„Fejezzék be a Velencei-tavat lejárató hadjáratukat” – nekiment a sajtónak egy helyi strand üzemeltetője | 2026. 07. 10.

Állítása szerint a fotósoknak nem volt érdekes a rendezett partszakasz

Az ügyvezető egy július elején történt esettel indokolta a nyilvános megszólalását. Beszámolója szerint két sajtófotós jelent meg a TóParty Strand és Kemping bejáratánál, akik azt mondták, hogy két – a közleményben csak O… és B…. kezdőbetűkkel megjelölt – sajtótermék számára készítenének fényképeket a Velencei-tó állapotáról.

A strand munkatársai ezután azt mondták nekik, hogy természetesen bemehetnek, a part rendezett, a tóban pedig van víz, amelynek minőségét egy független laboratóriumi vizsgálat szerint kifogástalannak találták.

Zab-Kovács szerint a fotósok ezt hallva összenéztek, majd egyikük tanakodva azt kérdezte a másiktól:

„Akkor bemenjünk?”

A közlemény alapján végül beléptek a strand területére, de körülbelül fél perc után távoztak is. Az ügyvezető ezt úgy értelmezte, hogy mivel a helyszínen nem találtak látványosan rossz állapotokat, nem volt mit lefényképezniük.

... a vízszint problémája közel sem minden strandot érint.

Nem vitatják, hogy súlyos a tó helyzete

Az ügyvezető hangsúlyozta: a helyi vállalkozók is aggódnak a Velencei-tóért, ugyanakkor szerinte egy turisztikai térség megítélésekor nem kizárólag annak legrosszabb állapotú részeit kellene bemutatni.

Hasonlatként azt írta, ahogyan Budapestnek és New Yorknak is vannak szebb és kevésbé szép városrészei, úgy a Velencei-tónak is vannak impozáns, rendezett, illetve rosszabb állapotú partszakaszai.

A Velencei-tó vízállása 2026 nyarán valóban rendkívül alacsony szintre süllyedt. Július 1-jén reggel az agárdi vízmérce mindössze 48 centimétert mutatott, ami a korábbi negatív rekordnál is alacsonyabb érték volt. Az alacsony vízállás miatt több strand ki sem nyitott az idei szezonban, a szakemberek pedig a halállomány védelmére is intézkedési tervet készítettek.

Az Agárdi Napsugár strandnál a lépcsőknél nincs víz, de beljebb még ott is van

A víz alacsony szintje ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a tó minden pontján alkalmatlan lenne a fürdőzésre. A hatósági tájékoztatások szerint a fürdőzőknek az egyes strandok aktuális nyitvatartásáról és vízminőségi eredményeiről külön-külön érdemes tájékozódniuk.

A vállalkozások túléléséért aggódnak

Zab-Kovács Henrietta azt is sérelmezte, hogy a helyi önkormányzatok költségvetési hiányra hivatkozva nem engednek a vállalkozások által fizetendő bérleti díjakból, noha azoknak a visszaeső vendégforgalom mellett kellene működniük.

https://media1.hu/2026/07/10/fejezzek-be-a-velencei-tavat-lejarato-hadjaratukat-nekiment-a-sajtonak-egy-helyi-strand-uzemeltetoje/

Előzmény

Válasz

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság | 2026-06-23
# dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense.

... ha a cél kizárólag az, hogy mindenáron visszaállítsunk egy megszokott vízállást és tóképet, akkor újra ugyanabba a zsákutcába kerülünk: egy változékony rendszert próbálunk változatlannak kezelni. Ez garantált csalódást fog jelenteni, nem reális és nem képviseli a fenntarthatóságot, az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodást, a biodiverzitás védelmét.

Ezért hosszú távon a kérdés nem az, hogy honnan, milyen költséggel, illetve mekkora infrastrukturális fejlesztéssel lehet vizet hozni a tóba (szóba került a Duna, a karsztvíz, tisztított szennyvíz, a Császár-víz tározóinak felújítása stb.), hanem az, hogy szeretnénk-e fenntartható, bölcs tájhasználatot. A sekély, klímaváltozásnak kitett tavak hosszú távú használata csak rugalmas rendszerben képzelhető el, amely figyelembe veszi a természetes karaktert és dinamikát, a szukcessziós folyamatokat, az eredeti értékes élővilágot, vízgyűjtő és táji léptékben gondolkodik. Ehhez stratégiai tervezés, széles körű összefogás, szervezeti, jogi és gazdasági alapok (felmerült egy Velencei-tó törvény) szükségesek.

Az alkalmazkodás ezért nem egyetlen látványos beavatkozást jelent. Inkább szemléletváltást: a vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítését (nem víztározókban, hanem a talajban), a part menti zónák ökológiai állapotának javítását, partvédőművek felülvizsgálatát és parti élőhely-helyreállítást, a strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezését, valamint olyan turisztikai kínálatot, amely nem kizárólag a magas vízállású, nyíltvizes üdülőtó képére épül. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani a tó üdülési szerepéről. Azt jelenti, hogy ezt a szerepet nem lehet egy optimálisnak tekintett, fix állapothoz erőltetni és a tó természetes működésétől függetlenül fenntartani.

Ugyanilyen fontos a kommunikáció is. Amíg a Velencei-tóról főként úgy beszélünk, hogy „eltűnt a víz” és „vissza kell állítani a régi állapotot”, „katasztrófa van”, addig az alkalmazkodás megértése, társadalmi támogatottsága is gyenge marad. Pontosabban kellene elmagyarázni, hogy az alacsony vízállás nem minden elemében rendkívüli vagy természetellenes, de a klímaváltozás, a vízgyűjtő állapota és a tó köré épült rugalmatlan használati rendszer miatt nagyon is komoly kockázat.

A természetfotózás, különösen a természetvédelmi fotózás jó lehetőséget kínál erre, hiszen fényképekkel nem csak a száraz partok, hanem azok benépesülő madárvilága, az élőhelyek átrendeződése is bemutatható, megszerettethető. A Velencei-tó élővilágára, jelzéseire, változásaira nemcsak veszélyként érdemes tekintenünk: megmutatják a természet saját dinamikáját, törvényszerűségeit, és arra figyelmeztetnek, hogy az tájhasználati alkalmazkodás feladata a miénk. A tavat csak a természetet nem tisztelő, ismerő emberi döntésektől kell megmenteni.

https://masfelfok.hu/2026/06/23/kiszarado-velencei-to-nem-vizhiany-van-hanem-alkalmazkodasi-valsag/

Előzmény

Válasz

A rekord alacsony Velencei tó átsétálása 1 percben.

https://www.facebook.com/watch/?v=4577192399167722

A másik videóban pedig elmesélem a lényeget.

https://www.facebook.com/watch/?v=1520947173099340

Sajnos a 35 fok kicsit kiütött, de azért a lényeg talán érthető. :D

GPS track, előzetesen mért vízmélységek, és további részletek az előző posztban.
Szilveszter előtt áteveztem a Balatont, ma átsétáltam a Velencei tavat, és már csak 4 hét van a Balaton átúszásig... :)

Van itt kaland.

Strava: Kürti Gábor Kükü

FIGYELEM:
Senkinek sem ajánlom, hogy csak úgy gyalogoljon a tóban össze vissza. Még most is lehetnek testmagasságnál mélyebb pontjai. Én előbb feltérképeztem a mélységeket a teljes útvonalon, majd a kajakom mellett haladtam, kötéllel, neoprén cipőben a sérülések ellen, vittem mentőmellényt is, ha gond lenne. Az iszapban járás kimerítő, és nem is túl gusztusos. Rendszeresen hosszútávúszok, de lehet olyan helyzet, amikor az sem segít. Ezekre igyekeztem felkészülni. A hajóútvonalat pedig eleve nem keresztezzük úszva sem, de most a vízállás miatt leállították a hajóforgalmat, ezért választottam ezt.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10236480039314648

Válasz

Két elaggott tározón múlik a Velencei-tó sorsa | 2025.06.09.

Évek óta túlzottan alacsony a Velencei-tó vízszintje, bár ez elsősorban az embereket zavarja, és nem a természetet. A legfrissebb Válasz Offline-ban bemutatjuk a vízpólásra felmerült ötleteket, és amellett érvelünk, hogy elsősorban annak a két víztározónak az átalakítására lenne szükség, amelyeket a tó fölött építettek az 1970-es években. Ezek nemcsak műszakilag öregedtek el: az akkori vízbőségre optimalizált szisztémán is változtatni kellene. A jelenlegi állapot, amikor egy tucat homokzsákon múlik, mennyi víz jut el a tóig, egész biztosan tarthatatlan.

2022 őszére a Velencei-tó vízszintje annyira leapadt, hogy megszületett a mérések kezdete óta feljegyzett negatív rekord az agárdi vízmércén: 53 centiméter. Bár az elmúlt két évben a helyzet lassan javult, az ideálistól továbbra is nagyon messze van. Idén május elején a szint már közelített a normálishoz (125 centit mutatott május első napján), de a legtöbb víznek pont tavasszal kellene lennie a tóban, így ez még mindig elég rossz érték. Ha azt mondjuk, hogy az évnek ebben a szakaszában, a nagy nyári párolgási veszteség előtt, 170 centi lenne az ideális, akkor még mindig hiányzik a Velencei-tóból a szükséges vízmennyiség egyötöde.

Mindez elsősorban a tóban fürödni, horgászni akaró embereket zavarja. A szikes tavak természetes állapota, hogy időnként a vízszintjük nagyon leapad, a természet azonban ehhez képes alkalmazkodni, sőt, a nádas élőhelyeknek jót is tesz az átmeneti szárazság. Csakhogy a Velencei-tó a 20. század második fele óta nem működik természetes szikes tóként. A Kádár-korban nagy részét hatalmas beruházással üdülőtóvá alakították, állandó, kiépített partokat kapott, és azóta a használói stabil, magas vízszintet várnak el. Ezt az éghajlatváltozás miatt egyre nehezebb biztosítani.

Az 1970-es években épült a tó fölött az két hatalmas víztározó is, amelyek a fő problémát jelentik. A pátkai és a zámolyi tározók jelenleg üresen állnak, és nemcsak azért, mert nincs honnan feltölteni őket. Az akkori tervezők nem gondoltak két dologra: (1) hogy a víz tartósan annyira kevés lesz, mint manapság, (2) a tározók idővel olyan rossz állapotba kerülhetnek, hogy nem lehet belőlük vizet engedni a tóba. Jelenleg

-- mindössze egy rakás ideiglenesen lerakott homokzsák biztosítja, hogy a vízgyűjtő terület legjelentősebb természetes vízfolyása, a Császár-víz eljusson a Velencei-tóba. Ez groteszk, tarthatatlan állapot.

https://www.valaszonline.hu/2025/06/09/velencei-to-vizpotlas-valasz-offline-klimavaltozas-patkai-zamolyi-viztarozok-vizszint/

Hogyan lehetne a tározókat a megváltozott éghajlati, vízgazdálkodási körülményekhez igazítani? Érdemes-e máshonnan vizet hozni a Velencei-tóba, például a Dunából vagy a dunántúli karsztvízbázis megcsapolásával? Vannak-e kidolgozott megoldási javaslatok? Többek között ezekre a kérdésekre is választ talál az olvasó a legfrissebb bookazine-unkban.

A Velencei-tó ügye csak egy a sok közül, amelyet új lapszámunkban vizsgálunk. A klímaváltozás és az alkalmazkodás témakörét hat nagy blokkban, mintegy 40 kutató és gyakorlati szakember segítségével járjuk körbe – a vízügytől az energetikáig, az agráriumtól a városi zöldítésig. A 200 oldalas kiadvány megrendelhető a Válasz Online webshopjában.

https://www.valaszonline.hu/termek/valasz-offline-no-4-klimavaltozas/

Válasz

Iszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely? Ez lehet a tétje a kibocsátás-csökkentésnek a Velencei-tónál.

A Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársai közül Baják Petra és Erőss Anita évek óta dolgozik a Velencei-tó környékén és vizsgálja a Velencei-tó illetve a felszínalatti vizek kapcsolatát. Mi is a jelentősége ennek? Miért fontos egy ilyen tó és vizes ökoszisztéma kapcsán vizsgálni a felszínalatti vizeket is? Kiderül az alábbi cikkből, ami a Másfélfok - éghajlatváltozás közérthetően blogon jelent meg kutatóink tollából.
-- Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra és Alapítvány

Ki ne emlékezne rá, hogy tavaly a Velencei-tó inkább Velencei-pocsolya volt.

A fővárostól csupán 50 km-re található hazánk harmadik legnagyobb természetes tava és egyik legkedveltebb üdülőhelye, a Velencei-tó. A „napfény tavának” is nevezett tó 2022-ben a szokásosnál is gyakrabban szerepelt a sajtóban, ugyanis tavaly nyáron a tó vízszintje az elmúlt évtizedekben soha nem látott alacsony szintre süllyedt. A strandokon a hűsítő víz helyett az iszapos meder látványa fogadta a fürdőzőket.

Az alacsony vízszint és a meleg víz kellemetlen velejárója volt a tömeges halpusztulás is: a tavalyi év során több mint 1,5 tonnányi haltetemet távolítottak el a tóból. Mindezek miatt az egyik strandon a kifogásolható vízminőség miatt fürdőzési tilalmat léptettek érvénybe.

A helyzetre reagálva megindultak a lehetséges vízpótlási megoldásokról szóló tárgyalások, melyek azóta eredményt is hoztak: első lépésként egy, a Zámolyi-tározót megkerülő csatornát fognak építeni, hogy a vízgyűjtő területről a tavasszal lehullott csapadék közvetlenül a tóba jusson. Kérdés, hogy ez hosszú távon is megoldást jelent-e? A Velencei-tó jövőbeli sorsának felfedése érdekében bemutatjuk, hogy mi okozta a tó vízszintjében bekövetkező extrém csökkenést.
https://masfelfok.hu/2023/09/05/iszapos-pocsolya-vagy-furdozesre-alkalmas-udulohely-velencei-to-kiszarad-klimavaltozas/

Visszatérő kérdés, hogy hazánk harmadik legnagyobb természetes tava kiszáradhat-e, és ha igen, mikor?
A Velencei-tó egy úgynevezett szemisztatikus tó, mely hajlamos a kiszáradásra. Történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a tó élete során többször is teljesen kiszáradt, legutóbb 1866-ban. A tó vízmérleg egyenlegét elsősorban a lehulló csapadék és a vízfelszín párolgás mértéke alakítja.

Emiatt az éghajlatváltozás rendkívüli módon befolyásolhatja a tó vízállását.

Már most jelentősége van annak, hogy mit kezdünk a kibocsátásokkal, és hogyan alakul a tó sorsa 2050-ig: a klímamodell szimulációval meghajtott hidrogeológiai modell szerint ha tartjuk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített célokhoz (optimista forgatókönyv), akkor a csapadék-párolgás mérlegben nem történik jelentős változás, és 2031-2050 között a nyári vízszint a jelenlegi átlag körül maradhat - jó vízminőséggel és a fürdőzés lehetőségével kísérve.

Ha a pesszimista forgatókönyv valósul meg (nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal), akkor csökkenhet a tó átlagos nyári vízszintje, és a tavalyi extrém alacsony vízállás egyáltalán nem lesz szélsőséges a következő évtizedekben.

A Velencei-tó jövőbeli sorsa azon is múlhat, hogy hogyan bánunk a felszín alatti vízkészletekkel a tó környezetében. A felszín alatti vizek mennyiségének védelmével (pl. a vízkitermelés csökkentésével) ugyanis biztosíthatjuk a tóba a felszín alól érkező vízutánpótlást, ami javíthatja a tó vízmérlegét és gyengítheti a Velencei-tó kiszáradását.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=811129831014295&set=pcb.811130004347611
Ábrák: Lamm Lenke

Válasz

A Velencei-tó kiszáradt medrében jártunk | 2021. szeptember 28.

Csapatunk ellátogatott a Velencei-tóhoz, hogy megnézze a kiszáradt tómedret.

Továbbra is rendkívül alacsony a Velencei-tó vízszintje, az elmúlt hetekben 69-74 centiméter között alakult a vízállás Agárdnál. Kollégáink száraz lábbal sétálgattak ma délután a tó kiszáradt medrében a Velencei Korzónál, ahonnan élőben jelentkeztek:
https://www.youtube.com/watch?v=WYCWw3Q7pMo

https://www.idokep.hu/hirek/a-velencei-to-kiszaradt-medreben-jartunk

Válasz

A madarak már elhagyták a Velencei-tavat, ha kiszárad, akkor a turisták is el fogják

https://www.youtube.com/watch?v=44yVK1EP1KU


Globális felmelegedés, évszázados környezetpusztítás és rossz önkormányzati döntések - ezek mind hozzájárultak a Velencei-tó tragédiájához.

Az elmúlt hónapokban a vízminőség romlása miatt halak ezrei pusztultak el és strandokat kellett bezárni. Június második felében több mint 4 tonna hal veszett oda az oxigénhiány miatt, így az állomány másfél százalékkal csökkent. A Magyar Országos Horgász Szövetség pedig néhány napja ismét megkongatta a vészharangot miután hasonló jelenségre lett figyelmes. Bár a mostani tömeges pusztulás jelentősen kisebb mint a júniusi, a haltetemek összegyűjtése és ártalmatlanítása komoly forrásokat emészt fel.

Már a kiszáradástól kell tartani

Magyarország harmadik legnagyobb tava mindig is sekély volt, átlagosan másfél méter mély, ezért nem annyira meglepő, hogy hosszan tartó csapadékszegényebb időszakokban szinte gázlóvá apad, sőt átlagosan mintegy százévente ki is szárad. 1863 és 1866 között annyira, hogy feljegyzések szerint medrében a fehérvári huszárok gyakorlatoztak. Vészes vízhiány legutóbb 1993 és 2003 forró és száraz nyarain fordult elő, aztán a nedvesebb időszakokban szép lassan újra feltöltődött a tó.

Minden állóvíz mennyiségét a lehulló csapadék határozza meg, ez viszont nem jelenti azt, hogy a vízszintet nem lehet mesterségesen szabályozni.

A Velencei-tavat keleten a Császár-patak táplálja, amelynek felső szakaszára már ötven éve víztározók épültek. A zámolyi és pátkai tározó együttesen tíz-tizenegymillió köbméter vizet képes összegyűjteni. Ennyi víztömeg pedig negyven centiméterrel emelhetné a vízszintet. A gond csak az, hogy a tározókból is elpárolgott a víz nagy része. Azt is látni kell, hogy a két víz minősége jelenleg jelentősen rosszabb, mint a Velencei-tóé, így a teljes vízkészlet átengedése berobbantaná az algaképződést. Ez azt jelentené, hogy néhány centiméter növekedésért cserébe tovább pusztulna az élővilág és fürdőzést is be kéne szüntetni.

A Civilek a Velencei-tóért alapítója szerint a legnagyobb gondot az extrém hőség okozza, egy melegebb napon ugyanis 1 centit csökken a tó szintje és 250 ezer köbméter víz párolog el.

-- Itt normális esetben 170-180 centi szokott lenni a víz, tegnap este megnéztem és 78 volt a vízállás. Agárdon van egy elektronikus mérő, amely fél óránként méri a vizet. Az elmúlt 1-2 évben 46 százalékkal csökkent le a víz a tóban.

Vas Péter
alapító, Civilek a Velencei-tóért

A folyamat mégis visszafordítható lenne, legalábbis a szakértők szerint. Ehhez mindössze 40 milliárd forintra lenne szükség. A kormány azonban ennyit sem hajlandó költeni a Velencei-tóra, mert indoklása szerint ez a pénz a gazdaság újraindítására kell.

Régen inni lehetett a tóból

A nádasok kivágása, a part körbebetonozása és a velencei korzó kialakítása is megváltoztatta a tó képét, ráadásul a megnövekedett látogatószám óriási környezeti terhelést jelent. Papp Gitta születése óta Gárdonyban él. Ő még emlékszik arra, amikor inni lehetett a tó vizéből és az itteni iszapot gyógyításra használták. Szerinte felháborító, hogy a több mint száz madárfajból szinte semmi sem maradt, hiszen a környéken mindent letaroltak.

-- Egy évesen nem tudtam elindulni, mint a többi gyerek és a doktor bácsi azt tanácsolta anyámnak, hogy ássanak be az iszapba. Ezt meg is tették heteken keresztül és lám most futok, szaladok.

A civilek abban bíznak, hogy rövidesen a döntéshozók is megértik: hiába építenek kikötőket és lakóparkokat a partra, ha közben eltűnik a tó.

https://hu.euronews.com/2021/08/17/a-madarak-mar-elhagytak-a-velencei-tavat-ha-kiszarad-akkor-a-turistak-is-el-fogjak

Válasz

Így zárták be a gárdonyi strandokat

https://www.youtube.com/watch?v=Uaf16VBT2vs

Válasz

Akácfa utca (Lidl áruház) melletti zöldterület eladása | 2021. júl. 5.

Kilenc hónap után, június 29-én újra ülésezett Gárdony képviselő-testülete. Tóth István polgármester nem tétlenkedett, hét (!) terület építési szabályzatának módosítását indítványozta. Az egyik ilyen módosítás a 3468/2, 3468/3 valamint a 3482, 3475/2, 3477 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó összevonás, a jövőbeli hasznosításuk érdekében. Ez a terület az Akácfa utca és Camping út által határolt fákkal sűrűn borított zöldterület, amelyet déli irányba a Lidl és a MeDoRa Hotel határol.

A testület döntése értelmében az ősfás zöldterület 20 százaléka beépíthető lesz, 7 méteres épületekkel. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan pályázati úton történő értékestése után az Akácfa utca felől a fák jelentős részét kivágják majd.

https://www.youtube.com/watch?v=1oC8ZlYz9Gc

Válasz