A Művészetek Palotája sokszínűségével és különlegességével igazi kihívást jelentett az épületgépészeti tervezés számára. A közösségi épület számos fontos kérdését kellett megoldani. Az emberek megfelelő közérzetének biztosítása mellett több szempontot is figyelembe kellett venni. Ennek megfelelően röviden ismertetjük az épület gépészeti tervezése során alkalmazott megoldásokat.

A Művészetek Palotája épületgépészeti terveit 3D-modelltervezési eljárással készítettük. Ennek megfelelően a gépészeti rendszerek ábrázolása is a "virtuális tér"-nek megfelelően történt. A továbbiakban bemutatásra kerülő ábrák - melyek segítségével az olvasót egy sétára hívjuk az épület virtuális gépészeti terében - a tervezés során felépített és a későbbiekben megvalósított tervekből valók. A tervezés nagy felelősséget jelent az emberek jó közérzetének kialakítása érdekében, ezért ki kell használni a modern technika minden lehetőségét. Az épületgépészeti tervezési eljárásunkban lehetőség nyílt arra, hogy a tervezés virtuális világában szimulálni tudjunk egyes áramlási és hőtechnikai eseteket. Az előkészítés során korszerű számítógépes szimuláció, valamint kisminta-kísérletek sorozata segítségével előre meg tudtuk határozni az épület megfelelő komfortérzeti paramétereit.
Az épületgépészeti rendszereket a tervezési munkánk során úgy építettük fel, hogy azok kiszolgálják a komplex kulturális létesítmény működésekor jelentkező általános és különleges igényeket. Egy ilyen nagy létesítmény tervezése csapatmunkát igényel. A tervezési munka pontos és gyors elvégzéséhez ki kell emelni az épületgépészeti csoport vezető szakembereit, Kovács Huba, Pál József, Marosfai Ákos, valamint Mottl Tamás, Petrika Gábor tervezőket - akik segítségével készült el a munka. A tervezőműhely tagjai a saját munkájuk alapján - mivel a gépészeti- és látványtervek 3D-modellben készültek - azon szerencsések közé tartoznak, akik már a tervezési időszakban "sétálhattak" az általuk felépített virtuális térben. Ezt az élményt szeretnénk megosztani tisztelt olvasóinkkal.

A Művészetek Palotája épületegyüttese három külön funkcionális épületrészt, intézményt, és két közös használatú teret foglal magában:
. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum,
. Nemzeti Filharmónia - koncertterem,
. Fesztivál Színház - színházterem,
. előcsarnok,
. térszín alatti gépkocsi-tároló.
A terv kidolgozása során törekedtünk arra, hogy az épületegyüttes központi energiaellátásban részesüljön, így közös hőfogadó központot, ill. hűtőgépházi elrendezést alakítottunk ki. Az egyes épületrészek energiafogyasztása beépített energiaméréssel lehetséges, így az épületgépészeti rendszerek energiafogyasztását összességében és egymástól függetlenül is lehet mérni. Az épületek hőellátását távhőszolgáltatással oldottuk meg. Nagy teljesítményű hőközpontokat üzemeltető fűtőműben történik a szükséges hőenergia előállítása, így kevés helyen, a leghatékonyabb tüzeléstechnikával, a lakókörnyezettől távol, a lehető legkisebb levegőszennyezéssel működő hőtermelés valósítható meg.

A távhőellátás az épület keleti oldala felől, az épületegyüttes közelében található távfűtő vezetékről történik. A tervezett új épületegyüttes hőellátása fedezi
. a központi fűtés,
. a központi használati melegvíz-készítés,
. a légtechnikai berendezések és
. a konyhai használati melegvíz-készítés energiaigényét.
Az épületben kialakított épületgépészeti hőellátó-rendszerek az alábbi igényeket látják el:
. nézőtereken, koncertteremben, előadótermekben, próbatermekben légfűtés (téli nedvesítéssel),
. a nagy alapterületű, belmagasságú közösségi terekben (előcsarnok, kiállítási terek, közlekedők) padlófűtés és -konvektoros fűtés légfűtéssel kiegészítve,
. irodákban, öltözőkben radiátoros fűtés; klimatizálás esetén fan-coilok,
. éttermekben, üzletekben,
büfékben fan-coil alapfűtés és légfűtés,
. műhelyekben, raktárakban, szociális helyiségekben fan-coilok és radiátoros fűtés,
. a színpadok temperálására csak felfűtési periódusban van szükség, ekkor a szükséges hőt légfűtéssel vezetjük be, ill. a színpadokon néhány radiátort is felszerelünk, bár előadás vagy próba idején a nagy világítási hőterhelés miatt télen is inkább hűtésre van szükség.
. a bejáratokon beáramló hideg levegő ellensúlyozására légfüggöny-berendezéseket terveztünk.
Az épületegyüttes központi hűtőrendszerrel van ellátva. A kompakt, léghűtéses hűtőgépekből álló központi hűtőgép-telep által előállított hideg víz hőmennyisége épületegységenként mérhető. A beépített hűtőgépek téli-nyári üzemre képesek, így a téli állapotban szükséges technológiai igényt is ki tudják szolgálni. A hűtőgépeket akusztikailag méretezett, "úsztatott" betonalapra helyeztük, testhang-gátlás céljából. A Millenniumi Városközpont Művészetek Palotája épülettömbjében a szellőzési rendszereket az egyes épületegyüttesekre külön oldottuk meg. A szellőzőgépházakat az egyes épületek alsó, ill. a legfelső szintjein lévő gépházakban helyeztük el.
A kulturális épület tereiben igen fontos szempont a megfelelő levegőminőség. Hatásos légszűrést csak túlnyomásos légtechnikával tudtunk elérni. A légtechnikai berendezések az épület belsejében enyhe túlnyomást hoznak létre, ami az összes nyílásnál és nyílászárónál az óhatatlanul fellépő légmozgásokat belülről kifelé egyirányúsítja, így lehetőség nyílik arra, hogy a teljes belépő levegőtömeget megszűrjük, és kontroll alatt tartsuk.
A Múzeumi szárnyban igen pontos légállapotot kell tartani. A kiállítási terekben a műalkotások megfelelő környezetének kialakítása a fő szempont. A túl alacsony páratartalom gyorsabb és erőteljesebb romlást idéz elő az arra érzékeny műtárgyakban (elsősorban szerves anyagok), mint a túl magas. A szervetlen anyagokból készült műalkotásoknál célszerű egy aránylag magasabb páratartalmat középértéknek megtenni. Ez az érték működtetés a szempontjából is gazdaságosabb, a magyarországi klímaállapotok mellett mind a téli, mind a nyári időszakban ez a legkisebb energiával elérhető közös érték.

Nagyon fontos tervezési szempont, amit betartottunk, hogy a kiállítótér falában, a műtárgyaknak kijelölt felület mögött közvetlenül fűtési- vagy vízvezeték nem helyezhető el. A gyűjteményi terekben lehetőség szerint teljesen kerültük a falban futó épületgépészeti vezetékek elhelyezését. A helyiségekben a belső légállapot méretezésére, tervezésére és az elért légállapot mérésére az európai normák, valamint az érvényben levő magyar előírások adtak és adnak támpontot. A légszűrés több lépcsőben, aktív szűrőkkel történik. A szűrési folyamatban részecske- és gázszűrés is történik. A gázszűrés azt jelenti, hogy olyan speciális szűrőmodulok kerülnek a gépészeti rendszerbe, amelyekkel az aktív szűrőbetéttől függően különböző részecskék bejutását meg lehet akadályozni. A konkrét szűrési értékeket (szűrőbetéteket) az adott helyzetben a levegőszennyezettségi értékek figyelembevételével határoztuk meg.
A Millenniumi Városközpont Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum légtechnikai rendszereibe változó térfogatáramú szellőzési rendszereket terveztünk be. A Múzeumban a légtechnikai rendszerek nem elsősorban az emberek közérzete végett, hanem a műkincsek, műalkotások megőrzése érdekében kerültek betervezésre. A kiállított műtárgyak védelmében csak így tudjuk biztosítani - egy emeleti szinten belül, több zóna kialakításával -, hogy a levegő légállapota (hőmérséklete, nedvességtartalma és levegőminősége) a múzeumtechnológiai előírásoknak megfelelően viszonylag szűk határok között változzon.

Szintenként több független légtechnikai zónát alakítottunk ki, mellyel biztosítjuk a kiállítótér flexibilitását. A Millenniumi Városközpont Koncerttermének légállapotát egy légtechnikai rendszer több gépegysége látja el. A levegő befúvása a nézőtéri székek alatti padlóbefúvókon keresztül történik. A befúvó szerkezetek biztosítják a huzat- és zajmentes levegő-bevezetést a nézőtérre. A padlórácsok lépésálló kivitelben készültek. A nézőtéren elhasznált levegő elszívása a mennyezeten épített térelhatárolás segítségével történik. A nézőtéren klimatizált légfűtés biztosítja a kellemes légállapotot székek alatti befúvással. A nagy légterű közönségforgalmi terekben (előcsarnok, kiállítási terek, közlekedők) padlófűtés és -konvektoros fűtés légfűtéssel kiegészítve készül. A dohányzó intenzív elszívó szellőzéssel készül.
A hangversenyterem klimatizálását a földszint, a pódium és a karzat légkezelői biztosítják. A nézőtér és a karzatok elszívó-rendszerére normál üzemi és füstmentesítő ventilátorok csatlakoznak. Mindegyik rendszernél a ventilátorok frekvenciaváltós hajtásokkal nyomásszabályozottak. A befúvás nyomáskülönbség-távadóit a nézőtér és a karzatok alatti nyomóterekbe építettük be. A nézőtér alatt öt, különböző hosszúságú mérési hely-kivezetést alakítottunk ki. A minimális zajkövetelményeknek megfelelően a nyomótérben nyomáskülönbségre szabályoz a befúvó ventilátor. A légkezelők szakaszos üzeműek, a próbák és az előadások előtt a várható nézőszám figyelembevételével a légkezelőket a felügyeleti számítógépről el kell indítani. A hangversenyterem orgonájához az alsó és felső rész közötti hőmérsékletkülönbség csökkentése érdekében egy önálló klímaberendezést terveztünk be. A fűtéssel, hűtéssel, párásítással rendelkező légkezelő egyenletesebb hőmérséklet- és páratartalom-eloszlást biztosít. Az orgonatérbe 22 helyen helyeztünk el hőfok- és páratartalom-érzékelőket. A szabályozás a lehető legkisebb hőmérséklet-, illetve páratartalom-eltérésre törekszik.

A nézőtér gépi füstmentesítéssel rendelkezik. A nézőtér és a karzatok elszívó-rendszerére normál üzemi és füstmentesítő ventilátorok csatlakoznak. Tűzjelzés esetén a normál elszívóági tűzcsappantyúk bezárnak, a füstelszívó ventilátorok automatikusan indulnak, és füstcsappantyúkon keresztül szívják el a levegőt. A légpótlást a pódium, a nézőtér és a karzatok befúvó légkezelői biztosítják. A Fesztiválszínház épületrészének elemeiben is a páratartalom megfelelő értéken tartása fontos a színházteremben, a táncházban, az előadó- és próbatermekben, a hangszerraktárakban a hangszerek védelmében. Ezt a fontos szempontot a légtechnikai berendezések számításánál figyelembe vettük. A légállapot változása a hangszerek elhangolódását vonja maga után. Az előadóművészek öltözőibe, az irodákba és irodajellegű helyiségekbe (pl. tárgyalók, olvasóterem) egyedi ventilátoros klímaberendezéseket is terveztünk, melyek a levegő forgatásával hűtik vagy fűtik a helyiségeket. Minden fan-coil saját termosztáttal rendelkezik, így a helyiségben tartózkodó személy saját igénye szerint szabályozhatja a berendezés működését.

Minden olyan helyiségben, ahol azt a helyiség használata igényli, a színház-, a múzeum- és a hangszertárolási technológia által előírt légállapotot klimatizált szellőztető berendezéssel tartjuk. Ha szükséges, utónedvesítést vagy egyedi nedvesítő berendezést alkalmazunk. Az ilyen termekben elhelyezett relatív páratartalom-érzékelők az épületfelügyeleti rendszeren keresztül vezérlik a szellőző berendezéseket, szabályozzák a befújt levegő légállapotát és mennyiségét, és tartják a teremben előírt légtechnikai paramétereket. Az épületfelügyeleti rendszer teljesen automatikus üzemet biztosít, de a kezelőszemélyzetnek ellenőrző-, szükség esetén zavarjelet ad.
Az előcsarnok változó belmagasságú, nagy lehűlő felületű tér, a látvány szempontjából lényeges üvegfelületein történő páralecsapódás megakadályozása, mérséklése elsődleges feladat. A két- (három-) rétegű üvegfelületek előtt elhelyezett padlókonvektorok és az üveg belső felületére vezetett levegő védi a páralecsapódástól az üvegfalat. Az alsó szintek kedvező mikroklímáját a megfelelően bevezetett fűtött-hűtött levegő biztosítja. Az előcsarnok-szinteken a beépített padlókonvektorok hűtési üzemben is működnek. A bejáratoknál helyi légfüggönyökkel védjük a belső teret, a külső - hideg téli - levegő bejutásától.
Az előcsarnokban a hőmérsékletszabályozást a légkezelő, fan-coil-ok, padlófűtés, padlókonvektor, valamint a füstelvezető ablakok, résbefúvók nyitásának sorrendi vezérlésével valósítottuk meg. Az előcsarnok frisslevegő-ellátását az épületegyüttes egy-egy fűtőtt-hűtött légkezelője biztosítja. A földszint és az 1. emeleti padlófűtések mellett az üvegfelületek előtti padlókonvektor-sorok fűtésre és hűtésre is használhatók. A konvektorcsoportok fűtés-hűtésátváltó pillangószelepeit, a ventilátorokat az épületfelügyelet vezérli. A konvektorok fűtési és hűtési üzemmódban is dolgozhatnak.
Az épületbe érkező látogatók egy része a szint alatti parkolókat használja gépkocsijával. Fontos és szükséges feladat a parkolószintek gépészeti megoldása. Elszívásos szellőzést alakítottunk ki a pinceszinti személygépkocsi-tárolókban, a be- és kihajtás során ennek légterébe jutó kipufogógázok eltávolítására. A megfelelő légcseréhez, illetve a ki- és behajtások során a helyiség légterébe jutó kipufogógázok károsanyag-tartalmának (CO, CO2, NOx) megfelelő hígításához elszívásra, és friss levegővel történő pótlására van szükség.
Az elszívó légcsatorna-rendszert úgy alakítottuk ki, hogy egyrészt a mennyezet alól, másrészt a padlósík közeléből is eltávolíthassa a helyiségbe jutó szennyező gázokat. A garázsszinten több ventilátor beépítésével biztosítjuk az üzemi, a vész- és a füstelszívó szellőzési levegő biztosítását. Az épület tervezése során nagyon fontos szempont, hogy az épületgépészeti rendszerek kidolgozása során a lehetőségeknek megfelelően használjuk fel a korszerű tervezési lehetőségeket.
A Művészetek Palotája épületgépészeti rendszereinek teljes körű, igényes energiaellátását, működtetését, irányítását, szabályozását és központi felügyeletét, az épület villamos ellátórendszereinek működtetését és ellenőrzését korszerű automatikaelemekből, DDC alállomásokból és központi számítógépből felépített épületautomatizálási és -felügyeleti rendszer végzi. Az épületautomatizálás berendezései kihasználják a gépészeti berendezésekben rejlő tartalékokat, csökkentik az energiafelhasználást, gondoskodnak a berendezések optimális és biztonságos üzemeléséről, csökkentik az üzemeltetési költségeket.
Ebben a rövid ismertető leírásban szerettük volna bemutatni az épület azon jellemző részeit, melyek kialakítása fontos a látogatók komfortérzetének biztosítása érdekében. A tervezés és kivitelezés során a mérnöki gárda mindent megtett annak érdekében, hogy az épület látogatása esetén nyugodtan élvezhessük a kulturális eseményeket, és ezek zavartalan élményt jelentsenek.
Virág Zoltán
vezető tervező