Csordultig magyar (Extremely Hungary) címmel rendezik meg 2009-ben New Yorkban és Washingtonban a magyar kulturális évadot, amelynek az a célja, hogy bemutassa a kortárs magyar művészetet, illetve annak az amerikai kultúrára tett hatását.

 

Az amerikai nagyközönségnek soha nem látott lehetősége lesz megismerkedni a kortárs magyar kultúrával; az irodalom, a vizuális és az előadóművészetek sokszínű képviselői a két város vezető kulturális intézményeiben kapnak teret a bemutatkozásra.

Az évad fókuszában az elmúlt 100 év azon művészeti teljesítményei állnak, amelyekhez visszanyúlnak a kortárs magyar kultúra gyökerei, s amelyek közül nem egy jelentős hatást tett az amerikai kultúrára is.

A fesztivál hivatalosan 2009 januárjában a Carnegie Hallban a Magyar ünnep című kéthetes koncertsorozattal kezdődik, amelyen magyar zeneszerzők és előadóművészek szerepelnek nagy ívű műsorral Haydn remekműveitől Kurtág György New York-i bemutatkozásáig.

Az évad programját több mint 30 rendezvény alkotja, kezdve a kiállításoktól és előadásoktól az avantgárd installációkig, valamint a nagy múltú osztrák-magyar operabál modern átértelmezéséig. A programban szerepel színházi ősbemutató, irodalmi szimpóziummal és a mai magyar kultúra sokszínűségét hivatott jelezni több rendhagyó rendezvény, például a magyar bajuszverseny.

A programsorozat előtérbe állítja az Amerika és Magyarország közötti kapcsolatokat, és mindazt, amivel a magyarok és a magyar-amerikaiak — a Bauhaus művészeitől Robert Capáig, a Casablancától Bartók Béláig - hozzájárultak a művészetekhez és a kultúrához. A kulturális programokkal párhuzamosan a New York Public Library és a PEN World Voices rendezvényei a vasfüggöny leomlásának 20. évfordulója kapcsán a politika és a kultúra viszonyának kérdéseit is érintik.

Magyarország a kommunizmus bukása óta eltelt két évtizedben ismét kiérdemelte a Kelet Párizsa nevet - fogalmazott Orsós László Jakab, a New Yorki Magyar Kulturális Intézet igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a 2009-es magyar évad először teremt lehetőséget a művészek új nemzedékének amerikai bemutatkozására.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott magyar fesztivál eseményeinek a két nagyváros legtekintélyesebb művészeti intézményei adnak otthont, köztük a New York-i Carnegie Hall, a Lincoln Center, a The Jewish Museum és a 92nd Street Y, illetve a washingtoni National Gallery és a Library of Congress.

 

Azóta, hogy az európaiak megjelentek az Újvilágban, a magyarok is kivették részüket Amerika történelméből; az amerikai függetlenségi háború idején például a magyar Kováts Mihály a felkelő hadsereg ezredeseként halt hősi halált. A magyar emigráció hullámai - a XIX-XX. század fordulójának nagyarányú kivándorlásán túl - az 1848-as és az 1956-os magyar forradalmakhoz kötődnek. A telepesek és emigránsok hazájává váló Amerikában a magyarok is megtalálták a maguk szilárd helyét - olvasható a főszervező New York-i Magyar Kulturális Intézet háttéranyagában.

Bartók Béla

 
Az 1930-as években számos kiváló magyar intellektuel, köztük sok olyan nemzetközi hírű tudós, művész és filmkészítő emigrált az Egyesült Államokba, aki rányomta bélyegét Amerika kulturális életére. Az erősödő fasizmus elől menekülők nagyban hozzájárultak a világ képének megváltoztatásához a tudomány, a művészet, a formatervezés, a fotográfia, a film és a kommunikáció területén.

Bartók és a Casablanca

A magyarok és magyar-amerikaiak alkotó tevékenysége beleépült az amerikai kultúra szövetébe és szerepet játszott a modern művészeti mozgalmak meghonosításában. A Bauhausban tanító Marcel Breuer és Moholy-Nagy László a nemzetközi stílus nagyhatású képviselőiként a forma és funkció integrálásával kísérleteztek. Később Breuer tervezte a Whitney Museum of American Art épületét.

Liszt Ferencet és Bartók Bélát az utóbbi két évszázad legnagyobb zeneszerzői között tartják számon, örökségük nyomot hagyott a modern és a kortárs kompozíciókon is. Magyarok és magyar származású amerikaiak föltűntek Hollywoodban is: Harry Houdinitól és Lugosi Bélától kezdve olyan filmcézárokig, mint William Fox és Adolph Zukor, akik a 20th Century Fox, illetve a Paramount Studios alapítói. Minden idők egyik legnagyobb hatású filmjét, a Casablancát Michael Curtiz alias Kertész Mihály rendezte. A magyar-amerikai művészek örökségét napjainkban többek közt Jerry Seinfeld, Drew Barrymore, Kate Hudson és Adrien Brody viszi tovább.

Teller és Soros

Magyarország több mint egy tucat Nobel-díjast adott a világnak, köztük olyanokat, akik tevékeny részt vállaltak az atomkorszak és a komputer korszakának életre hívásában. A fizikus Szilárd Leó fedezte fel elméleti szinten az atombomba alapját képező nukleáris láncreakciót, ez vezetett a Manhattan Projecthez. Ebben vett részt Teller Ede is, aki 1951-ben fedezte fel a hidrogénbombát. John Kemény magyar származású komputertudós alkotta meg a BASIC számítógépnyelvet, amely lehetővé tette a komputerek tömeges használatát. Néhány évtizeddel később emigráns társa, Andrew Grove fejlesztette ki az Intel mikroprocesszort.

Casablanca

 
Az amerikai államok közül mind a ma napig New Yorkban él a legtöbb magyar. New York állam korábbi kormányzója, George Pataki is első generációs magyar származású politikus. A magyar-amerikai milliárdosok közé tartozik a szoftverfejlesztő üzletember és űrturista, Charles Simonyi és a pénzügyi szakértő, George Soros. Ők és még sokan mások alkotják a magyar-amerikaiaknak azt a kivételes hozzájárulását az amerikai kultúrához, amely a Csordultig magyar nevet viselő évad legfőbb alapja és ösztönzője.

A magyar kultúra jobb megismerését szolgáló New York-i Magyar Kulturális Központ a Magyarország múltját, jelenét és jövőjét érintő legkülönbözőbb rendezvények szervezője és támogatója. A központ 2001-es létrehozása óta neves intézményekkel, így a New York Public Library-vel és a Lincoln Centerrel együttműködve kiállítások, előadások, koncertek, színházi események és vetítések sorával teremtett kapcsolatot a magyar művészek és az amerikai közönség között.

 

fn.hu