Internet: Mekkorák az esélyeid a munkaerőpiacon 50 év felett?

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1146 db
  • Blogbejegyzések - 1293 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1146 db
  • Blogbejegyzések - 1293 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1146 db
  • Blogbejegyzések - 1293 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1146 db
  • Blogbejegyzések - 1293 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A munkaerőpiacon leginkább az apátia vár az ötven év feletti munkavállalóra.

 

A kormányzat támogató programok sorát kínálja ugyan, de sok esetben ezek sem segítenek; ha mégis, nem tudni, mire megy az álláskereső hosszú távon, mert ezt nem vizsgálják. Segély és rokkantnyugdíj helyett munka kellene – ebben egyetért közgazdász, szociológus és még a sokat ostorozott munkanélküli is.

 

„53 éves vagyok, egész életemben dolgoztam, de egy évvel ezelőtt felmondtak a munkahelyemen, a munkanélküli segélyem is lejárt, hiába jelentkezem egy sereg állásra, még csak fel sem hívnak. Éveim vannak még a nyugdíjig, dolgozni szeretnék, de nem tudom, mit tehetnék még, nagyon kétségbe vagyok esve” – részlet a szerkesztőségünkhöz érkezett egyik olvasói levélből. Az 50 és a nyugdíjkorhatár között álló, több évtizedes aktív tevékenység után munkájukat elveszítő emberek lehetőségei finoman szólva is korlátozottak, s közülük is a legnehezebb helyzetben az ország tengődő régióinak lakói vannak, különösen, ha alacsony iskolai végzettségűek, romák, nők vagy tartós munkanélküliek. 

Közel másfél millió 50 és 59 év között ember él Magyarországon. Tavaly decemberben a nyilvántartott álláskeresők egyharmada, mintegy 150 ezer ember, 45 év feletti munkanélküli volt. A közvélemény egyik része szerint nem akarnak dolgozni, mások szerint nem is tudnának, vita van tehát arról is, hogy kényszerrel vagy lehetőségeket teremtve kell-e kezelni a problémát, esetleg a kettővel együtt. Az érintetteket viszonylag kevesen kérdezik. 

Közülük valóban sokan „menekültek” a havi fix juttatást jelentő rokkantnyugdíj, előrehozott vagy korengedményes nyugdíj rendszerébe. „Tíz évvel ezelőtt elveszítettem a munkámat, akkor voltam 48 éves. A munkaügyi központban munkát nem, de tanfolyamot ajánlottak. Szociális asszisztensként végeztem, de elhelyezkedni sem ezzel, sem az érettségimmel és 30 éves munkatapasztalatommal nem tudtam. Két évvel később leszázalékoltak” – meséli történetét egy 58 éves nő, akinek rokkantnyugdíját most, egy felülvizsgálat alkalmával havi 23 ezer forintra csökkentették, s az orvosi bizottság döntése szerint akár vissza is mehetne dolgozni. Kétséges, milyen esélyekkel kapna állást. A történet nem egyedi.

"Az ötven év felettiek a munkában töltött éveik jelentős részét még a szocializmusban dolgozták le, többségük egészen más adaptációs képességeket sajátított el, mint amelyek a piacgazdaságban sikeressé tehetnek egy munkavállalót. Mindeközben igen nagyok a korosztályon belüli társadalmi különbségek, hiszen bár egyfelől igen magas a tartós munkanélküliek aránya, másfelől a legsikeresebb, legstabilabb vállalkozások tulajdonosai is ötven feletti férfiak vagy éppen nők, mások pedig vezető pozícióban vannak" – hangsúlyozza Szalai Júlia, az MTA Szociológia Intézetének munkatársa. Továbbá “korosztályi” jelenség az is, hogy a középgeneráció veszélyeztetett tagjai közül sokan a hevesen ostorozott rokkantnyugdíjazásba menekültek. “Itt egy igazi nagy társadalmi, politikai dilemma bújik meg, mert a tömeges ‘rokkantosítás’ egyrészről borzasztó komoly kiadást jelent, másrészről ez a menekülőút – amely szintén nem rendszerváltás utáni jelenség – nem csupán az egyén számára  biztosítja  a viszonylag tisztes kivonulás lehetőségét és önbecsülése megőrzését, hanem a foglalkoztatónak és nem utolsósorban a mindenkori politikának is számos előnye származott és származik belőle” – mondja a szociológus, amikor arról beszélgetünk, hogy az amolyan hallgatólagos kompromisszumként is emlegetett rokkantnyugdíjazás felszámolandó ugyan, de mit kínálhatnak helyette ennek a korosztálynak?

