Internet: Szent Koronánk és a koronázási jelvények jelképei és jelentésük

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A Szent Korona


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar kiscímer negyedik motívuma a Szent Korona, mely a pajzs felsõ szélén nyugszik. Eredetérõl már sokan és sokféleképpen írtak. Egyesek latin, mások görög, újabb kutatók Kis-Ázsiai elemeket vélnek felfedezni a korona megjelenésében. Érdekes módon úgy tûnik, mintha mindenkinek kicsit igaza volna, vagyis a sok részigazság együtt adná meg a Szent-korona valódi eredetét.


A korona készítés helyszínérõl és az idõpontjáról nekem sincsenek adataim. De én, az általam felépített ókori elsõdleges világkultúra történelmi rejtvénykulcsának a megfejtésével eljutottam a magyar népek eredetében, a korban visszafelé egészen a piramisépítõk népe nemzetiségének a kérdésköréig. A rejtvénykulccsal sokszorosan és egzakt módon bizonyítani vagyok képes, hogy a hunmagyar népek államiságának a kifejlõdése teljes bizonyossággal a Nílus völgyében ment végbe.

 

E terület eltartóképessége következtébõl adódik, hogy a népfelesleg a világon közismert magyar fogalom szerint – az árja (ária) népek családját, és nem faját alkották meg – kiáradva körkörösen haladt a környezõ területek felé. Az árja (melléknév) szó a Nílus vizének a kiáradása fogalmából származik. A víz árja igenévbõl átvitt értelemben a kiáradó néprészek összefoglaló megnevezésére került megalkotásra Az új honban az egyiptomi államszervezet szerinti új államokat alkottak. Példaként csak a nagyobbakat említem a Sumer, a Hettita, a Méd(i)a, a Szkíta, a Parthus és a Kazár(ia) birodalmakat, több esetben az ia toldalékkal is jelezték a népi hovatartozásukat.


De ha pontosabban megvizsgáljuk, hogy milyen népesség alapozta meg a görög majd római birodalmakat, mindenhol magyar alapító kultúrnépességet találunk. Példaként Görögország területén Théba, Megara, Marathon, Athénae egyiptomi néveredetû városokat találunk ómagyar lakossággal. Róma városát, magát is az Etrúria (Hét-Ra õsök-népe) magyar népessége alapította i. e. 753-ban, és mintegy 244 évig uralta (509-ig), mikor a latinok átvették a hatalmat. Amikor azt állítottam, hogy mindenkinek van igazsága a korona eredetét illetõen, akkor ezt úgy értettem, hogy a magyar Szent Korona magán viseli az egész elsõdleges ókori Indomediterrán világkultúrát megalapozó nép eszmeiségét. Sokan elfelejtik leírni, hogy a fejlõdés logikája szerint, kellett lenni egy elsõdleges magas szintû kultúrának, ha van egy ma is mûködõ másodlagos Indoeurópai kultúrkör.

 

Az teljesen egyértelmû, hogy a mai másodlagos világkultúrák csak ez elõzõre ráépülve fejlõdhettek ki, és alakíthatták ki a mai civilizációkat.


Lehet, hogy sohasem tudjuk meg pontosan, hol és mikor készült a magyar korona, de az eszmeiségérõl egészen pontos adatokkal szeretném kiegészíteni a koronatant. Minden kutatónak feltûnt, hogy a koronánk két részbõl van összeszerkesztve. Az elõzõ bekezdések leírásából már minden olvasónak egyértelmû lehet, hogy a koronánk szerkesztése pontosan megegyezik az egyiptomi hunmagyar népek egységesülésével. Az északi vörös hunkirály koronája a kerek abroncskorona formát, a nap körszimbólumát jelképezte. A középsõ fehér magyar (Hét úr) országrészben a fehér, hegyes úgynevezett égbetörõ, vagyis papsüveg koronaforma volt a jellemzõ. Még e koronaforma is hét rítusos részre osztódott. Lehet, hogy a piramisok újabb motivációját érintettük?


A már leírt ötezer évvel ezelõtti egységesülést követõen egybeszerkesztették a hunmagyar népek koronaformáját is. Tehát, megmaradt az alsó kerek koronaforma, és erre ültették rá kezdetben a hegyes koronát. Ez a felsõ (összefügg a Felsõ-Egyiptom fogalmával) hegyes koronarész a késõbbiekben az ókori magyar templomok kerek alakja, és a belül kék színû kupola félgömb alakú tetejébõl kiindulva, a fejformát is követve keresztpánttal félgömbszerûvé változott. Tetejére pedig az õsi szentháromság jeleként – nagyon fontos, hogy – az egyenlõszárú körosztó kereszt jelképe került, és nem a római katolikus hosszúszárú kereszt.

