A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak. Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott több egykori dűlőút kereszteződésének tájékán.

Tóthfalu sokáig nem volt önálló, csak 1948-ban a kanizsai határ átszervezése révén nyert önrendelkezést. Ekkortájt gyarapodott jelentősen lakossága is, az elhagyott, lerombolt tanyák lakóinak betelepülése révén, az utóbbi két évtizedben azonban ez a folyamat is az ellenkezőjére fordult, mert az iskolát végzett, szakképesítést szerző fiatalság a városokba, Kanizsára és Szabadkára áramlott. Ebben az apadásban csak a 90-es évek jelentenek változást mind közigazgatási, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Tóthfalu önálló helyi közösséggé vált, postája lett és közlekedési elszigeteltsége is megszűnőben van a szabadkai, kanizsai buszjáratok bevezetésével. Nemrégiben megépült egy malom, a kőolajkiaknázás pedig újabb gazdasági, elhelyezkedési előnyökkel járt. Művelődési szempontból a Munkás Szent József templom plébániájának, lelkigyakorlatos házának és a keretében létesült Logos Grafikai Műhelynek van nagy jelentősége, amely nyomdaként is, kiadóként is tevékenykedik.

A falu természeti környezete egyhangú, de szép. Területének zöme 102 m tengerszint feletti magasságú, tehát fennsík jellegű, noha néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Tóthfalu ma fejlődő állattenyésztő-földművelő település. Az állattenyésztés megfelel az intenzív gazdálkodás elvárásainak. Ami a földművelést illeti, a búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-termesztés a legerőteljesebb. A földművelő gazdaságok igen magas szinten gépesítettek.

Dr. Papp György

Tóthfalu honlapja: http://www.tothfalu.com

http://www.kanjiza.co.yu/hun/tothfalu

A Munkás Szent József plébániatemplom lett a falu szíve, a maga karcsú egyszerűségével, fénnyel teli tisztaságával. A faluban nincs kocsma, de az egyre bővülő egyházi létesítményekben van munkahelyet adó nyomda, gazdasági udvar, kollégium konyhával és mosókonyhával, a gyermekeknek számítástechnikai képzést nyújtó telekunyhó.

A majális napja a nemzete, közössége, családja iránt felelősséget érző ember ünnepe volt Tóthfaluban. A hálaadás jegyében tartották meg a munkás József nevére szentelt plébániatemplom búcsúját. A szentmisét a magyarkanizsai espereskerület papjainak segédletével Bíró László püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora mutatta be, aki az intézet elöljáróit és tanulóit vezette délvidéki kirándulásra.

Egy nemzet életerejét nem a szegénység vagy gazdagság határozza meg, hanem az egymás iránt megnyilvánuló szeretet - mondotta szentbeszédében Bíró László. Szent József egyszerű életét bemutató prédikációjában hangsúlyozta, hogy az arról tanúskodik, hogy ha a ránk bízott mindennapi kis feladatokat nagyszerűen végezzük, rendkívülit alkothatunk. A családról szólva a püspök kiemelte, hogy ha tudjuk őrizni Isten álmát az emberről, házasságról, akkor van jövőnk a határon innen és túl is.