Andrássy út | Budapest · Rohadó, környezetszennyező műfű, vagy virágzó évelők? A döntés egyszerű.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=417695824299738&set=a.143485618387428

Válasz

Védjük meg Budapestet! Szavazz a Budapesti Lakógyűlésen április 2-28. között!

A beleszólás jogát, lehetőségét és eszközét adjuk a budapestieknek

Életre hívtuk a második Budapesti Lakógyűlést, amelyen keresztül minden budapestinek lehetősége van kiállni a városért, lehetősége van érdemben formálni Budapest jövőjét.

A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy megvédjük Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területét, a Rákosrendezőt, és hogy megóvjuk azokat az egészségügyi szakrendelőket, amelyek a budapestiek egészségét szolgálják.
https://lakogyules.budapest.hu/

Szavazni április 28-ig: döntsünk együtt és védjük meg Budapestet!
https://lakogyules.budapest.hu/urlapok/lakogyules-2024
___

Rákosrendezőből Rákos-Dubaj? – ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet 2024.
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Válasz

Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban

Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:

00:00 Hogy áll a Diákváros? (spoiler: áll)
04:33 Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
08:00 Van helye Budapesten felhőkarcolóknak?
10:15 Milyen nagy fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek?
11:45 Elhibázott módon nyúlt a kormány a Budai Vár felújításához
13:30 A Nemzeti Galéria kitelepítése a cél?
14:10 Ha megépül minden a várban, mire fogja használni a kormány?
16:15 Hogy fog kinézni Budapest pár évtized múlva?
https://www.youtube.com/watch?v=7j9EBGsjfbg

Válasz

Vályi István: A Fénydóm-kiállítás/show egészen lenyűgöző, ha teheted, menj ki, adj neki időt és fogadd be, amit látsz és hallasz.
Le a kalappal azok előtt a srácok előtt, akik ebben részt vettek.
És egyben vedd észre, milyen zseniális is lenne ez a Biodóm, ha egyszer elkészülne.
10/10, ajánlom. Még március 17-ig megnézheted.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=940241707471512&set=pcb.940241800804836

Válasz

24 milliárd forintos pályázatot írt ki a Főváros az Egészséges utcák programra

A jelentős összegű forrásra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be pályázatokat, és a cél az, hogy a budapestiek egészségének javítását szem előtt tartó módon újuljanak meg belőle utcák városszerte.

Míg Budapesten a várható élettartam 76,7 év, addig a szomszédos európai nagyvárosokban ez már 80 év fölött van. A budapestieknek meg kell adni ezt a +5 évet, ehhez pedig fel kell ismerni, hogy az utcák minősége és kialakítása is alapvető hatással van az egészségünkre. Ha hosszabb és jobb minőségű életet szeretnénk biztosítani a budapestieknek, akkor foglalkozni kell azzal is, hogy a köztereinket hogyan javíthatjuk.

-- „Az épített környezetünkkel kapcsolatos minden döntésünk, legyen bármilyen kicsi is, lehetőséget kínál arra, hogy jobb környezetet biztosítsunk az emberek számára, és ezáltal javítsuk egészségüket. Az Egészséges utcák megközelítés egy emberközpontú keretrendszer az egészségügy közlekedésbe, közterületekbe és tervezésbe való beágyazásához.”

Lucy Saunders, brit közlekedéstervező, urbanista, egészségügyi szakember szavai ezek. Ő alkotta meg azt a keretrendszert, amit először a Transport for London, a város közlekedési hálózatáért felelős helyi önkormányzati szervezet kezdett el hivatalosan is alkalmazni azért, hogy lakóinak jobb, egészségesebb köztereket biztosítson.
https://www.healthystreets.com/

Az Egészséges utcák megközelítés az emberek egészségi állapotának és életminőségének javítását tűzi ki célul, ebből a szemszögből vizsgálja az utcák állapotát és fejlesztését. Lehetőséget teremt arra is, hogy egy indikátorrendszer használatával a lakosok saját maguk is képet alkothassanak arról, hogy egy utca hogyan járulhat hozzá életminőségük javításához, a tervezők számára pedig részletes értékelőrendszert biztosít.

A program olyan utcamegújítási programokat támogat, amelyeknek a célja a gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése, a gépjárműforgalom csillapítása és az akadálymentesítés. Szintén fontos cél a zöldfelületek és vízgazdálkodás fejlesztése, a vízmegtartás növelése és az ökológiai szempontok érvényesítése. Szintén támogatható cél a befogadó, közösségi aktivitást ösztönző utcák kialakítása is.

Budapesten egy civil szervezet, a Járókelő csapata kezdte el meghonosítani ezt,
https://egeszsegesutcak.hu/

majd 2021-ben belekerült a Főváros középtávú terveit összefoglaló Otthon Budapesten stratégiába.
https://otthonbudapesten.hu/

A stratégia megvalósításának része az Egészséges utcák program.
https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/top-plusz/top-plusz-411-23/dokumentumok

A Fővárosi Önkormányzat és cégei - többek közt a BKK és a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. - az elmúlt években fontos szakmai munkát végeztek azért, hogy a budapestiek életminőségét, egészségét szem előtt tartó tervezési szemléletet meghonosítsa. Ennek eredményeként Budapest jogosult a Healthy Streets márkanév használatára, és olyan szakemberekkel dolgozhat együtt, akik világszinten is kimagasló tudással rendelkeznek az Egészséges utcákról.

A Karácsony Gergely által a közelmúltban bejelentett 300 milliárd forint uniós forrásból álló fejlesztési csomag részeként induló pályázaton a kerületi önkormányzatok indulhatnak.
https://budapest.hu/hirek/2024/01/25/egy-zoldebb-szolidarisabb-szabadabb-budapest-epul-a-300-milliard-forintos-unios-keretbol

Az egyes pályázatok 250 millió forinttól 2,5 milliárd forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, a teljes keret 24,16 milliárd forint. Az Egészséges utcák program a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága által került meghirdetésre.

A Fővárosi Önkormányzat folyamatosan, a pályázati kiírásban meghatározott módon támogatja a pályázaton induló kerületeket azért, hogy a következő években minél színvonalasabb, minél egészségesebb környezetet biztosító utcák sora épülhessen városszerte.
https://budapest.hu/hirek/2024/03/12/24-milliard-forintos-palyazatot-ir-ki-a-fovaros-az-egeszseges-utcak-programra

Válasz

Rákosrendező - első rész: a tervezett kormányzati beruházás háttere
Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy

-- „Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”
https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/
___

Rákosrendező - második rész: Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn
Az elmúlt években készült stratégiák részletesen feltárták a jelenlegi állapotokat, és ezek alapján felvázolták a beépítési opciókat is. Rákosrendező térségének fejlesztési tanulmánytervét 2019 októberében, vagyis még a Tarlós-korszakban készítette el a Városháza megbízásából a BFVT Kft., majd 2020 és 2022 között az állami BFK készített város- és közlekedésfejlesztési terveket a térségre. Tavaly decemberben a fővárosi közgyűlés elfogadta a Budapest Parkvárosnak nevezett koncepciót a Maxi-Dubaj alternatívájaként.
https://budapest.hu/bejegyzes/2023/12/08/parkvaros-rakosrendezon-a-fovarosi-onkormanyzat-vizioja

Az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület.
Élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/26/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-vasuti-teruletek-felhokarcolo-budapest-mav-urbanisztika/
___

-\\- Dubai luxus buszmegálló és pár többi -\\-
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Válasz

Bardóczi Sándor - Nagyon szép példán mutatom be, micsoda minőségbeli változást lehet elérni a sűrűn beépített belváros gangos házaiban egy-egy zöld oázis megjelenésével. Ez a józsefvárosi társasház egy profi tervezőirodával vágott bele az átalakításba, pályázott és nyert a főváros Égig Érő Fű udvarzöldítési pályázatán. A tervezőkkel közösen a helyi közösség a közös igényeknek megfelelő zöld udvart hozott létre, ahol olyan, egész évben használható megoldások kialakítása volt a cél, melyek aktivizálják az udvar használatát és javítják a mikroklímát.

A végső megoldásban központi elemként megjelenik a fórum, mint egy gyülekezőhely, ahol nagyobb beszélgetéseket, akár lakógyűléseket lehet tartani. A fórum közepén egy kis homokozó található, amely lefedve asztalként funkcionál. A fedett biciklitároló a ház adottságaihoz igazodva a bejárat közelében található. Az udvar központi eleme pedig az ültetőkazetta, melynek szélein további kisebb leülőhelyek sorakoznak. Az udvar átellenes sarkán található növényfuttató a térelhatárolást is szolgálja. Vegyesen kerültek betervezésre kevés gondozást igénylő évelő növények, illetve színes egynyári virágok, melyek izgalmas színt hoznak majd az udvarba.

A megvalósításnál fontos volt, hogy a tervek az eredeti elképzeléshez hű módon valósuljanak meg, így a lelkes tervező csapat, a Qvarta úgy döntött, hogy a projekt kivitelezését is magukra vállalják.

Csak gratulálni tudok az eredményhez, az ilyen közösségépítő, értékteremtő és városi klímajavító eredményeket várva bocsátottuk útjára ezt a pályázati formát a sűrűn beépített városrészek társasházai számára.

Az Égig Érő Fű pályázatot idén is kiírtuk, így újabb társasházaknak adódik a lehetőség az udvarszépítésre. A pályázati anyagot 2024 március 4.-ig kell beadni. Minden ezzel kapcsolatos információ elérhető itt: https://egigerofu.budapest.hu/

De addig is egy előtte és utána fotó a tervezők jóvoltából a tett helyszínéről:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7365114600199034&set=pcb.7365123196864841

Válasz

Új nevet kap a Gellért Szálló, 2027-től Mandarin Oriental Gellért néven üzemel

A tervek szerint a szálloda 143 szobával, köztük 38 lakosztállyal nyitja majd meg kapuit.

Miután az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group tavaly decemberben megvásárolta a Gellért Szállót, kiderült, hogy a szecessziós stílusban épült ikonikus szálloda helyén a hongkongi központú Mandarin Oriental Hotel Group nyitja meg első budapesti luxusszállodáját. Erről a Bloomberg számolt be.

A portál szerint ezzel a Mandarin Oriental az első, gyógyfürdős luxusszállodáját nyitja meg Budapesten, amit a multicég közleménye szerint a hotel 2021. decembere óta tartó felújítását követően Mandarin Oriental Gellért névre keresztelnek át.

A szálloda 143 szobával, köztük 38 lakosztállyal nyitja majd meg kapuit 2027-ben, a tervek szerint „ázsiai típusú terápiáikat ötvözik majd a magyar fürdőkultúra elemeivel.” Tiborcz István és a hongkongi központú óriáscég együttműködésének pontos részletei ugyan nem ismertek, de a cikk szerint valószínűleg a Mandarin Oriental üzemelteti és menedzseli majd a szállodát, miközben továbbra is az Orbán Viktor vejének érdekeltségét képező BDPST Group ingatlanportfóliójához tartozik majd.

A jardines.com idézte Tiborcz Istvánt:

-- „A Gellért Hotel Budapest talán legikonikusabb épülete, amely a legtöbb magyar ember szívéhez közel áll. Miközben izgalmas ingatlanfejlesztési projektnek tekintjük, óriási felelősséget vállalunk mind az épület, mind annak története, valamint a budapestiek felé. Ezért volt különösen fontos számunkra, hogy egy ilyen kaliberű cégre bízzuk ennek a műemlék épületnek az üzemeltetését. A több mint 60 éves tapasztalattal rendelkező Mandarin Oriental luxusszállodai márka precízen ötvözi ezt a szakértelmet az adott ország kultúrájával, kiemelve az egyedi design elemeket, miközben tiszteletben tartja a Gellért Szálló örökségét és magyar gyökereit.”

A miniszterelnök veje elmondta azt is, hogy „az értékmegőrzés és az értékteremtés mindig is kiemelten fontos volt a csoport számára, ezért célunk a Gellért Szálló egykori dicsőségének visszaállítása, továbbörökítése a jövő nemzedékeinek.”
https://nepszava.hu/3219468_gellert-szallo-atnevezes-mandarin-oriental-tiborcz-istvan

Válasz

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport! | 2023. december 18.

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,
https://www.facebook.com/stopkb
mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Ezért most újra összehívtuk a csoportokat, a témában közös állásfoglalást adtunk ki,
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Civil_allasfoglalas_2023.12.15.pdf

és az alábbi közös levelünkkel megkerestük Novák Katalint is.
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Koztarsasagi-Elnoki-kerelem_2023-12-15.pdf

Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportja:

Aligai Fürdőegyesület
Civil Kollégium Alapítvány
Fertő Tó Barátai Egyesület
Göd-ÉRT Egyesület
Huszonkettesek Építészcsoport
Összefogás a Balatonért
https://www.cka.hu/a-stop-kb-akciocsoport-allasfoglalas-es-level-novak-katalinnak/

Válasz

„Az ikonikus épületegyüttes megújításának általános célja elsősorban turisztikai jellegű.”
A tervpályázati kiírás szerint...
https://www.octogon.hu/epiteszet/zsambek-a-4n-epitesziroda-iii-dijas-palyamuve/

Előzmény

Válasz

Eldőlt a zsámbéki romtemplom sorsa, kiderült az is, ki építi újra -\\- 2023. 12. 13.

Szerda reggel hirdették ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázat eredményét. Ezzel úgy tűnik, hogy eldőlt az emblematikus rom sorsa – írja az Építészfórum.
https://epiteszforum.hu/zsambeki-romtemplom

Mint ismert, Zsámbék Város Önkormányzata 2023 áprilisában írta ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázatot.

Az Építészfórum szerint az eredményhirdetésre szeptember 22-én került volna sor, ez azonban többször is halasztódott, és végül december 13-án délelőtt zajlott az esemény Zsámbékon. Mint itt elhangzott, 22 pályamű érkezett a felhívásra.

A zsűri a nyertes, 5-ös sorszámú pályamű értékelésében hangsúlyozta, hogy ez volt „a benyújtott pályázatok közül az egyetlen, mely a templom és a kolostor együttes rekonstrukcióját példamutatóan, az építéskori – a 15. és 18. századiakat is beleértve – szerkezetek kiegészítéseit épületrestaurátori beavatkozással, a hiányzó tömegeket pedig kortárs elemekkel ötvözve oldja meg. (…) Az egész épületegyüttes esetében egyedi megoldásokat alkalmaz, számolva a visszahelyezhető kőelemekkel és a tömegrekonstrukció során szükségessé váló nagyobb tégla felületek megmozgatásával.”

-- A KÖZTI valósítja meg a romtemplom újjáépítését
https://lelepo.hu/zsambek-romtemplom-kozti/
___

Szakértők: A Colosseumot sem építik újra, maradjon romtemplom a zsámbéki Öregtemplom is! -\\- 2023. 07. 28.

2023. áprilisában pályázatot írtak ki a zsámbéki romtemplom újjáépítésére és a környező terület átalakítására. A terv nem aratott osztatlan sikert már a bejelentésekor, most pedig szakértők foglaltak állást a kérdésben. Úgy vélik, a középkori magyar építészet ikonját romtemplomként kell megőrizni az utókornak.
A romtemplom teljes helyreállítása mellett kolostorépület és látogatóközpont épülhet

Az ICOMOS, vagyis a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága most kiadott egy hivatalos állásfoglalást, amiben azt javasolják:

-- az Öregtemplom maradjon meg romtemplomnak.

„Minden országnak megvannak azok az emlékei, amelyeket műemlékvédelmük jelképének tekintenek. Ahogyan ilyen a római Colosseum romja, az Avignon-i híd, az erdélyi Kerc-i ciszterci rom, úgy ez Magyarországon Zsámbék romtemploma – a magyar építészettörténet korszakos épülete, műemlékvédelmünk közismert jelképe” – írja állásfoglalásában az ICOMOS. Hozzáteszik,

-- fekvésének köszönhető, hogy ez az együttes egyben a település ikonikus szimbóluma is.
https://lelepo.hu/zsambek-romtemplom-kozti/

Előzmény

Válasz

Zsámbéki romtemplom: Ma a tegnapi hírek után elmentem ismét megnézni. Egy bűn, ha ezt a romtemplomot újraépítik :( Fenomenális hangulata van. Gyönyörű!!! Ha hozzáépítenek, vége!
Az idén 31ezren látogatták meg, főként azok, akik hallottak az újraépítéséről :(
Állagmegóvást szabad csak megengedni :( A templom oldalán van egy 1980-as években hozzáépített rész, oldalról látszik, már nálam az kiverte a biztosítékot, sem stílusban, sem formailag nem passzol :(
https://www.facebook.com/groups/1768375410063915/posts/3784313558470080/
___

- Szörnyű, hogy ezek úgy ellopnak mindent, hogy nyoma sem marad.
- Láttad a zsámbéki templomrom felújításának terveit?
- Oké, az még szörnyűbb, ha nyoma is marad.
https://www.facebook.com/peter.konok/posts/pfbid02qyJ9tDK5C4RrhjzLTo2UFcvrU9sw3fUxWhaind4xWv5Ehbt9qNYSQUdfTC4UrULl

Válasz

Zubreczki Dávid — Siófok környékén.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=886468889810647&set=a.229134228877453
___

Ez egy egészen felfoghatatlan , falusi vőfélyekre jellemző , tahóbarokk stílben , előre megfontolt szándékkel elkövetett építkezési bűncselekmény, amit az a nyilvánvaló erőlködés motivált , hogy minél több kiadható területet préseljenek ki a szegény épületből . Felhívom a figyelmet az oldalánál hozzáragasztott émelyítően giccses , Disneyland-szerű tornyocskával súlyosbított toldalékra...mindez első ránézésre, tárgyalás nélkül is 5 év szigorított fegyház....de annak is, aki ehhez településképi hozzájárulást adott....

Válasz

Állásfoglalást tett közzé a Pázmány Campus ügyében a Józsefvárosi Önkormányzat

Az előzményekhez hozzátartozik, hogy korábban a kormány a Magyar Rádió egykori épületeit az egyetemnek ajándékozta a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe.

Mint írják, a tervpályázatot és az egyetemi elképzeléseket, igényeket nem egyeztették előzetesen az önkormányzattal, így aztán nem volt hatásuk arra, hogy milyen fejlesztésre írták ki a tervpályázatot, amelynek a bírálatában részt vettek. (A tervpályázatot értékelő bírálóbizottságban a Fővárosi Önkormányzatot és a Józsefvárosi Önkormányzatot a főépítészek képviselték.) Sérelmezik, hogy bár a helyi aktív polgárokkal együtt folyamatosan és következetesen jelezték a lakossági bevonás szükségességét a lebonyolítók és megrendelők felé, erre a CaPE több mint 4 ezer aláírással rendelkező petíciója ellenére sem került sor.

-- „Ma az Állam és az Egyetem az önkormányzat és a lakók véleménye nélkül, erőből próbálja végrehajtani a beruházást"

– áll a közleményben.

Helytelenítik továbbá, hogy a korábban a Magyar Rádióhoz tartozó, kultúrtörténeti és történelmi jelentőségű épületek lebontására is sor kerül. Védelmük érdekében Pikó András polgármester november 7-én ideiglenes védelem alá helyezte a 36582 helyrajzi számú ingatlanon található épületeket. A bontási engedélyt nem sokkal később, november 23-án adta ki a Pest Megyei Kormányhivatal. A PPKE-fejlesztés ügyével a polgármester kezdeményezésére a Fővárosi Közgyűlés 2023. november 29-i ülése fog foglalkozni.
https://epiteszforum.hu/allasfoglalast-tett-kozze-a-pazmany-campus-ugyeben-a-jozsefvarosi-onkormanyzat-

Az állásfoglalás teljes szövege az önkormányzat honlapján érhető el.
https://jozsefvaros.hu/otthon/hirdetotabla/hirek/2023/11/a-jozsefvarosi-onkormanyzat-allasfoglalasa-a-ppke-uj-campusanak-fejleszteserol/

Válasz

Építési törmelék helyett szociális bérlakáscsoporttá válik két rossz állapotú, összenőtt ferencvárosi ház

A Balázs Béla utca egyemeletes, omladozó vakolatú háza után egy újabb épületet támaszt fel az önkormányzat.

