Internet: Az első magyar akadémiai szótár avagy a magyar nyelv vizsgálatának kalandos története Széchenyi és a kiegyezés korában

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Az első magyar akadémiai szótár

 

1821-ben Teleki József gróf kezdeményezte, hogy szótárt szerkesszenek a magyar nyelvről. Ez a szótár Magyarország legnagyobb szótári projektuma lett a tizenkilencedik században. A Tudományos Akadémia két tagját, Czuczor Gergelyt és Fogarasi Jánost bízták meg azzal, hogy írják meg ezt a szótárt. Czuczor Gergely (1800-1866) bencésszerzetes volt, romantikus költeményeket írt, az 1848-1849-es Szabadságharc császári hatalomellenes, forradalmi tevékenységei miatt a kufsteini börtönbe zárták. Fogarasi János (1801-1878) nyelvész, bíróként dolgozott a felsőbíróságon. Czuczor és Fogarasi tizenkét évig írták az Akadémiai Nagyszótár-t. Hat részben adták ki 1862 és 1874 között, 110.784 szócikket tartalmaz.

 

Czuczor és Fogarasi a szótár megírásához a következő négy alapelvet követték:

 

- összegyűjteni a magyar szavakat és szórészeket;

- megadni a nyelvtani tulajdonságait;

- körülírni jelentésüket; végül

- megállapítani a magyar szavak etimológiáját a magyar gyökérszavak  segítségével,

- összehasonlítani a gyökérszavakat más nyelvek gyökérszavaival.

 

Ezért a Czuczor-Fogarasi szótár értelmező, összehasonlító és etimológiai szótár egyben.

 

A szótár korszerű, mert Czuczorék leválasztják a ragokat, képzőket a gyökérszavakról. Szerintük a magyar gyökérszavak olyan szótári elemek, amelyeket nem lehet tovább kicsinyíteni anélkül, hogy jelentésüket, formájukat elvesszék. Czuczor és Fogarasi arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar nyelv több mint kétezer egyszerű gyökérszót számlál. Ezek mind egyszótagúak és sok, más szónak alapját képezik.

 

Továbbá azt a következtetést vonták le, hogy a magyar nyelv ragozó nyelv és sok raggal, képzővel rendelkezik. Szerintük a magyar nyelv több mint kétszáz képzőt, ragot számlál. Ebből nyolcvan egyszerű és egyszótagú. Ezek segítségével nagyon sok új szó képezhető.

 

A magyar szavak etimológiáját Czuczor és Fogarasi a gyökérszavak segítségével vezették le. Czuczorék alaposan dolgoztak, mikor a magyar gyökérszavakat összehasonlították más nyelvek, nyelvcsaládok gyökérszavaival. Attól eltekintve, hogy minél több egyező gyökérszót vettek figyelembe - hangutánzókat mellőzve - óvakodtak olyan párhuzamok alapján, mint például 150 szanszkrittal egyező gyökérszó alapján, a magyar nyelvnek ilyen-olyan rokonságot tulajdonítani. Szerintük a rokonsági kérdés még több kutatást igényel.

 

Német nyelvlaboratórium

 

A tizenkilencedik század második feléig alig volt valamilyen rendszeres kutatás a magyar nyelv és a finnségi nyelvek rokonsági kérdésében. Legfeljebb felületes, korlátozott nyelvi párhuzamokról volt szó, amelyeket bizonyítékként használtak arra a feltevésre, hogy a magyarok és a finnek ugyanabból a törzsből fakadnak, a magyar őshaza Európa vagy Szibéria északi részén terül el.

Ez a helyzet változott, mikor a magyarok 1849-ben elvesztették Szabadságharcukat. Kiderült, hogy osztrák uralom alatt kellett maradniuk. Tíz évig, 1849-től 1859-ig az osztrák kormányzó Alexander Bach erős kézzel kormányozta Magyarországot. Az ő uralma alatt kemény germánosító politikát folytattak Magyarországon. Sőt 1858-ban azt tervezgették, hogy a németet tegyék a Tudományos Akadémia hivatalos nyelvvé. Ez ellen Széchenyi is tiltakozott attól félve, hogy az Akadémia eredeti célkitűzését, a magyar nyelv tanulmányozását, nem lehet megvalósítani. A Bach-korszakban a magyar nyelv északi rokonságának gondolata teret hódított, főleg akadémiai körökben.

