Petrás Mária kerámiaművész, népdalénekes, akinek művészi küldetése a csángó–magyar kultúra továbbítása mellett egy harmonikus és emberséges világ művészi megfogalmazása és létrehozása.

Petrás Mária sugárzó arcú madonnákat, Szent Családot, és kivirágzó feszületeket készít, hűséggel őrizve a világ valaha volt egységét. 

Csángó népdalt ad elő

A művésznő magáról így beszél:

A moldvai Diószénben születtem.

Nálunk, a faluban imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget. A családok gazdagságát 8-10-12 gyermek jelentette. Az ötévestől a legöregebbekig, mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep.

Az emberek kitisztították a lelküket, életüket, házaikat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket, falujukat. Megbocsátottak egymásnak, misére mentek szép, ünneplő ruhában, és délután felkeresték egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek.

Petrás Mária: Kerámia Részlet

Mindent meg tudtak teremteni maguknak, úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái.

Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket.

Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni.

Petrás Mária: Madonna 3

Varázslatossá tudták tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Szűz Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.

Mária mély érzéseket keltő moldvai népdalt énekel

Fotó: MTI

Petrás Mária 1957. január 19-én született a Bákó megyei Diószénben, nyolcgyermekes csángó földművescsaládban. 1990 óta él Magyarországon, ahol 1995-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd ugyanitt tett mestervizsgát.

Az 1990-es évektől elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít, mesterei Csekovszky Árpád és Kő Pál. 2006-ban Szervátiusz Jenő- és a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták.

Petrás Mária: Esti ima (A fényes nap...)

Tavaly első ízben tekinthette meg a gyergyószentmiklósi közönség az 1990 óta Magyarországon élő csángó származású Petrás Mária iparművész és népdalénekes agyagba mintázott, a csángó hitvilág jellegzetes figuráit megörökítő domborműveit. A tárlatot a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte.

Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tekinthette meg a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. „Ó, én édes jó Istenem...” – csendült fel a csíksomlyói búcsúkról közismert Mária-ének a vándortárlat megnyitójának végén, miközben kint hosszú szárú, őszi eső áztatta, mosta Gyergyószentmiklós utcáinak szennyét.

A közönség néma csendben szemlélte a csángósors hitvilágát megörökítő, a szenvedéstől gyönyörű arcú „Babba Máriákat”. A tárlatnyitón megérthették a résztvevők, hogy miért „babba”, azaz szép a szenvedő Szűzanya a csángók számára. „Angyal szállt át a termen” – állapította meg az egyik szemlélő, hozzáfűzve, hogy Petrás Mária nemcsak a csodálatos kerámiaalkotásain keresztül üzent a gyergyói közönségének, hanem dalokon keresztül is. A közönséget ugyanis a Petrás Mária hangfelvételéről szóló énekek fakasztották dalra, miután meghallgatták az iparművész szintén felvételről szóló hitvallását.

„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni” – üzente a művésznő, aki azt is elmondta, hogy a csángók „tudták, mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket”.

Időtlen, örök emberi téma, az anya-gyermek kapcsolat egyéni hangú feldolgozása, a gyermeket óvón körbefogó, körbeölelő anyai test eredeti plasztikai megfogalmazása kerámiáinak legfőbb értéke.

„A belső tapasztalatból fakadó hitvallás Petrás Mária művészi küldetésének is kifejezése”. Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba.

„Nem megengedhető, hogy a Csángóföldről indult Petrás Mária munkássága – akinek több mint 170 kiállítása volt már Európában, de a tengeren túl is – ne legyen ismert Erdélyben” – fejtegette az Ora International Segélyszervezet Pro Art Galériájában elhangzott megnyitóbeszédében Ferencz Angéla. Kifejtette, hogy noha a keramikus művésznek számos alkotása megtekinthető Erdély különböző településein, a nagyközönséggel egy vándortárlat keretében óhajtották megismertetni munkásságát.

Petrás Mária egyszólamú művész, az egyszólamú kifejezést most átvitt értelemben használva, kerámiái a plasztika nyelvén erőteljesen, egyéni hangon szólnak meg.    Miben áll Petrás Mária kerámia művészetének egyszólamúsága?

Egyszólamúnak tekinthető a művek tematikája, hiszen kizárólagosan bibliai témákat dolgoz fel, leggyakoribb témája: Mária a kisdeddel (a Debrecenben bemutatott kerámiák közel fele sorolható ide), de megjelenik a Szent Család és az Angyali üdvözlet ábrázolása is, valamint a keresztény szimbólumok közül a kereszt.  

Egyszólamúnak tekinthető a formaalakítás módja is. A síkból kidomborodó formák háttere, alapja néhány egyszerű mértanias alakzat (rombusz, négyzet, téglalap, ovál, kereszt, csúcsos tetejű és gömbölyű ívű fülke, valamint egymás fölött elhelyezkedő körívek). Petrás Mária itt bemutatott kerámiáinak műfaja dombormű (relief), mindegyik egynézetű, falra akasztható plasztika.  

Egyszólamú, pontosabban fogalmazva egységes e kerámiák színvilága is. Uralkodó szín a barna, a föld színe, a kiégetett agyag festetlen színe, ezt egészítik ki meleg színek, vörösek és a zöldnek pasztelles árnyalatai, valamint az aranyozás. Színvilágának sajátossága a matt barna és a színes, fényes felületek egymásmellettisége.

E kettő kontrasztja kompozícióinak rendező elvét, szerkezetét is megmutatja.   Egyszólamúnak tekinthető Petrás Mária kerámiáin az alakformálás is. Többnyire a ruharedőzet megformálásával ábrázol jellegzetes tartást, mozdulatokat. Az arcok kevéssé egyénítettek, naiv bájt sugárzóak.   Petrás Mária kerámia művészete egyszólamúsága mellett is rendkívül gazdag. Miben áll műveinek gazdagsága, művészi világának tágassága?  

Petrás Mária kerámia művészetének gazdagsága abban is megnyilvánul, hogy különböző művészettörténeti korok elemeiből építkezik, anyanyelveként ismeri az egyházművészet toposzait, alapvető műfajait. Ezen túl nyomokban felfedezhető a keleti egyházművészet hatása is. A népművészet pedig nemcsak formavilágában, hanem szellemiségében is jelen van műveiben.  

Petrás Mária kerámiáinak gazdagsága a részletek gazdagságában is megragadható. Egy-egy alkotáson belül felfedezhetőek az ókori szobrászat, a középkori egyházművészet elemei, valamint népi sajátosságok. Az értő szem felfigyelhet a moldvai viselet jellegzetességeire (kerpakendő, gyöngysor, pólyakötő szalag). A díszítőmotívumok, apró rátétek szintén e részletgazdagságot erősítik.  

Petrás Mária kerámiának gazdagsága továbbá a variációk gazdagságában rejlik. Műveinek jellemzője az azonos alapforma kitöltése számtalan variációban, azonos szerkesztési elvek szerint. Tulajdonképpen ebben áll a népművészet alapvető alkotó módszere is. A variációk sokasága egy adott kultúra gazdagságát reprezentálja a kutató, elemző elme számára. Petrás Mária művészetét ez a sajátossága szorosan a népművészet szellemiségéhez kapcsolja.  

Petrás Mária plasztikái a „Minden egész eltörött” életérzésének világában lezárt formáikkal, kerekdedségükkel, „az egészet”, valamiféle teljességet jelenítenek meg - fejti ki Dr. Magyari Márta muzeológus