 

Hogy miért ferde ez a kereszt? Erre a legnehezebb válaszolni. Lehet sérülés eredetû, de elképzelhetõ egy csillagászati jelkép beépítése is, miszerint Földünk forgástengelye nem esik egybe a keringés síkjával. Ezt csak azért írtam le, mert a Szent Korona a valóságban több csillagászati jelképet is tartalmaz. Példaként a tizenhárom 28 napos holdhónapból álló 364+1 napos év felosztását említem.


Érdekességként kell leírnom, hogy volt még egy uralkodói jelképe a magyar népeknek mégpedig a kendõs királyi fejdísz. Uralkodói névhasználatban a Kende ma is ismert fogalma volt használatban. A kendõ a fejre tekert szakrális ruhadarabot, és a többi uralkodói jelképpel együtt adta a királyi címet. Elsõsorban a kusföldi fekete magyarok hagyományaiban gyakori megjelenésû motívum. Õáltaluk terjedt el az egész Mezopotámiai tájegységben. A kendõs kifejezés és a turbán közti hasonlóságra utalva, mindenki gondolja végig a világunk uralkodói jelképeinek fejlõdésében az eredet kérdéskörét. A honfoglaló vezérek között is volt egy Kende (kendõs) méltóságnév, aki lehet, hogy a szakrális királyi címet viselte? És a folyamat közben került – kevésbé ismert módon – az Árpád család kezébe a teljes hatalom.


Ebbe a körbe tartozó jelkép a szem-papok – az elnevezésük a Napisten szem formájában történõ ábrázolásból ered – vállukra terített párducbõrös papi viselete. A fõrangú pap egyben a papkirály helyettese, uralkodói várományost is jelent. Minden árja országban, ahol Szemurak uralkodtak, az elnevezésük megjelent az országnévben. Példaként a Sumér királyságot említem, ami a tájszólás figyelembevételével Szem (Szum)-úr (er) kifejezést takar. E népi jelkép is a forró égövi, a mai Etiópia körüli Dankália sivatagában élõ pettyes párducok hazájára mutat, sok ezer évvel ezelõttre.

 

Errõl a tényrõl is tudósítanak a krónikáink. A bevonuló magyar honfoglaló vezérek között a párducbõr jelképe szintén megjelenik, mint a szempapok vallási jelképe.

Ebben a munkámban elégségesnek tartom megjegyezni, hogy szerintem a Szent Korona tudatosan tervezett, egységes egész alkotás. Nekem csak azzal kellett kiegészítenem az eddigi tudományos értékeléseket, hogy a korona tudatos tervezésének elve visszanyúlik a szakrális ókori egyiptomi piramisépítõk népe kérdésköréig. Ha nem foglaljuk bele a magyarság államalkotó eredetének kialakulását a nemzeti jelképeink címertanába, sohasem értjük meg a keletkezésük motívumait. A Magyar Szent Korona egy és egyedüli ereklyéje világunknak. Minden koronától magasabb eszmeiségû. Együtt jelenti az égi és a földi, másként az apostoli hatalmát!

 


Koronázási jelvények

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A magyar Szent Korona után, a hozzá tartozó jelvények közül a jogar és az országalma eredetérõl kívánok még szólni. A koronázási palást és a koronázási kard eredetérõl, az eddigi leírások pontosságában nincs okom kételkedni. Röviden csak a névtörténetükrõl írok. A palást õsi jelentésében a p = apa (papkirály) + alá = alá + st = isten szótagokból keletkezett, fordított szórendben: palást = isten-alá tartozó-papkirály.

A kard szó keletkezése hasonló õsi szóképzést mutat, a ka + r(a) + d szótagrészek összeolvadásával. Az elõzõ oldalak etimológiai fejtegetéseibõl már megérthetjük, hogy a kara = napország, a d = dóm, mint szent helyet jelent. Összeolvasva: kard = napország-szent védelmezõje jelentéssel bíró õsmagyar szavunk.


