Iszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál.

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai közül Baják Petra és Erőss Anita évek óta dolgozik a Velencei-tó környékén és vizsgálja a Velencei-tó illetve a felszínalatti vizek kapcsolatát. Mi is a jelentősége ennek? Miért fontos egy ilyen tó és vizes ökoszisztéma kapcsán vizsgálni a felszínalatti vizeket is? Kiderül az alábbi cikkből, ami a Másfélfok - éghajlatváltozás közérthetően blogon jelent meg kutatóink tollából.
-- Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra és Alapítvány

Ki ne emlékezne rá, hogy tavaly a Velencei-tó inkább Velencei-pocsolya volt.

A fővárostól csupán 50 km-re található hazánk harmadik legnagyobb természetes tava és egyik legkedveltebb üdülőhelye, a Velencei-tó. A „napfény tavának” is nevezett tó 2022-ben a szokásosnál is gyakrabban szerepelt a sajtóban, ugyanis tavaly nyáron a tó vízszintje az elmúlt évtizedekben soha nem látott alacsony szintre süllyedt. A strandokon a hűsítő víz helyett az iszapos meder látványa fogadta a fürdőzőket.

Az alacsony vízszint és a meleg víz kellemetlen velejárója volt a tömeges halpusztulás is: a tavalyi év során több mint 1,5 tonnányi haltetemet távolítottak el a tóból. Mindezek miatt az egyik strandon a kifogásolható vízminőség miatt fürdőzési tilalmat léptettek érvénybe.

A helyzetre reagálva megindultak a lehetséges vízpótlási megoldásokról szóló tárgyalások, melyek azóta eredményt is hoztak: első lépésként egy, a Zámolyi-tározót megkerülő csatornát fognak építeni, hogy a vízgyűjtő területről a tavasszal lehullott csapadék közvetlenül a tóba jusson. Kérdés, hogy ez hosszú távon is megoldást jelent-e? A Velencei-tó jövőbeli sorsának felfedése érdekében bemutatjuk, hogy mi okozta a tó vízszintjében bekövetkező extrém csökkenést.
https://masfelfok.hu/2023/09/05/iszapos-pocsolya-vagy-furdozesre-alkalmas-udulohely-velencei-to-kiszarad-klimavaltozas/

Visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
A Velencei-tó egy úgynevezett szemisztatikus tó, mely hajlamos a kiszáradásra. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a tó élete során többször is teljesen kiszáradt, legutóbb 1866-ban. A tó vízmérleg egyenlegét elsősorban a lehulló csapadék és a vízfelszín párolgás mértéke alakítja.

Emiatt az éghajlatváltozás rendkívüli módon befolyásolhatja a tó vízállását.

Már most jelentősége van annak, hogy mit kezdünk a kibocsátásokkal, és hogyan alakul a tó sorsa 2050-ig: a klímamodell szimulációval meghajtott hidrogeológiai modell szerint ha tartjuk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített célokhoz (optimista forgatókönyv), akkor a csapadék-párolgás mérlegben nem történik jelentős változás, és 2031-2050 között a nyári vízszint a jelenlegi átlag körül maradhat - jó vízminőséggel és a fürdőzés lehetőségével kísérve.

Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor csökkenhet a tó átlagos nyári vízszintje, és a tavalyi extrém alacsony vízállás egyáltalán nem lesz szélsőséges a következő évtizedekben.

A Velencei-tó jövőbeli sorsa azon is múlhat, hogy hogyan bánunk a felszín alatti vízkészletekkel a tó környezetében. A felszín alatti vizek mennyiségének védelmével (pl. a vízkitermelés csökkentésével) ugyanis biztosíthatjuk a tóba a felszín alól érkező vízutánpótlást, ami javíthatja a tó vízmérlegét és gyengítheti a Velencei-tó kiszáradását.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=811129831014295&set=pcb.811130004347611
Ábrák: Lamm Lenke

Válasz

A Velencei-tó kiszáradt medrében jártunk | 2021. szeptember 28.

Csapatunk ellátogatott a Velencei-tóhoz, hogy megnézze a kiszáradt tómedret.

Továbbra is rendkívül alacsony a Velencei-tó vízszintje, az elmúlt hetekben 69-74 centiméter között alakult a vízállás Agárdnál. Kollégáink száraz lábbal sétálgattak ma délután a tó kiszáradt medrében a Velencei Korzónál, ahonnan élőben jelentkeztek:
https://www.youtube.com/watch?v=WYCWw3Q7pMo

https://www.idokep.hu/hirek/a-velencei-to-kiszaradt-medreben-jartunk

Válasz

A madarak már elhagyták a Velencei-tavat, ha kiszárad, akkor a turisták is el fogják

https://www.youtube.com/watch?v=44yVK1EP1KU


Globális felmelegedés, évszázados környezetpusztítás és rossz önkormányzati döntések - ezek mind hozzájárultak a Velencei-tó tragédiájához.