 

Bizonyítsd be!


 

2008 januárban az Országos Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság adatai szerint a korhatár alatti rokkantak 432 ezren voltak, míg a korhatár felettiek (ha valaki nem gyógyul meg, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után is ezt az

ellátást kapja) száma 362 ezer fő volt. A 800 ezer rokkantnyugdíjas országaként emlegetjük magunkat, s mindenkinek megvan a története egy ismerős pénzen vett rokkantságáról vagy éppen arról, hogy betegsége ellenére nem ítélték meg valakinek a rokkantnyugdíjat. „A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása messze elmaradt a fejlett országok szintjétől. Az ellátásban részesülők jelentős hányada bejelentés nélkül vagy jövedelmét részben bejelentve dolgozott” - tudatta lapunk megkeresésére az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI).  Azt is hangsúlyozták, hogy korábban hiányoztak a rehabilitációs szolgáltatások, s csak a „passzív pénzbeli ellátások” léteztek. Ma már mérlegelik azt is, hogy egy átképzéssel a munkaerőpiac számára potenssé tehető-e a munkavállaló.

Új értékelési rendszert vezettek be: korábban a munkaképesség csökkenését határozták meg, míg manapság a megmaradt, „hasznosítható” képességek kerülnek fókuszba (ez a közbeszédben csak a százalékos besorolás változását jelenti). Az ORSZI-nál azt is hangsúlyozták: egységes szakmai módszertanra törekednek, hogy ne egyéni mérlegelés legyen egy-egy döntés alapja. Az intézetnek elvileg vizsgálnia kell az egészségkárosodás mértékét, a rokkantnyugdíjas munkaképességét a szakmájában (nevezetesen: egy 55 éves mérnök és egy ugyanennyi idős vasesztergályos is felgyógyulhat egy betegségből, de a különböző szakmákhoz szükséges eltérő teherbírás miatt az előbbi még talán tud dolgozni, míg utóbbi számára ez az út már nem járható), rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció lehetséges irányait, időtartamát.

„Az előző rendszerben a pozitív elbírálást nemcsak az életkor (szolgálati idő) és az egészségi állapotot közelítő változók, hanem munkaerő-piaci tényezők is befolyásolják. Nagyobb eséllyel fogadják el az igényléseket a jobb helyzetű megyékben, ami arra utal, hogy az elbírálásban igyekeznek kiegyenlíteni az igénylésekben megfigyelt regionális eltéréseket (vagyis a népességhez viszonyítva az átlaghoz közelíteni az új nyugdíjasok arányát: az is lehetséges, hogy valamilyen kvótát alkalmaznak a régiós központok). Ugyanakkor a munkahely megszűnését igazoló igénylők – egészségi állapotuk hatását kiszűrve is – nagyobb eséllyel jutnak rokkantnyugdíjhoz” – olvasható Scharle Ágota A rokkantnyugdíjazás csökkenésének okairól adminisztratív adatok alapján című 2000 és 2004 közötti adatok alapján írt tanulmányában.

 

 

Az emberek többége dolgozni akar


Az Európai Unió tagországaiban a nyolcvanas évektől vált egyre elterjedtebb gyakorlattá a korai nyugdíjazás, amelyet a kormányok a munkanélküliség csökkentésének reményében állami eszközökkel – de kevés sikerrel –  támogattak. A rendszerváltó országokban a gazdaságpolitikai szempontok mellett más érvek is felmerülhettek: a társadalmi feszültségek enyhítése és azoknak a kompenzálása, akiket idősebb korban ért a rendszerváltás, így nem volt esélyük arra, hogy alkalmazkodjanak a munkapiac előre nem látható gyökeres átalakulásához – mondja Scharle Ágota, a Budapest Intézet közgazdász elemzője. „A rendszerváltás óta azonban eltelt húsz év: aki ma 55 éves, az anno 35 volt, lett volna ideje alkalmazkodni” – véli a kutató. 

