kis ráfordítással szerethető, látogatott pihenőpark lehetne belőle. Ez az elképzelés tökéletesen illeszkedik a Nemzeti Hauszmann Program filozófiájához, vagyis a századfordulós állapotok visszaállításához, hiszen a főhercegi Palotának a Várfalon kívüli kertje egy fákkal sűrűn benőtt terület volt.
Sajnos a gyümölcsfák nem lombos fák, koronájuk nyitott, mivel a gyümölcs érleléséhez szükséges a bejutó napfény. Árnyékot nem igazán tudnak adni, és az élettartamuk is jóval rövidebb.
A közösségi kert koncepcióját sem sikerült megismernünk. Ki lesz a fenntartó? Kik és hogyan kapcsolódhatnak be a munkákba? Szervezett programként képzelik a kertészkedést, ami korlátos hozzáférést ad a területhez?
Nincs pontos információ, hogy a bejáratott útvonalaink, amelyek gyors összeköttetést nyújtanak a központhoz, valóban megszűnnek-e, vagy legalábbis éjjel le lesznek zárva? Sajnos ezen a ponton ismét jeleznünk kell, hogy a Várkapitányság honlapján elérhető közvélemény-kutatás, amely a koncepció társadalmi támogatottságát hivatott alátámasztani, nem tekinthető reprezentatív kutatásnak, ezért továbbra sem tudjuk elfogadni.
Ellenezzük a park bekerítését és lezárását. Sok kisgyermekes család és kutyatartó számára a Fehérvári rondella alatti park a legkönnyebben elérhető zöldterület a környéken. Szemmel látható, hogy egyre többen tartanak kutyát, családok is. Számukra létfontosságúak az olyan területek, ahol gyerekekkel és kutyákkal együtt kapcsolódhatnak ki. A kutyatartók egy részét valóban lehet kritikával illetni, de ez nem sújthatja a normális többséget. A problémák felszámolásában hatalmas segítséget nyújtana, ha a fenntartó több kutyapiszok gyűjtésére alkalmas kukát helyezne ki a területre, illetve megoldaná a világítást, hogy a padokat már ne is említsük.
A környék lakóinak életminőségével kapcsolatban, mindenképpen meg kell említeni a három mélygarázs és a forgalom lehetséges növekedésének problémáját, különös tekintettel az Attila út ‒ Mikó utca ‒ Tábor utca ‒ Palota út terhelésére. Továbbra sem tisztázott a Várban épülő új/régi épületek funkciója, illetve az ehhez kapcsolódó várható terhelése a környéknek. Értjük ez alatt a Várba naponta érkező dolgozók, illetve gépkocsik számát is. A garázsok férőhelyeinek száma egyenként valóban 300 alatt van, de egymáshoz való közelségük miatt ez egyértelműen közel 1000 parkolót jelent. Ezért nem tudjuk elfogadni a környezeti hatástanulmány mellőzését sem, hiába hivatkoznak a jogszabályra. Nem világos, hogy a Polgárváros távolabbi pontjain élők parkolási gondjait ezek a garázsok hogyan tudnák megoldani.
A Várkapitányság és a Megrendelője részéről pozitív gesztusként értékelnénk a környezeti hatástanulmány elkészítését, ez bizonyítaná számunkra, hogy valóban figyelnek a környék lakossági igényeire.
Ahogy azt korábban már többször elmondtuk, mi erre a területre parkként és örömforrásként tekintünk. Részesei akarunk lenni a közösségi tervezésnek, ami ezt a helyet megvédi és fejleszti. Ezért első lépésként kérjük, szíveskedjenek egyértelmű választ adni a kérdéseinkre. Végezzenek releváns kutatást a helyi lakosok bevonásával, a park átalakításával kapcsolatban.
A közösségi tervezés kezdő lépéseként kérjük, hogy minél hamarabb biztosítsanak lehetőséget arra, hogy a tervezőkkel egy közös bejárás során átbeszélhessük a javaslatokat. Határozzuk meg, hogy a következő két évben milyen gyakorisággal tartsunk megbeszéléseket a tervezés aktuális állásáról.
Kérjük, a közösségi tervezés során születő terv lakossági elfogadásáig ne kezdjenek bele semmilyen munkálatba az érintett területen.
Kérjük, válaszukat 30 napon belül juttassák el a Budavári Önkormányzat részére. Köszönjük.
A sikeres együttműködés reményében üdvözlettel,
Közösen a Vároldalért Csoport
https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert/posts/438183571060419/
M Imre üzente 2 éve
FAÜLTETÉSI AKCIÓK
Kedves Önkénteseink!
Szeretnénk megosztani veletek Csikász Attila levelét, aki a MyForest közösségi erdők (Közösségi Erdőkért Alapítvány) egyik szervezője:
"Tisztelt Támogatónk, Tisztelt Önkéntes!
.
Örömmel tudatjuk veled, hogy alapítványunk idén, késő ősszel új területek beültetésével gyarapítja erdőinek számát.
.
Önkéntes munkára hívunk, hogy munkáddal segíthesd a Közösségi Erdőkért Alapítvány (MyForest) által előkészített, és akár korábban általad is támogatott erdőterület ültetési munkáit.
.
Kérjük, jelezd felénk erre az email címre (myforestultetes1@gmail.com), ha az alábbi időpontok valamelyikén részt szeretnél venni az eseményen!
.
Az ültetési munkálatok idén az alábbi időpontokban esedékesek:
.
november 6. szombat, Csécse, Szarvasgede település
november 13. szombat, Csécse, Szarvasgede település
november 27. szombat, Erzsébet település
.
Az önkénteseket szakavatott erdészeti szakirányító igazítja el, aki helyi lakosként és helyben gazdálkodó szakemberként természetesen elmagyarázza, hogy mit és hogyan kell tenni a szakszerű ültetés során.
.
A tevékenység ideje nagyjából fél nap, a munka várhatóan szabadgyökerű, lombos elegyfaj ültetése lesz, valamint Nógrádban makkvetés is.
.
A részletekről, szükséges eszközökről a későbbiekben fogunk tájékoztatást küldeni a jelentkezőknek. Ezúton szeretnénk jelezni, hogy a kijelölt időpont előtt leeső, jelentősebb eső sajnos meghiúsíthatja a programot. Ebben az esetben próbálunk későbbi ültetési időpontot kijelölni.
.
Kérjük azt is jelezd, ha több fővel érkeznétek, valamint, ha szabad helyet tudsz felajánlani másoknak, hogy a helyszínre eljussanak.
.
Támogatásokat ezennel is megköszönve és válaszotokat várva,
.
Üdvözlettel,
MyForest csapat
Csikász Gábor"
M Imre üzente 2 éve
Hm.
Állásfoglalás Gyűrűfű Ökofalu és a Gyűrűfű Alapítvány ügyében.
Az elmúlt napokban többen kérdeztek a Gyűrűfű Alapítvány által útjára bocsátott segítségkérés hátteréről. A területileg illetékes jegyző ugyanis az Alapítvány, terület átminősítésre vonatkozó kérvényét elutasította. Az alapítvány döntéshozói a kérdésben a FB nyilvánosságához fordultak, és többek között a falu újólagos kihalását előrevetítve többektől pénzadományt kérnek.
A helyzet a felvetített képnél lényegesen bonyolultabb, még darázsfészeknek sem túlzás nevezni.
Részletek (a hozzászólásokat is érdemes elolvasni):
https://www.facebook.com/gyurufu/posts/4634822573239058
M Imre üzente 2 éve
Nagyvárosias lakónegyed épülhet Zamárdiban, tiltakoznak a civilek | 2021.10.18.
A komplexumról látványterveket is közöltek a partneri véleményezésre szánt tervezetben,
http://onkormanyzat.zamardi.hu/wp-content/uploads/2021/10/ZAMARDI_KIEMELT_SZENT_ISTVAN_PARTNERI_ANYAG.pdf
aminek a megvalósítása ellen már petíció is indult.
https://szabad.ahang.hu/petitions/tiltakozunk-ne-epuljon-nagyvarosi-varosnegyed-nyolc-emeletes-hazakkal-zamardiban
Zamárdi önkormányzata hivatalos oldalán arról tájékoztatott, hogy elkészült a város településrendezési eszközeinek módosítása, ami a kiemelt fejlesztési területté nyilvánított 3604/3, 3613/6, 3616/1 és 3616/2 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozik. A több mint 300 oldalas anyagot az önkormányzat honlapján lehet tanulmányozni. A dokumentumban egy nagy volumenű fejlesztésről írnak részletesen, ami egy hatalmas terület nagyvárosias lakóterületté nyilvánítása révén valósulna meg lakóépületek és szálloda építésével. Megtalálhatóak benne a látványtervek is (ezeket cikkünk galériájában is meg lehet tekinteni), ugyanakkor azt is írják, hogy jelen tervfázisban részletes építésztervek és kiviteli tervek még nem állnak rendelkezésre.
Az érintett területen, a Szent István út mindkét oldalán nagy kiterjedésű kempingek, nyaralók találhatóak. A dokumentumban úgy fogalmaznak: "Településképi szempontból kiemelt jelentőségű területek ezek, hiszen az ebből az irányból érkezőket itt érik az első benyomások a településsel kapcsolatban. Az úttól délre eső, közel 12 hektáros területen a fejlesztők Zamárdi új nyugati városkapuját álmodták meg, ami kiterjeszti és egyben tehermentesíti a jelenlegi városközpontot."
A partneri véleményezésre szánt tervezet több platformon is tiltakozást váltott ki. Egyebek mellett indult egy online petíció is, amit a Zamárdi Civil Összefogás jegyez. Mint írják, a Szent István út és a Brettyó természetvédelmi terület között elterülő, a Tihanyi-félszigettel szemközti, több mint tízhektáros területet nagyvárosias lakóterületté nyilvánítása és a rajta felépítendő 8 db 9 szintes és 10 db 5 szintes lakó- és szállodaépület megvalósulása ellen gyűjtenek aláírásokat, azt kérve a döntéshozóktól, hogy utasítsák el a terület átminősítését és a teljes építkezést.
A tervezettel kapcsolatos észrevételeket a felhívás közzétételétől (október 14-től) számítva 15 napig lehet jelezni Ripszám Jánosnak, a város főépítészének címezve.
https://epiteszforum.hu/nagyvarosias-lakonegyed-epulhet-zamardiban-tiltakoznak-a-civilek
... jelenleg nemhogy Zamárdiban, de még a szomszédos Szántódon sem igen vannak 3 emeletesnél magasabb épületek.
https://444.hu/2021/10/18/hatalmas-lakoparkot-terveznek-zamardi-nyugati-felere
M Imre üzente 2 éve
Kiállás a Balatont övező nádasok védelme mellett!
-- Címzett: Balaton környéki önkormányzatok, a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Ezzel a petícióval arra kérjük a címzetteket, hogy segítsenek megőrizni a balatoni élővilág, egy olyan színfoltját, mely gazdag élőhelyet biztosít, emellett fontos ökológiai és hidrobiológiai szerepeket lát el. Ez a nádas elővilág!
Ezentúl kérjük, hogy biztosítsanak a nádaratási munkálatok elvégzésére minden évben elegendő forrást, munkaerőt és munkagépeket, hogy évről évre képes legyen megújulni a nádas.
Támogassanak minket, vigyázzunk és szeressük egyetlen Balatonunkat!
Miért fontos?
A nádas:
Elsősorban élőhely. A nádirtással megszűnik az élőhely ritkul a fajgazdagság, csökken a biodiverzitás, a Balaton ökoszisztémája összeomolhat.
A víztisztító szerepének hiányában a Balatonon drasztikus algavirágzás indulhat meg, mely nem csak az alacsonyabb és magasabbrendű élőlényekre jelent kockázatot, de a turizmusra és sportolási, rekreációs lehetőségekre, így az ember egészségére is.
A nádas a mezőgazdaságban is fontos. Értsük meg a nádvágás fontosságát, hiszen az évről évre megújított nád, gazdagabb élőhelyet biztosít és könnyebben látja el ökológiai szerepét az ífjú nád.
https://szabad.ahang.hu/petitions/kiallas-a-balatont-ovezo-nadasok-vedelme-mellett
M Imre üzente 2 éve
Ismételten: egy külföldi cég hiányos engedélykérelmet ad be a magyar szakhatóságnak egy atomerőmű-építésről, mire a magyar kormány – a megrendelő – képviselője nem összevonja a szemöldökét, hanem magára vállalja a felelősséget és a hiánypótlás elvégzését.
Mi is volt annak molinónak a felirata azon a 2012-es „békemeneten”?
https://greenfo.hu/hir/nem-leszunk-mar-ismet-az-vagyunk/
M Imre üzente 2 éve
Bár az Országos Atomenergia Hivatal szerint a Paks II. Zrt. által tavaly benyújtott, az orosz atomerőmű terveit is tartalmazó kérelem nem elég alapos, a kormány ezt másképpen látja. Ráadásul a kabinet mindent meg is tesz, hogy az ország egyik legnagyobb beruházása zöld utat kapjon. Éppen akkor távozott posztjáról Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, amikor a szervezetnek el kellene bírálnia azt a kérelmet, amely megnyitja az utat a két új paksi blokk megépítése, azaz az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar beruházása előtt.
https://greenfo.hu/hir/matol-kadar-andrea-az-orszagos-atomenergia-hivatal-elen/
Részletek: Óriási szakmai feszültség Paks 2 körül
https://greenfo.hu/hir/oriasi-szakmai-feszultseg-paks-2-korul/
M Imre üzente 2 éve
A fenntartható energiahasználat terén is átgondolt és átfogó politikára van szükség.
-- Le kell állítani Paks2-t! Teret kell adni a megújuló energiák használatának – vigyázva arra, hogy ne egy másik környezeti problémát okozzunk velük.
-- Pl. ki kell mondani, hogy élelmiszert nem égethetünk el az autók motorjában! Tévút a szántóföldi növényekből előállított „zöld energia”.
-- A napelem parkokat sem szántóföldeken kell elhelyezni, hanem háztetőkön, parkolók felett!
-- Be kell vezetni a fogyasztói közösség tulajdonában levő energiatermelést.
Alapkövetelmény kell, hogy legyen minden folyamatban az energiahatékonyság. Az erre irányuló kutatásokat kell ösztönözni, csak az ennek megfelelő beruházásokat támogatni.
Előnyben kell részesíteni a hulladékmentes technológiákat! Kampányt indítani, és komplex módon segíteni a háztartások környezetbaráttá alakítását.
Hatékony intézkedéseket kell hozni a levegő és a víz tisztaságának biztosítására.
Mezőfalva, 2021. október 10.
Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök
a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője
https://greenfo.hu/hir/veszelyben-a-jovo/
A kormány a pusztító mezőgazdaságot választotta:
https://open.spotify.com/episode/0M7emTIcPmuMbD3qZn6XJh
Korábbi podcastunk beszélgetőtársa Ács Sándorné agrármérnök és tántoríthatatlan zöld harcos – a kishantosi földcsaták főszereplője.
https://greenfo.hu/hir/a-kormany-a-pusztito-mezogazdasagot-valasztotta/
1995-ben indult a kúriában a népfőiskola, majd 1998-tól béreltek körülötte 452 hektár földet, ahol a hazai biotermesztés minta (oktató) gazdaságát hozták létre. A nemzetközi hírnevű Kishantosi Vidékfejlesztési Központot a második Orbán-kormány likvidálta.
M Imre üzente 2 éve
S.O.S. segítséget kér Gyűrűfű Ökofalu!
1970. október: az utolsó lakója is elhagyja Gyűrűfűt, amelyet adminisztratív intézkedésekkel tudatosan néptelenítettek el.
2021. október: Az épp 30 éve ökofaluként újjáéledő Gyűrűfűt EGY JEGYZŐI DÖNTÉS ISMÉT RÁÁLLÍTJA AZ ELNÉPTELENEDÉS PÁLYÁJÁRA.
Ha hagyjuk.
Ha nem kapunk segítséget.
Az építési jogszabályok változása miatt a rendezési tervben előírt és a valóságban zömében rég létező utak földhivatali bejegyzése elengedhetetlenné vált. Két évig tartó pontos előzetes egyeztetések és milliós költségek után a földhivatal a beadványt elfogadta, a jegyző viszont - mint a helyi jelentőségű természetvédelmi terület szakhatósága - hozzájárulását megtagadta. A jegyző asszony indoklásában két dologra hivatkozott:
- A valóságban évtizedek óta létező, rendezési terv által előírt és napi használatban lévő utak földhivatali bejegyzése szerinte "olyan mértékben érintené a táj jellegzetes képét és természeti értékeit, mely nem összeegyeztethető a Természetvédelmi Terület Létesítéséről szóló rendeletben megfogalmazott rendeltetéssel." Pedig Gyűrűfű (talán országosan az egyetlen) hivatalos ökofalu, amely a helyi rendezési terv szerint egy "humánökológiai kísérlet" és a hivatkozott Természetvédelmi rendelet kizárólag azért készült, hogy "biztosítsa a Gyűrűfűi humánökológiai kísérlet számára szükséges természetes körülményeket."
- Valamint szerinte "A rendezési terv természet- és tájvédelmi előírásai között az újonnan létesítendő utak mentén előírt útsorfásítás sem valósulhat meg a helyszínrajzok alapján." A valóságban a rendezési terven feltüntetett fásítás az út mentén található gyepeken - más helyrajzi számon - valósul meg, tehát az utak földhivatali bejegyzése ezt nemhogy nem gátolja, de út melletti fásítást csak akkor tudunk végezni, ha van út!!!
A hatvanas években Gyűrűfű elnéptelenedéséhez erőteljesen hozzájárult az, hogy a hivatal nem adott ki több építési engedélyt, valamint eddig a zsákfaluig nem építették meg az utat. Most ugyanitt tartunk: a jegyző döntése ismét kimondta a halálos ítéletet Gyűrűfűre: nem tüntethetjük fel a földhivatali nyilvántartásban a rendezési terv által előírt utakat, így a jogszabályok alapján a jövőben senki semmit nem építhet Gyűrűfűn. Sem a már ott élők, sem azok, akik a jövőben ide szeretnének költözni.
Hogy miért teszi velünk ezt a jegyző? Indok nincs! Felkereste a falugondnokunk, beszélt vele egy ügyvéd, a polgármesterünk értetlenül áll, a gyűrűfűiek küldöttségének ezt mondta: „Igazuk van. A döntésemet akkor sem változtatom meg” majd rájuk csapta az ajtót és kimenekült a saját hivatala épületéből!! Bármilyen hihetetlen, öten tanúsítják, hogy ez így történt! Ezt követően írásban, öt oldalon, nagyon részletesen és szakszerűen leírtuk, ügyfélkapun beküldtük számára, miért nem lehetséges, hogy részben már 300 éve meglévő, rendezési terv által előírt utak földhivatali feltüntetése megzavarja a természetet. Írásos válasza szintén tömör volt: forduljunk a bírósághoz!
VÉGSŐ ELKESEREDÉSÜKBEN GYŰRŰFŰ LAKÓI ÉS LEENDŐ LAKÓI KÉRNEK MINDENKIT, HOGY SEGÍTSEN KIS ÖKOFALUNKNAK ÉLETBEN MARADNI!
Ezt megteheted a következőkkel:
1. Kérjük, osszad meg ezt a bejegyzést annak érdekében, hogy eljusson olyan emberekhez, szakértőkhöz, akik szakmai segítséget tudnak nekünk nyújtani: a jegyző döntését bírósági úton megtámadhatjuk.
2. Kérjük, ha eljutott hozzád, aki jogász vagy, vagy környezetvédelmi szakember, vagy a média képviselője, és segítenél, üzenetben jelezd a gyurufualapitvany@gmail.com e-mail címen, vagy itt a Facebook-on messengeren. Ha adsz egy telefonszámot, felhívunk, ha kéred a határozatot, és a többi dokumentumot elküldjük.
3. Az útjaink megterveztetése milliós nagyságrendű költség volt, amelyet az alapítvány szerény forrásaiból kellett fedeznünk. A bírósági eljárás ügyvédi és szakértői költsége várhatóan tetemes összeg lesz. Kérjük, segítsd Gyűrűfű Ökofalu életben maradását bármilyen szerény összeggel a Gyűrűfű Alapítvány 10102440-06013910-00000004 számlára történő utalással. A közleménybe írd be: „az ökofalu megmentésére”.
Bármelyik segítségre sürgősen szükségünk van, mert a bírósági út elindítására már csak két hetünk van.
NE HAGYD ELVESZNI GYŰRŰFŰT, ISTENÜNK!
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=415723269898638&id=109154847222150
https://www.gyurufu.net/
http://www.gyurufu.hu/
http://www.openstreetmap.hu/?zoom=19&type=node&id=354879814
M Imre üzente 2 éve
AZ IPBES kutatói kapták idén az Euronatur díjat
Az IPBES-ben több száz kutató dolgozik önkéntes alapon, köztük több magyar tudós is. Ezt a munkát ismeri most el a német székhelyű EuroNatur Alapítvány. Az október 14-én, Mainau szigetén megrendezett ceremónián három kutató vette át a díjat az IPBES kutatóközösségének képviselőjeként, köztük Kelemen Eszter, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója.
“A biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztéma-szolgáltatások eltűnése legalább olyan súlyos következményekkel járó környezeti probléma, mint a klímaváltozás, mégis, a közgondolkodásban mindezidáig lényegesen kisebb teret kapott ez a téma. Az IPBES-ben végzett önkéntes munka számomra egyfajta misszió. Lehetőséget ad arra, hogy tudásomat és módszertani tapasztalatomat egy olyan ügynek szenteljem, amely kulcsfontosságú az utánunk jövő generációk jólléte szempontjából” – mondta el a díjátadó előtt Kelemen Eszter, aki 2014 óta dolgozik az IPBES-ben. Másik vezető kutatónk is a díjazottak között van, hiszen Pataki György az IPBES Multidiszciplináris Szakértői Paneljének kelet-európai régiót képviselő elnöke és szakértője volt a szervezet működésének első négy évében.
https://greenfo.hu/hir/az-ipbes-kutatoi-kaptak-iden-az-euronatur-dijat/
M Imre üzente 2 éve
Olvasóink jelezték, hogy a tihanyi bringaút szélesítése miatt több más fa mellett kivágtak egy 250 éves, tavaly az év fájának jelölt nyárfát is, ami a környék szimbóluma volt, sokan Tihany kapujának is nevezték.
Mivel a 71-es főút tihanyi leágazásának sarkán, a kerékpár út szélén álló nyárfa 13 méter magas, 2-3 méter törzsvastagságú volt, joggal merül fel a kérdés, hogy feltétlenül szükség volt-e egy ilyen monumentális és idős fa kivágására. Már csak azért is, mert az alatta futó bringaút miatt nemcsak a helyiek, hanem a bringások is nagyon kedvelték, főként meleg időben az árnyéka miatt.
Megkérdeztük ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), hogy nem lehetett volna-e kikerülni a bicikliút kiszélesítésekor a fát, vagy bármely más módon megóvni a kivágástól. A NIF válaszában közölte, hogy
-- a települések összekötésére a főúttal párhuzamos, már meglévő nyomvonal szélesítésén kívül más nyomvonaljavaslat nem jött számításba, mivel abban az esetben vélhetően többször ennyi fa kivágásával járt volna a kivitelezés.
Mint írták, a Balatoni Bringakör teljes megújításának részeként a tihanyi kerékpárutat a biztonságosabb biciklis közlekedés érdekében kb. 2 méterről 3,3 méterre szélesítik. A helyi önkormányzattal és a kezelőkkel történt egyeztetések alapján kijelölt nyomvonallal érintett fákat minden szükséges engedély birtokában vágták ki. Helyettük összesen 18 új fát ültetnek az érintett területen.
https://telex.hu/belfold/2021/10/06/tihany-250-eves-fa-kivagas-bringaut-szelesites-nif
M Imre üzente 2 éve
Olvasóink jelezték, hogy a tihanyi bringaút szélesítése miatt több más fa mellett kivágtak egy 250 éves, tavaly az év fájának jelölt nyárfát is, ami a környék szimbóluma volt, sokan Tihany kapujának is nevezték.
Mivel a 71-es főút tihanyi leágazásának sarkán, a kerékpár út szélén álló nyárfa 13 méter magas, 2-3 méter törzsvastagságú volt, joggal merül fel a kérdés, hogy feltétlenül szükség volt-e egy ilyen monumentális és idős fa kivágására. Már csak azért is, mert az alatta futó bringaút miatt nemcsak a helyiek, hanem a bringások is nagyon kedvelték, főként meleg időben az árnyéka miatt.
Forrás: Az Év Fája
Megkérdeztük ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), hogy nem lehetett volna-e kikerülni a bicikliút kiszélesítésekor a fát, vagy bármely más módon megóvni a kivágástól. A NIF válaszában közölte, hogy
-- a települések összekötésére a főúttal párhuzamos, már meglévő nyomvonal szélesítésén kívül más nyomvonaljavaslat nem jött számításba, mivel abban az esetben vélhetően többször ennyi fa kivágásával járt volna a kivitelezés.
Mint írták, a Balatoni Bringakör teljes megújításának részeként a tihanyi kerékpárutat a biztonságosabb biciklis közlekedés érdekében kb. 2 méterről 3,3 méterre szélesítik. A helyi önkormányzattal és a kezelőkkel történt egyeztetések alapján kijelölt nyomvonallal érintett fákat minden szükséges engedély birtokában vágták ki. Helyettük összesen 18 új fát ültetnek az érintett területen.
https://telex.hu/belfold/2021/10/06/tihany-250-eves-fa-kivagas-bringaut-szelesites-nif
M Imre üzente 2 éve
Ökológiai Mintatérség? Eszik e vagy isszák?
Zöld Piknik, ha esik, ha fúj - Szentendre 2021 (összefoglaló)
https://www.youtube.com/watch?v=lXlHKuNfJYg
A Pilis-Dunakanyar ökológiai Mintatérséggé alakítására szövetkeznek civilek
M Imre üzente 2 éve
FORDULÓPONT: Vidd a gyereket a dzsungelbe!
Tanulási nehézségek sokféle okból jelentkezhetnek, lelki, szociális, ritkábban genetikai okokból, és az esetek nagy részében idegrendszeri éretlenségből, amely szoros összefüggést mutat a mozgásfejlődés hiányaival, esetleges kimaradt vagy nem megfelelően rögzült szakaszaival. Megfelelő mozgásminták megtanulásával és rögzítésével ezek az idegrendszeri kapcsolatok „utólag” is létrehozhatók, kifejleszthetők, így jelentős javulás érhető el a tanulási képességek terén is. Agyi huzalozásnak tekinthető ez: idegpályák létrehozása mozgáson keresztül.
-- Hogyan látja a gyerekeinket egy mozgásfejlesztő? - interjú Szemlér Ákossal
https://tudaton.hu/fordulopont-vidd-a-gyereket-a-dzsungelbe/
M Imre üzente 2 éve
Több mint egymillió európai szorgalmazza a méhek védelmét és a rovargyilkos "növényvédő" szerek kivezetését
Lezárult a "Mentsük meg a méheket és a gazdákat!" európai polgári kezdeményezés, amelynek keretében több, mint 1,16 millió európai polgár támogatta aláírásával egy beporzóbarát, a természettel harmóniában élő mezőgazdaság kialakítását.
Köszönjük mindenkinek, aki aláírásával támogatta illetve segítette a kampányt!
https://mtvsz.hu/hirek/2021/10/tobbmintegymillio
M Imre üzente 2 éve
Megújult a Holt-Tisza Tiszakécskén!
A város térségében a Közép-Tisza mentén mintegy 60 hektáron élesztették újjá a Holt-Tisza három holtágának élővilágát. A korábbi évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek így visszanyerhetik vitalitásukat, és számos védett fajnak, illetve egy összetett ökoszisztémának adhatnak otthont.
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2021/09/egy-alom-valt-valora-mar-latogathato-a-megujult-holt-tisza-tiszakecsken
M Imre üzente 2 éve
Kérdőív megújuló energia-termelési projektek magyarországi megvalósításáról
Spanyol kutatók egy csoportja (Granada Egyetem) a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve az Európai Unió számára projekten van. A felmérés célja, hogy megismerje a megújuló energiákkal kapcsolatos közvéleményt.
Az eredmények névtelenek, és céljuk, hogy segítsék a megújulóenergia-projektek fejlesztését az Európai Unió különböző régióiban.
Mindössze 5 percet vesz igénybe, és sokat segíthet a régió fejlesztésében, amelyben él.
Köszönöm.
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScdmbvR0IhYPgBVDRxCEi63EKCePlVVMDA9wKwN2D71Uuv1DA/viewform
M Imre üzente 2 éve
A parlagi sas teljes világállományát legyilkolhatták volna Tura mellett
Az egész Európai Unióban már 2008-ban betiltották a karbofurán tartalmú rendkívül mérgező vegyületnek a növényvédelmi célú felhasználását (gerinces állatok szándékos mérgezésére természetesen sosem volt legális a felhasználásuk). A karbofurán az egyik legmérgezőbb vegyület, amely mezőgazdasági forgalomban volt, a halálos dózisa (ún. LD50) különböző emlősfajoknál 3-19 mg/testtömeg kg között változik, de a madarak általában ennél jóval érzékenyebbek, és számos fajnál (így például az amerikai vércsénél) 1 mg/ttkg alatti értékeket is mértek. A szer esetleges humán hatásáról kérdésünkre Dr. Zacher Gábor toxikológus arról tájékoztatta az MME-t, hogy
-- „a karbofurán tartalmú szerekből egy késhegynyi por (1 g) vagy egy negyed teáskanálnyi oldat (1 ml) már jó eséllyel emberre nézve is halálos lehet, de ennek a töredéke is már komoly tünetekkel és akár maradandó egészségkárosodással járó mérgezést okozhat”.
A rétihéjákból kimutatott koncentráció a halálos dózis 36x-osa volt, amely jól mutatja, hogy a csalétkekből fogyasztó élőlényeknek esélyük sem volt a túlélésre. De nagy eséllyel még a másodlagos vagy harmadlagos mérgezést elszenvedők is elpusztultak, hiszen csak két rétihéját sikerült a 114 mérgezett állatból megmenteni (így pl. egy hamvas rétihéját, amely olyan mérgezett erdei pityerből fogyasztott, amely előtte a csalétken táplálkozó rovarokból evett).
Madármérgezés Tura határában. Kép: Deák Gábor MME
A koncentrációk alapján megbecsülhető, hogy a megtalált és eltávolított csalétkekben is még annyi méreganyag lehetett, amely elég lett volna 158 felnőtt ember halálához vagy 158 ezer barna rétihéja pusztulásához. Hasonló gondolatkísérlettel szemléltetve, a területen egy párban költő, világszerte veszélyeztetett parlagi sas esetében, például ez a mennyiség a teljes világállomány megmérgezéséhez elég lett volna. És ezek a számok csak a begyűjtött csalétkekre vonatkoznak, az elkövetőnél ennek a mennyiségnek a sokszorosa kellett, hogy rendelkezésre álljon a csalétkek elkészítéséhez.
https://greenfo.hu/hir/a-parlagi-sas-teljes-vilagallomanyat-legyilkolhattak-volna-tura-mellett/
M Imre üzente 2 éve
Népliget (képek)
Hónapok óta tart az építkezés a volt Ábris teniszakadémia területén. Az építkezés megkezdésével tulajdonképpen, megkezdődött egy lassú de folyamatos természetkárosító tevékenység a kerítésen belül és a kerítésen kívül is. Fák lettek a kerítésen belül kivágva, de a kerítésen kívül is, cserjék, fák lettek nem igazán szakszerű módon kiszedve a földből. Nem a FŐKERT végezte ezt a munkát. Az építkezés folyamán a szállító teherautók, tették tönkre a zöld területet. A sitt és sóder kupacok lerakása is hasonló károkat okoz. A telek nyugati oldalán lévő kerítés melletti területen az aljnövényzet a cserje állomány jelentősen meggyérült, szinte nincs is. Az elmúlt hétvégén egy munkafolyamatot úgy valósítottak meg, hogy szükség volt egy munkagépnek a kerítésen kívüli területen közreműködni az épület tetőszerkezetére való burkolóanyag felrakásához. Mi az ami még megengedhető a beruházónak? Autóval nehézjárművek hajthatnak be lezárt területre, építési területnek használhatják a közpark területét, zöldfelületet rongálhatnak.
https://www.facebook.com/groups/935865796883158/posts/1209768456159556/
M Imre üzente 2 éve
Válasz a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Úrtól (Közösen a Vároldalért)
http://autovezetes.network.hu/kepek/zz__magyarorszag_nemzeti_parkjainak_termeszetvedelmi_teruleteinek_es_termeszeti_ertekeinek_vedelmeben/valasz_a_jovo_nemzedekek_erdekeinek_vedelmet_ellato_biztoshelyettes_urtol_kozosen_a_varoldalert_01#slideshow
http://autovezetes.network.hu/kepek/zz__magyarorszag_nemzeti_parkjainak_termeszetvedelmi_teruleteinek_es_termeszeti_ertekeinek_vedelmeben/valasz_a_jovo_nemzedekek_erdekeinek_vedelmet_ellato_biztoshelyettes_urtol_kozosen_a_varoldalert_02#slideshow
M Imre üzente 2 éve
M Imre üzente 2 éve
A volt zöldombudsmant, Fülöp Sándort arról kérdeztük, hogy Magyarországon kikényszeríthetők-e jogi úton a klímavészhelyzet elleni érdemi politikai lépések.
Az interjú legfontosabb gondolatai:
-- Nagyon súlyos jogsértés esetén, amilyen a klímahelyzet, a bírói hatalmi ág beavatkozhat a jogalkotó hatalmi ág működésébe.
-- Magyarországon korlátozták az emberek és a civil szervezetek hozzáférését az Alkotmánybírósághoz.
-- Az Alkotmánybíróságnak már több olyan döntése volt, amelyek miatt nem lenne esélytelen egy klímavédelmi intézkedéseket sürgető kereset.
-- Nemzeti létünk, megmaradásunk is függ attól, hogy aktívabb lesz-e a magyar politika a klímavészhelyzetben.
-- Az országnak vannak szép klímavédelmi tervei, a végrehajtás intézményi, eljárási, költségvetési feltételei hiányoznak.
