Az egyes önkormányzatok által elért eredmény az Ez a Minimum! program átláthatósági felmérésben kategóriánként

Visszatért az adófizetők pénzével való átlátható, felelős gazdálkodás. No lopás. Egyáltalán, visszatért az "adófizetők pénze" kifejezés, ami az állami korrupt kleptokráciában totálisan tiltott szó, sosem használják, pont azért, mert nem akarják, hogy tudd: a tiéd, te termelted meg, az állam semmit nem állít elő. Hogy hol? Tessék megnézni a listát, amelyet független szervezetek állítottak fel, normatív módon átvilágítva az önkormányzatok gazdálkodását, mennyire átlátható, mit hova és miért költenek el - az adófizetők pénzéből. Nem az övék, te fizeted be. Aki nem lop, annak nem kell félni, ha transzparencia van, a nyilvánosságtól félni csak a bünöző a lopógépeknek kell.

Nos, az első három helyezett külön is megérdemli az elismerést, Józsefváros, Újbuda és Terézváros azok a helyek, ahol tényszerűen nagyon átlátható a működés - de minden átlag fölötti pontszám pozitív. Kis dolog az államot uraló bűnszervezet egetverő zabrálásához képest? Mértékben kicsi, csepp a tengerben, mert fillérekkel gazdálkodnak az államhoz képest, de mégis jelentős dolog. Nem igaz, hogy egyik kutya, másik eb, foltokban igenis létezik Magyarországon tisztességes bánás a közpénzzel, az adófizetők pénzével, nincs a génekbe kódolva, hogy itt titkolózni és lopni kell, lehet rendesen is csinálni. Van rá példa.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=730834419241013&set=a.276091361381990

Forrás:
https://www.facebook.com/avakmajom/posts/pfbid0VFvWr8VNFaAqSMJ1u8w5SgvN6Y3KAkqq8iGm6MZ4ccjWkJE3Q9U1x5Ac25JPvxqkl
___

Az átláthatóság, számonkérhetőség és a részvétel nem csak állami szinten fontos mércéje a jó és elszámoltatható kormányzásnak. Az önkormányzatok számos olyan ügyben hoznak döntést, amely az ott élők életét alapvetően befolyásolja, ráadásul adóforintokból gazdálkodnak, és a közös tulajdonunkat kezelik. Nem ördögtől való tehát, ha valaki szeretné megtudni, hogy mennyit fordított a község, amelyben lakik utcák felújítására, közvilágításra, rászorulók segítésére, vagy mennyiért sikerült eladni az üresen álló iskolát. Sőt az sem, ha arra is kíváncsi miért pont egy adott cég nyeri kátyúzásra a megbízást, miért nem kapott támogatást évzáró rendezvényére a helyi bélyeggyűjtő egyesület. Ez mind olyan információ, amelyről jogunk van tudni, mégis ritkán tudhatunk róla.

Szerintünk nem azért, mert senkit nem érdekel, hanem azért, mert hozzászoktunk, hogy ezekről nem értesülünk, körülményes tájékozódni, vagy az illetékesek elzárkóznak a dokumentumok közzétételétől. Minden a megszokott mederben folyik, az önkormányzat végzi a dolgát, a kormányhivatal szerint is rend van – a választóknak elég elszámolni a ciklus végén. Ez viszont nincs jól így! Úgy gondoljuk, hogy minden önkormányzatnak ingyenesen és közérthető módon közzé kell tennie a működésével kapcsolatos információkat. Ezért indítottuk el ezt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy segítsen önkormányzatoknak átláthatóbbá, számonkérhetőbbé és az állampolgárok kezdeményezéseire nyitottá tegyék működésüket. Ennek érdekében szakmai anyagokat, jogszabályterveket és online eszközöket készítünk, valamint összekötjük és tanácsainkkal segítjük azokat, akik arra vállalkoznak, hogy elinduljanak ezen a rögös úton. Ezen a honlapon tájékozódhat az önkormányzati átláthatóság legfontosabb szempontjairól és kapcsolatba léphet velünk.

Az Ez a Minimum! története úgy kezdődött, hogy az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország a 2014-es önkormányzati választásokon induló képviselő- és polgármesterjelölteket arra kérte, tegyenek vállalást, hogy megválasztásuk esetén, már munkájuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért.
http://ezaminimum.hu/a-projektrol/

Válasz

Európai Mobilitási Hét Díj

A magyar főváros mintegy 60 várost maga mögé utasítva egy portugál és egy ausztriai várossal került az Európai Mobilitási Hét döntősei közé, ahonnan elhozta az első helyezettnek járó elismerést.

Idén 60 várost megelőzve került a döntőbe Budapest, ahol a szempontok között olyan intézkedések és programok szerepeltek, mint:

-- a mintegy tízezres látogatószámú Autómentes Hétvége, ami a korábbi gyakorlathoz képest nagyobb területen és több programmal jött létre,

-- az Átalakuló köztereink kiállítás a Városháza parkban,
https://enbudapestem.hu/2023/10/01/igy-lettek-a-leghiresebb-budapesti-terek-emberkozpontubol-autokozpontuva-majd-vissza

-- a főpolgármester által vízionált pesti alsó rakpart megújításának tervei,
https://enbudapestem.hu/2023/09/22/vege-a-tesztidoszaknak-2030-ig-igy-lehelnek-eletet-a-pesti-also-rakpartba

-- a közösségi közlekedés népszerűsítése a bevezető utak menti kijelzőkön,

-- a biztonságosabbá tett kerékpározáshoz használt utak,
https://enbudapestem.hu/2023/11/29/korbeert-a-kerekparsav-a-nagykorut-pesti-oldalan

-- az új gyalogátkelők,
https://enbudapestem.hu/2023/11/30/miert-nagy-szo-egy-zebra-a-rakoczi-uton

-- a szeptember 19-i bringás reggeli,
https://enbudapestem.hu/2023/09/19/jollakattak-a-bringasokat

-- a kétszázadik MOL Bubi állomás létrehozása és átadása,
https://enbudapestem.hu/2023/12/22/szines-programok-es-latvanyos-felujitasok-budapest-2023-ban

-- az új Dalos Pont átadása,
https://enbudapestem.hu/2023/05/10/ingyenes-metrokoncertek-a-fovam-teren-indul-a-dalos-pont

-- valamint a hétköznap a Jane Haining rakparton megtartott Nemzetközi Autómentes Nap.
https://enbudapestem.hu/2023/06/17/most-ez-a-varos-legjobb-helye-hetvegekre-hatalmas-kozossegi-terasz-lett-a-pesti-also-rakpart

A mobilitási hét és az autómentes nap...

...Európa legnagyobb közlekedési- és környezetvédelmi rendezvénysorozata, melyet minden évben szeptember 16. és 22. között rendeznek meg. A programsorozat célja, hogy az egyéni közlekedési eszközök helyett a lakosság a fenntarthatóbb, zöld közösségi közlekedést vegye igénybe. 2023-ban Budapest ebben kifejezetten jól teljesített, nagy érdeklődést kiváltó programokat és edukatív, nem csak az adott hétre szóló intézkedéseket valósított meg.
https://enbudapestem.hu/2024/03/14/budapest-nyerte-az-europai-mobilitasi-het-dijat

A díjátadó:
https://www.youtube.com/watch?v=Fv-SFCQyewo

Válasz

Különadó: nem értik a téglagyártók sem, mitől védi őket a kormány

Lehet választani: vagy veszteséggel termelnek, vagy 90 százalékos különadót fizetnek. A tégla- és tetőcserépgyártók szövetsége azt sem érti, hogy mi a baj a külföldi tulajdonú vállalatokkal.

Több ponton is kritizálja a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) a kormány koncepcióját a magyar építészeti törvényről. A társaság Forbes.hu-nak megküldött közleményében nem csak a konkrét törvénytervezetet, hanem az építőanyag-gyártás közelmúltbeli különadóit is élesen bírálja.

Miről van szó?

A Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium március 1-jén bocsátotta társadalmi egyeztetésre a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját.
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/c/ca/ca0/ca03c146f5dbd831a3fd33141d5b7d12cae41a6f.pdf

A közel 80 oldalas dokumentumban alig 3 oldal vonatkozik az építőanyaggyártásra, a Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség azonban több aggályos pontot is talált ezekben.

A törvénytervezet egyik célja az, hogy a hazai építőiparban segítse előtérbe helyezni a magyar építőanyagok felhasználását.

-- A szövetség szerint azonban rossz a definíció, mert kizárólag azt tekintik magyar terméknek, aminek a gyártója is magyar tulajdonú.

A MATÉSZ mindeközben egyetlen konkrét magyarázatot sem talált a dokumentumban arra, hogy pusztán a tulajdonviszonyok hogyan befolyásolják az (építés)gazdaság fejlődését.

-- A hazai ágazatban jelentős a külföldi tulajdonú vállalatok súlya.

-- A szövetség szerint ugyanakkor a külföldi cégek kifejezetten hasznosak, hazai alapanyagból, hazai munkaerővel gyártanak.

-- Hivatkoztak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2021-es gyorsított ágazati vizsgálatára, amiben nem merült fel, hogy a külföldi tulajdonú gyártók bármilyen negatív hatással lennének az adott területre.

-- A GVH a tulajdonviszonyok helyett a cégméretet és a piaci részesedést tartotta meghatározónak.

Rombol a 90 százalékos különadó

A MATÉSZ szerint ráadásul a vitatható célokhoz rendkívül erőteljes piaci beavatkozás társulna, amik éppen a várt hatások ellenkezőjét idézhetik elő. Hasonló beavatkozásnak értékelik a február 21-től kivetett kiegészítő bányajáradékot, ami a törvényileg meghatározott árszintnél drágább értékesítés különbözetére vetettek ki. Korábban a Forbes.hu-n is írtunk arról, hogy ez tulajdonképpen egy 90 százalékos különadóval ér fel, amit egyik napról a másikra vetett ki a kormány.
https://forbes.hu/uzlet/kulonado-wienerberger-kormany/

-- Az intézkedés elsősorban a téglásokat és a cserepeseket sújtja, azokon belül is az olyan külföldi gyártókat, mint a Wienerberger, a Leier, a Lasselsberger (Zalakerámia) és a Creaton.

-- A cementgyártók esetében már lépett hasonlót a kormány, ott emelkedő árakhoz és hiányhoz vezetett a piaci folyamatokba való beavatkozás.

A tetőcserép szövetség szerint a valamennyi termékcsoportban az érintett vállalatok versenyképességét, üzleti eredményességét veszélyezteti:

-- ha betartják a kalkulált árat, akkor önköltség alatti gyártásra,

-- ha nem, akkor a vállalhatatlanul magas kiegészítő bányajáradék megfizetésére kényszerülnek.

A különadó következtében csökken a hazai gyártás, nő az import, miközben elmaradnak a korábban már előkészített beruházások az iparágban – véli a társaság.
https://forbes.hu/uzlet/tegla-tetocserep-szovetseg-kulonado/

Válasz