A Józsefváros és Ferencváros utcáin sétálgatók az elmúlt évtizedekben szinte már a mindennapok természetes részének érezhették a bontásokat: a Corvin-, Orczy-, illetve Magdolna-projektben, valamint a külső-ferencvárosi utcákon folyó átalakulás részeként százával tűntek el ugyanis az értékes, illetve kevésbé értékes, nem ritkán száz-százötven éves házak, hogy újépítésű lakásoknak vagy irodáknak adják át a helyüket.

A kerületek képe mindezek miatt nyilvánvalóan teljesen megváltozott, a falusias méretű kis házakból és műhelyekből vagy többszintes bérházakból pedig számos utcában már alig maradt hírmondó.

A folyamat az önkormányzatnak köszönhetően most kissé megváltozni látszik. Néhány hónappal ezelőtt ugyanis arról írhattunk, hogy a pusztítások miatt tanúépületté vált, helyi védettséget élvező Balázs Béla utca 27/B alatti házat maga a kerület újítja fel, és teszi szociális bérlakástömeggé, pedig az előző vezetés még az eladásán gondolkodott.
https://24.hu/kultura/2023/11/26/ismeretlen-budapest-marton-utca-8-ferencvaros-onkormanyzat-zsuffa-es-kalmar-epitesz-muterem-felujitas-szocialis-berhaz-berlakas-lakas-lakasepites-urbanisztika/

Válasz

Bontják a hegyeshalmi átkelőt: Korszakos jelentőségű alkotásokat mentenek meg a bezúzástól

A hegyeshalmi polgármester kezdeményezésére nem bontják le a hegyeshalmi átkelő épületében osztrák és magyar oldalon 1984-ben elhelyezett domborműveket. Szőke László hegyeshalmi polgármester maga is 16 évig dolgozott a főépületben, éjszakákon át „szemezett” az értékes alkotásokkal, nagyon bántotta volna, ha most megsemmisülnek ezek a művek. Megkereste a Savaria Múzeumot, amelynek szakemberei szinte rögtön a helyszínen voltak. Az alkotások megmentése érdekében összefogott a múzeum, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Művészeti Akadémia és az egyik alkotó, Schrammel Imre. A Kossuth-díjas iparművész műveiből kettő is található a bontásra ítélt határátkelő épületében, ezek Szombathelyen kapnak helyet. A Kecskeméti Sándor–Kovács Gyula-párostól is rendelt az állam annak idején két alkotást, ezek az épület osztrák oldali részén voltak láthatók, és egyelőre Győrbe kerülnek.

Schrammel Imre alkotásainak üzenete: nyitás a nyugati világ felé. Így is tájolták ezeket a műveket, melyek arról árulkodnak, hogy a művész 1984-ben már érezte a változás szelét, ami néhány évvel később meg is érkezett.

„A Schrammel-életműben van egy földreliefciklus. Vagyis nagy méretű, falra készített munkák készültek abban az időszakban. Schrammel az agyag sajátosságait használta ki, kézzel-lábbal gyúrt technikával dolgozott, organikus formákat jelenített meg. Ezekből három van. Az egyik Vácon, a művelődési házban, a másik a balassagyarmati csecsemőotthonnál, a harmadik pedig Hegyeshalmon. Mindhárom zseniális a maga nemében” – tájékoztatta a Nyugat.hu-t Czenki Zsuzsanna, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatóhelyettese, aki az iparművészt korszakos, megkerülhetetlen mesterként emlegeti. A múzeum kezeli a Schrammel-életművet.

A határátkelő főépülete egyébként az államé, azért bontják el, hogy az autópálya egyenesen haladjon Ausztriába. A jelenlegi tervek szerint mindkét oldalon pihenő kap helyet, amelyeket összekötnek felüljáróval, aluljáróval. Lesz benzinkút, a kilépő oldalon nagyobb kamionbeállót alakítanak ki. (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/bontjak-a-hegyeshalmi-atkelot-korszakos-jelentosegu-alkotasokat-mentenek-meg-a-bezuzastol/32669035.html

Válasz

Az Ipolyi-Keller házaspár Balogh Tihamér utca 7. számú háza

Az elmúlt napokban bontani kezdték az évtizedeken át az Ipolyi-Keller és Concha család tulajdonában levő, a 20. század első évtizedeiben beépülő Gellért-hegy egyik jelentős építészeti értéket képviselő épületét. (A Gellérthegyvédő Egyesület számos más környékbeli épülettel együtt ennél a villánál is helyi védettséget javasolt.) A villa lakói annak a 19. század végi, 20 század eleji magyar társadalom szellemi, gazdasági és politikai elitjét alkotó felső középosztálybeli rétegnek voltak a képviselői, akik előszeretettel vásároltak ingatlant, építtettek maguknak villát a környéken. A következőkben vázlatosan összefoglalom azt, amit a családi házról és egykori lakóiról eddig sikerült kideríteni túlnyomórészt a leszármazottaknak köszönhetően.

A mai Balogh Tihamér utca mentén lévő, a Somlói és Ménesi utak között fekvő egykori szántó egy része a 19. század utolsó éveiben került a számos ismert fővárosi középületet, így például a Központi Vásárcsarnokot is tervező Pecz Samu (1854–1922) építész, műegyetemi tanár tulajdonába feltehetően befektetési céllal. Az építész 20 000 forintéért vásárolta meg a hosszú keskeny telket, amit az 1900-as években parcellákra akart osztani feltehetően az ingatlanok eladása céljából. 1908-ban a közmunkák tanácsa a következőképpen bírálta el kérelmét: "Petz Samu I., Gellérthegyen, a Somló- és Ménesi-út közt fekvő telkének 300–600 négyszögöles parcellákra osztását a tanács megengedi. A beépítést illetőleg azt a korlátozást köti ki, hogy az épület a teleknek csak egyharmadát foglalhatja el, legfeljebb egyemeletes lehet és minden parcellán csak akkor lesz szabad építeni, ha a csatornázás kérdése megoldhatóvá válik."

Pecz Samu az egyik parcellára egy földszintes házat akart építtetni, a tervek elkészítésével pedig K. Császár Ferenc (1878–1955) építészt bízta meg. A tervrajzok a hungaricana.hu közgyűjteményi oldalon is megtekinthetőek. (Néhány év múlva Császárt bízta meg Schoch Frigyes Orom utcai hatalmas villája megtervezésével is.) "A ház a természeti környezethez illeszkedik az anyaghasználatával, a hegyvidéki építészet hagyományait folytatva-felelevenítve. A szecesszió részét képező „anyanyelvű” stílust (vernakularizmus) képviseli, (erre példa: a termésköves lábazat, magas nyeregtető, fa /olykor fűrészelt díszű/ oromzat, külön fedett bejárati előépítmény.)" (Keserü Katalin közlése)

A házat Rudan Ferenc szerint félkész állapotban vették meg nagyszülei. A terveken szereplő dátumot követő hónapban, 1909. novemberben Pecz Samu 19 000 koronáért eladta a telket az egy év múlva már az "ipolyi" nemesi előnevét kettős vezetéknévként (Ipolyi-Keller) használó Keller Gyula (1869–1949) feleségének, Concha Klárának (1880–1930), aki az elismert jogtudós Concha Győzőnek (1846–1933, a felsőház és a Magyar Tudományos Akadémia tagja) volt a leánya. Ipolyi-Keller Gyuláné 1910-től szerepel a Balogh Tihamér u. 7. számú cím alatt a lakcímjegyzékben, a tulajdoni lapon pedig 1912-ben tüntették fel a földszintes családi házat. Nem kizárt, hogy a fotót is ekkor készítették.

A környéken élő unoka, Rudan Ferenc elmondása szerint családjuk több mint négy évtizeden át lakott az épületben. Neki nincs sok emléke a házról, de azt felidézte, hogy azért kellett 1938-ban felvonót építeni a villába, mert az Ipolyi-Keller nagyapa deréktól lefelé lebénult, és tolókocsiba kényszerült. Egy ápolónő gondoskodott róla, aki szintén a házban lakott. Rudán Ferenc szüleivel és két testvérével a tetőtérben lakott, amit már a szülők építettek át. Nyolcéves volt, amikor az utolsó transzportok egyikével 1951. július 14-én családjukat kitelepítették, házukat államosították. Szüleinek, Rudan Pálnak és Ipolyi-Keller Klárának, illetve a három gyermeknek huszonnégy órájuk volt arra, hogy összepakoljanak és elhagyják szeretett, számos családi emléket őrző otthonukat. Az Ipolyi-Keller nagyapa, aki miatt kitelepítették őket, ekkor már nem élt. A Heves megyei Erken kellett új életet kezdeniük. 1953-ban ért véget kényszerű száműzetésük: ekkor Egerbe költöztek az egyik rokonuk házába, majd 1960-ban visszatértek Budapestre. 1990 körül lehetősége lett volna a leszármazottaknak, hogy visszavásárolják a ház felét, de az épület akkori állapota miatt nem éltek ezzel a lehetőséggel. Feltehetően ekkor tudták meg, hogy a ház tetőterében az átalakítás során az új tulajdonosok megtalálták egy ajtófélfán a gyerekkori feljegyzéseket Rudán Ferenc és testvérei magasságáról.

Bár a család nem térhetett többé vissza egykori otthonába, az ingatlan ma is őrzi az ő és rokonaik emlékét. Ma is megvannak a kertben található márványtáblák az elhunyt családtagok keresztneveivel. A másik emlék az utcai kertkapu melletti felirat a mészkőkerítésen. Az Ipolyi-Keller nevet a nagyapa, a gazdasági akadémia egykori igazgatója, rövid ideig közellátási államtitkár, később a Futura szövetkezet megalapítója, a Szövetkezeti Központ Áruforgalmi rt. elnöke vésette rá az egyik kődarabra, amikor új kerítést csináltatott, feltehetően 1921-ben. Ekkor kért ugyanis a ház tulajdonosa engedélyt a hatóságoktól kerítésfal építésére. A feliratot félig eltakarja a borostyán. Csak remélni lehet, hogy a kőfal megmarad és a házat visszaépítik az eredeti formájában.

Köszönjük a leszármazottak vázlatos összefoglalómhoz nyújtott kiegészítéseit, illetve Keserü Katalin művészettörténész megjegyzését az építészettörténeti vonatkozásokban! Az interneten hozzáférhető levéltári kutatásom mellett Gy. Balogh Ágnes és Róka Enikő Pecz Samu c. könyvét (Holnap, 2022) használtam fel.

A képeslapon látható fotót balról, dél-nyugat felől készítette Erdélyi Mór (1866–1934) 1912 körül, ott van a bejárat egy Madonna gyermekével (talán fajansz) színes faldísszel, amit egy kis fából készült előtető védett az időjárás viszontagságaitól, az oromzat falécekkel díszített, ettől olyan jellegzetes a ház stílusa, jobb oldalon egy részben faszerkezetes fedett veranda található, ami a Balogh Tihamér utca fele néz. A kőbe vésett név a kommentben van elrejtve.
A képeslap a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében is megtalálható.
https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1052696/

Illetve a Darabanth Aukciósház oldalán is:
https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/389/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~1500005/1912-Budapest-XI-Gellerthegy-Balogh-Tihamer-utca-7-villa-EK~II2341020

A házzal kapcsolatos további bejegyzések:
https://www.facebook.com/photo?fbid=329360442826687&set=a.106032765159457
és
https://www.facebook.com/photo?fbid=335788482183883&set=a.106032765159457
___

Félig lebontottak egy védelmet érdemlő gellérthegyi villát, hogy aztán kibővítve újjáépíthessék -\\- Az állapotok most ijesztőnek tűnhetnek, de a helyzet rövidesen nagyot változik.

A mindenféle látható előjel nélkül elindult bontási munkálatok során a környéken élő forrásaink szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a tetőteret az elmúlt harminc évben valamikor felújították, így annak állapota jónak tűnt, a kerti bejáratnál lévő födém azonban cserére szorulhatott. A tetőszerkezet eltávolításának egy része így mindenképpen indokolt lehet, a munkák a védettséget minden bizonnyal indokló részletek egész sorának fényében azonban túlzók lehetnek – gondoltuk, így eljuttattuk kérdéseinket a megbízóval annak szintén a budai oldalon lévő modernista villája miatt korábban már együttműködő Studio Konstellának.

A tervezők három héttel később érkezett válaszukban kijelentették:

-- mind tulajdonosi, mind építész oldalról erős a kötődés a meglévő történeti épülethez, hiszen az épített környezetünk folytonosságában rengeteg hiátus keletkezett az utóbbi időben. Fontosnak tartjuk, hogy egy ilyen épület megőrizze az eredeti karakterét, homlokzati díszítését, anyaghasználatát, hiszen így marad továbbra is olvasható a Gellérthegy építészeti öröksége. Az átalakítás és bővítés elemei fókuszban tartják a meglévő építészeti karakter megőrzését, és minden további kiegészítés szövetbarát módon viselkedik a meglévő tömeg- és részletképzéssel. Hozzáállásunk részben a házhoz való személyes kötődés okán, részben az építtetői és tervezői felelősségtudatunkból fakad.

A stúdió egyik oszlopa, Gyulovics István DLA reakciójában arról is írt, hogy a munkák végeztével a fajansz homlokzatdísz, illetve a különböző feliratú kőtáblák is visszakerülnek a helyükre, majd hozzátette:

-- az a jelentős bontási munka, ami pillanatnyilag látszik – és kívülállóként aggasztó lehet –, annak a munkának az előkészítése, hogy a ház teljesíteni tudja a következő százhúsz évben is tartószerkezeti követelményeket.
https://24.hu/kultura/2023/11/11/ismeretlen-budapest-pecz-samu-gellerthegy-balogh-tihamer-utca-7-vedelem-helyi-vedettseg-studio-konstella-epiteszettortenet-epiteszet-felujitas-bovites/

Válasz

Ilyen házakból épülhet fel egy ország identitása – helyreállított modern templom az év épülete

A cserépváraljai katolikus templom az egyik legelső modern templomépület volt a szocializmus időszakában: a Csaba László tervei szerint 1961-ben elkészült templom a magyar építészettörténet mérföldköve, kivételes szépségű modern alkotás. Most két fiatal építész, Major Zoltán és Müllner Péter (Partizan Architecture) olyan gondossággal állították helyre a sok apró módosítással meglehetősen tönkretett épületet, ahogy eddig szinte csak középkori műemlékeket volt szokás. A Média Építészeti Díjának idén lapunk újságírója, Zsuppán András is a zsűritagja volt. A nyertes alkotás megmutatja, hogy az 1960-as évek modernje ma már ugyanúgy történeti építészetnek számít, mint a régebbi koroké, és hogy a magyar vidéken rengeteg hasonló, kevesek által értékelt csoda rejtőzik, amelyek sokkal több megbecsülést érdemelnének.

Az építészpáros olyan alázattal és szerénységgel látott munkához, ahogy Magyarországon eddig szinte csak középkori templomokat volt szokás restaurálni. Úgy kezelték a cserépváraljai modern templomot, mintha valódi műemlék lenne – hiszen egyébként pontosan ez a helyzet. Csaba László alkotása valódi műemlék, amit ugyanolyan elvek szerint, minden eredeti elemét megőrizve, maximális hitelességre törekedve kellett helyreállítani, mint a régebbi korok alkotásait. Az más kérdés, hogy a 20. századi modern építészet védett (és nem védett) alkotásaival a gyakorlatban egyáltalán nem így szokás nálunk bánni.

Zsuppán András, a Válasz Online újságírója a Média Építészeti Díja idei zsűrijének tagja volt, a cserépváraljai templom rekonstrukcióját a zsűri épület kategóriában majdnem egyhangú döntéssel a legjobb alkotásnak ismerte el.
https://www.valaszonline.hu/2023/11/10/cserepvaralja-templom-media-epiteszeti-dija-moderm-csaba-laszlo-partizan-architecture/

Válasz

Lázár János építési és közlekedési miniszter, egyéni képviselői indítványaként az Országgyűlés december 16-át, - Kós Károly születésének napját - a Magyar Építészet Napjává nyilvánította.

Az Országgyűlés, – manapság rendhagyó – egyhangú döntésével egyetértett Lázár János javaslatával, amely szerint az íróként, képzőművészként és politikusként is jegyzett Kós Károly egész életpályája hiteles volt. Amit az erdélyi polihisztor a magyar-ügyről, a nemzeti-ügyről, a közügyről és az építészetnek vagy a művészetnek ebben való szerepéről vallott az pártállástól függetlenül mindenki számára követendő. Kós Károly művészete úgy válaszolt a korabeli trendekre és volt ezáltal korszerű, hogy közben a legértékesebb építész hagyományainkat is megmutatta és ezáltal megőrizte.

A Magyar Építészet Napja nem pusztán egy emléknap. Nem csupán Kós Károly szellemi örökségére való emlékezés napja, hanem a nemzet- és országépítő akaratot, a teremtő alázatot, a közösségépítő lelkületet megtestesítő ember születési dátumához kötött szakmai ünnepnap is. Az idei évtől, december 16-án kerülnek majd átadásra az állami építészeti díjak és új elismerésként a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulásával újra tárcát kapott az építés ügye. Az ÉKM feladatának tekinti, hogy Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre szellemiségének nyomán megteremtse az önazonos, de a korszellemre és a nemzetközi trendekre válaszoló minőségi magyar építészet feltételeit, amelynek törvényi keretrendszerét az új, „A magyar építészetről szóló törvény” biztosítja majd.

Forrás: sajtóközlemény
https://tervlap.hu/cikk-nezet/a-magyar-epiteszet-napja-december-16-a

Válasz

Népliget fórum; lex déli körvasút; Életvitelszerű - beszámoló a Blaha aluljáró 3 napjáról | Tilos Rádió

A Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázat alapján a 6 díjazott pályázati anyagból készül egy mesterterv, melyet követően apró lépésekkel elindítják a Népliget rendbetételét. Most szerdán lakossági fórum lesz ezekről a tervekről, ami lehetőséget biztosít a tervezők, parkhasználók párbeszédére, kérdések, dilemmák megbeszélésére. Mennyire hasznos az ilyen egyeztetési forma? Milyen hatása lehet? Petus Márta, a szervező Tegyünk együtt a Népligetért csoport és Balogh Andrea, a II. díjas 4D Tájépítész Iroda tájépítésze segítségével mérlegeljük a helyzetet.

https://www.facebook.com/events/1313734962599695

Bonus: a közönségszavazás, amelyen november 3-ig adhatják le voksaikat az érdeklődők. A legtöbb szavazatot kapó pályamű alkotója 3 millió forinttal lesz gazdagabb.
https://epiteszforum.hu/kozonsegszavazas-a-nepliget-megujitasanak-ugyeben-

-\\-

Lex déli körvasút - példátlan intézkedés: egy kormányrendelettel katonai célú beruházássá minősítette át a kormány az ukrán háborúra hivatkozva a Déli Körvasút építését, amelynek a bíróság már kétszer visszadobta a környezetvédelmi engedélyét.

https://popek11.blogspot.com/

-\\-

A múlt héten az előkészületek perceiben kapcsoltunk a Blaha aluljáróban játszódó eseményre, most megtudjuk, milyen volt az a három délután, amikor az alkotók egy élő emlékművet valósítottak meg az egykori hajléktalansági demonstráció helyszínén, együttműködve mostani érintettekkel, lakhatási szervezetek dolgozóival és aktivistáival. Török Timea (Paralel Alkotócsoport) és Kelemen Kristóf a stúdióban.

https://www.facebook.com/kelemenkri

https://www.facebook.com/events/3608433706148423/3622669018058225/stof1990

Válasz

A Mol felhőkarcolója kapcsán két évvel ezelőtt azt írtuk: nemcsak az vele a probléma, hogy a magában álló, a város meghatározó pontjairól jól látható torony megtöri a budapesti panoráma harmóniáját, hanem az is, hogy végképp összezúzott egy tabut, és kaput nyitott az újabb tornyok építésének. Nemzetközi tapasztalatok, többek közt Bécs és Pozsony példája alapján lehetett állítani, hogy az első áterőszakolt torony sikere újabb beruházókat ösztönöz arra, hogy kövessék az építtető példáját.

-- Egy toronyház a legritkább esetben marad sokáig az egyetlen, szinte mindig újabbak követik.