-- A környezetvédelmi hatóságok betagozása a kormányhivatalokba gyengítette a presztízsüket.
-- A földterületek csökkenése ellen a kormányhivatalok fel tudnának lépni, az erdőprivatizáció is perelhető lenne, a repülés jövedékiadó-kedvezménye viszont nem.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-volt-zold-ombudsman-arrol-hogy-perelheto-e-a-kormany-a-klimapolitikaja-miatt/31472219.html
M Imre üzente 2 éve
A fiatalok több mint fele szenved a klímaszorongástól
A fiatalok többsége úgy érzi, hogy a politikusok és általában a felnőttek elárulták és cserbenhagyták őket.
A kutatók szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz a fiatalok körében fokozottan növeli a mentális és fizikai problémák kockázatát. Úgy vélik, hogy a kormányzatok klímapolitikai cselekvőképtelensége már sérti az emberi jogokat.
https://qubit.hu/2021/09/14/a-fiatalok-tobb-mint-fele-szenved-a-klimaszorongastol
M Imre üzente 2 éve
Augusztus 27-én jelent meg az Élet és Irodalomban Tamás Gáspár Miklós „Világvége a világhiányban” című tanulmánya.
https://www.es.hu/cikk/2021-08-27/tamas-gaspar-miklos/vilagvege-a-vilaghianyban.html
A Szerzővel Gébert Judit beszélget a kapitalizmus ökológiai katasztrófához vezető folyamatairól, s többek között az alábbi témákról. Van-e bármi esélyünk, hogy az ökológiai válságot a kapitalizmuson belül megoldjuk? Szolgálhat-e tanulságul Johann Gottlieb Fichte, 18. századi német filozófus utópiája? Megvalósítható-e a mai kor embere számára az ökológiai válság megoldáshoz feltétlenül szükséges önkorlátozás, csökkentés, szűkebb fogyasztás? A vallások, vallási mozgalmak miért nem tudják inspirálni az embereket a kereskedelem csökkentésére? Miért engedtek a zöld mozgalmak a követeléseikből, és törekvéseik miért vallottak minduntalan kudarcot? Lehetséges-e, hogy az új típusú (környezeti) problémák, azaz a „morálisból fizikaivá változott tragédia” vezet el radikális változáshoz – akár szocialista világforradalomhoz?
https://open.spotify.com/episode/1cWHHfUP6XF2yd9o5240Le?go=1&sp_cid=87591545ae611f65782a0db31c91fafb&t=13&dl_branch=1&nd=1
https://ujegyenloseg.hu/a-kapitalizmus-valsaga-es-az-okologiai-katasztrofa/
M Imre üzente 2 éve
Takarítási világnap | 2021. szeptember 18.
A takarítási (szemétszedési) világnapot – Ian Kiernan ausztráliai országos nagytakarítás napja alapján – az Egyesült Nemzetek Szervezetének környezetvédelmi hatósága 1992-ben hirdette meg globálisan először. Jelmondata: „Gondolkodj világméretekben, és cselekedj otthon!”
Időpontja: minden év szeptember harmadik szombatja.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Takar%C3%ADt%C3%A1si_vil%C3%A1gnap
Nem egyszerűen csak takarításról, szemétszedésről szól ez a szeptemberi környezeti nap, pontosabban egy hosszú hétvége péntektől vasárnapig, hanem a fenntarthatóságról, amely az ENSZ támogatásával 1992 óta vált világnappá.
Ma már több mint 80 országban 35 millióan vesznek részt környezetük rendbetételében a takarítási világnapon – és nemcsak szemetet szednek, szelektálnak, vízpartokat takarítanak, hanem fát ültetnek, gardróbot, garázst selejteznek és a feleslegből vásárt szerveznek, nyílászárókat szigetelnek, javítják házaik víz- és energiahatékonyságát, kisebbre cserélik a kukát, komposztálókört szerveznek és így tovább – cselekednek! Mindenki a maga környezetében, helyben. És már nemcsak szeptember harmadik hétvégéjén, hanem egész évben – a világkampányt szervezők 2015. évi felhívása szerint.
http://www.cleanuptheworld.org/en/Campaign/theme-2012.html
http://fna.hu/hir/takarit
World Cleanup Day 2021 is on 18th September! Get ready, set, go!!!
https://www.youtube.com/watch?v=9w1-qC91KeY
https://www.worldcleanupday.org/country/hungary
Élő: World Cleanup day 2021
https://www.youtube.com/watch?v=GK6__ZTj0IE
M Imre üzente 2 éve
Roger Cox, a Föld Barátai Hollandia (Milieudefensie) ügyvédje is felkerült a Time magazin 100 legbefolyásosabb embert tartalmazó listájára.
https://time.com/collection/100-most-influential-people-2021/6095813/roger-cox/
Rogernek köszönhető, hogy egy történelmi jelentőségű döntésben májusban egy holland bíróság kötelezte a Shell-t, hogy drasztikusan csökkentse szén-dioxid-kibocsátását. Erről májusban mi is hírt adtunk.
Gratulálunk Roger Coxnak és a Föld Barátai Hollandia csapatának!
https://mtvsz.hu/hirek/2021/05/tortenelmi-gyozelem-a-birosag-kotelezi-a-shell-t-hogy-drasztikusan-csokkentse-szen-dioxid-kibocsatasat
M Imre üzente 2 éve
Írd alá!
A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni.
A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra.
A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki.
A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg.
Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg!
Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat!
Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit!
Közösen a Vároldalért
https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert
Petíció:
https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-legyen-szoloskert-a-fehervari-rondella-alatti-parkbol
M Imre üzente 2 éve
A világ legtöbb országához hasonlóan Magyarországon is városokban él az emberek több mint 70 százaléka. Az urbanizációval járó tájátalakítással rohamosan pusztulnak a természetes helyi vizes élőhelyek. A városok élővilágát kutató ökológusok szerint ugyanakkor a parkokban és magánkertekben eredetileg esztétikai megfontolásból létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a még meglévő biodiverzitás fenntartásában, vagy akár növelésében is, miközben afféle aktív biohűtőként ellensúlyozva a hőszigethatást segíthetik elviselhetőbbé tenni az egyre forróbb városi klímát.
Brit ökológusok korábbi kutatásaiból tudható, hogy az Egyesült Királyságban minden tizedik kertes ház kertjében található legalább egy angolul pondnak nevezett tavacska, magyarul kistó, ami országos szinten 4,5 millió olyan élőhelyet jelent, amely számos honos növény- és állatfaj otthona. Biodiverzitásuk mértéke pedig nem ritkán eléri a természetvédelmi területek gazdagságát.
Ezek a kis kiterjedésű állóvizek Európában nem szerepelnek sem a nemzeti, sem a nemzetközi monitorozó programokban. Ezen szeretnének változtatni az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, akik a júliusban indított Az én tavam elnevezésű projektjükben a lakosság aktív bevonásával, többek között DNS-alapú módszerekkel kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen kerti kistavakat.
„Eddig több mint 600-an töltötték ki a részletes kérdőívünket, és meglepetésünkre egyáltalán nem csak az olyan erősen urbanizált területeken alakítanak ki az emberek kistavakat a kertjeikbe, mint Budapest és környéke, bár kétségtelen, hogy eddig a fővárosból és az agglomerációból érkezett a legtöbb visszajelzés” – válaszolta a Qubit kérdésére Horváth Zsófia, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője.
https://qubit.hu/2021/09/11/a-kerti-kistavak-biodiverzitasa-vetekedhet-a-termeszetvedelmi-teruletekevel
M Imre üzente 2 éve
Szálka nyert! A Tolna megyei falu életét egy nem várt esemény bolygatta fel: a festői szépségű tó partjának a védelmét betonnal és terméskővel akarta megoldani az önkormányzat.
Áprilisban helyiek indítottak petíciót azért, hogy az általuk és a turisták által is kedvelt strand megőrizze szépségét, természetközeliségét.
Több mint 8500-an írtuk alá a petíciót, és az önkormányzat végre meghátrált!
https://szabad.ahang.hu/petitions/allitsak-le-a-szalkai-to-strandjanak-lebetonozasat
A petíció eredményeképp a helyiek és a természetbarátok által támogatott alternatív megoldás fog létrejönni: a nyár folyamán a helyi önkormányzat és a megbízott tervező cég benyújtották a módosított tervdokumentációt az engedélyező hatósághoz - és ez a terv már a vízjogi létesítési engedélyt is megkapta!
Tehát 750 köbméter beton és kő helyett akác cölöpsor fogja szolgálni a partvédelmet, és stégek, lépcsős bejárók, valamint 15 méteres fövenyes bejáró fogja várni a strandolókat!
Szálka lakosai példát mutattak mindannyiunknak: petíciót indítottak, felhívták a helyi sajtó figyelmét a problémára, fórumot szerveztek, és a polgármesterrel egyeztettek.
Most sikerült, de nem dőlhetünk hátra: a következő 5 évben újabb jelentős fejlesztéseket terveznek a tónál és a településen, amelyek között vannak jó, de hajmeresztő ötletek is.
A nyár folyamán a helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek egy másik természetkárosító betonozás megakadályozására, jelenleg pedig közvélemény kutatást folytatnak a közeljövőben tervezett fejlesztések kapcsán.
Egy korábbi cikk és fotók a Szálkai tóról:
https://femina.hu/utazas/szalkai-to/
M Imre üzente 2 éve
Jogszabályok útvesztőjében: Kisoroszi természetvédelmi területnek számít akkor, amikor valaki a házát szeretné eladni, de nincsenek természetvédelmi korlátozások akkor, amikor a falu legszebb utcaképét és vízparti élőhelyeit károsító módon kerékpáros hidat akarnak építeni.
https://greenfo.hu/hir/egy-egyszeru-eliras-teheti-tonkre-a-kisoroszi-szigetcsucsot/
Az elmúlt hetekben a Greenfo is – hírt adott a Szentendrei-sziget északnyugati csúcsán tervezett fejlesztésekről és az emiatt a természeti értékek állapotában várható kedvezőtlen változásokat is prognosztizálták. Többször is felmerült egy, a nemzeti park létesítése során elkövetett adminisztrációs hiba ténye is.
Mivel 1995. és 1997. között magam is részese voltam a védetté nyilvánítás előkészítési munkáinak, részletezni tudom ezt a hibát, illetve azokat a körülményeket, amelyek között létrejött.
https://greenfo.hu/hir/a-kisoroszi-szigetcsucsrol-azaz-hogyan-is-tortenhetett-az-a-bizonyos-adminisztracios-hiba/
M Imre üzente 2 éve
Mint arról már több ízben beszámoltunk, a magyar állam gigaberuházásba fogott Fertőrákoson, a tó egyetlen olyan helyén, ahol strand kialakítása lehetséges. A projet a kezdetektől heves ellenérzéseket vált ki a legszélesebb körökben, korábban az Unesco is kemény hangvételű levélben követelte az államtól a projekt leállítását. Legutóbb mégsem emiatt érkeztek hírek a projektről, hanem azért, mert kiszámláztak egy családnak 20 millió forintot, miután ledózerolták a nyaralójukat.
https://24.hu/belfold/2021/09/10/ferto-to-kocsis-cake-olivio-parbeszed/
M Imre üzente 2 éve
Tervezik a tihanyi lakótelepeket | 2021. 09. 08.
Tihanyban van a Balaton partján egy elhanyagolt, erdős-mocsaras terület, ahova a közeljövőben akár 500 lakással lakóparkok, 120 szobás szálloda, mélygarázsok és parkolók épülhetnek.
Augusztus 14-én a szervezők szerint mintegy 450 ember gyűlt össze a tihanyi révnél, hogy az úgynevezett Kenderföldeken tervezett beruházás ellen tüntessen. A demonstrációt a Révbe Érünk Egyesület szervezte, egy fiatal, párhónapos formáció, ami a szívén viseli e terület sorsát.
A Kenderföldek a Tihanyi-félsziget déli, valóban elvadult csücske, ami pár évtizede még egy mocsaras vidék volt, most már összefüggő erdő. Egy 22 hektáros területről beszélünk.
A Révbe Érünk Egyesület elnöke, D. Molnár György szerint Tihany mindegyik része megsínylené, ha lakótelepeket építenének a faluba, erre az egyetlen szabad terület jelenleg ugyanis épp egy összefüggő erdőség. „Ha tök üres lenne, akkor is rizikós lenne a beruházás” – mondja a 24.hu-nak a szervezet elnöke, aki szerint az összes projektet egybeszámítva legalább 500 új lakásról lehet szó, miközben Tihanyban 800-1000 állandó lakos, és 1500-2000 üdülőtulajdonos lehet.
A szóban forgó 1841/23. helyrajzi számú ingatlan korábban az önkormányzaté volt, aztán egy cégbe apportálták azt, végül 2018-ban eladták. Az önkormányzat évek alatt, többször módosította a helyi építési szabályzatot, 20-ról 30 százalékra ugrott a beépíthetőség, 55-ről 40 százalékra csökkent a zöldfelület a területen. A terepszint alatti maximális beépítettség a tervezett mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott.
http://www.tihany.hu/images/Cikkek/2021/2_2021_Or.pdf
https://atlatszo.hu/2021/04/22/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt/
Részletek:
https://24.hu/belfold/2021/09/08/tihany-lakotelep-kenderfoldek-tosoki-revbe-erunk-felsziget-resort/
M Imre üzente 2 éve
A Mol nem fog fúrni az Őrségben | 2021. augusztus 18., szerda
A Greenpeace azt írja, hogy egy határozat szerint a Mol az eljárás megszüntetését kérte az illetékes kormányhivataltól.
Az év elején derült ki, hogy a Mol az Őrségi Nemzeti Park területén, pár 100 méterre az ott lakók házától új szénhidrogén-kutat akar fúrni, ami helyi tiltakozást váltott ki.
A Greenpeace bírósághoz fordult, és a Magyar Természetvédők Szövetségével közös állásfoglalást adott ki, amiben több mint 110 civil szervezettel együtt követelték a tervek azonnali leállítását. Felemelte szavát a tervek ellen a Jövő Nemzedékek Szószólója és az érintett Őrségi Nemzeti Park is. „Ez jó példa arra, hogy ha összefogunk, akkor egy civil ellenállás meg tudja akadályozni egy hatalmas olajcég káros terveit” – írják.
A határozat szerint a Mol „felülvizsgálta a tervezett tevékenységet, és nem kívánja az Őri-M-1 jelű mélyfúrást megvalósítani, erre tekintettel kérte az eljárás megszüntetését, továbbá a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítését visszautasította” – írja a Greenpeace.
https://444.hu/2021/08/18/a-mol-nem-fog-furni-az-orsegben
A helyi lakosok petíciója.
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/8141/miert-ne-furjon-a-mol-az-orsegben/
Súlyos pofonokat kaptak a héten a világ legnagyobb olajcégei | 2021. május 28., péntek
Rendkívüli hete volt az olajipar legnagyobb szereplőinek: szerdán egymástól függetlenül három olyan esemény is történt, ami mutatja, hogy a klímaváltozás miatt milyen nagyobb léptékű változások zajlanak a világ energetikai piacán.
Előbb Hollandiában döntött úgy a bíróság, hogy a Royal Dutch Shell-nek a tervezettnél nagyobb léptékben kell mérsékelnie a kibocsátását a következő évtizedben. Majd pár órával később a Chevron részvényeseinek 61 százaléka szavazott a cég menedzsmentjének ajánlásával szemben arra, hogy a piacra vitt termékeik előállításához szigorúbb kibocsátási célokat tartson be a vállalat.
A legnagyobb meglepetést viszont az ExxonMobil esete jelentette: a vállalat vezetése szerdán jelentette be, hogy a részvényesek elérték, két olyan taggal bővüljön a vállalat igazgatótanácsa, akikről lehet tudni, hogy a cégvezetés határozottan ellenezte a kinevezésüket. A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy ezt a két kinevezést a részvények mindössze 0,02 százalékát birtokló aktivista befektetési alap, az Engine No. 1 érte el.
https://444.hu/2021/05/28/sulyos-pofonokat-kaptak-a-heten-a-vilag-legnagyobb-olajcegei
M Imre üzente 2 éve
Évtizedek óta tudják, hogy lopják a tavat: egy kis „magán Balaton”, stéggel| 2021.09.04.
Nádasban kialakított magánbejáró, kovácsoltvas kapuval lezárva, a vízügy engedélyével: ilyen is van már a Balatonnál, Fonyód-Alsóbélatelepen fotózták le. Az illetékesek tudják, hogy lopják legnagyobb tavunkat, de mintha semmit sem tennének.
Magán csónakkikötők a nádasban vagy a nád hűlt helyén, illegális mederfeltöltéssel keletkezett magánstrandok – ahogyan egy, a Narancs.hu-nak név nélkül nyilatkozó egykori vízügyes szakember mondja, „mindenki tudja, hogy évtizedek óta lopják a Balatont, de senki nem tesz ellene semmit”. Új jelenség azonban a látszólag a védett balatoni nádasba vágott, mégis legális magánbejáró, engedélyszámmal ellátva, kovácsoltvas kapuval lezárva.
Ha a nádasok eltűnnek, elpusztul a tó
Akar Ön egy kis „magán Balatont”, stéggel? – tehetnénk fel a kérdést. De azt mindenképp, hogy mi van, mi lesz a sok száz, a vízügyi szervezet szerint is illegális bejáróval és feltöltéssel, magán csónakkikötővel és magánstranddal.
