Bilicsi Tivadar színész családjával sikertelen disszidálási kísérlete után Győrben. "Apuka, gyere haza, szépen kérlek!" © MTI - Fényes Tamás

Az Mtk mintegy 2500 képi dokumentumot közöl. Legtöbbjük az MTI, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből származnak, de számos más helyről – így például a HVG fotótárából is – szemezgetett a szerkesztő. A kiegyezéstől napjainkig tartó 140 évet tárgyaló háromrészes album – illeszkedve Gyurgyák korábbi „szöveges” történeti munkáihoz – egy hanyatlástörténetet mesél el. Nem biztos, hogy egyetértene a tudós szerkesztő, mégis úgy érezzük, a legutóbbi, a magyar nemzeteszmét körüljáró monográfiája, az Ezzé lett magyar hazátok képes „illusztrációjaként” is forgathatjuk az Mtk-t. – Tragédia képben elbeszélve – aktualizálhatjuk Greguss Ágost XIX. századi balladadefinícióját. 

Csak a vég

Az egymással feleselő, egymásból építkező, ide-oda indázó témakörök talán elzsongítják a nyílegyenes történetmesélésre vágyódó „olvasót”, miközben mindegyik kötetnek világos a szerkesztése: az első kép mindig szédülten optimista, a korszak nagy ígéretét reprezentálja, az utolsó pedig az összeomlást, a katasztrófát. A kiegyezéstől 1919-ig tartó rész a millenniumi ünnepség megnyitójának plakátjától a Rákospalotán állomásozó román csapatok képéig; a két világháború közötti rész Horthy 1920-as erőskezű kormányost ígérő propagandaplakátjától Debrecen 1944-es bombázása áldozatainak temetési fotójáig; a napjainkig tartó rész a szovjet felszabadítók propagandaplakátjától az operabál elleni 2006-os tiltakozás képéig öleli fel az időszakot. Az utolsó kötetnél ugyan erősen vitatható, hogy a szovjet bevonulás alapozott volna meg az alterok Bécsből koppintott polgárpukkasztásának, de valószínű, hogy a szovjet megszállás végét, a népköztársaság összeomlását, a köztársaság megteremtését, a rendszerváltást szerzőnk mégsem találta annyira elkeserítőnek, hogy vele zárja történetét. Többen vitatták azt is, hogy a létező szocializmus évtizedei és nyúlfarknyi létező kapitalizmusunk egyazon kötetben szerepel. Nincs különösebb jelentősége, valószínűleg kiadói okokból döntött így a szerkesztő. Nem igen képzelhető el olyan ideális megoldás, amely történetileg korrekt, terjedelmileg mégis arányos.

Hasonlóan nagy slágere volt a karácsonyi könyvpiacnak a Korképek 1957–1967 c. MTI-album. A távirati iroda milliós fotótárából szemezgető sorozat immáron az ötödik részénél tart. Csak abba ne hagyják! A szerkesztési elvek és a forma itt már évekkel ezelőtt megszületett. Ennél is persze a képek viszik a prímet. De felettébb szerencsés, hogy a bemutatott korszak egy-egy jelentős kutatója rövid előszavával kontextusba helyezi a felvételeket, felvillantja a legfontosabb trendeket, szereplőket, eseményeket. A könyv végén részletes kronológia is segíti a jobb eligazodást. Dicséretes mértéktartásra vall az is, hogy a hatalmas anyagból nem akarnak a többnél is többet megmutatni. Tartózkodnak a „tördelési bravúroktól is”: egy kép egy oldal. (Az Mtk-ban például olykor zavaró a szögben elforgatott kép, vagy hogy a kisebb színes illusztrációkat a nagyobb felvételekbe forgatták bele. Az Osirisnál máskor is alkalmazták ezt a helytakarékos megoldást.)

Szép kisemberek

A Kor-képek sorozatának mostani kötete megelégszik például 256 képpel (ebből 240 MTI-s). Köztük vannak már-már a magyar ikonikus hagyomány részét képező felvételek is (az ’56-os perekről Tóth Ilonával, Obersovszky Gyulával, Nagy Imrével; zsánerfotók: a kintornás, a jeges, a rendevúóra a Nemzetinél; 1957. május 1-jei tömeg, a téeszesítésen vitatkozó gazdák vagy a bőröndjeit cipelő Timár József).

Sokszor nehéz eldönteni: beállítottak- vagy egyenesen hazugok-e a fotók. Az életképeknek talán még látványosabb a kimódoltsága. Az nem lehet igaz, hogy ennyire jó nők dolgoztak a Fémbútor- és Drótszövetgyárban, meg sütkéreztek a Munkaügyi Minisztérium balatoni üdülőjében. A képeken láthatók mindegyike szép! Jó ezeket a fotókat nézni, ám nem hitelesebbek, mint a lottó-tárgynyereményeket babusgató műteremben beállított reklámképek. Az MTI is a központi sajtóirányítás alá tartozott, príma fotósok dolgoztak ott, de szigorú kontroll alatt álltak. Éppen a valóságtorzítással szállt szembe a fiatal fotóművészeknek az a garnitúrája, amelyhez tartozott egykoron Féner Tamás is, aki a mostani kötet szerkesztője.

Pusztán a nosztalgia (a „retrofíling”) élteti az albumot? Persze az is. De itt is – akár az Mtk-nál – a történelem izgalmas lenyomatát kapjuk. Szinte sohasem a képen szereplők, a fotósok vagy az egykori MTI-s korifeusok szándékai szerinti üzeneteket dekódoljuk utólag. Meglehet, az a megrendítő fotó is propagandának készült, amin sikertelen disszidálási kísérlete után Bilicsi Tivadart látni lányaival Győrött. A könyvből nem derül ki, felhasználták-e a képet, s ha igen, mire, de utólag is érezni rajta 1957 januárjának reménytelen hangulatát. Sötét, balladai fotó.

Ezer cigány zenél Rácz Gusztávnak, az Országos Szórakoztató Zenei Központ igazgatójának temetésén a rákoskeresztúri új köztemetőben. "Eltörött a hegedűm" © MTI - Pálfai Gábor

Társadalomtörténeti érdekesség, hogy mekkora szerepe volt még a korszak szórakoztatásában a cigányzenészeknek. A putrik népét persze itt sem látni (még kínosabb a hiány a teljes XX. századot felölelő Mtk-ban), éppen Fénerék lesznek majd a „nagy felfedezők”, de a hangszerét megszólaltató, kiglancolt muzsikust annál inkább. Húzták ők Kádárnak, Münnichnek, Szukarno indonéz elnöknek, a Kádárnét megtáncoltató Gagarinnak, német turistáknak, a brüsszeli világkiállításon és ezren Rácz Gusztáv temetésén. Meg a győri juniálison a Rába partján. A hattagú (!) banda mögött kiírás: „rántott hal 10 Ft 30 f, zenével 11 Ft 65 f” – ez volt a zenés felár; az f pedig fillért jelent, a forint egykori váltópénzét.

Végezetül egy kis korholódás. Nem világos, utólag miért kellett ragaszkodni a régi helyesírási hibákhoz.

Déry Tibort például most már lehetne y-nal és nem i-vel írni, mint 1960-ban. Nagyobb azonban a gond a képaláírásokkal. Vannak itt is elírások. A leginkább sajnálatos azonban, hogy rövid, jól-rosszul sikerült képleíráson túl semmilyen más információt nem kapunk. És így van ez a pompázatos Mtk-ban is. Biztosan megvan erre a kincstári válasz, hogy akit bővebben érdekel a téma, olvasson hozzá könyveket. Nem vitatjuk, tényleg nehéz műfaj informatív, de tömör képaláírásokat kiötleni, de hogy nem lehetetlen, arra jó példa Tony Judt magyarul is olvasható műve, A háború után. Igaz, nem album, s csak a két kötet végén található kurtácska fotómelléklet, a képaláírások azonban felettébb sokatmondóak és feszesek.

Az utolsó szó joga

Az Mtk és a Kor-képek is korabeli szövegillusztrációkkal kívánják letudni a feladatot. Csakhogy ezek éppolyan kényszeredett próbálkozások, mint azok a képek a szöveges monográfiákban, amelyeket csak azért tesznek be, hogy felhígítsák a betűtengert. Előszavában Gyurgyák e gyakorlatot teljes joggal bírálta. Ehhez képest mindkét könyvben képtengerben úszó szövegzárványokat találni.

Hogy mennyiben könnyíti meg az MTI-s képek megértését az a tény, hogy mint elolvashattuk, 1957 márciusában bemutatták a Két vallomás című filmet, amiről sose hallottunk, és képet sem látni róla a könyvben, nem tudjuk. De az se segíti a népbírósági perek megismerését, hogy az Mtk emészthetetlen jogszabályrészleteket közöl, valamint Bárdossy László utolsó szó jogán elmondott, mai füllel kifejezetten karakán beszédtöredékét, aki mégiscsak ludas volt néhány dologban, a haza háborúba sodrásában, a Szovjetunió megtámadásában, a délvidéki bevonulásban, a III. zsidó törvény beterjesztésében.

Ha már mindenképpen korabeli szöveg kell, a háborús pusztítás, a veszteségek és a népbírósági perek statisztikai adatai tán többet elmondanának vagy az antifasiszta Bibó István erősen kritikus véleménye a népbíráskodásról. Leginkább persze néhány pontos, összefoglaló szerkesztői-történészi mondat lenne a legjobb. 

De elég a kekeckedésből, mielőtt végképp igazságtalanok lennénk. Mert hiszen a fenti hibák – ha hibák egyáltalán – sem kisebbítik az Osiris és az MTI vállalkozásának erényeit. Nagyszerű albumok, eminens művek ezek, könyvkiadásunk büszkeségei.

Kor-képek 1957–1967. Főszerk. Vince Mátyás, szerk. Féner Tamás. MTI, Bp., 2008.

Magyarország története képekben I–III. Szerk. Gyurgyák János. Osiris Kiadó–MTI–OSZK, Bp., 2008.

Zádori Zsolt