Az élet ezt a tételt Budapesten is gyorsan igazolta.

2018-ban Lázár János még kancelláriaminiszterként tett egy határozott kísérletet arra, hogy megakadályozza a Mol Campust követő újabb tornyok építését. A kormány március 28-án az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslata az ország teljes területén megtiltotta volna 65 méternél magasabb toronyházak építését. Ezzel tulajdonképpen ahhoz a rendszerváltás után húsz évig fennálló szabályozáshoz tértek volna vissza, amit Tarlós István főpolgármestersége alatt töröltek el, hogy az olajtársaság tornyának utat nyissanak. Csakhogy mire június 28-án megszületett a végleges törvényszöveg, ez a határozott tilalom felpuhult: a toronyházat most már 90 méteres magasságban határozták meg, és az is belekerült, hogy a kormány a korlátozás alól külön rendeletben felmentést adhat. Noha a Lázárt közben felváltó új kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely a szabályozást úgy kommunikálta, mintha a kormány megtiltotta volna a toronyházak építését, ennek az ellenkezője volt igaz – már az általános magassági korlátozás is közelít Budapest két meghatározó, történelmi épülete, az Országház és a Szent István-bazilika kupolájának 96 méteres magasságához, a kiemelő rendeletben biztosított felmentés pedig azt jelenti, hogy

-- kormányzati szándék esetén bármilyen torony építhető.

A kormány gondolkodásáról sokat elárult az is, hogy Gulyás elmondta: a Molnak, az OTP-nek és a Richternek mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának korábban informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy toronyházat építhetnek, de közülük csak a Mol kívánt élni ezzel.
https://www.valaszonline.hu/2023/10/02/meszaros-lorinc-toronyhazak-mbh-bank-arpad-hid-budapest-agora/

Válasz

A kormány a saját ígéretét is megszegve most újabb területeket zárt le és kordonoz el az emberek elől az épülő Zene Házánál és a Mimóza-dombnál is.

Ahelyett, hogy levonulnának és visszaadnák a Ligetet az embereknek, újabb és újabb területeket kerítenek le.
https://ezalenyeg.hu/orszagszerte/horvath-csaba-amit-a-kormany-a-varosligetben-muvel-az-a-pofatlansag-csucsa-58747
___

Vita a Városligetről a Tilos Rádióban (ma) - sorozat
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/vita-a-varosligetrol-a-tilos-radioban-ma-sorozat

Válasz

Egy van belőle az országban, mégis lebontja a MÁV a százéves víztornyot Szegeden

Mindezt még az idén tervezik megejteni,

-- a bontáshoz szükséges engedélyezési eljárás már el is indult.

Bár a víztornyot a szivattyúház építése után lezárták, és később a területet is elkerítették, sokszor lehetett látni embereket, akik felmásztak rá. Ezt a MÁV is kiemelte a bontás okai között. Bár rendkívül idős építményről van szó, a víztorony nincs műemlék besorolás alatt. Egyfajta ipari emlék, mely a Szegedre vonattal érkezők számára az egyik első jellegzetesség az ablakból kinézve.

A némileg a Warner Bros. filmstúdió jelképére hajazó szegedi létesítményről a legkorábbi feljegyzések a múlt század húszas éveiből származnak, ekkor adott ugyanis át a város akkori közgyűlése területet egy új vasúti víztorony építésére. A szegedi Vasúttörténeti Alapítvány által előkerített tervrajzok (oldalnézet, felülnézet) szerint az 500 köbméteres acélszerkezetű víztorony 35 méter magas, és 1925-ben tervezte a pestszentlőrinci Dr. Lipták és Tsa Építési és Vasipari R.T. Vasszerk-osztály.

Nagy Józseftől, az alapítvány titkárától annyit tudtunk meg, hogy néhány évtizede valószínűleg megsüllyedt az egyik tartóoszlop, ezért a vízkészletet le kellett engedni.

-- „Azóta a torony csak üres bádogdoboz.”

Nagy szerint a vízszükséglet megoldására helyezték el a nagyteljesítményű búvárszivattyút a torony tövébe.

Lánczi András, a hazai víztornyokat feltérképező Víztorony.hu szerkesztője szerint viszont a szegedi acéltorony teljesen egyedi, nincs több belőle itthon. Ami meglehetősen hasonlított rá, az nem acél, hanem betonlábakon állt a budapesti Ferencvárosi rendezőpályaudvaron.

A régi Szegeddel foglalkozó Facebook-csoportokban arról lehet olvasni visszaemlékezésekben, hogy a toronyból látták el a MÁV létesítményeit vízzel. A gőzmozdonyokhoz szükséges vizet a kőluk feletti vízházban tárolták, tehát ahhoz nincs köze, de innen kapta Alsóváros is az ártézi vizet az utcai öntöttvas kutakhoz. Másik neve állítólag a „Homola pohara” volt: a torony építési idején ez volt ugyanis a szegedi állomásfőnök vezetékneve.
https://telex.hu/belfold/2023/10/12/mav-viztorony-maglya-sor-bontas-szeged

Válasz

Nemzeti Galéria: Az újabb módosított tervekre is megkapta az építési engedélyt a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria szeptember végén – tudta meg lapunk. Az engedélykérelmet a többi kiemelt állami beruházáshoz hasonlatosan elbíráló fővárosi kormányhivatal egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy a tervezők az országos építési követelményektől eltérjenek. Meg is tették.

A nyilvánosan elérhető tervlapok alapján az épület alapterülete 13 ezer négyzetméter lesz. Az összalapterület azonban ennél lényegesen több, hiszen a föld alatt három, a föld felett földszint plusz négy emelet épül. Az összes beépített terület így meghaladja majd az 50 ezer négyzetmétert, míg a burkolt felület 18 ezer négyzetmétert foglal el a parkból.

-- "A Nemzeti Galéria új otthonának legmagasabb pontja 31,29 méteres lesz, ami cirka egy tízemeletes panelház magassága. Azok nem épültek közparkba, ez az épületmonstrum viszont a Városliget kellős közepére kerül."

Baán László, a Liget projekt kiötlője, miniszteri biztosa ennek ellenére makacsul állítja, hogy az új galéria épülete nem foglal el több helyet a zöldből, mint a korábban itt álló Petőfi Csarnok. Holott a Pecsa a szabadtéri színpaddal együtt sem volt több 11 ezer négyzetméternél, ráadásul a nyitott szabadtéri színpadot, illetve a csarnok 12 méter magas régi épületét nehéz egy kalap alá venni egy 31 méter magas létesítménnyel, még akkor is ha a győztes látványterveken még sok volt az üveg. Csakhogy a kormány korábbi megoldóemberétől, Fürjes Balázstól tudhatjuk: „A látványterv sohasem esik egybe a későbbi valósággal. Minden épület esetén a valóság, a befejezett építkezés számít”. Szavait az úszóaréna, vagy éppen a Néprajzi Múzeum is igazolta. Az Új Nemzeti Galéria terveit már eddig is többször módosították és még messze a vége. Ez az ötödik engedélyezési eljárás volt. A közzétett tervekből két újdonság olvasható ki: a 188 férőhelyes kerékpártároló és a zöldfelület-arány kozmetikázására alkalmas extenzív zöldtető.

„Az Új Nemzeti Galéria építése 2024-25-ben elkezdődhet, ebben az esetben 2027-28-ra elkészülhet” – mondta Baán még tavasszal. Ahogy fogalmazott: ezzel a Liget Projekt átüti az „üvegtetőt”, és a millennium óta a legjelentősebb fejlesztési beruházássá válik. Az Új Nemzeti Galéria lesz a fordulópont, ahonnan valóban világhírű kulturális projektről beszélhetünk, épp ezért tartják ezt a legfontosabb célnak.

Elszálló költségek

A Liget-projekt költségvetéséről szóló legelső kormányhatározat 150 milliárdot irányzott elő, az első említések pedig csak néhány tízmilliárdról szóltak. A költségvetés később 250 milliárdra kúszott fel. Legutóbb Baán László már azt mondta a HVG-nek, hogy már el is költöttek rá 250 milliárdot. Ennyiből újult meg a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza, épült meg az új raktározási központ, a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Dózsa György úti mélygarázs és a teljesen érthetetlen okból idesorolt komáromi Csillagerőd, valamint a zöldfelület. Az Új Nemzeti Galéria és a Városligeti Színház költség erre rakódik rá. A SANAA és a Bánáti + Hartvig építésziroda mindenesetre a négyszer módosított és immáron 2,83 milliárdos tervezési szerződés alapján rajzolja át újra és újra a terveket.
https://nepszava.hu/3211137_uj-nemzeti-galeria-kormanyhivatal-jovahagyas

Válasz

Jönnek a betonkolosszusok a budai Várban, de a legtöbbször azt sem tudni, milyen szerepük lesz

A forma áll győzelemre a funkció felett. József főhercegi hajdani palotája irtózatos méreteivel terpeszkedik, a Főőrség legalább büféként szolgál.
https://nepszava.hu/3210204_epitkezes-budai-var-betonkolosszus

Előzmény

Válasz

Olcsó szálláshelyekké alakítanák a gőzmozdonyok korából visszamaradt vasúti vízházakat a

A CheckINN turisztikai innovációs hub és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Revitalizátor címen idén másodjára hirdette meg a felsőoktatásban tanulóknak azt a pályázatát, amelynek célja a korábban ipari vagy kereskedelmi funkciójú, de mára elhagyott rozsdaövezetek értelmes hasznosítása.
https://revitalizator.check-inn.hu/(S(tyn2xxdwumlrljupaskqumd2))/Pages/Static/CompetitionDesc.aspx

A kiírás szerint az egyetemi és főiskolai hallgatókból verbuválódó csapatok lakóparkok, logisztikai bázisok vagy sportcentrumok helyett olyan tervekkel jelentkezhettek, amelyek új élettel tölthetnek meg turisztikai szempontból hasznosíthatónak és értékesnek gondolt, de pusztuló területeket. A becslések szerint egyébként Magyarországon a rozsdaövezetek közel 12 ezer hektárt tesznek ki összesen, ami olyan, mint ha 125 Margit-sziget enyészne hasznosítatlanul.

A több fordulós versenyre idén 11 egyetem 30 csapata pályázott. Az építészekből, művésztanárokból és turisztikai szakemberekből álló zsűri a 3 millió forintos fődíjat 2023-ban a MOME hallgatóiból álló INDOOHÁZ nevű – Dózsa Bercel, Molnár Bendegúz és Pálinkás-Szűcs Tilla alkotta – csapatnak ítélte.
https://qubit.hu/2023/09/28/olcso-szallashelyekke-alakitanak-a-gozmozdonyok-korabol-visszamaradt-vasuti-vizhazakat-a-mome-hallgatoi

Válasz

A koppenhágai lecke: sokaknak kell jót építeni, nem keveseknek gyönyörűt

A júliusi koppenhágai nemzetközi építészeti kongresszuson megfogalmazott tíz tanulság olyan, amit nálunk is érdemes figyelembe venni. Erő Zoltán budapesti főépítész írása.

A 10 Copenhagen Lessons (10 koppenhágai tanulság) a kongresszus jelmondatának bővebb kifejtése. Ezek az ajánlások gyakorlati javaslatokat rögzítenek, s összességük egyfajta etikai kódexnek is tekinthető. Érdemes tehát végiggondolni, hogy vajon mit és hogyan tudunk megvalósítani belőlük.

1. Az építészetnek mindenkit egyenlően, méltósággal kell szolgálnia – kirekesztés mellett hiábavaló a szépség. Az épített környezet létrehozása, tervezése és fejlesztése során mindenekelőtt a hátrányos helyzetű emberek sorsát kell rendezni.

2. A már meglévő épületszerkezetek újrahasznosítása.

3. Az új fejlesztések nem vehetnek el zöld ­területeket. Az épített környezet nem veszélyeztetheti a természetes ökoszisztémák és az élelmiszer-termelés fennmaradását.

4. Mindaddig nem szabad az építési tevékenységhez új nyersanyagokat felhasználni, amíg lehetőség adódik újrahasznosított anyagok felhasználására. Az építési tevékenység nem termelhet és nem hagyhat hátra hulladékot. Az építőanyagok beszerzésekor a helyi, megújuló anyagok élveznek elsőbbséget.

5. Akármit építünk, a karbonlábnyomunk legyen negatív: a megkötött szén-dioxid mennyisége legyen nagyobb, mint a kibocsátotté.

6. Az épített környezet fejlesztésének, tervezésének és megvalósításának minden eleme érintse kedvezően a vízi ökoszisztémákat és az ivóvízellátást.

Bővebben:
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-koppenhagai-lecke-sokaknak-kell-jot-epiteni-nem-keveseknek-gyonyorut-261887

Válasz

53 milliárd forintnál tart egy palota újjáépítése a Várban, csak azt nem tudni, mi lesz a funkciója

A József főhercegi palota újjáépítésének teljes költségét még a Várkapitányság sem tudja, de az sem világos, hogy mire fog szolgálni.

Közérdekű adatigénylést nyújtott be az Átlátszó a Várkapitánysághoz,
https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/20/53-milliard-forint-sem-lett-eleg-a-jozsef-fohercegi-palotara-es-melygarazsara/
hogy megtudja, mennyibe kerül az adófizetőknek a Várban betonból újjépülő József főhercegi palota. Az oldal korábban megkapta a beruházás első két ütemének árát,
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/07/17/nemzetbiztonsagi-okokbol-nem-irtak-ki-mennyibol-epul-a-jozsef-fohercegi-palota-a-varban/
most pedig a harmadik ütemét is, amelyből az derült ki, hogy jócskán túllépték a rendelkezésre álló keretet, és fogalmuk sincs, mennyibe fog kerülni a palota befejezése.

A palota egyébként a Nemzeti Hauszmann Program keretében épül fel, melynek egyik célja, hogy visszaállítsák a II. világháborúban elpusztult középületek egy részét. A József főhercegi palota a II. világháborúban megsérült, majd nem állították helye, hanem a hatvanas években lebontották és eltakarították, helyén eddig egy középkori rommezőt lehetett megtekinteni.

Azt azonban továbbra sem tudni, hogy mi lesz az újjáépített palota funkciója: eredetileg arról volt szó, hogy irodaház lesz, később a kormányközeli Mandiner azt írta, hogy az Alkotmánybíróság költözik majd az épületbe. Az Átlátszó erre vonatkozó kérdésére a Várkapitányság az Infotörvényre hivatkozva nem válaszolt. A palota neoreneszánsz kertje és egykori istállóépülete elvileg bárki által látogatható lesz.
https://magyarnarancs.hu/belpol/53-milliard-forintnal-tart-egy-palota-ujjaepitese-a-varban-csak-azt-nem-tudni-mi-lesz-a-funkcioja-261975

Előzmény

Válasz

Óvatosabban kellene – itt a Nemzeti Múzeum bővítésének koncepciója

Teljes felújításra szorul a Nemzeti Múzeum épülete, jelentette be L. Simon László főigazgató, és a Pollack Mihály tiszteletére rendezett évfordulós kiállításon most egy koncepciótervet is bemutattak. A Szépművészeti rekonstrukciója tizenöt éve egy részben hasonló indíttatású tervvel indult, és végül egész más lett belőle – szerencsére. Vélemény.

Időszaki kiállítással tiszteleg épületének tervezője, Pollack Mihály előtt a Magyar Nemzeti Múzeum. A magyar klasszicizmus legjelentősebb mestere 250 éve született, rendjén van, hogy erről megemlékezik az intézmény, aminek az identitása annyira összeforrt az épületével, hogy máshol el sem lehetne képzelni a létét. Ebből az alkalomból kiállítottak egy meglepő makettet is, amely a múzeum tervezett átalakítását mutatja be. L. Simon László főigazgató az Indexnek adott interjúban arról beszélt, hogy az épület minden szempontból elavult, közönségforgalmi terei ugyan szépek, de a látogatók által nem látott részeinek rossz a műszaki állapota, a legutóbbi, szakaszos felújítás során nem jött létre egységes gépészet, illetve elektromos és biztonsági hálózat, a múzeum épületét nem lehet akadálymentesen megközelíteni, az épület nagy részében még légkondicionálás sincs.

Felvetődött tehát egy újabb kulturális nagyprojekt: a Nemzeti Múzeum modernizálása és bővítése, amit elvben a Lázár János vezette építési tárca is támogat, bár a beruházási stop miatt ez inkább csak a jövőre vonatkozó szándéknyilatkozat.
https://www.valaszonline.hu/2023/09/15/nemzeti-muzeum-atalakitas-pollack-vasaros-zsolt-l-simon-epiteszet-dekonstrukcio/

Válasz

Újjáépítenék, de ezzel tönkre is tennék a zsámbéki templomot

Ha a zsámbéki romtemplom újjáépül, azzal szimbolikusan is véget ér a modern műemlékvédelem Magyarországon.

Az 1220-as években késő román–kora gótikus stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban kibővített bazilika nemcsak a középkori magyar templomépítészet egyik ikonikus darabja, hanem a honi műemlékvédelemé is. A gyönyörű épületet különös kivételként nem a török, hanem egy XVIII. századi földrengés döntötte romba. Mára ez az ország egyik legfestőibb romja, amely a település szimbóluma, fő turisztikai látványossága, szabadtéri rendezvények otthona, és persze az egyik legnagyobb műemlékvédelmi kihívás.

A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor újjáépítésére építészeti pályázatot írt ki az önkormányzat, aminek határideje a napokban járt le – olvasható az e heti HVG-ben. Bár az ICOMOS nevű nemzetközi műemlékvédelmi szervezet olyan terveket tart elfogadhatónak, „amelyek szerint a romtemplom a megújulása után – továbbra is romként – megőrzi páratlan artisztikus, történeti megjelenését”, a pályázat kifejezetten a visszaépítést preferálja. Méghozzá úgy, hogy a „beavatkozás során létrejövő alkotás új építészeti entitás” legyen. Ezért – mint a kiírás fogalmaz – „a tervezőtől nem elvárás, hogy az egykori építészeti részletek tekintetében sejtéseket fogalmazzon meg”.

A kiírásra 16 érvényes pályamű érkezett, és a döntést építészekből, egyházi és helyi potentátokból álló bizottság hozza majd meg a héten.

A romokért aggódók így csak abban reménykedhetnek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem fenyeget a megvalósulás.

A festői rom helyett már csak azért is hiba lenne felépíteni egy steril, kétes hitelességű, részben analógiákból összelegózott épületet, mert ez már megépült: ott áll a Lehel téren. Az 1933-ban felszentelt Szent Margit-templom ugyanis nem más, mint a zsámbéki bazilika – Möller István saját kutatásai és sejtései alapján – felépült replikája.
https://hvg.hu/kultura/20230830_Ujjaepitenek_de_ezzel_tonkre_is_tennek_a_zsambeki_templomot

Előzmény

Válasz

Visszafoglaljuk a budai Várat, az 1945 és 1989 közötti korszakot kitöröljük a történelemből – mondta Orbán Viktor a Vár fejlesztésének szakmai felügyeletét ellátó Hauszmann-bizottság alakuló ülésén, 2014 novemberében. Bármilyen különös is, a cél kijelölésével maga a miniszterelnök sodorta veszélybe a Várnegyed világörökségi címét.

A Budavári Palota és a Várnegyed további részeinek felújítása, illetve átalakítása közvetlen veszélyt jelent a területre – írta 2019- es jelentésében az UNESCO világörökségi bizottsága a Hauszmann-program munkálatairól. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete bakui konferenciáján fogalmazta meg aggályait a fővárosi fejlesztések kapcsán – a Vár mellett a Liget-projekt, illetve a Mol-torony hatását vizsgálták –, és tett ajánlásokat a magyar kormánynak. A figyelmeztetésnek is beillő üzenet lényege voltaképpen a budapesti világörökségi helyszínek státuszának megőrzése. Az UNESCO bizottsága szerint ugyanis a második világháborúban, illetve a kommunizmus idején megsérült, elpusztult és lebontott épületek helyreállítása egy idealizált történelmi állapotot jelenít meg, amely a hitelesség elvesztéshez vezethet.