 Királyi jogar


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elsõként a jogar eredetérõl szólok. Észak-Egyiptom királyi jelvényei közül a bot és az ostor szimbóluma a legismertebb. VII. Kleopátra (a neve magyar képzésû szó, jelentése: Rá-apát-kisleánya) Egyiptom utolsó, még magyar gyökerekkel rendelkezõ királynéja (i. e. 30-ban) mindkét jelvényt használta. A hun Bothon elnevezésrõl már szóltam. A következõ évezredekben a bot Ω fejének, és a kusföldi fokos átalakulásának lehetünk szemlélõi.

 

Szerves fejlõdéssel kialakult a mai jogar szimbóluma, ami a bot nyelének, és a fokos fejének az egybeolvadását jelenti, több változatban. A középkorban a magyar királyi jogar még „tollas” fejû volt, a Turulmadár monda szerint, lásd a Képes Krónika 38,-40,-41. oldalán a képeket. Késõbb válhatott a jellegzetesen gömb fejûvé. A jogar szóképzése is ómagyar eredetû. Etimológiája szerinti jelentése: jogar = jó-mag-úr értelmet takarja. Tehát, ha a szimbolikája, és a neve is egyiptomi eredetû, akkor bátran kijelenthetem, hogy a jogar, mint koronázási jelvényünk is több ezer éves magyar eredetrõl tanúsít bennünket.


Az országalma


Másodszor az országalma eredetét próbálom megfejteni. Elõre bocsátom, hogy a következõ sorokban egy különleges magyarázatnak lehetnek az olvasói. A szóban forgó jelvény eredetérõl nagyon kevés adatot találtam. A lényege az, hogy az elméletek szerint a középkorban jelenik meg, és az Árpád nemzettsége kezdte használni. A Képes Krónika még egységesen egykereszttel ábrázolja. Mivel tudjuk, hogy egy ilyen nagyfontosságú jelvény bevezetését is csak szakrális hagyományok alapján lehet elfogadtatni az országgal, feltételezhetõ, hogy ismét ókori képzõdménnyel állunk szemben.


Vajon mi lehet az országalma szakrális eredete? A ma rajta álló kettõs kereszt már a régmúlt felé irányítja a gondolkodást. De ez az összeépítés tényleg lehet középkori. A további gondolkodásban az almára terelõdött a figyelmem. A keresztény világunkban az almáról gyorsan beugrik az a bibliai kép, hogy a tudás gyümölcse az alma. Aki a tiltott gyümölcsbõl eszik…! Felmerült bennem a kérdés, lehet-e köze a bibliai almának a magyar országalmához? Nagyon nehezen jutottam közelebb a kérdés megfejtéséhez.

 

Az elsõ nyom, hogy az almafajták között van egy mai alanyfajta, melynek a tudományos neve: Malus pumila var. paradisiaca. A névbõl egyértelmû, hogy a bibliai paradicsomról szóló eseményekben az alma, mint gyümölcs, ténylegesen a maga valóságában szerepelt a szövegekben. Nem egy elvont jelképes dologról van szó. Az alma növény származástanilag Kis-Ázsiában õshonos növény. Másként fogalmazva a mediterrán vidékeken mindenhol elõforduló gyümölcstermõ növény, egészen a mérsékelt égöv északi határáig. De még mindig homályos volt, vajon lehet-e köze a bibliai alma mitológiájának a magyar országalma címertanához?


A további megfejtésben nagy hasznát vettem, a mintegy ötszáz szavas általam összeállított ómagyar szótáram közben szerzett ókori névanyag olvasási gyakorlatának. Figyeljük meg az alma és az álmos szavak összecsengését. Egyes mai tájszólásokban még az „álmá” kiejtéssel is találkozunk. Még egy nagyon fontos ómagyar vallási gyakorlatról kellett ismereteket szereznem. Mint már említettem, az õskorba visszavezethetõ gyakorlat szerint minden olyan élõlényt vagy tárgyat a kerek Napisten másának tartottak, amit a valóságban is hasonlítani lehetett hozzá. Elsõ példaként az egér mai nevét említem, amit az egyiptomi hieroglifákban lerajzolva az Ég-úr (eg-ér), vagyis a Napisten szimbolikáját jelentette.

 

Másik példaként az egyiptomi macskakultuszt emelem ki. A macskákat annyira tisztelték, hogy tömegesen mumifikálták a gyakorlati életben. Vallási hiedelmük szerint a macska szeme hasonlított a Napisten képére, amit a Szem-úr kifejezésben is imádtak. Ráadásul a macska kedves állat, ezért sem véletlen, hogy Olaszország északi részein még manapság is a macskák szent állatok. Ez a jelenség azt is bizonyítja, hogy egykor Velence és Trieszt környékére egyiptomi magyar néprészek kiáradása következett be, többek között az Etruszkok mellett. Csak megemlítem, hogy a mai Trieszt város neve is ómagyar keletkezésû szó. A megértéshez nélkülözhetetlen tudni azt, hogy a bíborban született Konstantin császár leírja, a magyarokat az õ idejében türköknek (turk) hívták. Ebbõl következik a város eredetének a megfejtése: T(u)r(k)i (magyarok)-esthoni (nyugati) városa, az aláhúzott betûk szerint.


Visszatérve az országalma eredetének kérdéseihez, figyelembe veendõ tény, hogy az alma szó beszédtana kifejezi az Élõ-má(sa) fáraói uralkodó elnevezést és a papi hatalmat. De azt is tudjuk, hogy a honegyesítést szervezõ Álmos papkirály jelentése is Élõ-mása fogalmat takar, ami az évezredes átalakulásokon változott át Álmossá. Kezdett összeállni a kép. Az almatermés formájáról könnyen elképzelhetõ a kör alakú Napisten képe is. Az alma még a göröggé vált omega (Ω) jelet is megjelenítheti a valóságban. Abban az értelemben, hogy A-tól az Ω-ig, ami a teljességet, magát a tant, a tudást jelenti. Az omega jel leképezi az ókori magyar templomok kerek alakját a nyitott bejárati kapu ábrázolásával, mely egyben az áldozó helyet is jelentette. Erdélyben még ma is ismerik a TANÓR-KAPU fogalmát.

 

A Tanór (Tan-úr) a templom mellett jelentette a tudós pap személyét is. Vajon miért volt Kleopátra királyi botjának a vége – kevésbé ismerten – oly jellegzetesen omega alakú? Ismét a jelképeink szerves fejlõdésének a gondolatánál vagyunk. Az ókori vallásokban a tudás a mágusok, vagyis a papok titkai voltak. Engedély nélkül senki sem juthatott a tudás hatalmába. Aki engedély nélkül próbálta a tudást megszerezni, kiátkozással sújtatott.


Már csak egy kis kutatói fantáziára volt szükségem, hogy egy valóságos eredetet adhassak az országalmáról. Tehát az egyiptomi, de a közelkeleti államok tudását kifejezõ jelkép az alma fogalmába lett belekódolva. Egyszerûsítve, aki tudott almát termelni – mert azt már akkoriban 5-10 ezer éve is csak a munka tudásával lehetett – az már rendelkezett a tudás bizonyos szintjével. A tudás almája átvitt értelemben, csak a papi vallási vezetõk kiváltsága lett. Õk a tudás ápolásával közvetítették a hatalmukat a nép felé. És ez a motívum bekerült a Bibliánkba, a teremtés mítosz folyamán. A tudás hatalmát megszerezni kívánó kívülállók (idegenek) törekvését egyenesen bukásra ítéltetve. Gondoljunk bele, hogy az akkori kommunikációs lehetõségek mellett a tudás megtartása az egyik legnehezebb feladatok közé tartozhatott. De még fontosabb, hogy az akkori termelési színvonalon csak milyen keveseknek adatott meg a „mágus” (mag-õs) tudás megszerzésének a lehetõsége.

 

Nem beszélve a napi igényeket követelõ természettudományok fejlesztésének a keserves folyamatairól. Tehát, a tudás volt a hatalom egyik alappillére, ami felett szigorúan õrködtek a mindenkori vallási rétegek. Ezért kerülhetett bele a történetbe, a bibliai teremtésmítosz során, a tiltott almát fogyasztó elsõ emberpár kiûzetése a paradicsomból.


Az eddigi fejtegetésbõl egyértelmûnek látszik, hogy a Magyar Országalmának köze van a bibliai történethez. Az országalma kifejezi a hatalom tudását, és képességét az ország irányítására. A rajta álló kettõs kereszt pedig a hatalomgyakorlás jogszerûségét érvényesíti a nép felé. Együtt a tudás és a hatalom, a középkor közepéig a papkirályok kiváltsága volt, a vallási hatalom képviselõin keresztül. A tudás és a hatalom szétválasztása az újkor hajnalán kezdõdött el. Ismertek az inkvizíciós gyakorlatok a vallás részérõl. Érdekességként írom, hogy napjainkban, a harmadik évezred elején a tudás hatalma ismét az inkvizíció gyakorlatát kezdi alkalmazni. De ma a szólásszabadság ellensúlyozására, az elhallgatás gyakorlatán keresztül.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már csak egy kérdéskör maradt hátra, a magyar országalma eredetével kapcsolatban. Vajon a kérdéses jelvény a Biblia keletkezési ideje elõtti, vagy az utáni keletkezésû szimbólum? És szorosan ide tartozik, hogy az alma misztériuma magyar vagy héber eredetû-e? Ha pontosan tudnánk, hogy az ókori Biblia milyen nyelven íródott, a kérdés máris eldöntött lenne. Sok kutató azon a véleményen van, hogy a legtöbb szövegrész, de az Ótestamentum legnagyobb része egészen biztosan nem eredeti héber szöveg.

A tudósok szerint egy ismeretlen és kihalt arámi nyelvû nép szövegeinek átírásából fordították héberre. Akkor most mitévõk legyünk?

 

Következtethetünk arra is, hogy az Egyiptomból kivonuló zsidók ismerték a történeteket, és ezt írták le héberre. Ebben az esetben a magyar országalma szimbólumának biztosan idõsebbnek kell lennie a Biblia leírásának idõpontjánál. A következtetésünk nem ad megbízható idejû eredetet.


Még egy lehetõségünk maradt. Kardinális kérdés a kihalt arámi nyelvû nép nemzetiségének a meghatározása. A magyar anyanyelvû kutató ismét elõnyben van. Ha meghalljuk azt a szót, hogy arám, rögtön fel kellene ismernünk benne a magyar eredetet. Mai jelentése is közismert, mert mindenki a menyasszonyra, vagyis a feleség fogalmára gondol. Ez a hasonlat valódi, vagy véletlen egybeesésrõl ad tanúbizonyságot? Az egykori forrásokból tudjuk, hogy egy Arameus nép használta anyanyelveként az arámi nyelvet.

 

A magyar kutatónak szintén egybõl fel kellene ismernie, hogy az Arameus népnév is magyarul íródott fogalom. Ráadásul a szó jelentése még egyenes magyar szórend szerint is képzõdött, ami azonos: Arameus = A-rá-más-õs(e), vagyis a Rá-Napisten népével. Az arany szavunk kettõs összetételû elõtagja is azonnal felismerhetõ, és a jelentése is megegyezik az elõzõekben leírtakkal. Azt is tudjuk, hogy a Ré Napisten az egyiptomi magyar õsvallás terméke. Amelyik nép ilyen megnevezést választ az önmeghatározására, csakis magyar (Hunmagyar) népet feltételez. Hogyan keletkezhetett az Arameus nép? Minden részlettõl eltekintve, az elpusztított Sumér birodalom népébõl, meg az Arábiai-félszigeten át felvándorló és Egyiptomból a hódítók által elûzött hunmagyarokból.

 

Ezek a néprészek vitték magukkal az õ népi történeteiket, és amelyeket az arámi nyelv szabályai szerint le is írtak. Az tudvalevõ, hogy a néprészek a vezetõikkel, vagyis nagy tudású papjaik vezetésével kerekedtek fel, és teljes egységükben próbáltak új hazát keresni maguknak. Jelen esetben is egy új magyar testvérnépi egységesülés folyamata zajlott le, valamikor az i. e. ezer körül, a mai Irak és Szíria területén. Ez az egységesülés nem mehetett végbe olyan tisztán, mint Egyiptomban. A népvándorlás újabb és újabb népeket vetett a kérdéses területre, ami egy újabb keveredési folyamatot indított el. Az asszír, perzsa és héber hódítások nyomán ez a néprész feloldódott a térség új szervezõdéseiben, így egyre inkább nyomuk veszett. De a tudásuk megmaradt az írásaikban, amit késõbb már héber, majd görög nyelvre is lefordítottak. Ha hozzátesszük, hogy a héber és görög kultúrával is gazdagodott a szövegek gyûjteménye, megtaláltuk a Biblia keletkezésének rövid történetét.


 

 

 

 

 


De nézzük még az arámi nyelv fogalmának etimológiáját is. Az arámi szó az arameus rövidített változata. Értelme egyszerûen: arámi = a-rá-m(ás)i, vagyis az i képzõvel az arameus néphez tartozó személyek csoportját jelenti. Érdekes még az arám kifejezés etimológiája is. Mezopotámiában, a Sínai-félszigeten, de Egyiptomban is az arám fõnév a Holdistennõ, másképpen az anya fogalmát hordozza. Egyszerûbben a Napisten uralkodótársa, vagyis a felesége a Holdistennõ képében, ezüst színjelzéssel került kifejezésre. Rövidítve „szín”-ként terület meghatározóként is elõfordul, mint a Sínai-félsziget (Színai) elnevezésében, ahol az árjai kifejezés rövidítése (ai) is megjelenik A-rá-m(is) holdistennõ háromtagú szóösszetétele is magyar eredetû, vö. az angol misis (úrnõ-õs) átvett kifejezésével.


Csak egy kicsit gondoljunk bele, vajon nem a magyar nyelv egyik legszebb kifejezésének, a magyar anyanyelv fogalmának az eredetével állunk szemben az arámi nyelv kifejezésben? Mint látjuk, az arámi nyelv fogalmába bele van kódolva a nõ, vagyis az anya fogalma, mely magyar nyelven íródott, és az anya-nyelvét jelenti. De ez a szimbólum csokor egybe foglalja a Ré-(magyar)-népét, az együvétartozás arany szavát, az anyanyelv (aráminyelv) magyar kifejezését. Ezek után próbálja valaki ismeretlen nyelvnek mondani az arámi nyelvet.

Mint látjuk, amennyiben az Arameus, az arámi, de az arám is õsi magyar kifejezések, akkor nem nehéz biztos következtetéseket levonni a Biblia egyik alkotó népének a valódi nemzetiségérõl.

 

Bizonyítva látom az arámi nyelvben, a magyar nyelv egyik változatának a biztos tudományos valóságát. Ebbõl az a végsõ következtetésem, hogy a bibliai teremtésmítosz leírása biztosan késõbbi eredetû, mint a népi hagyomány kifejlõdésében, az alma tudásszimbólumának a kialakulása. Ezért az a meggyõzõdésem, hogy a magyar országalma jelképének a keletkezése is több mint ötezer éves, a hunmagyar egységesülés idejénél régebbre tehetõ nemzeti ereklyénk. Ezért ebben az esetben is a fordított valósággal állunk szemben. Mivel a magyar országalma nem lehet bibliai eredetû szimbólum, akkor csak a magyar tudásmítosz lehetett a bibliai történet teremtésmítoszának mondai alapja.

 

Azt el kell ismernem, hogy a két jelkép, vagyis az országalma és a kettõs kereszt egybeolvasztása lehet középkori Árpád házi királyaink mûve, de hogy a két szimbólum vallási eredete ötezer évnél régebbi, az egészen biztosnak látszik. Különösen abból a meggondolásból találom bizonyítottnak következtetésemet, mert az Árpád házi királyaink elsõ felénél az országalma még a körosztó szentkereszt (egyenlõszárú) szerint volt szerkesztve. A Képes Krónika minden képén így szerepel. Ez azt jelenti, hogy az egyenlõszárú egyes kereszt eredetérõl már tudjuk, hogy ötezer évesnél régebbi misztikum terméke.

 

Ebbõl az is következik, hogy az országalma és a kettõs kereszt egybeépítése III. Béla királyunk alatti szimbólum kialakítás eredménye. Az ereklyénk képzõdésének motívumai, mégis az egyik legrégebbi a jelképeink közül. A szakralitása kifejezi a király tudását és alkalmasságát a tudás gyümölcse révén, valamint a hatalma szentségét a kettõskereszt nemzetmegtartó hitén keresztül.


Tácsi István

Címkék: jelentés jelkép koronázási jelvények szent koronánk

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Kijev nem is titkolja, hogy ukránosítani akar az oktatási ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Végtelenül megható ötlettel állt elő Gyarmati Andrea. És meg...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Mindannyiotoknak van legalább egy, megoldásra váró lelki...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Atomháborús retorikájuk visszafogására és a nukleáris ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

1928-ban az ő munkájaként született meg a Ferencváros ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Egy nagyon elgondolkoztató és Ukrajna számára...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A grémium a műemlékek felújítására elkülönített keret fel...

M Imre írta 5 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Szijjártó: két feltételnek kell teljesülnie az ukrán oktatási ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Ha Papa Nem Tudja Megjavítani ... (póló): ...

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Időjárási körülmények, eső, havas eső és jegesedés miatt...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu