Esztergom építményei segítségével időben egészen a magyar államiság kezdetéig, Géza fejedelem és Szent István koráig nyúlhatunk vissza. Az esztergomi Várhegyen született Szent István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori kápolnája máig fennmaradt, egyik szép látnivalója a középkori Esztergomnak.

Magyarország első székvárosa Esztergom. Mind a királyok palotája, mind a vallási főméltóságok főhelye itt volt.  Az esztergomi várhegyen álló palotából irányította Géza fejedelem az országot, itt született fia I. István király. Később III. Béla király reneszánsz stílusban alakította át. A várat a XIII. század közepétől többször tovább bővítették. A török időben elpusztult, maradványait részben elbontották az új székesegyház építésekor. 

A vár III. Béla-kori épületeit 1934-1938 között történt régészeti feltárás után rekonstruálták (építész: Lux Kálmán). Jelenleg múzeum. A vár két részre tagolódik, D-i sarkában állt a királyi rezidencia. Kimagaslik a III. Béla-kori lakótorony és a köré épült kápolna. Ezt bővítették a 15-16. században új, reneszánsz fogadópalotával, lakószobákkal, konyhákkal, függőkerttel és fürdővel. A palotaegyütteshez keletről egy román kori előzményekre visszavezethető zártkert (Lipót-terasz) csatlakozik. 

A vár eredeti bejárati kapu szorosának három kaputornyát, egy ágyútornyát és a felvonóhídját rekonstruálták. A palotaegyüttestől É-ra futó falak közül a Ny-i és az É-i oldalon levők majdnem eredeti magasságban állnak, a várat északról lezáró rondellával és a Vízivárosba levezető ún. Macskalépcső-bástyával együtt.

A K-i oldalon a várfalak nagy részét a 19. században lebontották, helyén a bazilikához széles rámpa vezet. Az udvar K-i lezárásaként, a középkori kortinafal helyére az 1990-es években épült modern kapu és várfal.

Itt épült fel a középkori bazilika a Boldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A majdnem másfél évszázados török uralom kevés emléket hagyott a középkori Esztergomból. A maradványokat folyamatos ásatások tárják fel.

Az esztergomi bazilika, az ország főtemploma 1802-1869 között épült fel, klasszicista stílusban. Ez Magyarország legnagyobb temploma, méretei Rómában, a Szent Péter-bazilika márványpadlóján is fel vannak tüntetve. Kriptájában több érsek sírköve látható a középkorból. A helyben is kapható ismertetővel érdemes végigjárni a hatalmas templomot, ahol az ország leggazdagabb egyházi kincstára is látható.

Mivel a búcsújáráshoz hozzátartozik a Kálvária-járás, a zarándokok rendszerint felkeresik a város fölé magasodó Tamás- hegyen a Kálvária hármas kőkeresztjét. Mögötte a nevezetes, angliai Canterbury Szent Tamás vértanú püspök középkori kultuszát ma is ápoló kápolna.

A Várhegy alatt található a Prímási Palota, mellette a Keresztény Múzeum, amelynek gyűjteménye különösen gazdag a középkori magyar festészet emlékeiben.

Esztergomi Főszékesegyház
2500 Esztergom
Szent István tér 1.
Levélcím: Pf.:133.
Tel.: 33/403-354
Email:basilica@vnet.hu