A Hauszmann-program ellen számos szakember szólalt fel az elmúlt években, köztük a munkálatokat felügyelő szakmai testületet egyszerre elhagyó Csomay Zsófia, Lővei Pál és Schneller István. – Elfogadhatatlannak tartjuk a kortárs megoldások helyett száz–százötven éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását, teljesen elpusztult épületek újraépítését, az ennek érdekében teljesen felszámolt magyar műemlékvédelem történetének és eredményeinek teljes semmibevételét – írták Lázár Jánosnak címzett nyílt levelükben, 2016 márciusában. Bár több próbálkozás volt rá, érdemi szakmai párbeszéd nem kezdődött meg a rekonstrukcióról. A meddő kísérletek eredményét jól jelzi, hogy egy négy évvel a fenti levél után megszülető petíció voltaképpen változatlan aggályokat fogalmazott meg. – Szakmailag hamis eljárás, ahogy ezek a visszaépítések történnek. Azaz, hogy egy minden szempontból korszerű igények szerint épülő ház (funkció, szerkezet, technológiák) elé egy száz évvel korábbi homlokzat kerüljön, ami ellentétes az építészet alapvetésével – írták a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia építész tagjai Mentsük meg a Várat! című kiáltványukban.
https://hang.hu/budaihang/elfoglaltak-a-varat-de-meg-is-tudjak-tartani-157163

Válasz

Csomay Zsófia: Miféle palota az, amelyben soha nem lakott király?

A budai Várban zajló építkezések helyrehozhatatlan károkat okoznak nemcsak a környezetnek, de a magyar kultúrának is – állítja Csomay Zsófia Ybl-díjas építész, a Huszonkettesek építészcsoport tagja, akivel a Várnegyed korábbi átalakításairól is beszélgettünk.

... ami a Várban történik, ellentmond mindenféle történeti-, funkcionális és valóságos társadalmi elvárásnak, szakmai meggyőződésnek. Például a József főhercegi palota esete. Korábban azt hallottunk, hogy szálloda vagy irodaház lesz. Most meg úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság székhelye. Vagyis elsőrendű szempont volt, hogy vissza kell építeni és nem az, hogy mire volna szükség és a felépülése milyen rombolással jár – például megszüntette a nemrég gyönyörűen helyreállított sétányt –, és ezzel a legfontosabb eleme sérül az értelmes építésnek. Meggyőződésem, hogy a minisztériumoknak sem a Várban lenne a helye, hanem a városban, ahol könnyedén elérheti a dolgozó és az ügyfél is. Ráadásul ezek az elhagyott épületek – mivel új funkciót kapnak – megint újabb pénzeket emésztenek fel. Itt értünk egy újabb kérdéshez: ennek az egész akciónak a financiális és környezetkárosító hatásához.

– Az egész világon az a trend, hogy a Várhoz hasonló épített örökség legyen mindenkié, hogy a kultúrának kell visszaadni. A mostani építkezésekkel a Vár egész környezete megváltozik egy olyan irányba, ami nem kívánatos. Egy minisztérium épülete halott, őrökkel védett építmény. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ami most, újjáépítés címén zajlik, az abban a formában csak 1910-1945 között, harmincöt éven át létezett, míg 1945-2023 között 78 év telt el. Vagyis most azt a 35 évet védik, és azt a majdnem nyolcvanat utasítják el, amikor Vár valóban az embereké volt, és kulturális célokat szolgált. A legnagyobb szomorúság az, hogy minden szakmabeli tudja ezt, meg lehet indokolni és be lehet bizonyítani városrendezési, építészeti, környezetvédelmi, műemlékvédelmi szempontokból, hogy ennek nincs értelme, de nincs, aki meghallja. Erre nincs fül, mert egyszer elhangzott az a mondat, hogy „a várat vissza kell foglalni”. Mitől kell visszafoglalni? A kultúrától? Ha röviden fogalmazunk, egyértelműen erről van szó, illetve arról, hogy ki kell törölni azt az időt, ami 1945–1989 között volt. Csakhogy ez alatt a 44 év alatt több generáció felnőtt, akiknek ez az idő tette ki munkájának, életének nagy részét. Olyan ez, mintha az embernek nem lenne apja, csak nagyapja.

– Építészetileg is rendben volt az 1945 után újjáépült Várnegyed?

– A háború után a Várral két olyan csoport foglalkozott, amelynek a tagjai művészettörténészekből, építészekből, történészekből és egyéb tudósokból álltak. Az egyik a polgárvárosi résszel foglalkozott, a másik a palotával.

– Tragikusnak tartom, hogy azok az építészeti, kulturális és használati lehetőségek, amelyek adottak voltak a Várnegyeddel kapcsolatban, kizárólag politikai töltetű akaratnak estek áldozatául, amely visszafordíthatatlan, betonba van öntve. Soha nem lesz ez az ország annyira gazdag, hogy esztétikai vagy funkcionális okokból lebontsák ezt a hatalmas betontömeget.

– A királyi palota átépítése és Nemzeti Galéria elköltöztetése is napirenden van.

– Ezt ugyanúgy elhibázottnak, szomorúnak találom. Talán meg lehetne szervezni egy népszavazást a tekintetben, hogy maradjon a Nemzeti Galéria a helyén. A királyi palota visszaépítése ugyanis iszonyatos pénzekbe kerül, és nincs semmi értelme. Úgy tudom, hogy Palotamúzeumként akarják működtetni, de miféle palota az, amelyben soha nem lakott király? Egy 35 évig nem funkcionáló királyi palotát akarnak mutogatni. De miért? Itt nem lehet a tárgyak mellé történeteket tenni, hogy „itt fésülködött Mária Terézia”, vagy „itt borotválkozott Ferenc József”, mert ilyen nem történt. Ez a Palota már születése pillanatában is díszlet volt.
https://enbudapestem.hu/2023/08/25/csomay-zsofia-mifele-palota-az-amelyben-soha-nem-lakott-kiraly

Válasz

Pusztuló szanatóriumok a legdrágább budai környékeken

Folytatódik a Budapest sebhelyeit feltáró sorozatunk. Most a főváros tüdejeként is emlegetett XII. kerületben kerestünk fel méregdrága telkeken álló, elhagyatott romokat. A kerületben sok milliárd forint értékben cserélnek gazdát évtizedek óta az elhagyatott telkek. A rajtuk fekvő lepusztult, patinás épületek jó esetben egy lakópark részeiként élhetik túl az ingatlanfejlesztést.

00:00 Bevezetés
01:21 Mi történik a Szilassy úton?
05:27 Lakópark itt - lepusztulás ott: az egykori Svábhegyi Szanatórium és a Svábhegyi Nagyszálló (majd gyermekkórház)
08:44 Tündérhegyi, avagy a Preisich Szanatórium múltja, jelene és jövője
18:55 Üresen álló egykori egészségügyi intézmények a környéken és az OPNI - Miért nincs közfinanszírozott ambuláns pszichoterápiás ellátás?
21:12 Mi lesz a riportban látott épületek sorsa?
https://www.youtube.com/watch?v=WG0-hb8AbF4
___

Hétfő este 21 óra 54 perckor frissítette egy fontos kiegészítéssel az internetes oldalán a főleg építészettel foglalkozó Octogon Magazin azt az interjút, amelyet Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével közölt a Tiborcz tulajdonában álló BDPST Zrt. turisztikai ingatlanfejlesztéseiről. Mindezt csak azután tették meg, hogy a magazin Facebook-oldalán több tucat kritikus kommentet kaptak, mivel ott a lap elárulta a délelőtt 10 órakor megjelent interjúról, hogy az egy fizetett pr-cikk volt:

-- „Ez egy előre egyeztetett kérdések mentén elkészült, fizetett PR interjú az Octogon magazin 184-es lapszámából. Egy támogatott/reklám anyag, amelyet sajnos elmulasztottunk online X-szel jelölni.”
https://media1.hu/2023/08/08/azert-nem-kerdeztek-tiborcz-istvant-a-vele-keszult-interjuban-az-aposarol-orban-viktorrol-mert-a-miniszterelnok-veje-fizetett-a-beszelgetesert/

Válasz

V. Naszályi Márta polgármester: Számos lakossági bejelentés érkezett a Mathias Corvinus Collegium új központjának építése miatt

Zajlanak a munkálatok a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei épülnek. Ugyan az épülő komplexumot szakmai és esztétikai szempontból is rengeteg kritika érte, minket, I. kerületieket jelenleg mégis inkább az zavar, hogy a környék belép a folyamatos építkezések által nyomasztott kerületi utcák sorába. Sajnos itt is, mint a többi tájidegen, korszerűtlen építkezés helyszínén “kiemelt kormányzati beruházás” folyik, ami helyett akár azt is mondhatnánk, hogy “törvényen kívüli beruházás” - a kerület főépítésze hiába küldte el településképi véleményezését, Kun János, a terület képviselője hiába kért nyilvános adatigénylést, a beruházás átláthatatlanul és az önkormányzat ráhatása nélkül folyik.

Az MCC-t működtető Tihanyi Alapítványról érdemes tudni, hogy 2020-ban vált közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, ezzel egy időben az országgyűlés mintegy 500 milliárd forinthoz juttatta a kormány kedvenc elitképzőjét - ez annyi, mint amennyit a magyar állam egy évben a teljes felsőoktatásra költ.
https://fbshort.com/MathiasCorvinusCollegium-VNaszalyiMartapolgarmeste

Válasz

Huszonkettesek: A Klubrádió " Café péntek " c. műsorának végén szó volt a Fuga - Budapesti Építészeti Központbéli kiállításról.
Lővei Pál és János Roth egész ott elhangzott szövege meghallgatható, kb. az adás 43. percétől kezdve. Vasárnap délben megismétlik a műsort, de az archívumban is visszakereshető.
https://www.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=34248

Válasz

Július 1-étől bárki kérhet magának egy kastélyt, lehet a tulajdonosa vagy vagyonkezelője, de vállalnia kell annak fenntartását, és 99 évig nem adhatja el azt.

Ha a parlament elfogadja a jogszabályt, július 1-jén hatályba is léphet, írja a Válasz Online. A jogszabály korábbi tervezetében még felsorolták azt a tizenkét kastélyt, amit magánkézbe adnak, a most megjelent tervezetben viszont már nincs benne ez a lista, hanem általánosságban fogalmaz a műemlékekről.

„A javaslat nem nevesít konkrét ingatlanokat, célja csupán egy mechanizmus megállapítása a kulturális örökség műemléki értéknek minősülő elemeit képező, az állam tulajdonában álló egyes ingatlanok – a közcélt szem előtt tartó – használatát illetően” – olvasható a tervezet összefoglalójában. Ez alapján tehát bármelyik állami kastélyt meg lehet szerezni, tehát bővült az átvehető kastélyok köre.
https://telex.hu/belfold/2023/06/02/muemlek-oroksegvedelem-kastely-torvenytervezet-lazar-janos-epitesi-kozlekedesi-miniszterium

Előzmény

Válasz

Kormányzati dúlás vagy felelős várostervezés?

A zuglói önkormányzat 2023 február közepén ismét az Alkotmánybírósághoz fordult a NER-es gigaépítkezés ügyében. Nem a 14. kerület az egyetlen, amelyiknek az életét kormányzati hátszéllel rendelkező beruházó keseríti meg. Összeszedtük, milyen projekt, és baljóslatú tervek alakítják/ alakíthatják a város arculatát.

Az elmúlt évtizedek legismertebb magyar építészeiből 2021-ben alakult a Huszonkettesek Építészcsoport, és közel egy évvel ezelőtt, 2022 márciusában kiáltványt adtak ki, hogy felhívják a világ közvéleményének, illetve legfontosabb örökségvédelmi szervezeteinek figyelmét a Várnegyedben, a Városligetben, illetve a Kopaszi-gátnál folyó munkákra. Ahogy a 24.hu is megírta,
https://24.hu/kultura/2022/03/25/huszonkettesek-epiteszcsoport-kialtvany-budapest-epiteszet-vedelem-icomos-unesco-docomomo/
a Huszonkettesek úgy érzik, hogy az eszközeik elfogytak, és

-- ez a segélykiáltás az egyetlen mód a kormányzati dúlás meggátolására.

A cikkünkben több példát is összeszedhettünk volna a durván megosztó budapesti projektekre kezdve a MOL-csoport új székházával, a teljes Liget Projekttel, az MVM Dome-mal, a Citadella körüli kavarással, vagy az olyan, egyelőre fiókban lévő fejlesztésekkel, mint a The Twist névre keresztelt irodaház, esetleg a Marina City-projekt további gigaépületei.
https://enbudapestem.hu/2023/02/21/kormanyzati-dulas-vagy-felelos-varostervezes

Válasz

Lánchíd Palota

Még mindig érvényben vannak a Nemzetközi Beruházási Bank busás kedvezményei

Bár a kormány villámgyorsan kilépett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), miután az Egyesült Államok szankciós listára tette az intézet magyar alelnökét, a banknak biztosított kedvezmények továbbra is érvényben vannak.

A hvg.hu emlékeztet rá, hogy a 2019-es törvény alapján

-- Magyarország biztosítja a bank elnökének hivatalos rezidenciáját, ami a székházhoz hasonlóan olyan védelmet kap, mint a diplomáciai képviseletek,

-- a bank vezetése diplomáciai mentességet élvez,

-- a bank ingóságait nem lehet kisajátítani, minden tulajdona mentesül minden korlátozás, szabályozás, ellenőrzés, moratórium alól,

-- a bankot nem ellenőrzik a magyar hatóságok, minden engedély automatikusan jár,

-- a banknak nem kell adót fizetnie,

-- és szabadon behívhat szakértőket, tanácsadókat, állampolgárságtól függetlenül.

Egyelőre nem tudni, mi a terve a kormánynak ezekkel az előjogokkal, és az sem világos, megtartja-e a bank a Lánchíd palotát, amit 2020-ban vásárolt meg. Szintén nem tudni, milyen ütemezésben fizeti vissza Magyarország a bankban levő 25,27 százalékos részesedését.
https://444.hu/2023/04/18/meg-mindig-ervenyben-vannak-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-busas-kedvezmenyei
___

Az ukrajnai háború kitörésével az európaiak mind otthagyták a pénzintézetet, a térségben egyedül Magyarország maradt.
https://444.hu/2023/04/13/a-magyarok-kilepesevel-az-egesz-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megszunhet
___

A Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi bizottsága kedden úgy döntött, a Lánchíd Palotánál nem él a törvény által garantált elővásárlási jogával, így az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank hamarosan megveheti az épületet Nobilis Kristóf cégétől, a DÖB-68 Zrt.-től.

A Népszava már a nyáron írt arról, hogy az orosz hátterű bank ezt az épületet nézhette ki székhelyének, de akkor még a brit nagykövetség korábbi belvárosi épületéről és egy Szabadság téri ingatlanról is terjengtek a pletykák.

De a fővárosi testület által tárgyalt előterjesztésből most az is kiderült, hogy végül a Lánchíd Palota a befutó,

-- a vételi ár pedig 8,89 milliárd forint.

A dokumentum szerint a neoreneszánsz épületnél 1,6 milliós négyzetméterárral számoltak. Horváth Csaba, a bizottság elnöke a 444-nek azt mondta, hogy a fővárosnak nincs ennyi pénze, és különösebben szükségük sincs az épületre. Hozzátette, hogy ha lenne ennyi pénzük, akkor inkább a Bálnát vásárolnák vissza.
https://444.hu/2019/12/17/a-lanchid-palotat-veszi-meg-szekhelynek-az-orosz-hatteru-beruhazasi-bank
___

3,1 milliárd forintot ad a kormány a Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) a kormány – vette észre a pénteki Magyar Közlönyben az Mfor. A gazdasági portál azt írja, hogy a kormányhatározat értelmében a kormány 3,23 milliárd forintot csoportosított át „az NBB magyarországi székhelyének létesítésével kapcsolatos tőkeemelés” címszó alatt.

A Putyin bankjaként is emlegetett NBB-nek szóló összeget három sorról csoportosították át: 1,54 milliárd forintot az IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) alaptőkeemelés előirányzatról, 930 millió forintot az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) tőkeemeléséből, illetve 763 millió forintot a Központi Maradványelszámolási Alapból.
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/29/nemzetkozi-beruhazasi-bank-koltsegvetes-atcsoportositas/
___

Az állami Eximbank jogerősen pert vesztett a Lánchíd Palota ügyében, 800 milliót fizet

Piaci hírek szerint az Eximbank kitartó pereskedése mögött az a szándék állt, hogy Nobilis kénytelen legyen nyomott áron eladni az épületet, amit körülbelül hárommilliárd forintért vett meg 2013-ban, részben bankhitelből (s kifejezetten azért, mert az Eximbankban tartós, megbízhatónak hitt bérlőre lelt).
https://hvg.hu/ingatlan/20200930_Az_allami_Eximbank_jogerosen_pert_vesztett_a_Lanchid_Palota_ugyeben_800_milliot_fizet
___

Nobilis Kristóf kérdésünkre telefonon elismerte, hogy amennyiben az üzlet létrejön, több mint 5,5 milliárd forint haszonra tehet szerint. Nem számítva az Eximbanktól eddig megkapott összegeket, valamint az elmaradt bérleti díjakat és az esetlegesen fizetendő kötbért. Azt viszont további kérdéseinkre megküldött írásos válaszában közölte, hogy még nem számolta össze, pontosan mekkora összegre számít, ha mindenben neki adnak igazat a bíróságon.

Ugyanakkor az 5,5 milliárdos várható hasznot és a Nobilis ügyvédje által emlegetett hárommilliárd forintos igényt összeadva az üzletember nyeresége megközelítheti a kilencmilliárd forintot, nem számítva az eddig megkapott bérleti díjakat.
https://24.hu/belfold/2020/02/04/lanchid-palota-eximbank-nobilis-kristof-dob-68-zrt-elovasarlasi-jog/
___

... a Lánchíd Palota Közép-Európa legdrágább irodaépülete.
https://nepszava.hu/3040313_a-lanchid-palotat-neztek-ki-az-orosz-hatteru-banknak

Válasz

Várurak

Hajlamos összerezzenni az ember, ha azt hallja, hogy a hazai örökségvédelem felkent cégének vezetője „kreatív hasznosítással” akarja megőrizni az évszázados értékeket. A hűvös fuvallat felerősödik, ha azt is hozzátesszük, hogy a cégvezető saját projektmenedzseri tudását kamatoztatná az új hasznosítási modell kidolgozásakor, lévén a nemzeti örökségvédelmi cég ügyvezetője korábban a milliárdos veszteséget termelő Magyar Nemzeti Kereskedőházak vezérigazgatója volt.

Mindez akkor csap át borzongásba, ha a Lázár János vezette minisztérium két jogszabálytervében is célul tűzi ki a hazai műemlékek méltó hasznosítását. A közzétett verzióban csak ösztönzésről és állami pénzosztásról esik szó – „főként” pályázati rendszerben nyújtanak majd támogatást, de nem kizárólagosan. Ez a kiskapu ordas nagy NER kifizetőhellyé válhat egyetlen perc alatt. A valóság persze a mi világunkban már nem is az apró betűs részben bújik meg, hanem a titkolt verzióban, amit nem bocsátottak társadalmi vitára, viszont kiderül belőle, hogy kiárusítanák a hazai várakat, kastélyokat és egyéb műemlékeket. Természetesen csak azért, hogy méltóképpen megőrizzék ezeket az utókornak.

Mint mi? - faggatja Mayer Fanni a lányait prostitúcióra rávevő anyját Jókai regényében, hogy milyen címen is utazna ő Kárpáthy Abellinóval a világ körül. Bennünk is ott bugyog a kérdés: mivé lesznek ezek a magánembereknek vagy magánalapítványoknak átadott műemlékek? Főként, ha a tárca elképzelése szerint lakó funkcióval ruháznák fel ezeket a most javarészt múzeumként működő kastélyokat, kúriákat. Magánkastélyokká alakulnak, amelyek időnként látogathatók lesznek? Bálokat rendez majd bennük a főispán, a helyi uraság, vagy egy NER-suhanc? Lehet hozzá jobbágy, kaloda is nemsokára? Talán még királyunk is lesz egyszer. Talán álruhában járja majd a vidéket és igazságot oszt. De ebben azért ne bízzunk.
https://nepszava.hu/3189729_varurak

Válasz

Az elmúlt hetekben, a látványtervek publikussá válása óta sorban szólalnak fel a magyar építészet fontos szereplői a Duna-parti Sofitel szálloda (eredetileg Atrium Hyatt) átépítése ellen: a homlokzat lecserélésével, valamint a belső ismeretlen mértékű átalakításával járó munkákkal kapcsolatban előbb a Magyar Építőművészek Szövetsége, majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata fejezte ki az ellenvéleményét, rámutatva Zalaváry Lajos 1982-re elkészült munkájának erényeire.

