2009. október 24-án szombaton, az őszi Napforduló után a község volt polgármestere Szőnyi József, a Pilisszántóért Egyesület elnöke személyesen mutatta be csoportunknak a Pilisszántói templomot.

és a magyar történelmi adatokat tartalmazó és a község saját erejéből felépített Csillagösvényt ismertető, képekkel gazdagon illusztrált saját kiadványát.

A könyv nagy részét ő maga írta, a csillagképeket Grandpierre Atilla csillagász ismerteti, grafikai szerkesztője Barcsik Géza, a zárszót pedig Szörényi Levente, a község ismert lakója írta.

Pilisszántó történetének rövid személyes hangú bemutatását követően a polgármester elvezetett minket az ő szervezésében összegyűjtött a községben fellelhető régi tárgyak gyűjtőhelyére,

a feltárás alatt lévő Pálos kolostor maradványai közé.

Ezt követően felsétáltunk a Pilis hegy oldalára, ahol a Csillagösvény szobrait, hét szoborstáció történetét, a Boldogasszony sziklakápolnát és a Pilis Keresztjét csodáltuk meg.

Egy videó a 2009. március 21-i átadóról

 A Pálos templomból származó kő

A Kevélyek úgynevezett sasbércek. A sasbérc a röghegységekre jellemző szerkezeti forma. Egymással párhuzamos, vagy közel párhuzamos vetődések mentén alakulnak ki. A párhuzamosan futó vetődések mentén a terület lesüllyed, a köztük lévő rész viszont vagy kiemelkedik, vagy megtartja addigi pozícióját. Ezeket az izolált formákat általában egyenetlen, esetleg domború tető jellemzi. A tetőt körbevevő lejtőt rendszerint szálban álló, kemény, stabil kőzet alkotja, így tud dacolni a felszínformáló erőkkel.

Kutatások bizonyítják a solymári és a Mackóbarlang (mely a Kis-Kevély oldalában fekszik) eszköz-leleteire alapozva, hogy e vidéken ősember is élt. A római korból több útvonal, pl. a mai Szőnyből Aquincumba vezető egyik út ép részlete található a Nagy-Kevély alján.

A Kevélyekre számtalanszor sétáltam, túráztam, futottam fel egyedül, barátokkal, túrázókkal, kutya nélkül, s még többet kutyáimmal. A csúcsokat hosszú gerinc köti össze, melyről csodálatos panoráma nyílik a Pilisborosjenői-medencére. A hegycsoport jelzett útjait már mind bejártam, a jelzetlen ösvények közül a kedvencem a „Kis-Kevély direkt” a Mackóbarlang felől, mely nevéhez hűen igen meredek, a barlang fölött kis mászós betéttel. Az Ezüsthegy oldalában lévő, ma már inaktív homokkőbánya valódi mászóhely, de látványnak is különlegesek a kitermelés és az időjárás által lecsiszolt „platói”, napfürdette sziklafalai, melyek közül az egyik legszebb a Kalahári fal névre hallgat.

A rövid bemutatással talán sikerült megmagyaráznom, hogy a Kevély (csoport) számomra miért a „szent-hegy”, s mivel a kevély, mint tulajdonság tökéletesen illik az erdélyi kopóra, így nem volt kérdéses a kennelünk neve.

S akit bővebben is érdekel a Pilis, ajánlom Bokor Klára 2007-ben megjelent cikkét, melyet változatlan formában teszek közzé.

Pilist tisztelni jöjjetek / Rejtélyes, misztikus hegység

Vonzása van a hegynek – állítják az ott lakók. Megnyugtat, elmélyülésre sarkall. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a hegység a magyar szellemiség egyik szakrális központja. A Pilis barlangjaiban szent életű férfiak éltek, akiket az esztergomi kanonok Boldog Özséb gyűjtött össze, és megalapította a Pálos rendet. Sokan úgy vélik, ők a magyar ősvallás átmentői. A szent keresztet tisztelő magyar pálos szellemiség meghódította az egész világot. Paraguay barlangjaiban még látták a pilisi rovásírást.

E hegységben épült fel a rend első kolostora is. Helyét máig keresik. Biztosat senki sem tud, de Pilisszántó és környéke mindig előrukkol egy újabb meglepetéssel.

Dobogó kő?

Mikor 2000-ben Boldog Özséb feltételezett sírjának közelében emlékező szentmisére készültek a szántóiak, árokásó géppel rendezték a terepet. Ekkor gördített elő a markológép kanala egy rejtélyes jelet ábrázoló követ. A művészettörténetben teljesen egyedülálló keresztábrázolás volt rávésve – úgynevezett tövises kereszt. Állítólag, már Attila király idejében is létezhetett ez a szimbólum. Pap Gábor művészettörténész szerint a római egyház által eretnekséggel vádolt bogumilok jelképrendszerére hasonlít.

A követ vizsgálva kimutatható volt a háttérsugárzás. Vannak időszakok, amikor közvetlen közelről digitális fényképezőgéppel sem lehet róla felvételt készíteni, mert a kő dobogása megzavarja a berendezést.

Üregrendszer a templom alatt

Két évvel a kő meglelése után takarítás közben leszakadt a szántói templom padlózata, és a feltárás után egy rejtélyes üregrendszer nyomaira bukkantak a kutatók. Talán ez a magyarázata a szántói templom nem mindennapi elhelyezkedésének is. Bele van ékelődve a lejtőbe, holott tudvalévő, dombtetőre szokták emelni az Isten hajlékát. Talán pont e barlangrendszer miatt tartották fontosnak az ideérkezett egyszerű tót emberek, hogy az 1700-as évek elején ezen a helyen emeljenek templomot a Mindenhatónak. Jelenleg a templom földalatti folyosójában őrzik a megtalált tövises követ is.

A fény az újjászülető Isten

Megmondta ezt már az öreg Torda is, amikor unokáját, Árpádot tanította ezen a helyen. Épp ezért sokan keresik fel a Pilist kerecsenkor, karácsonykor, hogy várják a fény születését. És meg is születik – december 21-én kél fel a Ziribár dűlő felől.

Miért illetik az ősi sumér nyelven értelmezhető kifejezéssel egyik földrajzi területüket az ott élők? Honnan tudhatták, hogy ez a furcsa kifejezés a sumér nyelvek kutatói szerint az újjászületést jelenti? Mert bizony a téli napfordulókor a Ziribár felől kell fel és világítja be a Pilist az életet adó nap.

Kápolnaépítés

Évekig érlelődött a gondolat, helye lenne a Pilisben egy kápolnának, ahol az emberek lecsendesedhetnének, megtisztíthatnák gondolataikat. Hiszen Árpád-házi szent királyaink is innen irányították a Kárpát-medencét.

Kezdettől fogva feltétel volt, hogy kizárólag adakozásból és munkafelajánlásból épüljön. Kérték, csak az adjon, aki hisz az ügy tisztaságában, a kápolna üzenetében. A szegény asszony húsz fillérje, imája is ugyanolyan értékes, mint az egyéb látszatosabb felajánlások. Csak így lehet majd lelke, tömegeket vonzó kisugárzása.

Ez a kápolna volt Makovecz Imre első olyan terve, ami szerint az egész épület csakis kőből, és nem fából épült. Könnyedén oldódtak meg a feladatok – mindig volt annyi pénz, annyi kéz, amennyire szükség volt, hiszen ritkán adódik az ember életében, hogy kápolnát építhet.

A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgő karjának anyaölében és a csíksomlyói templom kettős tornya közt ugyanazt a termékenyítő Napot látjuk. És van egy kivételes nap – december 21-e, amikor a nap-forduló reggelén a Ziribár felől felkelő Fény Napba öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt, mert az új élet az édesanya ölében fogantatik meg. Tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve.

Csillagösvény

A Pilis hegy tetején épült, 2006. december 21-én felszentelt kápolnához egy köves gyalogút, a Csillagösvény vezet. Szőnyi József Pilisszántó volt polgármestere, aki elkötelezetten vallatja a múltat, az ösvény mellé hét faragott stációt álmodott – dicsőséges történelmünk emlékére, az utókor okulására. Szörényi Levente Erkel- és Kossuth-díjas művész, aki maga is rajongója a misztikus Pilisnek, azonnal felkarolta a kezdeményezést. Az első stáció, Nimród már áll, szeptember végén került sor a második – Atilla emlékoszlopának leleplezésére.

Szörényi Levente ünnepi beszédében kifejtette: Végtelen pesszimizmusunkban képtelenek vagyunk hinni, lehetnek dicső őseink. Attila és hunjai Kárpát-medencei históriáját a Habsburg hatalmi érdek választotta le a magyar őshagyományról. Ez az őslegenda pedig mindig úgy tartotta, hogy Árpád magyarjai valójában Attila örökét foglalták vissza. Mára egyértelművé vált, hogy az ún. hun hagyományt szisztematikusan sajátítják ki az attilai törzsszövetségben élő germánok ma élő utódai, alig leplezve Isten kardja iránti tiszteletüket. Ezt mi magunkról még véletlenül se mondhatjuk el. Sőt, ha az emlékezés halvány mécsese mégis felpislákol, azonnal jön a magyarkodás vádjának forgószele.

Ősök emlékoszlopai

A hét tervezett stáció mindegyikét egy felvidéki (szőgyéni) fafaragó, Smidt Róbert készíti Szörényi Leventével együttműködve. Megbeszélik az oszlopok jelképrendszerét, az egyes személyekre jellemző csillagállást, a közvetítendő üzenetet. A víz Attila lábai alatt a vízbe való temetkezés szokására utal, hogy a születés és a halál vize voltaképpen azonos egymással.

A Csillagösvény harmadik szobrát, Árpádot, december 23-án vasárnap készülnek felavatni, jövőre pedig Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás szobrát.

Már alig várjuk, hogy december 21-én reggel megcsodálhassuk a sziklakápolnába beszűrődő különleges fényt.