A hirbalaton.hu idilli olvasói fotóján csodálható meg a semmihez sem hasonlítható szépségű balatoni természeti környezet a kovácsoltvas kapuval lezárt bejáróval, amellyel kapcsolatban a portál kérdésére azt válaszolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF): az ominózus víziállás-szerződés érvényes, bejárós víziállásra szól. A jelenleg érvényben lévő nádastérkép alapján ott nádnyiladék található, így a víziállást az érvényben lévő minden jogszabályi előírásnak megfelelően engedélyezték.
A balatoni portál helyi olvasói azt állítják: lehet, hogy ma már nádnyiladék van ott, de hogy korábban nem volt „nyiladék” a nádban, abban bizonyosak.
A fonyód-alsóbélatelepi bejáró esetében legalább a nádat meghagyták, számos helyen azonban a nád kiirtásával alakítottak ki fürdő- és napozóhelyeket körben a Balaton-parton. A vízügy egyébként naprakészen ismeri az illegális balatoni bejárók és stégek számát – derült ki a lapunk kérdésére adott válaszukból.
Legutóbb nyolc éve, 2013-ban lendültek neki a vízügyesek az illegális mederfeltöltések, napozó- és horgászstégek felszámolásának. Akkori felmérésük szerint 470 engedély nélküli bejáró és 370 illegális partfeltöltés megszüntetését tervezték, aminek a költsége számításuk szerint elérhette volna az 500 millió forintot. Kész elképzelésük is volt a bontásra: több száz közmunkás segítségét vették volna igénybe ehhez, az akkor épp felfutóban lévő közmunkaprogram keretében. Az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője konkrétumokkal állt a sajtó elé: az északi parton, Badacsonytomajon terveztek hozzákezdeni a bontásokhoz, melyeknek – akkori szavai szerint – már folyt a tervezése és hatósági engedélyeztetése.
A nagy nekibuzdulásból azonban semmi sem lett, a téma lekerült a napirendről, azóta pedig – nyilván annak hatására is, hogy mindenki látja: a nagy szavakat nem követték tettek – tovább nőtt az illegálisan létesített szárazulatok és vízi állások száma a Balatonban. Ugyancsak a hirbalaton.hu-nak nyilatkozta ugyanis a minap Pomogyi Piroska, a balatoni nádas felmérését több évtizede végző biológus: „Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem fel újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét,
-- ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/evtizedek-ota-tudjak-hogy-lopjak-a-tavat-egy-kis-magan-balaton-steggel-241476
A vízügy reagált – Engedéllyel épült új bejáróstég védett nádasba Fonyódon? | 2021. szeptember 2.
Idei engedélyszámmal ellátott, kapuval lezárt 25-30 méteres bejáróstég épült védett nádasba Fonyód alsóbélatelepi partszakaszán – jelezték olvasóink, mint arról a közelmúltban beszámoltunk. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint az engedélyt a jogszabályi előírásoknak megfelelően adták ki egy a nádasban húzódó nyiladékra. Olvasóink és a hatályos nádrendelet szerint viszont semmiféle nyiladék nem volt ott az elmúlt években, ahová a stég megépült. (fotó)
http://www.hirbalaton.hu/engedellyel-epult-uj-bejarosteg-vedett-nadasba-fonyodon-folytatas-a-vizugy-valasza/
M Imre üzente 2 éve
Szervusztok békák! Kellemes a melegvíz? Jó lubickolást! | 2021. szeptember 1.
Idén harmincadszor rendezték meg a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójukat augusztus 27-29. között Keszthelyen, ahova az ország szinte minden részéről közel 300-an érkeztek. Az eseményről podcast sorozatban számolunk be, melynek mostani nyitó részében az ünnepélyes megnyitót hallhatják. Az első köszöntőbeszédet Nagy István agrárminiszter mondta – és hát bizony a zöld füleknek is sok érdekes, és finoman szólva is meglepő dolog hangzott el.
A többi megszólaló sorrendben: Lukács Gábor egyetemi docens, a Georgikon általános campus főigazgató-helyettese; Nagy Bálint, keszthelyi polgármester; Laki György, az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke - Kajárpéc település polgármestere és Forstner Anna, a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület elnöke.
https://soundcloud.com/user-994727764/szervusztok-bekak-kellemes-a-melegviz-jo-lubickolast
„Óriási erő, óriási szellemi potenciál mindaz, amivel hozzájárulnak ahhoz, hogy teremtett világunk minősége jobb legyen! És azért jöttem, hogy elmondjam – hálával tartozom önöknek ezért. Jó így együtt látni önöket” – kezdte még fejből a beszédét Nagy István agrárminiszter. Ennek a virtuális vállveregetésnek persze minden bizonnyal nagyon örültek a civil zöldek akkor is, amikor kiderült, hogy az egész éves mozgalmi országos pályázati támogatási keret az idén is csak 70 millió forint – szemben pl. az Áder János által gründolt Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány idei 2500 milliójával, vagy a tavalyi 5000 milliójával. Sebaj, övék az erkölcsi győzelem, hiszen az ő munkájuk/küzdelmük legalább látványos, és sokszor győzedelmes is, szemben a nemzeti főhorgász zöldrefestésével.
Ezután a csak „mézes Pistának” becézett agrárminiszter, akihez a természetvédelem is tartozik ( és aki pár napja még a legjobb természetvédőknek a vadászokat tartotta!) már az erre az alkalomra írt propagandabeszédét papírból olvasta fel. Megtudhattuk többek között:
Hogy az alaptörvényben rögzített egészséges környezethez való jogért dolgoznak a minisztériumban. (miközben a NER gátlástalanul teszi tönkre természeti és épített környezetünket)
Hogy a kormány a légszennyezettség csökkentésére 300 milliárdot költött az elmúlt években.
Hogy az országos kármentesítési programban 2010 – 2020 között 360 szennyezett területen összesen 153 milliárd forintnyi munkát végeztettek el.
Hogy a mezőgazdasági fólia és egyéb műanyag hulladékok begyűjtése és hazai szabadalmú újrahasznosítása is elkezdődött 2021-ben.
Hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek élményalapú környezeti nevelésére, (zöld óvodák és az ökoiskolák) hiszen a lakosság szemléletformálása a legfontosabb. (a civilek éves pályázati Zöld forrás kerete 70 millió. Semjén keresztény fővadász vadászati kiállítása most kb. 75 milliárdnál tart)
Hogy 1000 iskolánk nyerte el eddig az ökoiskola címet, így ma a magyar diákok közel egyharmada ilyen iskolában tanul. (sajnos nagyon sok helyen a család szegénysége miatt nincs erdei iskola)
Hogy óriási erővel „építjük a fásítást”, mert hazánk jelenlegi 24 %-os erdősültségét fel akarjuk emelni 27 %-ra, ezért pörög a program kincse és lelke: a településfásítási program.
Hogy az Agrárminisztériumban kidolgozás alatt áll a biodiverzitási sokféleség megőrzésének következő 10 éves nemzeti stratégiája. (bár a mostanit sem tudja senki betartatni)
Hogy a minisztérium 38 milliárdot fordít természetvédelmi fejlesztésekre, főleg élőhely helyreállításokra.
A természetvédelemmel kapcsolatban is sok hurráoptimista információ hangzott még el, amit -ismerve az elég szomorú állapotokat – valószínűleg meghökkenéssel vegyített nevetéssel fogadnak az érintett természetvédelmi szakemberek, ha meghallgatják, hogy milyen jól megy a soruk.
https://greenfo.hu/hir/szervusztok-bekak-kellemes-a-melegviz-jo-lubickolast/
M Imre üzente 2 éve
Tahitótfalu nem változtat az építési szabályokon, a Natura 2000-es területen nem lesz beruházás | 2021.08.28.
A hivatalos önkormányzati tájékoztatás elmaradt az ügyben, de lapunkkal közölte Sajtos Sándor polgármester, hogy
-- Nem kíván a településszerkezeti tervén és a Helyi Építési Szabályzatán (HÉSZ) módosítani Tahitótfalu önkormányzata, így beruházást sem lehet megvalósítani a Natura 2000-es területen.
Pár hete írtuk meg, hogy a jelek szerint egy tahitótfalui, Natura 2000-es területen található ingatlan tulajdonosa beruházást valósítana meg a telkén, amit a helyiek elleneznek a környezeti terhelés miatt.
Az ingatlan több mint 27 hektár nagyságú, és 23 hektár gazdasági erdőből és 4 hektár rétből áll, valamint madárvédelmi területen fekszik, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park határvonalával is érintkezik. Úgy értesültünk, hogy az ingatlan tulajdonosa a közelmúltban közművesíteni kezdett: áramot vezetett be a területre, kutat furatott, valamint a falu felől közutat kezdett kiépíteni a telke jobb megközelíthetősége érdekében. Utóbbiról képviselő-testületi döntés is született júniusban; az ingatlan tulajdonosa vállalta, hogy saját költségére az út jogi határai közé eső fákat, bokrokat kivágja, annak használható részét az önkormányzatnak átadja, valamint zúzott köves útalapot és gázlót épít.
Továbbá az ingatlanon tavaly „ligetesítést” (faritkítást) végeztek az eljáró hatóság bevonásával. Értesülésünket a Pest Megyei Kormányhivatal megerősítette: azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a tulajdonos 2019-2020 évre vonatkozóan fásításban tervezett fakitermelésre irányuló bejelentést tett (...), amely valamennyi jogi előírásnak és követelménynek megfelelt, így a tulajdonos jogszerűen hajtotta végre a fakitermelést”. Az egyik ingatlantulajdonos ügyvezetésével idén februárban Sinus Life Kft. néven céget is alapítottak, aminek főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, a további tevékenységei pedig az ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, ingatlankezelés, valamint az üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás.
Tahitótfalu építési szabályzata szerint a Natura 2000-es területeken – így a szóban forgó ingatlanon –viszont kizárólag erdő-, gyep- és vízgazdálkodási tevékenység folytatható a hatóság hozzájárulásával, és épület sem helyezhető el. Tehát a HÉSZ jelenleg nem teszi lehetővé nagyobb beruházás megvalósítását.
https://magyarnarancs.hu/belpol/tahitotfalu-nem-valtoztat-az-epitesi-szabalyokon-a-natura-2000-es-teruleten-nem-lesz-beruhazas-241202
M Imre üzente 2 éve
Lesöpörték a Nemzeti Park aggályait, heteken belül aszfaltoznak, fejlesztenek a kisoroszi Szigetcsúcson a Dunánál | 2021. augusztus 21.
A Fertő-tó után újabb természetvédelmi területen indulhat heteken belül nagyobb beruházás turizmusfejlesztési címszóval: az éppen érintetlensége és romantikája miatt kedvelt kisoroszi Szigetcsúcson 370 milliós projekt keretében aszfaltoznak, csatornáznak, és húznak fel hamarosan mobil kabinokat a védett ártéri ligeterdőben. Ez bevallottan tovább növeli majd a látogatószámot a szigetspiccen. Bár a Nemzeti Park többféle kifogással is élt, a Pesti Megyei Kormányhivatal mégis áldását adta a projektre. A gasztronómiai programokról és elektromos kisvonatról álmodó önkormányzat az állami forrásból fejlesztett területet közben egy évtizedre adja bérbe jutányos áron az üzemeltetőnek.
Néhány hete online petíció indult a kisoroszi Szigetcsúcsra tervezett fejlesztési projekt leállítására, de erősen kérdéses, mennyi esély van még a visszakozásra: a polgármester, aki szerint „a zöld nem különbözik a vöröstől”, eltökélt; a Magyar Turisztikai Ügynökség már meg is ítélte a szükséges támogatást; és a Kormányhivatal is rábólintott a természetvédelmi terület fejlesztésére.
A Szigetcsúcs sorsa miatt azonban a helyhez évtizedek óta kötődők, a Szentendrei-szigeten élők, és az alkalmi látogatók közül is aggódnak. A nyárfás-füzes, galériaerdős szigetspiccen a kavicspadokon alacsonyabb vízállásnál sok a rendszeres strandoló, Budapest közelében kivételes lehetőség, hogy itt pár méterre a Dunától lehet természetközeli módon sátrazni. Az ártéri ligeterdőt a Dunakanyarban még a hatvanas években, elsőként nyilvánították országos jelentőségű, kiemelt természetvédelmi területté. Az egyedi hangulatú fürdőhelyre már a két világháború között is sokan jártak a romantikája miatt: cserkészek, evezősök, kielboatosok, kajakosok, kenusok, túrázók és táborozók is. Mint az egyik, egy esetleges kisajátítástól tartó tiltakozó írja most a petíció oldalán:
-- „Egész életünkben oda jártunk a családdal sátorozni, evezni, és élveztük, hogy szabadok vagyunk, és mindenféle előírások nélkül igénybe vehetjük a szigetspicc gyönyörű kilátását, fantasztikus elhelyezkedését”. Mások szerint a szigetcsúcs „úgy jó, ahogy van, ha megváltoztatják, elveszti a varázsát”.
Jobb leaszfaltozni az ösvényt, mert még letapossák
A megoldás az önkormányzat szerint a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése. Ezen egy 750 méteres szakaszon az út leaszfaltozását, a volt focipálya helyén parkolóbővítést, az idáig érintetlen Szigetcsúcs ártéri területén pedig csatornázást, a szennyvízhálózat kiépítését, a jelenleginél nagyságrendivel több szaniterhelyiséget, öltözők kialakítását értik. Szerintük mindez minimális környezeti beavatkozással járna, de a fejlesztés nagyságát érzékelteti, hogy összesen 14 mobil (árvíz esetén elszállítható) konténert, 44 WC-t és harminc zuhanyállást terveznek kialakítani.
A hatásbecslést azért kellett megrendelni, mert a Szigetcsúcs húsz hektárja Natura 2000 védelem alatt álló terület. A gyakorlatban azonban legutóbb a Fertő-tavi gigaberuházás kapcsán lehetett arra gondolni, hogy Magyarországon a Natura 2000 szinte semmilyen praktikus védelmet nem jelent. A Natura 2000-es területeken a formális védelem alapja bizonyos jelölő fajok jelenléte, a Duna árterületén ilyen például a remetebogár, a leánykoncér vagy a mocsári teknős. Arra hivatkozva azonban, hogy ezeknek a fajoknak a példányait a hivatalos bejáráson a Szigetcsúcson nem figyelték meg, a megrendelt hatástanulmány azt állította, hogy „azok élőhelyét nem befolyásolják a tervezett ivóvíz és szennyvízvezeték”.
Ez a környezeti hatásbecslés azonban kissé féloldalasnak látszik: nem foglalkozik az ökoszisztémával, nem készült hozzá sem botanikai felmérés, sem vegetációfelmérés, és meglehetősen sajátosan érvel amellett, hogy miért kellene aszfaltutat építeni a területre: „jelenleg a Szigetcsúcsra érkező turisták földúton közelítik meg a Dunapartot, személygépjárművel is, ami által a természetes környezetben jelentkezhet taposási kár” – írják, vagyis azt, hogy a látogatók kijárják az ösvényeket, eszerint leaszfaltozással érdemes orvosolni.
Az alapvető hiányosságot a Duna-Ipoly Nemzeti Park is hivatalból jelezte, ellenvetésüket azonban a Kormányhivatal a jelek szerint figyelmen kívül hagyta.
Az önkormányzati fejlesztés az ellenzők szerint ráereszti a tömegturizmust a természetvédelmi területre, ahelyett, hogy fenntartható ökoturizmusban gondolkodna.
A kisoroszi önkormányzat 370 millió forintos állami támogatást nyert a terület fejlesztésére, azt idén januárban tíz évre, évi 4 millió forintos bérleti díj ellenében átadták a közeli Rácz Fogadót is üzemeltető vállalkozónak. Az önkormányzat az aláírt szerződést szerint feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy az állami beruházás után létrejövő fejlesztéseket, létesítményeket, sporteszközöket a következő évtizedben a bérlő működtetheti.
https://telex.hu/belfold/2021/08/21/kisoroszi-szigetcsucs-duna-termeszetvedelem-turizmus-fejlesztes
M Imre üzente 2 éve
Generációs amnézia -> újra kapcsolatba lépni a természettel | 2021. 08. 09.
Peter Kahn szerint egyetlen megoldás létezik:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyg.2018.00835/full
a fiatalok, az újabb generációk természet- és környezetismereti oktatása. Ezt nem feltétlenül az iskolapadban képzeli el, sokkal inkább a mindennapokban: a gyerekeket ott kell megismertetni a természetes környezetükkel, ahol lehet. Persze nem kell állandóan sűrű, vadvilággal teli erdőkben kirándulni, elég, ha a tó- vagy folyóparton sétálva fedezik fel az élővilág sokszínűségét, vagy csak néha kifekszenek a fűbe, ahol több lehetőségük van rovarokat, madarakat, virágokat és más élőlényeket megfigyelni, mint bent a szobában.
