2011. január 1-jétől működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mely az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség (VP) összeolvadásával jött létre. A szervezet mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd. Az új szervezet alá az adóellenőrök, vámosok, pénzügyőrök, és a fegyveres testület tagjai tartoznak.

Mivel a NAV fegyveres testület is, így a javaslat részletesen szabályozza a fegyverhasználat mellett a kényszerítő eszközök alkalmazását is, és szól a titkos információgyűjtésről is. Az új szervezet személyi állománya kormánytisztviselőkből, szolgálati viszonyban álló hivatásos állományú tagokból (pénzügyőrökből), kormányzati ügykezelőkből és munkaviszonyban álló munkavállalókból áll. Külön fejezet foglalkozik a pénzügyőrök jogaival és kötelezettségeivel.

Az Országgyűlés által elfogadott törvény kimondja: a NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal; a NAV ellát majd bűnüldözési feladatokat is, megjelennek az adónyomozók.

Az APEH és a VP összevonásával létrejövő szervezet mintegy 23 ezer főt foglalkoztat és több mint százmilliárd forinttal gazdálkodik majd; a kormánypártok előzetes számításai szerint a két szervezet összevonásával évi 8-10 milliárd forintos megtakarítás érhető el. A tervek szerint 2011. január 1-jétől közös hivatal jön létre a vezetői és funkcionális szintek integrálódásával, egy évvel később megvalósulhat a közös folyószámla-vezetés, míg a teljes integrációra 2013-ban kerül sor.

A NAV felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, ez a nemzetgazdasági miniszter lesz. A NAV elnökét – határozatlan időtartamra – a felügyelő miniszter javaslatára, a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Elnöknek jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. Az elnökhelyetteseket és a gazdasági vezetőt – szintén határozatlan időtartamra – az elnök nevezi ki, és menti fel. Elnökhelyettessé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

A kormányváltás közeli alku által kirajzolt rendszer:

A titkosszolgálatok feletti egységes politikai irányítás felé hajlik a Fidesz kormány is.

Mivel most az áramvonalasított kormányban nincs hely tárca nélküli miniszternek, a feladatot kaphatná egy - például a kancelláriára - beosztott államtitkár. A másik erőközpont Pintér Sándor leendő belügyminiszter, aki a kérdésben nem foglalt nyíltan állást, de úgy tudjuk: nem lenne ellenére az irányítás széttagoltsága. Ez esetben a belföldi elhárítás - a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) - és a technikai kiszolgálást, például a lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a Belügyminisztérium, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal pedig a Külügyminisztérium alá kerülne. A katonai titkosszolgálatok maradnának a honvédelmi tárcánál.

Mindez nem pusztán munkaszervezési tili-toli, hanem komoly elvi kérdés. A kétharmaddal elfogadott 1995-ös törvény ugyanis leszögezi: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kormánytag nem lehet a belügyminiszter (amiképpen a honvédelmi és az igazságügyi tárca vezetője sem). Ennek logikája, hogy az Országgyűlés el akarta kerülni a rendőrséget és az állambiztonságot egyszerre irányító kommunista Belügyminisztériumhoz hasonló rendészeti mamutszervezet kialakulását.

forrás: mandiner.hu/ heti válasz