Az elmúlt hónapokban a vízminőség romlása miatt halak ezrei pusztultak el és strandokat kellett bezárni. Június második felében több mint 4 tonna hal veszett oda az oxigénhiány miatt, így az állomány másfél százalékkal csökkent. A Magyar Országos Horgász Szövetség pedig néhány napja ismét megkongatta a vészharangot miután hasonló jelenségre lett figyelmes. Bár a mostani tömeges pusztulás jelentősen kisebb mint a júniusi, a haltetemek összegyűjtése és ártalmatlanítása komoly forrásokat emészt fel.

Már a kiszáradástól kell tartani

Magyarország harmadik legnagyobb tava mindig is sekély volt, átlagosan másfél méter mély, ezért nem annyira meglepő, hogy hosszan tartó csapadékszegényebb időszakokban szinte gázlóvá apad, sőt átlagosan mintegy százévente ki is szárad. 1863 és 1866 között annyira, hogy feljegyzések szerint medrében a fehérvári huszárok gyakorlatoztak. Vészes vízhiány legutóbb 1993 és 2003 forró és száraz nyarain fordult elő, aztán a nedvesebb időszakokban szép lassan újra feltöltődött a tó.

Minden állóvíz mennyiségét a lehulló csapadék határozza meg, ez viszont nem jelenti azt, hogy a vízszintet nem lehet mesterségesen szabályozni.

A Velencei-tavat keleten a Császár-patak táplálja, amelynek felső szakaszára már ötven éve víztározók épültek. A zámolyi és pátkai tározó együttesen tíz-tizenegymillió köbméter vizet képes összegyűjteni. Ennyi víztömeg pedig negyven centiméterrel emelhetné a vízszintet. A gond csak az, hogy a tározókból is elpárolgott a víz nagy része. Azt is látni kell, hogy a két víz minősége jelenleg jelentősen rosszabb, mint a Velencei-tóé, így a teljes vízkészlet átengedése berobbantaná az algaképződést. Ez azt jelentené, hogy néhány centiméter növekedésért cserébe tovább pusztulna az élővilág és fürdőzést is be kéne szüntetni.

A Civilek a Velencei-tóért alapítója szerint a legnagyobb gondot az extrém hőség okozza, egy melegebb napon ugyanis 1 centit csökken a tó szintje és 250 ezer köbméter víz párolog el.

-- Itt normális esetben 170-180 centi szokott lenni a víz, tegnap este megnéztem és 78 volt a vízállás. Agárdon van egy elektronikus mérő, amely fél óránként méri a vizet. Az elmúlt 1-2 évben 46 százalékkal csökkent le a víz a tóban.

Vas Péter
alapító, Civilek a Velencei-tóért

A folyamat mégis visszafordítható lenne, legalábbis a szakértők szerint. Ehhez mindössze 40 milliárd forintra lenne szükség. A kormány azonban ennyit sem hajlandó költeni a Velencei-tóra, mert indoklása szerint ez a pénz a gazdaság újraindítására kell.

Régen inni lehetett a tóból

A nádasok kivágása, a part körbebetonozása és a velencei korzó kialakítása is megváltoztatta a tó képét, ráadásul a megnövekedett látogatószám óriási környezeti terhelést jelent. Papp Gitta születése óta Gárdonyban él. Ő még emlékszik arra, amikor inni lehetett a tó vizéből és az itteni iszapot gyógyításra használták. Szerinte felháborító, hogy a több mint száz madárfajból szinte semmi sem maradt, hiszen a környéken mindent letaroltak.

-- Egy évesen nem tudtam elindulni, mint a többi gyerek és a doktor bácsi azt tanácsolta anyámnak, hogy ássanak be az iszapba. Ezt meg is tették heteken keresztül és lám most futok, szaladok.

A civilek abban bíznak, hogy rövidesen a döntéshozók is megértik: hiába építenek kikötőket és lakóparkokat a partra, ha közben eltűnik a tó.

https://hu.euronews.com/2021/08/17/a-madarak-mar-elhagytak-a-velencei-tavat-ha-kiszarad-akkor-a-turistak-is-el-fogjak

Válasz

Így zárták be a gárdonyi strandokat

https://www.youtube.com/watch?v=Uaf16VBT2vs

Válasz

Akácfa utca (Lidl áruház) melletti zöldterület eladása | 2021. júl. 5.

Kilenc hónap után, június 29-én újra ülésezett Gárdony képviselő-testülete. Tóth István polgármester nem tétlenkedett, hét (!) terület építési szabályzatának módosítását indítványozta. Az egyik ilyen módosítás a 3468/2, 3468/3 valamint a 3482, 3475/2, 3477 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó összevonás, a jövőbeli hasznosításuk érdekében. Ez a terület az Akácfa utca és Camping út által határolt fákkal sűrűn borított zöldterület, amelyet déli irányba a Lidl és a MeDoRa Hotel határol.

A testület döntése értelmében az ősfás zöldterület 20 százaléka beépíthető lesz, 7 méteres épületekkel. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan pályázati úton történő értékestése után az Akácfa utca felől a fák jelentős részét kivágják majd.

https://www.youtube.com/watch?v=1oC8ZlYz9Gc

Válasz