A Józsefvárosi Négy Tigris piac működését évek óta reménytelenül próbálják átláthatóvá tenni a hatóságok.

Ritkán szólal meg a hangosbemondó a józsefvárosi piacon. Ám amikor felhangzik a "Forró lángos érkezett!" vagy a "Vigyázzunk értéktárgyainkra!" felhívás, annak fontos közérdekű üzenete van, amit csak a beavatottak értenek. Mindez piaci szlengben azt jelenti, megjöttek a vám- és pénzügyőrök. Ilyenkor ki-ki tudja a dolgát. Az árusok egy része azonnal lehúzza a rolót, olykor egész sor bezár, s akinek erre már nincs ideje, egyszerűen magára hagyja az árut, és elszalad. Hiába látják a hatóság emberei a hamis márkajelzéssel ellátott holmit, azt lefoglalják ugyan, de nincs, akit megbüntessenek. A piac működtetője pedig széttárja a karját: ő nem tudja, melyik pult kihez tartozik. A vámosok távozása után minden megy tovább, ahogy addig.

Az élménybeszámoló Vámos Györgynek, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárának a józsefvárosi piacon begyűjtött tapasztalatait összegzi. A piac bejáratainál egy-egy mobiltelefont szorongató biztonsági őr posztol, de nem a távozókat, hanem az érkezőket vizslatja - győződött meg az elővigyázatosságról a HVG is. Bár a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága hetente több alkalommal is razziát tart a piacon, és módszereit is egyre finomítja - például az egyenruhások előtt civil ruhás ellenőrök fedezik fel a terepet -, ott mégis hamisított és megfelelő papírok nélkül kínált termékek hatalmas tömege cserél gazdát, többnyire számlaadás nélkül. Úgyszólván mindent meg lehet kapni - november közepén a rendőrség egy XIII. kerületi lakásban letartóztatott két férfit, akik a józsefvárosi piacon felvett rendelésre gyártottak vezetői engedélyt, személyi és vagyonőri igazolványt, lakcímkártyát, egyetemi diplomát, nyelvvizsgapapírt és persze számlákat. Lapzártánk óráiban pedig egy vietnami árus hölgy dulakodásba keveredett a pénzügyőrökkel, akik hamis márkajelzésű termékeit próbálták lefoglalni. A kereskedő megharapta az egyik fináncot; ellene hivatalos személy elleni erőszak címén is eljárás indult.

© Dudás Szabolcs

A hazai kereskedelmi társaságokat képviselő OKSZ - amelynek elsősorban a józsefvárosi piac szúrja a szemét - régóta követeli, hogy a kormány megfelelő jogszabályokkal teremtse meg a kínai piacokon zajló feketekereskedelem visszaszorításának, hatékony hatósági ellenőrzésének a feltételeit. Az idén úgy látszott, még karácsony előtt megregulázzák a kínai piacokat. Tavasszal elkészült ugyanis a szervezet által kezdeményezett, a piacok és vásárok új szabályozását tartalmazó kormányrendelet tervezete, amely azóta számtalan tárcaközi egyeztetésen átesett, s a minisztériumok által egyszer már elfogadott formában október 22-én a kormány is tárgyalt róla. "Engem az érdekel, hogy a józsefvárosi piacon is ugyanolyan szabályok szerint árusítsanak, mint bármelyik plázában" - indokolta a HVG-nek Vámos György, miért sürgeti a rendelet elfogadását. Az OKSZ javaslatára a kormányrendelet tervezetébe bekerült, hogy a piacokon és vásárokon minden pultot és elárusítóhelyet jól látható sorszámmal kell ellátni, a bérlőkről és az árushelyek tulajdonosairól pedig az üzemeltetőnek naprakész nyilvántartást kell vezetnie, hogy azokat is azonosítani lehessen, akik elmenekülnek az ellenőrök elől.