A kritikákra vasárnap, az Építészfórumon a felelős tervező Bánáti + Hartvig Építész Iroda egyik vezetője, Bánáti Béla is reagált (ez itt olvasható), aki a bírálatok félreértések egész sorának, illetve annak a ténynek tudta be, hogy részleges tervismertetőt eddig sehol sem publikáltak.

A kritikusok listája most újabb nevekkel – tizenkét Kossuth-díjassal, köztük a Művészetek Palotája-projekt, illetve Operaház felújítása mellett a Karmelita kolostor elhíresült átépítését is irányító Zoboki Gáboréval –bővült, akik március 1-jén mindössze néhány soros, közös állásfoglalást adtak ki a témában:

-- Megütközéssel értesültünk arról, hogy a Pesti Dunaparton levő volt Átrium Szálló, jelenleg Sofitel Hotel korszerűsítése során bontásra került homlokzat helyett a tulajdonos teljesen új, az eredeti épülethez és a Széchenyi térhez méltatlan homlokzat kialakítását tervezi. Az épület a Dunaparti Világörökség egyik fontos épülete, Zalaváry Lajos /1923-2018/ Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Nemzet Művésze jelentős alkotása, amely a II. világháború utáni magyar építészet megvédendő értéke.

Alulírott Kossuth-díjas építészek határozott állásfoglalása az, hogy az eredeti homlokzat méreteit és arányait követő módon kell visszaépíteni a homlokzatot, mivel a tervezett új homlokzat e helyen méltatlan és elfogadhatatlan.
https://24.hu/kultura/2023/03/02/ismeretlen-budapest-sofitel-atrium-hyatt-atepites-banati-hartvig-bela-zoboki-gabor-karmelita-kolostor-kossuth-dij-epitesz/

Válasz

A Budai Vár korábbi látványát megerőszakoló építkezések eredményei napról-napra nyilvánvalóbbak.

A jól ismert sziluettből durván kiemelkedik a Mátyás templomot eltakaró tető-monstrum, a Dísz tértől délre pedig akár a pesti, akár a budai látkép harmóniáját bántóan megváltoztatja a Hunyadi János utca mindkét oldali saroképülete, a Honvéd Főparancsnokság kupolája és a Főhercegi palotával együtt a polgárvárosi épületeket két szinttel meghaladó tömbök párkánymagassága.

A Vár lakói, korabeli elődeikhez hasonlóan, érzékelhetik a beszűkülő térfalakat, az eddigi látványok és kitekintések megszűnését, kedves léptékű környezetük eltűnését.

Ezekkel a városképi problémákkal folyamatosan foglalkoztunk, szóltunk a rendelkezésre álló fórumokon. Vitáztunk volna, ha lehetőséget kapunk. Végre mások is kezdik felfedezni a mára megoldhatatlan hibákat, melyek elsődleges oka a hamis emlékezet-politikai döntés, vagyis a múlt - józan megfontolások nélküli - visszaépítése!

A térbeli valóság az avatatlan szemek számára is felismerés, most érzékelhetővé vált, hogy a háború utáni építészeti beavatkozások nem az értelmetlen pusztításon alapultak! Csak az erre vakok támogathatják a még hátralévő feladatok hasonló megoldásait (Levéltár, foghíjak, Várpalota).

Fájdalmas, hogy bár időben szóltunk, de hiába!

Reményteli, hogy az építészeken kívül mások is kritika tárgyává teszik a Vár 1944 előtti állapotának visszaépítését. Az alábbi linken olvasható, a Hauszmann programot korábban inkább pártoló szerző, komoly kritikákat felsorakoztató cikke.

A jövőben számítunk arra, hogy az eddig elhallgatott vélemények sorban nyilvánosságra kerülnek, igyekszünk maradéktalanul megosztani mindet.
https://www.valaszonline.hu/2023/02/03/budai-var-kulugyminiszterium-honved-foparancsnoksag-jozsef-fohercegi-palota-szent-gyorgy-ter-disz-rekonstrukciol-visszaepites-hauszmann-program/
-- Huszonkettesek | Szóltunk 1.
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/pfbid034LQN39FmhBfRkT7d19rbi2fyhLw9CoTRxLPwyPtXwFsnqHtLeKbYt3hs8RnftCtsl
-- Cicavízió 2023

Válasz

Bár egy szakmai forrásunk szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-domper-kft-3-7-milliard-forintert-epithet-egy-foloslegesnek-tuno-korforgalmat/32190964.html

Válasz

Lebukott Matkovich Ilona? A Kőhíd utcai botrányos építkezés egyik munkása szerint ő Matkovich embere

Matkovich Ilonát Vác baloldali polgármesterét és Kászonyi Károly képviselőt egy lakossági fórumra hívták meg a Kőhíd utca környékén élők, miután a polgármester fiának cége kivitelezésében zajló társasház építése során, elmondásuk szerint számos sérelem érte őket.

A lakossági fórum szervezői a sajtót is értesítették. Míg a megjelent polgármester és képviselő a kamerák kikapcsolását, a felvételek leállítását kérte, addig a lakók elmondták, ragaszkodnak a sajtó jelenlétéhez, az elhangzottak dokumentálásához. Hangsúlyozták, kérdéseikre, kéréseikre nem kapnak válaszokat ezért szervezték ezt az eseményt.

Mint ismert, és melyről a 0627.hu is beszámolt, Matkovich Ilona fiának cége nyáron kezdett el egy négyemeletes társasházat építeni a Kőhíd utcában, ám erről a lakók csak akkor értesültek, amikor a favágók megérkeztek, és elkezdték kivágni az építkezés helyszínén a hatvan éves fákat. Azt mondták, hogy sem előtte, sem közben eddig nem állt szóba velük érdemben a város vezetése.

A megjelentek közül sokan úgy érezték, nem most, sokkal korábban kellett volna ezt a lakossági tájékoztatót Matkovich Ilonának megszerveznie, előre kikérni a lakosok véleményét.

Mint arról nyáron stábunk is beszámolt, a kivágott fák hatalmas felháborodást okoztak, ezek pótlása is egy kérése volt a lakóknak. Most arra kaptak ígéretet, hogy az összes fa pótolva lesz, ahogy ígértek fekvőrendőröket, közlekedési jelzőtáblákat is. De sokan panaszkodnak arra, hogy a még szombaton is zúgó munkagépek miatt, hónapok óta nem tudnak pihenni. Már most vitás helyzetet okoz az itt élők, és az építkezésen dolgozók között a parkolás ügye: „Tudod ki vagyok én? A Matkovich embere” - válaszolta állítólag az egyik munkás egy lakosnak, aki számonkérte, hogy miért áll a háza előtti parkolóba. De olyan eset is megtörtént, hogy egy embert elütött egy markoló. Ez az ügy a rendőrséghez került – tudtuk meg.

Az ügy pikantériája, hogy úgy tűnik Matkovich Ilona két alpolgármestere, Ferjancsics László és Kiss Zsolt szembe megy Vác első emberével, ők ugyanis a lakók tiltakozása miatt már egy tervtanácsi ülésen jelezték, nem támogatják egy 52 lakásos társasház megépítését Vác másik részén, a Rádi útnál. De nem ez az egyetlen ilyen eset, ahol úgy tűnik szembe mennek alpolgármesterei Matkovich Ilonával. Kiss Zsolt ugyanis maga jelentette ki stábunk kérdésére egy korábbi interjúban, hogy amennyiben a Paduc utcába tervezett, szintén a Matkovich Ilona fiához köthető több emeletes társasház megépítése az ott élők számára problémát jelent, ő maga fog fellépni az érdekükben.

A lakók azt is megkérdezték Matkovich Ilonától, hogy noha több levélben is kérték mégsem vágták le a parlagfüvet a Kőhíd utca környékén lévő garázssor előtt, ám a fia cége magántulajdonában lévő területen rendszeresen nyírták a füvet a Váci Városfejlesztő Kft. munkatársai, sőt még a padokat is lefestették. Matkovich Ilona ezt elismerte, és mint mondta megkérték erre a Városfejlesztőt.
https://www.facebook.com/0627.hu/videos/685729296510793

Válasz

A Huszonkettesek csoport ma Budapestért Díjat kapott Fővárosi Önkormányzattól, amit Csomay Zsófia és Roth János vehetett át Karácsony Gergelytől és Tüttő Katától az Új Városháza dísztermében.
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/pfbid0bWyyPkTcYB61YVJ4h4tHYCzLfbFcKTwMuhnFA49TU7fA6Jp4Nay1fX2vPHhQGbj1l
(képek)

Válasz

Egy évek óta húzódó budai lakópark-projekt, amelyben egy szecessziós villa is megújul

A kormányközeli körökből az OTP egyik ingatlanalapjához került egykori honvédségi területen ötven lakás épülhet.

A budai oldalon évről évre egyre kevesebb üres telket találunk, így mindig feltűnést kelt, ha egy-egy ilyen terület gazdát cserél, sőt, beépítési terv is születik rá.

Így volt ez néhány évvel ezelőtt is, amikor felmerült a Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor közt húzódó, a második világháború után a honvédség tulajdonába kerülő, majd 1991-ben a XII. kerületi önkormányzatra szálló földdarab eladása, hiszen a kedvező beépítési paraméterekkel rendelkező terület ideálisnak tűnt ahhoz, hogy rövidesen újépítésű otthonoknak helyet adva kapcsolódhasson be Budapest vérkeringésébe.

A terület

Az 1785-ben alapított, majd közel száz évvel ezelőtt nyomtalanul felszámolt vízivárosi temető egy részét elfoglaló, a századfordulón már a Labancz úti elemi, gazdasági és háztartási népiskola faiskolájaként, illetve gyakorlótelepeként használt terület a szocializmus évtizedeiben a honvédség birtokában volt, tőszomszédságában pedig a számos újítással előálló Haditechnikai Intézet, annak izotóp- és biológiai laborja, illetve a Honvédelmi Minisztérium különböző részei működtek.

A területet 2014 márciusában ürítették ki, ezután került szóba a szomszédos önkormányzati telek privatizációja.

A Kútvölgyi kórház közelében fekvő, 16 ezer négyzetméteres területet 2017 márciusában a Florion Invest Kft. vásárolta meg, ami mögött akkor a Rogán Antal-féle lakáslottó miatt ismertté vált Carion cégcsoport állt, a helyzet három hónappal később azonban jókorát változott, hiszen a Florion júniusban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjéhez, Szivek Norberthez köthető, az üzletember több érdekeltségével azonos épületben székelő Lexan Holding kezébe jutott.

A következő évben kiderült, hogy a Florion egyedüliként adott le érvényes pályázatot, ...
https://24.hu/kultura/2022/11/01/ismeretlen-budapest-viranyos-ut-villapark-lakopark-szecesszio-villa-felujitas-epites-szivek-norbert-otp-florion-balansz-ingatlanalap/

Válasz

A tiltakozók szerint a Bosnyák téri NER-es lakótelepnél a szocialista panelek is jobbak voltak

A Bosnyák tér felér egy időutazással.
https://fortepan.hu/hu/photos/?q=Bosny%C3%A1k+t%C3%A9r

A sarkon áll a százéves, a forgalmat a reggeli és éjszakai villamosrajzáskor megbénító villamosremíz, szemben foghíjtelek. Földszintes és emeletes házak a Nagy Lajos király útján, szinte mindegyikben működik valamilyen üzlet, hamburgeres, görög étkezde, műszaki outlet, presszó. A Csömöri úton ötvenes évekbeli háromemeletesek, amik annak idején megváltást jelentettek a komfort nélküli nyomorból érkezőknek. A sorház előtti széles térségben buszok követik egymást percenként, az osztott pályás út közepén gazos, parkolónak is használt villamossínen 1995 szentestéjén haladt el az utolsó 44-es a Keleti pályaudvar felé.
https://444.hu/2022/09/30/a-tiltakozok-szerint-a-bosnyak-teri-ner-es-lakotelepnel-a-szocialista-panelek-is-jobbak-voltak

Előzmény

Válasz

Több százan tüntettek a Bosnyák téri NER-es beépítés ellen
https://444.hu/kepek/2022/10/01/tobb-szazan-tuntettek-a-bosnyak-teri-ner-es-beepites-ellen

Előzmény

Válasz

Nincs gátja a zuglói gigafejlesztésnek

Ugyan az önkormányzat telekalakítási és építési tilalmat rendelt el arra a területre, ahova a Zaha Hadid Architects által is tervezett új városközpontot vizionálták, a korábban már elrendelt kiemelt státusz után

-- a kormány legújabb rendeletében

most már a fejlesztéshez kapcsolódó bármilyen más építkezést, az infrastrukturális fejlesztéseket, és a hozzá kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyeket is kiemelt üggyé nyilvánította.
https://epiteszforum.hu/zuglo-city-centre-egy-ujabb-fejezet

Válasz

Az Élet és Irodalomban július elsején jelent meg egy
beszélgetés Dankó Zsófi és Sugár Péter építészekkel.

A riportot Bérczes Tibor készítette, 'Nekünk már kevés a szép és jó ház' címmel.

Rövid reklám megtekintése után a cikk ingyen elérhető.

"Az építészek körében – szerintem – túl erős a meggyőződés, hogy mindenre az a megoldás, ha jó és szép házakat terveznek. Így viszont nem a problémára kérdezünk rá. Ha valaki jó meg szép házakat akar tervezni, azt megtanulhatja az egyetemen és utána a szakmában. Én ezt a probléma szőnyeg alá söprésének tartom, és lázadok ellene. Azt szoktam mondani a hallgatóknak, nem biztos, hogy a nagy teljesítményük egy szép vagy jó ház megépítése lesz, hanem ha megakadályozzák, hogy valami megépüljön vagy valamit lebontsanak. Egészen más valóság vesz most bennünket körül, és ebben példát kell mutatni, erkölcsileg hitelesnek kell lenni. Az, hogy egyfajta szociális gondolkodást képviselünk, úgy gondolom, hogy szükséges és hiteles hozzáállás. Nekünk már kevés, hogy szép és jó házakat tervezhetünk. Vannak helyzetek, amikor ezt nem tudjuk összeegyeztetni azzal a valósággal, ami körülvesz bennünket."
-- Sugár Péter, részlet
https://www.es.hu/cikk/2022-07-01/berczes-tibor/nekunk-mar-keves-a-szep-es-jo-haz.html

Válasz

Budapest belvárosa tele van romos épületekkel, mit kéne tenni, hogy megelőzzük a Jókai utcaihoz hasonló házomlásokat?

Budapest 150 évvel ezelőtt jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Sosem látott fejlődés indult meg ekkor, a lakosság a duplájára nőtt. Hidak, körutak épültek, ekkor készült a kontinens első földalattija is. És ekkor kezdték el építeni ezeket a bérházakat is.

„Az volt a hagyományos modell, hogy minden háznak egy tulajdonosa volt. Voltak persze ugyanolyan ingatlanfejlesztők is, mint manapság, valaki épített 20-30 házat a városban, de a legjellemzőbb az volt, hogy egy embernek egy háza volt. Ez egy befektetési forma volt, jól menő ügyvéd, orvos, építésmérnök összejött egy kis tőkéje, épített magának egy házat. Ebben volt a saját lakása is jellemzően. Az első szint volt a legértékesebb a leghangsúlyosabb erkéllyel, ő ott lakott. Volt egy házmester, aki felügyelte lakásokat, a többi pedig ki volt adva bérbe” – mondta a Fókusznak Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó.

A gyönyörű főúri paloták mellett gomba módra emelkedtek a 2-3 emeletes polgári házak. Ekkor tevékenykedtek a múltba nyúló historizáló építészet képviselői: Ybl Miklós, Steindl Imre, Schulek Frigyes és Hauszmann Alajos is.

A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Surányi András szerint az egész Terézváros a Múzeum körúttól fölfelé a Városligetig alapvetően egy mocsaras vidék volt.

-- Maga az Opera is egy mocsár volt, ami rendkívül komoly feladatokat rótt az építőkre. El lehet képzelni, hogy amikor itt építkeztek – és villámgyorsan építkeztek –, akkor milyen alapozás született.


Persze azt figyelembe kell venni, hogy egyes források szerint Európa legszigorúbb építési szabályozása volt érvényben, és a budapesti városfejlesztés akkoriban egy szinten zajlott Párizzsal, Béccsel és Londonnal. Igaz, akkor még a tervezők nem tudhatták, hogy 100 év múlva milyen forgalom, légszennyezés, klímaviszonyok nehezítik az épületek állagának megóvását.
https://rtl.hu/fokusz/2022/07/24/budapest-belvarosa-romos-epuletek-hazomlas-megelozes-felujitas
(videó)

Válasz

Lakóház épülhet Buda legrégebbi étterme, a Márványmenyasszony helyére

... az ideiglenes műemléki védettség egyben azt is jelenti, hogy az érintett épületet teljesen kivonják a kerület fennhatósága alól, amíg a vizsgálat tart, mi semmit sem tehetünk, nem helyezhetjük helyi védelem alá az ingatlant – árulta el a Budai Hangnak Csány Éva. – Vagyis a Miniszterelnökség döntése még a maradék eszközünket is elvette a Márványmenyasszony megmentésére. A helyi védettségnek ráadásul inkább csak szimbolikus ereje van, önmagában ugyanis nem akadályozza meg a bontást, vagyis hiába tesz meg bármit a főváros vagy a kerület, az épületek sorsa a beruházó jóindulatán múlik. A kerületi főépítész elmondta, próbált egyezségre jutni a tervezőkkel, hogy a bontás helyett őrizzék meg a földszintes épületrészt, és ráépítéssel foglalják bele az új lakóházba, hogy az később akár étteremként is működhessen, folytatva a hagyományokat, ám a beruházó egyelőre nem számol ezzel a lehetőséggel. A bontási folyamatba egyáltalán nincs beleszólása az önkormányzatnak, a tervek alapján pedig hiába ítélte a kerületi Tervtanács többsége túlzott tömegűnek az épületet, azt akár változtatás nélkül is felhúzhatják, hiszen a végső szót a kormányhivatal mondja ki.
http://hang.hu/budaihang/lakohaz-epulhet-buda-legregebbi-etterme-a-marvanymenyasszony-helyere-142514

Válasz

ICOMOS Híradó
- 35. oldal Műemlékvédelmi Citrom Díj a 45 utáni építészeti értékek érthetetlen rombolásáért, különös tekintettel a Szentháromság tér 4-5 számú épület bontásáért
- 37. oldal veszprémi érsekséggel való levelezések
A teljes híradó a linken olvasható
https://1drv.ms/b/s!ApzRihSWwHX_g89x-hWOUtJaapueCw?e=0miBR9

Válasz

Lebontják a Péterfy kórház egyik épületét, nagyobbat építenek a helyére

A munkák második ütemében a főépületet is felújíthatják majd.

Az elmúlt években egymást követték a nyilvánosságban a magyar kórházak szomorú állapotáról szóló történetek, illetve fotók, a Péterfy Sándor Utcai Kórház esetében azonban most változhat a helyzet: a hatósági építési engedélyezési rendszer szerint a Péterfy Sándor és Bethlen Gábor utca felé néző épületek közül egyet rövidesen lebontanak, hogy a helyén egy új, modern épület születhessen, az 1932–1943 között kialakított központi tömböt felújítják, az utcáról nem látható udvart pedig zöldítik majd.