A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. A Békepárt parlamenti képviselője volt. Annak a Békepártnak, amely a Habsburg Házzal kiegyezni akart. Hunfalvyt 1851-ben kinevezték a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárossá. Ezt a állást haláláig 1891-ig töltötte be.

Hogy Hunfalvyról miként vélekedtek akadémiai körökben azt ő magától tudjuk meg. 1883-ban azt írta, hogy 27 évvel előbb, azaz 1856-ban, ismert, tekintélyes magyar nyelvészeket szólított fel arra, hogy támogassák az ő új folyóiratát, a Magyar Nyelvészet-et. Többen azonban erre nem voltak hajlandók, mivel akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvy-t azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal. Tény, hogy Hunfalvy Pál rögtön az akadémiai kinevezése után 1851-ben támadásba lendült az Akadémiai Nagyszótár ellen. Hunfalvy azonban már nem volt képes a projektumot leállítani. Ahelyett

azzal próbálkozott, hogy kiüsse a projektum tudományos alapjait:

'A' kőszirtek, mellyekben a' nyelvvizsgálás nálunk ütközik, leginkább a' betűk jelentése 's a' szógyökök.'

'Valamelly nyelvnek szógyökeiről egyedül a' rokon nyelvek vizsgálatával együtt lehet okosan beszélni.'

Hunfalvy ezzel azt akarta mondani, hogy a magyar nyelv gyökérszavai csak akkor számítanak az alapszókincshez, ha ezek a szavak előfordulnak rokonnyelvekben is, mint a finnben. Olyan magyar gyökérszavak, amelyeknek nincsen ellenpárja a rokonnyelvekben szerinte jövevényszavak.

 

Hunfalvy eleinte rokonnyelvnek tekintette az összes urál-altaji nyelvcsalád tagjait, a tunguzt, mongolt, törököt, finnt.

 

Reguly Antal, Budenz Jozef, a német nyelvész, aki 1858-ban került Magyarországra, hatására Hunfalvy 1860 körül a magyar nyelv rokonságát leszűkítette az északi nyelvekre. Az 1861-ben közzétett Finn Olvasókönyvében Hunfalvy a finn nyelvet jelöli ki, mint a nyelvrokonsági kérdés kutatására nézve legfontosabb nyelvet. Hunfalvy álláspontja teljesen eltért az Akadémiai Nagyszótár elveitől, amelyet ő 'tudománytalan'-nak mondott. Ironikusan az ő nyelvkutatási programja egyáltalán nem volt ésszerű nyelvkutatás, de az agyonpolitizált, magyarellenes Bach-korszakban mégis sikerült neki programját áterőszakolni a az Akadémián.

 

Hunfalvy a következő elveket vallotta: a magyar nyelv anyagát rekonstrukció nélkül kell bemutatni, ami azt jelenti, hogy a gyökérszavakról nem szabadott leválasztani a ragokat, képzőket. Elvben minden magyar szótári elemnek meg kell adni a rokonnyelvi ellenpárját. Hunfalvy szerint a gyökérszók hamis tanát mint 'tudománytalan'-t el kell utasítani.

 

Miközben Hunfalvy a magyar nyelv finn rokonságát bizonyító kutatási programjának a nagy vonalait vázolta fel, ennek a programnak a technikai kivitelezésével megbízta a német nyelvészt Budenz Jozefet, akit ezért a célért hoztak Magyarországra. Budenz 1858-ben érkezett Magyarországra. Huszonkétévesen még meg kellett neki tanulnia magyarul. Budenz 1836-ban született a német birodalomban, Rasdorfban. Klasszikus nyelveket, összehasonlító indogermán nyelvészetet, orientalisztikát végzett a Göttingai Egyetemen. Göttinga volt valószínűleg a legalkalmasabb hely Európában, ahol a magyar nyelv északi rokonságát lehetett tanulmányozni. Egy rövid száz évvel korábban német tudósok, akik a német-orosz akadémián és a Göttingai Egyetemen dolgoztak, ezt a kutatási vonalat már elkezdték. Hunfalvy 1861-ben Budenzet kinevezte a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának és a könyvtárban maga mellé vette.