Aki mégis nehezen talál munkát, annak ma már kevésbé az életkora, inkább az iskolázottsága vagy az egészségi állapota az akadály. Ezen pedig a  bérköltség csökkentésével (bértámogatással, járulékcsökkentéssel) és személyre szabott rehabilitációs és más szolgáltatásokkal lehet segíteni. A Budapest Intézet munkatársai szerint a korai nyugdíjazás ma már szolidaritási alapon sem indokolható. "Nem világos, hogy a 45 éves munkanélkülinek miért tartjuk elegendőnek a segélyt, és az 55 évesnek miért jár a rokkantnyugdíj" – mondják. A Scharle Ágotával közös tanulmányokat is jegyző Cseres-Gergely Zsombor szerint: „a társadalmi felelősség inkább abban áll, hogy jól kell megcsinálni az átalakítást”. Az oktatás bővítése például csak hosszabb távon emeli a foglalkoztatást, és még akkor sem ad mindenkinek megoldást. Képzetlenek mindig lesznek, ráadásul aki most nem talál munkát, annak most kell a segítség – teszi hozzá Cseres-Gergely.

Amiben egyetért közgazdász, szociológus és munkanélküli: a passzív támogatás helyett vagy mellett az aktív segítség lenne mindenki számára a legszerencsésebb. Szalai Júlia szerint a mainál jóval átgondoltabb, a hosszú távú gazdaságfejlesztéssel harmonizáló munkahelyteremtés lehet a megoldás, amely sokkal változatosabb munkavégzési formákat biztosít, szavatolja állandóságukat, és társítja őket a ma csak a hagyományos munkaviszonnyal párosuló társadalombiztosítási ellátásokkal. „Az átfogó programok kidolgozásakor érdemes számba venni: egy ötvenéves ember nem arra készül, hogy 70 éves koráig már nem akar dolgozni. Az emberek többsége dolgozni akar, amíg bír – hasznosnak érezni magát” – fűzi hozzá a szakember.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy  milyen, a korosztályt érintő központi támogatásokat s programokat kínálnak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatás költségeinek átvállalását, a bértámogatást s a járulékkedvezményeket nevezte meg. A minisztérium által „komplex” programként aposztrofált kezdeményezések között pedig olyanokat találhatunk, amelyek képzésekre és helyi sajátosságokra összpontosítanak – legalábbis a szaktárca tájékoztatása szerint. Ilyen az európai uniós támogatásból megvalósuló TÁMOP-program, és a minisztérium kiemelte még az észak-magyarországi régióban futó Esélyt a non-profit szervezeteknek programot is (a most kifutó, három éves programról, amely a támogatás megszűnésével el is hal, lásd keretes írásunkat). Az ötveneseket célozza a Start Extra kártya is, 2008-ban ötezren dolgoztak ilyen kártyával. (Bár a minisztériumnál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy folymatosan népszerűsítik, a HVG korábban arra jutott, hogy a munkaadók többsége nem ismeri ezt a lehetőséget.) A minisztérium honlapján a távmunkával kapcsolatos információkat is találunk, ami üdvözlendő ugyan, ám a hazai távmunkakínálat kimerül a "válaszborítékért gyöngyfűzésről tájékoztatom" típusú hirdetésekben.

A megkeresett munkaügyi központok munkatársai szerint az ötvenesekben kisebb a tanulási hajlandóság, „öregnek érzik magukat” a munkanélküliek az iskolapadhoz, s többségük arra sem lát esélyt, hogy egy-egy képzés álláshoz segítné őket – a legtöbb esetben nem ok nélkül. Ha mégis belevágnak: lelkesek, lelkiismeretesek és jól teljesítenek. A munkaadók nagyobb része azonban elavult (vagy annak vélt) ismereteik miatt nem választja őket. „Az idősek megítélése nem feltétlenül negatív, de több negatív tulajdonságot feltételeznek az idősekről azok a vezetők, akik a pályázónál lényegesen fiatalabbak” – erre jut diszkriminációról szóló cikkében Daxkobler Mária

