NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Mi is az Élőlánc Magyarországért mozgalom és párt? Miből áll a programjuk?

Élőlánc Magyarországért 2009
Magyarországon a többpártállam kivívta függetlenségét a saját állampolgáraitól – hatalma egyedül kül- és belföldi hitelezőinek jóakaratán múlik. A közvagyon elmagántulajdonítása, az ország természeti kincseinek kiárusítása, a fejlesztési források kisajátítása szilárd alapot biztosít a törvénykerülő politika és a piackerülő kapitalizmus szövetségéhez. A szabad választás, a szabad vállalkozás, a tisztességes megélhetés és az értelmes munka egyre kevesebb ember kiváltsága. A kibontakozó környezeti katasztrófa hazánkat a legsúlyosabban érinti, mérséklésére azonban a kormányzat üres szavakon túl semmiféle intézkedést nem tesz.

Feléltük a jövőnket, elfogyott. Megmaradásunk érdekében kinek-kinek a saját családja, gazdasága, munkahelye, települése védelméről kell gondoskodnia, s ez újfajta összefogást kíván. Lépésről lépésre kell visszaszereznünk a jogot, hogy cselekedeteink és javaink fölött szabadon rendelkezzünk. Az ország sorsa ma nem a pártokrácia küzdelmeiben dől el, hanem a végeken.

Az ökológiai mozgalom az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeit védelmezi. Sikerének politikai feltételei: az érintettek részvételén, személyes felelősségvállaláson alapuló döntéshozatal; a helyi, munkahelyi, kulturális és szakmai közösségek önrendelkezése; valamint az emberi lépték helyreállítása a gazdaságban. E célok képviseletére szövetkeztünk.

Az Élőlánc Magyarországért parlamenten kívüli párt, és valószínűleg az is marad, amíg a környezeti, gazdasági és politikai válság megpróbáltatásai fel nem keltik honfitársainkban a gyökeres változtatás igényét. Azért alakult, hogy utat mutasson azoknak, akik már felismerték a mostani világrend tarthatatlanságát. Azonban nem rendelkezünk a tömegvélemény befolyásolásának eszközeivel, amelyek lehetővé tennék, hogy képviselőt juttassunk az Európai Parlamentbe, ezért a 2009 évi választásokon nem veszünk részt.

Fő feladatunknak továbbra is a társadalmi önvédelem megszervezését és nyilvános képviseletét tekintjük, szoros együttműködésben azokkal a civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, szakmai testületekkel, országuk jövőjéért felelősséget érző emberekkel, akik céljainkkal egyetértenek. Ez az együttműködés meghatározó tényező lehet a következő évek politikai megrázkódtatásai során.

Legfontosabb tennivalóink 2009-ben

Kiútkeresés az országot megnyomorító gazdasági válságból:

a helyi források fenntartható használatán alapuló gazdálkodás feltételeinek megteremtése, különösen az agrár- és energiapolitikában, valamint a foglalkoztatás terén,
a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtó intézkedések felszámolása,
a valóságos közteherviselés kivívása: a munkát terhelő adók helyett a környezetszennyezés és a fogyasztás adóztatása,
a fejlesztési forrásokkal űzött korrupció, a gátlástalan klientúra-kapitalizmus leleplezése, a pazarló állami beruházáspolitika leállítása,
nyilvános vita az adósságcsapdából kivezető út kérdéseiről.

Védekezés a válságot súlyosbító kormányzati intézkedések ellen:

a közszolgáltatások további korlátozásának megakadályozása, a falusi iskolahálózat védelme, a halálra szánt vasúthálózat megmentése,
az egészségügyben zajló forráskivonás azonnali leállítása, a betegellátásra fordítható közpénzek elprivatizálásának megakadályozása, a diák- és szabadidősport feltételeinek érzékelhető javítása,
a Nemzeti Földalap földvagyonából csak a kis- és közepes méretű gazdaságok, valamint a helyi önkormányzatok részesüljenek.

A szélsőséges indulatok és az erőszak elharapózásának megakadályozása:

a kölcsönös segítség, a szociális vállalkozás és a társadalmi önvédelem helyi intézményeinek megteremtése,
a cigányság társadalmon kívüli helyzetét felszámoló programok kidolgozása és megvalósítása,
a közbiztonság, illetve a rendvédelmi szervekbe vetett bizalom helyreállítását szolgáló kezdeményezések támogatása.

Országos vita az Unióról az európai parlamenti választások alkalmával, az alábbi hét pont népszerűsítése:

Az európai kultúrák párbeszédén, egységén és egymásrautaltságán alapuló föderális együttműködést kívánunk – kontinentális szuperállam helyett.
Korlátozzák az ellenőrizhetetlen és átláthatatlan uniós bürokrácia működését!
Az európaiak lépjenek fel egységesen a globális környezeti és biztonsági válság enyhítése érdekében.
A határon túli magyarok részesüljenek a nemzeti kisebbségeknek számos uniós tagállamban járó kollektív jogok teljességében!
A nemzeti önrendelkezés elve érvényesüljön a földdel, az ivóvízzel és az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben: természeti és kulturális értékeink védelmét ne korlátozzák az úgynevezett szabadkereskedelmi elvekre hivatkozva!
Az Unió haladéktalanul vezessen be kétszintű szabályozást a kis- és nagyléptékű gazdasági tevékenységre!
Magyarország GMO-mentességét minden áron fenn kell tartani.

Felkészülés a klímaváltozásra:

az energiapolitikában (energiatakarékosság, hatékonyság-javítás, megújulók részesedésének radikális növelése)

a természetvédelemben (az intézményrendszer cselekvőképességének helyreállítása, az erdők, a zöldterületek valamint a fák törvényes védelmének megerősítése)

a vízgazdálkodásban (a folyóvizek lefolyását lassító, az árvizeket szétterítő vízgazdálkodás, az ivóvízbázisok szigorú védelme, ökológiai és ivóvíz-ellátási szempontok elsőbbsége a vízgazdálkodásban, a megalomán duzzasztási és gátépítési programok elutasítása).

Programunk megvalósítására az alábbi munkatervet javasoljuk.
A társadalom követeléseinek látványos semmibevételére egyetlen válasz lehetséges: az ellenállás és a civil együttműködés új formáinak kialakítása. Meg kell vizsgálnunk, mit tehetünk, ki-ki a maga erejéből, helyben és kisebb közösségekben (pl. az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítására, a helyi közbiztonságért, a ránkkényszerített kistérségi társulások felülvizsgálata érdekében). Mi az, amiben egymás segítségére lehetünk (pl. a közvetlen kereskedelem hálózatainak kiépítésével)? És mi az, amit az országos szervezkedés erejével kell kikényszerítenünk (pl. az iskolák finanszírozásának megváltoztatása, az uniós politika, a földtörvény)? Az Élőlánc Magyarországért mindebben kezdeményező szerepet vállal.

A vidéki Magyarország jövőjéről regionális tanácskozássorozatot szervezünk, amit hálózatépítés, gyakorlati együttműködés követ – a helyi erőforrás-alapú gazdálkodás kísérleteinek közösségi támogatásától a létfontosságú jogszabály-módosításokat kikényszerítő országos demonstrációig.

Az Európa-vita az uniós parlamenti választások iránti érdeklődést kívánja kihasználni, s a tömegmédiumok közönségét célozza meg.

A klímaváltozásra való felkészülés halaszthatatlan tennivalóira az értelmiségi közvéleményt szeretnénk ráébreszteni, s a tudományos testületeken keresztül próbálunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, keresve az együttműködést a jövő nemzedékekért, a fenntartható fejlődésért felelős testületekkel.

Magyarország GMO-mentességének megőrzése érdekében, a hazai génbankok védelmében fő feladatunk az uniós politika megváltoztatásának kikényszerítése – európai összefogással.

A cigányság helyzetének javítása, a cigány–magyar együttélés normalizálása érdekében rövid távon is hatékony cselekvési programokat támogatunk.

Helyi településfejlesztési és környezetvédelmi konfliktusokban sietünk a környezetrombolás kárvallottjainak segítségére (pl. Szentgotthárd, Sukoró, a tervezett csongrádi vízlépcső stb.).

A megújuló energiaforrások részesedésének erőteljes növelésén, energiatakarékossági és hatékonyság-javító beruházásokon, az ellátórendszerek decentralizálásán alapuló energiapolitikát szorgalmazunk az atom-, a biodízel-, a vízierőmű- stb. lobbik ellenében, minden lehetséges fórumon.

Céljainkhoz csak nyilvános megjelenésünk, kommunikációnk javításával juthatunk közelebb.

A www.elolanc.hu honlapunkon és az ehhez kapcsolódó hírlevélben naprakész információval látjuk el az irántunk érdeklődőket, és felületet biztosítunk, amelyen bekapcsolódhatnak mozgalmunkba.

A www.arnyekkormany.net honlapon a bennünket foglalkoztató témakörökben friss elemzéseket, összefüggő szakpolitikai programokat bocsátunk vitára. A honlapot közismertté kívánjuk tenni.

„Te magad légy a média” – ez a jelszó azt jelenti, hogy kommunikációnkban a döntő szerep az élő kapcsolatoké. Az országjárás, a vidéki rendezvények és a hálózatépítés mellett ezért Budapesten ismét helyet biztosítunk a rendszeres összejöveteleknek. Rendezvényeink egyik fő célja a fiatalok érdeklődésének, felelősségérzetének felkeltése, tájékoztatásuk és lehetőleg a munkánkba való bevonásuk.

forrás: élőlánc.hu

Címkék: hitelező klímaváltozás kormány magyarország párt élőlánc

Kapcsolódó hírek:

Nyílt levél az oktatásért, gyermekeinkért ...

Mit értek el és mit nem Glasgow-ban a mind veszélyesebb klímaváltozás elkerülése érdekében?

Szabad Terek Klímahét programsorozat: 2021. szeptember 20-26., országosan

Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 1 éve

Úgy maradt… a nagymarosi vízlépcsőterv utolsó mementója, a munkásszálló | 2024.05.24.

A Nagymaros fölött álló, pompás panorámás, 1989-ben elkészült és akkor teljesen berendezett munkásszálló végül sosem fogadott vendégeket. Azóta áll üresen, az elvetélt vízlépcső projekt és az elmúlt 35 év tehetetlenségének egyfajta utolsó mementójaként. Bán Dávid írása.

„Dunaújváros, Komló, Százhalombatta, Leninváros, Paks. Néhány településnév, melyek hallatán a felszabadulás utáni évek egy-egy nagyberuházása jut eszünkbe. Olyanok, amelyeket annak idején szinte az egész ország épített, s amelyek nélkül ma már valószínűleg nehezebb lenne az élet az országban. A hatvanas évek végén, amikor először kerültek napvilágra hírek egy magyar—csehszlovák vízlépcsőrendszer terveiről, a hozzájuk tartozó erőművekről, úgy gondoltuk, e névsorhoz nemsokára Nagymaros is csatlakozik. A két kormány elnöke 1977-ben államközi szerződést írt alá arról, hogy a munkák 1978-ban elkezdődnek, a gabcikovói erőmű első turbináinak 1986-ban, a nagymarosinak 1989-ben el kell kezdeni működnie." – írja a Pest Megyei Hírlap munkatársa 1985. szeptemberében a „Felépül a Nagymarosi vízlépcső – Fontos szempont a környezetvédelem" című cikkében. A hurráoptimizmus mellett, érthető módon érezhető az óvatosság, amit az írás a zárógondolatai is jól mutatnak: „Beruházók, tervezők, a munkákat irányító tudományos intézetek és minisztériumok mindent megtesznek azért, hogy ennek az állami nagyberuházásnak a környéken lakók, a tájat szeretők, természetvédők is sok-sok hasznát, s csak csekély kárát lássuk."

A projektet a mindennapi újságolvasó számára érthetően, kellő, de nem túlzott részletességgel tálaló, mintegy a témát ügyesen csomagolva „eladni" kívánó cikk többször kihangsúlyozza, hogy az építők szándéka a környezet értékeinek minél nagyobb mértékű megóvása, a tájvédelmi szempontok figyelembevétele. Ugyanakkor fontos volt az is, hogy a hatalmas, országos jelentőségű – de a Duna szerepét tekintve jóformán a fél kontinensre kiható – beruházás a helyi közösségek, Visegrád és Nagymaros számára is közvetlen hasznot hozhasson. Ez előbbi település végül „csak" a duzzasztóhoz szükséges körgátat kapta meg, amely a később félbemaradt építkezés legmarkánsabb tájsebeként állt a folyóban egészen az 1990-es években végbement folyószakasz-rehabilitációig.

A nagymarosi oldalra hárult volna a komolyabb logisztikai terhelés, s noha többször szó volt arról, hogy a turisztikailag kiemelt természeti környezetet minél kevésbé bolygassa meg az építkezés, mégis a 12-es főút és a vasút jelenléte, valamint a váci cementipar közelsége olyan adottságokat jelentett, amelyek miatt a Duna-parti, akkori nagyközségnek fontos szerepet szántak a beruházás során. A főutat szélesíteni kívánták – az ingadozó vízállás miatt a vasútvonalat is el kellett volna terelni –, teljesen új csatorna- és ivóvízhálózat kiépítésére lett volna szükség, a faluba pedig új kereskedelmi-, kulturális- és egészségügyi központot terveztek építeni.

A beruházáshoz szükséges felvonulási épületeket, s ennek kiemelt részeként a munkásszállót is Nagymarosra szánták. A településre a csúcsmunkák idejében háromezer építőmunkást vártak, akik rézben Ausztriából érkeztek volna. Számukra húzták fel a hegyoldalban a visegrádi-dunai panorámás, a maga idejében az átlagos munkásszállókhoz képest komolyabb minőséget képviselő, 1520 személy befogadására tervezett épületet. A korai tervezők előrelátását bizonyítja, hogy a szálló és a nagyközségben kialakítandó infrastruktúra – vendéglátás, kiskereskedelem, szállás, új utak – a vízlépcső-építkezések befejeztével az idegenforgalmat szolgálta volna, hiszen a Dunakanyar és Börzsöny vonzerejével számoló Nagymaros akkor híján volt a megfelelő szálláshelyeknek, míg a folyam túlpartján, a Pilisben már javában zajlottak a látványos turisztikai fejlesztések. A település vezetői és a lakók egy része a létrejövő üdülőközpont reményében elfogadta a körzetre várhatóan zúduló hatalmas építési forgalmat és a Duna-part erőteljes átalakítását, és nem egyszer még ma is lehet olvasni, hogy a helyiek egy része sajnálja az építkezés leállását.

A munkásszálló 1989-re készült el, teljesen bebútorozva, ablakait függönyökkel ellátva várta a beköltözőket, akik azonban sosem jöttek el. Hiszen ebben az évben lényeges fordulat történt a közel egy évszázada tartó Duna-szabályozási elképzelések és tervek történetében. [...]

A vízlépcső kérdése a rendszerváltás egyik szimbolikus ügye lett, ami a civil szféra győzelmével és megerősödésével járt. A magyar kormány 1989-ben ugyanis először ideiglenesen, majd valamivel később végleg letett a nagymarosi vízlépcső megépítéséről, egyúttal egyoldalúan felbontotta az 1977-ben megkötött államközi szerződést Csehszlovákiával. Magyarország, és a Csehszlovákia kettészakadása után a bősi erőművet végül befejező és üzemeltető Szlovákia több évtizedes perlekedésbe kezdett a Hágai Nemzetközi Bíróságon az elmaradt nagymarosi mű és a Duna egyoldalú elterelése ügyében.

A bevezetőben idézett újságcikk írójának egy valamiben igaza lett: jóslata, hogy Nagymaros neve is kiemelkedik majd, valóban így lett, igaz, teljesen más előjellel. A leállított vízlépcsőt a rendszerváltás eufóriájában egyértelműen demokratikus és környezetvédelmi győzelemnek könyvelték el, Nagymaros fogalommá vált. Évtizedekkel később, leginkább a nagy dunai érvizek kapcsán nem egyszer merült fel, hogy a leállítás döntése mégis elhibázott volt, a beruházásnak azonban, Bardóczi Sándor az Építészfórumon megjelent 2010-es írása szerint számos kevésbé ismert vonzata lett volna:
https://epiteszforum.hu/nyugati-torpek