 

Budenznek feladatul tűzték ki, hogy a magyart vezesse le egy hipotetikus finnugor ősnyelvből. ( Nem könnyű feladat egy magyarul alig beszélő fiatalembernek!). Ez laboratóriummodeli kísérlet volt rekonstruált ősszavakkal, hangtörvényekkel, családfákkal az indo-európai nyelvészet mintájára. A huszonöt éves Budenz ehhez így állt hozzá: 'Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.'

 

A magyar nyelv északi rokonságának kutatása nagy lendületet kapott, mikor Budenzet 1868-ban kinevezték a Budapesti Egyetemen, a magyar-finn-ugor nyelvészet magántanárjának. 1872-ben tanszékvezető lett az altaji összehasonlító nyelvészet tanszékén. Attól eltekintve, hogy a tanszék neve utalt mind a finnségi, mind a törökségi nyelvekre Budenz kinevezése után főleg a magyar északi finnugor rokonításán dolgozott. Emiatt az altaji összehasonlító nyelvészet tanszékét úgy lehet tekinteni, mint az első finnugrisztikai tanszék Magyarországon.

 

Nyelvünk ugor vagy török eredetének tudományon belüli háborúja

 

Mielőtt az az elmélet, hogy a magyar nyelv kizárólagosan rokonnyelve a finn nyelvnek végérvényesen győzedelmeskedett, azt az alternatívát, amelyet a török rokonság nyújtott mellékvágányra kellett terelni.

 

A török rokonsági elméletet a lángeszű turkológus Vámbéry Ármin (1831/1832-1913) képviselte, akinek eredeti neve Hermann Wamberger volt. Vámbéry szegény zsidó családban született a felvidéki Szentgyörgyön. Török nyelveket tanított a Budapesti Egyetemen és titkosügynök volt a brittek szolgálatában.

Az ugor-török háborút, ahogy a vitát a magyar nyelv finn, illetve török rokonságának követői között nevezték, Vámbéry 1869-ben közzétett Magyar és török-tatár szóegyezések c. tanulmány robbantotta ki. Ebben azt állította, hogy a magyar nyelv, holott elvben finnugor eredetű, annyi elemet vett át a törökből, hogy keverék nyelvről beszélhetünk.

 

Az ugor-török háború tényleg kemény csata volt.

 

Hunfalvy megakadályozta például, hogy a tehetséges nyelvész Szentkatolnai Bálint Gábor, aki a Vámbéry-táborhoz csatlakozott és a magyar nyelvet a török, mongol, dravida, kaukázusi nyelvekhez hasonlította, állást kapjon a Tudományos Akadémián. Szentkatolnai Bálint elkeseredve hagyta el Magyarországot 1879-ben.

 

A nemzeti költő Arany János 1878-ban a következő epigrammát írta Hunfalvy és Szentkatolnai Bálint összetűzéseiről:

 

'Budenzhez.

 

Igazi vasfejű székely a Bálint:

Nem arra megy, amerre Hunfalvy Pál int.'

 

Az a tény, hogy a 'finnek' nyerték meg az ugor-török háborút alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Ez lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.

 

Hogy ez tényleg így van, azt a magyar szókincs finnugor elemeinek feltérképezése támasztja alá, amit a finnugrista Klima László végzett el 1991-ben. Klima szerint a magyar nyelvben 660 finnugor szótári elem fordul elő. Ebből a finnugristák szerint 319 egyezik meg a vogullal, 287 az osztjákkal, 221 a zürjénnel, 199 a votjákkal, 153 a cseremisszel, 156 a mordvinnal, 212 a finnel, 160 az észttel, 173 a lappal.

 

Ha Czuczor-Fogarasit követve a magyar nyelv szótári alapelemeit bő 2080-ra tesszük, azaz bő 2000 gyökérszó és 80 egyszerű rag, képző, akkor a magyar és a finn szótári elemek párhuzamai csak tíz százalékát teszik ki az összes magyar szótári alapelemnek. Ez a százalékarány még kisebb lesz, ha a finn nyelvből is csak az alapelemeket, a gyökérszavakat, vesszük figyelembe.

 

Az 1867-es, Ausztria és Magyarország közötti kiegyezésnek köszönhetően jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc József császár és király uralma alatt. Az a kérdés merül fel, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar nyelv ázsiai rokonságnak kutatása miért nem élvezte ugyanazt a státuszt, mint az északi rokonság kutatása. Hiszen a kiegyezéssel véget ért Magyarország germánosítása és lehetőséget adott a magyaroknak, hogy minden területen szabadon bontakozzanak ki. A megváltozott politikai és kulturális légkör miatt már nem volt a tizenkilencedik század második felében olyan egyértelmű a magyar nyelvet Ázsiával kapcsolatba hozni, mint a tizenkilencedik század első felében.