Galasi Péter és Nagy Gyula 2008-as, a munkaerőpiaci programok eredményességét is vizsgáló kutatása arra utal, hogy  a programok nagy része nem a rászorulókat segíti, célzottsága gyenge, illetve olyan tevékenységet finanszíroz, ami támogatás nélkül is megvalósulna. A munkaügyi közponktól tudjuk, hogy a képzések elvégzését követően, támogatások megítélése után monitoroznak ugyan, de általában az elhelyezkedést követő néhány hónapban történik a rákérdezés, hosszú távon nem követik a programok eredményességét.

Hazám, hazám


Észak-Magyarország: hendikeppel indult


A 110 ezer munkanélkülinek közel 17 százaléka, valamivel több mint 18 ezer fő 50 év feletti a régióban – tudtuk meg az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Szakmai Koordinációs Főosztályának első emberétől, Burcsik Istvántól. Ennek a korosztálynak is megvannak a maga előnyei és hátrányai: sokuknak elavultak már a szakmai ismeretei, viszont vannak olyan munkaadók, akik a „régi, megbízható” szakembereket keresik – mondja Burcsik. Van, aki szeretne dolgozni, de nem bír már, s van, aki bírna, de képzettsége, ismeretei alapján nem alkalmas a felkínált munka elvégzésére. Munkakeresésüket a munkaadóknak nyújtott bértámogatásokkal, illetve elhelyezkedést segítő, személyre szabott szolgáltatást, képzést és egyéb támogatási elemeket tartalmazó komplex programokkal segítik (ez mintegy kétezer embert érintett az elmúlt egy évben). A foglalkoztatást támogató programok esetében azonban a munkaadó sokszor csak addig tudja/akarja magánál tartani a munkavállalót, amíg jár a támogatás. A monitoring vizsgálatok szerint eddig hatvan százalék körül mozgott a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás aránya. Az Esélyt a non-profit szervezeteknek program például három évvel ezelőtt indult a régióban, 15 ötven év feletti nőből lett pályázatfigyelő-pályázatíró munkatárs, de a lassan véget érő programban részt vevő munkáltatók nagy része valószínűleg nem tudja majd tovább foglalkoztatni őket a támogatás megszűnése után. Az is tény azonban, hogy – bár a törvényi előírásoknak megfelelően felülvizsgálják a rendszeres szociális segélyen élők lehetőségeit – az 55 év felettieket nem vegzálják, vagyis a havi apanázsért nem kell vállalniuk a „rendelkezésre állást” a munkaügyi központnál – hangoztatta a szakember. A mostani helyzet nagyon hasonlatos a kilencvenes évek közepihez: akkor 130 ezer munkanélküli volt, ma 110 ezer van. A Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét felölelő régió munkanélküliségi rátája áprilisban 21,4 százalék volt. „Mondják, hogy ezt a régiót nem érinti olyan súlyosan a válság, mint az ország többi részét, de ez csak azért lehet, mert mi komoly hendikeppel indultunk” – magyarázza Burcsik. Az elmúlt 3-5 évben – a ritka kivételtől eltekintve – a multinacionális cégek nagyberuházásai elkerülték a térséget.

Dél-Dunántúl: kedvezőtlen megítélés


A regionális munkaügyi központ nyilvántartásában április végén 14 454 olyan álláskereső szerepelt, aki az 50. életévét már betöltötte, arányuk a regisztráltak körében 20 százalék. Idén mintegy kétezren tudtak elhelyezkedni. Tavaly a nyilvántartásban megfordult 50 év felettiek 36,2 százaléka helyezkedett el legalább átmenetileg. A teljes álláskereső állomány körében kissé kedvezőbb, 38,9 százalék volt ez a mutató. A képzéseken résztvevők elhelyezkedési aránya ingadozó, a 2008 első félévében a tanfolyamokon részt vett 50 év felettiek közel 46 százaléka állt munkába néhány hónappal a kurzus befejezése után. Az arány csak kicsit marad el az összes tanfolyami résztvevő átlagától. A munkaerőpiac realitásai közé tartozik, hogy nemcsak a pályakezdő fiatalok, hanem a nyugdíjkorhatár felé közeledő korosztályok is kedvezőtlen megítélés alá esnek egyes munkáltatók körében – közölték a hvg.hu-val.