-- „Részlegesen át kellett volna például telepíteni egy országos főútvonalat, egy nemzetközi vasútvonalat. Több magyar és szlovák település (közöttük Komárom, Révkomárom, Esztergom, Párkány, Szob) teljes gravitációs szennyvízcsatorna rendszerét nyomottá kellett volna átalakítani. Számtalan parti szűrésű ivóvízbázisunkon vízműkutak százait jelentősen át kellett volna építeni. Számos vízbázis veszélybe került volna. (…) 1999-ben egy a magyar kormány által megbízott nemzetközi közgazdász csapat a járulékos költségekkel és a várható áramtermelési és hajózási haszonnal együtt a Bős-Nagymarosi beruházás megtérülési idejét 200 évre becsülte!"
https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-nagymarosi-vizlepcsoterv-utolso-mementoja-a-munkasszallo

Válasz

M Imre üzente 2 éve

18 éve pártot alapítottunk Élőlánc Magyarországért néven az ökopolitika képviseletére Budapesten az A38-as hajón. Kalandos utat jártunk be az elmúlt 15 év alatt. Mindvégig az Alapító Okiratunkban megfogalmazott célok érdekében tevékenykedtünk, ehhez kerestünk, és találtunk szövetségeseket, barátokat, támogatókat.

2005. október 8-án így fogalmaztunk Alapító Okiratunkban:

„ A párt … mindent megtesz annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatalban, és a végrehajtásban megjelenjék, és uralkodóvá váljék a jelen és a jövő nemzedékekért felelős, rendszerszemléletű, a hosszú távú hatásokat és célokat figyelembe vevő szemléletmód. Célja az ökopolitikai értékek minél hatékonyabb érvényesítése és minél szélesebb körben való megismertetése.”

Jelentős erőfeszítéseket tettünk a magyar mezőgazdaság GMO mentesen tartásáért, fontos szerepünk van a Tápiószelei „Génbank” megmentésében, a Bakonyi Vasútért harcolók támogatásában, a Budakeszi Tőzeglápért vívott harcban. Kiemelt témaként foglalkozunk az állami földek, a családi gazdaságok, és a vidék ügyével.

Fontosnak tartjuk az épített örökség megmaradását, ezért tüntetést szerveztünk a Király utca és a Budapesti Belváros értékeinek megmaradásáért.
Természeti értékeink védelme a fenntarthatóság alapja – ezen a területen is kiváló szakembereink vannak.

2010-ben Politikai Vitairatban fogalmaztuk meg programunkat, melyet minden párt rendelkezésére bocsátottunk. (http://www.elolanc.hu/index.php/politikaivitairat2010) Ennek a vitairatnak a szerzőit kértük fel az A38-as Hajóra tervezett Jubileumi Rendezvényünk előadóinak.

A 15 szerzőből id. Dr. Zlinszky János alkotmányjogász és Miklóssy Endre építész, író sajnos már nincs köztünk. Hálával gondolunk Rájuk. A többi szerző vállalta, hogy ma 15.00 órától elmondja saját szakterületére vonatkozóan, hogy: Mit akartunk? Mi lett? Miért?

„Ember tervez, Isten végez.” – Sajnos a járvány közbeszólt, ezért elhalasztottuk a rendezvényt biztonságosabb időkre, de amint lehetőség lesz rá, az első biztonságos hónap 8-án meg fogjuk rendezni az „Élőlánc 15+” jubileumi ünnepet, melyre már most szeretettel meghívjuk tagjainkat, támogatóinkat és barátainkat.

Addig is, amíg újra találkozhatunk egy kis utazásra hívok minden kedves érdeklődőt időben és térben egyaránt. Időben visszautazunk 2006-ba, térben pedig a Bakonyba a Cuha patak völgyébe. Fogadják szeretettel!

http://autovezetes.network.hu/video/klubvideok/elolanc_a_bakonyi_vasutert_elolanc_magyarorszagert

A Bakonyi Vasútért vívott harcot a helyiek megnyerték, a vasút ma is él…

Ács Sándorné elnökségi tag
Élőlánc Magyarországért
http://www.elolanc.hu/index.php/elolanc/57-beharangozo/10611-ma-15-eves-az-ellanc