Kahn és kutatótársa, Thea Weiss egy seattle-i óvoda példáját emelte ki a tanulmányban. A Fiddleheads Forest School igazgatója, Kit Harrington olyan tantervet állított össze a kicsiknek, aminek a szabadban történő tevékenységek állnak a központjában. Az óvodában olyan készségeket fejlesztenek, amelyek a felnőttek számára természetesek, hiszen ők még a szabadban töltötték a gyerekkorukat, de a legújabb generációt már meg kell tanítani rájuk: ilyen a madárhangok felismerése, a különböző rovarokat rejtő talaj ásása, vagy éppen az, hogy miként védjék meg a testüket, ha elesnének – Kahn észrevételei szerint ugyanis még ez sem magától értetődő. „Itt van egy teljes generáció, amely már annyi időt tölt a képernyők előtt, hogy ha kimegy a természetbe, nem tudja, hogyan lépjen vele kapcsolatba, vagy hogyan védje meg magát” – mondta a kutató.
Az sem lehet kifogás, ha valaki városi környezetben él. Mint írják: „Ha egy bicikliút, egy játszótér vagy egy tanösvény a hozzád legközelebb eső »természet«, akkor azt kell kihasználni. A természettel való közös nyelv kifejlesztése, vagyis az olyan környezeti élmények, amelyek pozitív érzéseket eredményeznek, jó kezdet lehet a környezeti generációs amnézia visszafordítására.”
Forrás: https://qubit.hu/2021/08/09/rafazunk-ha-azt-a-vilagot-vesszuk-termeszetesnek-amit-az-elozo-generaciok-rank-hagytak
M Imre üzente 2 éve
Perre ment Dunaharaszti a kavicsbánya bővítés miatt | 2021. 08. 19.
A Duna-Dráva Cement Kft. az úgynevezett „Dunaharaszti IV. – kavics, homok” védnevű bánya művelésére kiadott környezetvédelmi engedély módosítása iránti kérelemmel fordult a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes főosztályához. Ebben azt kérték, hogy a korábban engedélyezett közel 45 hektáros bányaterületüket 129 (!) hektárra, azaz közel háromszorosára növelhessék. A Pest Megyei Kormányhivatal kiadta a környezetvédelmi engedélyt, holott Dunaharaszti Önkormányzata szakértők által készített vízgazdálkodási szakvéleménnyel alátámasztva ellenezte ezt, derül ki abból a közleményből, amelyet dr. Szalay László tett közzé a város hivatalos oldalán.
https://dunaharaszti.hu/cikk/kincset-rejt-a-fold-melye-a-haraszti-hatarban-szeretnenk-ha-ott-is-maradna
A városvezetés élt jogorvoslati lehetőségével és közigazgatási pert kezdeményezett. Ebben felperesként Dunaharaszti Város Önkormányzata és a Dunaharaszti Környezetbarátok Egyesülete, alperesként pedig a Pest Megyei Kormányhivatal szerepel.
A polgármester közleményében hangsúlyozza, hogy ez a fajta bányászati tevékenység súlyos hatással van a talajvízre, ezen keresztül pedig a termőföldekre.
A városvezető hangsúlyozta, hogy a tervezett bővítés nincs összhangban a Helyi Építési Szabályzattal sem.
„Különös tekintettel a Helyi Építési Szabályzatról szóló 3/2017. (III. 1.) számú rendeletünk azon bekezdésére gondolva, mely szerint a Duna-Tisza-csatorna medrének partvonalától számított 50-50 méteren belül bányászati tevékenységet folytatni nem lehet, a védősávban meddő, illetve humusz depókat létesítése nem megengedhető.”
Megindították az eljárást egy másik ügyben is: a Nagy-Kavicsüzem Kft. kérelmére egy 107 hektár nagyságú homok- és kavicsbánya megnyitására, ahol 20 éven keresztül akár évi 1 millió m3 haszonanyag kitermelésére készülnek. Dunaharaszti szerint azonban ez a kérelem „még több sebből vérzik, mint az előző”, így a város a környezetvédelmi engedély iránti kérelem elutasítását kérte a kormányhivataltól. Ha az itteni érveket nem fogadják el, akkor ez ügyben is pert kezdeményez az Önkormányzat.
dr. Szalay László teljes közleményét ide kattintva olvashatja el.
https://dunaharaszti.hu/cikk/kincset-rejt-a-fold-melye-a-haraszti-hatarban-szeretnenk-ha-ott-is-maradna
Forrás: https://dunaharasztionline.hu/helyihirek/onkormanyzat/2021/08/19/perre-ment-dunaharaszti-a-kavicsbanya-bovites-miatt/
M Imre üzente 2 éve
Soha nem látott méretű ragadozómadár-mérgezés Turánál | 2021. 08. 16.
A helyszínelés során talált bizonyítékok és az elpusztult madarak tünetei arra utalnak, hogy az elkövetők erős idegméreggel kezelték a csalétkeket, amelyeket hatalmas számban helyeztek el a területen. Ezek a mérgezett csalétkek nem kizárólag a ragadozómadarakra és dúvadakra jelentenek veszélyt, hanem bármilyen állatra és az emberre is.
Az MME kéri, hogy aki gyanús húsdarabokat, tyúktojásokat vagy nagyobb számú elpusztult állatot észlel a szabadban, semmiféleképpen ne nyúljon ezekhez, és azonnal értesítse a hatóságokat.
A közlemény szerint a módszer és a kivitelezés egyaránt arra utal, hogy az elkövetők nagy területről próbálták teljesen kiirtani a ragadozó fajokat. A mérgezéses esetek hatalmas természetvédelmi veszélyét jelzi, hogy függetlenül attól, hogy mi lehetett a mérgezések eredeti célpontja, az áldozatok 96%-át védett vagy fokozottan védett madárfajok tették ki. A 44 elpusztított védett barna rétihéja, két egerészölyv, két erdei pityer és két róka teteme mellett egy még életben lévő mérgezett, fokozottan védett hamvas rétihéját sikerült a terepi helyszínelés során megtalálni. A gyors állatorvosi beavatkozásnak köszönhetően sikerült stabilizálni a madár állapotát, de továbbra is kezelés alatt áll és kérdéses, hogy teljesen felépül és elengedhető lesz-e.
https://telex.hu/belfold/2021/08/16/soha-nem-latott-meretu-ragadozomadar-mergezes-turanal
M Imre üzente 2 éve
Rövid távon az eső, hosszú távon csak a kormány tudja megmenteni a Velencei-tavat | 2021. 08. 12.
A kormánynak néhány éven belül többet kellene költeni a Velencei-tóra, mint az elmúlt tíz évben összesen. A strandok bezárása kegyelemdöfés volt a tóparti vállalkozóknak, 70-80 százalékos visszaesést tapasztalnak a turizmusban. Riport Velencéről, ahol jó a víz, csak kevés.
Ami hosszú évek óta elképzelhetetlen volt, az most megtörténik a Velencei-tónál: nyár közepén, ebédidőben néhányan lézengenek a korzón, az éttermek szinte üresek, csak egy-két ember lángosozik a padokon. Az egymás mellett sorakozó bokszgépeken senki sem gyakorolja a jobbegyenest, és parkolóhelyre sem kell vadászni.
A tó környéki önkormányzatok közül a velencei az egyetlen, amelyik segít a civileknek – mondja Stróbl Balázs, aki a polgármester meghívására érkezett a beszélgetésre. Velencei vállalkozó és civil, így mutatja be magát. Szerinte a tó kálváriája idén júniusban a halpusztulással kezdődött, de szerinte ez nem volt akkora probléma, mint amennyire felkapott lett a téma. Néhány napig tartott csak, az oxigénhiány okozta, a halak gyakorlatilag megfulladtak. Az ijedtség után aztán a belföldi turisták visszatértek a tó partjára.
Mígnem elkezdtek érkezni a hírek és a képek a tó vízszintjének csökkenéséről, majd négy strandot bezártak a vízminőség drasztikus romlása miatt. Ez volt a kegyelemdöfés, még úgy is, hogy pár nappal később újra megnyitották őket. A polgármester és Stróbl szerint
-- ez már 70-80 százalékos visszaesést okozott a turizmusban.
A megoldás az lenne, hogy vizet teszünk a tóba – foglalják össze tömören és érthetően a helyzetet.
Szakszerűbb magyarázatot kapunk Dr. Dérer Istvántól, a halgazdálkodásért felelős Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) főigazgatójától, aki elmondta, hogy a Velencei-tó történetileg is egy sérülékeny víztest, mely már többször teljesen kiszáradt. Ezzel együtt a jelenlegi probléma valós, így egyáltalán nem szabad elbagatellizálni, vagy csak egy nézőpontból megítélni.
-- Az elmúlt időszakban a vízgyűjtőn sajnos ismét kevesebb csapadék esett, így az egész rendszerből a vízügyi adatok szerint a vízkészlet mintegy 44 százaléka hiányzik. A tó helyzetén az sem segít, hogy szinte ugyanott van a befolyója, mint a kifolyója, így aktív vízpótlás esetén sincsen jelentősebb átkeringés
– nyilatkozta.
Dérer István a víz pótlására, vízügyi szakemberek véleményére hagyatkozva – a természet áldásos közreműködésén túl – két hasznos megoldást lát. Mindkettő lényege, hogy részlegesen karsztvízzel töltik fel a tavat, de csak olyan mértékben, hogy ne veszélyeztessék a forrás környékének ivóvízbázisát. „Van olyan valós műszaki megoldás, amivel már pár tízmillió forintos befektetéssel is lehetne egy kisebb, folyamatos pótlás, a teljes, érdemi beavatkozás költsége pedig – ide nem értve az ivóvízhálózattal kapcsolatos beruházásokat – elvileg a 10 milliárd forintot nem haladja meg” – mondta a főigazgató, kiemelve, hogy az ökológiai hatásokat is meg kell vizsgálni a végleges döntés előtt.
A Velencei-tó térsége példátlan fejlődésen ment át az elmúlt időszakban – jelentette ki nemrég Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget ezért megkérdeztük arról, konkrétan milyen fejlesztésekre utalt a miniszter. Egy hosszú listát kaptunk, melyen az összes, 2010 és 2021 közötti Velencei-tavi fejlesztés szerepel. A végösszeg 32 milliárd forint, ami különösen érdekes annak tükrében, hogy Tessely Zoltán, a tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos a víz pótlására egy 40 milliárd forintos költséggel kalkuláló előterjesztést tett le a kormány asztalára, amit visszadobtak.
https://24.hu/kozelet/2021/08/02/velencei-to-kormany-40-milliard-forint-nincs-penz/
„Abszolút semmit nem lehet csinálni” – válaszolta megnyerő őszinteséggel nyaralójának teraszán Vas Péter, a Civilek a Velencei-tóért csoport aktivistája arra a kérdésünkre, hogy mit tehetnek a jelenlegi helyzetben a civilek. Komoly problémának nevezte, hogy sok emberhez nem is jut el, mekkora bajban van a tó,
-- a kormányközeli média annyit mond csak, hogy hány fokos a víz.
https://24.hu/belfold/2021/08/12/velence-velencei-to-kiszaradas-halpusztulas/
M Imre üzente 2 éve
Július végén írtuk meg, hogy a narancs.hu értesülései szerint néhány éve maradt hátra az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának a Gellérthegy lábánál. A hírek szerint a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt Budai Campus bezárásra vár, az ingatlant értékesíthetik majd.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210731_Bezarhatjak_a_MATE_budai_campusat
Ez a hírek szerint azonban ez 2025-ig nem történik meg, hiszen eddig kell kiköltöznie az ott működő karoknak. A hírek után azonban elindult a bejelentéscunami. Legutóbb Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő jelentette ki Facebookon, "nem zár be a Villányi úti Budai Campus és a hozzá tartozó arborétum".
https://www.facebook.com/istvan.simicsko/posts/5925335244204217
Hozzátette, a Budai Campust és a Budai Arborétumot nemhogy bezárják, a kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a tervezett fejlesztésüket. A politikus erről egyeztetett Dr. Gyuricza Csabával, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorával, aki elmondta, hogy aki itt kezdi el a tanulmányait, az itt is fogja befejezni.
Az azonban továbbra sem derült ki, hogy ez vajon csak a 2025-ig kezdő évfolyamokat jelenti vagy a később jelentkező egyetemisták is tanulhatnak majd a Budai Campuson. A frissen összeolvasztott és modelltváltott, alapvetően gödöllői központú Szent István Egyetem a legutóbbi felvételi időszakban egyébként az új nevén, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem jelölése alatt hirdetett budapesti képzéshellyel is szakokat.
https://eduline.hu/felsooktatas/20210812_Budai_Campus_MATE
M Imre üzente 2 éve
Az emberiség romboló hatása a klímára „ténykérdés”, közölték nemzetközi klímatudósok, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) tagjai egy fontos új tanulmányban, amit mások mellett a BBC is idéz. A szöveg 2013 óta a legátfogóbb tanulmány a klímaváltozás tudományában.
Az IPCC dokumentumában a tudósok magabiztosan állítják, kétségtelen, hogy az ember hatása miatt melegedett az atmoszféra, az óceánok és a földek.
A tanulmány 42 oldalas, politikai döntéshozóknak szánt összefoglalója szerint:
-- Az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátása miatt egy évszázadon belül kulcsfontosságú hőmérséklet-emelkedési küszöböt léphetünk át.
-- Nem zárható ki, hogy az évszázad végére a tengerszint két méterrel is emelkedhet.
-- A felszíni hőmérséklet 1,09 Celsiusszal volt magasabb 2011 és 2020 között, mint 1850 és 1900 között.
-- 1970 óta a felszíni hőmérséklet gyorsabban nőtt, mint bármelyik másik 50 éves periódusban az elmúlt kétezer évben.
-- Az elmúlt öt év volt a legmelegebb 1850 óta.
-- A tengerszint emelkedésének sebessége háromszorosára nőtt az 1901–1971 közöttihez képest.
-- Az emberi hatás „nagyon valószínűleg” (90 százalék) a gleccserek és a sarkköri jég csökkenésének fő oka a 90-es évek óta.
-- Gyakorlatilag biztosan állítható, hogy az 1950-es évek óta a hőségextremitások gyakoribbak és intenzívebbek lettek, miközben a hidegextremitások ritkábbak és gyengébbek.
A tanulmány szerint amit az ember okozott a Földnek és a rendszereinek, az évszázados-évezredes időtávban visszafordíthatatlan. Az óceánok melegednek és egyre savasabbak. A hegyi és sarki gleccserek még évszázadokig olvadnak.
A tudósok szerint mindez a jövőben ahhoz vezethet, hogy:
-- 2040-ig minden forgatókönyv szerint elérjük a nevezetes „másfél fokot”, azaz az átlaghőmérséklet az 1850–1900-as évekhez képest 1,5 Celsiusszal nő.
-- A sarkvidék legalább egy alkalommal jégmentes lesz egy szeptemberben 2050-ig.
-- Nőnek az extrém események gyakoriságai.
-- Az extrém tengerszintek, amelyek eddig százévente egyszer voltak, sok helyen már évente lesznek.
-- Valószínűleg sok régióban egyre több tűz lesz.
https://telex.hu/kulfold/2021/08/09/ensz-jelentes-klima-figyelmeztetes
Az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget - derült ki egy hétfő este közzétett közleményből.
Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPCC) hétfőn kiadott átfogó jelentésében megállapította: az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményekkel fenyeget.
https://444.hu/2021/08/09/ipcc-elkerulhetetlen-a-tovabbi-melegedes-de-fontos-hogy-azonnal-cselekedjunk
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az IPCC 1-es munkacsoportjának tanulmánya „vörös kód az emberiségnek”.
„Ha összeadjuk az erőinket, el tudjuk kerülni a klímakatasztrófát. De ahogy az a dokumentumból kiderült, nincs idő késlekedésre, nincs hely kifogásoknak. Számítok a kormányok vezetőire és minden döntéshozóra, hogy a COP26 (a következő nemzetközi klímakonferencia október végén) siker legyen.”
A következő hónapokban tanulmányok sorozatait közli majd a munkacsoport.
A tanulmányról és megállapításairól hamarosan bővebben olvashatnak majd készülő elemzésünkben.
https://444.hu/2021/08/10/apro-szigetorszagok-kerik-a-vilagot-hogy-mentsek-meg-oket
M Imre üzente 2 éve
Széles sávban vágnák tarra a Gellért-hegyet
Jelentősen megváltozik a tájkép - olvasható a sikló környezeti eljárásához készült hatástanulmányban. És tényleg.
Alig emésztette meg az UNESCO és Budapest népe a Mol toronyházát, már itt az újabb budai látképet erősen módosító beruházás, amelynek építési engedélyezéséhez szükséges környezetvédelmi eljárás júniusban már meg is kezdődött. „A tervezett gellérthegyi sikló a főváros több nézőpontjából is látható lesz, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról. Jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép” – olvasható a sikló idén júniusban elindult környezeti eljárásához készült hatástanulmányban. A dokumentum nem titkolja, hogy a tervezési helyszín teljes egésze tájkép- és természetvédelmi területen található. S természetesen része annak a budai látképnek, amelyet az UNESCO 1987-ben a világörökség részévé nyilvánított.
Megtartották a kötelező közmeghallgatást is, a járványügyi veszélyhelyzet okán „az érintettek személyes megjelenése nélkül”. A kormányhivatal múlt héten kiadott közleménye szerint „az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett”. Így minden mehet a maga útján tovább. A hatóság szeptember végéig dönt az engedélyről. Viszonylag szűk mozgástere van, hiszen a beruházást a kormány a Citadella és környezetének megújításával együtt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította tavaly, ami erősen megköti a kezüket. Bár a Pest Megyei Kormányhivatal eddig sem a kormányberuházások megakasztásáról volt híres.