 

Széchenyi és reformnemzedéke saját erejükben bíztak, mikor igyekeztek kiharcolni a magyar nemzetnek önálló, független helyét Európában. Büszkén vallották, hogy a magyar nemzet önazonosságtudatának tartalmát az ázsiai rokonság adja meg.

 

A kiegyezés nemzedéke viszont tanult az 1848-1849-es Szabadságharc kudarcaiból. 1867 után a magyaroknak a legelőnyösebb volt az ésszerű szövetség a német Habsburgokkal, az orosz veszély elhárítása érdekében is.

 

Továbbá a tizenkilencedik század második felében Európában Ázsia-ellenesebb lett a hangulat, megnőtt a félelem a 'sárga veszély'-től. Emiatt az északi - európai - rokonság kutatása részesült előnyben. Trefort Ágoston (1817-1888) az első, 1848-as magyar kormány mezőgazdasági és kereskedelmi államtitkára; a kiegyezés utáni vallás és oktatási ügyek minisztere 1877-ben a következőket mondta:

 

'.én az ország érdekeit kell nézzem és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb, a finnugor származás principiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredete mellett törnek lándzsát.'

 

A magyar nyelv finnugor rokonsága a huszadik században is, miután Magyarország a Szovjetunió hatalmi övezetébe került, a nyelvrokonság kutatásának legfőbb területe marad. A kommunista uralomnak jól jött, hogy az úgynevezett finnugor népek nagyobbik része a Szovjetunió területén él.

 

Mi ebből a tanulság? Beszéljünk róla!

 

Irodalomjegyzék

  1. Ács, Tivadar. 1940. Akik elvándoroltak. Budapest.
  2. Alder, Lory and Richard Dalby. 1979. The Dervish of Windsor Castle. The Life of Arminius Vambery. London Bachman and Turner.
  3. Arany, János. 1956. Arany János összes költeményei I. Budapest: Szépirodalmi könyvkiadó.
  4. Bakay, Kornél. 2000. Árpádok országa. Őstörténetünk titkai. Miskolc: Nagy Lajos Király Magánegyetem.
  5. Barthélemy-Saint-Hilaire, Jules. 1887 nov. Life and Works of Alexander Csoma de Körös by Theodore Duka, M.D. London, 1885. Journal des Savants, 673-86.
  6. Beregszászi, Paulus. 1796. Ueber die Aehnlichkeit der hungarischen Sprache mit den morgenländischen. Leipzig.
  7. Bowring, Sir John. 1830. Poetry of the Magyars, Preceded by a Sketch of the language and literature of Hungary and Transylvania. London. Printed for the author and sold by Robert Heward. 312 pp.
  8. Budenz, József. 1873-1881. Magyar-ugor összehasonlító szótár. Budapest: MTA. Reprint kiadás. Budenz, József. 1966. A Comparative Dictionary of the Finno-Ugric Elements in the Hungarian Vocabulary. In Indiana University Publications Uralic and Altaic Series vol. 78. The Hague: Mouton.
  9. Czuczor, Gergely, Fogarasi János. 1862-1874. A magyar nyelv szótára I-VI. Pest.
  10. Doerfer, Gerhard. 1965. Ältere Westeuropäische Quellen zur Kalmückischen Sprachgeschichte (Witsen 1692 bis Zwick 1827). Wiesbaden: Otto Harrassowitz. Domokos, Péter, Paládi-Kovács, Attila. 1986. Hunfalvy Pál. In A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  11. Duka, Tivadar. 1885. Körösi Csoma Sándor dolgozatai. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
  12. Eco, Umberto. 1997. The Search for the Perfect Language. London: Fontana Press.
  13. Endrey, Anthony. 1975. Sons of Nimrod, The Origins of Hungarians. Melbourne: The Hawthorn Press.
  14. Eötvös, József. 1975. Reguly Antal. 1863. In Arcképek és programok, 171-212. Budapest: Magyar Helikon.
  15. Farkas, Julius von. 1948. Samuel Gyarmathi und die finnisch-ugrische Sprachvergleichung. In Nachrichten der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Philologisch-Historische Klasse 1948. Göttingen.
  16. Götz, László. 1994. Keleten kél a nap. Kultúránk a történelmi ősidőkből I.-II. Budapest: Püski.
  17. Gulya, János. 1978. Gyarmathi Sámuel. In A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  18. Gyarmathi, Sámuel. 1799. Affinitas Lingvae Hvngaricae cvm Lingvius Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non Vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Gottingae. Reprint kiadás angolul: Gyarmathi, Sámuel. 1983. Grammatical Proof of the Affinity of the Hungarian Language with Languages of Fennic Origin. In Amsterdam Studies in the Theory and History of Linguistic Science Vol. 15. Amsterdam: John Benjamins.
  19. Hunfalvy Pál. 1851. Kis gyülés, mart. 17. 1851. Magyar Akademiai Értesítő 78-112.
  20. Lakó, György. 1973. Sajnovics János. In A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  21. Lakó, György. 1980. Budenz József. In A múlt magyar tudósai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  22. Makkay, János. 1998. Az indoeurópai nyelvű népek őstörténete. Budapest.
  23. Marácz László and Attila Montvai. 2003. Quantitative Exploration of the Conceptual and Semantic Structures of Contemporary Hungarian. In Communication and Culture, Argumentative, Cognitive and Linguistic Perspectives, eds. Komlósi László, Peter Houtlosser and Michiel Leezenberg, 143-154. Amsterdam: SicSat.
  24. Naarden, Bruno. 2004. Nicolaas Witsen en de Europese obsessie met talen in de zestiende en zeventiende eeuw. In Het Babylonische Europa. Opstellen over Veeltaligheid, eds. A. van Heerikhuizen, M. van Montfrans, B. Naarden, J.H. Reestman, 21-41. Amsterdam: Amsterdam University Press, Salomé.
  25. Otrokócsi, Fóris Ferenc. 1693. Origines Hungaricae. Franequera.
  26. Péntek, János. 1994. Szentkatolnai Bálint Gábor. Koreszmék és rörgeszmék. Erdélyi tudományos füzetek 220: 13-20.
  27. Pusztay, János. 1977. Az "ugor-török háború" után. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből. Budapest: Magvető.
  28. Sajnovics, Joannis. 1770. Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae: Typis Collegii Akademici Societatis Jesu. Reprint kiadás németül: Sajnovics, Johannes. 1972. Beweis, dass die Sprache der Ungarn und Lappen dieselbe ist. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica Band 5. Wiesbaden: Otto Harrassowitz.
  29. Sára, Péter. 1994. A magyar nyelv eredetéről másképpen. Magyar-török rokon szavak, szókapcsolatok. Budapest: Arculat Bt.
  30. Schlözer, August Ludwig. 1771. Allgemeine Nordische Geschichte. Halle.
  31. Spira, György, ed. 1991. Széchenyi István válogatott művei, második kötet 1841-1860. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
  32. Strahlenberg, Philip Johan. 1730. Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm
  33. Széchenyi, István. 1841. A' Kelet Népe. Pozsony: Wigand.
  34. Széchenyi, István. 1982. Napló. 2. kiadás. Budapest: Gondolat.
  35. Szentkatolnai Bálint, Gábor. 1877. Párhuzam a magyar-mongol nyelv terén. Budapest.
  36. Varannai, Aurél. 1983. Sir John Bowring és Kőrösi Csoma Sándor. In Magyar Nemzet, szept. 6.
  37. Zakar, András. 1976. Elhallgatott fejezetek a magyar történelemből. Fahrwangen.

Címkék: gyökérszó magyar nyelvtan szótár

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Az MTA BTK Filozófiai Intézete november 17-18-án nemzetközi konferenciának ad otthont 2017.11.17.

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Tanyafejlesztési Program 2017 .. . https://tanya.hoi....

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Óriási veszélyeket rejt magában, hogy az állattenyésztők sok ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Amikor a parlament a magyar nyelv napját törvénybe iktatta, ...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Petíció: https://www.peticiok. ...

M Imre írta 5 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

A kárpátaljai magyarság helyzetéről tanácskoztak a ...

M Imre írta 5 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Nacionalista felvonulás Beregszászban is - 2017.11...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

1956. november 4-én a Nagy Imre csoport és a jugoszláv ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

http://mozgaskorlatozottakkiskoz o.network....

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Kedves ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu