A napokban megjelent egy új kiadványunk, amely a 21 Kutatóközponttal közösen készített legújabb kutatásunk eredményeit tartalmazza (a Holland Nagykövetség támogatásának köszönhetően). A kutatás a párkapcsolati erőszakkal szemben megjelenő attitűdöket vizsgálja a magyar társadalomban.

Mit gondolnak a magyarok a párkapcsolati erőszakról?

A Patent Egyesület 20 éves fennállása alatt erről a kérdésről csak sejtéseink és benyomásaink voltak – soha, senki nem vizsgálta még Magyarországon ezt a kérdést.

Az 1000 fő megkérdezése alapján kirajzolódó eredmények alátámasztják azt, amivel az áldozatsegítő munkánk során minden nap szembesülünk: még mindig rengeteg, makacs tévhit él a társadalomban a nők elleni erőszakról, amelyek aztán rendszeresen visszaköszönnek a rendőrök, bírók, szociális munkások hozzáállásában is.

A válaszokból kirajzolódik egy olyan társadalmi logika, amely egyszerre hirdeti az erőszak elutasítását és termeli újra annak feltételeit.

Az emberek többsége „ellenzi” a bántalmazást, de gondolkodása, szóhasználata és döntései mégis azt mutatják, hogy a bántalmazás a hétköznapi morál része maradt – a normalizálás finom eszközeivel: elhallgatással, bagatellizálással, a felelősség áldozatra való tolásával.

A honlapunkon ingyenesen elérhető kiadvány tanulságos olvasmány mindenkinek, aki szeretné megérteni, milyen módon járul hozzá a magyar társadalom gondolkodása ahhoz, hogy Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében az Európai Unió egyik utolsó tagállama legyen. (innen kiindulva tölthető le a kiadvány)

https://patent.org.hu/kutatasaink-es-kiadvanyaink
___

Telex: Tízből nyolc magyar szerint a pia és a drog miatt lesz bántalmazó egy férfi, és nem azért, mert feljogosítva érzi magát rá

Patakfalvi Dóra cikke alaposan összefoglalja a kutatás kulcseredményeit, illetve az általunk megállapított legfőbb tanulságokat, melyeket a kutatással kapcsolatos sajtótájékoztatón ismertetett munkatársunk, Les Krisztina.

https://telex.hu/eletmod/2025/11/26/patent-21-kutatointezet-kutatas-parkapcsolati-eroszak-megitelese-magyar-tarsadalomban

Előzmény

Válasz

Ijesztő, hogyan áll a társadalom a bántalmazott nőkhöz
444.hu | 2025. nov. 26.

„Undorító, hogy szinte minden nő átélt már valamilyen fajta szexuális zaklatást” – mondták a tüntetők a Néma Tanúk Felvonulásán. Van aki pedig már abban sem biztos, hogy ilyen esetben van értelme az állami szervekhez fordulni.

https://www.youtube.com/watch?v=PZ58sj22Fgo
___

A megemlékezést egy perc néma csend követte.

https://www.facebook.com/events/1193134979340595/

A felolvasás után Dr. Gelencsér-Szilágyi Dóra, a Patent Egyesület jogásza beszélt a magyarországi nőgyilkosságokról és az intézményes figyelem hiányáról.

-- „Ma a bántalmazott nők hiába kérnek segítséget, a rendőrök, a bírók, a szociális munkások és az egészségügyi dolgozók nem ismerik a nők elleni erőszakot, mai napig nem része a képzésüknek”

– mutatott rá, hozzátéve, hogy nem az a baj tehát, hogy a bántalmazott nem tud segítséget kérni, hanem, ha megteszi, akkor sem kap. „Ezek a nők nyomtalanul tűnnek el: a magyar államnak nem hiányoznak, nem tartja számon a halálukat” – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a változáshoz politikai akarat és bátorság kéne.

-- „A férfiklubból, amit Magyarország kormányának nevezünk, ez hiányzik.”

https://merce.hu/2025/11/26/ezek-a-nok-nyomtalanul-tunnek-el-a-magyar-allam-nem-tartja-szamon-a-halalukat/

képek:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=767860906312138

Előzmény

Válasz

A napokban bejárta az internetet annak az egyetemista lánynak, R.-nek a története, akit három évvel ezelőtt egy diáktársa megerőszakolt a kollégiumban. A férfit a bíróság felmentette, az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Az indoklás: az áldozat nem tiltakozott elég egyértelműen; a beleegyezés hiánya a bíró szerint még nem erőszak.

Az ítélet teljesen felháborító, de a bírónak technikailag (!) igaza van: a magyar jogszabályok szerint csak akkor beszélhetünk szexuális erőszakról, ha az testi kényszerítés, fenyegetés vagy az áldozat cselekvőképtelensége mellett valósul meg. Ezért azonnali törvénymódosítást követelünk! Mutassuk meg együtt, hogy nem fogadjuk el az embertelen törvénykezést, követeljük együtt a változást!

Csatlakozom a követeléshez! | Aláírom a petíciót!

https://actionnetwork.org/forms/vezessek-be-a-beleegyezes-fogalmat-a-szexualis-eroszak-jogi-meghatarozasaba/

Nem véletlen, hogy Magyarországon a nemi erőszak látenciája legalább 24-szeres, vagyis 100 esetből jó esetben 4 kerül a hatóságok elé, és ezeknek is csak töredéket zárul az elkövető elítélésével. Az áldozatok pontosan tudják, hogy a magyar jogrendszer nem védi meg őket – ahogy a hatóságok és a többi intézmény sem. Ez a nemi erőszak kultúrája.

A PATENT Egyesület 2012-ben kész törvényjavaslatot rakott le a kormány elé, amely a magyar jogrendszerbe is beemelte volna a beleegyezés fogalmát.

A kormány természetesen lesöpörte a javaslatot, és azóta is minden módon akadályozza a reformot: legutóbb 2024-ben, amikor leszavazta, hogy az EU egységes törvényt alkosson a nemi erőszakról, amely a beleegyezés hiányán alapul, összhangban az Isztambuli Egyezmény ajánlásával.

Holnap lesz a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja. R. nincs egyedül, a története nyilvánosságra kerülése óta több diáklány is beszámolt az őket ért erőszakról. Csak sejtéseink vannak arról, hogy mekkora mértékű problémával állunk szemben: a magyar állam teljes közönyét mutatja, hogy statisztikák sem léteznek, csak megközelítőleg tudjuk, hogy élete során a magyar nők kb. 10%-a szenved el szexuális erőszakot. Minden tizedik nő. Az országban, ahol a törvény mindössze 1997 óta ismeri el, hogy házasságon belül is el lehet követni nemi erőszakot.

Azt gondoljuk, hogy 2025-ben ideje változtatnunk ezen. Nem fogunk még egy évtizedet várni, amíg talán valakinek feltűnik, hogy baj van. Írd alá a petíciónkat, követeljünk azonnali törvénymódosítást!

December 4-én hivatalosak vagyunk egy nőjoginak csúfolt minisztériumi egyeztetésre, ahol személyesen adjuk át az aláírásaitokat és más áldozatok általunk gyűjtött történeteit.

Előzmény

Válasz

Ebben a videóban minden benne van, amitől rohad a rendszer, nézzétek meg: miután már nem voltak együtt párjával, ezért nem a kapcsolati erőszak alapján kapott támadója súlyosabb büntetést, illetve az is, hogy 1 év 4 hónapot kap az, aki ilyen szintű, maradandó fizikai és pszichés károsodást okoz egy nőnek!

Ez nem védelem, ez maga a bántalmazás!

https://www.facebook.com/watch/?v=998867702439588

Előzmény

Válasz

"A jog kikényszeríthető, ha másként nem, hát akár a törvény ellenében is" | 2025. november 11.

Az igazságtalan törvények betartása nemcsak a jogrendet ássa alá, de a közösség és az egyén becsületét, önbecsülését is – erről beszélt Rév István történész, aki nem sokkal cikkünk megjelenése előtt nyitotta meg a 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. Beszédét most változatlan formában közöljük.

„Két farkas és egy bárány szavaz a vacsoráról, ez a demokrácia” – mondta állítólag Franklin Benjamin. „És amikor a bárány, fegyverrel a kézben, vitatja a demokráciának »a többség akár fel is falhatja a kisebbséget« értelmezését, nos, ez a szabadság.”

Egy törvény és jogrend nélküli világban káosz és erőszak uralkodik. Ám ha majd egy napsütéses kora tavaszi vasárnapon – így szól a remény – a többség akaratából békésen véget ér az önkény, akkor helyreáll a jog uralma, a világ rendje és igazság tétetik. A törvény, ha független bíróságok értelmezhetik azt, korlátozhatja a hatalmat, mederben tarthatja az erőszakot, kártalaníthatja a kárvallottakat. Ám a jog, a törvény – a remény ellenére - nem teremt morális rendet A jog igazságot tehet a peres felek között, de az igazságot nem hozza el.

A törvény nem rajtunk kívül vagy fölöttünk álló szabályok gyűjteménye, hanem a politikai akarat érvényesülése jogi intézményeken, eljárásokon, a parlamenti vagy tárgyalótermi rituálén keresztül. A jog nem a politika ellentéte, hanem annak egyik formája. Az úgynevezett háborús vészhelyzet minapi meghosszabbítása Európa állítólag legbiztonságosabb országában a választás lehetséges időpontján is túl nyilvánvalóan jogi köntösbe öltöztetett, hazug érveken alapuló, gyáva politikai döntés. A jog a politika folytatása más eszközökkel. Ám ettől még a politika nem ördögtől való, hiszen az együtt élő emberek közössége, a polis, megválasztott képviselőinek politikai tevékenységével igyekszik koordinálni közös életét. A politika egyaránt szolgálhatja a köz vagy a hatalmon lévők javát; kiszolgálhatja a kivételezetteket, de védhetné a kiszolgáltatottakat. A túlmunkára kényszerítés eszközeként bevezetett magyar rabszolgatörvény jogszerű, de ettől még épp annyira nem igazságos, mint a gyerekbarát Fidesz-kormány által bevezetett egyik legelső jogszabály, amely visszaállította a buktatást az általános iskola első osztályában.

A jogrendet a belé vetett, részben naiv bizalom működteti. Egyes filozófusok és jogtudósok úgy vélik, aláásná a jogba vetett bizalmat, ha az állampolgárok számára nyilvánvaló lenne, hogy a jog is csak egy emberi, nem pedig ember feletti konstrukció.

A bíróságok függetlenségének megszüntetése leleplezi a naiv tévképzetet, hogy a politikával szemben, a törvénytől várható egy igazságosabb rend. Bár ez a felismerés aláássa a jogrendbe vetett bizalmat, egyúttal segít megérteni: a törvény, a jogrendszer csak eszköz, többnyire tökéletlen és sosem elégséges eszköz egy igazságosabb világ megteremtésére. A törvényekről, azok tökéletlenségéről folytatott nyilvános vita, a hivatalos értelmezés kizárólagosságának megkérdőjelezése vagy elvetése, az eltérő értelmezések nyilvános ütközése talán fontosabb eszköz egy igazságosabb rend megteremtése érdekében, mint a törvény maga. A jogszerű és az igazságos, a törvényes és a morálisan elfogadható közötti feszültség tarthatja életben a társadalom igazságérzetét, mobilizálhat a törvényekkel való visszaélés megakadályozására vagy egy igazságosabb értelmezés elfogadására. Egy parlamenti határozat, egy bírósági döntés, a kormány hivatalos értelmezése befagyasztja a vitákat – mintha nem létezhetne a hivatalossal szemben más értelmezés. Mintha a hajléktalanság valóban bűnözővé tenne, a melegség pedofillá, mintha bizonyos regények olvasása határozná meg a szexuális orientációt, mintha – amint az alaptörvény preambuluma állítja – az 1944. március 19., a német megszállás és 1990. április 8., az első posztkommunista választás közötti események nem a magyar történelem részei lennének.

A magyar kormány ma jogszerűen működik; mindenre van, ha kell akár utólagos felhatalmazás, törvényes fedezet. Az éjszaka leple alatt vagy másnap hajnalban benyújtott törvények teszik jogszerűvé azt, ami igazságtalan, erkölcstelen, embertelen: a megbélyegzést, a megalázást, a szegények és hajléktalanok kriminalizálását, a nyilvánvaló rablást, a kisajátítást, a vízpartok, a közterek privatizálását. „Rule by law”- mondja az angol. „Törvényesített önkény” a szabad fordítás.

Az emberi jogokat nem csak és talán nem elsősorban a törvény védi, hanem egy közösség által vallott és akár az írott törvénnyel szemben is megvédett morális elvek. Az önkényuralom stabilitását az erőszak, az azzal való fenyegetés, vagy az attól való félelem biztosítja, míg a mások méltóságát tiszteletben tartó rendre közös belátásunk, tevőleges kiállásunk lehet csak a garancia. A „Free Tibet” felirat a BMW hátsó ütközőjén jól mutat Budapesten, a vezetőt is jó érzéssel tölti el a cool matrica a karosszéria színére festett lökhárítón, de morális közösséget csak az olyan mondatok, történetek, tettek, akciók teremthetnek, amelyeknek valóságos tétjük van. Mondjuk egy „Free Tibet” felirat a pekingi utcán, vagy a Pride, szembeszegülve a cinikus tiltásnak. Mint a levegő, olyanok az emberi jogok is: csak a hiánya döbbent rá, hogy nem lehet élni nélküle.

Talán nem is, nem is csak jogról kellene beszélnünk, hiszen mit ér a jog anélkül, hogy élni lehetne vele. A jog, ha nem gyakorolható, csak írott malaszt. Hiába az egészséghez való jog, ha Európában nálunk a legmagasabb a rákos betegek mortalitása, miközben az onkológiai intézet főigazgatója sváb-hegyi villára költi a betegeknek szánt összeget; mit ér a magánszféra törvény által szavatolt védelme, ha jogszerűen lehallgatják az állampolgárokat? A lehetőség a lényeg: hogy megtehetem, amihez jogom van, hogy a jog kikényszeríthető, ha másként nem, hát akár a törvény ellenében is. A morális közösség által nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mert igazságtalan törvények betartása nemcsak a jogrendet ássa alá, de a közösség és az egyén becsületét, önbecsülését is.

A magyar kormány, politikai okokból – ráadásul, mint azt az Európai Unió Bírósága utólag megállapította, nem is jogszerűen – elüldözte az ország legjobb egyetemét, a Közép-európai Egyetemet. Akik úgy döntöttek, hogy itt maradnak, a törvény ellenére létrehozták a Láthatatlan Egyetemet, amely az elmúlt években több ezer ukrán diáknak, akik sokszor az óvóhelyről követték az órákat, nyújtott értelmes és fontos tudást. Lehet tehát felelős módon is kívül helyezkedni az igazságtalan renden, ahogyan Rosa Parks is tette az alabamai Montgomeryben, amikor leült a fehérek számára fenntartott helyre az autóbuszon, vagy amikor már nem leszünk többé hajlandóak a Kempelen Farkas által a Várban tervezett épületet Karmelitának nevezni, ahol az első magyar nyelvű színház működött. Hiszen az épület felszentelésétől a rend betiltásáig mindössze tizennyolc év telt el, míg 1787-től 2014-ig, tehát testvérek között is 227 évig ott mindenki által látogatható színház működött, amíg a 2014. évi 1630. (XI. 6.) számú kormányhatározat alapján – tehát jogszerűen – a miniszterelnök ki nem tiltotta onnan az ország lakosait. Ha mi is Karmelitának hívjuk, mint a színházat kisajátító giccsember – aki úgy vélte, finom alkatához jobban illik, ha kolostornak hívja a teátrumot –, akkor tudomásul vesszük, hogy a köztereinket, közös kulturális örökségünket, megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére akárki elveheti tőlünk, és úrhatnám, neofita önteltségében átnevezheti azt, ami a miénk. És egy hamis pappal még meg is szenteltetheti.

Igazságérzetünk, morális értékeink közös tapasztalatokon, elmesélhető, megvitatható élményeken alapszanak; átélt eseményeken, közösen látott, hallott történeteken, mint amilyeneket már huszonkét éve a Verzió filmjei tárnak elénk. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy sokszor esünk a téves bizonyosság csapdájába, amelyből ezeknek a közösen látott filmeknek olykor meglepően eltérő értelmezése is szabadulni segít. A filmek és a róluk keletkező nézeteltérések is alakítják azt, amit az emberhez méltó életről gondolunk; nem egy tökéletes, igazságos korról, ami sosem jön el, hanem arról, hogy mindenek ellenére mit tehetünk mi itt egy valamivel kevésbé igazságtalan világért; hogy különbséget tegyünk a törvényes és igazságos között. Hogy – bár már késő van – megállhassunk még talán a katasztrófa előtt, ami felé legalább másfél évtizede, egyre nagyobb sebességgel, a parlament által hozott törvények segítségével és azok elfogadásával is haladunk. A most vetített filmek nem csak a szenvedés verzióit mutatják meg, de – amiként a Verzió Izraelről és Palesztináról szóló nyitófilmje is – azokat a lehetséges eltérő értelmezéseket is, amelyeken az igazságot kereső nehéz, de mégis értelmes viták alapulhatnak. A 22. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált abban a reményben nyitom meg, hogy a kívánatos és lehetséges között húzódó mély és széles szakadék látványa, amelyeket majd a filmek is mutatnak nekünk, nem bénítólag hat, de olyan tettekre inspirál, amelyeknek mindannyiunk számára tétje van. Kívánom, hogy úgy érezzék, nem hiába jöttek el.

