Van egy kivételes nap Pilisszántón, december 21-e, amikor a nap-forduló reggelén a Ziribár nevű hegy felöl felkelő fény Napba öltözteti az hegyen lévő Sziklatemplom oltára mögött ülő Boldogasszonyt. Ez a jelenség azt szimbolizálja, amikor új élet fogantatik meg az édesanya ölében. Tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve. Csak ezen az egyetlen napon süt be a nap a Sziklakápolna e szobrára. Ezt az érdekes és szívet melengető eseményt mentünk el megtekinteni Pilisszántóra.

2006. december 21-én szentelték fel ezt a Makovecz Imre tervei szerint kőből épült kápolnát. Az emberek itt lecsendesedhetnek, megtisztíthatják gondolataikat, elmélkedhetnek és feltöltődhetnek.

A kápolna azon a  helyen épült meg, ahonnan Árpád-házi szent királyaink is irányították a Kárpát-medencét. Kizárólag adakozásból és munkafelajánlásból épült.

A fény az újjászülető Isten, mondta az öreg Torda, amikor unokáját, Árpádot tanította

ezen a helyen. Sokan keresik fel ma is kerecsenkor,  vagyis karácsonykor, hogy várják és szemtanúi legyenek a fény születésének. És meg is születik – december 21-én kél fel a Ziribár dűlő felöl.

De miért illetik ősi sumér nyelven értelmezhető kifejezéssel, Ziribár néven ezeket a földrajzi területeket (a hegyet és dűlőt) az itt élők? Honnan tudhatták, hogy ez a kifejezés a sumér nyelvek kutatói szerint újjászületést jelent? Mert bizony a téli napforduló idején valóban a Ziribár felől kél fel és világítja be a Pilist az életet adó nap. Ma sincs rá magyarázat. Olyan mítikus köd veszi körül ezt, akárcsak a hegy tetejéről elénk táruló tájat...

A Pilis hegy tetején épült kápolnánál gyűltünk össze reggel 7 órakor. Igen hideg volt és még csak akkor kezdett világosodni. Már égett lenn a tűz és  főtt a forralt tea. Szőnyi József Pilisszántó volt polgármestere készítette elő a világítást és hangosítást, az asztaldíszt és gyertyát.

Énekeltünk, doboltunk és szívhez szóló, lelkesítő verset hallgattunk.

Eközben folyton a két távoli hegycsúcsra szegeztük a tekintetünket, ahol pírkadt és a felhős égbolt miatti izgalmunk ellenére valóban ragyogó fénnyel felkelt a nap.

Szőnyi József, aki igen sokat tett a sziklatemplom  megépítéséért, Pilisszántó múltjának felfedéséért, most az egybegyűltekkel megismertette az eddig feltárt dolgokat. Ezekbe ő minket már korábbi kirándulásunk alkalmával bevezetett. A Pálos rend feltárt templomát, az igen régi köveket, sírokat, a barlangokat, kutat is bemutatta a községben egy melegebb szeptemberi napon, mikor még nem fedte őket hó.

És ekkor a téli napforduló első napsugara valóban megvilágította a Sziklatemplom Boldogasszony szobrát.

Mindnyájan megilletődötten néztük a nem mindennapi jelenséget. Fotózkodtunk. Nem győztünk betelni vele.

Aztán még egy-két napsugár és újra beborult az ég. Mintha csak nekünk tartogatta volna ezt a titkát, csak nekünk.

Odamentünk a Mária Rádió önkénteseihez, akik forralt boros teával kínáltak meg, aztán lassan és óvatosan lementünk a hótól csúszós hegyoldalon a községbe.