Az intézményben folyó munkák terve 2018 júliusában vált nyilvánossá: a kormány egy rendelettel (119/2018.) az Egészséges Budapest Program részeként kiemelt beruházássá tette

-- a Péterfy utcában új épületek emelését, valamint a régiek felújítását,

azóta azonban egy szó sem esett a konkrét munkálatokról, illetve azok várható eredményéről.
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/15/ismeretlen-budapest-peterfy-sandor-utca-korhaz-bontas-felujitas-kiemelt-beruhazas-hultl-dezso-epiteszet-freund-vilmos/

Válasz

A „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” mára egy szinte bármire ráhúzható gumiszabályként működik, amivel a kormány csökkenti az önkormányzati autonómiát, és ellehetetleníti a társadalmi érdekérvényesítést

„A kormányzati közpolitikák akadálytalan megvalósulása szempontjából

-- az önkormányzat egyre inkább akadályként jelenik meg, például amikor igyekszik gátat vetni a támogatások által felpörgetett építkezéseknek (lakóparkok, üzemek).
-- »időrabló« egyezkedés helyett a beruházások kiemelése, illetve a fejlesztéspolitika politikailag lojális szereplőknek (kormánybiztosok, ügynökségek) való kiszervezése a kormányzati reakció”

– írja a K-Monitor január végén megjelent anyagában.

Velős összefoglalása ez annak, hogy a kormány az ilyen projektek esetében

-- átnyúl az érintettek – a helyi lakosok és a helyi önkormányzat – feje fölött.
-- a befektetőknek és állami projektgazdáknak így lényegében nem kell szembenézniük a helyi közösség ellenállásával, hanem gyorsítósávon megszerezhetik az engedélyeket.

A több mint ezer kiemelt beruházást láttán joggal merül fel a szemlélőben, hogy miért épp ezek lettek kiemelve a többi, mondhatni „átlagos” beruházás közül. Választ azonban a beruházásokról szóló rendeletek szövegében sem találni,

-- a kormány ugyanis mindenféle indoklás nélkül dönti el, hogy mit ítél kiemelendőnek.

A helyi önkormányzatoknak és a lakosságnak

-- a legtöbb esetben semmiféle beleszólása nincs a döntésbe.
-- az érintettek gyakran csak a sajtóból vagy a Magyar Közlönyből értesülnek,

hogy miféle építkezést rendelt el a kormány a településükön.

A beruházástípusok alapján jól látható, hogy az úgymond közösségi érdekeket szolgáló oktatási vagy egészségügyi beruházások 2021-ben, a választások közeledtével megszaporodtak.

A beruházók gyakorlatilag személyre szabott jogalkotást is kérhetnek egy egyszerű nyomtatványon.
https://kormany.hu/dokumentumtar/nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-uggye-nyilvanitasi-kerelem

A Gyurcsány-kormány által bevezetett státusz eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De a Fidesz felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályok 2010 óta tartó fellazításával elérte, hogy ma már szinte bármilyen projekt megkaphatja a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést.

Bármilyen helyi jogszabály vagy épp országos törvény felülírható abban az esetben, ha a kormány egy adott beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánít – írtuk meg a kiemelt beruházások elleni civil kampányt bemutató novemberi cikkünkben.
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/22/eleg-volt-az-uram-batyam-vilagbol-a-budai-var-utan-balatonaligan-folytatodik-a-kiemelt-beruhazasok-elleni-kampany/

Ehhez az első feltételt maga az eredeti 2006. évi LIII. törvény biztosítja, amelyet az első Gyurcsány-kormány hozott. Ez a jogszabály rengeteg olyan módosításon esett át az elmúlt több mint másfél évtizedben, amivel szinte minden akadály elhárult a mindenkori kormány számára fontos beruházások elől.
http://jogiportal.hu/view/a-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-beruhazasok-megvalositasanak-gyorsitasarol-es-egyszerusiteserol-szolo-2006-evi-liii-tv

... már a 2006-os törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs 2018-as cikke 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs mint Európa kulturális fővárosa-projekt szerepelt.
https://magyarnarancs.hu/belpol/kiemelkedo-fontossagu-zsebek-112712

2010 után fellazították a szabályokat

A feltételeket az Orbán-kormány 2010 után teljesen fellazította. Megszűnt az összeghatár a részben vagy egészben uniós, illetve nemzeti költségvetésből finanszírozott projektek esetében, egyéb beruházásoknál pedig az alsó határt 90 millió forintra és 15 munkahelyre szállították le. Ugyanakkor semmilyen magyarázat nem került bele a törvényszövegbe, hogy ilyen esetekben milyen szempontok teszik indokolttá a beruházás kiemeltté minősítését.

A törvénymódosítások során megkapták a kiemelt státuszba való sorolás lehetőségét „a nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy a nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó” beruházások is.

A gyakorlatban azonban ez a módosítás gyakran nem a műemlékek vagy a világörökség megóvását jelenti, épp ellenkezőleg: a budai Vár területén zajló építkezések sajnos épp azt példázzák, milyen rombolást okozhat az örökségvédelem terén a kiemelt státusz.
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/02/08/szoloskertnek-alcazott-melygarazs-epul-a-budai-var-oldalaba-varfalat-bontanak-es-fakat-vagnak-ki/

Évente több száz rendelet

Az összes törvénymódosítást lehetetlen felsorolni, egy 2020 júliusában hozott változtatásra azonban érdemes kitérni. Eszerint ugyanis tulajdonosi – önkormányzati – hozzájárulás nélkül is építhető rámpa vagy lépcső közterületre a kiemelt beruházás megközelíthetősége érdekében, illetve elbontható magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban lévő épületrész, ha az valamilyen módon akadályozza a kiemelt beruházást.

Ezek a honlapok azonban természetesen semmiféle összesítést nem közölnek ezekről a beruházásokról. Ezért az adatok összegyűjtésére – a Civil Kollégium Alapítvány munkatársai és önkéntesei segítségével – a K-Monitor vállalkozott. Az így elkészült lista több mint ezer, 2018 eleje és 2021 vége között született kiemelt beruházásról szóló rendeletet sorol fel.
https://docs.google.com/spreadsheets/u/1/d/e/2PACX-1vSOp3NNEo68-fhLpuIEdWhEDL6bjZxbSNVVKvGvJbXQMSSX47Pa5EYV4mIU2cO1lP0gIrXWYS3FUph5/pubhtml?gid=221044952&single=true

A listán szereplő projekteket az átláthatóság érdekében térképre tettük.
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/13/terkepre-tettuk-a-fidesz-altal-kiemeltte-nyilvanitott-beruhazasokat-az-elmult-4-evbol/

Válasz

A Szentháromság téren épülő Konferencia Központ létrehozásakor „építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni” – vette észre a hvg.hu az Orbán-kormány erről szóló rendeletét.

A már lebontott, úgynevezett Diplomata-ház, korábbi szálloda telkéről van szó a Mátyás-templommal szemben. Bár az épület lebontás ellen

-- sok szakmai szervezet tiltakozott,
-- a műemlékvédelmi eljárás elkésett,

így az Orbán-kormány engedélyezte, hogy lerombolják .A terület most a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának tulajdonában áll, a kabinet pedig külön feltételrendszert állapított meg, így sem az országos, sem az önkormányzati építési szabályzatot nem kell figyelembe venni.

Ebben olyan részletekre is kitérnek, mint hogy a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 75 százalék, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10 méter, a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,8 méter, a csatlakozó, új épület zárópárkánya, ereszvonala legfeljebb 3 méterrel függőleges irányban térhet el a csatlakozó, meglévő épület azonos elemétől. A konferenciaközpontnak szánt ingatlanon iroda-, oktatási, vendéglátó-, kulturális és szálláshelyfunkció helyezhető el, de ennek ellenére nem kell létrehozni sem autóparkoló-helyet, sem kerékpártárolót.
https://nepszava.hu/3153758_mnb-konferenciakozpont-budai-var

Válasz

HÁTTAL EURÓPÁNAK 2. A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2020‒2021
2022. március 16., szerda, 18:00 (online)
https://us02web.zoom.us/j/81463771703
https://www.facebook.com/events/1791333371055260/

Az Oktatói Hálózat március 16 -án online beszélgetést tart a "Háttal Európának" című civil jelentésének 2. kötetéről, melyben érintőlegesen építészeti kérdések is helyet kaptak. Műemlékvédelemmel Lővei Pál és a múzeumokkal Mélyi József kapcsán.

Március 16-án megjelenik a szöveg az OHA honlapján,,
http://oktatoihalozat.hu
ahol az első kötet letölthető.
(Az első kötetben említik a budai vár – főleg a funkcióváltás -, a Városliget, a múzeumok és az emlékművek problémáját is)
-- Huszonkettesek

Válasz

A Huszonkettesek kértek, hogy beszéljek a Szentháromság téri Diplomataház tervezőjéről. Ha a házat már nem is tudjuk megmenteni, akkor is érdemes szólni Jánossy Györgyről, a házról és annak értékeiről, hogy akik őt nem ismerik, és nincsenek képben a pártállami idők építészetével kapcsolatban, segítséget kapjanak megértéséhez.

Jánossy Györgyöt személyesen ismertem, tisztelem, így akár elfogultnak is lehet engem tekinteni. Történészi és oktatói mivoltom azonban, remélem, garancia arra, hogy objektív maradok. Ismeretségünk a Középülettervező Vállalat Dísz téri irodájából ered, ahol Jánossy főépítészként működött, magam pedig öt évet töltöttem diplomázásom után. Ebben az időben Jánossy és Laczkovics László már művezetni jártak ki a Szentháromság téri építkezésre, ami akkoriban nagy figyelmet keltett. Később az Iparművészeti Főiskola Építész Tanszékén lettünk tanártársak. Volt módom megismerni Jánossy gondolkodásmódját, építészi habitusát, oktatói módszerét, szárnyaló intellektusát.

Beszélhetnék arról, mit hozott magával otthonról, értelmiségi családjából, milyen gazdag humán- és reál műveltségre tett szert a fasori Evangélikus Gimnáziumban, milyen kitűnő tanárai voltak a Műegyetemen a háborús években. Órákig lehetne mesélni arról az Odüsszeiáról, amit a Németországba kitelepített Műegyetem évfolyamaival bejárt 1944-45-ben, hogy végül Dániába menekülve kóstoljanak bele a skandináv jóléti modell demokratikus és szolidáris világába. Még izgalmasabb téma, hogyan próbált ez a társaság hazatérve utat találni a koalíciós évek zűrzavarában, s különösen a fordulat éve után kibontakozó pártállami rendszerben. Jánossy a Rákosi-korszakban kezdte szakmai pályafutását és a késő Kádár-korszakban ment nyugdíjba. Ez a generáció egész életében az állami tervezőirodák keretében kényszerült dolgozni, aminek voltak előnyei is, miközben a bürokratizálódás és ellenőrzés kiszolgáltatottságot eredményezett. Tévedés, hogy ilyen körülmények között nem születhetett érték. Jó példa erre Jánossy életművéből a gödöllői egyetem víztornya (1955-59), a Tóth Árpád sétányi lakóház (1961-63), mindkettő téglafalakkal és fém ablakokkal, vagy a salgótarjáni Karancs-szálló (1959-63) és a kazincbarcikai kórház (1962-69) robusztus, szobrászi tömegekkel és nyersbeton falakkal. Előbbi két épület állja az összevetést a korabeli skandináv épületekkel, az utóbbiak párjait pedig a modern japán építészetben vagy a „brutalizmus” újra divatba jött alkotásai között találhatjuk meg. Papíron maradt tervei közül szabadabb, expresszívebb formálásával kiemelkedik a Nemzeti Színház (1965) terve, továbbá az egri és a székesfehérvári múzeum (1967, 1968) tanulmányterve. A Szent György térre tervezett Külügyminisztérium (1971) és a Honvédelmi Főparancsnokság helyére tervezett koncertház, mint beépítési elképzelés vagy formai kísérlet érdekes, de léptékében és karakterében idegen lett volna a budai Vártól.

Ez a pár évvel későbbi Diplomataházról (1976-81) nem mondható el. Az első tervváltozat a tervtanácsok, műemlékes konzultációk eredményeképpen sokat finomodott, és a végeredmény a környezetéhez igen érzékenyen igazodó, mégis korszerű épület lett. Az akkor szokásosnál jobb anyagokat használtak és a kivitelezés színvonala is magasabb volt. Csak az nem érti a ház sok apró finom gesztusát, aki nem nézi meg azt alaposan, vagy nem olvassa el az építészekkel készült interjút a Magyar Építőművészet 1983. 1. számában. Ebben az interjúban a tervezők felsorolják az összes szempontot, amit ezen a kiemelt helyszínen figyelembe vettek, s őszintén szóltak arról. amivel maguk is elégedetlenek voltak. A legfőbb kifogás az épület földszintjének zártsága, ám ez annak rendeltetéséből adódott. A három felkért hozzászóló közül a műemlékes Horler Miklós és a zenetudós Wilheim András is ezt tette szóvá, miközben alapvetően dicsérték a házat. Reimholz Péter építész enigmatikus írása tartalmaz egyedül komolyabb kritikát, amit Jánossy Bástya-sétányi és Szentháromság téri házának szembeállítására alapoz. Az előbbihez hasonlítva visszalépésként értékeli utóbbit, miközben elismeri annak értékeit. Tévedés tehát ma erre hivatkozva hibáztatni az alkotást, hiszen Reimholz nem a modernségét, az illeszkedését kifogásolja. Éppen ellenkezőleg, őt a történeti formákra való utalások és a műemlékes rafinériák zavarták, ami a hozzánk akkoriban begyűrűző. posztmodern magabiztos műveletlenségét látva indokolt lehetett. Ugyanakkor pontosan tudta, hogy Jánossynak – modern építész létére – a kisujjában volt a történeti stílusok alaktana, többet tudott régi korok életmódjáról, építőtechnikájáról, mint bármelyik kortársa. A kritika tehát inkább a divatot követő kortársaknak szólt. Reimholz, aki 1983-ban még előtte volt saját posztmodern korszakának, „a könnyen fogyasztható, önmagában lezárt szépség” irányában tett engedményként értékelte a Diplomataházat, s helyezte fölébe a Tóth Árpád sétányon korábban épített lakóház bátor modernségét és egyszerűbb, természetesebb gesztusait.

Befejezésül néhány szó az 1945 utáni hazai építészet műemlékvédelméről. A történeti távlat hiánya miatt szokás a világban 30-50 éves türelmi időt szabni a védetté nyilvánítás határaként. Az ötvenes-hatvanas, sőt már a hetvenes évek épületei is rég túl vannak ezen, tehát súlyos mulasztás terheli az időközben átalakult és felbomlott intézményrendszert. Az építészettörténészek és műemlékvédők – széles kör bevonásával és nagy szakmai konszenzussal – már 2000-ben megtették a maguk javaslatait, ám ezek töredéke ment csak át az országos, városi vagy kerületi hivatalok szűrőjén. A listán természetesen ott volt a Diplomataház. A MÉSZ, a Kamara és az ICOMOS tiltakozása is bizonyítja, hogy ez az épület a 20. századi magyar építészeti kánon része, lebontása tehát súlyos hiba, eltűnése nagy veszteség a kulturális örökség számára.
-- Ferkai András
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/144363524714458:0
Elhangzott az „Odafagyok a Várért” című megemlékezésen ~ 2022. 01. 28., Szentháromság tér

Előzmény

Válasz

Kitekintő...

Kazinczy Gyöngyvér építész nem csak egy közművek nélküli, autonóm épület működési elvét mutatja be, hanem az ezzel járó életmódot is. Mai szemmel idegennek tűnhet ez az életvitel, ami tele van kényelmetlenségekkel, a tervező leírásából mégis kitűnik, hogy számukra ezt kárpótolja a természettel való harmonikus együttélésből fakadó öröm – és talán nem is jár mindez annyi lemondással, ahogy azt elsőre gondolnánk.

Környezet- és energiatudatos építészként nem csak a környezetbarát építőanyagok, az alacsony energiafogyasztás, illetve a megújuló energiák használata volt mindig is fontos számomra, hanem az épületek közművektől való függetlensége, önellátása is. Fiatalkori álmom volt, hogy egyszer olyan házban élhessünk a családommal, amely közművek nélkül működik, minden tekintetben önellátó, erdő öleli körbe, távol van a világ zajától, a természettel összhangban zajlik benne az élet. Rátaláltunk erre a házra a Balaton-felvidéki szőlőhegyek egyikén, az erdő szélén. Itt élünk két gyermekünkkel, harmóniában Istennel, és a környezetünkkel.
https://epiteszforum.hu/egy-mukodo-autonom-haz--onellato-haz-a-balaton-felvideken

Válasz

Rácz Miklós régész, építész helyzetismertetője a január 28-i eseményünkön.
Részlet a teljes szövegből.
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/videos/473308900969673/

Előzmény

Válasz

Oktalan pusztítás...

Csomay Zsófia építész a MOME oktatója, címzetes egyetemi tanár
a Szentháromság téren 2022. január 28-án.
https://www.facebook.com/watch/?v=239667044998901

Előzmény

Válasz

... az üzemeltetőn múlik, hogy a tágas tereket meghagyja-e elegánsan nagynak (a földszinten az előtér nagyobb mint maga a „nagy koncertterem”), vagy egyszerűen étteremmé zülleszti. Titokban reménykedem, hogy meghagyja, bár legyünk őszinték: Budapesten ahol csak lehetőség volt vendéglátóhellyé barikádozni tágas előtereket, ott megtették (ott a Várkert Kioszk vagy épp Párisi Udvar, hogy az Erzsébet téri Design Terminálról ne is beszéljünk).

Röviden: hazai viszonylatban egyedülálló.

Van azonban a funkcionalitásnál és a kihasználatlan tereknél egy jóval nagyobb probléma, amit külön pontba vettem ki. Ugyanis tapasztalatom szerint nem csak az építésztársadalom, de a nagyközönség sem szentel neki elég figyelmet – még a ház építését ellenzők sem. Ez pedig:

+1. A madárkérdés

2018-ban ezt írtam a Zene Házáról: "félek, hogy a fás-bokros területet tükröző nagy üvegfelületek évi több száz madár pusztulását okozhatják."

2020-ban azt hogy "A hatalmas üvegfelületek rendkívül veszélyesek a madarakra nézve. Főleg ott, ahol nem más házakat tükröznek vissza, hanem fákat, bokrokat, zöldet. Vagy, ahol a madarak "átlátnak" a házon. Az ilyen felületeket egyszerűen nem érzékelik, és olyan erővel repülnek neki, hogy elpusztulnak. A Magyar Zene Háza pont ilyen üvegpalota lesz."

2022-ben pedig ez fogadott a bejáráson:
https://static.wixstatic.com/media/dba64b_ef0ba4f9645049c5b498f01bc7f961e9~mv2.jpg/v1/fit/w_750,h_1115,al_c,q_20/file.jpg

Mondhatnánk, hogy pech. Hogy nagyon sok épület ablakának repülnek neki madarak, lehet hogy csak pont kifogtam ezt a szerencsétlenül járt feketerigót. Ezen a helyen azonban évekkel előre megjósoltam, hogy ez fog történni. Kizárt dolog a véletlen egybeesés, hogy az első alkalommal épp ebbe botlok. Azóta kommentben jelezte valaki a Facebookon, hogy ő egy elpusztult zöld küllőt talált, és félek, hogy ezek az észlelések csak szaporodni fognak. (A madarak jelentős része amúgy sem közvetlenül a ház mellett potyog le, belső vérzésekkel még el tudnak repülni kicsivel odébb, ahol már senki nem tudja megállapítani a halál okát.)

Több mint harminc éve ismertek ennek a jelenségnek a legfőbb okai, és az is, hogy miként lehet ellene védekezni. Ez a ház az összes kritikus tényezővel rendelkezik, ami a madarak pusztulásához vezethet: tükröződő és ablakon átlátszó zöldfelületek, fák és bokrok közelsége, amelyek miatt mindig sok a madár.

Az egésznek ráadásul bizarr felhangot ad, hogy itt a japán tervező végig a természet és az épített környezet harmóniájáról beszél. Ez más házain gyakran meg is valósul, itt azonban egy olyan üvegfelület burkolja az épületet, ami csak természetközeli illúziót teremti meg, valójában messze van a természetestől.

Mi a megoldás? Jobb lett volna előre gondolkodni, mert utólag csak csúnyán lehet beavatkozni. Az látszik, hogy a problémát észlelték, hiszen kihelyeztek pár madármatricát (amúgy tényleg klassz, hogy a színük meg az aranytetőhöz). Ám ez láthatóan nem elég. Sokkal többre lenne szükség, és még az sem biztos, hogy működne. Szakértők szerint az igazi megoldást a nagyon sűrűn felragasztott csíkok jelentenének, vagy szúnyogháló, vagy matt fólia. Egyik sem tenne jót a ház kinézetének, de dönteni kell, mi a fontosabb. Esetleg marad a rendszeres takarítás: az elpusztult állatok eltüntetése a látogatók szeme elől.
https://www.zubreczkidavid.hu/post/magyar_zene_haza_varosliget_liget-projekt_madar_uveg_ablak_pusztul_utkozik

Előzmény

Válasz

Odafagyok a Várárt!

Gyertyafényes táblaavatást és virrasztást tartunk, a vandál módon elbontásra ítélt Diplomata-háznál a Szentháromság téren, 2022 Január 28 -án délután 18:00 órától.

Az esemény rövid műsorral kezdődik, ahol neves művészek és közéleti szereplők beszélnek a házról, az építészetről, a jogfosztottságról, az emlékezetpolitikáról és a szabad művészetek magyarországi állapotáról.
A program végén várunk mindenkit, aki megszólalna a felvetett témákkal kapcsolatban és úgy érzi, még érdemes beszélni egymással...

#huszonkettesek

https://www.facebook.com/Huszonkettesek
https://twitter.com/HCsoport
https://www.instagram.com/huszonkettesek/

-- Felhívás 2022.

http://netpolgar.network.hu/kepek/ertunk_dolgoznak/felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_01

http://netpolgar.network.hu/kepek/ertunk_dolgoznak/felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_02

http://netpolgar.network.hu/kepek/ertunk_dolgoznak/felhivas_2022__a_budapest_iker_szentharomsag_ter_6_hrsz6667_telken_allo_valamikori_diplomata_lakohaz_majd_burg_hotel_epulete_bontasahoz_kapcsolodoan_03png

Előzmény

Válasz

http://nepzene.network.hu/video/szaloki_agi/szaloki_agi_a_magyar_zene_hazaban_amely_2021_vegen_nyilik_meg

Ünneprontó sorok következnek. Szombaton adják át a Ligetben a Zene házát, tudják, azt a légies, aranytetejű pavilont, a japán sztárépítész épületét, amivel hetek óta tele a sajtó. Az építmény ránézésre hibátlan, de csak rövid vizsgálódás kell, hogy kiderüljön a Zene Háza inkább flitteres paravánja a nyers erőnek, és a jogállam becsicskításának.

Érthető lehet a kedves olvasó felháborodása ezen a ponton, hiszen látta a képeket az aranyozott épületről, ami úgy lebeg a fák közt, mint valami tündekastély.

Mielőtt Ön belecsapna a gyalázkodó levél írásába, én pedig a további ünneprontásba, gyors kitérő a kultúráról, aminek indokával a Városliget Zrt. épületeket húz fel a Ligetben.
A kultúrának leginkább az emberi érzékenységhez és nyitottsághoz van köze. Szóval, hogy meglátom a szépet, érdekeset, vagy a tragikumot magam körül, majd a tapasztalatokat valami tanulságossá, megkapóvá, felejthetetlenné formálom.

Bárhogy is, a kultúrának speciel az erőhöz nincs sok köze. Hiába léteznek kultúrának látszó produktumok, amik hatalommal, megfélemlítéssel, erőszakkal operálnak, azok csak díszletei valami egész másnak.

És itt jön a Zene Háza. A Liget projekt első elkészült produktumáról számos fórumon megírták, hogy milyen gyönyörű, légies. Jómagam gyengéd érzelmekkel viseltetek az építészet iránt, de ezúttal eszembe sem jut arányokról, függönyfalakról, és mintázatokról értekezni.

A Zene Háza ugyanis szimbóluma lett mindannak, ami ellentétes a kultúrával. Az épület története onnan indul, hogy a nyilvánosság kizárásával teletervezték a Ligetet épületekkel. Aztán amikor a civil aktivisták aktivizálódtak, akkor a kormány emberei ellenkampányba kezdtek, ravaszul keverve a zöldfelület és a valódi parkot jelentő zöldterület fogalmát, azt sugallva, hogy nincs itt semmi látnivaló.

Ezek után a fakedvelő aktivisták elfoglalták a Liget stratégiai pontjait, hogy kikényszerítsék, hogy a hivatalok ne csak a funkcionáriusok elképzeléseit tartsák szem előtt, hanem a tágabb közösség érdekeit is. Az időközben elvégzett közvélemény-kutatások szerint ugyanis a budapestiek 75-55 százaléka elutasította a beruházást.

Mihez vezetett ez? A Liget nem meghallgatta vagy bevonta a civileket, hanem verőembereket bérelt fel. Focihuligánokat, akik nevetve, kamerák előtt verték szét az aktivistákat, hogy folytatódhasson a most agyon ajnározott Zene Háza építése.
Ötvenkilós lányok és ötvenöt kilós fiúk kaptak akkora pofonokat a kamerák előtt, hogy ha mással nem is, de az aszfalttal konzultálhattak.

És itt nem áll meg a történet. Az állami intézmény által felbérelt verőemberek a Zene Háza területén a rendőröket csicskáztatták. Ezen a felvételen 2:35-nél a rendőrökkel ordító, magából kikelt izomember nem tüntető. Ő Tóth Csaba, képesítésére nézve focihuligán, aki a rendőröket utasítgatja, hogy végre megkezdődhessenek a fakivágások.
https://www.youtube.com/watch?v=DqFVFKd1ko8&t=156s

Az azóta gazdasági bűncselekmények miatt – nem pedig a fenti túlkapások okán – letartóztatott verőember úgy beszél a rendőrökkel, mintha alá tartoznának. És a valóságban alá is tartoztak.

A Zene Háza létrejötte nem a művészet nagyságát, az emberi kreativitás erejét mutatja elsősorban, hanem annak a Fidesz által kiépített informális hatalmi hálónak a működését, ahol a valódi hatókörök már nem az állami rendszer elemeinél, minisztériumnál, rendőrségnél, adóhatóságnál vannak, hanem gyakran a hivatalos funkció nélküli erős embereknél. Az erő a Zene Háza esetében puszta fizikai erőt is jelent.

Azoknak, akik szerint ez túlzás kommentben kirakom a videót, amin egy lányt küld földre egy ránézésre 150 kilós verőember. Meg amin egy zöld érzületű rasztafárit alattomosan gyomron vág az államilag felbérelt verőember. És amin egy kockás inges egyetemi tanárnak tűnő urat vernek arcon.

Persze lehet azt gondolni, hogy a beruházás ellen tiltakozók, a Ligetben évekig táborozó aktivisták irracionális, túlmozgásos zöldek.

Csakhogy irracionálisnak, túlmozgásosnak és zöldnek szabad lenni, és demonstrálni is állampolgári jog. De a közvéleményt megvezetni, átláthatatlan költségvetésekkel trükközni, majd embereket megverni a törvények szerint tilos.

Nem mondom, hogy bárki is bojkottálja az épületet. A legtöbb zenész nincs is olyan helyzetben, hogy visszautasítson fellépéseket, csak mert a koncerthelyszín a demokrácia, és néhány ember konkrét sárba tiprása közepette jött létre.

De elfelejteni sem szabad, hogy az épület lebegő könnyedsége valójában a kidagadó erekkel üvöltő, felelősségre vonástól nem tartó focihuligánok emlékműve.
https://www.facebook.com/andrasfoldesjournalist/posts/352177416730484

A posztban ígért linkek az állami pénzből finanszírozott pofonokról:
https://www.youtube.com/watch?v=Xkx76wJKXTs
https://coub.com/view/d7nnm
Ez pedig a Hír tévé azon korszakából, amikor még hírekkel foglalkoztak, nem propagandával: https://youtu.be/t4XcAJCUJOc?t=142

A bíróság azóta kimondta - amire ott a helyszínen a ligetvédők is felhívták a rendőri vezetők figyelmét -, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel a tüntetést, majd adta át a két - azóta letartóztatott - verőember által vezetett kopaszoknak a területet.
https://tasz.hu/cikkek/birosag-mondta-ki-hogy-jogszerutlenul-oszlatta-fel-a-rendorseg-a-ligetvedok-tiltakozasast

Illés Zoltán: Barbarizmus, vandalizmus és gyalázat a Ligetben zajló favágás
https://www.youtube.com/watch?v=5KZi0WjM_sE

A megbeszélés:
https://www.youtube.com/watch?v=RcGty_PLCp0

Válasz

A Szentháromság tér 7-8. életveszélyessé nyilvánítása január 20-án 7 órakor
Január 20-án a Szentháromság téri házon reggel 7-től kezdve kivésték a második emeleti homlokzatokon a vasbeton pillérek közötti köztes téglapilléreket. A pilléreket ott is kivésték, ahol még nem bontották a födémet, az álló tetőszakasz alatt.

7 órakor a kivitelezés vezetője statikai szakvéleményt mutatott, mely szerint az épület életveszélyessé vált. Ezzel egyidejűleg a második emeleti födém bontását is megkezdték. Amennyiben életveszélyes helyzet állt elő, azt legfeljebb a födém alatti pillérek kivésése okozhatta, egyébként a kivitelezőnek a rendelkezésére álló területen, biztonságosan kellett volna folytatnia a munkát.

A téglapillérek kivésésének nem lehetett más célja, hogy életveszélyesnek beállítható helyzetet állítsanak elő a helyszínen, és erre hivatkozva elfoglalhassák a közterületet. A statikai szakvélemény ettől kezdve a pillérek hiányára hivatkozhat, amelyek elbontása azonban valójában szándékos életveszély keltésének céljával történt.

1. kép: Az épület homlokzata január 19-én 4 órakor, még valamennyi homlokzati pillér a helyén van
2. kép: A második emeleti téglapillérek kivésése január 20-án reggel 7.30 h
3. kép: A keleti homlokzat az álló tetőszakasz alatt, ahol a tető és a födém bontását sem kezdték meg, 2022. január 20. 9h
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/136681672149310
Huszonkettesek

... ajjaj!

Előzmény

Válasz

Testükkel védik az építészek a bontásra ítélt házat a Várban

Építészek állnak őrt a budai Várban, a Szentháromság tér sarkán, ahol megindultak a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) tulajdonában lévő egykori Diplomata-ház (majd Burg Hotel) bontási munkálatai. A Huszonkettesek nevű, elismert szakembereket tömörítő csoport tagjai a jelentős építészeti értékkel bíró alkotás eltüntetése ellen tiltakoznak.

Mint arról többször beszámoltunk, újabb modern épületet bontanak le a Várban. Virág Csaba ikonikus műve, a Levéltár szomszédságában állt Országos Villamos Teherelosztó után ezúttal a Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján 1971 és 1981 között készült Diplomata-ház tűnhet el a történelmi környezetből. Az épület 2020 végén került a PADME tulajdonába, az alapítvány tudományos műhelyként, és konferenciaközpontként élesztené újjá a házat. De nem a negyven éve átadott művet, hanem annak elődjét, a második világháború alatt lebombázott, három házból álló tömböt.

Annak ellenére, hogy a szakmai szervezetek korábban egymás után álltak ki a Diplomata-ház megmentéséért. – Az épület a 70-es évek kiemelkedő építészeti alkotása, példamutató módon oldja meg kortárs, és egyben időtálló építészeti eszközökkel a környezethez való illeszkedést – írta november eleji állásfoglalásában a Magyar Építész Kamara. – Az épület építészeti értéke egyértelmű és elvitathatatlan, éppen ezért az épület védelme és megőrzése közös felelőssége mind az építészeknek, mind a döntéshozóknak, mind pedig a jelenkori társadalmunknak – olvashatjuk.

– Annak érdekében, hogy a pusztulás, pusztítás sem most, sem a későbbiekben ne fenyegethesse az épületet, javasoljuk annak helyi védelem alá helyezését, és ennek segítségével megőrzését az utókornak, mint a 70-es évek magyar építészetének egyik jeles alkotását – javasolta a kamara elnöksége. Egy nappal később a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy az „épület helyi védelem alá kerüljön, és vitathatatlan építészeti értékei megmaradjanak az utókor számára”.
https://hang.hu/belfold/epiteszek-a-sajat-testukkel-vedik-a-bontasra-itelt-hazat-a-varban-135812

A szakmai tiltakozások ellenére újabb modern épület tűnhet el a Várból
https://hang.hu/budaihang/a-szakmai-tiltakozasok-ellenere-ujabb-modern-epulet-tunhet-el-a-varbol-134608

Botrányok után és pereskedés közepette 8,7 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank azt a budai Várban álló műemléket, amelyet öt éve egyszer már megvett éppen annak az alapítványnak, amelytől most visszaszerezte.
https://hang.hu/belfold/elveszitette-bolcs-var-jelleget-avagy-igy-trukkoztek-matolcsyek-108681

Válasz

Kérdések a Hauszmann-palotáról – Az enfilade

„A beosztást oly módon létesítettem, hogy (…) a hosszanti tengely irányában 200 méter hosszúságú teremsor keletkezett, minővel Versailles kivételével egyetlen egy kontinentális királyi lak sem rendelkezik.”
– Tehát a Hauszmann-féle Budavári Palota „rekord enfilade-mítosza” minden bizonnyal magától Hauszmann Alajostól indulhatott el, és azt láthatjuk, a visszaépítés lelkes rajongótáborában ma is ez a legfőbb érv, miközben azt, ami minden tisztességes építészet kiinduló kérdése, hogy mi a tartalma, funkciója és értelme az (akár enfilade-os) királyi palotának egy köztársaságban, továbbra is homály fedi!

Nézzük tehát, mi is ez a bizonyos „teremsor” az építészetben.

Teremsornak az „enfilade” francia szót szokták fordítani. A francia enfilade valami olyasmit jelent, hogy a sor, sorozat irányában. A „lőelméleti szakirodalom” mellett az építészetben is egy nagyon konkrét motívumot jelöl, legalább már az itáliai reneszánsz óta (magyarországi és erdélyi reneszánsz épületekben is megfigyelhetjük), de a francia barokkban és annak hatására általánosan elterjedt. A lényege olyan termek, szalonok sorolása, melyeket eleinte a középtengelyben elhelyezett, majd később az ablakos fal mellé helyezett ajtók szigorúan egy tengelybe építésével hoztak létre, és valamennyi ajtó kinyitásával akár, ezeket a helyiségeket látványos vizuális kapcsolatba lehetett hozni, egymással, sőt – a végpontokon kiképzett ablakokon vagy franciaerkélyeken át – a környező tájjal is. Hogy az egyes helyiségek lakosztályokat alkottak, a munkát vagy a reprezentációt szolgálták, tehát milyen tényleges térhasználattal, protokollal működtek, nagyon szerteágazó kutatásokat, leírást igényel, de az enfilade, mint építészeti forma, motívum mégis nagyon konkrét és erős jelenség volt az építészettörténetben. Az enfilade angol elnevezése: suite of rooms (termek sorozata), rávilágít a műfaj egy fontos további meghatározójára, hogy az enfilade: egyidejűleg kialakított és formailag összehangolt helyiségek sora, amelyekben végighaladva (mint egy zenei szvit tételei esetében) egységes koncepciót észlelünk.

A Hauszmann-féle budavári „teremsor” szándékoltan igen vegyes stílusú volt, nehéz volna egységes műnek tekinteni. Az volt a cél, hogy az egyes nagyobb termek különböző történelmi pillanatokra utaljanak – jellegzetesen eklektikus filozófiával. Egyes egységek önmagukban is nagyon összetettek voltak, más terekkel voltak több, keresztirányú tengellyel összekötve. A budavári palota fő szintjének a hauszmanni térrendszere tehát, véleményem szerint nem enfilade (azaz teremsor), sőt Hauszmann átépítéseivel elpusztította a Mária Terézia-kori palota eredeti enfilade-jait, királylépcsőjét, a Hillebrandt-féle Szent Jobb kápolnával, a Szent Zsigmond kápolna többszintes ablakaival és például az egységes vakolt homlokzatokkal együtt. El lehet ugyan mesélni a 20. század eleji épület használatát így, hogy az emeleti szintben megérkeztek északról, a Szent György térről, ezt sokan megteszik, de – pillantsunk az alaprajzra – az így elsorolt tereket nem tekinthetjük egyszerre végigjárhatónak, mivel nagyon heterogén a funkciójuk, és ami az építészeti lényeg, hogy az összeköttetés nem egyenes – nincsenek azonos méretű, nyitásmódú ajtók egy tengelyben. Nem lehetett tengelyben végigtekinteni a helyiségek sorozatán! A kétszáz méter sincs rendben, mivel a teljes hossz több, mint háromszáz méter, de azt a csúsztatást Hauszmann már nem vállalta be, hogy a déli végre áthelyezett királyi vagy királynéi hálószobát is belevegye a mérésbe. Pedig az eredeti reneszánsz és barokk koncepcióban ez is mindig szerepelt, gondoljunk csak II. Pál pápa hálószobájára a római Palazzo Veneziában és a „Napkirály felébred” kezdetű ceremóniára Versailles-ban. Az eredeti barokk rendszer többnyire a végpontok közelében, mint pólusokon, a királyi és a királynői hálószobát szerepelteti, illetve oda behelyettesíthető az építtető főnemes illetve felesége, és ez a polarizálódás a térhasználattal is együtt jár, a férfi és a női vendégek elkülönülő szórakozásának a pólusait adta. Ilyen 18. századi enfilade maradt ránk például a noszvaji De la Motte-kastélyban, nagyon jó, valóban hiteles állapotban. Ennek a térhasználatnak a nyomait még az eklektikus (tehát Hauszmann-kori) bérházépítés nagypolgári lakásainak az alaprajzán is megfigyelhetjük: az ebédlő, illetve a női és férfi szalonok és hálószobák sorban elhelyezésében és összekapcsolásában.

További probléma, hogy ehhez a feltételezett, észak-déli tengelyhez nem kapcsolódott az eredeti (és a minap „1:1-es modellként” újraépített és átadott) Szent István terem, és a nyugati, úgynevezett Ybl- (Horthy- vagy OSZK-) épület – önmagában is nagyon összetett – térstruktúrája.

Elemezve tehát az archív anyagot, nem jutottunk közelebb ahhoz a kérdéshez, hogy miért is kell közpénzből ezt a palotaszörnyeteget át-, újra-, illetve visszaépíteni, és mi is a megbízó programja? A teremsoron kívül mi készül majd a vadonatúj vasbeton szerkezetben, az újragyártott homlokzat mögött? Mi lesz a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár sorsa? Azt a sarkalatos szabályt honunkban sajnos sokan vitatják, hogy nem „építünk” műemléket, mert ez ellentétes a műemlék definíciójával, mivel az egy úgynevezett „nem írott történelmi forrás”, dokumentum, tehát csak meglévő emlékeket lehet restaurálni. A közhangulatot formáló Facebook-trollok és vágy-arisztokraták cinikus palota-komplexusáról Marie Antoinette apokrif mondata juthat eszünkbe, hogy „a szegények, ha nincs kenyerük, egyenek hát kalácsot”. Úgy kell ennek az országnak az az újragyártott királyi palota, mint púp a hátára, és akkor még a falaira tapadt súlyos történelmi terheket nem is említettük.

Képmellékletek:
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/132178969266247

-- Alaprajz részlet Pietro Barbo bíboros, később II. Pál pápa enfilade-os termeivel, a Palazzo Venezia első emeletén, Róma; építész: Leon Battista Alberti, Giuliano da Maiano vagy Bernardo Rossellino, 1455-67., Peter Thornton: The Italian Renaissance Interior 1400-1600 – kötetből, (London, Weidenfeld and Nicolson, 1991), p.303. (1. alaprajz)

-- Kolozsvári, 15-16. századi polgárházak enfilade-os alaprajzai a Magyar utcában, 1896-ban, bontásuk előtt felmérte Pákei Lajos, Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek XVI. század, Budapest, az MTA. Művészettörténeti Kutató Csoportja kiadványa, 1985. -kötetből; (2. alaprajz)

-- A Mária Terézia-kori palota első emeleti alaprajza, terv fázisban, igazi enfilade-okkal, építészek: Jean-Nicolas Jadot, Nicolaus Pacassi és Franz Anton Hillebrandt; Sebastian Zeller rézmetsző rajza, 1758., kiemelve Kelényi György: A királyi udvar építkezései Pest-Budán a XVIII. században - kötetből) (3. alaprajz)

-- Az átépített királyi palota első emeleti alaprajza, Hauszmann Alajos: A magyar királyi vár, Budapest, 1911. (4. alaprajz)

Bujdosó Győző építész

Válasz

Bővítik az ELTE lágymányosi campusának déli tömbjét

Az új épület a meglévő, bontásra ítélt vegyszertároló helyén épül fel. Az új és a meglévő, 2001-ben átadott déli tömb épület összeépítése során elbontják a lepény épületrészben lévő két tantermet is. A tervezőt és a kivitelezőt közbeszerzési eljárás során választják ki.
https://epiteszforum.hu/bovitik-az-elte-lagymanyosi-campusanak-deli-tombjet

Válasz

Címzett: Miniszterelnökség, Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.

Közös a vár! - Tiltakozzunk a Budai Vár önkényes kisajátítása ellen!

Tiltakozzunk a Budai Vár önkényes kisajátítása ellen!

A hetven éve létező kulturális és idegenforgalmi központot - nagyrészt múltba révedő - kormányzati negyeddé alakítják a Budai Várba tervezett, újabb 340 milliárd forintot felemésztő beruházások. Mindezt a vári lakosok érdekei ellenében, szakmai konszenzus mellőzésével. A 4000 új irodai munkahelyhez szükséges hatalmas mélygarázsok összefüggő zöld sávot fognak hosszú időre építési területté változtatni.


1. Követeljük a Várnegyed hatalmi szimbólumként történő átalakításának, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltésnek és minisztériumi irodák létesítésének leállítását!

2. A döntéshozó haladéktalanul orvosolja a világörökségi státusszal kapcsolatos jogsértő mulasztását!

3. A szakmai és társadalmi nyilvánosság mellett, átfogó hatástanulmányok után alakítson ki új távlati tervet a Várnegyed eredeti léptékének és kulturális funkciójának megtartásával!

4. Állítsuk vissza a korszerű műemlékvédelmi felügyelőség teljes jogkörét és a háború után, neves építész elődeink által megtervezett, a Várnegyed léptékéhez igazodó alkotások méltóságát!

5. Őrizzük meg a várszoknya ligetes pihenőkert jellegét újabb mélygarázsépítések helyett!

6. Követeljük a Várfal-sétány keleti és nyugati oldalának teljes közterületi kiépítését a megkezdett sétányok folytatásával!

Miért fontos?

Az országszerte zajló „Gazdasági érdekből kiemelt állami beruházások” között a Budai Várban zajló a legismertebb.

A jó ideje rendeleti úton működő kormányzat sikeresen építi le az önkormányzatiságot, a főépítészi intézményt, a tervtanácsokat, az érték- és örökségvédelmet, a helyi és a településképi szabályozást, a városfejlesztési logikát, természetesen az ott élők távol tartásával, a projektek titkosításával. Az építészek szakmai érdekérvényesítő képessége elégtelen, kamaráink pedig cinikusan hallgatnak. A hatalom nem veszi figyelembe a világörökségi területekkel kapcsolatos nemzetközi véleményeket sem.

Régóta nehezményezzük szakmai szervezeteinkhez és a Várkapitánysághoz intézett leveleinkben az újabb és újabb beavatkozások társadalmi és szakmai egyetértés nélküli végzését. Ezek helyett a Várkapitányság médiafelületein és a titkosított beruházások kerítésein gépi látványképeket, nem pedig tényleges terveket láthatunk a csak rendeleti úton létező Hauszmann-tervre történő hivatkozásokkal.

„Föl-föltévedek a budai várba. Fölirányít a - lelkiismeret?” - még romos volt a Vár, amikor Illyés Gyula ezeket a sorokat írta.

Ma is lelkiismereti kérdés a Várnegyed jövője - csatlakozz az aláírókhoz!

Huszonkettesek Építészek Csoport:
Batár Attila, Bujdosó Győző, Csomay Zsófia, Golda János, Jahoda Maja, Janáky György, Kalmár László, Kamarás Bálint, Koszorú Lajos, Magyari Éva, Molnos Attila, Németh Katalin, Nóbik Orsolya, Pazár Béla, Pelényi Margit, Perényi Tamás, Pethő László, Roth János, Sugár Péter, Sylvester Ádám, Vincze László, Winkler Barnabás

A petíciót támogató civil szervezetek:
Civil Kollégium Alapítvány
Levegő Munkacsoport
Óvás! Egyesület

További információk:
https://www.facebook.com/Huszonkettesek
https://www.facebook.com/events/927365261493851

https://szabad.ahang.hu/petitions/kozos-a-var-tiltakozzunk-a-budai-var-onkenyes-kisajatitasa-ellen-1

Válasz

Idén is kiírásra került Budapest Építészeti Nívódíja​, melyre olyan, Budapest területén található alkotásokat jelölhettek, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják. Az alkotás lehet megvalósult, új, illetve rehabilitált épület, építmény, közterület, belső tér. A pályázatra idén is szép számmal, összesen 27 pályamű érkezett be. A pályaműveket több körben értékelte a zsűri, mely végén kiválasztották a díjazottakat.​

Az idei évben a hivatalos átadó online kerül megrendezésre, amit a Budapesti Építész Kamara YouTube-csatornáján​​ november 18-án 16 órától lehet élőben követni. Az eseményre készült egy rövid videó, ahol felvillannak az idei pályaművek is.
https://www.youtube.com/watch?v=mlg0Vn-fyBM

Válasz

Salgótarjáni Felhívás
’45 utáni építészetünk védelméért
A XXX. Országos Műemléki Konferencia résztvevői – a kétévenként megrendezett szakmai esemény hagyományait követve – ez alkalommal is a műemlékek, épített örökségi értékek
védelmével kapcsolatos időszerű témával foglalkoztak: a jelen időszakot közvetlenül megelőző korszak építészeti értékeinek sorsával, ezen értékek megőrzése terén jelentkező kihívásokkal,
felelősséggel, a sürgető feladatok számbavételével.
A jelenlévők,
Tekintetbe véve, hogy az épített környezetünket formáló, alakító tevékenységnek minden korszakban vannak kiemelkedő alkotásai, amelyek önértékük alapján és pozitív környezetalakító hatásuk révén is megőrzendő értékként válnak az esztétikai értékükön túl mással nem helyettesíthető történeti kordokumentummá is, minden korszakban kifejezve és megjelenítve a nemzet egészének és a kiemelkedő személyiségeinek alkotó erejét, tehetségét; ugyanakkor
Tudatában annak az általános jelenségnek, hogy a jelenkort közvetlenül megelőző korszak alkotásait az azt felváltó új szellemében mindenkor egyfajta negatív értékelés kíséri, hiszen éppen a szemléletváltozás miatt zárul le az előző alkotási-stílus periódus, valamint
Számba véve azt is, hogy a jelentős társadalmi-gazdasági változások, és az egyre gyorsuló ütemben
jelentkező környezeti kihívások alakította helyzetben az épített környezet elemeinek funkcionális átalakulása, esetenként akár teljes kiürülése, ezen elemek feleslegessé válását eredményezve az
értékek megőrzése ellen ható tényező, továbbá
Felismerve, hogy e tekintetben az 1945 utáni épületek és együtteseik jelentős számban és több szempontból is különösen veszélyeztetettek, mert a veszélyeztetettség fő okai között szerepel a változások következtében fellépő funkcióvesztés, a korszakot meghatározó ideológiával szembeni – indokolt – fenntartások, ellenérzések, illetve az alkalmazott anyagoknak és szerkezeteknek az építészeti alkotások jelentőségét látszólag súlyosan lerontó gyenge (silány) minősége, ám mindez nem ad felmentést az értékek elherdálására, még kevésbé felhatalmazást azok elpusztítására; s ennek alapján
Tudatában annak, hogy már lezárult korszak alkotásairól, azaz meg-nem-újuló épített örökségi értékcsoportról van szó, mely épületek épített örökségünk legfiatalabb, és így a hitelességüket tekintve legépebb csoportját képezik, hiszen koruknál fogva számos eredeti, építéskori épületelemmel rendelkeznek, s ezért különös
Felelősséggel tekintve az alkotó elődök tiszteletére és az alkotásokat majdan saját örökségükként
értékelő következő generációk értékvesztésének megelőzésére,
a XXX. OMK résztvevői a jelen Felhívásban alábbi javaslatokat-ajánlásokat fogalmazzuk
meg:
1. Mindenek előtt, és minél előbb, el kell készíteni a korszak építészeti alkotásainak átfogó,
országos vizsgálatát, az értékek lehetőség szerint teljes körű számbavételét,
2. Szükséges az értékfelmérési és cselekvési programokkal összefüggésben, részben azokat
előkészítő-alátámasztó, részben azok alapján továbbfejlesztendő metodika, metodológia
kidolgozása.
3. Az 1. pont szerinti számbavétel keretében szükséges az alkotások fennmaradását
veszélyeztető és/vagy elősegítő körülmények, tényezők felmérése – használat, műszaki
állapot, anyagminőség, környezeti összefüggések stb. – és rögzítése az összes érdekelt és érintett számára hozzáférhető inventáriumban.
4. Az 1. és 3. pont szerinti inventárium kiértékelésével indokolt a korszak építészeti
alkotásainak a megőrzési kötelezettséget meghatározó értékhierarchiáját felállítani.
5. A 4. pont szerinti értékhierarchia alapján mielőbb meg kell fogalmazni a cselekvési tervet,
amely országos, regionális és helyi szinten nyújt az értékek megőrzésére vonatkozó
iránymutatást.
6. A számbavétel kapcsán és/vagy azzal párhuzamosan indokolt a legértékesebb, egyben leginkább veszélyeztetett alkotásokra, épületekre, épületegyüttesekre, települési összefüggésekre - beleértve a környezetet és a kapcsolódó társművészeti alkotásokat is - vonatkozó egyedi, célzott megőrzési-hasznosítási- ehabilitációs programok, projektek kidolgozása és megvalósítása.
7. Sürgősen ki kell dolgozni az 1945 után épült, védelemre érdemes épületek helyreállításával, anyaghasználatával kapcsolatban a helyreállítási minőségkövetelményi elveket és az azokhoz kapcsolódó műemlékhelyreállítási módszertant.
8. Nem érheti hátrányos megkülönböztetés a meglévő épített környezeti elemek adaptív újrahasznosítása keretében a szóban forgó korszak épületeit, megítélésük alapja egyedül az általuk hordozott – esetenként a használati-gazdasági értékkel is megerősített – építészeti, építészettörténeti érték legyen.
9. Kiemelt fontosságú elv legyen a rehabilitációs, újrahasznosítási megközelítés érvényre juttatása, egyebek mellett a környezetet veszélyes hulladékkal terhelő bontások elkerülésére.
10. A 20. század második felének műemlék-helyreállításai a korszak építészetének jellegzetes részét képezik, ezért egy újabb beavatkozás esetén azoknak – önálló építési periódusként -
ugyanolyan átfogó értékelést és védelmet szükséges biztosítani, mint a korábbi történeti rétegeknek.
11. Indokolt egy olyan, széleskörű együttműködésre épülő értékvédelmi-integrációs programot indítani, amelynek eredményes megvalósítását célszerűen kialakított ösztönzőrendszer
(adókedvezmény, módszertani-, szakmai-, anyagi támogatás, stb.) segíti.
12. Az épített környezetnek és elemeinek, az építészeti értékek védelmének feladatát ellátó intézmények, jogalkotó és jogalkalmazó intézmények és szervezetek – beleértve a
műemlékvédelemmel foglalkozó kormányhivatali szervezeti egységeket is - számára legyen biztosított a jelen felhívásban szereplő feladatok megvalósításához szükséges anyagi fedezet
és szakmai kapacitás.
Az OMK résztvevői, szakemberek és a műemlékekkel és műemlék-helyszínekkel különböző módon és különböző mértékben foglalkozó szervezetek képviselői készen állnak az együttműködésre a Felhíváshoz csatlakozó, a javaslatok megvalósításában részt venni szándékozó valamennyi érdekelt és érintett közösséggel, szervezettel és intézménnyel.
Az OMK résztvevői köszönetüket fejezik ki a Miniszterelnökség támogatásának, továbbá Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának, Dornyay Béla Múzeumnak és Bányászati
Kiállítóhelynek, a salgóbányai Geocsodák Házának, hogy a szakmai tanácskozás a témához illő helyszínen valósulhatott meg – előre is üdvözölve a Város 2022. évi 100 éves évfordulóját!
Salgótarján, 2021. október 2.
https://www.facebook.com/Huszonkettesek/posts/117407210743423

Válasz

Hogyan építsük át az Andrássy utat? Podcast Smiló Dáviddal
https://open.spotify.com/episode/1IZI1HyDUpqPG4kGOxxfBm

Hogy mi is az az Auditórium? A Magyar Építőművészek Szövetségének podcastja, melyben régi épületek újrafelhasználásáról és a fenntartható építészetről beszélgetek építészekkel.

Az idei őszi évad első adásában Erő Zoltán a világvárosok legfőbb problémájáról, a szétterülésről mesélt,
https://open.spotify.com/episode/6xzw7Br55BD7TkOqh4pLYK
a másodikban Fajcsák Dénes az elnéptelenedő magyar falvakról,
https://www.zubreczkidavid.hu/post/elneptelenedo_falvak_magyar_falu_fajcsak_denes_cserepfalva
a harmadikban Tihanyi Dominika a környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható tájépítészetről.
https://www.zubreczkidavid.hu/post/millenaris-park_ujirany_csoport_tihanyi_dominika_teleki_ter_tajepiteszet_auditorium_podcast

https://www.zubreczkidavid.hu/post/smilo_david_paradigma_ariadne_andrassy_ut_terezvaros_sandorfalva_gangos_berhaz_podcast_epiteszet

Válasz

Teherelosztó: az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság újabb állásfoglalása | 2020.05.07.

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága egyetértve a Magyar Építőművészek Szövetségének 2020. április 30-án kiadott állásfoglalásával, mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy - a 336/ 2016. (XI. 11.) Korm. rendelet határozatát megmásítva - az Országos Villamos Teherelosztó (Budapest I., kerület Nándor utca 5-7.) épületének elbontásáról született döntés!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2016-ban kiállt az épület értékeinek védelméért és örömmel fogadta az akkori építészeti kultúránkat súlyosan veszélyeztető korábbi bontással kapcsolatos döntés visszavonását, valamint a Kormány határozott kiállását épített értékeink védelme mellett!

Virág Csaba építész épülete saját korának, az 1970-es éveknek egyik legkarakteresebb, magas színvonalú egyedi építészeti alkotása. A világörökségi területen álló épület finom arányaival, ritmusával, formanyelvével bemutatta, hogy megfelelő érzékenységgel és alázattal saját kifejezési eszközével minden kor tovább tudja fejleszteni, és saját korának élővé tudja tenni a történeti települési környezetet úgy, hogy annak minden építészeti-építészettörténeti értékét megőrzi és tovább élteti.

A Budai Vár világörökségi helyszínének egyik legfőbb értéke, hogy az egymást követő építészeti korszakok mind a saját korukra jellemző rangos építészeti értékekkel gazdagítva tudták fenntartani a helyszín történeti folytonosságát, mindvégig megőrizve a település történetileg egységes megjelenését, hitelességét és integritását.

A II. világháborút követően olyan építészeti-városépítészeti rend alakult ki a Várnegyedben és közvetlen környezetében, amely biztosította a megmaradt és előkerült értékek megmaradását, valamint az új épületek és a történeti városkép egymásra figyelő, egymást gazdagító együttélését. Az elmúlt évtizedek új épületei magas szinten alkalmazták ezt a felfogást. Virág Csaba épületének tervezett bontása ezt a koncepciót bontja meg.

Az évszázadok során fokozatosan kialakult történeti együttesből bármely korszak épületeinek elbontása, eltüntetése a történeti település történeti folytonosságának a súlyos megsértését jelenti. Virág Csaba rangos, nemzetközileg is megbecsült épülete a világörökségi helyszínnek is elismert többlet értéket biztosított.

Az ICOMOS MNB 2016. július 19-i határozatából idézve: „Nem véletlen, hogy a világörökségi attribútumok között is említést nyert az „elpusztuló és újjáéledő építészeti értékek" jelenléte - a Budai Várnegyed a korábbi kortárs építészeti beavatkozásokat is tartalmazó állapotában lett világörökség 1987-ben."

Az épület elbontásával nem csak közelmúltunk védelemre érdemes építészeti örökségét éri jóvátehetetlen kár, hanem a budapesti világörökségi helyszínt is újabb súlyos veszteség érheti!

Felelős elkötelezettségünktől vezérelve reméljük, hogy megújuló hivatalos értékvédelmi szemléletünk lehetővé teszi világörökségi helyszíneink értékeinek megbecsülését és a különös veszélynek kitett 1960-80-as korszak építészeti értékekeit képviselő rangos épületek megmentését a jövő generáció számára – beleértve a korszaknak ezt a kiemelkedő értékű alkotását is.

Budapest, 2020. május 5.
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

https://epiteszforum.hu/az-icomos-magyar-nemzeti-bizottsag-allasfoglalasa-a-budavari-orszagos-villamos-tehereloszto-epuletenek-lebontasaval-kapcsolatban

Előzmény

Válasz

Mit látunk benne? 19 vezető építész a Teherelosztóról | 2020.05.12.

Felkérésünkre az elmúlt évek díjazott építészei közül Callmeyer László, Csillag Katalin, Csomay Zsófia, Csontos Györgyi, Dévényi Tamás, Ferkai András, Anthony Gall, Golda János, Madzin Attila, Marián Balázs, Pazár Béla, Sajtos Gábor, Skardelli György, Szabó Levente, Thoma Emőke, Tima Zoltán, Tomay Tamás, Varga Tamás és Winkler Barnabás fogalmazta meg álláspontját, gondolatait a Virág Csaba tervezte, bontásra ítélt Villamos Teherelosztóval kapcsolatban.

Az elmúlt hetekben felélénkült a vita a Virág Csaba tervei szerint emelt budavári Országos Villamos Teherelosztó Központ kapcsán, amelyet a korábbi szakmai tiltakozások és az ezáltal elért kompromisszum dacára ismét a bontás fenyeget. Bár az ügyben több építészeti és műemléki szervezet állást foglalt, úgy látjuk, hogy az épületről nemcsak a közvélemény fogalmaz meg éles kritikát, de a szakmai vélemények is eltérhetnek.

Szerettünk volna az épület megítéléséről, a körülményekről és az évek óta tartó vitáról tiszta rálátást kapni, és az olvasóink számára feltárni, hogy milyen az épület szakmai elfogadottsága, beágyazottsága. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy a szakma hogyan gondolkodik erről az épületről: miben látja az értékét, egyáltalán elfogadhatónak, megőrzendőnek gondolja-e? Felszabadítva a beszélgetést az intézményi üzengetés és a Facebook-kommentelés keretei közül, több nézőpontot kívánunk megjeleníteni.

Úgy döntöttünk, hogy megkeressük az elmúlt években építészeti kitüntetéssel elismert alkotókat, azaz mai építészetünk élenjáró tervezőit, és megkérdezzük őket a házról. A felkéréshez szándékosan vettünk igénybe külső nézőpontot: az állami és magándíjakkal elismert tervezőket kértük fel gondolataik megfogalmazására az elmúlt öt évből.

A május 5-én rendkívül rövid határidővel kiküldött felkérésre elfoglaltságaik dacára sokan, összesen tizenkilencen vállalták, hogy leírják gondolataikat az épülettel kapcsolatban. Bízunk benne, hogy ezek a szövegek segítenek megérteni mindenki számára, mit jelenthet egy-egy alkotó, és az alkotók közösségén keresztül a magyar kultúra számára ez az épület. A visszajelzéseket ábécésorrendben közöljük.

Az Építészfórum szerkesztősége ezúton is köszöni a felkéréssel kapcsolatos válaszokat, visszajelzéseket!

https://epiteszforum.hu/17-magyar-epitesz-a-teherelosztorol

Válasz