Csakhogy hiába várták a kereskedők, hogy az ígéretekhez híven október végén, november elején megjelenjen közlönyben a kormányrendelet, hogy aztán a harmincnapos határidővel számolva december elején életbe lépjen. A munkaügyi tárcától a HVG azt az információt kapta, hogy a jogszabálytervezetet uniós kontrollra Brüsszelbe küldték, s ez három hónapot vesz igénybe, ami aligha felel meg a valóságnak, az Európai Bizottság ugyanis sohasem véleményez jogszabálytervezeteket. Ráadásul a HVG birtokában lévő rendelettervezet maga is úgy fogalmaz, hogy szövege megfelel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006-ban kelt uniós irányelvnek, és nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az EU tagállamainak szolgáltatói között. Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos a HVG-nek más magyarázattal szolgált, mondván, a tervezetet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium további egyeztetésre visszakérte. Így aztán a józsefvárosi árusokat az ellenőrök karácsony előtt már nem fogják az új szisztéma szerint zaklatni.

A Négy Tigris elnevezésű józsefvárosi piac eddig túlélt az eltüntetésére irányuló minden kísérletet. Politikus körökben olykor nyíltan elhangzik, hogy léte fontos társadalmi érdek, amennyiben csökkenti a szociális feszültségeket, ha a kevésbé tehetősek olcsón vásárolhatnak. Az első kínai árusok a Budapest-Józsefvárosi pályaudvarhoz tartozó, egykor raktárként szolgáló, 4 hektárnyi területen még 1993-ban telepedtek meg. A MÁV 1997-ben - még mint az állami vagyon kezelője - kötött először bérleti szerződést a terület üzemeltetését vállaló Komondor Kft.-vel, amelyet azóta többször meghosszabbítottak. Időről időre felmerül, hogy a MÁV értékesítené a területet - amelynek 1999 óta tulajdonosa -, ezért 2007. március 1-jén immár határozatlan időre szóló, bármelyik fél által 150 napos felmondási idővel indoklás nélkül felbontható bérleti szerződés kötött a kft-vel a területre; a bérleti díj összegét Kavalecz Imre, a MÁV szóvivője nem árulta el. Tájékoztatása szerint javában dolgozik az a 2007-ben létrehozott, 100 százalékban a MÁV tulajdonában lévő projekttársaság, amely a terület hasznosítására vonatkozó elképzelést hivatott kimunkálni. Ennek megvalósítására "a fennálló és értékesítést gátló, vagy értékcsökkentő rendezetlenségek megoldását követően kerülhet sor" - fogalmaz rejtélyesen a HVG-nek eljuttatott MÁV-közlemény.

A bérleti jogot birtokló Komondor Kft. - amely elzárkózik a nyilvánosság elől - ma az alapító Szetlik Ferenc özvegye, Pápa Marianne tulajdonában van, és az ő vezetése alatt működik. A család más ingatlanbizniszben is érdekelt: másokkal együtt két gyermekük, valamint a Komondor Kft. társtulajdonosa az 1,175 milliárd forint jegyzett tőkéjű Club Tihany Üdülőközpont Zrt.-nek (HVG, 2002. február 16.). Az 1997-ben alapított - és Pápa Marianne második férje, Kovács József által irányított - Komondor Holding Zrt. pedig megvásárolta az egykori Filmmúzeumot a Károly körúton, és 1 milliárd forintos felújítást követően Belvárosi Színház néven működteti, Kovács igazgatásával.

Miközben a közvélemény a Négy Tigris körüli előnyökre és szabálytalanságokra koncentrál, a Kőbányai út másik oldalán, a Ganz-Mávag egykori, 42 hektáros gyártelepén is terjeszkednek a távol-keleti árusok, csakhogy itt főleg nagykereskedelem zajlik. Az egykori üzemcsarnokok és gyárépületek egyre lepusztultabb falai között működik a nagybani piac, amelynek forgalmát mértéktartóan is több százmilliárd forintra lehet becsülni. A telep több pontját "Magánterület" feliratú sorompóval zárták le, ahová csak engedéllyel léphet be az idegen. A földhivatalban osztatlan közös tulajdonként, egyetlen helyrajzi számon nyilvántartott területen több mint negyven cég, valamint egy óvodaépület erejéig a józsefvárosi önkormányzat is tulajdonos, a távol-keleti cégek és kereskedők egy-egy épületrészt bérelnek. Több szakértő állítja: a józsefvárosi piac és az egykori Ganz-telep úgy működik, mint állam az államban, ahol a dömpingáron bejövő kínai termékek balkáni viszonyok között, adózatlanul cserélnek gazdát.

© Dudás Szabolcs

A hatóságok tisztában vannak azzal, hogy a gyártelepen mi zajlik - ismerte el a HVG-nek Kondorosi, csakhogy szerinte ahhoz egy egész hadosztályt kellene állandó ellenőrzéssel megbízni, hogy ezen a telepen rend legyen. A távol-keleti áru konténerekben érkezik az Északi-tenger kikötőibe, ott vámkezelik, és a Magyarországra szánt árut onnan szállítják a Józsefvárosba. Visszafelé a konténerek vassal és színesfémmel megrakva hagyják el Európát. A Kínába menő fémáru egy része akár a józsefvárosi Ganz-telepről is származhat, hiszen a cégadatok tanúsága szerint a tulajdonos cégek közül több is foglalkozik hulladék- és színesfém-feldolgozással, kohászattal, vaskohászati fémtermék gyártásával.

A józsefvárosi önkormányzat mindenesetre a többi tulajdonossal együtt az egész területre kiterjedő ingatlanfejlesztésbe fogna - csakhogy az osztatlan közös tulajdon gyakorlatilag kezelhetetlen. Minden lépéshez, minden fejlesztéshez az összes tulajdonosnak hozzá kellene járulnia. Márpedig némelyikük felkutatása nem egyszerű feladat: a HVG tapasztalatai alapján a földhivatali nyilvántartásban több, ma már nem létező cég szerepel, s nem derül ki, tőlük ki vette át - és milyen jogcímen - a birtokot. Ráadásul a tulajdonosoknak bérlőik, azoknak pedig albérlőik vannak, így a területhasználati jogok szinte kibogozhatatlanul kaotikusak - mondta a HVG-nek Juharos Róbert, Józsefváros gazdasági, kerületfejlesztési és közbeszerzési bizottságának fideszes elnöke. Szerinte az önkormányzat nem küldené el a kínai árusokat, komplex területfejlesztéssel európai viszonyokat teremtene az egykori Ganz-gyárak helyén.

A telepről a gépgyártás amúgy lassan már kiszorul. Az egyik üzemcsarnokban még működik a Technokov Kft. tartályfenékgyártó üzeme, amely a kerület legnagyobb adófizetőjének, a telepen több céggel jelen lévő Kovács Bélának az egyik érdekeltsége. A másik meghatározó társaság az eredetileg még a rendszerváltás előtt létrehozott hét Ganz-utódcég által közösen alapított Módusz Kft.-ből kinőtt Módusz Office-Holding Zrt., amelynek hatalmas irodaépülete uralja a területet. Az évente rendre 410-430 millió forintos forgalmat lebonyolító, számítástechnikai fejlesztéssel, ingatlanhasznosítással, nem utolsósorban pedig gazdasági ügyviteli szolgáltatással foglalkozó vállalat - amely cégek teljes számviteli elszámolását és bérszámfejtését vállalja - Jex Gábor, a Ganz-Mávag egykori osztályvezetőjének a tulajdonában van. "A Ganz-telep tulajdonosai a fejlesztéshez partnerek lennének, de nem tudnak olyan hosszú távú fejlesztési célt kitalálni, amellyel a mostani bevételhez hasonló extraprofitot lehetne elérni" - ad magyarázatot Juharos, miért tehetetlen az önkormányzat.

SÁGHY ERNA