Több mint 250 millió európai használja rendszeresen az internetet az IKT-ban (információs és kommunikációs technológia) elért eredményeket értékelő európai bizottsági jelentés szerint.

Ma az európaiak több mint fele az internet rendszeres használója, 80%-uk rendelkezik szélessávú internetes kapcsolattal, és a közszolgáltatások 60%-a teljes mértékben hozzáférhető az interneten keresztül. Az iskolák kétharmada és az orvosok fele használ gyors internetes hozzáférést - a szélessávú hálózati kapcsolódások terén tapasztalható erős növekedésnek köszönhetően. A Bizottság jelentése szerint ezek az i2010, azaz az Európai Uniónak a digitális technológia által vezérelt növekedési és foglalkoztatási stratégiája terén elért eddigi eredmények tényei. A 2005-ben jóváhagyott stratégia mind európai uniós, mind tagállami szinten szilárd elkötelezettséget hozott létre az IKT-fejlesztés iránt. 2007 óta a tagállamok mindannyian strukturálisreform-programjaik egyik legfőbb eredményének tartják az IKT terén elért fejlődést. Ezzel párhuzamosan az Európai intézmények az online szolgáltatások egységes piacának kialakítására bátorítottak, és növelték a kutatásra fordított forrásokat. A határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat előmozdító egységes távközlési piac azonban még kialakulóban van.

„Örömteli politikai irányváltás, hogy az IKT-t, amely az európai gazdasági növekedés fő tényezője, ma mind a 27 EU tagállam támogatja nemzeti szakpolitikái keretében. Ez segíti Európát a nemzetközi versenyben, és korszerűbbé teszi az európaiak mindennapi életét." - mondta Viviane Reding, az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa. „Különösen jó hír, hogy ma az EU vállalkozásainak 77%-a, iskoláinak 67%-a és orvosainak 48%-a részesül a gyors, szélessávú hálózati csatlakozás előnyeiben. Mindazonáltal az EU egyes részei még mindig hátul kullognak, és nincsenek teljesen rákötve az internetes hálózatra. Ezért az EU minden országának keményebben kell dolgoznia a felzárkóztatásért, hogy erősítse a határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vidéki és a félreeső térségekbe is eljutnak."

A mai jelentés tanúsága szerint az Európa Unió „i2010 - európai információs társadalom a növekedés és foglalkoztatás érdekében" (IP/05/643) címet viselő IKT-stratégiája - amelynek köszönhetően a szabályozásban, a kutatásban és köz-magán társulásokban új EU kezdeményezések jöttek létre - kezd eredményeket hozni. Az Európai Unió rendelkezik a világ legnagyobb fejlett fogyasztói piacával, és több mint 100 millió szélessávú internetkapcsolata van; jó esélye van tehát arra, hogy az IKT-ban rejlő gazdasági előnyöket kiaknázza.

2007-ben az internet az EU-ban közel 40 millió új rendszeres használót vonzott (összesen ma 250 millióan vannak). Az elmúlt öt évben az IKT nagy hatást gyakorolt a közszolgáltatásokra, különösen az oktatás és az egészségügy online-osítása révén: ma már az európai iskolák több mint 98%-ának van az internetkapcsolata, méghozzá kétharmaduknak szélessávú, holott 2001-ben ez a szám majdnem nulláról indult. Az egészségügyi ágazatban ma már az orvosok 57%-a (2002-ben 17%), elektronikus úton küldi és fogadja a betegek adatait, és 46%-uk (2002-ben 11%) elektronikus úton kapja meg a laboratóriumi eredményeket. 2007-ben az európai uniós vállalkozások 77%-ának (2005-ben 62%) volt szélessávú internetes kapcsolata, és 77%-uk (2005-ben 70%) használja az internetet a banki ügyletek lebonyolítására.

A Bizottság jelentése számba veszi a 2008-2010-es időszak főbb kihívásait is:

• Habár az EU IKT-ágazatának kutatási intenzitása nagy, hiszen Svédországban (18%), Finnországban (17%) és Dániában (11%) e szint magasabb, mint az USA-ban, azonban Szlovákiában, Lettországban és Lengyelországban ez az intenzitás 11% alatt marad. A kutatási teljesítmény fokozása érdekében 2008-ban európai uniós finanszírozású közös technológiai kezdeményezések indulnak a nanoelektronika és beágyazott rendszerek (IP/08/284, IP/08/283), az e-Egészségügy (IP/08/12) és a kockázatos csúcstechnológiai kutatás (IP/07/1931) területén.
• Az európaiak közel 40%-a egyáltalán nem használ internetet; ez az arány 69%-tól (Románia), 65%-on (Bulgária) és 62%-on keresztül (Görögország) 13%-ig terjed (Dánia, Hollandia). Az új online technológiák használatának bátorítására a Bizottság még 2008-ban az EU felhasználók digitális jogai és kötelezettségei címen útmutatót fog közzétenni.
• Míg néhány országban - Ausztria, Cseh Köztársaság, Málta és Portugália - a vállalkozásokat érintő alapvető közszolgáltatások 100%-a teljes mértékben intézhető online módon, addig mások hátul kullognak (Bulgária 15%, Lengyelország 25%, Lettország 30%). A Bizottság ezért májusban nagyszabású projekteket fog indítani az olyan páneurópai közszolgáltatások támogatására, mint a határokon átnyúló elektronikus személyazonosítás vagy az elektronikus aláírás.

Az EU-ban az IKT-felhasználás a kutatási erőfeszítések 26%-át, a vállalkozási befektetések 20%-át és a termelékenység összes növekedésének majdnem 50%-át teszi ki. A Bizottság mai jelentése kiemeli az EU-ban és az egyes tagállamokban elért haladást, és javaslatokat tesz a versenyképességnek és az IKT-megoldások terjedésének előmozdítására. Az egységes távközlési piacról szóló legújabb bizottsági értékelő jelentés (IP/08/460) feltárta, hogy 8 EU ország megelőzi az Egyesült Államokat a szélessávú internet bevezetésében, míg 2007 megszakítás nélkül az ötödik olyan év volt, amelyben az EU távközlési ágazatába irányuló befektetés növekedett, és meghaladta az 50 milliárd eurót.

A Bizottság i2010 jelentése megtalálható:

http://ec.europa.eu/i2010