Sikló-történelem
A gellérthegyi sikló építése több mint száz éve merült fel először. A rendszerváltozás után leporolták a régi álmokat, új szabályozási terv készült. A projektnek a Rác fürdő felújítása adott új lendületet. A fővárosi önkormányzat 2004-ben megállapodott a fürdőt is felújító Rác Nosztalgia Kft.-vel, hogy 25 százalékos arányban beszáll a projektbe, ami nem pénzbeli hozzájárulást, hanem a pályaépítéshez szükséges ingatlanok használatba adását jelentette. A Rác Nosztalgia jogutódjaként a Gellérthegyi Sikló Kft. vette át a beruházást, ami teljesen levált a fürdőprojektről. A fővárost jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) képviseli a cégben. A 75 százalékot birtokló Sikló Beruházó Kft. mögött három privát tulajdonos áll: Bató Csaba, Horváth Gábor és Kreinbacher József.
A kormány tavaly júliusban határozatban jelezte támogatását és a Vitézy Dávid vezette Fővárosi Fejlesztési Központra bízta a fővárossal való egyezkedést. „A városvezetés álláspontja nem változott. A projektet csak közbeszerzési beruházásként látjuk megvalósíthatónak, amelyet a későbbiekben közösen üzemeltetnénk” – erősítette meg a korábbi kijelentését Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, de hozzátette, hogy hónapok óta nem is tárgyaltak ez ügyben se a kormány képviselőivel, se a magánbefektetőkkel. Karácsony másik helyettese, Kerpel-Fronius Gábor korábban akár évi egymilliárdos bevételt is el tudott képzelni. A magánberuházó cég idén tavasszal 18-20 milliárd forintos bekerülési költséggel számolt, amelynek a megtérülése 17-18 év – mondta az Indexnek korábban Walton Imre, a beruházó Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezető igazgatója, aki akkor még abban bízott, hogy őszre megtörténhet az első kapavágás. Az építkezés a régészeti feltárást követően 13 hónapig tartana. A Sikló Beruházó Kft.-t és a BKK-t is megkerestük az ügyben, de lapzártáig nem kaptunk választ tőlük.
https://nepszava.hu/3128858_hiaba-dicsekedett-az-allamtitkar-nem-elegedettek-az-osztrakok-a-magyar-hatarvedelemmel
M Imre üzente 2 éve
"Akkor van rendben egy kistelepülés, ha hetente kétszer jön valaki egy nagyméretű, fosszilis üzemanyaggal működő géppel, és az akkorra 7 cm-esre gyarapodott útszéli növényzetet visszavágja 4 cm-esre?
"Szemetel" a platánfa, mert nagy levelei ősszel beterítik a talajt körülötte? Kivágandó a nyárfa, mert szöszölő termését messze viszi a szél?
Akkor van rendben egy erdő, ha nincsenek otthagyva a kidőlt fatörzsek?
Akkor az igazi a nyár, ha szúnyogmentes?
A vadállományt el kell látni téli takarmánnyal az erdőben?"
Elejtett mondatok jelezte mindennapos vélekedésekről és a mögöttük húzódó kulturális meggyőződésekről...
https://btortenetek.blog.hu/2021/07/09/mi_a_rend
M Imre üzente 2 éve
Natura 2000-es területen építkezéstől tartanak Tahitótfaluban | 2021.08.07.
A jelek szerint egy helyi ingatlantulajdonos hasznosítani szeretné a 27 hektáros természetvédelmi területen elterülő telkét: utat kezdett építeni, faritkítást végzett és bejegyzett egy ingatlanos céget is. A helyi szabályok egyelőre nem engedik meg az építkezést a területen.
Úgy tűnik, egy tahitótfalui, Natura 2000-es területen található ingatlan tulajdonosa beruházást valósítana meg a telkén, amit a helyiek elleneznek a környezeti terhelés miatt – értesült a Narancs.hu.
-- A szóban forgó ingatlan több mint 27 hektár,
ami 23 hektár gazdasági erdőből és 4 hektár rétből áll, valamint a vonatkozó rendelet értelmében madárvédelmi területen fekszik, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park határvonalával is érintkezik.
A község jelenleg érvényben lévő Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) szerint a Natura 2000-es területeken – így a tárgyi ingatlanon – kizárólag erdő-, gyep- és vízgazdálkodási tevékenység folytatható hatóság hozzájárulásával, valamint épület nem helyezhető el. Tehát az építési szabályok jelenleg nem teszik lehetővé egy nagyobb beruházás megvalósítását. Megkerestük a polgármestert, Sajtos Sándort, hogy akarja-e módosítani az önkormányzat a HÉSZ-t, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőle választ.
https://magyarnarancs.hu/belpol/natura-2000-es-teruleten-epitkezestol-tartanak-tahitotfaluban-240728
M Imre üzente 2 éve
OS - Az MSZP Országos Központ közleménye
Budapest, 2021. augusztus 4., szerda (OS) - Áder János ne csak prédikálja a vizet, hanem intézze el, hogy legyen a Velencei-tóban!
A Velencei-tó kiapadásának ügye bizonyára felkeltette - a magát
környezetvédőnek valló - köztársasági elnök figyelmét is. Reméljük,
feltűnt neki, hogy mostanában többet kell gyalogolni a vízpartig és
a halak sem kapnak annyira, mivel egy jelentős részük víz hiányában
elpusztult.
Tekintettel arra, hogy Áder Jánosnak állítólag szívügye a
környezetvédelem és természeti értékeink megóvása, arra kérjük, hogy
ne csak beszéljen erről, hanem konkrét tettekkel is bizonyítsa ez
irányú elkötelezettségét.
Az, hogy hazánk második legnagyobb édesvízi tavából eltűnt a víz 44
százaléka, el kell hogy érje a köztársasági elnök ingerküszöbét.
Áder János nem maradhat tétlen azzal kapcsolatban, hogy a
Fidesz-kormány semmit sem tesz ennek a környezeti katasztrófának a
megakadályozására!
Ha a környezetvédelem képviselete Áder János számára nem csak egy
felvett, hamis szerep, akkor itt az idő, hogy a köztársasági elnök a
lehető leghatározottabban fellépjen a Fidesz-kormánynál a
Velencei-tó megmentése érdekében!
Arról, hogy most mit tesz, vagy mit nem tesz, Áder Jánosnak
legkésőbb a szilveszteri koccintásnál el kell számolnia a magyar nép
előtt!
MSZP
Bővebb információ: Bihal Dávid, az MSZP elnökségi tagja
Kiadó: MSZP Országos Központ
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
M Imre üzente 2 éve
Már az osztrák környezetvédelmi miniszter is le akarja állíttatni a Fertő tavi természetpusztító luxusberuházást! A Kronen Zeitung arról írt, hogy Leonore Gewessler a magyar kormányhoz fog fordulni emiatt. Az osztrákok azt akarják, hogy a környezeti hatásvizsgálatokba vonják be őket is.
Ha lemaradtál volna róla: a Fertő tó magyar oldalán közpénzből 100 szobás luxusszálloda és hatalmas fedett sportkomplexum épül műfüves focipályákkal, teniszpályákkal és egy 850 vitorláshajóra méretezett kikötővel. Mindezt az egyetlen határon átnyúló közös nemzeti parkunkban, ami minden létező természetvédelmi jogszabály által védett terület.
A Fertő tó Magyarországra eső része egy nádas-mocsaras, kis belső tavakkal és csatornákkal tarkított vadregényes vízivilág, ami madarak tízezreinek nyújt fészkelőhelyet, a vonulási időszakban pedig biztonságos táplálkozó és pihenőhelyet. Az őszi vonulás egyébként már el is kezdődött: érkeznek a parti madarak, később pedig a vadludak és a darvak zsibongó tömegei lepik el a sekély vizű tavainkat. Ezt megfigyelni bárki számára életre szóló élmény lehet. A Fertő tó egész Európa vonuló madárvilága szempontjából nagy jelentőségű élőhely.
Felháborítónak tartjuk, hogy a tervezett gigaberuházás 60 hektárnyi területet venne el a tó nádasából, partjából és medréből, nagyrészt olyan beépítésekkel, amelyek a kikötők kivételével a parttól kicsit távolabb is megvalósíthatóak lennének – kisebb léptékben, a természettel összhangban.
Az utóbbi hónapokban mi is többször kiálltunk a Fertő tó védelmében, erről itt olvashatsz bővebben:
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8417/a-greenpeace-bekes-akcioban-mentett-vedett-fecskeket-a-ferto-tavi-luxusberuhazastol/
Állj ki te is a természet védelme mellett! Írd alá a petíciónkat: https://sites.greenpeace.hu/vedjuk-meg-termeszeti-kincseinket/
https://www.facebook.com/greenpeace.hu/posts/10159391706033349
M Imre üzente 2 éve
Természetvédelmi területre terveznek 200 férőhelyes parkolót a titokban osztott állami támogatásból | 2021. augusztus 02.
A Tihany Rév mellé tervezett központi parkoló egy összefüggő erdős részen valósulna meg, ami miatt több tucat fát kell kivágni. A rév körüli fejlesztésekre 1,5 milliárd forintot kapott „fű alatt” az önkormányzat. A beruházás országos jelentőségű védett természeti területen történik, így előzetes vizsgálati engedélyezési eljárás folyik, az építkezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet el. Az önkormányzat által rendelt előzetes vizsgálat szerint a beruházás miatt „jelentős környezeti hatások nem várhatók”, sőt, még „esztétikusabb” is lesz a telek, miközben számos élőlény otthona semmisül meg a 150-200 férőhelyes parkoló, a piac és a fogadóépület miatt.
Egy tihanyi lakos küldte el lapunknak a „tihanyi mestertervet” tartalmazó dokumentumot, amely a Tihany Rév mellé épülő központi parkoló tervét tartalmazza. A parkoló építése a Balaton kapuja-projekthez kapcsolódik, aminek a céldátuma 2030.
A terveken az látszik, hogy a Kenderföldek nevű erdős részen P+R parkolót terveznek személyautók és autóbuszok számára. A Kenderföldek elnevezés egy jelenleg összefüggő erdős területet takar Tihany délkeleti részén, ami a fejlesztések útjában áll.
A rajzok alapján körülbelül 150 személyautó számára lenne aszfaltburkolatos férőhely, ezen kívül 4 busz és 2-3 kisbusz is le tud majd parkolni. Körülbelül 50 parkolóhely a terveken gyepes, szórt burkolatra van felrajzolva.
2018-ban a Tihanyi Visszhang című helyi lapban még 300-350 férőhelyes megaparkolót emlegettek a fogadóépületet mellett. Tósoki Imre 2021 januárjában a Magyar Nemzetnek még 200 férőhelyes parkolóról beszélt, a megkeresésünkre viszont környezetvédelmi okokra hivatkozva már csak 150 férőhelyes parkolót említett. Az előzetes vizsgálati dokumentációban azonban szintén 200 parkoló szerepel.
Az erdős telekre nem csak parkoló kerülne, ide költöztetnék a piacot, és új fogadóépületek is helyet kapnának. A tervlapon a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda neve olvasható, ami más kiemelt beruházásoknál is feltűnik, ahol eltűnnek a fák. Ők tervezik például a budai Várban azt a szőlőskertet, ami valójában egy mélygarázst hivatott eltakarni, és ami miatt több tucat fát kell kivágni.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/lakossagi_forum_a_fehervari_rondella_alatt_fekvo_kozpark_atalakitasarol
https://orszagszerte.atlatszo.hu/termeszetvedelmi-teruletre-terveznek-200-ferohelyes-parkolot-a-titokban-osztott-allami-tamogatasbol/
M Imre üzente 2 éve
2020 őszén nevezték ki Óbuda-Békásmegyer első főkertészét. Dr. Kerényi-Nagy Viktorral arról beszélgettünk, milyen kihívások előtt áll Budapest egyik legzöldebb kerületének védelmében.
https://obudaianziksz.hu/3333-fa/
M Imre üzente 2 éve
Breaking: az UNESCO Világörökség Bizottsága ma délelőtt megszavazta, hogy mától Verespatak is a világörökség része!
(Fotó: Alburnus Maior Egyesület, Verespatak)
-- Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország
http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/unesco_vilagorokseg_bizottsaga__matol_verespatak_is_a_vilagorokseg_resze
M Imre üzente 2 éve
M Imre üzente 2 éve
"Tisztelt Fodor Gergely kormánybiztos úr,
korábbi válaszát nem fogadjuk el. Önt és a Várkapitányságot senki sem választotta meg, ezért kérjük, több tisztelettel viszonyuljon kezdeményezésünkhöz, ami tényleges civil akaratot tükröz, nem pedig Facebook-reakciókat. Mivel Önök nem magán-, hanem közcélból építkeznek, továbbá közterületen és közpénzből, így elvárható a teljes transzparencia, és hogy az érintetteket valóban bevonják a döntésekbe. Petíciónkat több mint 3800-an írták alá, és az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
• Hol érhetők el nyilvánosan az „emberek véleményét” tartalmazó közvélemény-kutatások, melyekre Fodor Gergely kormánybiztos úr utalt az egyik interjújában?
• A győztes táj- és kertépítész iroda nyílt pályázaton nyerte el a tervezést? Ha igen, hol érhető el nyilvánosan?
• Mi alapján döntöttek a megvalósítani kívánt program mellett?
• A kivitelezőt nyílt közbeszerzésen választják ki?
• Mekkora a Nyugati kertek rekonstrukciójának költségkerete?
• Mitől lesz egy park szőlőskertté alakítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás?
• A fejlesztések után hogyan változna a park zöldterületeinek és beépített területeinek aránya?
• A még meglévő faállománynak mekkora részét tervezik elpusztítani?
• Az Önök által említett ökológus szakember és faápoló szakmérnök a terület növényzetének felmérését a régészeti feltárások előtt, közben, vagy után végezte?
• A reményeink szerint meg nem valósuló szőlőskert fenntartásáról ki gondoskodna, és mennyibe kerülne az adófizetőknek?
• A Fehérvári rondella állapota miért indokolja annak teljes átépítését? Miért nem lehet állagmegóvással megőrizni a jelenlegi arculatát?
• Mik a pontos tervek a jelenlegi lépcsőkkel és sétányokkal, kandeláberekkel, és a rondella alatti „betonkaréjjal”?
• Terveznek-e bármilyen munkálatot a meglévő Várfallal kapcsolatban?
• A tervezett Várgarázs III-at pontosan milyen módszerrel építenék, hány köbméter földet vájnának ki a Vároldalból?
• A tervezett József főhercegi palotát pontosan kik fogják használni, kik lesznek a bérlők?
Közösségünk tájékoztatása érdekében várjuk válaszát!"
https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert/posts/288641506014627/
... az elmúlt 70 évben kialakult és jól működő használat (lakás, kultúra, turizmus) mellé, illetve helyett beköltözik a hatalmi funkció. Ez amellett, hogy a naponta feljáró több ezer dolgozó közlekedése minimum problémás, a hatalmas hivatali épületek zárt földszintjeikkel a Vár megszokott és vágyott auráját rossz irányban változtatják meg. Ezenkívül egy olyan, nem kívánt ügyfélforgalmat generál, ami eddig a városban bonyolódott, és ott is kellene maradnia.
A funkciócserék, a ki- és átköltözések, a végső soron szükségtelen új épületek megépítése óriási anyagi áldozattal jár. Ami nagyon fájó, hogy az egész folyamat széles körű szakmai és lakossági tájékoztatás nélkül zajlik. Logikus volna a kérdés: miért?
Az írást egy Reimholz Péter*-idézettel szeretném zárni: „Minden ház hű tükre a keletkezésekor uralkodó szellemi közállapotoknak.” Kérdés, milyen képet fog mutatni ez a tükör az utódainknak? Félek, hogy szomorút.
https://telex.hu/velemeny/2021/03/23/muemlekvedelem-budapest-budai-var
( https://telex.hu/velemeny/2021/03/27/muemlekvita-baliga-kornel )
Kipereltük a jelentést: komoly problémákat talált az auditor a Várgondnokság átvilágítása során
... a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak.
A jelentést teljes terjedelmében elolvashatja itt:
https://www.scribd.com/document/499928400/Vargondnoksag-PWC-audit#from_embed
A döntés elvi jelentősége a bíróság megállapítása szerint:
Ha az adatkezelő a közérdekű adatok megismerése iránti perben nem tud olyan döntéshozatallal végződő eljárást bizonyítani, amelyben a megismerni kívánt adatokat felhasználják, eredménnyel nem hivatkozhat az adatok döntést megalapozó jellegére, illetve arra, hogy ezek megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.
A nyilvánosságkorlátozásra nem lehet alap egy jövőben, bizonytalan időpontban elkészülő vélemény lehetősége.
A Kúria végezetül kimondta, hogy az információszabadság korlátozásának és az adatigénylés megtagadásának jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a közpénzzel gazdálkodó társaságok működésének átláthatóságához közérdek fűződik, így a jelentést a Miniszterelnökségnek ki kell adnia.
Az Átlátszó által kiperelt átvilágítási jelentést innen lehet teljes terjedelmében letölteni (PDF, Google Drive):
https://drive.google.com/file/d/10LgDWqOgsakZeYKk0mmICoNbGyd6n9fd/view?usp=sharing
https://atlatszo.hu/2021/03/23/kipereltuk-a-jelentest-komoly-problemakat-talalt-az-auditor-a-vargondnoksag-atvilagitasa-soran/
M Imre üzente 2 éve
M Imre üzente 2 éve
11:40-től:
https://archive.tilos.hu/cache/tilos-20210702-163000-180000.mp3
Köszönet Ránki Júliának és Saly Noéminek.
124-ik perctől:
http://adas.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=18333
Köszönet Jordán Renátának a kiállásért.
Jelentős mértékben járulhatnak hozzá a városi fák a levegőtisztaság javulásához | 2021.07.01.
Magyar kutatók kimutatták: fák lombozata elősegíti a légköri por kiülepedését és így hozzájárul a légszennyezés csökkentéséhez.
https://kertk.szie.hu/sites/default/files/files/Kertgazdasag/2021_marcius/hrotko_et_al.pdf
A kutatás célja három díszfataxonnak a levelein kiülepedő por összetételének vizsgálata volt. A a porban lévő nehézfémek mérésével akartunk képet kapni a különféle fafajok, -fajták légszennyezés-csökkentő képességéről (A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.). A fák levelein kiülepedett porban ki lehet mutatni például a különböző méretű részecskéket alkotó nem gáznemű alkotóelemeket, szénvegyületeket, fémeket, pollent, illetve talajt. A levegővel belélegzett részecskék az emberi szervezetbe jutva akár súlyos légúti és érrendszeri megbetegedéseket is okozhatnak. A természetes és antropogén (emberi tevékenységekből származó) forrásokból eredő légszennyeződésekben a következő nehézfémek találhatóak: vas, alumínium, ólom, cink, titán, réz, mangán, vanádium, nikkel és króm.
A növényeket gyakran használják manapság a környezet állapotának felmérésére, így például a városban lévő fák analízise egyszerű módja lehet a városi levegőminőség vizsgálatának. A nagy levélfelület hozzájárul a levegőminőség javulásához, mivel megköti az egészen parányi részecskéket is. Már számos kutatás foglalkozott a különböző fafajok levegőminőség javító hatásának összehasonlításával. Ezekből kiderült, hogy a levél felépítése, felszíne, a levél szőrözöttségének mértéke, formája, illetve a gázcserenyílások mérete és sűrűsége is meghatározó lehet. Eredményeik azt mutatták, hogy a szőrözöttebb levelű növények, mint például a széleslevelű ezüstfa vagy a nyugati ostorfa sokkal több port és egyéb szennyeződést tud megkötni levelei felszínén, mint a sima levélfelületű kései meggy és a kocsányos tölgy.
A városokban a parkfáké és a sorfáké a legnagyobb lombfelület, és ahhoz, hogy ezeknek a légtisztító kapacitását felbecsülhessék a kutatók, minél több városi fafaj és -fajta természetes helyzetében, illetve laboratóriumi körülmények között történő vizsgálatra volt szükség. Így a fajonként és fajtánként eltérő egyedi levélméretek, levélfelszíni sajátosságok, gázcserenyílás-szerkezetek megismerésével pontosabb képet alkothattak a kutatók ezeknek a fajtáknak a városi levegőt tisztító hatásáról. Kutatásukban három gyakori fafaj, a korai juhar, az ezüst hárs és a magas kőris fajtáinak por- és nehézfém-megkötő képességét mérték fel Budapest egyes területein.
A vizsgált fákat négy helyszínről választották ki a pesti és a budai oldalról.
Az első mintavételi helyszín a Budai Arborétum volt, ez jellemzően alacsony városi forgalommal terhelt környezet, itt a fák életkora eléri a 120 évet is. Az innen vett mintákat kontrollként kezelték a kutatók. A második helyszín a Krisztina körút közelében volt, itt korai juharról vettek mintát, ez a helyszín a körút forgalma miatt erősen szennyezettnek minősül. A harmadik helyszín a nagy forgalomnak kitett Andrássy út mentén helyezkedett el, ott magas kőrisfákról gyűjtöttek mintákat. A negyedik pont a nagy forgalmú Karolina út mellett volt, ahol ezüst hársfaleveleket szedtek.
A vizsgálatok során a levegő minőségére vonatkozó adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatbázisa adta, tehát a levélgyűjtés helyszíneit úgy tervezték meg, hogy 2 kilométeres távolságon belül helyezkedjenek el a legközelebbi mérőállomástól (lásd táblázat). A fafajták úgy lettek kiválasztva a felmérésekhez, hogy a felmérést végzők figyelembe vették azt is, hogy ezek a fajták Közép-Kelet-Európa egyéb nagyvárosaiban is gyakran telepítettek. A mintavételt csapadékmentes napokon végezték, mindegyik helyszínen azonos időpontban. A kutatást végzők háromszor vettek mintát minden helyszínen. A laboratóriumban megmérték a levelek felületét és a levél felületre kiülepedett por mennyiségét. A mintákat átmosták, áztatták és ultrahangos rázásnak tették ki, ezután leszűrték és elvégezték a szűrletek kémiai analízisét. Öt fémet találtak,: ólmot, vasat, nikkelt, rezet és cinket.
Korábbi tanulmányok alapján a kiülepedett por körülbelül 90 százalékban a PM10 frakcióba tartozik, emiatt a különböző felmérési időszakokban a por mennyiségének összehasonlításához és az adatok elemzéséhez az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) pontjain az adott időszakban mért PM10 mennyiségeket használták. Továbbá a por mennyiségét összevetették a csapadékadatokkal is.
A három díszfa fajtán átlagban a 2015. tavaszi és a 2016. őszi időintervallumban négyzetméterenként 86 milligramm porlerakódást mértek, míg a 2015. őszi időszakban több mint háromszoros (270) volt a leveleken lerakódott por. Összehasonlítva a különféle helyszíneken a levegőben az adott időszakban mért PM10-koncentrációval, megfigyelhető, hogy a 2015 őszén történt nagy porlerakódási adatok remekül mutatják a légkörben mért rendkívül magas PM10-koncentrációt.
A legtöbb port az erős forgalmú Karolina út melletti ezüst hársfák leveleiről gyűjtötték, a legkevesebbet pedig a Budai Arborétum korai juhar és magas kőris fáiról. Az utóbbi két fajta eltérő vizsgálati helyszíneiről származó levélmintáin a kiülepedett por mennyisége között nem volt nagy eltérés. 2015 őszén (amikor magas volt a légköri PM10-koncentráció) a mintákon négyzetméterenként 224 és 381 milligramm porkiülepedést mértek. Sem a helyszínek, sem pedig a fafajok között nem tapasztaltak jelentős különbséget.
Összefoglalva, a kutatók megállapították, a levelekre kiült por mennyisége a PM10 részecskék levegőben lévő koncentrációjával, illetve a csapadék mennyiségével arányos. A fafajok közötti különbségek csökkennek a rendkívül magas PM10 koncentráció esetén, bár a felmérésben szereplő fafajok leveleinek pormegkötő képessége nem egyforma. A legeredményesebb por- és nehézfém-elnyelő a tanulmány szerint az ezüst hárs. A kutatás eredményei megerősítették az ebben a témában íródott korábbi tanulmányok eredményét, miszerint a vas és az ólom felhalmozódik a leveleken kiülepedett porban, a többi fémnél (cink, nikkel és réz) ez nem történik meg. A kiülepedett por vizsgálatát a légkör nehézfém-szennyezettségének követésére használják fel a kutatók, ezért a nehézfémek előbb említett sajátosságát figyelembe kell venni. A lemosott levélszövet vas- és ólomtartalmának vizsgálata jól használható a légkör ólom- és vasszennyezettségének folyamatos megfigyelésére.
Wende Rebeka
környezetmérnök
Levegő Munkacsoport
A cikk eredetileg a thevip.hu-n jelent meg:
https://thevip.hu/2021/06/16/nagy-mertekben-jarulhatnak-hozza-a-varosi-fak-a-levegotisztasag-javulasahoz/
https://levegomunkacsoport.blog.hu/2021/07/01/jelentos_mertekben_jarulhatnak_hozza_a_varosi_fak_a_levegotisztasag_javulasahoz
M Imre üzente 2 éve
Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból!
Tisztelt V. Naszályi Márta, I. kerület polgármestere!
Tisztelt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze!
Tisztelt Karácsony Gergely főpolgármester!
Tisztelt Fodor Gergely, a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos!
Tisztelt Várkapitányság Nonprofit Zrt.!
Tisztelt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter!
Tisztelt Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára!
Tisztelt Sára Botond, Budapest Főváros kormánymegbízottja!
Tisztelt Janó Márk közigazgatási államtitkár!
• Ne változtassák meg a helyiek és a fővárosiak által kedvelt park arculatát.
• Szeretnénk megakadályozni az értelmetlen fakivágásokat.
• Ne bontsák el, hanem újítsák fel a Palota út felső és alsó szakaszát összekötő lépcsőket és sétányokat.
• Ne ültessenek szőlőt, mivel ez a kísérlet egyszer már megbukott. 2010-ben megpróbálták, de a 14 millió forintból telepített szőlős néhány év alatt tönkrement.
• Mérjék fel, és vegyék figyelembe a környéken élők igényeit a terület megújításával kapcsolatban.
• Természeti értékeinek megőrzésével újítsák meg a területet.
Miért fontos?
A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint lebontják, majd újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját, és átalakítják az alatta található nyugati kerteket. Ezzel az egyik leghangulatosabb budapesti park arculatát akarják megváltoztatni.
A terület nagysága, valamint az ide tervezett fejlesztések sokfélesége miatt bizonytalanság alakult ki a helyiek körében, hogy pontosan milyen állapotban kapják azt vissza. A látványtervek és leírások alapján - többek közt - lebontják és újjáépítik a Fehérvári rondellát, megépül a Várgarázs III. és a József főhercegi palota (a Szent György téren), valamint szőlőt akarnak telepíteni a domboldalra.
A fejlesztést támogatók sokszor hivatkoznak a terület elhanyagoltságára. Erre a problémára nem megoldás a terület teljes átalakítása, inkább a zöldterületek megőrzésével, valamint a már meglévő lépcsők és útvonalak megtartásával kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Természet- és emberközelibb koncepció lenne, ha megoldanák a közvilágítást, telepítenének ivókutakat, padokat helyeznének ki, valamint a Várfal oldalában egy kutyafutattót alakítanának ki.
A nyugati kertek ilyen mértékű átalakítása egy természetközeli park eltűnésével fog járni. Véleményünk szerint, sokkal szerethetőbb képet mutat a Vár, ha az érintett zöldterületet a természeti értékeinek és arculatának megtartásával újítják meg.
Mi, civilek követeljük, hogy a fejlesztések a zöldterület megőrzésével valamint a már meglévő útvonalak megtartásával valósuljanak meg!
Követeljük, hogy ne kezdjenek bele természetkárosító tevékenységekbe, ne változtassák meg a park arculatát és ne vágják ki a fákat!
Kezdeményezzük, hogy a terület kezelője, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. vegye figyelembe a helyi lakosok igényeit!
Közösen a Vároldalért
https://www.facebook.com/groups/kozosenavaroldalert
Petíció:
https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-legyen-szoloskert-a-fehervari-rondella-alatti-parkbol
M Imre üzente 2 éve
A csodálatos magoncok
Ezeket a fákat senki sem ültette. Mind magról kelt, un. „magonc” volt. Emberünk, minden erdőgazdasági tudás és képesítés nélkül elkezdett kísérletezni. Facsemetéket ültetett komposzttal teletömött sziklarepedésekbe. Egyetlen ültetett csemete nem vert gyökeret, még öntözés árán sem. Ekkor gyümölcsmagokat helyezett el nedves homokkal teli műanyag dobozokba. Megfigyelte, hogy a magok akkor csíráznak könnyebben, amikor a homokba az „egyenlítőjük” vízszintesen lett elhelyezve. Ekkor a mag, mint egy száj, kinyílik, s belőle nem egy, hanem két csíra bújik ki. Az egyik lefelé, a másik felfelé növekedik. Meglepetésére, először a lefelé növő csíra fejlődik ki, a másik növekedése néhány milliméter után megáll.
A néhány milliméteres csírával rendelkező magot Paul Moray egy néhány maroknyi komposzttal teli kis mélyedésbe helyezte (néhány cm mélyre), ügyelvén a kikelt csírák eredeti irányára. Ha a magot megfordította, a csírák egymást keresztezve vették fel eredeti irányukat. A pisztácia maggal gyors eredményre jutott. A lefelé növő csíra néhány hónap alatt több méter mélyre hatolt. Ezalatt a másik csíra meg sem mozdult. A másik csíra kikelésére néha két vagy három teljes évet kellett várnia.
A kísérleteket Paul Moray földszakadék mentén végezte, ahol két – három éves magoncokat temetett ki. A hajszálvékony függőleges gyökér egy év után már több mint tíz méteres mélységben volt. Szakkönyvekben kutatva, megtudta, hogy az ilyen magoncok központi gyökerének a hossza a száz métert is elérheti. Ez a gyökér addig nő, amíg vízzel nem találkozik. Ekkor kel ki a fiatal magonc.
Faiskolákat rendszerint olyan helyekre telepítik, ahol a talajvíz csak néhány méter mélyen van. Az elvetett magok így gyorsan kikelhetnek. Átültetéskor a csemete központi gyökerét az ásó elvágja. Átültetés után a fa ezt a központi gyökeret már nem tudja pótolni. A nem mélyre hatoló új gyökerek, száraz talajban csak öntözéssel tudják a fát életben tartani..
https://zoldujsag.hu/arra-szulettunk-hogy-a-fold-sebeit-begyogyitsuk-folytatas-45240
M Imre üzente 2 éve
Az „antihungarikumok” nyomában | 2021. június 23.
A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált EU-s ország. Eddig már 2 megyényi területet lebetonoztunk. Miért veszélyes a vizeinken tapasztalható túlzott vízügyi beavatkozás és a miért veszélyeztettek a hazai kisvízfolyások? Mi az az urbanizációs ökológia? Mai podcastunk vendége Dr. Weiperth András biológus, a MATE Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Drámai sebességgel változnak a fajok a Kárpát-medencében Weiperth András szerint az emberi tevékenység is felelős azért, hogy mára a világ szinte összes faja küzd egymással a túlélésért, és idővel csak a legrátermettebbek maradhatnak életben. Hozzuk-visszük őket a kontinenseken át, miközben a rendszerváltás óta megdupláztuk itthon a lebetonozott területeink méretét. 7 év alatt világelsők lettünk az idegenhonos tízlábú rákok hazai megjelenésében: már 13 leírt invazív faj jut a 3 őshonos rákfajunkra (kecsre, folyami, kövi)
1970 – 2014 között a magyar tenger vízgyűjtő területének a 34 %-a valamilyen urbanizáció hatásnak volt kitéve. Milyen hatásai lesznek a Balaton „tönkrebetonozásának”? Hogyan változik az inváziós halfauna – és milyen halat együnk a Balatonnál?
A klímaváltozás és a balatoni szeles időszakok száma. Kell-e kotorni vagy nem?
Hobbiállattartók felelőssége Floridától Magyarországig EU-s feketelistán a vörös mocsárrák, és a kínai gyapjasollós rák. Hogyan szorítsuk vissza a féllegális/illegális állatkereskedelemet, A Büntetés vagy a szemléletformálás célravezetőbb?
Megemlékezés a 6 éve elhunyt Puky Miklósról akinek köszönhető pl. a békamentés civil aktivistákkal és színészekkel az „Üvegtigrises” Garancsi-tó környékén – és a kárpát-medence számos területén. Miklós egyik szerzője volt a Békamentő praktikumnak. Békamentő praktikum – Kétéltűmentő akciókhoz
https://greenfo.hu/kiadvanyok/bekamento-praktikum-keteltumento-akciokhoz/
Ipari melegvíz kibocsátás hosszú idejű vizsgálata a Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág elővilágára (2018-2021) kutatás kapcsán beszéltünk a Ráckeve-Soroksári Duna-ág olajszennyezéséről,
https://greenfo.hu/hir/elfogtak-v-jozsefet-a-rackeve-soroksari-duna-olajszennyezojet/
és a Fudan Egyetem/diákváros ill. a vízminőség kapcsolatáról, a Paksi atomerőmű bővítés és a dunai hűtővíz hőmérsékleti problémáiról.
http://greenfo.hu/hir/paksi-atom-iranyitott-szerencse/
A Benelux államok után hazánk a leginkább urbanizált ország az EU-ban. Az ottani 30 % után nálunk 23 % a beépítettség. Ez olyan mintha már Fejér-megye és Komárom-Esztergom megye teljes területét betonnal öntöttük volna le, amihez kevés faj tud adaptálódni, miközben egyesek képesek megtelepedni, majd nagyon gyorsan terjednek az ember által átalakított tájban. Ehhez jön még a ¾ Pest megyényi területű úthálózat, és a gyarapodó ipari parkok.
Sarkadi Péter mai beszélgetőtársa biológus, aki főleg a vonalas létesítmények ökológiájával foglalkozik, de emellett szóba kerül még pl.
-- Rozsdaövezet vagy zöldövezet? Napelemparkok szántóföldön, és mire jó az elrontott fásítás, az energiaültetvény, ami csak egy agrársivatag.
-- Hogyan hat a klímaváltozás a hazai kisvízfolyásokra? Miért növeli a klímaváltozás kárait a folyószabályozás? Mi történt a somogyi Koppány vízgyűjtőjével?
-- Mi az urbanizációs ökológia? Milyen kérdésekre keresik a választ a tanszékünkön.
a Kelet-Ázsiából származó ezüstkárász – más néven jövevényponty – hogyan szorítja ki az arany-, más néven széles kárászt az európai és benne a magyarországi vizekből, élőhelyeiről.
-- „Antihungarikum”: ipari melegvíz/termálvíz mint inváziós hotspotok a hazánkban leírt idegenhonos halak, tízlábú rákok, víz teknősök példáján.
-- Útökológiai kutatások: vonalas építmények hatásai az élővilágra, különös tekintettel a felszíni vizekre
-- Dr. Weiperth András biológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos munkatársa 10 év alatt 5 akadémiához tartozó intézményben dolgozott, de ugyanazon a helyen, eszközökkel, témákon. Az egyetemen 2 év alatt pedig 3 helyen volt ugyanazon beosztásban, így beszélt a hazai és az európai kutatási projektek alapvető különbségéről, a kiszámíthatóságról – mely a nyugati modellek előnye.
A beszélgetés az urbanizációs ökológus- biológus meglehetősen biodiverz budai otthonában készült:
https://soundcloud.com/user-994727764/az-antihungarikumok-nyomaban
https://greenfo.hu/hir/az-antihungarikumok-nyomaban/
M Imre üzente 2 éve
Jordán Ferenc: A disznósajt és a pacal varázslatos világa, avagy így tesszük tönkre az országunkat · 2021.05.25
Ha nem lehet sürgősen megfékezni az eszement természetpusztító hordákat rokonokkal, haverokkal és strómanokkal együtt, nem sok időt jósolhatunk a magyar zászlónak sem. Piros-fehér-zöld helyett jöhet a terepszín – írja Jordán Ferenc a Válasz Online-nak küldött cikkében. A rendszerökológust olvasóinknak aligha kell bemutatni: ő volt az, aki 2019 őszén, a magyar sajtóban elsőként hasábjainkon jósolta meg a hónapokkal később bekövetkező világjárványt.
https://www.valaszonline.hu/2019/09/10/klimavaltozas-akademia-jordan-ferenc-interju/
Most a készülő Nemzeti Biodiverzitás Stratégia apropóján mutatja meg, miért viszi pusztulásba természeti környezetünket a pénzszivattyús halász-vadász szemlélet, amely a döntéshozókon eluralkodott idehaza. Vélemény.
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes.
Javában zajlik a következő 10 évre szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia előkészítése. Egyelőre kérdés, lesznek-e benne valóban számon kérhető célok, vagy a Párizsi Egyezmény sorsára jut majd ez is – abból nem valósult meg lényegében semmi. De ha már épp vajúdnak a hegyek, míg nagy nehezen megszülik majd a szokásos kisegeret, nyugodtan elmélázhatunk mi is. Mi, írók és olvasók, kutatók és érdeklődők. Feltehetjük magunknak az alapkérdést: valójában mitől függ a természetvédelem sikere? A vezető döntéshozóktól és a nemzetközi egyezményektől? Netán inkább az oktatásban és a kulturális háttérben bízhatunk? Nem árulok zsákbamacskát: előbbi – mint máris látni fogjuk – iszonyatos károkat képes okozni, de bizony utóbbi is számít.
Norvégiában például valószínűleg sosem lesz olyan rezsim, amely alatt teleszemetelik a fjordok országát, Indiát pedig még hosszú időn át fojtogatni fogja a szemét, bárki is vezesse a kontinensnyi országot. A norvégok előtt le a kalappal, de az indiaiakat se hibáztassuk: úgy szocializálódtak, hogy a trópusi klímán gyorsan lebomlik a hagyományos szemét, az üveggel, műanyaggal, gumival és fémmel pedig nem tudnak mit kezdeni. A civilizáció olyan ütemben változik, hogy nem csak a természet, mi magunk sem tudunk azzal lépést tartani.
A technológia és a politikai döntéshozatal mellett tehát az emberek gondolkodása legalább olyan fontos eleme annak, hogyan bánunk környezetünkkel. Szeretett országunk közben lassan halász-vadász paradicsommá alakul. A fiatalok azt látják: a természet azért van, hogy leigázzuk, kifosszuk, agyonraboljuk. A természetvédelemhez dörgölőző vadászkiállítás vagy a Balaton élővilágának halastó formájában elképzelt megóvása mind ezt a képet erősíti. Az legyen csak az imperialista nyugat úri hóbortja, hogy csak úgy önmagáért meg szeretnék védeni természeti örökségükből mindazt, amit még meg lehet.
Mindeközben az emberiség igen nagy kihívások előtt áll, ezek egy része pedig annak köszönhető, hogy éppen tönkretesszük a bolygónkat. Az éhínség, a klímaváltozás, a világméretű járványok, az urbanizáció, a beporzó rovarok megfogyatkozása és általában a biodiverzitás csökkenése – mind-mind okok és egyben okozatok is, egy bonyolult globális rendszer segélykiáltásai.
A tudásalapú társadalom ma egyre több adatot, okos kutatási módszert és bölcs felismerést, eredményt szolgáltat, amelyek jó kezekben akár segíthetnék is a problémák megoldását. A tudományt komolyan vevő, így a jövőt építő vezetők sikerei hosszan sorolhatók. Észtország digitális társadalmában a polgárok harmada már online szavazhat. Dél-Korea a GDP több mint 4 százalékát fekteti kutatás-fejlesztésbe. Taiwan fővárosában csak a metróhálózatban 176 ingyenes WIFI-spot van, ezzel hasznossá téve a kétségtelenül hosszú utazási időt az erre éhes tömegek számára. Marokkó 2009-ben alkotmányba foglalta a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és a mára kifejlesztett hatalmas napelemfarmokból már Európába is jut energia. És szélenergiával sem állnak rosszul.
Más döntéshozók viszont a múltban élnek. Türkmenisztánban az elnök 2020 tavaszán még betiltotta a koronavírus szó használatát, majd késő ősszel az édesgyökér mint ellenszer mellett kampányolt. A brazil elnök kilóra eladja a trópusi esőerdőt. Venezuelában az őserdő rabszolgasorban tartott bennszülötteivel működtetik az illegális aranybányákat. Japán tudományos célú bálnavadászata pedig a cinizmus non plus ultrája.
Hazánkban sincs könnyű helyzetben a természetvédelem. A fő gond talán nem is magának a minisztériumnak a hiánya, inkább a társadalom lezüllesztése. A tömegek támogatása nélkül ugyanis nehezen lehet eredményeket elérni ezen a területen. Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán országában
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Zsigmond
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kittenberger_K%C3%A1lm%C3%A1n
kíméletlenül kiszipolyozzuk a természetet, a korszellemet messze meghaladva. Az erdőből fagyárat és trófeagyárat, a vizekből halgyárat csinálunk. A biodiverzitás fenntartásán, a beporzók vagy éppen a vizes élőhelyek védelmén a magukat természetesen természetvédő vadásznak és horgásznak tartók röhögnek a leghangosabban. Valódi, hagyomány- és értékőrző társaik pedig – karöltve a nemzeti parkok elkötelezett munkatársaival – inkább émelyegnek attól, ami itt folyik.
-- Miközben a világ intelligensebb és kevésbé korrupt országaiban keményen dolgoznak a zöldülésen, a fenntarthatóságon és a természettel kialakítandó harmónia legalább részleges helyreállításán, nálunk dübörög a természetet kizsigerelő pénzszivattyú.
A disznósajt és a pacal varázslatos világa tartalmas, mély barátságokat sző. Kéz kezet mos uram és bátyám között, a hungarikumok tengerén pedig nyugodtan lehet a zavarosban halászni. A nagyvilág nem szólhat bele semmibe, az európai NATURA 2000 vagy éppen a ramsari védelem még csak nem is lassítja a romboló folyamatokat.
http://www.termeszetvedelem.hu/ramsari-egyezmeny
Közben a nyár végi, világkiállításnak hazudott vadászkiállításra egyre több pénzből egyre kevesebb ország kiállítóit sikerül idecsalni. Az agancskapu méltán vívta ki a normális vadászok megvetését, az erővel csatasorba kényszerített nemzeti parkok pedig egyre inkább viszolyognak a kiállítástól. Rövidtávon persze lehetünk trófea-nagyhatalom, a következő generációk meg mégis kit érdekelnek? A dilettáns és kirakaterkölcsű szervezők persze nem csupán agancshalommal járnak saját kedvükben, hanem a vörös fogoly betelepítésével is.
https://24.hu/tudomany/2020/12/05/vadaszat-termeszetvedelem-voros-fogoly/
Nem tanulnak a korábbi, szintén korlátolt döntéshozók invazív fajokkal elkövetett hibáiból, a vizekben a busa vagy a hegyekben a muflon által okozott, előrejelezhetetlen károkból.
A horgászlobbi eközben már-már mosolyogtató méreteket ölt. A tudományos diszkussziót előtérbe helyező döntéshozatal helyett inkább a tabutémák sorakoznak, a balatoni halászatról például még kérdezni sem szabad. A vizek ökológiája, finom egyensúlyuk tudásalapú védelme egyre távolabb kerül: a Balaton most már deklaráltan is körbebetonozott halastó kell, hogy legyen.
-- A járvány elleni védekezés égisze alatt lényegében lezárták a Fertő-tavat – némileg félreértve a járvány alatti fertőtlenítés fogalmát. A Velencei-tónál betonoznak. Felkészül a Tisza-tó.
A természetvédelemhez ugyanis nyilván a horgászok és a vadászok értenek a legjobban. Aki nem tudja elég zsírosra rottyantani a pacalt vagy nem tud egy rendes gégeégető halászlevet készíteni, az ugyan minek szól bele? A tudósok ne magyarázzanak a láthatatlan molekuláikkal meg a statisztikai hókuszpókuszaikkal! A környezeti DNS-kutatás, a bioinformatika, a non-invazív terepi vizsgálatok vagy éppen a citizen science máshol a természetvédelmet a jelenből a jövőbe átvezető módszerek. Nálunk mindez az ingyenélő tudósok bohóckodásának számít legfeljebb, hiszen a pozíciókba került dilettáns haverok sokkal jobban tudják, milyen tökéletes találmány a műanyag, hogyan kell fakitermelést végezni a nemzeti parkokban, valamint azt is, hogy a Balaton vize valójában túl tiszta.
A Maróth Miklós-féle népnemzeti kutatógárda üzembiztosan és azonnal szállítja is a megrendelt tudományos eredményeket. Világszinten is jelentős, innovatív módszereket alkalmazva, úgynevezett kérdőívezés segítségével kutatják például a Balaton foszforháztartását. A halökológia már a múlté – a modern, horgászati ökológiai kutatások pedig várhatóan a jövőben is megfelelő eredményeket fognak produkálni. Pénz van, nemzetközi átláthatóság nincs. Nem is kell. Megoldjuk okosba’, hiszen már most is hekknagyhatalom vagyunk.
Ha nem lehet sürgősen megfékezni az eszement természetpusztító hordákat rokonokkal, haverokkal és strómanokkal együtt, nem sok időt jósolhatunk a magyar zászlónak sem. Piros-fehér-zöld helyett jöhet a terepszín.
https://www.valaszonline.hu/2021/05/25/jordan-ferenc-nemzeti-biodiverzitas-strategia-velemeny/
M Imre üzente 2 éve
Két napja fecskéket mentett Udvaros Dorottya és a Greenpeace a Fertő tavi luxusberuházástól. Indokolatlan erőszakos akcióval súlyos anyagi károkat okoztak a környezetvédők – állítja a Fertő tó beépítéséért, és a természetrombolásért felelős Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Vajon ők mekkora kárt okoznak közpénzből természeti környezetünknek?
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. sajtóközleményt tett közzé, miszerint komoly anyagi kárt és természetvédelmi veszélyeztetést okozott az a több mint 15 főből álló csoport, amely június 10-én délután osztrák területről, kenukkal hajózott be a Fertő Part beruházás építési területére. A Greenpeace nevű szervezet aktivistái erőszakkal lebontották a beruházó által korábban kihelyezett madárvédelmi funkciót szolgáló védőhálókat. Tettükért a felelősséget már kevésbé vállalták, hiszen a helyszínre kiérkező rendőrök felszólítása ellenére visszaeveztek Ausztria irányába. Az illetéktelen akció miatt a kivitelező és a fejlesztő cég is rendőrségi feljelentést tett, az illegális határátlépés miatt pedig az osztrák hatóságok határrendészeti eljárást indítottak az aktivisták ellen.
Mint arról mi is beszámoltunk: a fecskék védelmében léptek fel Greenpeace-aktivisták Udvaros Dorottyával a Fertő tónál. Az akció során a félrevezetően „madárvédő hálóknak” nevezett műanyag rácsozatot szedték le a még megmaradt, cölöpökön álló házak aljáról, amelyet a Fertő tavi gigaberuházást végző cég emberei szereltek fel, hogy így akadályozzák meg a fecskék fészkelését.
https://greenfo.hu/hir/a-ferto-tavat-tonkretevo-kormanyceg-a-greenpeace-aktivistakat-vadolja-karokozassal/
M Imre üzente 2 éve
Becslések szerint 20 milliárd(!) forint eszmei értékű védett kosbor él a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó nagyközség határában. A botanikusok legnagyobb meglepetésére, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen mennyiségű agár, és poloskaszagú kosbor állományt is felfedeztek helyi természetvédők – köztük az egyik megszólaló Kármán Balázs - a Nagy Barán. Az egykori szikes tó medrébe egy repülőteret engedélyezett volna az önkormányzat, de mint azt elsőként a greenfonak Gyuris Zsolt polgármester elmondta, a Kiskunsági Nemzeti Park országos védettséget kért a területre, így megmarad a páratlan botanikai érték.
Podcastunkban elsőként Kármán Balázs agrármérnököt, természetfotóst, a Magyar Természetfotósok Szövetségének, a NaturArt -nak az alapító tagját, majd Gyuris Zsolt zsombói polgármestert hallják.
https://soundcloud.com/user-994727764/megmenekult-a-reptertol-a-csoda-kosboros-nagy-bara
A védetté nyilvánítás folyamatát szerkesztőségünk nyomon fogja követni, bízva abban, hogy ez egy természetvédelmi sikertörténet lesz.
https://greenfo.hu/hir/megmenekult-a-reptertol-a-20-milliardos-csoda-kosboros-nagy-bara/
M Imre üzente 2 éve
Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket? Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben? A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesél Sarkadi Péternek mai podcastunk vendége: a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő, a Fertő tó Barátai Egyesület tagja.
Mai podcastunkban a Nagy Tavak Koalíció képviseletében és a Fertő tó Barátai Egyesület tagjaként beszélgetett vele Sarkadi Péter.
https://soundcloud.com/user-994727764/en-a-vegsokig-fogok-kuzdeni-amig-lehet
https://greenfo.hu/hir/en-a-vegsokig-fogok-kuzdeni-amig-lehet/
M Imre üzente 2 éve
Bíróságon támadja a Greenpeace a Fertő tavi nagyberuházást
Bírósághoz fordult a Greenpeace a Fertő tavi óriásberuházás miatt, melynek keretében a világörökségi védelem alatt álló, Natura 2000-es besorolású területen hatvan hektáron, 13,6 hektár beépítésével terveznek megvalósítani sportkomplexumot, apartmanházat, száz szobás szállodát, 880 férőhelyes parkolót, többszintes látogatóközpontot, kempinget, motelt és kikötőt.
Nádas a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Fertő kultúrtáji területen.Fotó: Nyikos Péter/MTI/MTVA
A környezetvédő szervezet "esztelen természetpusztításnak" tartja a tervet, mely szerintük sérti
-- Magyarország Alaptörvényét;
-- a természet védelméről szóló törvényt;
-- a Natura 2000 területekről szóló kormányrendeletet;
-- a vizes élőhelyek védelméről szóló kormányrendeletet;
-- Magyarországnak a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről szóló Ramsari Egyezményben vállalt és törvényben rögzített kötelezettségvállalásait.
A Greenpeace a közleményében azt is felemlegeti, hogy a projektet megalapozó hatástanulmányok nem ismertek, a beruházó pedig saját hatásbecslésében elismeri, hogy "nem jelölhető meg kiemelt közérdek" a fejlesztés kapcsán. A kormány ennek ellenére kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánította azt.
A Greenpeace a közleményében azt a furcsaságot is felemlegeti, hogy az illetékes kormányhivatal részben helyt adott a beruházó kérésének, és engedélyezte, hogy a parti szakaszokat átalakító tevékenységet és a kotrást egész évben végezhessék. Mindezt a hivatal azzal indokolta, hogy "a munkaterület a madarak és az emlősök számára kedvezőtlen élőhellyé vált", magyarán az eddigi környezetrombolással indokolta a további környezetrombolás engedélyezését.
A beruházás ellen 2020. szeptemberében 73 civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott.
https://444.hu/2021/04/28/birosagon-tamadja-a-greenpeace-a-ferto-tavi-nagyberuhazast