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-jog-kikenyszeritheto-ha-maskent-nem-hat-akar-a-torveny-elleneben-is-277841

Válasz

A nők állítólag nem jó döntéshozók. Állítólag.

https://www.facebook.com/watch/?v=714442718336661

... persze, ez nem egy verseny.

Válasz

Patent Egyesület: vasárnap délutáni mozizás < 3

Szeptember 28-án, a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapján az ikonikus Agnès Varda egyik legszebb filmjét nézzük meg a női szolidaritásról.

A vetítés után Wertán Sára, a Beszélgess jól instagram-oldal alapítója, és Les Krisztina, a Patent Egyesület reproduktív jogi programjának koordinátora beszélgetnek majd arról, hogyan támogathatjuk egymást nőként a patriarchátussal szemben. Moderál: Galicza Dorina, a HVG újságírója

https://www.facebook.com/photo?fbid=1233032435533057

Gyere velünk, és támogasd a munkánkat egy mozijegy árával. A részvétel adományalapú. Az előzetes helyfoglaláshoz

https://cause.lundadonate.org/patentegyesulet/reprofilmklub2025

Válasz

Szabó Tímea: Az Igazságügyi bizottság ma elvette a fizetésemet azért, mert felmutattam az összevert Orosz Bernadettről készült fotót a nők elleni erőszakról szóló vita kapcsán. Ilyen 15 éve nem fordult még elő.

A parlamenti szakbizottság a mai ülésén Vejkey Imre (KDNP) elnök javaslatára kezdeményezte Kövér Lászlónál, hogy vonja le a fizetésemet azért, mert a nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló határozati javaslatom kapcsán megmutattam a képen látható fotót, hogy hogyan nem védte meg az állam a 6 gyermekes Orosz Bernadettet a többszörösen őt a felismerhetetlenségig verő férfitól, sőt a bíróság még a büntetését is enyhítette arra hivatkozva, hogy "szegény" volt katonatiszt elvesztette az állását. Szégyen.
Értjük, ugye? A kormánypártok nem a bántalmazott nők mellett állnak ki, hanem azt a képviselőt büntetik, aki szembesíti őket a tragédiával. Egészen döbbenet.

Elmondtam Vejkeynek és a javaslatát támogató Fidesz-KDNP képviselőinek, hogy felőlem az egész, sőt többhavi fizetésemet is elvehetik, kiállok a bántalmazott nők érdekében, sőt ha ezen múlik, büszkén vállalom a büntetést. Elmondtam azt is, hogy ezzel nem engem sértenek meg, hanem azt a 200 ezer magyar nőt, akik minden évben kapcsolati erőszakot szenvednek el.

Videó is készült a bizottsági ülésről, nemsokára bemutatjuk az egész szégyenteljes cirkuszt.
Addig is, álljon itt azoknak a képviselőknek a neve, akik nem csak a büntetésemet szavazták meg, hanem a nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló javaslatomat is elutasították:

Vejkey Imre
Pajtók Gábor
Vitányi István
Demeter Zoltán
Hegedűs Barbara
Kovács Zsolt
Mészáros Lajos

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1343657133782841

A bizottsági ülés ezen részéről készült videót estefele kirakom, hogy mindenki saját szemével láthassa ezt a szégyent. Csak erős idegzetűeknek ajánlom majd a megtekintést.

https://www.facebook.com/watch/?v=24848532274784941

Van, ami nem változik. A Fidesz-KDNP továbbra sem az áldozatokat, hanem az elkövetőket védi, nekik falaz. A gyermekvédelemben ugyanúgy, mint a családon belüli erőszak áldozatainak esetében.
Ezeknek külön bugyor lesz a pokolban.

Nem releváns...

Előzmény

Válasz

Titokban készített fotókat cserélgetnek nőkről magyar férfiak – és nem értik, mi ezzel a baj

2025. szeptember 10. | MD | Olvasási idő kb. 3 perc

Nagyüzemben cserélgetett intim fotókat és videókat egy többezres, magyar férfiakból álló közösség a Telegramon és a Discordon magyar nőkről, azok tudta és beleegyezése nélkül. Gyakorlatilag bárki áldozattá válhatott: feleségek, exek, jelenlegi párok, vagy azok a nők, akikről az utcán vagy a játszótéren készítettek lesifotót, majd deepfake-technológiával szerkesztették őket meztelenre. Az online csoport másfél éves működéséről a 24.hu újságírója, Rugli Tamás számolt be. Hírszemle.

https://24.hu/belfold/2025/09/09/telegram-csoport-magyar-nok-intim-kepek-szexvideo-szexualis-buncselekmeny/

Az eset némileg hasonló a tavaly nyáron kirobbant Motherless-ügyhöz.

https://wmn.hu/ugy/64232-motherless-gyanusitott-rendorseg-berlin

A Motherless egy pornóoldal neve, ahova a tudtuk nélkül, nyilvános tereken fotózott nők képeit töltötték fel – az áldozatok között magyar nők is voltak –, és aztán azon ötleteltek a felhasználók, milyen módszerekkel kínoznák, erőszakolnák, és/vagy ölnék meg az érintetteket.

A mostani, magyar férfiakból álló Telegram-csoportot kevésbé jellemezi az agresszió és az erőszak a 24.hu cikke szerint. Ugyanakkor a nőket szélsőséges módon tárgyiasítják, és mintha nem értenék, mi a baj azzal, hogy több ezer másik férfival osztanak meg a párjukról, a nőrokonukról vagy idegen nőkről titokban készített intim vagy meztelenre szerkesztett fotókat. A csoport nagyjából egy–másfél éve alakulhatott, volt, hogy nagyjából 20 ezer főt számlált, és bár nyáron átmenetileg elérhetetlenné vált, a cikk publikálásakor ismét aktív volt.
Nők kategorizálva, kiárusítva

Nyáron a fotók, videók terjedelme már 4 terabájtra rúgott, amelyet bárki megvásárolhatott.

-- A közösségen belül több alcsatorna is működött, a tartalmakat kategorizálták. Minden vármegyének volt külön alcsoportja, ahol a felhasználók helyben élő nők nevére, lakhelyére tudtak rákeresni, hátha találnak róluk valamit.

A lesifotók szintén népszerűek voltak: a beküldők fényképeztek az utcán, a tömegközlekedési eszközökön, de előfordult, hogy nyilvános vécékben, öltözőkabinokban is. Külön műfajt jelentettek az otthon készített fotók – párról vagy családtagról –, sőt, a férfiak még tippeket is cseréltek egymással, hogyan rejtsék el a telefont a hálóban vagy a fürdőszobában úgy, hogy a lehető legjobb titkos felvétel készülhessen.

De létezett csoport lopott OnlyFans-es képekről; exekről, jelenlegi párokról és feleségekről; külön terhes nőkről, illetve roma nőkről. Az Ötletek-csoportban pedig azon ment a közös gondolkodás, milyen újabb kategóriákat lehetne létrehozni – ilyen lett később az „anya-lánya” csoport.
Nehéz, de fontos fellépni ellene

A cikkben megszólaltatott nőjogi aktivista, Bánátfy Beatrix, elmondta:

-- „Az érintett nők leginkább abból szokták érzékelni, hogy kikerültek ide, hogy nagyon sok férfi bejelöli őket, vagy csak simán rájuk írnak ismerkedési szándékkal. De az is előfordul, hogy megzsarolják őket, hogy ha nem fizetnek vagy tesznek meg valamit, akkor elküldik a képeket a családjuknak vagy a jelenlegi partnerüknek.”

Az áldozatok között volt olyan, aki a felvétel készítésébe anno még beleegyezett, de abban a tudatban élt, hogy szakításkor a párja törölte a videót. Egy másik nőt titokban fotóztak le a játszótéren a kislányával együtt, egy olyan pillanatban, amikor az anya lehajolt valamiért. Van olyan érintett is, akinek a 14–15 éves kori képével éltek vissza: az arcát rászerkesztették egy meztelen testre. Az emberek ráadásul egyre nehezebben tesznek különbséget az AI-által generált fotók és a valóság között, még azokban az esetekben is, amikor a kép manipulált volta relatíve nyilvánvaló.

Az áldozatok nagy része vonakodik a hatóságokhoz fordulni. Félnek attól, hogy bosszúból még több (akár deepfake) tartalommal árasztják el róluk a netet, vagy a fotókat, videókat elküldik a jelenlegi párjuknak, vagy a családjuknak, munkahelyüknek. Van, akit a szégyen tart vissza. Más pedig már szerzett negatív tapasztalatokat a rendőrséggel: kioktatták, nem segítettek neki, érzéketlenek voltak vele.

Bűncselekmény

Bár a magyar büntetőjog nem ismeri a bosszúpornó kifejezést, a 24.hu által megszólaltatott internetjogász, Baracsi Katalin felsorolja, milyen tényállások jöhetnek szóba a Telegram-csoport kapcsán: képmáshoz való jog megsértése, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, illetve a bűnszervezetben történő elkövetés gyanúja (az ipari jelleg miatt). A szakember azt is hangsúlyozza, hogy

-- bár a kép szerzői joga alapvetően azé, aki készítette, ettől még a felhasználáshoz a képen szereplő beleegyezése is szükséges. Itt ráadásul a fotók nagy része eleve a nők tudta, akarata nélkül készült.

A szakértő szintén arra buzdítja az áldozatokat, hogy tegyenek feljelentést, kérjék civil szervezetek segítségét, illetve lépjenek közvetlenül kapcsolatba a platformmal.

A 24.hu megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, büntetőeljárás folyik annak a weboldalnak az ügyében, ahol néhány hete még fel volt tüntetve, hogyan és hol lehet csatlakozni az épp élő Telegram-csatornához és Discord-szerverhez, illetve amelyen keresztül a fotókra, videókra való előfizetéseket lehetett intézni.

https://wmn.hu/ugy/65569-bosszuporno-lesifoto-telegram-discord

2024 decemberében már érkeztek hírek egy több tízezer fős nemzetközi Telegram-csoportról, amelyben arról cseréltek ötleteket és tanácsokat a tagok, hogyan lehet elkábítani és szexuálisan bántalmazni nőket. A Telegraph beszámolóját Mózes Zsófi szemlézte.

https://wmn.hu/ugy/64049-telegram-szexualis-eroszak-ontudatlan-nok

Előzmény

Válasz

Segítséget kért egy nő, akit módszeresen vert a férje – kivonult a TEK | 2025. 09. 08.

A Terrorelhárítási Központ segítségével fogták el azt a 32 éves szekszárdi férfit, aki hónapok óta rettegésben tartotta a feleségét. A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint egy helyi asszony kért segítséget a szekszárdi rendőröktől, miután megelégelte, hogy férje hónapok óta mind lelkileg, mind testileg bántalmazza.

A nő számos esetről számolt be a nyomozóknak, amikor a férfi vita után vagy mindenféle indok nélkül ütlegelte. Felmerült a gyanú azzal kapcsolatban is, hogy a férj nemcsak a felesége ellen követett el bűncselekményeket, illetve fegyvert is tart az otthonában, ezért a nyomozók a TEK-esek segítségét kérték az elfogásához. A lakásán tartott kutatás során légpuskát és gázriasztófegyvert találtak a rendőrök.

A kapcsolati erőszak bűntettével gyanúsított férfit őrizetbe vették.

https://www.youtube.com/watch?v=7-IiF69qbj0

Az elkövető elismerte, hogy rendszeresen bántalmazta feleségét. A férfi felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt követte el tettét, ugyanis korábban rendszeresen bántalmazta volt élettársát is. A szekszárdi nyomozók kezdeményezték letartóztatását, melyet a bíróság a hétvégén el is rendelt.

https://24.hu/belfold/2025/09/08/szekszard-novero-tek-elfogas-letartoztatas/

Egy uzsorás többször is megerőszakolt egy nőt, mert az nem tudott fizetni neki. A TEK-esek mentek érte is.

https://24.hu/belfold/2023/11/09/tek-akcio-tobbszor-is-megeroszakolta-a-not-az-uzsoras/

Előzmény

Válasz