HVG Videó | Apr 18, 2025
https://www.youtube.com/@HVGonline

„Benne vagyok én is elég régóta ebben a fekáliában” – értékelt a Fülkében Hadházy Ákos. A független képviselő állítja, ő is látja, hogy a Fidesz egy jól kitalált csapdába vezeti őket, amikor a meleg-fóbiába csomagolja be „a teljes ellenzéket megfélemlítő törvényjavaslatot”, mely amúgy egyáltalán nem a Pride-ról, vagy az LMBTQ-jogokról szól. Szerinte a háttérben itt valami jóval súlyosabb van készülőben: a tüntetések betiltására játszik a lassan megrendülő, durvuló rendszer.
Mi a különbség a „tüntikézés” és az ellenállás között? Miben téved Magyar Péter? Mi kell ahhoz, hogy elkerülhető legyen a fehérorosz-helyzet? Hadházy Ákost Kacskovics Mihály Béla kérdezte.

00:00 Intro
01:14 Hogyan tovább, hídfoglalók?
22:24 Fideszes témák, gumicsontok – mi a fontosabb, a gyülekezési törvény, vagy a kórházak állapota
30:16 „Tüntikézés”, vagy ellenállás?
38:43 Le lehet váltani a Fideszt 2026-ban?
49:28 Zugló, Tisza, választás
56:35 Ki az igazi ellenálló?
____

Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV
___

2018. évi LV. törvény
a gyülekezési jogról *

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1800055.TV
___

A teremtési sorrendet ugyan nem írták bele az Alaptörvény 15. módosításába, de a Pride tiltásának kulcsát, a drog elleni harcot, a kettős állampolgárok kiutasíthatóságát és a készpénz védelmét gránitba vésték.

140 igen, 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény 15. módosítását hétfőn.

Ezt a módosítást Orbán Viktor még a február végi évértékelőjén lengette be a Várkert Bazárban. A módosítás első javaslatát kevesebb mint egy hónapja, március 11-én éjjel nyújtotta be a Fidesz-frakció.

https://www.parlament.hu/irom42/11152/11152-0008.pdf

Az eredeti tervezethez képest nem sokban módosult a most elfogadott verzió, de jól látszik, hogy a férfi/nő/anya/apa kérdéskört hosszasan fogalmazták a képviselők. Így a most elfogadott javaslat már nem hivatkozik a teremtés sorrendjére a nemek meghatározásánál, egyszerűen csak rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő. Külön érdekesség, hogy egy hónapja még az ezt követő mondatot is át tervezték írni. Mégpedig úgy, hogy az apa férfi, az anya nő, végül maradt a jelenleg is hatályos szöveg: az anya nő, az apa férfi.

Immár az alaptörvényi felhatalmazása is megvan az államnak ahhoz, hogy betilthassa a melegjogokért kiálló éves felvonulást, a Pride-ot. Míg hetekkel ezelőtt, a gyülekezési törvény módosításával már gyakorlatilag elkaszálták a felvonulást, ezúttal gránitba is vésték, hogy a gyerekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga, az élethez való jog kivételével, minden más alapvető jogot megelőz. Ahogyan korábban megírtuk, még ha formálisan nem is hivatkozik a gyülekezési törvény módosítása az Alaptörvényre, ez teszi lehetővé a gyülekezéshez való alkotmányos jog korlátozását. A magasabb szintű jogszabályt azonban az Országgyűlés nem tudja gyorsított eljárásban tárgyalni, ahhoz pedig, hogy a felvonulás szervezői be se tudják jelenteni a rendezvényt, a parlamentnek hamar el kellett fogadnia a gyülekezési törvény módosítását.

Az orbáni Alaptörvény egyes változatainak eddigi átlagos fogyaszthatósági ideje kevesebb mint egy év volt.

https://hvg.hu/itthon/20250414_Megszavaztak-az-Alaptorveny-15-modositasat-Pride-drog-keszpenz-allampolgarok-kiutasitasa-ebx
___

A magyar állam legmagasabb szintű törvényét a frissen alkotmányozó többséggel hatalomra jutott Fidesz írta és fogadta el 2011 áprilisában. A korábban is stabilan működő magyar alkotmányos rendszer teljes átírására a legfőbb indok az volt, hogy 1989-ben a rendszerváltás után nem született új alkotmány, hanem a szocialista alkotmányt módosították az új, demokratikus államberendezkedésnek megfelelően. A 2011-es Alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények a Fidesz céljainak megfelelően szabták át a teljes államszervezetet és a választási rendszert. Orbán Viktor a törvény hatályba lépésekor azt mondta, hogy az "gránit szilárdságú" alapot teremt a további fejlődéshez.

A Fidesz ezután folyamatosan kormányon volt, de még ez az Alaptörvény is olykor túl korlátozónak bizonyult - többször kellett ezt vagy más sarkalatos törvényeket módosítani a napi politikai célok érdekében, például azért, hogy egy-egy kormánypárti jelölt elfoglalhassa a számára kijelölt pozíciót valamely állami szervezet élén. (Például, hogy a magyar Legfelsőbb Bíróság szerepét ellátó Kúria elnökévé egy rendes bírói gyakorlattal egyáltalán nem rendelkező jogtudóst nevezhessenek ki.) Ennek eredményeként 14 év alatt 14-szer kellett módosítani az Alaptörvényt, amihez azonban a 14 év nagy része alatt rendelkezésre állt a szükséges alkotmányozó többség. Ez vélhetően a mai napon sem lesz másként.

https://hu.euronews.com/2025/04/14/mirol-szol-az-alaptorveny-15-modositasa-amirol-hetfon-szavaz-a-magyar-orszaggyules