Észak-Alföld: érdemes lehetőséget adni


Szinte szóról szóra a fentieket tudatta velünk ez a régiós munkaügyi központ is, ahol közel ezer 50 év feletti állástalan munkavállalót vontak be a bértámogatást és képzést nyújtó programokba. "Az 'idősebb korosztályba' tartozók többsége már nem szívesen kezd új tanulmányokba, de korábbi tapasztalataink szerint az erre hajlandó személyeknek érdemes lehetőséget adni, mert sokszor jóval nagyobb elszántsággal és sikerességgel sajátítják el a tananyagot, mint fiatalabb társaik" – mondták.

Dél-Alföld: támogatás nélkül is mehet


Itt is a többi régióhoz hasonló adatokról számolt be a regionális munkaügyi központ: 14 965-en már betöltötték az 50. életévüket, átlagos arányuk a munkanélkülieken belül 18 százalék körül mozog. Idén már több mint  23 ezer ötvenedik életévét betöltött álláskereső fordult meg a rendszerükben rövidebb-hosszabb ideig. Háromezren már találtak munkát, egy részük közvetlen támogatás nélkül.


hvg.hu

Címkék: munkaerő piac ötvenes

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

B Klári üzente 8 éve

A széttagolt, ötletszerű pályázati rendszer se kedvez e probléma bármilyen előremozdításának.

Válasz

Máté Tóth Mária üzente 8 éve

pedig kb három éve kitalálták a rehabilitációt trendet, ami arra hivatott, hogy a rokkantakat visszavezessék munka világába.A munkaügyi központok viszont nem rendelkeznek megváltozott munkaképességűeknek célzó állásajánlatokkal.
Elvétve egy-egy takarítói állást, ami , úgy érzem, nem egy könnyű munka, s nem megváltozott munkaképességűeknek való, mondjuk egy nagy intézmény takarítása napi 8 órában.

Válasz

vágone jutka üzente 8 éve

Akik 50-60 év között vannak rokkantak,azoknak általában 8 osztályuk van és segédmunkásként dolgoztak.(vagyis a legtöbbjük)A 90-es években még voltak munkalehetőségek,akiket akkor százalékoltak le azoknak a betegségük miatt kellett.Ilyen korúakat már nem alkalmaznak esetleg ismerőst elvétve,meg 4- 6 órás munkát véletlen se találni.27-28 ezerből vegetálnakAz ilyen embereket végleges nyugdíjba kellene állítani. A nyugdíjasokat meg nem engedném dolgozni sehol cégeknél,adják át a helyüket a fiataloknak.
Nagyon sok fiatal azért tér rossz útra mert kilátástalan a helyzete.Nincs munkája nincs életcélja nincsen pénze Minden nyugdíjas helyére egy fiatalt kellene alkalmazni.Még a parlamentben is.Az 50 en felüli rokkantakat végleges nyugdíjba küldeném.A munkanélküliek száma csökkenne.
A fiatalok ha lenne munkahelyük értelmesebb életet tudnának élni,esetleg a család alapításhoz is megjönne a kedvük.

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 14 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Budapest Bike Maffia Képek és számok a tegnap estéről! ...

M Imre írta 14 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Ennyit tudtunk tenni a rendelkezésünkre álló 58 ezer ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Habár Törökország a Párizsi Megállapodást aláírta, azt a...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Városligetbe tervezett múzeumi negyeddel ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Mostantól nem folyik tonnaszám a szenny záporkor a Ráckevei ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Abban a felelős diétázók, és a szakértők is egyetértenek,...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Vélemény ... Hagytunk felnőni egy életképtelen generációt? .....

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Tele a Hold a szétdobált cuccainkkal: https://g7....

M Imre 1 napja új videót töltött fel:

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Tüntetés a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért: 2019. december 09., hétfő, 18:00–20:00, Madách Imre tér, Budapest 1075, Magyarország 2019.12.09. 18:00

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu